Válasz Géza15 #3046. hozzászólására A fehér szálacskák vagy gombafonalak, vagy hajszálgyökerek, mindkettő jót jelent.
A gombafonál gumiszerű állaggal rendelkezik.
Ahogy látod, ha megfelelő a körülmény, gyorsan bomlik a szármaradvány, semmi szükség a kegyszerekre (phylazonit, bactofil és társai). A szárbontást a gombák végzik leghatékonyabban a savas enzimjeikkel, nem a baktériumok.
A talajmunkában azért tartok fontosnak a program elején egy mélylazítást, hogy minél mélyebbre mehessen le azonnal a nagy gyökértömeg.
A retek fejletlensége érdekes, mit vetettél pontosan és mennyit? Ez a júliusi vetés volt?
Válasz Géza15 #3046. hozzászólására Gyönyörű az állományod, csodás talajt fog maga után hagyni tavaszra. A parazitáknak idézd csak szó szerint a rendeletet, amely nem határozza meg a leforgatás pontos módját és időpontját.
18. ökológiai jelentőségű másodvetés: a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének vetése előtt, tárgyév július 1-jétől október 1-jéig terjedő időszakban - a 3. mellékletben felsorolt, vagy a 22. § (2) bekezdésében meghatározott, legalább két fajból - vetett növényállomány, amelyet zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használnak és a következő évi első növény vetése előtt beforgatnak;
Ennyi.
Sem időpont, sem mód nincs meghatározva.
Dilettáns bürokratáknak ennyi legyen is elég...
Tegnap voltam megnézni a fedőnövényeket, s kellemes meglepetés ért:) körülbelül a mellkasomig ér az állomány, a tarlóra szétfújt szalmamaradványok "eltünetek", vagy néhol található még meg megfeketedve, vagy fehér lepellel borítva. A talaj felszínét szerteágazó fehér szàlacskák borítják, s a föld tetején lévő maradványoknak szinte nincs is illatuk. Normál kézi àsóval kb 40 cm ig ástam le simán, az alatt viszont kopogni kezdett az ásó hegye. A mustár eléggé elnyomta szerintem a retket. A 40 cm mély talajszelvényt áthàlózta a növények finom kis fehér gyökerei, s találtam gilisztát is:D azonban van egy kis aggodalmam, a héten voltak ellenőrízni a zöldítéssel kapcsolatban, s erősen éreklődnek afelől hogy mikor szántom le?
Válasz kukaccsosz #3032. hozzászólására Majdnem kifelejtettem.
A növényeknek előnyösebb, ha egyszerű, szerves molekulák formájában veszik fel a tápanyagokat, mert azt szolgáltatja a jól működő rizoszféra biológiája, ilyen anyag a töltés nélküli karbamid is.
Ez kevesebb energiabefektetést igényel a növénytől, nem kell ionos formából szintetizálnia a sejtjeit építő molekulákat.
Rosszul működő rizoszféra (döglött föld) esetén lép képbe a vízoldható ionok sora.
Ezt ismeritek most, pedig a természetes tápanyagáramlás nem az ionos formákra épül, hanem a mikorrizák és baktériumok által leadott szerves molekulákra.
Élő talajban például már egyre kevesebb szabad PK mutatható ki, mert minden biológiai kötésben tárolódik. Ezt itteni fórumosok is igazolhatják, akik már notillel is dolgoznak.
Válasz Bence. #3038. hozzászólására Ennyi, kész a teljesítés. Minél közelebb csináld a vetéshez és minél sekélyebben (5 cm), erre jó a rövidtárcsa és a precíz mélységtartás.
Válasz kukaccsosz #3032. hozzászólására Értem én amit írsz, csak nem teljesen így van.
A talajban növekvő széntartalom java része a gyökérváladékokból származik, ezért van szükség minél változatosabb élő gyökerekre. A szármaradványoknak jó ha a 15%-humuszosodik.
A nitrogén a szabadon élő, az asszociatív és a szimbióta N kötő baktériumoktól egyaránt származik, ezért nem látsz N hiányos növényt a természetben, pedig senki nem műtrágyázza azokat.
Egy a közös bennük, szénre van szükségük a szaporodáshoz és N kötéshez, amit a növények biztosítanak.
Az elfogyó elemekről nem nyitok vitát, mert egy részük nem fogy el, csak több száz év alatt, de a mi életünkben gond nélkül lehet arra számítani, hogy elégséges a mennyiségük a művelési mélységben. Erre teljesen friss kísérletek adnak tudományos hátteret is, nemcsak a tápanyagkijuttatás nélküli, biológiát használó notillesek 12 tonnás kukoricái.
Erre szolgálnak a mélyen gyökerező takarónövények is, amelyek szó szerint mélyről "bányásszák" fel a szükséges elemeket.
Például a búza és a foszfor összefüggésében a 30 cm-es talajszelvényben kilogrammonként 100-200-szor több a P, mint a maggal levitt P (BOKU, 2013).
Ez bőséges tartalékot jelent, amit a talaj táplálékháló biológiája fog a növények rendelkezésére bocsátani.
Ideje volna lassacskán újraírni a tankönyveket...
Válasz djohn #3040. hozzászólására Édesapád most fogja kidobni az ablakon a vetőmag árát, a befektetett gépidőt, gázolajat és úgy 150 kg mikroelemes komplexnek megfelelő tápanyagot.
A talaj javulása pedig nehezen érthető fogalom, de pénzben az is kifejezhető, ha a hozamstabilitást és növényegészség javulását nézzük.
Kár érte....
Válasz kis Zombi #3037. hozzászólásáraA kötelező zöldítés miatt lett megcsinálva, nem csak alibiből, mint a legtöbben, Ezt a földet még édesapám műveli és nem híve a forgatás nélküli módoknak.
Itt-ott már virágzik a mustár benne.
Válasz djohn #3034. hozzászólásáraRadózc úr már megmagyarázta, csak az van előírva, hogy le kell forgatni, az nincs, hogy mikor, és milyen mélyen. Gyakorlatilag elég tavasszal letárcsázni, és eleget lehet tenni az előírásoknak.
Válasz Netparaszt #3031. hozzászólásáraÉrtem mit akarsz mondani, hogy mi lenne a lényege ennek a "filozófiának" csak rosszul magyarázod.
A szenet mint "tápanyagot" a növények mint az élet alapja a földön a levegő CO2 tartalmából veszik a napfény segítségével ez a fotoszintézis. A növények a talajból szerves anyagokat gyakorlatilag nem vesznek fel (minimális karbamid stb.). A szerves anyagoknak először mineralizálódnia kell, hogy a növénynek felvehetőek legyenek.
Tápanyag utánpótlásra mindenképpen szükség van mert amit a terméssel leviszünk pl: 5-7 tonna árpa vagy 8-12 tonna kukorica azt hosszú távon a talajból csak elvenni nem lehet, a takarónövény, zöldtrágya a semmiből nem teremti elő azt csak a N egy részét a pillangósok.
Válasz kukaccsosz #3030. hozzászólására Nem túl bonyolult a képlet.
A legtöbb talajban általában bármely növény igényét sokszorosan meghaladó makro és mikroelem mennyiség található, a leginkább limitáló tápanyag a szén és a nitrogén.
A legtöbb növény a jellemzően kiürült biológiájú földeken azonban képtelen az ásványi kötésű tápanyagokból elegendőt felvenni az elvárt hozamhoz, ezért barkácsol az ember műtrágyával és egyéb trágyákkal.
A természetben a növények mindig az előző generáció által felhalmozott, majd lebomló, szerves kötésű tápanyagait használják fel mikrobiális közvetítéssel.
Egy barnára művelt szántón minimális nitrogén (és egyéb szerves kötésű tápanyag) tárul fel, mert gyakorlati szempontból nulla a biológiai aktivitás.
Egy tajarónövénnyel bevetett területen azonban sok tonna szerves anyag keletkezik a biológiai folyamatok során, rengeteg szén és nitrogén is. Ezek mind visszakerülnek a talaj tápanyagkörforgásába.
Mérések alapján 3-4 mázsa jelenik meg tavaszra csak nitrogénből az elfagyó retekfélék, mint a Tillage Radish után.
Ennek jó részét a következő növény már felvehetó, szerves kötésű tápanyagként kapja meg.
Így valahogy.
Részletesebben az előadásomon
Válasz Netparaszt #3024. hozzászólásáraTermészetesen nem viszek le semmit a területről!
Nálam csak a termés hagyja el a földeket minden más marad a földön!Szoktam mondani, ha elkérnék a szalmát vagy csutkát, hogy az én földjeimre csak hozni lehet tápanyagot nem elvinni!
Ezt már nagyjából tudják is nem is nagyon próbálkoznak...
Válasz Netparaszt #3026. hozzászólásáraA tök eddig folyamatos takarást biztosított, műlthéten szedtem le az utolsó terméseket.
Már mást nem akarok vetni. Lehet megy egy sor érett trágya és egy sor szalmaréteg és mehet a télbe.
Válasz némedi #2987. hozzászólására Idő kell az állomány regenerációjához, de a technológiád vszeg támogatni fogja a szaporodásukat. A belvizes területeknél mindig az ötlik fel bennem, hogy milyen mértékben lehetne csökkenteni a hatását egy biológiai úton javuló talajszerkezettel. Lazított, nem forgatott területeknél már láttam eltűnt belvizet, ami korábban állandóan megjelent, de nyilván mindenkinek mások a talajadottságai.
Válasz www.mgbiztositas.hu #2988. hozzászólására Én a komposztba szoktam szórni, a területeket meg beszórom valamilyen vetéssel. Vagy ha késő van mindenhez már, s nem vetek tél alá, akkor vékonyan leszalmázom.
Válasz Hunter_ #3015. hozzászólására Még valami. A képen feltett mustár most derékig ér és még nem virágzik, hatalmas zöldtömeget fog hozni még a fagyokig. Ezért fontos az optimális vetésidő, hogy ne menjen fejletlenül virágba.
Tudom, hogy az esőt nem lehet befolyásolni, de pl. csináltam most egy kísérletet, a felszínre kiszórt magokat a tábla egyik sarkában csak nagyon szerényen megszórtam szalmával, mint mondjuk egy 3 tonnás búza után maradna. Nem volt összefüggő takarás, mindenhol kilátszott a felszín. Legalább háromszor annyi növény csírázott ki már csak ettől a szerény takarástól is és gyorsan fejlettebbek is lettek. Ahogy nézem, egy ilyen kis mikroklíma változás is jelentősen befolyásolja a talajnedvességet, érdemes szármaradványt hagyni a felszínen bármilyen művelésnél.
Válasz Hunter_ #3021. hozzászólására Miután a biomasszát nem viszed le (remélem..), az elfagyva visszaadja immár szerves kötésben a jóval több tápanyagot, mint ami a területen elérhető volt.
Nyilván töredéke lesz csak egy jól sikerült állomány által feltártnak, de legalább egy természetes zöldugaros, kb. 50 kg komplex hatóanyagnak megfelelő mennyiséget otthagyhat.
Válasz Drisa #3022. hozzászólására Parasztünnepen csak találunk végre olyan napot, ami mindkettőnknek megfelel, miután minden terület be lesz vetve és leadtuk a pályázatokat, egyeztessünk.
Válasz fida91 #3016. hozzászólásáraEz mustár olajretek keveréke ebből 8 kg a mustár.
Mostmár én is látom,hogy sok jóvőre kevesebbet vetek!
Az biztos hogy elnyom más növényt, mert egy szàl búza árvakelés se jött ki!
Mennyi lenne az ideális kg hektáronként?
Válasz Netparaszt #3010. hozzászólásáraFelénk a nyár közepén vetettek ilyenek vagy valamivel nagyobbak,már virágoznak!
Nem az lehet a gond hogy sűrűre lett vetve (32kg/ha)?
7éve nincs szántva!Csak lazítóval van művelve vagy kalászos alá rövidtárcsával!
Válasz Drisa #3013. hozzászólására Két lehetőséget látok. Tétet tenni a meleg novemberre, ami alatt szépen behozza a lemaradást, vagy letolni és gabonát vetni bele, ha belefér a forgóba. Egyvalamit nem tennék biztosan, hogy barnára művelve álljon tavaszig, mert még a kis növény is hasznosabb, mint az üres szántó.
Válasz Netparaszt #3011. hozzászólásáraleginkább vetés után későn kapott esőt ezért hiányos a kelés, ritka. Van olyan tábla ami derékig érő de az említettben sok a gabona árvakelés is mivel ő is fényhez jutott, illetve 20cm körüli az álomány retek mustár hajdina here facélia. Ér e annyit hogy meghagyjuk? kép most nincs sajna.
Válasz N.. Tamás #3009. hozzászólására Jó minőségű komposztot az ültetőgödörbe, mikorrhiza oltóanyagot, amivel beiszapolod a gyökeret ültetés előtt, esetleg érett trágyát szintén a gödörbe, ha más nincs. A kulcsszó az érett.
A komposzttal és mikorrhizával elég jó lesz az eredés (Symbivit könnyen elérhető).
Válasz Hunter_ #3004. hozzászólására Csak azért kérdeztem az esőt, mert Csongrádban most derékig ér a mustár a bioföldön.
Ha nem az, akkor tápanyagban/biológiában lehet szegényes a terület.
Ha kiadsz 20-30 kg N hatóanyagot, megemelheti a biomasszát a harmadával, megtérül a befektetés.
Sziasztok. Érdeklődni szeretnék hogy gyümölcsös telepítéshez tudnátok e ajánlani valami "csodaszert " amit vagy a talajra/ba juttatok ki,vagy beáztatással, de jó hatással van a meginduláshoz? Továbbá ültető gödörbe érdemes e trágyát rakni, vagy fenn áll a kiégetés veszélye?! Válaszokat előre is köszönöm.
Válasz Netparaszt #3007. hozzászólásáraMit csináljak a az erőtlen, ritka itt ott csak 20 cm magas takarónövénnyel? Gyökere alig van 20 cm-en, bár nem ástam ki...
Válasz Radocz #3006. hozzászólására Nem bátyám, nem lesz benne mozgás. Az EM-el kezelt trágya anaerob, bokashinak hívható csak, ha jól csinálta. Sajnos az általam eddig látott bokashiban semmi hasznos nem volt, még tápanyag sem. (Fermentáció->gázosodás->tápanyag huss elszáll)
Az ismerőse nincs különősebben tisztában a marha bendőjében élő ANAEROB cellulózbontó mikroorganizmusok és a gyökérzónában élő, sokoldalú, túlnyomórészt AEROB mikroorganizmusok különbségével.
Javaslom neki a Kátai féle talajökológia tanulmányozását a parasztünnepeken.
Válasz Berente Antal #2990. hozzászólására Ki köll próbálni. Nálam elbontott minden felszínen lévő szárat a kezelt területen, de semmi nem változott a talajban.
Komposztba érdemes beleszórni változatosságot növelni.
Válasz Berente Antal #2990. hozzászólására Ki köll próbálni. Nálam elbontott minden felszínen lévő szárat a kezelt területen, de semmi nem változott a talajban.
Komposztba érdemes beleszórni változatosságot növelni.
Van egy területünk repce volt benne. Aratás után meg lett tárcsázva majd ,grúberezve! Tavaszi menne a helyére, most viszont kijött benne a repce vadkelésbe olyan 6-8 leveles már viszont gaz nincs benne ez miatt hogy a repce most takarja a földet.
Mi az amit lehetne neki most csinálni hogy a földet se bolygassam fölöslegesen meg gazdaságos is legyen.
Most permetezzem le totálissal vagy tavasszal vetés előtt és utána pedig mehet bele a tavaszi növény? Vagy valami mást kellene vele tenni?
15570 hozzászólás
Válasz Géza15 #3046. hozzászólására A fehér szálacskák vagy gombafonalak, vagy hajszálgyökerek, mindkettő jót jelent.
A gombafonál gumiszerű állaggal rendelkezik.
Ahogy látod, ha megfelelő a körülmény, gyorsan bomlik a szármaradvány, semmi szükség a kegyszerekre (phylazonit, bactofil és társai). A szárbontást a gombák végzik leghatékonyabban a savas enzimjeikkel, nem a baktériumok.
A talajmunkában azért tartok fontosnak a program elején egy mélylazítást, hogy minél mélyebbre mehessen le azonnal a nagy gyökértömeg.
A retek fejletlensége érdekes, mit vetettél pontosan és mennyit? Ez a júliusi vetés volt?
Válasz Géza15 #3046. hozzászólására Gyönyörű az állományod, csodás talajt fog maga után hagyni tavaszra. A parazitáknak idézd csak szó szerint a rendeletet, amely nem határozza meg a leforgatás pontos módját és időpontját.
18. ökológiai jelentőségű másodvetés: a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének vetése előtt, tárgyév július 1-jétől október 1-jéig terjedő időszakban - a 3. mellékletben felsorolt, vagy a 22. § (2) bekezdésében meghatározott, legalább két fajból - vetett növényállomány, amelyet zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használnak és a következő évi első növény vetése előtt beforgatnak;
Ennyi.
Sem időpont, sem mód nincs meghatározva.
Dilettáns bürokratáknak ennyi legyen is elég...
Tegnap voltam megnézni a fedőnövényeket, s kellemes meglepetés ért:) körülbelül a mellkasomig ér az állomány, a tarlóra szétfújt szalmamaradványok "eltünetek", vagy néhol található még meg megfeketedve, vagy fehér lepellel borítva. A talaj felszínét szerteágazó fehér szàlacskák borítják, s a föld tetején lévő maradványoknak szinte nincs is illatuk. Normál kézi àsóval kb 40 cm ig ástam le simán, az alatt viszont kopogni kezdett az ásó hegye. A mustár eléggé elnyomta szerintem a retket. A 40 cm mély talajszelvényt áthàlózta a növények finom kis fehér gyökerei, s találtam gilisztát is:D azonban van egy kis aggodalmam, a héten voltak ellenőrízni a zöldítéssel kapcsolatban, s erősen éreklődnek afelől hogy mikor szántom le?
Válasz kukaccsosz #3032. hozzászólására Majdnem kifelejtettem.
A növényeknek előnyösebb, ha egyszerű, szerves molekulák formájában veszik fel a tápanyagokat, mert azt szolgáltatja a jól működő rizoszféra biológiája, ilyen anyag a töltés nélküli karbamid is.
Ez kevesebb energiabefektetést igényel a növénytől, nem kell ionos formából szintetizálnia a sejtjeit építő molekulákat.
Rosszul működő rizoszféra (döglött föld) esetén lép képbe a vízoldható ionok sora.
Ezt ismeritek most, pedig a természetes tápanyagáramlás nem az ionos formákra épül, hanem a mikorrizák és baktériumok által leadott szerves molekulákra.
Élő talajban például már egyre kevesebb szabad PK mutatható ki, mert minden biológiai kötésben tárolódik. Ezt itteni fórumosok is igazolhatják, akik már notillel is dolgoznak.
Válasz Bence. #3038. hozzászólására Ennyi, kész a teljesítés. Minél közelebb csináld a vetéshez és minél sekélyebben (5 cm), erre jó a rövidtárcsa és a precíz mélységtartás.
Válasz kukaccsosz #3032. hozzászólására
Értem én amit írsz, csak nem teljesen így van.
A talajban növekvő széntartalom java része a gyökérváladékokból származik, ezért van szükség minél változatosabb élő gyökerekre. A szármaradványoknak jó ha a 15%-humuszosodik.
A nitrogén a szabadon élő, az asszociatív és a szimbióta N kötő baktériumoktól egyaránt származik, ezért nem látsz N hiányos növényt a természetben, pedig senki nem műtrágyázza azokat.
Egy a közös bennük, szénre van szükségük a szaporodáshoz és N kötéshez, amit a növények biztosítanak.
Az elfogyó elemekről nem nyitok vitát, mert egy részük nem fogy el, csak több száz év alatt, de a mi életünkben gond nélkül lehet arra számítani, hogy elégséges a mennyiségük a művelési mélységben. Erre teljesen friss kísérletek adnak tudományos hátteret is, nemcsak a tápanyagkijuttatás nélküli, biológiát használó notillesek 12 tonnás kukoricái.
Erre szolgálnak a mélyen gyökerező takarónövények is, amelyek szó szerint mélyről "bányásszák" fel a szükséges elemeket.
Például a búza és a foszfor összefüggésében a 30 cm-es talajszelvényben kilogrammonként 100-200-szor több a P, mint a maggal levitt P (BOKU, 2013).
Ez bőséges tartalékot jelent, amit a talaj táplálékháló biológiája fog a növények rendelkezésére bocsátani.
Ideje volna lassacskán újraírni a tankönyveket...
Válasz Drisa #3039. hozzászólására 0036202484343
Válasz djohn #3040. hozzászólására Édesapád most fogja kidobni az ablakon a vetőmag árát, a befektetett gépidőt, gázolajat és úgy 150 kg mikroelemes komplexnek megfelelő tápanyagot.
A talaj javulása pedig nehezen érthető fogalom, de pénzben az is kifejezhető, ha a hozamstabilitást és növényegészség javulását nézzük.
Kár érte....
Válasz kis Zombi #3037. hozzászólásáraA kötelező zöldítés miatt lett megcsinálva, nem csak alibiből, mint a legtöbben, Ezt a földet még édesapám műveli és nem híve a forgatás nélküli módoknak.
Itt-ott már virágzik a mustár benne.
Válasz Netparaszt #3023. hozzászólásáraJó de telefonszámot adj mert a régi nem kapcsolható.
Én is gondolkodtam tárcsával csinálunk egy fölösleges sekély, igazából értelmetlen munkát és kész elfogadják.
Válasz djohn #3034. hozzászólásáraRadózc úr már megmagyarázta, csak az van előírva, hogy le kell forgatni, az nincs, hogy mikor, és milyen mélyen. Gyakorlatilag elég tavasszal letárcsázni, és eleget lehet tenni az előírásoknak.
AKG miatt?
Mustár, olajretek, szept. eleji vetés. 5,5t tritikale után. Hajdúban, humuszos homok. Sajna le lesz szántva.
Na most KEZD érdekes lenni!
Válasz Netparaszt #3031. hozzászólásáraÉrtem mit akarsz mondani, hogy mi lenne a lényege ennek a "filozófiának" csak rosszul magyarázod.
A szenet mint "tápanyagot" a növények mint az élet alapja a földön a levegő CO2 tartalmából veszik a napfény segítségével ez a fotoszintézis. A növények a talajból szerves anyagokat gyakorlatilag nem vesznek fel (minimális karbamid stb.). A szerves anyagoknak először mineralizálódnia kell, hogy a növénynek felvehetőek legyenek.
Tápanyag utánpótlásra mindenképpen szükség van mert amit a terméssel leviszünk pl: 5-7 tonna árpa vagy 8-12 tonna kukorica azt hosszú távon a talajból csak elvenni nem lehet, a takarónövény, zöldtrágya a semmiből nem teremti elő azt csak a N egy részét a pillangósok.
Válasz kukaccsosz #3030. hozzászólására Nem túl bonyolult a képlet.
A legtöbb talajban általában bármely növény igényét sokszorosan meghaladó makro és mikroelem mennyiség található, a leginkább limitáló tápanyag a szén és a nitrogén.
A legtöbb növény a jellemzően kiürült biológiájú földeken azonban képtelen az ásványi kötésű tápanyagokból elegendőt felvenni az elvárt hozamhoz, ezért barkácsol az ember műtrágyával és egyéb trágyákkal.
A természetben a növények mindig az előző generáció által felhalmozott, majd lebomló, szerves kötésű tápanyagait használják fel mikrobiális közvetítéssel.
Egy barnára művelt szántón minimális nitrogén (és egyéb szerves kötésű tápanyag) tárul fel, mert gyakorlati szempontból nulla a biológiai aktivitás.
Egy tajarónövénnyel bevetett területen azonban sok tonna szerves anyag keletkezik a biológiai folyamatok során, rengeteg szén és nitrogén is. Ezek mind visszakerülnek a talaj tápanyagkörforgásába.
Mérések alapján 3-4 mázsa jelenik meg tavaszra csak nitrogénből az elfagyó retekfélék, mint a Tillage Radish után.
Ennek jó részét a következő növény már felvehetó, szerves kötésű tápanyagként kapja meg.
Így valahogy.
Részletesebben az előadásomon
Válasz Netparaszt #3024. hozzászólásáraNetparaszt
Had értetlenkedjek egy kicsit. Az elfagyott növényi maradvány hogy hagy a területen több tápanyagot (NPK) mint amennyi elérhető volt addig?
Válasz Netparaszt #3024. hozzászólásáraTermészetesen nem viszek le semmit a területről!
Nálam csak a termés hagyja el a földeket minden más marad a földön!Szoktam mondani, ha elkérnék a szalmát vagy csutkát, hogy az én földjeimre csak hozni lehet tápanyagot nem elvinni!
Ezt már nagyjából tudják is nem is nagyon próbálkoznak...
Válasz Netparaszt #3026. hozzászólásáraA tök eddig folyamatos takarást biztosított, műlthéten szedtem le az utolsó terméseket.
Már mást nem akarok vetni. Lehet megy egy sor érett trágya és egy sor szalmaréteg és mehet a télbe.
Válasz némedi #2987. hozzászólására Idő kell az állomány regenerációjához, de a technológiád vszeg támogatni fogja a szaporodásukat. A belvizes területeknél mindig az ötlik fel bennem, hogy milyen mértékben lehetne csökkenteni a hatását egy biológiai úton javuló talajszerkezettel. Lazított, nem forgatott területeknél már láttam eltűnt belvizet, ami korábban állandóan megjelent, de nyilván mindenkinek mások a talajadottságai.
Válasz www.mgbiztositas.hu #2988. hozzászólására Én a komposztba szoktam szórni, a területeket meg beszórom valamilyen vetéssel. Vagy ha késő van mindenhez már, s nem vetek tél alá, akkor vékonyan leszalmázom.
Válasz Hunter_ #3015. hozzászólására Még valami. A képen feltett mustár most derékig ér és még nem virágzik, hatalmas zöldtömeget fog hozni még a fagyokig. Ezért fontos az optimális vetésidő, hogy ne menjen fejletlenül virágba.
Tudom, hogy az esőt nem lehet befolyásolni, de pl. csináltam most egy kísérletet, a felszínre kiszórt magokat a tábla egyik sarkában csak nagyon szerényen megszórtam szalmával, mint mondjuk egy 3 tonnás búza után maradna. Nem volt összefüggő takarás, mindenhol kilátszott a felszín. Legalább háromszor annyi növény csírázott ki már csak ettől a szerény takarástól is és gyorsan fejlettebbek is lettek. Ahogy nézem, egy ilyen kis mikroklíma változás is jelentősen befolyásolja a talajnedvességet, érdemes szármaradványt hagyni a felszínen bármilyen művelésnél.
Válasz Hunter_ #3021. hozzászólására Miután a biomasszát nem viszed le (remélem..), az elfagyva visszaadja immár szerves kötésben a jóval több tápanyagot, mint ami a területen elérhető volt.
Nyilván töredéke lesz csak egy jól sikerült állomány által feltártnak, de legalább egy természetes zöldugaros, kb. 50 kg komplex hatóanyagnak megfelelő mennyiséget otthagyhat.
Válasz Drisa #3022. hozzászólására Parasztünnepen csak találunk végre olyan napot, ami mindkettőnknek megfelel, miután minden terület be lesz vetve és leadtuk a pályázatokat, egyeztessünk.
Válasz Netparaszt #3014. hozzászólásáraKöszi, akkor marad. Eljöhetnél megnézni...
Az!
Ez a nagy tőszám nem tudja negatívan befolyásolni a kövétkező évi fő növény termését?
Válasz fida91 #3016. hozzászólásáraEz mustár olajretek keveréke ebből 8 kg a mustár.
Mostmár én is látom,hogy sok jóvőre kevesebbet vetek!
Az biztos hogy elnyom más növényt, mert egy szàl búza árvakelés se jött ki!
Mennyi lenne az ideális kg hektáronként?
Válasz Hunter_ #3015. hozzászólására Ez bizony oka lehet, küzdenek a növények a tápanyagért.
Válasz Netparaszt #3012. hozzászólásáraKöszönöm, utána nézek.....
Válasz Netparaszt #3010. hozzászólásáraFelénk a nyár közepén vetettek ilyenek vagy valamivel nagyobbak,már virágoznak!
Nem az lehet a gond hogy sűrűre lett vetve (32kg/ha)?
7éve nincs szántva!Csak lazítóval van művelve vagy kalászos alá rövidtárcsával!
Válasz Drisa #3013. hozzászólására Két lehetőséget látok. Tétet tenni a meleg novemberre, ami alatt szépen behozza a lemaradást, vagy letolni és gabonát vetni bele, ha belefér a forgóba. Egyvalamit nem tennék biztosan, hogy barnára művelve álljon tavaszig, mert még a kis növény is hasznosabb, mint az üres szántó.
Válasz Netparaszt #3011. hozzászólásáraleginkább vetés után későn kapott esőt ezért hiányos a kelés, ritka. Van olyan tábla ami derékig érő de az említettben sok a gabona árvakelés is mivel ő is fényhez jutott, illetve 20cm körüli az álomány retek mustár hajdina here facélia. Ér e annyit hogy meghagyjuk? kép most nincs sajna.
Válasz N.. Tamás #3009. hozzászólására Jó minőségű komposztot az ültetőgödörbe, mikorrhiza oltóanyagot, amivel beiszapolod a gyökeret ültetés előtt, esetleg érett trágyát szintén a gödörbe, ha más nincs. A kulcsszó az érett.
A komposzttal és mikorrhizával elég jó lesz az eredés (Symbivit könnyen elérhető).
Válasz Drisa #3008. hozzászólására Miből van hiánya leginkább? Mennyire tömör a talaj? Milyen a talajélet? Képed van? Esetleg kiásva is?
Válasz Hunter_ #3004. hozzászólására Csak azért kérdeztem az esőt, mert Csongrádban most derékig ér a mustár a bioföldön.
Ha nem az, akkor tápanyagban/biológiában lehet szegényes a terület.
Ha kiadsz 20-30 kg N hatóanyagot, megemelheti a biomasszát a harmadával, megtérül a befektetés.
Sziasztok. Érdeklődni szeretnék hogy gyümölcsös telepítéshez tudnátok e ajánlani valami "csodaszert " amit vagy a talajra/ba juttatok ki,vagy beáztatással, de jó hatással van a meginduláshoz? Továbbá ültető gödörbe érdemes e trágyát rakni, vagy fenn áll a kiégetés veszélye?! Válaszokat előre is köszönöm.
Válasz Netparaszt #3007. hozzászólásáraMit csináljak a az erőtlen, ritka itt ott csak 20 cm magas takarónövénnyel? Gyökere alig van 20 cm-en, bár nem ástam ki...
Válasz Radocz #3006. hozzászólására Nem bátyám, nem lesz benne mozgás. Az EM-el kezelt trágya anaerob, bokashinak hívható csak, ha jól csinálta. Sajnos az általam eddig látott bokashiban semmi hasznos nem volt, még tápanyag sem. (Fermentáció->gázosodás->tápanyag huss elszáll)
Az ismerőse nincs különősebben tisztában a marha bendőjében élő ANAEROB cellulózbontó mikroorganizmusok és a gyökérzónában élő, sokoldalú, túlnyomórészt AEROB mikroorganizmusok különbségével.
Javaslom neki a Kátai féle talajökológia tanulmányozását a parasztünnepeken.
Az este kerestem az élőlényeket az EM-BIO-val kezelt istállótrágya kupacban.
Nem volt mozgás, pedig feltettem a jobbik szemüvegem is.
Ismerősöm mondta, hogy a marha bendője termeli a nekem szükséges állatkákat.
Az 1 000 q trágyát meghintem BIO marhatrágyával. Fog javítani a helyzeten?
Válasz Netparaszt #3002. hozzászólására
Válasz Netparaszt #3003. hozzászólásáraSzeptember 3-án vetettük utána volt eső 30mm két részletben,majd 10mm és mostanában kb.80mm.Igen keleti régió!
Válasz Hunter_ #2989. hozzászólására Keleti régió csapadék nélkül?
Válasz Berente Antal #2990. hozzászólására Ki köll próbálni. Nálam elbontott minden felszínen lévő szárat a kezelt területen, de semmi nem változott a talajban.
Komposztba érdemes beleszórni változatosságot növelni.
Válasz Berente Antal #2990. hozzászólására Ki köll próbálni. Nálam elbontott minden felszínen lévő szárat a kezelt területen, de semmi nem változott a talajban.
Komposztba érdemes beleszórni változatosságot növelni.
Válasz lgabor007 #2993. hozzászólására Ezek bontják leghatékonyabban a szármaradványt, nem a "baktériumtrágyák".
Válasz Agrárteenager #2997. hozzászólására Ez már olyan barna, mintha szántottál volna
Válasz Gergő87 #2996. hozzászólására A csapadéktól függően legtovább próbálnám a területen tartani, majd vetés előtt legkésőbb 1-2 héttel lerendezni.
Kukorica tarló,(no-till 5 t/ha), rövid tárcsa (horsch), majd grúber kb. 30 cm 8km/h, vetés remélem a hétvégén.
Sziasztok
Van egy területünk repce volt benne. Aratás után meg lett tárcsázva majd ,grúberezve! Tavaszi menne a helyére, most viszont kijött benne a repce vadkelésbe olyan 6-8 leveles már viszont gaz nincs benne ez miatt hogy a repce most takarja a földet.
Mi az amit lehetne neki most csinálni hogy a földet se bolygassam fölöslegesen meg gazdaságos is legyen.
Most permetezzem le totálissal vagy tavasszal vetés előtt és utána pedig mehet bele a tavaszi növény? Vagy valami mást kellene vele tenni?