Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak650 FtEUR393.08 FtUSD367.24 FtCHF402.74 FtGBP457.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Ez nagyon jó dolognak tűnik, köszönöm hogy megosztottad velünk, a propionsav édeskéssé teszi a takarmányt, a citromsav pedig savanyítja, biztosan ízlik a marháknak az ilyen kezelt takarmány nem is beszélve arról, hogy mennyivel kissebb így a tápanyagveszteség a rövid szárítási idő miatt . Viszont ezt az autómata adagolást még mindíg nem teljesen értem, hogyan lehet utólag felrakni egy bálázóra? Ráadásul amit mutatnak a videóban kezelőegységet, pont ilyet ad a pio is ha nem kötteted be a bálázó monitorjába. A billenőkapcsolóval kapcsolod ki-be a szivattyút, a pótméterrel meg a szállítandó mennyiséget állítod be.
Igazándiból nem egy atomreaktor. Azt használják ki, hogy a víz elég jól vezeti az áramot, a ketyere méri a széna ellenállását. A kézi nedvességmérőd is ugyan így működik.ITT látod a gépben az érzékelőket. Érdemes megnézni a többi videót is.
Amcsiknál ez bevált, sokat használt, filléres dolog. Van gyáriban a CNH-nak, az AGCO-nak, a JD-nak is csak éppen Európába nem hozzák. A balers choice-ot is árulja az AGCO, KUHN csak idehaza senki semmit nem tud róla. Igazándiból vicces dolog, hogy csomó dolgot Európa gyárt nekik és idehaza dupla áron van mint az USA-ban. Hevederkapcsot rendeltem kintről, vámmal szállítással is majd harmadával olcsóbb volt mint az itthoni forgalmazóknál. Balers choice magyar prospektus, elméletileg 30% nedvességtartalomig használható. Referencia helyet nem tudtak mondani a kiállításon, azt mondták amerikai tapasztalatok vannak. Ahogy levettem elég t.ketlen a forgalmazó.
Annyit szerintem nem fogod tudni használni amennyit kéne ahoz hogy ingyen megkapd. Mi legalábbis nem mertük bevállalni. Főleg, hogy te szenázsba nem is nagyon gondolkodsz.
Ez komolyan hangzik, de nem tudom elképzelni, hogy hogyan méri menet közben a széna nedvességét. Attól tartok hogy valami nagyon drága űrtechnika lehet. Rákérdezek én is hogy mégis mi ez.
Van még elméletileg a balers choice is, ez működik szénára is. Kiállításon kértem árajánlatot de azóta is hív forgalmazó, úgy tűnik nem szeretik ha pénzt kapnak.
Van nekik valami angol kijuttató ami automatán nedvességtartalom függvényében állítja a dózist. Ádám és társa a forgalmazó.
Ezek szerint akkor így is működik, csak gondolom nehezebb pont a megfelelő mennyiséget kijuttatni.
Amúgy ha megengedsz egy tanácsot ha rám hallgatsz nem úgy szereled fel ahogy azt javasolják, hogy közvetlenül a bálázó rotorja elé rakod a fúvókákat, mert ott állandóan elkoszolódik, medve esetén letörheti, és hozzáférni is nagyon nehéz amikor ki kell szedni megpucolni. Egy ismerősöm aki tavaly vett ő felrakta a fronthidraulikára, de szerintem az még jobb, ha a bálázón van csak mondjuk a felszedőre, vagy az elé egy kicsivel fújatod. Mondjuk a viconon nem tudom hova lenne praktikus rakni , mert ahol az én bálázómon van ott a viconon útban lenne a hálócserekor.
Én a vízoldékonyt használom. Eddig teregetés után lefutottam sima permetezővel, de idén megrendeltem a bálázóra való adagolót. Jövő hónapra igérték a szállítást.
Tökéletes szénákat kaptam így kis kockában, és hengeresben.
Én a pioneer ha jól emlékszem 1155 tipusjelű készítményét használom. Más gyártóról nem is tudok, ez bevállt és nem is vészes az ára olyan 300 ft-ra jön ki bálánként. Praktikus csomagolásban van nem úgy mint a szenázsoltók, hogy egy tubusban hatalmas mennyiség, hanem 20 bálánkénti adagokban van kis műanyag dobozokban. Nekem nyáron mindíg van a bálázós traktorban egy kartonnal, mert nem csak olyankor használom amikor nem szárad meg eléggé, hanem a levélpergés elkerülése végett éjszaka bálázzuk a lucit, és a nagyobb földekkel nem lehet végezni abban a kb 3 órában ami optimális. Folyamatosan mérem a bála nedvességtartalmát, és amikor 18-as fölé menne bekeverek egy adag penészedésgátlót, és mehet tovább.
Hivatalosan 22-es vízig védi meg a lucernát a penészedéstől, de azokkal a dolgokkal amit írtam (puha, hengeres bálázóval készített bála) bőven 22-es fölé is lehet menni.
A lényeg, hogy nem kell valami rákkeltő kémiai vegyszerre gondolni, egy egyszerű baktériumtörzsről van szó ami meggátolja a lucerna penészedését, ezért nem működik fűszénával sajnos.
A kijuttatása ugyan azzal a kijuttatóval történik amivel a szenázsbálákba a vízoldékony oltót fújod ki, a pioneernél lehet kapni, nekem is ilyen van, viszont ez így kicsit komolyabb összeg. Főleg, hogy nekem be van kötve a bálázó monitorjába, viszont ennek az a hátránya, hogy ha a bálázó megy a háztól, akkor ez is, és vehetek új kijuttatót. De lehet kapni külön vezérlővel, ekkor neked kell állandóan ki-be kapcsolgatni. Viszont házilag is megoldható az összehozása nem egy bonyolult szerkezet. Kell egy tartály(lehetőleg sötét, mert a világos bealgásodik), pár méter cső, egy elektromos szivattyú, egy szűrőház szűrőstül, egy csap, meg 2-3 permetező fúvóka.
A bekeverést meg úgy oldom meg, hogy kb 1 liter vizes oldat megy egy bálába, ennél kissebb mennyiséget sajnos nem lehet pontosan beállítani, és eloszlatni a bálában. Azt hiszem mindent el mondtam ami fontos.
Erről a penészgátlós dologról tudnál még írni. Kijuttatóról, szerekről, ill. minden gyakorlati tapasztalat érdekelne.
Sokszor küzdünk mi is ezzel a száradás problémával.
Próbáltuk mi már így is, de így se volt megbízható a minőség.
Ezzel a "levél nélküli fekete lucernakóró"-val meg az a helyzet, hogy általában amikor kiderül, hogy nem fog teljesen megszáradni esőig, addigra már késő, mert szenázsnak túl száraz. 40-es vízre nagyon hamar ledobja, azt a maradék 20-30 %-ot nem nagyon akarja. Erre a problémára nekem egy penészedésgátló adalék lett a megoldás, azt merem ajánlani, 25-ös vízü lucerna még teljesen tökéletes lett. Plusz nagyon fontos még a laza bála, és a hengeres bálázó, így sokkal nagyobb nedvességgel lehet bálázni, 1-3 napot lehet spórolni a száradáson.
Ez sajnos így van, a siló íze átmegy kicsit a tejbe is, és néhány érlelt saj meghasadozik ha sok szenázst esznek a tehenek. Csak sajnos ilyenkor télen lédús takarmány nélkül nagyon nehéz jó eredményeket elérni tejelés téren.
Megmondom én mi a gond ezzel nálad. Az, hogy kint csomagolsz. Én úgy csinálom, hogy megy a sodró utána a bálázó és már bálázás közben pakoljuk fel kocsira és hordjuk be a telephelyre ahol meg folyamatosan csomagolódik.
Leseprett betonplaccra billentjük a bálát oda, ahol lakni fog, onnan már nem mozdítjuk. Fűben nem jó mert az egér a bála alatt járatokat kikapar magának és ott a fólia is sérül és bepenészedik az alja, betonon nincsen ilyen gond, abszolút tökéletes plusz nemkell a lyukaktól félni. Becsomagoljuk végigmegyünk rajta egykét helyen valami kapacsa vagy vastagabb szárú kóró kiszokta szúrni, azt leragasztjuk a széles szallaggal oszt jónapot, persze időközben azért rá-rá nézegetünk hogy van e valahol még lyuk amit nem vettünk észre, de így tökéletes szokott lenni az anyag. Nyílván ha harmatos volt az anyag mikor sodródott akkor foltokban penészes lesz az idegen víztől, nagyon fontos, hogy csak a lucerna saját vize legyen a csomagban, máskülönben penészedik.
Juhnál mióta használjuk jobban tőgyelnek, a bárányok jobban indulnak, nem robban le az anyjuk még kettes bárány után sem, hamarabb indúl majd újra a termelésbe, láthatóan érezhetően javít a helyzeten, nem beszélve arról, hogy nincsen levél nélküli fekete lucerna kóró azóta, mert van egy plussz járható út amivel megmarad a levél és a beltartalom is
Tejelő marhák etetésekor jobban szeretem a jó minőségű száraz takarmányt. Sokkal testesebb, ízesebb a tej tőle, mint a szenázstól vagy silótól. Piacon jobban értékesíthatőbb ez a tej.
Ez a csomagolás dolog érdekes történet...
Saját részre én is csomagolok évi 200-at, és itt kereslet is van rá, így próbálkoztunk eladással is, de sajnos nagyon nehézkes, sok buktatója van. Kapásból ott van az, hogy mire a földről behordjuk a telepre, onnan meg át van szállítva a vevőhöz minimum 4x meg kell fogni, rengeteg bála sérül, és utánna ragaszgathatja az ember, akkor sem lesz az igazi. És egyébként is a fő probléma az, hogy nem lehet belelátni a bálába, nem tudom ti hogy vagytok vele, de nálunk nagyon gyakran előfordul, hogy itt-ott van benne egy-egy penészes vagy rohadt folt, sőt néha olyan is van, hogy mondjuk 10 bála tökéletes, és a 11. az egész szar. Sőt olyan is volt, hogy teljesen jó anyag, jó vízzel minden időben elvégezve rajta, és egy szál nem lett jó belőle. 3 éven át kisérleteztünk vele, de nem bírok rá jönni, hogy min múlik.
És ilyen bizonytalan takarmánnyal nem érdemes piacra menni, csak elrontja a megítélésünket, és egyéb takarmányt se vesznek tőlünk, sok konfliktus származott már ebből a dologból.
Írod, hogy takarmánykészítésből nem lehet profitálni. Na erre én csúnyán rá tudok cáfolni, a földjeink nagy része kaszáló, és a bevételünk igen nagy része ebből származik. Nyílván, úgy nem működik, hogy valakinek van x hektár rétje, begépesít, és azt várja, hogy visszajöjjön takarmány értékesítésből a gépek ára, meg még meg is gazdagodjon belőle. Ez csak úgy működik, hogy állatokat kell tartani, ezekhez úgy is begépesít az ember hogy megcsínálja a saját takarmányát, és az ezen fellül maradót eladja. Így lehet manipulálni a piacot, most nem megy a lucerna, a fűszéna viszont nagyon megy, ezért most qrva boldogok az állatkák, mert lucernát ehetnek amennyit akarnák, fűszénát alig esznek.
Továbbá ha nincs állata az illetőnek mit csinál ha mondjuk szétborul néhány bála, ha megázik egy adag széna, a föld szélén keletkező gyomos bálákkal, stb... Úgy nem lehet a piacon maradni, hogy mindent eladsz. 3 fontos kulcsszó van: a minőség a mennyiség, és a választék, ha ezek tartósan meg vannak, akkor lehet profitra szert tenni takarmánykészítéssel is.
Az biztos, de történetesen öko területekről van szó, és deszikkálás nélkül tudtommal nem egyszerű magot fogni. Pedig a kombájnunkhoz minden megvan a lucernamag aratáshoz.
A jó takarmány ugyanúgy kell a juhnak is kecskének is mint marhának vagy bármi más jószágnak. Nyílván extenzívebb kategória mint egy tejelő állomány, nem is kérdés, de jó takarmányra lehet alapozni.
Én csomagolok is zölden lucernát pár éve. Luxus és igazából nem bírja el a juh ágazat de mégsem így van, mert ha meg azt nézem amikor csapadékos az idő mint tavaly vagy kétéve és nembírt a lucerna megszáradni, mire igen, akkorra fekete volt és a levelet már csak a postás hozta utána, mind lepergett a sok forgatástól... Akkor meg nem luxus.
Van ahol keresik megvételre az ilyen szenázst is, felénk nem, így magamnak 100-150darabot készítek évente amiből nagyonjó kiegészítő, kiváló beltartalmi értéket képviselő ízletes takarmányt tudunk adni nekik.
Visszatérve az alap kérdésre, szerintem jelenleg takarmánytermesztésből profitálni nem lehet, a mesterséges beavatkozások mindig ezt okozzák...
bár egyébként is 15ezerért két bálát venni szerintem legalább annyira nem kifizetődő, az nagyon drága, jószágtartó nem bírja megfizetni
Válasz ..MZ/X.. #1961. hozzászólására
aki kiszántogatta mert eladhatatlan a lucernája,nem fog venni magot.a zöldítést értelmesebben/olcsóbban/ is meg tudja oldani bárki.ráadásként az állatállomány csökken nem is kicsit.kecskébe-birkába pedig ritka ember pocsékol el jó takarmányt.
Nekem is van még kb 200 db 120-as bálám a saját szükségleten kívül 3. És 4. Kaszálásból betárolva, de én nem aggódom az eladás miatt már kaptam rá ígéretet hogy megveszik, és fogyogat is szép lassan. De az idénre tervezett 30 hektár lucernatelepítést szerintem újratervezzük, ez a zöldítés nagyon tönkrevágta a lucerna piacát. Eddig 5500 ft-ért annyit el tudtam minden gond nélkül adni, amennyit akartam, most meg 15 eurót kapok érte, és így is örülök, hogy elviszik. Megy még az ára lejjebb is szerintem.
Nekem is van még első osztályú anyagom elég sok, tető alá betárolva, igaz már van egy kevés juh, de még azokon felül is van vagy 500-600 bálám, pedig már a miskolci vadasparkba is szállítottam elég sokat.
Már megfordult a fejemben, hogy lehet keveset engedni kéne, de apám azt mondja, messze még a május, és senki nem tudhatja milyen évünk lesz.
2bálát 8000ért adok, de 200 is van eladó.
15ért ki veszi meg?
Az, hogy bio-nak van mondva semmire sem mész vele, esetleg gyomosabb, de mikor álltál át biora? Most? 3esztendő az átállás eleve.
Nem felvesszük (mint mondtam, egyébként is csak "segítség" vagyok ebben a bizniszben), hanem adják maguktól. És ennek a barátomnak tényleg adták. Kicsit szomorú is vagyok, hogy én meg nem kapom (másnak mindig könnyebb jó tanácsot adni).
Még egyszer kihangsúlyozom, hogy én sem tartom szép dolognak ezt, normálisnak meg végképp nem, sőt engem (mint gazdát) kifejezetten hátrányosan érint. De mivel azt kérdezte valaki a fórumon, hogy mégis mi a csudáért éri meg valakinek 100.000.-Ft/ha bérleti díjat fizetni gyenge minőségű szántóért, próbáltam erre válaszolni a saját tapasztalatom alapján.
Ha esetleg érdekel valakit, hogyan jön ki ez a magas támogatási összeg:
- területalapú: 45.000.-Ft/ha/év
- zöldítés: 25.000.-Ft/ha/év
- termeléshez kötött szálas: 30.000.-Ft/ha/év
- fiatal mg-i termelő: 20.000.-Ft/ha/év
- ÖKO-támogatás: 60.000.-Ft/ha/év
Nincs benne semmi trükk, a jogosultsághoz nem kell még állat sem.
Rizikó nyilván az eladhatatlan lucernában van (mint idén), de emlékszem azért arra is, hogy tavaly ilyenkor 15.000.- forint/bála volt a jó minőségű lucerna ára. Lesz az még ennyi.
3093 hozzászólás
Válasz MFM #1992. hozzászólására
Az idén hagyom az orrán a tartályt ,viszont a fúvókát elviszem a rendfelszedőhöz adtak vele elég hosszú csövet.
Válasz Diesel Tibor #1991. hozzászólására
Igen, homlokrakodón meg még roszabb.
Válasz MFM #1975. hozzászólására
Az orrán sem tökéletes mert kanyarokban mellé fújja a rendnek.
Válasz ..MZ/X.. #1989. hozzászólására
Ez nagyon jó dolognak tűnik, köszönöm hogy megosztottad velünk, a propionsav édeskéssé teszi a takarmányt, a citromsav pedig savanyítja, biztosan ízlik a marháknak az ilyen kezelt takarmány nem is beszélve arról, hogy mennyivel kissebb így a tápanyagveszteség a rövid szárítási idő miatt . Viszont ezt az autómata adagolást még mindíg nem teljesen értem, hogyan lehet utólag felrakni egy bálázóra? Ráadásul amit mutatnak a videóban kezelőegységet, pont ilyet ad a pio is ha nem kötteted be a bálázó monitorjába. A billenőkapcsolóval kapcsolod ki-be a szivattyút, a pótméterrel meg a szállítandó mennyiséget állítod be.
Válasz MFM #1983. hozzászólására
Igazándiból nem egy atomreaktor. Azt használják ki, hogy a víz elég jól vezeti az áramot, a ketyere méri a széna ellenállását. A kézi nedvességmérőd is ugyan így működik.ITT látod a gépben az érzékelőket. Érdemes megnézni a többi videót is.
Amcsiknál ez bevált, sokat használt, filléres dolog. Van gyáriban a CNH-nak, az AGCO-nak, a JD-nak is csak éppen Európába nem hozzák. A balers choice-ot is árulja az AGCO, KUHN csak idehaza senki semmit nem tud róla. Igazándiból vicces dolog, hogy csomó dolgot Európa gyárt nekik és idehaza dupla áron van mint az USA-ban. Hevederkapcsot rendeltem kintről, vámmal szállítással is majd harmadával olcsóbb volt mint az itthoni forgalmazóknál.
Balers choice magyar prospektus, elméletileg 30% nedvességtartalomig használható. Referencia helyet nem tudtak mondani a kiállításon, azt mondták amerikai tapasztalatok vannak. Ahogy levettem elég t.ketlen a forgalmazó.
Válasz endypapa #1986. hozzászólására
Szerintem arra gondol, hogy a rakodó az íveken nem a rend felett megy, hanem túl-lóg. És ott nem a lucernàt permetezi.
Amúgy köszi!
Válasz Pintér Zoltán #1981. hozzászólására
Ezt akartam feltenni! Köszönöm.
Válasz MFM #1984. hozzászólására
Akkor kifizetem azt 100 valamenyit.
Azt nem értem miért ne lenne permetezve az első 8 bála. Majd menetközben rájövök.
Egyébként a sima szénát is permetezem. Így szabadban tároláskor is ok a széna.
Válasz endypapa #1978. hozzászólására
Az is jó lehet, de csak akkor, ha egyenes tábláid vannak. Így is a 2 kezdő körnél lesz 8 bálád amit nem tudsz eladni mert nem lesz végig bepermetezve.
Válasz endypapa #1977. hozzászólására
Annyit szerintem nem fogod tudni használni amennyit kéne ahoz hogy ingyen megkapd. Mi legalábbis nem mertük bevállalni. Főleg, hogy te szenázsba nem is nagyon gondolkodsz.
Válasz ..MZ/X.. #1976. hozzászólására
Ez komolyan hangzik, de nem tudom elképzelni, hogy hogyan méri menet közben a széna nedvességét. Attól tartok hogy valami nagyon drága űrtechnika lehet. Rákérdezek én is hogy mégis mi ez.
https://buma.com/rondom-voederwinning/doseersystemen.html
Üdv,itt egy oldal javaslat.https://www.pioneer.com/web/site/hungary/products/applicators/AppliProBasic/
Válasz atisgyulai #1974. hozzászólására
Előbb valamit elcsesztem. :)
Válasz atisgyulai #1974. hozzászólására
https://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=images&cd=&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwjMwKLk8__RAhXJNJoKHaiTCvMQjRwIBw&url=http%3A%2F%2Fslideplayer.hu%2Fslide%2F2086814%2F&psig=AFQjCNG-YjaParr-pAzNKVmq2i9Ja8McjQ&ust=1486622838571769
Válasz MFM #1975. hozzászólására
Homlokrakodó van a gépen. Úgy gondoltam arra teszem fel.
Válasz atisgyulai #1974. hozzászólására
Pioneer. Elvileg nem kerül pénzbe, csak x mennyiségű oltót kell vennem x évig. Az árra pontosan nem emlékszem, 100 valaqmennyi ezer.
Válasz MFM #1971. hozzászólására
Van még elméletileg a balers choice is, ez működik szénára is. Kiállításon kértem árajánlatot de azóta is hív forgalmazó, úgy tűnik nem szeretik ha pénzt kapnak.
Van nekik valami angol kijuttató ami automatán nedvességtartalom függvényében állítja a dózist. Ádám és társa a forgalmazó.
Válasz endypapa #1972. hozzászólására
Ezek szerint akkor így is működik, csak gondolom nehezebb pont a megfelelő mennyiséget kijuttatni.
Amúgy ha megengedsz egy tanácsot ha rám hallgatsz nem úgy szereled fel ahogy azt javasolják, hogy közvetlenül a bálázó rotorja elé rakod a fúvókákat, mert ott állandóan elkoszolódik, medve esetén letörheti, és hozzáférni is nagyon nehéz amikor ki kell szedni megpucolni. Egy ismerősöm aki tavaly vett ő felrakta a fronthidraulikára, de szerintem az még jobb, ha a bálázón van csak mondjuk a felszedőre, vagy az elé egy kicsivel fújatod. Mondjuk a viconon nem tudom hova lenne praktikus rakni , mert ahol az én bálázómon van ott a viconon útban lenne a hálócserekor.
Válasz endypapa #1972. hozzászólására
Üdv!
Ha lehetek indiszkrét, elárulod honnan, milyen kijuttatót vettél, és mennyiért?
Esetleg privátban??
Válasz MFM #1971. hozzászólására
Köszönöm az infókat.
Körbejárom még a dolgot. Hátha találok a közelben valakit, akinél meló közben is megtudnám nézni.
Válasz MFM #1971. hozzászólására
Én a vízoldékonyt használom. Eddig teregetés után lefutottam sima permetezővel, de idén megrendeltem a bálázóra való adagolót. Jövő hónapra igérték a szállítást.
Tökéletes szénákat kaptam így kis kockában, és hengeresben.
Válasz atisgyulai #1970. hozzászólására
Én a pioneer ha jól emlékszem 1155 tipusjelű készítményét használom. Más gyártóról nem is tudok, ez bevállt és nem is vészes az ára olyan 300 ft-ra jön ki bálánként. Praktikus csomagolásban van nem úgy mint a szenázsoltók, hogy egy tubusban hatalmas mennyiség, hanem 20 bálánkénti adagokban van kis műanyag dobozokban. Nekem nyáron mindíg van a bálázós traktorban egy kartonnal, mert nem csak olyankor használom amikor nem szárad meg eléggé, hanem a levélpergés elkerülése végett éjszaka bálázzuk a lucit, és a nagyobb földekkel nem lehet végezni abban a kb 3 órában ami optimális. Folyamatosan mérem a bála nedvességtartalmát, és amikor 18-as fölé menne bekeverek egy adag penészedésgátlót, és mehet tovább.
Hivatalosan 22-es vízig védi meg a lucernát a penészedéstől, de azokkal a dolgokkal amit írtam (puha, hengeres bálázóval készített bála) bőven 22-es fölé is lehet menni.
A lényeg, hogy nem kell valami rákkeltő kémiai vegyszerre gondolni, egy egyszerű baktériumtörzsről van szó ami meggátolja a lucerna penészedését, ezért nem működik fűszénával sajnos.
A kijuttatása ugyan azzal a kijuttatóval történik amivel a szenázsbálákba a vízoldékony oltót fújod ki, a pioneernél lehet kapni, nekem is ilyen van, viszont ez így kicsit komolyabb összeg. Főleg, hogy nekem be van kötve a bálázó monitorjába, viszont ennek az a hátránya, hogy ha a bálázó megy a háztól, akkor ez is, és vehetek új kijuttatót. De lehet kapni külön vezérlővel, ekkor neked kell állandóan ki-be kapcsolgatni. Viszont házilag is megoldható az összehozása nem egy bonyolult szerkezet. Kell egy tartály(lehetőleg sötét, mert a világos bealgásodik), pár méter cső, egy elektromos szivattyú, egy szűrőház szűrőstül, egy csap, meg 2-3 permetező fúvóka.
A bekeverést meg úgy oldom meg, hogy kb 1 liter vizes oldat megy egy bálába, ennél kissebb mennyiséget sajnos nem lehet pontosan beállítani, és eloszlatni a bálában. Azt hiszem mindent el mondtam ami fontos.
Válasz MFM #1969. hozzászólására
Üdv!
Erről a penészgátlós dologról tudnál még írni. Kijuttatóról, szerekről, ill. minden gyakorlati tapasztalat érdekelne.
Sokszor küzdünk mi is ezzel a száradás problémával.
Válasz szanberg #1967. hozzászólására
Próbáltuk mi már így is, de így se volt megbízható a minőség.
Ezzel a "levél nélküli fekete lucernakóró"-val meg az a helyzet, hogy általában amikor kiderül, hogy nem fog teljesen megszáradni esőig, addigra már késő, mert szenázsnak túl száraz. 40-es vízre nagyon hamar ledobja, azt a maradék 20-30 %-ot nem nagyon akarja. Erre a problémára nekem egy penészedésgátló adalék lett a megoldás, azt merem ajánlani, 25-ös vízü lucerna még teljesen tökéletes lett. Plusz nagyon fontos még a laza bála, és a hengeres bálázó, így sokkal nagyobb nedvességgel lehet bálázni, 1-3 napot lehet spórolni a száradáson.
Válasz endypapa #1966. hozzászólására
Ez sajnos így van, a siló íze átmegy kicsit a tejbe is, és néhány érlelt saj meghasadozik ha sok szenázst esznek a tehenek. Csak sajnos ilyenkor télen lédús takarmány nélkül nagyon nehéz jó eredményeket elérni tejelés téren.
Válasz MFM #1965. hozzászólására
Megmondom én mi a gond ezzel nálad. Az, hogy kint csomagolsz. Én úgy csinálom, hogy megy a sodró utána a bálázó és már bálázás közben pakoljuk fel kocsira és hordjuk be a telephelyre ahol meg folyamatosan csomagolódik.
Leseprett betonplaccra billentjük a bálát oda, ahol lakni fog, onnan már nem mozdítjuk. Fűben nem jó mert az egér a bála alatt járatokat kikapar magának és ott a fólia is sérül és bepenészedik az alja, betonon nincsen ilyen gond, abszolút tökéletes plusz nemkell a lyukaktól félni. Becsomagoljuk végigmegyünk rajta egykét helyen valami kapacsa vagy vastagabb szárú kóró kiszokta szúrni, azt leragasztjuk a széles szallaggal oszt jónapot, persze időközben azért rá-rá nézegetünk hogy van e valahol még lyuk amit nem vettünk észre, de így tökéletes szokott lenni az anyag. Nyílván ha harmatos volt az anyag mikor sodródott akkor foltokban penészes lesz az idegen víztől, nagyon fontos, hogy csak a lucerna saját vize legyen a csomagban, máskülönben penészedik.
Juhnál mióta használjuk jobban tőgyelnek, a bárányok jobban indulnak, nem robban le az anyjuk még kettes bárány után sem, hamarabb indúl majd újra a termelésbe, láthatóan érezhetően javít a helyzeten, nem beszélve arról, hogy nincsen levél nélküli fekete lucerna kóró azóta, mert van egy plussz járható út amivel megmarad a levél és a beltartalom is
Válasz MFM #1965. hozzászólására
Tejelő marhák etetésekor jobban szeretem a jó minőségű száraz takarmányt. Sokkal testesebb, ízesebb a tej tőle, mint a szenázstól vagy silótól. Piacon jobban értékesíthatőbb ez a tej.
Válasz szanberg #1963. hozzászólására
Ez a csomagolás dolog érdekes történet...
Saját részre én is csomagolok évi 200-at, és itt kereslet is van rá, így próbálkoztunk eladással is, de sajnos nagyon nehézkes, sok buktatója van. Kapásból ott van az, hogy mire a földről behordjuk a telepre, onnan meg át van szállítva a vevőhöz minimum 4x meg kell fogni, rengeteg bála sérül, és utánna ragaszgathatja az ember, akkor sem lesz az igazi. És egyébként is a fő probléma az, hogy nem lehet belelátni a bálába, nem tudom ti hogy vagytok vele, de nálunk nagyon gyakran előfordul, hogy itt-ott van benne egy-egy penészes vagy rohadt folt, sőt néha olyan is van, hogy mondjuk 10 bála tökéletes, és a 11. az egész szar. Sőt olyan is volt, hogy teljesen jó anyag, jó vízzel minden időben elvégezve rajta, és egy szál nem lett jó belőle. 3 éven át kisérleteztünk vele, de nem bírok rá jönni, hogy min múlik.
És ilyen bizonytalan takarmánnyal nem érdemes piacra menni, csak elrontja a megítélésünket, és egyéb takarmányt se vesznek tőlünk, sok konfliktus származott már ebből a dologból.
Írod, hogy takarmánykészítésből nem lehet profitálni. Na erre én csúnyán rá tudok cáfolni, a földjeink nagy része kaszáló, és a bevételünk igen nagy része ebből származik. Nyílván, úgy nem működik, hogy valakinek van x hektár rétje, begépesít, és azt várja, hogy visszajöjjön takarmány értékesítésből a gépek ára, meg még meg is gazdagodjon belőle. Ez csak úgy működik, hogy állatokat kell tartani, ezekhez úgy is begépesít az ember hogy megcsínálja a saját takarmányát, és az ezen fellül maradót eladja. Így lehet manipulálni a piacot, most nem megy a lucerna, a fűszéna viszont nagyon megy, ezért most qrva boldogok az állatkák, mert lucernát ehetnek amennyit akarnák, fűszénát alig esznek.
Továbbá ha nincs állata az illetőnek mit csinál ha mondjuk szétborul néhány bála, ha megázik egy adag széna, a föld szélén keletkező gyomos bálákkal, stb... Úgy nem lehet a piacon maradni, hogy mindent eladsz. 3 fontos kulcsszó van: a minőség a mennyiség, és a választék, ha ezek tartósan meg vannak, akkor lehet profitra szert tenni takarmánykészítéssel is.
Válasz ..MZ/X.. #1961. hozzászólására
Az biztos, de történetesen öko területekről van szó, és deszikkálás nélkül tudtommal nem egyszerű magot fogni. Pedig a kombájnunkhoz minden megvan a lucernamag aratáshoz.
Válasz sanyi1965 #1962. hozzászólására
A jó takarmány ugyanúgy kell a juhnak is kecskének is mint marhának vagy bármi más jószágnak. Nyílván extenzívebb kategória mint egy tejelő állomány, nem is kérdés, de jó takarmányra lehet alapozni.
Én csomagolok is zölden lucernát pár éve. Luxus és igazából nem bírja el a juh ágazat de mégsem így van, mert ha meg azt nézem amikor csapadékos az idő mint tavaly vagy kétéve és nembírt a lucerna megszáradni, mire igen, akkorra fekete volt és a levelet már csak a postás hozta utána, mind lepergett a sok forgatástól... Akkor meg nem luxus.
Van ahol keresik megvételre az ilyen szenázst is, felénk nem, így magamnak 100-150darabot készítek évente amiből nagyonjó kiegészítő, kiváló beltartalmi értéket képviselő ízletes takarmányt tudunk adni nekik.
Visszatérve az alap kérdésre, szerintem jelenleg takarmánytermesztésből profitálni nem lehet, a mesterséges beavatkozások mindig ezt okozzák...
bár egyébként is 15ezerért két bálát venni szerintem legalább annyira nem kifizetődő, az nagyon drága, jószágtartó nem bírja megfizetni
Válasz ..MZ/X.. #1961. hozzászólására
aki kiszántogatta mert eladhatatlan a lucernája,nem fog venni magot.a zöldítést értelmesebben/olcsóbban/ is meg tudja oldani bárki.ráadásként az állatállomány csökken nem is kicsit.kecskébe-birkába pedig ritka ember pocsékol el jó takarmányt.
Válasz MFM #1960. hozzászólására
Magot kell fogni, annak most jobb piaca van.
Válasz UE-28 #1959. hozzászólására
Nekem is van még kb 200 db 120-as bálám a saját szükségleten kívül 3. És 4. Kaszálásból betárolva, de én nem aggódom az eladás miatt már kaptam rá ígéretet hogy megveszik, és fogyogat is szép lassan. De az idénre tervezett 30 hektár lucernatelepítést szerintem újratervezzük, ez a zöldítés nagyon tönkrevágta a lucerna piacát. Eddig 5500 ft-ért annyit el tudtam minden gond nélkül adni, amennyit akartam, most meg 15 eurót kapok érte, és így is örülök, hogy elviszik. Megy még az ára lejjebb is szerintem.
Válasz szanberg #1957. hozzászólására
Üdv!
Nekem is van még első osztályú anyagom elég sok, tető alá betárolva, igaz már van egy kevés juh, de még azokon felül is van vagy 500-600 bálám, pedig már a miskolci vadasparkba is szállítottam elég sokat.
Már megfordult a fejemben, hogy lehet keveset engedni kéne, de apám azt mondja, messze még a május, és senki nem tudhatja milyen évünk lesz.
Lehet igaza van!
Válasz Bán Zsolt #1955. hozzászólására
Felénk is csak 1-2 hobbipacis 'oszt jónapot...
(azoknak meg az se lenne baj, ha első osztályú cucc lenne...ingyér)
Válasz oprita #1956. hozzászólására
Értem, én meg kettőt 8ért, száraz helyen van első osztályú anyag de nem nagyon kell, főleg mikor sok van meghagyva.
Válasz szanberg #1954. hozzászólására
Asszondotta,kettőt ad annyiéRT
Válasz szanberg #1954. hozzászólására
ennyire nincs jószág felétek?
itt szalmát nem kapsz ennyiért
Válasz Radocz #1951. hozzászólására
2bálát 8000ért adok, de 200 is van eladó.
15ért ki veszi meg?
Az, hogy bio-nak van mondva semmire sem mész vele, esetleg gyomosabb, de mikor álltál át biora? Most? 3esztendő az átállás eleve.
Válasz Radocz #1951. hozzászólására
Ezt vázoltam Miskolcon,bátyja?'15 november...Csak le merted írni,óne köntörfal.
Válasz mtarka #1946. hozzászólására
+25.000 ha még ráadásul THÉT es is a terület (régi KAT19)
Válasz Mf-es? #1948. hozzászólására
Előre sejtettük, hogy az AKG nem nyerő, így minden ügyfelünknek mondtuk, hogy mi BIO-ban pályázunk. (kevesebb, de biztosabb pénz).
A lucernára visszatérve lesz eladó BIO, ha érdekel valakit.
Jelenleg nem BIO vevő van, Ő is 15 000 Ft-ért vesz. (két bálát)
Válasz Mf-es? #1948. hozzászólására
Ismereteim szerint, mindenki nyert, aki ezen indult. 2015. december 31-ig lehetett rajta indulni, mint az AKG-n.
Válasz colizoli #1947. hozzászólására
Nekünk azért nem akkora tragédia,ha az alom is lucerna a birka alatt.
Válasz mtarka #1946. hozzászólására
ÖKO-támogatás,kinek jár?
Válasz mtarka #1946. hozzászólására
Majd 4-5 év múlva lesz annyi megint, mikor kezdik kiszántani a mostani lucernákat. Most boldog-boldogtalan lucernát vet.
Válasz colizoli #1944. hozzászólására
Nem felvesszük (mint mondtam, egyébként is csak "segítség" vagyok ebben a bizniszben), hanem adják maguktól. És ennek a barátomnak tényleg adták. Kicsit szomorú is vagyok, hogy én meg nem kapom (másnak mindig könnyebb jó tanácsot adni).
Még egyszer kihangsúlyozom, hogy én sem tartom szép dolognak ezt, normálisnak meg végképp nem, sőt engem (mint gazdát) kifejezetten hátrányosan érint. De mivel azt kérdezte valaki a fórumon, hogy mégis mi a csudáért éri meg valakinek 100.000.-Ft/ha bérleti díjat fizetni gyenge minőségű szántóért, próbáltam erre válaszolni a saját tapasztalatom alapján.
Ha esetleg érdekel valakit, hogyan jön ki ez a magas támogatási összeg:
- területalapú: 45.000.-Ft/ha/év
- zöldítés: 25.000.-Ft/ha/év
- termeléshez kötött szálas: 30.000.-Ft/ha/év
- fiatal mg-i termelő: 20.000.-Ft/ha/év
- ÖKO-támogatás: 60.000.-Ft/ha/év
Nincs benne semmi trükk, a jogosultsághoz nem kell még állat sem.
Rizikó nyilván az eladhatatlan lucernában van (mint idén), de emlékszem azért arra is, hogy tavaly ilyenkor 15.000.- forint/bála volt a jó minőségű lucerna ára. Lesz az még ennyi.
Válasz Radocz #1937. hozzászólására
Ha augusztusban elvetetted, akkor nem lesz baj, ha utána, akkor lehet, hogy gondjaid lesznek vele.
Válasz Vadmalac #1940. hozzászólására
SAPS, zöldités, fehérje, öko, gázolaj, meg esetleg az AKG.
Felvesznek mindent amit lehet.