Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak650 FtEUR394.48 FtUSD370.23 FtCHF407 FtGBP458.72 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz envagyok2 #3615. hozzászólására
Persze ki kell sakkoznod rendesen, ha belevágsz. Bár én mielőtt lecsöveznék egy földemet előtte alaposan felmérném, sőt árajánlattal megtámogatni hogy mibe van a csövezés+dobok+szivattyúk, szóval az egész. Ha dobok már vannak az változtat. És hogy mibe vannak a különféle lineár lehetőségek.
Meg kell gondolni, mert a csöveket felszedni nem fogod. Ahol én voltam az a 70-es évek közepén épült, és egy része asszem még működik. Így visszagondolva az az ÖBA-250-hez készülhetett, vagy valami hasonlóhoz, a típusában biztos hogy benne volt a 250, a hossza méterben. Ott az ideális hidránstávolság 250 és 500 m lett volna, csak ezt nem mindegyik földnél tudták megcsinálni, volt hogy hosszabbra adta ki, volt hogy rövidebbre, gondolom ott lemaradt volna kicsi. Aztán a Bauerekre is jók volt, mert nem 250 hosszúakat vettek, hanem nagyobbakat, meg oldalra is el lehetett tenni, ahogy kívánta, mint már írtam.
Itt marha jó dolog volt öntözni, egy páros egy MTZ-vel és 4, de volt hogy 5 dobbal öntözött. Volt hogy egy felnőtt, meg egy tanuló. Mindegyiket napjába egyszer kellett telepíteni, ebből is ugye csak minden másodiknál kellett a dobot is odébb tenni. Gyerekként marhára élveztük, valamikor külön traktort is kaptunk, lehetett traktorozni eleget, menj be a műhelybe, menj el sörért, nézd meg megy-e a szórófej, ide-oda. Meg feküdtünk a fa alatt, kártyáztunk.
Szia!
Egy két észrevétel a konzollal kapcsolatban:
- ne feledd hogy traktornyomban halad, tehat a 84 mes konzol eseten nagyon sik muvelout kell, mert csak 1,6 m a kereknyom. Konnyen billen
- szorofejek lehetnek r3000- ek, de az a3000-el lehet igazan sporolni
- vegszorofej felejtos, vagy szelben nem ontozhetsz konzollal
- billentes, forgatas, osszecsukas, nyitas, csinald meg eloben valakinel, mielott vasarolsz
- en ket partnert is tudok 9 konzollal, 8 dobbal, elado mind, felaron. Nem fogjak hasznalni. Nem jott be nekik+ nincs ember aki akar birkozni vele (alkalmazott nem egyenlo tulajdonos) beinlich dob+briggs konzol!!!
- konzolt ossze kell csukni, es at kell vontatni a dob ele, majd a konzolt es a tomlot egyutt kihuzni. Ket emberes az atallas mindig!
75 hektarra onjaro kell, mobil rendszer sokkal tobbe kerul. Egy dob/konzol ara=egy onjaro ara.
Kerlek a sajat idodet es fizikai teherbirasodat is vedd figyelembe, mielott dontesz.
Nem értettem mi bennük a csízió, de az utolsó linknél leesett.
pl: a PW100-as 700 métert tud öntözni 80-100 méter szélesen, miközben 100-125-ös csövet vonszol magával, a trükk az ott van, hogy a cső bár majd ~700méter, de csak felét kel magával húzza és akkor elér a másik végére a földnek.
Hátránya annyi hogy ez a sorban nem igazán fér el a földön vonszolt cső miatt.
Ha egy felcsévélős dobbal összelenének mókolva, akkor drótkötélen kihúzná a 320méter tömlőt majd a földvégén üresbe kapcsolna, ekkor meg a dob kapna egy jelet és elkezdené visszahúzni, majdnem fix telepítés, de mégse.
Válasz _NB_ #3614. hozzászólására
Uhh, ez százszor bonyolultabb mint a Bauer, akarom mondani a csevelodobosok.
Anno suliban levetítettek videón egy hasonló magyar szerkezetet, ilyen drótköteles, lapuló tömlővel, raepitett kompresszorral... még végignézni is szenvedés volt...én meg akkor már láttam a tszben a Bauereket működni, nyári gyakszin is voltam beosztva hozzájuk. Egy napon nem lehet a kettőt említeni.
én is így gondolom, hosszirányba az első hidránssor 600 m-re, a második ehhez képest 1200-re, és keresztirényba az első sor 42-re, és a több ehhez képest 84. így adja ki a táblát. a 84 m-es konzol tulképpen 76, csak a végén van ilyen kis fröcskölő ahogy nézem, de van olyan, ami +10-10 métert dob rá, tewhát 96 m a szórása, igaz, annak 1-2 bárral több kell.
meglássuk, persze, nyakig lehet süllyedni egy vízzel teli friss gödörbe, végülis vállalható, ennyi cső kikerülgethető. meglássuk, rá kell feküdni erre a témára, hátha kisül belőle valami...
én is így gondolom, hosszirányba az első hidránssor 600 m-re, a második ehhez képest 1200-re, és keresztirényba az első sor 42-re, és a több ehhez képest 84. így adja ki a táblát. a 84 m-es konzol tulképpen 76, csak a végén van ilyen kis fröcskölő ahogy nézem, de van olyan, ami +10-10 métert dob rá, tewhát 96 m a szórása, igaz, annak 1-2 bárral több kell.
meglássuk, persze, nyakig lehet süllyedni egy vízzel teli friss gödörbe, végülis vállalható, ennyi cső kikerülgethető. meglássuk, rá kell feküdni erre a témára, hátha kisül belőle valami...
Válasz _NB_ #3612. hozzászólására
És hogy hajtanád meg ezt a szórókocsit, külön motort tennél rá? Ennek komoly súlya van, 110-es cső tele vízzel, és csévéld le a dobról is. Többször leírtuk hogy van amikor az mtz-82 kevés már.
Milyen folyékony trágyára? Folyékony műtrágya vagy hígtrágya?
Hígtrágyát ki lehet juttatni vízágyúval, ugyanúgy. Annyi hogy van rájuk (a Bauerre legalábbis lehetett venni) egy kis 1 hengeres diesel motor, ilyenkor az hajtja a dobot, mert a trutyi lehet hogy meghajtaná a turbinát, de csak egy darabig. Szeparált hígtrágyát, tehát amikor csak a leve van, azt nyomtuk a turbinára is, hajtotta ugyanúgy, de megette a turbinát hosszú távon. De hogy az milyen büdös volt, ha meg még a falu felé vitte a szél akkor élvezték ott is.
Biztos a folyékony műtrágyát is ki lehet öntözni, de csinálni még nem láttam.
Csak agyalás szintjén, az sem volna kutya ha szórókocsi kifele is tudna menni valami körmös kerékkel,
a dob meg mikor visszaért felkapná a szórókocsit és odébb gurulna xxx méterrel és ott folytatná az öntözést.
Olyan szórókocsi létezik folyékony trágyára ami hidrahajtású, vagy a kereket hajtja vagy drótkötélen csévéli magát.
Válasz envagyok2 #3610. hozzászólására
Ez a beásogatás nem lenne olyan jó, bár konkrét megoldást ilyet nem láttam, csak elképzelem. Gondold el, pl. frissen visszatemetett föld megázik rendesen, ősszel meg tengelyig merül benne a traktor szántáskor.
120méter csövet kellene pakolni, a példád szerint, de lényegtelen. Meg lehetne csinálni úgy is. Bár a 84 méteres konzol azért szerintem már nagy. Meg ezzel a verzióval szerintem megintcsak sok csövet kell pakolgatni, ha leásol csövet akkor már le kell rendesen.
Nálunk anno abban a tsz öntőzőtelepben oldalirányban olyan 100 méterenként voltak a hidránsok. Hosszában meg 500-600m. Tehát a föld végétől 200-300 méterre volt az első sor, majd 400-600-ra a következő, a föld másik vége megint 200-300-ra. Ugye azért a földek nem a sivatagban voltak hogy kockás papíron meg lehessen tervezni, tehát igazodott a terepviszonyokhoz, a tömbösítés ellenére is. Volt egész jó téglalap alakú tábla is, de teljesen szabályos talán egyik se volt. Ebbe a rendszerbe úgy tudtuk telepíteni a Bauereket, 1 vízágyúval, hogy csak 1 vagy maximum 2 flexibilis csővel rá tudtunk úgy csatlakozni a hidránsra, hogy jó volt az átfedés. Talán ha nagyon precízkedni akartunk akkor vittünk 1-2 alu öntözőcsövet, de nagyon ritkán, ez is csak olyan földön ami háromszög alakú volt, vagy azért mert minden Bauerhez nem jutott 2 felxibilis cső. És ez a rendszer nem ehhez volt tervezve, hanem valamelyik ilyen kerekes szárnyvezetékhez.
a föld szélén oké, ha ott van, nincs gond. de nagy, széles és hosszú táblába nem tudod kirakni a szélére, akár ágyuval, akár konzollal öntözöl, ott közbe is vannak, mivel hosszába műveled, nem keresztbe.
csak előnyét látnám, persze azon túl, hogy évente egyszer betemetni, egyszer meg kiásni 8-10 db köbméteres likat az én koromban már nem kis torna...
betakarítás, talajművelés, vetés, semmi nincs útban, aztán jöhet a torna.
másik, hogy pl. a tábla tengelyében felállni hidránssal a gerincről, és erről jobbra-balra föld feletti csövezgetéssel kiviszed a fogásokhoz a vizet. hmmm. mondjuk 320 m széles táblába a 84 m széles konzollal 4 fogás, hosszába nekem megint lenne 4 kihúzás, ez azt jelenti, hogy 8-szor kéne öntözéseknként átrakni átlagba nemtom 80 m csövet. nem, ez venné el a kedvem az egésztől...
de persze igazán nem érdekes, ettől sokkal több vilannyoszlopot kerülgetünk, efölött meg permetzővel simán el tudsz menni, szóval igazán nem sokszor kell kikerülni...
Válasz envagyok2 #3600. hozzászólására
Igen, szerintem azt jelenti hogy külön kell vinni, elolvastam mit írt, meg hát nézed meg ezt a képet amit feltettél. Itt a füvön talán elgurul a dob után a konzol, de ahol öntöznek is ott már bajos. Meg ha el is megy, ezzel csak jó nagy íveb lehet fordulni szerintem.
Aki öntözött már ilyennel attól kérdem, az ilyen konzolokat vontatja a traktor? nem függesztve viszi.
Erről keress valami leírást a neten. Attól hogy még nem láttam attól lehetséges, de így leírva nagyon macerásnak tűnik, azért ez kicsit másabb, mint hogy a pázsitból feljön a szórófej öntözni, utána meg visszamegy, mint a Fradipályán is.
jut eszembe, föld alá süllyesztett hidránsokról hallott már valaki?
tahát mittomén, nem kiáll a földből, hanem a föld felszíne alatt fél méterrel van, amikor használni akarod, akkor kiásod, hazsnálod, amikor meg nem, akkor meg el tudod húzni fölötte az ekit is, ha éppen az van, nincs útba, nem kell kerülgetni, pláne ha sok van belőle a táblába.
kérdés, hogy ha fél méterel le van süllyesztve, az vajh elég takarás-e, hogy elbírja az ekit, sárba.
megtalálni meg lehet, azért 2019-be nem nehéz pár 10 centis pontossággal visszatalálni a tetthelyre.
még egy kérdés, olyat lehet konzollal csinálni, hogy mindkét oldalán mondjuk 2-2 tagot behajtva öntözöl? tehát szimmetrikus marad, nem félodalasan hazsnálod.
ha itt vagy megint, így behúzza a konzolt, és így tovább tudod húzni táblán egybe, vagy erre mondtad, hogy külön-külön kell telepíteni?
azt hiszem írtad, hogy beinlich dob van, az mitől más, mint ez? vagy ugyan ez? miért az, miért nem az is briggs?
forrás: https://www.briggsirrigation.co.uk/products/four-wheel-chassis-boom/
Hány mázsa ez a nagy 4 kerekű 64 +os konzol?
Milyen paraméterű dob bírja ezt behúzni mi a minimum 100as szériák mind bírhatják?
Mi az hogy nem lehet nagy adagot?
Csaknem a kocsi mögé öntöz mán mind hogy az iszapban húzza he...
Igen, ha táblaszèlen nagyobb forgót hagysz akkor könnyebb becsukni, a vizet nem állíthatod le mert egy turbinán keresztül az hajtja a dobot. Nincs víz, nincs behúzás, vagy kardánozni kellene. Ha beért a dob, onnastól mire újra öntöz az kb 1 óra pakolás beállítás kihúzás. Beinlich dob, caprari szivattyú Iveco motorral, MAGTÁR KFT
A mi tàbláin kb 400 és 600 méter körüliek, amit tudunk dobbal öntözni, 1 napra 1 pakolás, nincs őrzés, hátradőlsz és nézed az esőt. Egyébként szerintem 1 dobnak átlagos kúltúrába kb 40-50 ha a tudása. Ha többet akarsz akkor kifeszülsz benne, így aránylag kényelmes
nagy köszönet a válaszért, értem a dolgot. szuper, egyébként ez alapján simán vállalható egy konzol.
táblán belül áttelepíteni kb. mennyi idő? ilyen nyiladékot nem szoktatok csinálni a táblán keresztbe, úgy is kitaposstáok, ahol a következő fogásra húzzátok át a konzolt, dobot, ha lenne ott nyiladék hagyva, nem könnyebben be lehetne csukni? ráadásil talán pár méterrel korábban leállhatna az öntözés, még akkora víz se lenne.
de nagyon fasza, a beszámolód alapján nem tűnik annyira vészesnek.
másik lábát ha nézzük, 1 mm 1 liter nafta, mondjuk 3-szor 30 mm, akkor az 100 liter, 30 ezer ft, és azéet a 3-4 tonna az nem kevés a másik oldalon, és akár több is lehetne, ha eleve magasabb tőszámmal vetnénk, hiszen a víz ott lesz neki.
azt még meg tudnád írni, hogy milyen dob és milyen szivattyúval üzemeltek, illetve ki forgalmazza ezeket?
sokunk nevében még egyszer köszönet!
0. Igazából eddig hibridet öntöztünk és ha azzal végeztünk akkor (késve) értünk az árura, de mikor nem volt hibrid akkor kb 3-4 tonna plusz volt. Idén csináljuk először hogy nagyobb tőszám és több műtrágya, ebben még nem tudok nyilatkozni.
1 briggs konzol 82 métert visz 2 bar on üzemel, 4 méter magasra hidraulikusan meg lehet emelni, itt alföldön stabilnak is mondható, 630 m-es dob 125-ös csőátmérővel
2 110 vagy 150 LE s gép húzza ki becsukva, ha bejön be kell csukni és dobtól külön áthúzni. A súly a lényeg kb z tonnás gép legyen ennél a csőhosznál
3 https://youtu.be/JqU1TDvU5u8 itt egy videó, ezt húzod a dob után, nem kell csavarozni szerelni csak kinyitni és kész
4 mi kb 30 m/órával húzzuk, így kb 30 mm víz jön ki, ami 60 méteres dobnál 20 óra, ha kapálod a kukoricát akkor nem fog ide oda csúszkálni
Ha elindítjuk addig megy amíg ki nem jön, próbáljuk úgy időzíteni hogy egy 400 méteres táblánál a reggeli átpakolásra jöjjön ki, és ennek függvényébe indítom, hogy lehető legtöbbet este öntözzön
5 két ember telepít, utána csak ránézek néha, egész este megy egyedül, nekünk jól szokott csévélni, dobon is van távfelügyelet, de az felesleges, a szivattyú legyen okos, hogy telóról be tudjam indítani leállítani, infót kérni (nyomás, üa. fordulat, motor hő stb.)
A szivattyúba van egy leállító, ha a dob beér leáll a vízáramlás, ezt érzi, és lelövi a motort magától
6 igazából megvenném így, de lehet hogy vennék ágyút is, nagy kukoricába az is jó lenne, valamint gyorsabb lenne a pakolás. Jó a konzol, annyi a kompromisszum hogy nagy növényben kicsit nehéz kinyitni, de ki lehet, valamint ha beér akkor a vizes kukoricába kell becsukni . De a vízágyúnak meg nagy nyomás kellene. 600 méteres dobon a nyomásvesztés 4 bár, 2 báron üzemel a konzol, mennyi kéne ágyúhoz? Nem tudom. Konzollal kb 1 mm víz 1 liter gázolajba van.
7 kb konzol 8, dob 12, szivattyú 5-6, plusz a csövek kb 35-40 ezer 6 méter 159 es bauer kapcsos cső ( drága a konzol, mi 50%-os támogatással vettük anno, sztem úgy éri meg csak)
Lineárral annyit hogy azt mondják hogy a szélességének a dupláját megy oda vissza, már megérheti a sztori
Válasz envagyok2 #3585. hozzászólására
Persze, egy adott tábla esetén akkor az meghatározza a körülményeket.
Akkor téglalap alakú vagy négyzet a 75 ha? Végülis csak elméletileg beszélgetünk.
Ez a bélésanyag a hígtrágyatárolóknál valami 20 évre szól, az is az ég alatt van, szóval szerintem nem kell kétévente felszedni. Meg látni olyat is hogy sima árokból megy, bélés nélkül, ilyenkor persze nyírni kell, meg néha, pár évente kotorni. Sőt, olyan is van hogy a föld közepére ássák a tápcsatornát, és középről táplálja. Így a szomszéd belekever téma kilőve.
Mindent leásni az oké, ha lehet. De ez a dolog is mint sokminden más, kompromisszumokról szól. Lineárt én még csak olyat láttam, ami éven át kint volt a föld szélén.
Például:
1. Ha négyzet alakú a föld, és egy körforgó elég rá, akkor le lehet ásni a csövet a szivattyútól a kiépített forgáspontig, vagy a forgáspont közelébe rakják a szivattyút. Talán ez a legegyszerűbb. Viszont a sarkok kimaradnak, ha nem vállalod be azt, hogy az árat jelentősen megdobja a saroköntözőkar (a forgalmazó kolléga írta hogy nagyjából mennyi egy saroköntözőkar).
2. Félkörforgó. Feco írta hogy lesz vagy van ilyenjük. Ezt úgy tudom elképzelni, hogy téglalap alakú föld egyik hosszabb oldalának közepére telepíted a forgáspontot. Így a két sarka marad le. Mondjuk azt nemtudom mennyi a max. hosszúság ami építhető, de úgyis csak elméletileg beszélgetünk. Ekkor is leáshatsz mindent.
3. Elméletileg át lehet telepíteni a körforgót, de szintén a kolléga írta hogy ez azért nem olyan egyszerű, mint egy dobot odébb tenni. A csöveket szintén leáshatod.
4. Szabályos négyzet táblánál én nem vetném el a klasszikus oda-vissza járó lineárt. Ezzel a csatornás jobb lehet, mert ha csőről akarod táplálni, akkor a cső hossza behatárolja, rakhatod a csöveket hidránsról hidránsra.
Sőt már van átforduló is, ami végigmegy az árok egyik partján, majd a végén elfordul, a másik parton meg visszajön, csatornás vagy csöves táplálással is van.
5. Saját tulajdonú 75 hektárnál én azt se vetném el, hogy becsövezni doboknak, a lehető legjobban kisakkozni mit hova.
Ha nagy a vizadag akkor elassa magat a kerek es megall a gep. Ezert nem adunk ki sok csapadekot egyszerre.
Center márkanevű gépet forgalmazom. Ez lehet valmont masolat, lindsay masolat vagy vodar. Amilyet az ugyfel ker. Ha valmont gepe van akkor valmont masolatot kap, igy egyfajta lesz a gepparkja.
Hetfotol lesz weboldalam www.centerirrigation.hu
Ott meg lehet talani az elerhetosegeimet.
Mindenfel van az orszagban mar ilyen gep, tehat eloben is meg lehet nezni.
Konzolt is arulok, de csak 64 m.est. 6,5-7 millió az ara! Csak a konzol.
Nem 1-2-5 ha ontozesere valo!
ez a 10-14 mm a sár miatt van, vagy ettől lasabban nem tudnak járni, amiatt van? ha ez utóbbi, akkor nem lehet, hogy mondjuk a körforgó kettőt fordul egymás után? vagy a sár a gond?
nem dimbes-dombos, az egyik sarka fut neki egy dombnak, és 15-20 m szélességbe (mondjuk 50 m hosszon) emelkedik egy 2-3-4 métert, de lehet hogy csak másfelet, tudja rossebb, sose figyelgettem így. amúgy sík a pálya.
ezen a corner kar áron letérdeltem kicsit, hát jah, ennyiért a nem tudom, a teürlt 10%át öntözni, hát jah, lehet nem éri meg.
gondolatébresztőnek nagyon sok mindent tisztáztunk, írod, hogy forgalmazol gépeket, ha nyilvános, hogy hol, milyen céggel, akkor akár ide is tehetnél kinket, szerintem ez nem reklám, iletve erről szól ez a fórum, ha nem, akkor privátban is átküldheted, s vergődünk tovább az óton.
azt tudom, hogy vízágyúzni nem akarnék, felmerült itt egy konzolos kolléga, ez a vagyonbiztonság okán érdekes lehet, nyilván sokkal több munka vele dolgozni szezonban, körforgó csak akkor tűnik pályának, ha áttelephítő adott táblán belül a következő hidránsra, 4 db-ot egyszerűen nem lehet megvenni, ezt nem hiszem. árkos lineár kizárva, ez a tömlős érdkes történet megint, 60 m csövet azéet elhúzkondék, vagy 100-at akár valami kis quaddal is el lehetne talán, ez nem tűnik annyira szarnak, persze álland felügyelet...
az a gond, hogy téglalap alakú tábláról beszélünk, majdnem kocka, 75 hektár, azon már túl vagyok, hogy sok tulaj és ilyesmi, ilyen már nincs, ezzel a részével ment el az elmúlt 20 év...
gondoltam ilyesmire is, hogy valami nejlonnal bélelni az árkot, és akkor nem kell cső, de ez is mi pénz, és munka, és kétévente megcsinálni, plusz hogy szeded össze, amit a nap szétéget, és a szél meg megkezdi, a szomszéd meg azt mondja, hogy rohadj meg, és belefrordul a szártépővel... nem tudom, Feco írta korábban, hogy amit lehet, azt a föld alá, egyetértek vele, de oda is jó mélyen... ami meg fölötte van, azt meg vinni haza.
a repcénél, pláne a mai csávázási helyzetnél az a baj, hogy ami elhúzódva kel, annak kb. lőttek is, egyszerűen lehetetlen kétnaponta belemenni, és az sem olcsó, szóval ott talán még fontosabb, hogy együtt keljen, és akkro lesz jó állomány, és akkor lehet megvédeni. ld. tavalyi őszt, persze, kikelt végülis sok helyen, de van ahol a 3 ütemben, a vetés után 1 hónappal a vége, az elejét már rég regulátorozni kéne, a vége meg még szikleveles. tudom, sok talajművelési hiba, és nem minden ősz lesz ilyen, de ahogy mondod, ha már ott a gép, akkor annak dolgoznia kell, nincs mese. idén sem kellett volna többször, talán egyszer meghúzni gabonába egy 30 mm-vel, simán elég lett volna, nem volt forróság ezen a tavaszaon, csak szárazság, nem a nap vitte el a vizet, hanem nem volt. értem, hogy nem 3000 ft egy öntözés, de ha megáll 30 ezerből, akkor fél tonna gabona simán bent maradt ebbe a tavaszba szerintem...
hali, számtalan kérdésem lenne, ha van türelmed és időd, szerintem rajtam kívül sokan köszönnék még a válaszokat neked is.
megszámoznám a kérdéseket, így talán jobban nyomon követhető.
0. írod, hogy árukukoricát is öntöztök, ostoba kérdés, de egy átlagos évben mennyi vizet juttatok ki rá, és kb. mennyivel van nagyobb termésetek, mint az öntözötlenen, vagy mint korábban volt? olyat csináltok, hogy az öntözési lehetőség tudtában nagyobb tőszámmal vettek, kipróbáltátok, érdemes?
1. írod, hogy konzollal is öntöztök kukoricát. milyen konzollal, milyen széles, milyen magassal, milyen hosszú dobba, milyen átmérőjű csővel? gondolom csak a címert meg a felső szártagot éri, simán elhajtja, ugye, vagy van, hogy meg is billenti, megakasztja?
2. korábban szóba került, hogy konzolt nem lehet kihúzni mtz-vel, ti mivel húzzátok ki, mekkora traktor kell hozzá? és hogy kell ezeket kihúzni, szétnyítva, vagy mikor beér, akkor ösze kell hajtogatni, és úgy lehet kihúzni a következő fogáson? behúzni a dob simán behúzza, vagy azért ennyire nem egyszerű? agyagon öntözötök, sárba hogy működik?
3. egyáltalán hogy történik ennek a telepítése, tegyük fel otthon van télen, tavasszal fogjátok és kiviszitek? hány darabban van, hány embernek hány napos munka, míg kint összerakja? a szárnyak le vannak véve, így viszitek haza, vagy becsukódik, mint a permetező, és igazán így lassan vontatható, vonulható, aztán tavasszal meg vissza, és csak ki kell nyítni, persze idézőjelbe téve, hogy csak... szóval hogy működik, hogy lehet telepíteni?
4. kolléga írja, hogy egyszerre csak 10-14 mm víz juttatható ki, ez erre is igaz? azért mert elsárosodik a talaj, és nem bír megállni, egynesen gurulni, süpped, taknyolódik, meg amit el lehet képzelni, vagy többet is ki tudtok egyszerre? 10 mm víznek olyan sok értelme nincs 38 fokba, pláne ha a következő adaggal két hét múlva érsz vissza, nem? milyen sebességgel, mennyi vizet tudtok kijuttani, mondjuk egy éjszaka (20-06 között) alatt mekkora területet lehet megöntözni vele? csak éjszaka nyomjátok, vagy nappal is? nappali vízből sok elpárolog, sok elveszik, vagy nincs mit tenni, nyomni kell, és nem filozofálgatni?
5. állandó felügyeletet igényel, vagy igazán otthagyjátok, és csak telepíteni mentek? az áttelepítés egy emberes, vagy több emberes történet? távvezérelni, távfelügyelni lehet, érdemes?
6. amióta megvettétek, azóta hazsnáltátok nyilván, még egyszer ugyan így megvennéd ugyan erre a célra, vagy másmilyent, más méretet, más típust, más felszereltséget vennél, vagy nem is vennél konzolt, inkább vízégyut, bármi mást? szóval az elvárásokat hozza, kevés kompromisszummal hozza, vagy vannak (félig) megoldhatatlan problémák, technológiai bukfencek?
7. nyilván nem pontos számot, de egy kb. nagyságrendet tudnál írni, hogy ez a konzol ezzel a dobbal kb. mennyibe került anno? nem érdekel az üzleti titok, de mondjuk így, ahoyg van, a hidráns csőtől/gerincvezetéktől ami kifelé van, az úgy komplettan kb. milyen árban volt?
Válasz envagyok2 #3578. hozzászólására
Láttam olyat ahol a lineárt tápláló csatornát 2mm vastag műanyag fóliával bélelték ki, mint a hígtrágyatárolókat, a partját meg Hidrot-féle kaszával kaszálták.
A saroköntöző kar egy külön vezérelt része a lineárnak, és annak a végén még lehet egy vízágyú, így még messzebb ver, ezt csak azért írom mert egyik előző hozzászólásod alapján mintha nem lett volna egyértelmű, persze lehet. :)
Ha a repcét keleszteni kell az akkor már nem valami jó.
Körforgókat (körbejárókat) ahogy nézegettem egy földre egyet tesznek. Elvileg van belőle áttelepíthető is, annak nincs lebetonozva a forgáspontja, de szerintem az nem jellemző.
Ha sivatagban/félsivatagban körforgóznak, akkor nem játszanak saroköntöző karral sem, hanem kör alakú táblákat csinálnak és kész.
Én azt nem vitatom hogy a lineár (legyen az körforgó, vagy az oda-vissza járó) egyenletesebb, kisebb nyomás kell hozzá, jobban automatizálható, mert az. Összességében fajlagosan akár még olcsóbb is lehet, hektárra vagy kijuttatott vízmennyiségre vetítve.
De nem temetném el a csévélődobokat sem. Mindenhova nem lehet lineárt telepíteni, 1 hektárra, 2-re, 5-re, 10-re, szóval szerintem van egy határ ami alatt fizikailag is lehetetlen, vagy egyszerűen annyira drága lenne kiépíteni az egészet 1 hektárra. Amúgy maszekok nem mindig ültek kint a dobok mellett egész nap, csak áttelepítéskor mentek ki, volt akinek a felesége őrizte. Feco is írt itt a telepítés buktatóiról, területek széttagoltsága, tulajdonviszonyok, stb.
Továbbá ha valaki már megcsinál egy területre lineárt, azt használni is kell minél többet, mert akkor meg drága ha nincs használva. Szóval szerintem aki ilyenre beruház, az nagyon intenzív növényeket termel azon a földön, csemegekukorica, zöldborsó, hibridkukorica, cukorrépa, vetőmagok. Vagy bármit termel akkor is meneti rajta a lineárt, búzán, árpán, kukoricán, mindenen.
Akár center, akár lineár a gép 10-14 mm-nél többet nem tud kiadni egy menetben. Ha dimbes dombos a terület akkor 6 mm.
Ha dimbes dombos akkor tömlös linear nem feltétlenül jo megoldás. Sik teruletet igenyel. Center eseten szinte mindegy.
Csovezetek 12 m es szalakban erkezik. Elektrofittinggel van osszekotve, nem lehet vele gond. Eddig sose volt, ebben biztos vagyok.
Valoban kimaradnak sarkok, de a corner kar onmagaban 16-17 millio, amit en forgalmazok. Megeri? Nem gondolom
Kicsit mashogy nézd az egészet. Azzal szamolj, hogy egyedul vagy es nem emelhetsz 5 kg-nal tobbet. Miert szakadnal bele az ontozesbe?
Tomlo lehet lapos vagy kpe. Atmero 5-6” minimum. Aztan lehet vele kuzdeni az atrakasoknal. Nyomasigeny is legalabb 4 bar hidransonkent. A tomlon nagy a veszteseg, foleg ha hosszu.
Kinaban 50-60 mes lapos tomlo ketto es azt pakoljak. Egyikkel megy a gep, addig a masikat pakoljak. Igy szinte folyamatosan mehet az ontozes. Azert nem hosszabb, mert nincs traktor a mozgatashoz.
Vizhozam m3=csoatmero mm. Kb ez az idealis. Ettol el lehet terni, de az koltseg es nyomasveszteseg kerdese.
Tomlos eseten 5-6 m sav kell kb. 4 m agep plussz vezerles plusz hidransok.
Mi pár éve kezdtünk öntözni, van konzolunk is, jónak tartjuk, bár kicsit macerás kukoricában de nem vészes. Az áttelepítést kicsit megnyújtja de jó a szórásképe, valamint nem befolyásolja annyira a szél. A dobos öntözés sem egyszerű, sokat kell pakolni, de ezt legalább át tudod vinni egyik helyről a másikra. Csövet meg venni kell annyit hogy évközben ne nagyon kelljen pakolni.
Jó megoldás a lineár, és a körforgó is. Viszont azt nem tudod hazavinni. A körforgó automatizálható, viszont oda kellene vezetni az áramot (eon) , valamint ha csak félkörben öntöz akkor drága a hektárköltség amortizáció ........
A lineár kevésbé automatizálható,a csatornás kisebb nyomáson üzemel költségtakarékosabb, otthagyhatod egész nap ha tiszta a víz, viszont az árkot rendben kell tartani pár évente.
A tömlős is fasza, de általában kisebb teljesítményű, 4-6 óránként csatolni kell de még így sem kell sokat pakolászni.
Mindnek van előnye hátránya. De én azt gondolom hogy ezekre költeni kell ha lehet. Mii a drága? Ha végignézed hogy a kijutattott műtrágyád növszer meg egész évi munkád süti el a nap, vagy néha kijuttatsz egy kis vizet és túléli. Veheti az ember az új traktort, de attól több nem terem
tudom, gondolok erre az árkos dolgora, de épp ez taszít vissza tőle, hogy évente takarítani, fugázni, elvitte az árvíz, újra építeni, kiszedni az iszapot, ez nem gyerebe, még több munkát nem akarnék magamnak, más meg keressen magának, én csak olyasmibe fogok bele, amit magam tudok működtetni, és akkor még ott a szitu, hogy a belerakott víznek a fele, harmada, negyede ér ki a végére...
meg persze, ahogy írtam Szabinak is, nem most, 3 mondat alapján akarnék dönteni, annyi pénzem nincs, meg sosem lesz, hogy háromszor fussak neki az egésznek, ha rossz döntés születik, csak az elveket, a lehetőségeket, a különféle variációkat kéne összeszedni, képbe kerülni, hogy aztán tudd szűrni a marketinget...
azt írtátok, hogy konzol kukoricába felejtős, oké, elfogadom, nem lovagolok többet azon a témán, meg ki akarna egész nyarat éjszakázni (állatok miatt meg nappalozni), és húzkodni azt, ha létezik más. a vízágyús dolog nem nagyon érdekel, tzudom, kukoricába jó, de repcét keleszteni, meg állományba agyondönteni, hát nem tudom, és nem beszélve a nyomásigényéről. az annyira nem érdekel, hacsak nem ingyen van...
marad a lineár vagy körforgó. lineárnak a betáplálását látom gondnak, árkot nem akarok, nem tudok, hosszú távon fenntarthatatlan, marad a tömlő, és zuk kerekes mtz. amúgy fasza rendszer, nem kell áttelepítsd, semmi, mehet elejétől végégig, és vissza. tetszik.
körforgó, ott meg lehet oldalni a betápot, sarkokat is valahogy, oké, viszont 4 db 300 mes körforgót odatenni a tábla szélére, hogy félkörívbe évente kétszer forduljanak át, hát nem tudom, ha ennyi pénzem lenne, hagynám a retekbe az egészet. marad a 2 db, és cibálni. ha lehet, ha nem, akkor kapufa ez is.
szóval kb. itt tartok, és számokról, vízjogi engedélyről, vízkivételről még sehol semmi...
egyáltalán nem beleugatás, pláne nem a részedről, az elmúlt 20 évet túléltük, jó lenne nem ezen elcsúszni, minek okán minden tapasztalat érdekes és értékes...
ezt a tömlő dolgot úgy kell elképzelni, hogy megy a lineár a táblán, a szélén meg mtz terep egybe felezővel, zuk kerékkel alapjáraton ballag mellette, és húzza utána a tömlőt? nem kell azt kézzel igazgatni, nem törik meg, nem kell bele ilyen "kötélszív" vagy valami? mekkora sugara van így cibálva, 5-8-10 m-be belefér, vagy fél hektárokat tarol?
a vízágyús nyomosfokozót a corner karra érted? így ezzel be tudja öntözni a kieső területét? tudom, nézzem meg a bauer honlapját, megfogom, de két altatás között csak itt kérdezni van idő, hahahha
Konkrét befektetési ne várj, maximum annyit hogy egy x méteres lineár összeszerelve került ennyibe. DE ahhoz még kell tápvezeték, árok vagy tömlős, az árokba sem lesz magától víz, hosszútávon az árkot is karban kell tartani, persze meg lehet csinálni, de ezek egyik sem ingyen van.
A tápvezetékes lineár, ami hidránsról kapja a vizet és húzza maga után a csövet, az nem KPE tömlő (KPE van a csévélődobosokon, az olyan 10 mm falvastagságú), hanem valami szöveterősítéses műanyag vagy gumi, élőben olyat nem láttam, de szerintem olyasmi, mint a köldökcsöves hígtrágyainjektálókon, tudod mikor a traktor húz egy kultivátort és csövön kapja az anyagot.
Műszaki részletekről többet megtudsz ha felkeresel pár ilyen cég honlapját, persze ehhez kis angol tudás is kell, de gépész ember a képekből is sokat megért, pl. Bauer, Valley, vagy az említett Briggs.
Meg ugyanezeket +irrigation írd be a youtube-ra, és nézelődj, eszméletlen mik vannak, tabletről vezérlik, ha útban van egy facsoport vagy patak, akkor csinálnak egy kis hidat amin átgördül a kereke. Némelyiken egész jól látszik pl. hogy egy saroköntözőkaros körbejáró mekkora területet tud öntözni.
Nem beleugatnék.
Létezik nyomó pvc cső , itt azzal csinálták a földalatt a gerincet, kpe től jobb, olcsóbb , egyszerűbb.
A tömlőt “agriflex” néven találod, szövetes gumi bírja a strapát , hasonló a tűzoltótömlőhöz, mtz-vel húzzák.
A vègén lévő vízágyúnak van saját nyomásfokozó szivattyúja
4622 hozzászólás
Válasz envagyok2 #3615. hozzászólására
Persze ki kell sakkoznod rendesen, ha belevágsz. Bár én mielőtt lecsöveznék egy földemet előtte alaposan felmérném, sőt árajánlattal megtámogatni hogy mibe van a csövezés+dobok+szivattyúk, szóval az egész. Ha dobok már vannak az változtat. És hogy mibe vannak a különféle lineár lehetőségek.
Meg kell gondolni, mert a csöveket felszedni nem fogod. Ahol én voltam az a 70-es évek közepén épült, és egy része asszem még működik. Így visszagondolva az az ÖBA-250-hez készülhetett, vagy valami hasonlóhoz, a típusában biztos hogy benne volt a 250, a hossza méterben. Ott az ideális hidránstávolság 250 és 500 m lett volna, csak ezt nem mindegyik földnél tudták megcsinálni, volt hogy hosszabbra adta ki, volt hogy rövidebbre, gondolom ott lemaradt volna kicsi. Aztán a Bauerekre is jók volt, mert nem 250 hosszúakat vettek, hanem nagyobbakat, meg oldalra is el lehetett tenni, ahogy kívánta, mint már írtam.
Itt marha jó dolog volt öntözni, egy páros egy MTZ-vel és 4, de volt hogy 5 dobbal öntözött. Volt hogy egy felnőtt, meg egy tanuló. Mindegyiket napjába egyszer kellett telepíteni, ebből is ugye csak minden másodiknál kellett a dobot is odébb tenni. Gyerekként marhára élveztük, valamikor külön traktort is kaptunk, lehetett traktorozni eleget, menj be a műhelybe, menj el sörért, nézd meg megy-e a szórófej, ide-oda. Meg feküdtünk a fa alatt, kártyáztunk.
Válasz Centerirrigation #3619. hozzászólására
Amúgy ezek a beinlich dobok érnek valamit?
Mennyire strapabírók megbízhatóak alkatrészügyileg mi a helyzet velük?
Válasz Centerirrigation #3619. hozzászólására
Negyedár alatt felbukkanhat vevő féláron nézegessék tovább.
Válasz envagyok2 #3616. hozzászólására
Szia!
Egy két észrevétel a konzollal kapcsolatban:
- ne feledd hogy traktornyomban halad, tehat a 84 mes konzol eseten nagyon sik muvelout kell, mert csak 1,6 m a kereknyom. Konnyen billen
- szorofejek lehetnek r3000- ek, de az a3000-el lehet igazan sporolni
- vegszorofej felejtos, vagy szelben nem ontozhetsz konzollal
- billentes, forgatas, osszecsukas, nyitas, csinald meg eloben valakinel, mielott vasarolsz
- en ket partnert is tudok 9 konzollal, 8 dobbal, elado mind, felaron. Nem fogjak hasznalni. Nem jott be nekik+ nincs ember aki akar birkozni vele (alkalmazott nem egyenlo tulajdonos) beinlich dob+briggs konzol!!!
- konzolt ossze kell csukni, es at kell vontatni a dob ele, majd a konzolt es a tomlot egyutt kihuzni. Ket emberes az atallas mindig!
75 hektarra onjaro kell, mobil rendszer sokkal tobbe kerul. Egy dob/konzol ara=egy onjaro ara.
Kerlek a sajat idodet es fizikai teherbirasodat is vedd figyelembe, mielott dontesz.
Válasz _NB_ #3614. hozzászólására
Nem értettem mi bennük a csízió, de az utolsó linknél leesett.
pl: a PW100-as 700 métert tud öntözni 80-100 méter szélesen, miközben 100-125-ös csövet vonszol magával, a trükk az ott van, hogy a cső bár majd ~700méter, de csak felét kel magával húzza és akkor elér a másik végére a földnek.
Hátránya annyi hogy ez a sorban nem igazán fér el a földön vonszolt cső miatt.
Ha egy felcsévélős dobbal összelenének mókolva, akkor drótkötélen kihúzná a 320méter tömlőt majd a földvégén üresbe kapcsolna, ekkor meg a dob kapna egy jelet és elkezdené visszahúzni, majdnem fix telepítés, de mégse.
Válasz _NB_ #3614. hozzászólására
Uhh, ez százszor bonyolultabb mint a Bauer, akarom mondani a csevelodobosok.
Anno suliban levetítettek videón egy hasonló magyar szerkezetet, ilyen drótköteles, lapuló tömlővel, raepitett kompresszorral... még végignézni is szenvedés volt...én meg akkor már láttam a tszben a Bauereket működni, nyári gyakszin is voltam beosztva hozzájuk. Egy napon nem lehet a kettőt említeni.
Válasz Rabó001 #3611. hozzászólására
én is így gondolom, hosszirányba az első hidránssor 600 m-re, a második ehhez képest 1200-re, és keresztirényba az első sor 42-re, és a több ehhez képest 84. így adja ki a táblát. a 84 m-es konzol tulképpen 76, csak a végén van ilyen kis fröcskölő ahogy nézem, de van olyan, ami +10-10 métert dob rá, tewhát 96 m a szórása, igaz, annak 1-2 bárral több kell.
meglássuk, persze, nyakig lehet süllyedni egy vízzel teli friss gödörbe, végülis vállalható, ennyi cső kikerülgethető. meglássuk, rá kell feküdni erre a témára, hátha kisül belőle valami...
Válasz Rabó001 #3611. hozzászólására
én is így gondolom, hosszirányba az első hidránssor 600 m-re, a második ehhez képest 1200-re, és keresztirényba az első sor 42-re, és a több ehhez képest 84. így adja ki a táblát. a 84 m-es konzol tulképpen 76, csak a végén van ilyen kis fröcskölő ahogy nézem, de van olyan, ami +10-10 métert dob rá, tewhát 96 m a szórása, igaz, annak 1-2 bárral több kell.
meglássuk, persze, nyakig lehet süllyedni egy vízzel teli friss gödörbe, végülis vállalható, ennyi cső kikerülgethető. meglássuk, rá kell feküdni erre a témára, hátha kisül belőle valami...
Válasz Rabó001 #3613. hozzászólására
Ezeket találtam, de annyit tévedtem, hogy mind drótköteles
http://www.yuzuak.com/product-groups/irriforce-irrigation
http://www.agfirstengineering.co.nz/solutions/agriculture/dairy-effluent/weta-irrigatior/
http://www.williamsirrigation.com/online/GB_Magnum/
https://hitechenviro.co.nz/product/irrigation-equipment/cobra-travelling-raingun/
http://www.rainer.co.nz/irrigation/pw-100-gun/
Válasz _NB_ #3612. hozzászólására
És hogy hajtanád meg ezt a szórókocsit, külön motort tennél rá? Ennek komoly súlya van, 110-es cső tele vízzel, és csévéld le a dobról is. Többször leírtuk hogy van amikor az mtz-82 kevés már.
Milyen folyékony trágyára? Folyékony műtrágya vagy hígtrágya?
Hígtrágyát ki lehet juttatni vízágyúval, ugyanúgy. Annyi hogy van rájuk (a Bauerre legalábbis lehetett venni) egy kis 1 hengeres diesel motor, ilyenkor az hajtja a dobot, mert a trutyi lehet hogy meghajtaná a turbinát, de csak egy darabig. Szeparált hígtrágyát, tehát amikor csak a leve van, azt nyomtuk a turbinára is, hajtotta ugyanúgy, de megette a turbinát hosszú távon. De hogy az milyen büdös volt, ha meg még a falu felé vitte a szél akkor élvezték ott is.
Biztos a folyékony műtrágyát is ki lehet öntözni, de csinálni még nem láttam.
Csak agyalás szintjén, az sem volna kutya ha szórókocsi kifele is tudna menni valami körmös kerékkel,
a dob meg mikor visszaért felkapná a szórókocsit és odébb gurulna xxx méterrel és ott folytatná az öntözést.
Olyan szórókocsi létezik folyékony trágyára ami hidrahajtású, vagy a kereket hajtja vagy drótkötélen csévéli magát.
---------------------
Válasz envagyok2 #3610. hozzászólására
Nem kell ásni elég ha kinyitod a csapot a víz kiássa magát, max az első öntözés az árasztásos lesz
Válasz envagyok2 #3610. hozzászólására
Ez a beásogatás nem lenne olyan jó, bár konkrét megoldást ilyet nem láttam, csak elképzelem. Gondold el, pl. frissen visszatemetett föld megázik rendesen, ősszel meg tengelyig merül benne a traktor szántáskor.
120méter csövet kellene pakolni, a példád szerint, de lényegtelen. Meg lehetne csinálni úgy is. Bár a 84 méteres konzol azért szerintem már nagy. Meg ezzel a verzióval szerintem megintcsak sok csövet kell pakolgatni, ha leásol csövet akkor már le kell rendesen.
Nálunk anno abban a tsz öntőzőtelepben oldalirányban olyan 100 méterenként voltak a hidránsok. Hosszában meg 500-600m. Tehát a föld végétől 200-300 méterre volt az első sor, majd 400-600-ra a következő, a föld másik vége megint 200-300-ra. Ugye azért a földek nem a sivatagban voltak hogy kockás papíron meg lehessen tervezni, tehát igazodott a terepviszonyokhoz, a tömbösítés ellenére is. Volt egész jó téglalap alakú tábla is, de teljesen szabályos talán egyik se volt. Ebbe a rendszerbe úgy tudtuk telepíteni a Bauereket, 1 vízágyúval, hogy csak 1 vagy maximum 2 flexibilis csővel rá tudtunk úgy csatlakozni a hidránsra, hogy jó volt az átfedés. Talán ha nagyon precízkedni akartunk akkor vittünk 1-2 alu öntözőcsövet, de nagyon ritkán, ez is csak olyan földön ami háromszög alakú volt, vagy azért mert minden Bauerhez nem jutott 2 felxibilis cső. És ez a rendszer nem ehhez volt tervezve, hanem valamelyik ilyen kerekes szárnyvezetékhez.
Válasz bandigh #3609. hozzászólására
a föld szélén oké, ha ott van, nincs gond. de nagy, széles és hosszú táblába nem tudod kirakni a szélére, akár ágyuval, akár konzollal öntözöl, ott közbe is vannak, mivel hosszába műveled, nem keresztbe.
csak előnyét látnám, persze azon túl, hogy évente egyszer betemetni, egyszer meg kiásni 8-10 db köbméteres likat az én koromban már nem kis torna...
betakarítás, talajművelés, vetés, semmi nincs útban, aztán jöhet a torna.
másik, hogy pl. a tábla tengelyében felállni hidránssal a gerincről, és erről jobbra-balra föld feletti csövezgetéssel kiviszed a fogásokhoz a vizet. hmmm. mondjuk 320 m széles táblába a 84 m széles konzollal 4 fogás, hosszába nekem megint lenne 4 kihúzás, ez azt jelenti, hogy 8-szor kéne öntözéseknként átrakni átlagba nemtom 80 m csövet. nem, ez venné el a kedvem az egésztől...
de persze igazán nem érdekes, ettől sokkal több vilannyoszlopot kerülgetünk, efölött meg permetzővel simán el tudsz menni, szóval igazán nem sokszor kell kikerülni...
Válasz envagyok2 #3604. hozzászólására
Szerintem ezen kár filózni. Sokkal több hátrány mint előny. Apropó, mi az előnye? Úgyis van egy műveletlen sáv a föld szélén.
Válasz envagyok2 #3601. hozzászólására
Ki kell nyitni teljesen, a szórófejeket tudod elzárni csappal ha kell.
Válasz envagyok2 #3600. hozzászólására
Így behúzod, kinyitod, visszajön öntözve, ha beér konzol lekapcsol, dob áthúz, konzol becsuk, és kezded elölről.
Nekünk azért beinlich mert a magtár azt forgalmazta, és mikor mi láttuk a konzolt működés közben akkor is beinlich dob volt vele.
Válasz envagyok2 #3600. hozzászólására
Igen, szerintem azt jelenti hogy külön kell vinni, elolvastam mit írt, meg hát nézed meg ezt a képet amit feltettél. Itt a füvön talán elgurul a dob után a konzol, de ahol öntöznek is ott már bajos. Meg ha el is megy, ezzel csak jó nagy íveb lehet fordulni szerintem.
Aki öntözött már ilyennel attól kérdem, az ilyen konzolokat vontatja a traktor? nem függesztve viszi.
Válasz envagyok2 #3604. hozzászólására
Erről keress valami leírást a neten. Attól hogy még nem láttam attól lehetséges, de így leírva nagyon macerásnak tűnik, azért ez kicsit másabb, mint hogy a pázsitból feljön a szórófej öntözni, utána meg visszamegy, mint a Fradipályán is.
jut eszembe, föld alá süllyesztett hidránsokról hallott már valaki?
tahát mittomén, nem kiáll a földből, hanem a föld felszíne alatt fél méterrel van, amikor használni akarod, akkor kiásod, hazsnálod, amikor meg nem, akkor meg el tudod húzni fölötte az ekit is, ha éppen az van, nincs útba, nem kell kerülgetni, pláne ha sok van belőle a táblába.
kérdés, hogy ha fél méterel le van süllyesztve, az vajh elég takarás-e, hogy elbírja az ekit, sárba.
megtalálni meg lehet, azért 2019-be nem nehéz pár 10 centis pontossággal visszatalálni a tetthelyre.
Válasz *** HM *** #3602. hozzászólására
azzal nincs baj, bedugni mindent be lehet mindenhova...
Válasz envagyok2 #3601. hozzászólására
Ha jól begyugózod...
Válasz vipe3 #3599. hozzászólására
még egy kérdés, olyat lehet konzollal csinálni, hogy mindkét oldalán mondjuk 2-2 tagot behajtva öntözöl? tehát szimmetrikus marad, nem félodalasan hazsnálod.
Válasz vipe3 #3599. hozzászólására
ha itt vagy megint, így behúzza a konzolt, és így tovább tudod húzni táblán egybe, vagy erre mondtad, hogy külön-külön kell telepíteni?
azt hiszem írtad, hogy beinlich dob van, az mitől más, mint ez? vagy ugyan ez? miért az, miért nem az is briggs?
forrás: https://www.briggsirrigation.co.uk/products/four-wheel-chassis-boom/
Konzollal is annyit teszel ki amennyit akarsz
https://www.youtube.com/results?search_query=Irrigazione+mais+con+idrovora
Vízágyúval is 1mm/1l/ha a költséged, hiába nagyobb a nyomásod (ami üzemanyag) de szélesebbet is terítesz plussz többet is teszel ki.
Ennek a briggs-nek mennyi köze van az ocmis-hoz !!???
Hány mázsa ez a nagy 4 kerekű 64 +os konzol?
Milyen paraméterű dob bírja ezt behúzni mi a minimum 100as szériák mind bírhatják?
Mi az hogy nem lehet nagy adagot?
Csaknem a kocsi mögé öntöz mán mind hogy az iszapban húzza he...
Válasz envagyok2 #3593. hozzászólására
Igen, ha táblaszèlen nagyobb forgót hagysz akkor könnyebb becsukni, a vizet nem állíthatod le mert egy turbinán keresztül az hajtja a dobot. Nincs víz, nincs behúzás, vagy kardánozni kellene. Ha beért a dob, onnastól mire újra öntöz az kb 1 óra pakolás beállítás kihúzás. Beinlich dob, caprari szivattyú Iveco motorral, MAGTÁR KFT
A mi tàbláin kb 400 és 600 méter körüliek, amit tudunk dobbal öntözni, 1 napra 1 pakolás, nincs őrzés, hátradőlsz és nézed az esőt. Egyébként szerintem 1 dobnak átlagos kúltúrába kb 40-50 ha a tudása. Ha többet akarsz akkor kifeszülsz benne, így aránylag kényelmes
Válasz vipe3 #3589. hozzászólására
nagy köszönet a válaszért, értem a dolgot. szuper, egyébként ez alapján simán vállalható egy konzol.
táblán belül áttelepíteni kb. mennyi idő? ilyen nyiladékot nem szoktatok csinálni a táblán keresztbe, úgy is kitaposstáok, ahol a következő fogásra húzzátok át a konzolt, dobot, ha lenne ott nyiladék hagyva, nem könnyebben be lehetne csukni? ráadásil talán pár méterrel korábban leállhatna az öntözés, még akkora víz se lenne.
de nagyon fasza, a beszámolód alapján nem tűnik annyira vészesnek.
másik lábát ha nézzük, 1 mm 1 liter nafta, mondjuk 3-szor 30 mm, akkor az 100 liter, 30 ezer ft, és azéet a 3-4 tonna az nem kevés a másik oldalon, és akár több is lehetne, ha eleve magasabb tőszámmal vetnénk, hiszen a víz ott lesz neki.
azt még meg tudnád írni, hogy milyen dob és milyen szivattyúval üzemeltek, illetve ki forgalmazza ezeket?
sokunk nevében még egyszer köszönet!
Válasz vipe3 #3591. hozzászólására
Dob konzol milyen márka?
Válasz Drisa #3590. hozzászólására
Egyenlőre nincs, bár itt ott fasza lenne, megkönnyítené a munkát, viszont az csak ott van , ha ott akarsz öntözni, ha nem. Itt is elöny-hátrány kontra
Válasz vipe3 #3589. hozzászólására
Milyen dob és konzol? Akkor nálatok nincs elásva gerinc vezetek?
Válasz envagyok2 #3584. hozzászólására
. De a vízágyúnak meg nagy nyomás kellene. 600 méteres dobon a nyomásvesztés 4 bár, 2 báron üzemel a konzol, mennyi kéne ágyúhoz? Nem tudom. Konzollal kb 1 mm víz 1 liter gázolajba van.
0. Igazából eddig hibridet öntöztünk és ha azzal végeztünk akkor (késve) értünk az árura, de mikor nem volt hibrid akkor kb 3-4 tonna plusz volt. Idén csináljuk először hogy nagyobb tőszám és több műtrágya, ebben még nem tudok nyilatkozni.
1 briggs konzol 82 métert visz 2 bar on üzemel, 4 méter magasra hidraulikusan meg lehet emelni, itt alföldön stabilnak is mondható, 630 m-es dob 125-ös csőátmérővel
2 110 vagy 150 LE s gép húzza ki becsukva, ha bejön be kell csukni és dobtól külön áthúzni. A súly a lényeg kb z tonnás gép legyen ennél a csőhosznál
3 https://youtu.be/JqU1TDvU5u8 itt egy videó, ezt húzod a dob után, nem kell csavarozni szerelni csak kinyitni és kész
4 mi kb 30 m/órával húzzuk, így kb 30 mm víz jön ki, ami 60 méteres dobnál 20 óra, ha kapálod a kukoricát akkor nem fog ide oda csúszkálni
Ha elindítjuk addig megy amíg ki nem jön, próbáljuk úgy időzíteni hogy egy 400 méteres táblánál a reggeli átpakolásra jöjjön ki, és ennek függvényébe indítom, hogy lehető legtöbbet este öntözzön
5 két ember telepít, utána csak ránézek néha, egész este megy egyedül, nekünk jól szokott csévélni, dobon is van távfelügyelet, de az felesleges, a szivattyú legyen okos, hogy telóról be tudjam indítani leállítani, infót kérni (nyomás, üa. fordulat, motor hő stb.)
A szivattyúba van egy leállító, ha a dob beér leáll a vízáramlás, ezt érzi, és lelövi a motort magától
6 igazából megvenném így, de lehet hogy vennék ágyút is, nagy kukoricába az is jó lenne, valamint gyorsabb lenne a pakolás. Jó a konzol, annyi a kompromisszum hogy nagy növényben kicsit nehéz kinyitni, de ki lehet, valamint ha beér akkor a vizes kukoricába kell becsukni
7 kb konzol 8, dob 12, szivattyú 5-6, plusz a csövek kb 35-40 ezer 6 méter 159 es bauer kapcsos cső ( drága a konzol, mi 50%-os támogatással vettük anno, sztem úgy éri meg csak)
Lineárral annyit hogy azt mondják hogy a szélességének a dupláját megy oda vissza, már megérheti a sztori
Válasz envagyok2 #3585. hozzászólására
Persze, egy adott tábla esetén akkor az meghatározza a körülményeket.
Akkor téglalap alakú vagy négyzet a 75 ha? Végülis csak elméletileg beszélgetünk.
Ez a bélésanyag a hígtrágyatárolóknál valami 20 évre szól, az is az ég alatt van, szóval szerintem nem kell kétévente felszedni. Meg látni olyat is hogy sima árokból megy, bélés nélkül, ilyenkor persze nyírni kell, meg néha, pár évente kotorni. Sőt, olyan is van hogy a föld közepére ássák a tápcsatornát, és középről táplálja. Így a szomszéd belekever téma kilőve.
Mindent leásni az oké, ha lehet. De ez a dolog is mint sokminden más, kompromisszumokról szól. Lineárt én még csak olyat láttam, ami éven át kint volt a föld szélén.
Például:
1. Ha négyzet alakú a föld, és egy körforgó elég rá, akkor le lehet ásni a csövet a szivattyútól a kiépített forgáspontig, vagy a forgáspont közelébe rakják a szivattyút. Talán ez a legegyszerűbb. Viszont a sarkok kimaradnak, ha nem vállalod be azt, hogy az árat jelentősen megdobja a saroköntözőkar (a forgalmazó kolléga írta hogy nagyjából mennyi egy saroköntözőkar).
2. Félkörforgó. Feco írta hogy lesz vagy van ilyenjük. Ezt úgy tudom elképzelni, hogy téglalap alakú föld egyik hosszabb oldalának közepére telepíted a forgáspontot. Így a két sarka marad le. Mondjuk azt nemtudom mennyi a max. hosszúság ami építhető, de úgyis csak elméletileg beszélgetünk. Ekkor is leáshatsz mindent.
3. Elméletileg át lehet telepíteni a körforgót, de szintén a kolléga írta hogy ez azért nem olyan egyszerű, mint egy dobot odébb tenni. A csöveket szintén leáshatod.
4. Szabályos négyzet táblánál én nem vetném el a klasszikus oda-vissza járó lineárt. Ezzel a csatornás jobb lehet, mert ha csőről akarod táplálni, akkor a cső hossza behatárolja, rakhatod a csöveket hidránsról hidránsra.
Sőt már van átforduló is, ami végigmegy az árok egyik partján, majd a végén elfordul, a másik parton meg visszajön, csatornás vagy csöves táplálással is van.
5. Saját tulajdonú 75 hektárnál én azt se vetném el, hogy becsövezni doboknak, a lehető legjobban kisakkozni mit hova.
Válasz envagyok2 #3586. hozzászólására
Ha nagy a vizadag akkor elassa magat a kerek es megall a gep. Ezert nem adunk ki sok csapadekot egyszerre.
Center márkanevű gépet forgalmazom. Ez lehet valmont masolat, lindsay masolat vagy vodar. Amilyet az ugyfel ker. Ha valmont gepe van akkor valmont masolatot kap, igy egyfajta lesz a gepparkja.
Hetfotol lesz weboldalam www.centerirrigation.hu
Ott meg lehet talani az elerhetosegeimet.
Mindenfel van az orszagban mar ilyen gep, tehat eloben is meg lehet nezni.
Konzolt is arulok, de csak 64 m.est. 6,5-7 millió az ara! Csak a konzol.
Nem 1-2-5 ha ontozesere valo!
Válasz brezvaipeter80 #3580. hozzászólására
ez a 10-14 mm a sár miatt van, vagy ettől lasabban nem tudnak járni, amiatt van? ha ez utóbbi, akkor nem lehet, hogy mondjuk a körforgó kettőt fordul egymás után? vagy a sár a gond?
nem dimbes-dombos, az egyik sarka fut neki egy dombnak, és 15-20 m szélességbe (mondjuk 50 m hosszon) emelkedik egy 2-3-4 métert, de lehet hogy csak másfelet, tudja rossebb, sose figyelgettem így. amúgy sík a pálya.
ezen a corner kar áron letérdeltem kicsit, hát jah, ennyiért a nem tudom, a teürlt 10%át öntözni, hát jah, lehet nem éri meg.
gondolatébresztőnek nagyon sok mindent tisztáztunk, írod, hogy forgalmazol gépeket, ha nyilvános, hogy hol, milyen céggel, akkor akár ide is tehetnél kinket, szerintem ez nem reklám, iletve erről szól ez a fórum, ha nem, akkor privátban is átküldheted, s vergődünk tovább az óton.
azt tudom, hogy vízágyúzni nem akarnék, felmerült itt egy konzolos kolléga, ez a vagyonbiztonság okán érdekes lehet, nyilván sokkal több munka vele dolgozni szezonban, körforgó csak akkor tűnik pályának, ha áttelephítő adott táblán belül a következő hidránsra, 4 db-ot egyszerűen nem lehet megvenni, ezt nem hiszem. árkos lineár kizárva, ez a tömlős érdkes történet megint, 60 m csövet azéet elhúzkondék, vagy 100-at akár valami kis quaddal is el lehetne talán, ez nem tűnik annyira szarnak, persze álland felügyelet...
Válasz Rabó001 #3582. hozzászólására
az a gond, hogy téglalap alakú tábláról beszélünk, majdnem kocka, 75 hektár, azon már túl vagyok, hogy sok tulaj és ilyesmi, ilyen már nincs, ezzel a részével ment el az elmúlt 20 év...
gondoltam ilyesmire is, hogy valami nejlonnal bélelni az árkot, és akkor nem kell cső, de ez is mi pénz, és munka, és kétévente megcsinálni, plusz hogy szeded össze, amit a nap szétéget, és a szél meg megkezdi, a szomszéd meg azt mondja, hogy rohadj meg, és belefrordul a szártépővel... nem tudom, Feco írta korábban, hogy amit lehet, azt a föld alá, egyetértek vele, de oda is jó mélyen... ami meg fölötte van, azt meg vinni haza.
a repcénél, pláne a mai csávázási helyzetnél az a baj, hogy ami elhúzódva kel, annak kb. lőttek is, egyszerűen lehetetlen kétnaponta belemenni, és az sem olcsó, szóval ott talán még fontosabb, hogy együtt keljen, és akkro lesz jó állomány, és akkor lehet megvédeni. ld. tavalyi őszt, persze, kikelt végülis sok helyen, de van ahol a 3 ütemben, a vetés után 1 hónappal a vége, az elejét már rég regulátorozni kéne, a vége meg még szikleveles. tudom, sok talajművelési hiba, és nem minden ősz lesz ilyen, de ahogy mondod, ha már ott a gép, akkor annak dolgoznia kell, nincs mese. idén sem kellett volna többször, talán egyszer meghúzni gabonába egy 30 mm-vel, simán elég lett volna, nem volt forróság ezen a tavaszaon, csak szárazság, nem a nap vitte el a vizet, hanem nem volt. értem, hogy nem 3000 ft egy öntözés, de ha megáll 30 ezerből, akkor fél tonna gabona simán bent maradt ebbe a tavaszba szerintem...
Válasz vipe3 #3579. hozzászólására
hali, számtalan kérdésem lenne, ha van türelmed és időd, szerintem rajtam kívül sokan köszönnék még a válaszokat neked is.
megszámoznám a kérdéseket, így talán jobban nyomon követhető.
0. írod, hogy árukukoricát is öntöztök, ostoba kérdés, de egy átlagos évben mennyi vizet juttatok ki rá, és kb. mennyivel van nagyobb termésetek, mint az öntözötlenen, vagy mint korábban volt? olyat csináltok, hogy az öntözési lehetőség tudtában nagyobb tőszámmal vettek, kipróbáltátok, érdemes?
1. írod, hogy konzollal is öntöztök kukoricát. milyen konzollal, milyen széles, milyen magassal, milyen hosszú dobba, milyen átmérőjű csővel? gondolom csak a címert meg a felső szártagot éri, simán elhajtja, ugye, vagy van, hogy meg is billenti, megakasztja?
2. korábban szóba került, hogy konzolt nem lehet kihúzni mtz-vel, ti mivel húzzátok ki, mekkora traktor kell hozzá? és hogy kell ezeket kihúzni, szétnyítva, vagy mikor beér, akkor ösze kell hajtogatni, és úgy lehet kihúzni a következő fogáson? behúzni a dob simán behúzza, vagy azért ennyire nem egyszerű? agyagon öntözötök, sárba hogy működik?
3. egyáltalán hogy történik ennek a telepítése, tegyük fel otthon van télen, tavasszal fogjátok és kiviszitek? hány darabban van, hány embernek hány napos munka, míg kint összerakja? a szárnyak le vannak véve, így viszitek haza, vagy becsukódik, mint a permetező, és igazán így lassan vontatható, vonulható, aztán tavasszal meg vissza, és csak ki kell nyítni, persze idézőjelbe téve, hogy csak... szóval hogy működik, hogy lehet telepíteni?
4. kolléga írja, hogy egyszerre csak 10-14 mm víz juttatható ki, ez erre is igaz? azért mert elsárosodik a talaj, és nem bír megállni, egynesen gurulni, süpped, taknyolódik, meg amit el lehet képzelni, vagy többet is ki tudtok egyszerre? 10 mm víznek olyan sok értelme nincs 38 fokba, pláne ha a következő adaggal két hét múlva érsz vissza, nem? milyen sebességgel, mennyi vizet tudtok kijuttani, mondjuk egy éjszaka (20-06 között) alatt mekkora területet lehet megöntözni vele? csak éjszaka nyomjátok, vagy nappal is? nappali vízből sok elpárolog, sok elveszik, vagy nincs mit tenni, nyomni kell, és nem filozofálgatni?
5. állandó felügyeletet igényel, vagy igazán otthagyjátok, és csak telepíteni mentek? az áttelepítés egy emberes, vagy több emberes történet? távvezérelni, távfelügyelni lehet, érdemes?
6. amióta megvettétek, azóta hazsnáltátok nyilván, még egyszer ugyan így megvennéd ugyan erre a célra, vagy másmilyent, más méretet, más típust, más felszereltséget vennél, vagy nem is vennél konzolt, inkább vízégyut, bármi mást? szóval az elvárásokat hozza, kevés kompromisszummal hozza, vagy vannak (félig) megoldhatatlan problémák, technológiai bukfencek?
7. nyilván nem pontos számot, de egy kb. nagyságrendet tudnál írni, hogy ez a konzol ezzel a dobbal kb. mennyibe került anno? nem érdekel az üzleti titok, de mondjuk így, ahoyg van, a hidráns csőtől/gerincvezetéktől ami kifelé van, az úgy komplettan kb. milyen árban volt?
Válasz Rabó001 #3581. hozzászólására
Nem feltétlen szükséges, de úgy lesz igazán automatizálható.
Válasz envagyok2 #3578. hozzászólására
Láttam olyat ahol a lineárt tápláló csatornát 2mm vastag műanyag fóliával bélelték ki, mint a hígtrágyatárolókat, a partját meg Hidrot-féle kaszával kaszálták.
A saroköntöző kar egy külön vezérelt része a lineárnak, és annak a végén még lehet egy vízágyú, így még messzebb ver, ezt csak azért írom mert egyik előző hozzászólásod alapján mintha nem lett volna egyértelmű, persze lehet. :)
Ha a repcét keleszteni kell az akkor már nem valami jó.
Körforgókat (körbejárókat) ahogy nézegettem egy földre egyet tesznek. Elvileg van belőle áttelepíthető is, annak nincs lebetonozva a forgáspontja, de szerintem az nem jellemző.
Ha sivatagban/félsivatagban körforgóznak, akkor nem játszanak saroköntöző karral sem, hanem kör alakú táblákat csinálnak és kész.
Én azt nem vitatom hogy a lineár (legyen az körforgó, vagy az oda-vissza járó) egyenletesebb, kisebb nyomás kell hozzá, jobban automatizálható, mert az. Összességében fajlagosan akár még olcsóbb is lehet, hektárra vagy kijuttatott vízmennyiségre vetítve.
De nem temetném el a csévélődobokat sem. Mindenhova nem lehet lineárt telepíteni, 1 hektárra, 2-re, 5-re, 10-re, szóval szerintem van egy határ ami alatt fizikailag is lehetetlen, vagy egyszerűen annyira drága lenne kiépíteni az egészet 1 hektárra. Amúgy maszekok nem mindig ültek kint a dobok mellett egész nap, csak áttelepítéskor mentek ki, volt akinek a felesége őrizte. Feco is írt itt a telepítés buktatóiról, területek széttagoltsága, tulajdonviszonyok, stb.
Továbbá ha valaki már megcsinál egy területre lineárt, azt használni is kell minél többet, mert akkor meg drága ha nincs használva. Szóval szerintem aki ilyenre beruház, az nagyon intenzív növényeket termel azon a földön, csemegekukorica, zöldborsó, hibridkukorica, cukorrépa, vetőmagok. Vagy bármit termel akkor is meneti rajta a lineárt, búzán, árpán, kukoricán, mindenen.
Válasz vipe3 #3579. hozzászólására
Áram? Én amit láttam azon áramfejlesztő is volt.
Válasz envagyok2 #3572. hozzászólására
Akár center, akár lineár a gép 10-14 mm-nél többet nem tud kiadni egy menetben. Ha dimbes dombos a terület akkor 6 mm.
Ha dimbes dombos akkor tömlös linear nem feltétlenül jo megoldás. Sik teruletet igenyel. Center eseten szinte mindegy.
Csovezetek 12 m es szalakban erkezik. Elektrofittinggel van osszekotve, nem lehet vele gond. Eddig sose volt, ebben biztos vagyok.
Valoban kimaradnak sarkok, de a corner kar onmagaban 16-17 millio, amit en forgalmazok. Megeri? Nem gondolom
Kicsit mashogy nézd az egészet. Azzal szamolj, hogy egyedul vagy es nem emelhetsz 5 kg-nal tobbet. Miert szakadnal bele az ontozesbe?
Tomlo lehet lapos vagy kpe. Atmero 5-6” minimum. Aztan lehet vele kuzdeni az atrakasoknal. Nyomasigeny is legalabb 4 bar hidransonkent. A tomlon nagy a veszteseg, foleg ha hosszu.
Kinaban 50-60 mes lapos tomlo ketto es azt pakoljak. Egyikkel megy a gep, addig a masikat pakoljak. Igy szinte folyamatosan mehet az ontozes. Azert nem hosszabb, mert nincs traktor a mozgatashoz.
Vizhozam m3=csoatmero mm. Kb ez az idealis. Ettol el lehet terni, de az koltseg es nyomasveszteseg kerdese.
Tomlos eseten 5-6 m sav kell kb. 4 m agep plussz vezerles plusz hidransok.
Válasz envagyok2 #3578. hozzászólására
, valamint ha csak félkörben öntöz akkor drága a hektárköltség amortizáció ........
Sziasztok!
Mi pár éve kezdtünk öntözni, van konzolunk is, jónak tartjuk, bár kicsit macerás kukoricában de nem vészes. Az áttelepítést kicsit megnyújtja de jó a szórásképe, valamint nem befolyásolja annyira a szél. A dobos öntözés sem egyszerű, sokat kell pakolni, de ezt legalább át tudod vinni egyik helyről a másikra. Csövet meg venni kell annyit hogy évközben ne nagyon kelljen pakolni.
Jó megoldás a lineár, és a körforgó is. Viszont azt nem tudod hazavinni. A körforgó automatizálható, viszont oda kellene vezetni az áramot (eon)
A lineár kevésbé automatizálható,a csatornás kisebb nyomáson üzemel költségtakarékosabb, otthagyhatod egész nap ha tiszta a víz, viszont az árkot rendben kell tartani pár évente.
A tömlős is fasza, de általában kisebb teljesítményű, 4-6 óránként csatolni kell de még így sem kell sokat pakolászni.
Mindnek van előnye hátránya. De én azt gondolom hogy ezekre költeni kell ha lehet. Mii a drága? Ha végignézed hogy a kijutattott műtrágyád növszer meg egész évi munkád süti el a nap, vagy néha kijuttatsz egy kis vizet és túléli. Veheti az ember az új traktort, de attól több nem terem
Válasz Rabó001 #3574. hozzászólására
tudom, gondolok erre az árkos dolgora, de épp ez taszít vissza tőle, hogy évente takarítani, fugázni, elvitte az árvíz, újra építeni, kiszedni az iszapot, ez nem gyerebe, még több munkát nem akarnék magamnak, más meg keressen magának, én csak olyasmibe fogok bele, amit magam tudok működtetni, és akkor még ott a szitu, hogy a belerakott víznek a fele, harmada, negyede ér ki a végére...
meg persze, ahogy írtam Szabinak is, nem most, 3 mondat alapján akarnék dönteni, annyi pénzem nincs, meg sosem lesz, hogy háromszor fussak neki az egésznek, ha rossz döntés születik, csak az elveket, a lehetőségeket, a különféle variációkat kéne összeszedni, képbe kerülni, hogy aztán tudd szűrni a marketinget...
azt írtátok, hogy konzol kukoricába felejtős, oké, elfogadom, nem lovagolok többet azon a témán, meg ki akarna egész nyarat éjszakázni (állatok miatt meg nappalozni), és húzkodni azt, ha létezik más. a vízágyús dolog nem nagyon érdekel, tzudom, kukoricába jó, de repcét keleszteni, meg állományba agyondönteni, hát nem tudom, és nem beszélve a nyomásigényéről. az annyira nem érdekel, hacsak nem ingyen van...
marad a lineár vagy körforgó. lineárnak a betáplálását látom gondnak, árkot nem akarok, nem tudok, hosszú távon fenntarthatatlan, marad a tömlő, és zuk kerekes mtz. amúgy fasza rendszer, nem kell áttelepítsd, semmi, mehet elejétől végégig, és vissza. tetszik.
körforgó, ott meg lehet oldalni a betápot, sarkokat is valahogy, oké, viszont 4 db 300 mes körforgót odatenni a tábla szélére, hogy félkörívbe évente kétszer forduljanak át, hát nem tudom, ha ennyi pénzem lenne, hagynám a retekbe az egészet. marad a 2 db, és cibálni. ha lehet, ha nem, akkor kapufa ez is.
szóval kb. itt tartok, és számokról, vízjogi engedélyről, vízkivételről még sehol semmi...
Válasz .Szabi. #3573. hozzászólására
egyáltalán nem beleugatás, pláne nem a részedről, az elmúlt 20 évet túléltük, jó lenne nem ezen elcsúszni, minek okán minden tapasztalat érdekes és értékes...
ezt a tömlő dolgot úgy kell elképzelni, hogy megy a lineár a táblán, a szélén meg mtz terep egybe felezővel, zuk kerékkel alapjáraton ballag mellette, és húzza utána a tömlőt? nem kell azt kézzel igazgatni, nem törik meg, nem kell bele ilyen "kötélszív" vagy valami? mekkora sugara van így cibálva, 5-8-10 m-be belefér, vagy fél hektárokat tarol?
a vízágyús nyomosfokozót a corner karra érted? így ezzel be tudja öntözni a kieső területét? tudom, nézzem meg a bauer honlapját, megfogom, de két altatás között csak itt kérdezni van idő, hahahha
Tömlős és csatornás Bauer lineár.
https://www.youtube.com/watch?v=RkFZ87dfFfU
Válasz Rabó001 #3574. hozzászólására
Itt is van egy ami csőről van táplálva.
https://www.youtube.com/watch?v=7hMkpVVBCCk
Válasz envagyok2 #3572. hozzászólására
Szerintem csak nyugodtan kérdezz, a válaszokból meg szűrd le mi ami használható, és mi a marketingszöveg.
Konkrét befektetési ne várj, maximum annyit hogy egy x méteres lineár összeszerelve került ennyibe. DE ahhoz még kell tápvezeték, árok vagy tömlős, az árokba sem lesz magától víz, hosszútávon az árkot is karban kell tartani, persze meg lehet csinálni, de ezek egyik sem ingyen van.
A tápvezetékes lineár, ami hidránsról kapja a vizet és húzza maga után a csövet, az nem KPE tömlő (KPE van a csévélődobosokon, az olyan 10 mm falvastagságú), hanem valami szöveterősítéses műanyag vagy gumi, élőben olyat nem láttam, de szerintem olyasmi, mint a köldökcsöves hígtrágyainjektálókon, tudod mikor a traktor húz egy kultivátort és csövön kapja az anyagot.
Műszaki részletekről többet megtudsz ha felkeresel pár ilyen cég honlapját, persze ehhez kis angol tudás is kell, de gépész ember a képekből is sokat megért, pl. Bauer, Valley, vagy az említett Briggs.
Meg ugyanezeket +irrigation írd be a youtube-ra, és nézelődj, eszméletlen mik vannak, tabletről vezérlik, ha útban van egy facsoport vagy patak, akkor csinálnak egy kis hidat amin átgördül a kereke. Némelyiken egész jól látszik pl. hogy egy saroköntözőkaros körbejáró mekkora területet tud öntözni.
Válasz envagyok2 #3572. hozzászólására
Nem beleugatnék.
Létezik nyomó pvc cső , itt azzal csinálták a földalatt a gerincet, kpe től jobb, olcsóbb , egyszerűbb.
A tömlőt “agriflex” néven találod, szövetes gumi bírja a strapát , hasonló a tűzoltótömlőhöz, mtz-vel húzzák.
A vègén lévő vízágyúnak van saját nyomásfokozó szivattyúja