Hirdetés
Fórum
- Permetezéstechnika - fúvókák új
- Vadkártérítés új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Agrártámogatások kifizetése új
- GPS működése új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Bérmunka tarifák szántóföldön! új
- SPC-6 vetőgépek új
- Szója termesztése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
Cikkajánló
Hirdetés
Szerencsejáték-e a növénytermesztés? Avagy: lapot húzunk 19-re?
Ez a játék a bőrünkre megy.
Hirdetés
2547 hozzászólás
Válasz Mf-es? #1344. hozzászólására
Miért lenne mindegy? Akkor minek van megtörve a gátervas vége? A kampós része nem jobban belekakad a rögbe?
Válasz 5465 #1343. hozzászólására
No problem. Szép napot.
Válasz 5465 #1343. hozzászólására
Szerintem,meg teljesen mindegy merre áll.
Fordított verzióba,meg jobban töri a rögöket.
Ki lehet próbálni,új heggyel könnyebb,vagy egész újjal összetörni valamit.
Válasz RkTomi #1324. hozzászólására
Távol álljon tőlem, hogy bárkivel összevesszek, csak ezek szerint én másképp látom a dolgokat.
Minden esetre köszönöm a véleményeket
Válasz JOSEY #1338. hozzászólására
Ez így van ahogy mondod.
Válasz dr.T #1340. hozzászólására
Egy nagy szerencseje van,hogy az axial a hatter na meg biztos van reszesedes is Harsányi bácsinak
Válasz Bárány #1333. hozzászólására
Nem veletlen,ha joll emlekszem mikor kint volt nalunk azt mondta,hogy ott dolgozott
Válasz JOSEY #1338. hozzászólására
Ez így van. 3késes volt nekünk is 80 centis osztással, aztán átalakítottuk 5 késesre 52 cm-es osztásúra és könnyebben lehetett húzni az 5öst így mint annó a 3at.
Az más kérdés hogy az 52es verzió nagyon szűknek bizunyult, sokszor bedugult és tovább alakítottuk 60ra plusz így a hengert is és vázat is hozzá kellett igazítani.
Válasz Vinkó75 #1337. hozzászólására
ami a legalsó képen látható? azon nem csodálkozok, felénk a 3 késest ugy 160 pacival huzzák. a probléma ott rejtekezik, hogy a kések túl távol vannak egymástól, nem birják összerepeszteni a müvelendő területet. a deltavázas lazitóknak a lényege, hogy a középen elhelyezkedő kés vonaláól jobbra-balra irányuló repesztés a talajban elérhesse 2es, 3as kés repesztési területét. egyébként 3x 1 késes lazítóként müködik és azt nagyon nehéz húzni.
Válasz JOSEY #1332. hozzászólására
Flatliner 500
Válasz JOSEY #1335. hozzászólására
sajátunk
Válasz Bárány #1333. hozzászólására
egy időben ők gyártották a térségben forgalmazott flatlinereket , pici változtatásokkal tovább gondolták a történetet
Amúgy van nekem egy enyhén összehajtogatott 3 késes Letákom. Ha valaki lát benne fantáziát, hívjon bátran.
Válasz JOSEY #1332. hozzászólására
(Költői kérdés.)
Vajon az itt-ott felfedezhető hasonlóság a Framestekkel csak a véletlen műve?
Válasz Vinkó75 #1327. hozzászólására
melyik simba lazitót húztad?
Válasz JOSEY #1330. hozzászólására
az agrisem csak ilyen ásótalpas késekkel szerelt altalajmüvelőket gyárt
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1326. hozzászólására
a képen nem látunk agrisemes lazitótkést, csak egy közönséges valamilyet és a latin rendszerű talajtörőét
Üdv!
A "#1323 JOSEY" hsz.-ban levő henger lehetne nagyobb átmérőjű is? Van egy sima henger, és egy lazító építésében gondolkodom. Csak kicsit nagyobb mint ez.
Milyen fogakat, vagy taralyokat lenne érdemes ráhegeszteni?
Esetleg olyan hosszú vágóéleket mint a dalbo vagy .Norbert féle aprítóhengereken? Az mit művelne a talajfelszínnel?
Válasz Vinkó75 #1327. hozzászólására
Ugyan így jártunk mi is, és ugyan ilyen irányba is haladunk tovább, csak mi omikron lazítóval.
Nehéz volt úgy beállítani először, hogy éppen a kemény résznek nyúljon alá, így inkább kissé mélyebbre volt állítva mint fölé és csak csíkozzuk a földet, de így a kopó csúcs fölött kapta el a keményet és ott kopott a kés. Ezért alakítottunk rajta egy széles kopórész behelyezésével ami a csúcs folytatása gyakorlatilag és így nem kopik a kés szára sem.
Gyakorlatilag alul úgy viselkedik mint a gaspardós rendszerű lazítók, de a felső részt mégsem keverik annyira.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1326. hozzászólására
Húztam már Simba lazítót. Hasonló az elve mint az Agrisemnek. Nem volt egy könnyű húzású. Mivel eleinte "talajvízig" elraktuk. Majd idővel rájöttünk szemrevételezés után.Az eke talp alatt már nem volt agyontömörödött talaj. Ezért csak az eketalp alá mentünk. Így már könnyebb a dolog. Valamint időnként visszatér a lazító, nem csak 10-15 évente. Így már könnyebb. Természetesen azóta már ügyelünk hogy ész nélkül ne tapossuk a talajt.A menetszám csökkentésekkel is javult már a talaj ilyen jellegű állaga. Valamint törekszünk a nyár végén lazítani mikor már az augusztus végi csapadékok a felső réteget "átáztatják". Így nem szakad meg a gép, még érdemben dolgozik nem keni a talajt. Ha belegondolsz egy elővágó lap a kés elé, már nagy segítség.
Például ha a felső 20-30centis művelt réteg alatt van egy 10-15centis keményebb sáv. 50-60cm mélyen húzzuk az agrisemes lazítót, akkor nem fordulhat elő hogy az alul lévő szintén puhább réteget alúlról neki paszírozza a felette lévő keménynek? vagy ez csak gaspardós reklámduma?
Ezen a képen azt látni, hogy mindegy hogy hol éri a keményet 60, 50, 40 cm körül, akkor is emeli felfelé.
Ilyen megközelítésből mindegy hogy ívelt kés vagy agrisemes.
Válasz VMisi #1317. hozzászólására
Élőben edig még nem láttam a munkáját, de a yutubon igen. Ott egy 300 lovas Fend leterhelve itt ott kerékcsúszásal viszi a 4 késes agrisemet. Ezért nem tudom megítélni valójában milyen is a teljesítményigénye a gépnek. Gyártó katalógusában viszonylag alacsony Le van megadva, de azt már ismerem, hogy sok gyártó jóval alacsonyab teljesítményü traktort ad meg az adot gép használatához, mint amenyire valóban szükség lenne. A Maschio Attilát is csak próba után vettem meg.
Válasz JOSEY #1323. hozzászólására
Erről van szó. Nincs min összeveszni.
Válasz 5465 #1322. hozzászólására
no mielőtt összevesznétek
Válasz RkTomi #1321. hozzászólására
Nem igazán értelek...
A kampós fele előre felé néz a henger alsó felén, ahol a henger érintkezik a talajjal, és szerintem így kapaszkodik jobban a talajba és ezáltal forgatja a hengert. Vagy tévedek?
És ekkor nyilván a "felső" oldalon hátrafelé néz..
Válasz 5465 #1290. hozzászólására
Rossz irányba néznek a tüskék. A "kampós" végüknek kell előre felé nézni.
Válasz VMisi #1317. hozzászólására
ezen modellek nem rendelkeznek akkora munkamélységgel, mint az enyémek, hisz ezen csak 650-es, mig az enyémen 800-as kések vannak. itt az az altalajmüvelés szemléltetése volt a cél csekély munkamélységben alacsony munkatempó mellett, nem hinném, h a 320 lovas szarvas jancsi nem birt volna gyorsabban menni és mélyebben.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1315. hozzászólására
ki az a kötöznivaló bolond aki kenőcsös földben lazít?
ezen a fotón látszik az agrisem müvelése
és a különbség más lazitókhoz képest a kiásás után, hogy melyik mennyire töri át a talajszerkezetet apró rögökké
azt tudom, h 3 késes dunai öntés területen 100 le vel dolgozik, a másik hszben hozott képen a JD 320 le vel miért nem boldogult megfelelően azt nem tudom.
Válasz laci92627 #1312. hozzászólására
A 3 késes mélyebben megy ugyanazzal a sebességgel, de a másikkal lehet esők után a nedvesbe is menni és a nagyon gyomos, árvakelésesbe is kikapja a növényeket, még a másik nem.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1308. hozzászólására
Én egy bemutatón láttam ilyet, de nem tudott meggyőzni. Egy 320 lovas gép kb 8 km/h-val vitte a 4 késest és nem túl mélyen.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1315. hozzászólására
Vasat,gyökerekre cseréltük.
Válasz JOSEY #1313. hozzászólására
Nem kötekedni akarok, csak elmélkedni...
Amiket az utóbbi két hozzászólásban rögképzéssel kapcsolatban írtál ez elméletben igaz, de a megvalósítás nagyon nagy mértékben befolyásolja a talaj szerkezete és nedvesség tartalma.
Egy nedves réti talajt nehezen tudok elképzelni ropogni...
Szintén nagy eltérések lehetnek akár táblán belül is pl. ha egy kicsi szintkülönbség van, a dombosabb részen szárazabb, a laposon nedvesebb és máris nem egyforma a rögképzés.
Táblák között megint nagy eltérések lehetnek nedvesség, elővetemény miatti szerkezet vagy tömörödött rész elhelyezkedésének tekintetében.
Szóval ha az elméletet vesszük 100%-nak, akkor egy 10 éven át tartó lazító használat során lehet, hogy csak az elvégzett munka 40-50%-ában valósul meg az elméletben elvárt munkaminőség.
Mindenkihez szóló kérdés:
Ki szokta megásni minden táblát mielőtt belehúzná a lazítót? Lapos részen is és dombtetőn is? Én nem.
Sőt, vesz a többség lazítót, egyszer beállítja és évekig húzza úgy, aztán eszébe jut hogy valahova kéne kalibrálni, de be van rohadva az orsója és marad úgy még 10 évre...
Válasz JOSEY #1313. hozzászólására
szikes gócok 
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1311. hozzászólására
középmély altalajlazítás: 50-max 60 cm, (viszonylag nagy rögök képzésével altalajmüvelés 20-30-50 cm max mikro méretű rögök képzésével attól függ, hogy a talaj minősége és belső szerkezete mit kiván. akár egy gyepet, legelő rétet is karban tudsz véle tartani, hisz nem rongálja a felületet, bár ezekhez kiegészitésként illik alkalmazni tárcsás csoroszlyát, h nem repedjen szét a gyep felület. igy a vizes szikes gógok eltüntethetők
Válasz VMisi #1307. hozzászólására
Miután megvetted az alsó képen látható 5 késes lazítót használod még a régebbit is? Mi a különbség a kettő munkája között?Nekem a felső képen látható lazítóm van pont ilyen,de elgondolkodtam olyan rendszerű vásárlásán mint ami az alsó képeden van csak nem tudom volna-e értelme?Melyiket nehezebb húzni? Bocs a sok kérdésért de nagyon érdekelne a tapasztalatod!
Válasz JOSEY #1310. hozzászólására
"altalajmüvelők és nem altalajlazítók" Kifejtenéd nekem e két megfogalmazás lényegét? És hogy milyen mélységekre értendő? Köszönöm!
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #1308. hozzászólására
tévedsz, az agrisem rendszerű 28%-al kevesebb vonóerőt igényel mint bármelyik változat.és azok altalajmüvelők és nem altalajlazítók. bár a mi normál lazítóink is rendkivül könnyű húzásuak a többihez képest és szépen átropogtatják a talajt.
Válasz Sk Laci #1306. hozzászólására
Búza alá lazítunk esetleg, de inkább a grubberel, mert az az ékgyűrűssel szinte magágyat csinál. Lazítás után sajnálom taposni a földet a hengerrel.
Válasz Berkó_ #1305. hozzászólására
Miért Istenítitek ennyire ezt az egyenes késes megoldást?
Igaz, hogy én még nem húztam ilyet, de fórumos, jutubos, stb. infók alapján az az előnye hogy nem hoz fel hantokat csak emel, de nehezebb húzni!
Szerintem azért nehezebb húzni, mert a kés szárát kemény földnek húzod neki a függőleges késkialakíás miatt és csak a kés melletti résztől kezdi el emelni!
Az ívelt kialakításúak szintén emeli, csak előrébb kezdi el emelni, a 30as köracél szárvédő nem hozza fel a hantot, és már puha, laza részben halad előre, így könnyebb a vontatása is.
Ezért én jobbnak gondolom az enyhén ívelt késeket.
Válasz Berkó_ #1304. hozzászólására
Ez a tapasztalatom. A 3 késes hagyományos után tarajos van, az a legtöbb helyen viszonylag sima pályát hagy. Az 5 késes után meg a 2 henger "átrotázza" kicsit a tetejét, szépen kiveszi a kisebb-nagyobb növényeket, kórókat a földlabdából.
A soros után mindenképp lazább, szellősebb a talaj teteje.
Válasz VMisi #1302. hozzászólására
Nem tudom, te mi alá szoktál nyáron lazítani, de én repce alá. Ha van is a lazítómon tüskés henger, akkor is le szoktam hengerelni cambridge hangerrel a lazítózot területet. Ezel is aprómorzsásá teni a felső réteget. Ha még eső is jön, akkor "érik" szépen a talaj teteje ....
Búza esetében is hasonló az eljárás.
Olyanba gondolkoztatok már, hogy meglévő lazító késeit (régi típusú, hajlított késes) lecserélnétek egyenes késesre, (lekoppintani fralazt pl)lézerrel kivágni,valami papucsut rátenni, aztán kész is. Mennyire lehet gazdaságos? Vagy bízzunk inkább a gyári megoldásokban, és ne kínlódjunk vele otthon?
Válasz VMisi #1302. hozzászólására
Miért szárítaná jobban, mert jobban bolygatja a talajt mint a tarajos? Milyen lazítód is van?
Válasz VMisi #1302. hozzászólására
, nincs rá idő, majd ha bejön a képbe a repce az változtat a dolgokon.
Nyáron most sem igen lazítók
Válasz JD 4630 #1253. hozzászólására
Norbi (Noran) csinál olyat is. Gondolkodtam már rajta én is, hogy a lazító után a sima tarajos hengert lecserélni olyan tüskés hengerekre, de ha nyáron lazítasz esetleg búza alá, akkor nagyon kiszárad majd a talaj.
Válasz Marti Miklós #1300. hozzászólására
Ugyan úgy meglehetne oldani mint az ekeszáron mivel annak is van egy függőleges menetes szára.
Válasz prütyi #1288. hozzászólására
Próbáltam, de letépkedte a tartófüleket, ha újra kezdeném lenne a késből függőlegesen induló min 8,8as 20as menetesszár.
Válasz .Norbert #1287. hozzászólására
Igen a másik oldalon is van az ,agentinok ezek szerint így csinaljak.
Válasz mtz1221 #1295. hozzászólására
Szerintem taposás miatt nem gazdaságos. A Kühne ekén is akkor jó távol kell tenni. Én 2-est ismerek amit így használnak, de jól szét van tolva a 2 eketest egymástól.
A ruszki eke teste pedig átmenő csavarosan van felfogatva a gerendára így annak helyzete nem változtatható. Nem hülyeség az ötlet, csak szerintem ennél az ekénél nem valósítható meg, szerintem.