Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak650 FtEUR392.77 FtUSD366.17 FtCHF401.28 FtGBP458.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz szanberg #11166. hozzászólására Elhiszem, hogy jól működik, egyszerű, robosztus szerkezet. Csak azt nem értem benne, mi értelme padot húzni a mag alá, mert azt nehezebben töri át a kis gyökér. Nálam a pad a mag síkjában a legtömörebb, felette vattacukor lazaságú vagy nyitott, alatta a talajra jellemző lazultságú.
Ezzel heccből a taposott dűlőbe is belehúztuk a magokat, ott is kihajtottak és fejlődtek a növények, így a tömörödött felszín nem ellenfél. Csak az alja legyen laza, hogy tudjon fejlődni is az a növény.
Direktbe azért csak megfelelően laza szerkezetű talajba húznám, Gegénél a csernozomba bármikor lehet vetni, akár 50 mm eső után rögtön, de középkötött, löszben, agyagos löszben szintén jól használható. Az agyagtalajoknál már kellene a talajélet is a sikeres notillhez.
Válasz kis Zombi #11178. hozzászólására Fizetek egy sört annak, aki talál videót kukorica után notillezett búzáról. Az amerikaiak a fokozott fuzáriumfertőzés miatt nem vetnek kukorica után gabonát, így nem is készülnek a problémára.
Nálunk ez divat, ezért küzdünk is, hogyan lehet megoldani a gabonasortávot a szárpaplanban.
A sortisztító nem működik, mert túl kicsi a hely a sorok között a szármaradványnak
Vágótárcsa lesz a megoldás, de keressük még a helyét.
Válasz dr.T #11182. hozzászólására Ha megnézed a vetésképet, láthatod, hogy nincs különbség a mélyebbre vagy sekélyebb vetett növények fejlődése között. A töltött napra távol áll az ideális vetési körülményektől, de padkába préselt mag felett laza marad a talaj, ellenállás nélkül tud a növény kihajtani, a teszteken 8 cmre vetett köles is kirobbant a talajból. A régi prototípusommal tavaly valakinek figyelmetlenségből sikerült 10-15 cm közé vetni agyagba a búzát jó esős november végén, de arról is arattak.
Szanberg COjánál sem megoldott a talajkövetés, mégis szép eredményei vannak vele.
A talajkövetést széles gépnél 1 méteres kerettagokkal oldanám meg a legyegyszerűbben.
Ezért szeretem a késes gépeket, extrém körülmények között is jól teljesítenek.
Teszek fel egy olyan videót, ahol a vadszikben húztuk meg tegnap, 50 mm eső után. Vicces lesz, de oda is belerakta szépen a magot.
Kár hogy ezt nem írtad előbb! Mert élesben nem mertem bevetni, s megtárcsáztam a naprát, kukoricát is. ha ma vetnék, mind így menne direktben!
Csak ezt nem szeretem a parasztkodásban, hogy egy évben csak egyszer bírom próbálni....
ha egyszer megtárcsázod kb. fele ennyire sem nézne ki, mert a felszint összekutymázza, a szármaradvánt belekeveri a talajba, ami pentozán hatást eredményez, alul megtömöríti ami rontja a gyökeresedét, ráadásul a mozgatott talajban nem dolgoznak a kapák, összehúzza a szárat és romlik a magtakarás egyenletessége, arról nem is beszélve hogy a tárcsa nem egyenletes mélységben dolgozik, így ahol sekélyebb, ott kiemeli a vetőcsoroszlyát s, ahol meg mélyebb, ott a puha földben mélyre süllyed a mag is... ocsmány lenne az egész...
így a magok tista földben vannak, a szármaradványok meg a felszínen, ahol a helyük van...
Jó így félnedves jó puha makuka tarlóba belelehet vetni egy IH 6200-as géppel is direktbe nem rossz minőségbe, nem is erre gondoltam, hanem amikor kemények a pályák.
Itt ami a képen látható egyébként nem is nagyon indokolt forgatni a földet, azért a kombájn nyomát is nézzétek meg, ha nyers volt mikor vágta akkor olyan lesz mint a mosódeszka, jól felkeményedik a tömörödéstől, ilyenkor lehet a nyomokon végigkell szaladni valami véknyan vakaróval majd más időben, klasszikus vetőgépknél van, hogy még művelet után is a föld tetején marad ilyenkor a mag
Amúgy echte notill gépet nem mernék venni mert voltak már próbálkozások több oldalról de a nagyon kötött ülepedett könnyen tömörödő talajoknál nem annyira egyszerű ez a műfaj.
nemkell megmagyarázni, már most tudom mit mondanál erre, most nem erről van szó.
Ha most tele lennék zsetonnal és új gépet kéne vennem valami ilyet akkor vennék egy Mzuri Protil 4T-t. Strip masína, menne műtrágya is vetéskor direktbe a tarlóba.
Van a neten is sok anyag róla de én járok lengyelbe gépkiállításra ott szoktam a cégvezető úriemberrel társalogni erről illetve belső kép és videóanyagot mutogat mindig amit a neten nem lelsz fel.
Nekem nagyon bejön, egyébként a kapa rendszere hasonló a horsc-hoz.
Nem azért van tömörítő kerék rajta mert a duett csúszótalpja nem tömörít eléggé.
Ez másképen működik ahogyan már írták is, itt a csúszótalp meghúzza a vetőpadozatot, arra szórja rá a magot, ráforog a föld mivel több sorban a kapák egymásra is dolgoznak, aztán van egy 3soros rúgós kaparós egyengető sor, majd a tömrítőkerék. Ahogy ráfújja a vetőpadozatra a magot a rá hulló földet porhanyítja egyengeti el a 3soros rugóujjas vakaró és erre tapos rá a kerék.
Egyébként titkos ügynök vagyok de nem a horsch-nál, megsúgom 12éve nem gyártanak már CO-t szóval polírozhatom, sok újat nemfog senki venni ebből kifolyólag sem hehe
de ha hiszed ha nem kegyetlen jó technika, én szkeptikus voltam vele kapcsolatban de most a leg bitangabb durva darabos troszka száraz pályától a hullámzós iszapos malajig vetettem vele, mag nincsen a földön, minden egy mélységben van lerakva és nagyon haladós.
Félig művelt talaj kell neki nem púderesre művelt pálya. Tökéletes csökkentett művelésű technológiai vetőgép. Direktbe majd kipróbálom, külföldön úgy húzzák ezerrel de nekünk nem ez a sztenderd agrotechnikánk szóval nem is ilyen szempontból esett erre a választás.
Egyáltalán nem fikázás céljából írtam amit írtam, csak hirtelen ez ugrott be róla, de nemhogy élőben, még közeli fotón sem igazán láttam a gépedet.
A 6 méteres jobban leköveti a talajt mint a 4 méteres, mivel ez utóbbi fix vázas míg a 6-os 3 tagból áll, értelem szerűen 2méteresekből.
A szárny nyitó munkahenger úgy néz ki ezen a gépen, hogy összevan kötve a kétoldali szárny vele, széttolatom így nyitja ugye szét a keretet, viszont 10-tizenx centis méretű hosszúkás furat van mindkét csapszegénél és ha felemelem a gépet akkor kicsit gyárilag lefelé lógnak a szárnyak negatívban alapból, ha pedig valami dombra húzod nagyon sokat tud felfelé csuklani.
jó dolog volna egy féltárcsás vetőgép csak 2millio környéke:)lehet akármilyen vetőgép esőt akkorsem adhatunk mellé
itt nógrádba a tritikálét szeptember 31én vetettük hiába vetettük volna korábban a mag a porzó talajba csak kinlódott volna
jó dolog volna egy féltárcsás vetőgép csak 2millio környéke:)lehet akármilyen vetőgép esőt akkorsem adhatunk mellé
itt nógrádba a tritikálét szeptember 31én vetettük hiába vetettük volna korábban a mag a porzó talajba csak kinlódott volna
Válasz Dave #11157. hozzászólására Ha a takaró fölé megy a mag síkjának 1-2 centivel, már nem ér semmit az egész, nem tömöríti be a padba. A kapaszár 1-2 centis kilengése azon az erőkaron jelentősen megváltoztatja a takaró szögét, így elfut a mag felett.
Ezért vettem ezeket a gumírozott kerekeket, remélhetőleg beválik majd.
Én befogtam a satuba egy kapaszárat mikor próbálgattam mennyit mozog. Ráhúztam egy csövet, előre-hátra jobbra-balra is csak pár centit mozgott, inkább a satupad akart arrébb menni. De lehet neked ennyi mozgás is sok, és már akkor sem tömörít rendesen az a lapka. Húzom 15cm mélyen is gruberként, de ott is csak ezt a mozgást produkálja.
Válasz Dave #11151. hozzászólására Az ékgyűrűs és T profilos elég könnyű és jól bírja a sarat is.
A rugós kapaszár nem vált be vetésnél, ahogy nő a talajellenállás, úgy emeli ki a takarót, ezért váltottam fix szárra.
Válasz mtz1221 #11143. hozzászólására Persze komám, a szanberg meg a horsch titkos ügynöke, hogy így polírozza a COt.
Szerintem felétek nem divat a sunyi találgatás, a hozzászólásaiból pontosan tudni, hol éred el a szomszédodban, ha kíváncsi volnál a gépére.
Válasz szanberg #11137. hozzászólására Lényegében a Lada is olyan, mint a Bentley, csak kicsit más.
Egyik sem különbözik koncepcióban egy néger ma is használt ásóbotjától, húz egy árkot a földben, oszt beleejti a magot.
Ez a "csenevész" csak pont annyira bolygatja a talajt, amennyire a magnak kell, ezért rendkívül könnyű a húzása, könnyű gépet is lehet belőle előállítani.
Lehet szélesebbre is építeni, hogy vastag kukoricában se húzza össze a szárat, ez már csak gerendatávolság és vágótárcsa kérdése.
A duett vetőpadja nem tömörít megfelelően, ezért gumikerekeznek is mögötte, ez viszont beszögeli a magot a padkába, felesleges a tömörítő henger.
Az is csak plusz súly, nehezebb húzás,nagyobb gép, feleslegesen több taposás, a mélységtartó ékgyűrűs, könnyű henger elég a sorok közét egyengetni.
A cél az volt, hogy akár MTZ-vel is lehessen talajművelés nélkül, jó minőségben, termelékenyen vetni, akár extrém nedves vagy száraz körülmények között is.
Megvalósult a cél, lehet fikázni.
Mellesleg a CO hogy oldja meg a talajkövetést 6 méteren?
Köszi, már mióta indult a topic olvasom! Azok rugós kapaszáron vannak, ezek pedig fixen, a lényeg nem látszik, mi vet. Csak ennyit jegyeztem meg. Ezeket is úgy mert már túl vagyok egy vetőgép építésén. Igaz én használom gruberként is! Tavaszra pedig kap egy úgy hengert, ami az IH6200 tömörítőkerekeiből áll, mert ez a csőpálcás henger nem szereti a sarat.
volt újkorában hehe.
Most 100-at sem tud már, nemrégen mértük át teszterrel, sőt nagy nyomásnál meg drasztikusan lecsökken.
A 110 literes alap szivattyúval egy 6400-as gépnek ez pont gyerekjáték működtetni, mégha nem is ostorcsapás szinten kapná ki a földből, de szépen muzsikálna.
Nekem kezdődő szivattyús a gép, ha lemegy a szezon veszem ki belőle és csere lesz mert keveset szállít, elkopott. 9-10ezer órás a gép, végülis ilyenkor már nem meglepő az ilyen dolog, főleg, hogy van is használva a hidraulika keményen, nagy nehéz függesztett eszköz, 4kört használó vetőgépek, eleve a gép hídrugózása miegymás....meg minden ami erről üzemel
A 75cm-re voltam kíváncsi!
S a gerendelyek egymáshoz képest is 75cmre vannak?
A 6 méteres, vagy a 4 méteres hány szegmensből áll, vagyis milyen hosszú egy gerendely?
Arra gondolok hogy mennyire tud egyforma mélyen vetni az 1. Kapa meg a 20.(pl) Ha egyenletlen a talaj?
Nekem igen de láttam már kardánosat is 4méteres gépnél.
Jobb a hidrós, nekem szivattyú sincsen, bedugom egyik körbe amit folyamatosan nyomatok picire szabályzott átömléssel, másik vége meg szabad visszafolyón keresztül jut a váltóba.
Időrendbe nézve az Airseeder CO6 volt előbb, ebből lett a Sprinter ST, vagyis egy rendszerű és lényegű gépek ezek, csak a sprinter újabb, továbbfejlesztett technika. A vetőkapái ugyan azok, a lényeg megegyezik. Ja igen, az ST-k szilárd műtrágyát tudnak szórni középen a magárokba vetésközben, az énféle régi CO-m nem műtrágyás, az újabb CO-k pedig folyékony műtrágyások voltak, egyébként a mag adagoló rendszere ezeknek már ugyan olyan mint a Sprinter ST-ken volt.
Lényegében a 6métereseknél vannak nagyobb különbségek a váz-tartály-vetőegység elhelyezésekben, a 4méteresek szinte ugyan olyanok.
25centi kapatávolság van, 3 gerendelyre elosztva, magyarul 1 gerendán 75centinként vannak egymás mellett a kapák.
Itt egy kapa kétoldalra egy-egy sávba szórja be a magot, kb 5-7centi szélességben, magyarul egy kapa nem csak egy csíkot vet hanem kettőt, vagyis két sávot. Végülis ez olyan mint egy szórvavetés, jó térállással, csak épen pontos maglehelyezés mellett, pontos magmennyiséggel és mégiscsak egyfajta sora van neki mert látszik gyönyörűen a sok sávocska.
A kapa bontócsúcsa vagy 10centivel mélyebbre jár középen, ez előbontja a földet, elősegítve a lazult talajállapotot a gyökérzónában a sávok közé-alá. No most ilyen mancsban meg művelt földön végülis ez felesleges, ezért vannak az előző fotókon lévő sima lúdtalp kapák, hogy ne nyúljon mélyre, csak vetésmélységig vakarja meg a talajt.
A kapa sűrűség...
A horsch co n mekkora távokra vannak a kapák Szanberg? Egyenlő mindkét irányba?
Kíváncsi vagyok rá! Ha tudod mérd le légyszives! S a magasságát is!
24640 hozzászólás
Válasz Mf-es? #11186. hozzászólására Ja, az a Krisnások rendelték, egy kis Aitchison, amit ökörrel is tudnak húzni.
Válasz Netparaszt #11185. hozzászólására
Guiness-t vagy búzasört kérek...
https://youtu.be/e84fCi1pvFc
Válasz szanberg #11166. hozzászólására Elhiszem, hogy jól működik, egyszerű, robosztus szerkezet. Csak azt nem értem benne, mi értelme padot húzni a mag alá, mert azt nehezebben töri át a kis gyökér. Nálam a pad a mag síkjában a legtömörebb, felette vattacukor lazaságú vagy nyitott, alatta a talajra jellemző lazultságú.
Ezzel heccből a taposott dűlőbe is belehúztuk a magokat, ott is kihajtottak és fejlődtek a növények, így a tömörödött felszín nem ellenfél. Csak az alja legyen laza, hogy tudjon fejlődni is az a növény.
Direktbe azért csak megfelelően laza szerkezetű talajba húznám, Gegénél a csernozomba bármikor lehet vetni, akár 50 mm eső után rögtön, de középkötött, löszben, agyagos löszben szintén jól használható. Az agyagtalajoknál már kellene a talajélet is a sikeres notillhez.
Ráadásul, mint tapasztaltabb gazdatársunktól tudjuk: a kukorica utáni kalászos biztos terméskieséssel jár pl. egy napra utánihoz képest.
Válasz Netparaszt #11155. hozzászólására
Krisnásoknak.Előadáson volt róla szó.
Válasz kis Zombi #11178. hozzászólására Fizetek egy sört annak, aki talál videót kukorica után notillezett búzáról. Az amerikaiak a fokozott fuzáriumfertőzés miatt nem vetnek kukorica után gabonát, így nem is készülnek a problémára.
Nálunk ez divat, ezért küzdünk is, hogyan lehet megoldani a gabonasortávot a szárpaplanban.
A sortisztító nem működik, mert túl kicsi a hely a sorok között a szármaradványnak
Vágótárcsa lesz a megoldás, de keressük még a helyét.
Válasz dr.T #11182. hozzászólására Ha megnézed a vetésképet, láthatod, hogy nincs különbség a mélyebbre vagy sekélyebb vetett növények fejlődése között. A töltött napra távol áll az ideális vetési körülményektől, de padkába préselt mag felett laza marad a talaj, ellenállás nélkül tud a növény kihajtani, a teszteken 8 cmre vetett köles is kirobbant a talajból. A régi prototípusommal tavaly valakinek figyelmetlenségből sikerült 10-15 cm közé vetni agyagba a búzát jó esős november végén, de arról is arattak.
Szanberg COjánál sem megoldott a talajkövetés, mégis szép eredményei vannak vele.
A talajkövetést széles gépnél 1 méteres kerettagokkal oldanám meg a legyegyszerűbben.
Ezért szeretem a késes gépeket, extrém körülmények között is jól teljesítenek.
Teszek fel egy olyan videót, ahol a vadszikben húztuk meg tegnap, 50 mm eső után. Vicces lesz, de oda is belerakta szépen a magot.
Válasz .Feco. #11173. hozzászólására
Kár hogy ezt nem írtad előbb! Mert élesben nem mertem bevetni, s megtárcsáztam a naprát, kukoricát is. ha ma vetnék, mind így menne direktben!
Csak ezt nem szeretem a parasztkodásban, hogy egy évben csak egyszer bírom próbálni....
Válasz Gege #11181. hozzászólására
Hogyan allitod a melyseget,pl 6m nel hogyan allitanad ha nem sima a talajod? mert neztem a videokat hol jobban hol kevesbe megy bele.
https://www.youtube.com/channel/UCqRrPN5kfP-rYdTxga-ILGg
Válasz dr.T #11179. hozzászólására
https://www.youtube.com/channel/UCqRrPN5kfP-rYdTxga-ILGg
Válasz Gege #11174. hozzászólására
Valamiert nemlehet megnezni a videot.
Válasz Gege #11177. hozzászólására
Csak tárcsázott kukorica tarlóba vetettél ? Kukoricában nem próbáltál direktbe vetni ?
Válasz mtz1221 #11175. hozzászólására
Vagy ha már itt vagy a szomszédban... Gyere el hétvége felé, s megnézzük. Jöhet bárki!
Válasz mtz1221 #11175. hozzászólására
Majd egy hét múlva! Még nincs kikelve.
Válasz Gege #11174. hozzászólására
Ha lehet akkor arról a kelésről is kérünk képet,amit tárcsázott naprába tettél.
http:/youtu.be/IQXOTw3V9NI
Válasz kori01 #11170. hozzászólására
ha egyszer megtárcsázod kb. fele ennyire sem nézne ki, mert a felszint összekutymázza, a szármaradvánt belekeveri a talajba, ami pentozán hatást eredményez, alul megtömöríti ami rontja a gyökeresedét, ráadásul a mozgatott talajban nem dolgoznak a kapák, összehúzza a szárat és romlik a magtakarás egyenletessége, arról nem is beszélve hogy a tárcsa nem egyenletes mélységben dolgozik, így ahol sekélyebb, ott kiemeli a vetőcsoroszlyát s, ahol meg mélyebb, ott a puha földben mélyre süllyed a mag is... ocsmány lenne az egész...
így a magok tista földben vannak, a szármaradványok meg a felszínen, ahol a helyük van...
https://youtu.be/IQXOTw3V9NI
Válasz Gege #11168. hozzászólására
Ezt mivel vetetted?
Válasz szanberg #11169. hozzászólására
én azért dobtam volna egy tárcsát neki
Válasz Gege #11168. hozzászólására
Jó így félnedves jó puha makuka tarlóba belelehet vetni egy IH 6200-as géppel is direktbe nem rossz minőségbe, nem is erre gondoltam, hanem amikor kemények a pályák.
Itt ami a képen látható egyébként nem is nagyon indokolt forgatni a földet, azért a kombájn nyomát is nézzétek meg, ha nyers volt mikor vágta akkor olyan lesz mint a mosódeszka, jól felkeményedik a tömörödéstől, ilyenkor lehet a nyomokon végigkell szaladni valami véknyan vakaróval majd más időben, klasszikus vetőgépknél van, hogy még művelet után is a föld tetején marad ilyenkor a mag
Ezek a próbavetések után mi már merjük direktbe is!
Amúgy echte notill gépet nem mernék venni mert voltak már próbálkozások több oldalról de a nagyon kötött ülepedett könnyen tömörödő talajoknál nem annyira egyszerű ez a műfaj.
nemkell megmagyarázni, már most tudom mit mondanál erre, most nem erről van szó.
Ha most tele lennék zsetonnal és új gépet kéne vennem valami ilyet akkor vennék egy Mzuri Protil 4T-t. Strip masína, menne műtrágya is vetéskor direktbe a tarlóba.
Van a neten is sok anyag róla de én járok lengyelbe gépkiállításra ott szoktam a cégvezető úriemberrel társalogni erről illetve belső kép és videóanyagot mutogat mindig amit a neten nem lelsz fel.
Nekem nagyon bejön, egyébként a kapa rendszere hasonló a horsc-hoz.
Válasz Netparaszt #11152. hozzászólására
Nem azért van tömörítő kerék rajta mert a duett csúszótalpja nem tömörít eléggé.
Ez másképen működik ahogyan már írták is, itt a csúszótalp meghúzza a vetőpadozatot, arra szórja rá a magot, ráforog a föld mivel több sorban a kapák egymásra is dolgoznak, aztán van egy 3soros rúgós kaparós egyengető sor, majd a tömrítőkerék. Ahogy ráfújja a vetőpadozatra a magot a rá hulló földet porhanyítja egyengeti el a 3soros rugóujjas vakaró és erre tapos rá a kerék.
Egyébként titkos ügynök vagyok de nem a horsch-nál, megsúgom 12éve nem gyártanak már CO-t szóval polírozhatom, sok újat nemfog senki venni ebből kifolyólag sem hehe
de ha hiszed ha nem kegyetlen jó technika, én szkeptikus voltam vele kapcsolatban de most a leg bitangabb durva darabos troszka száraz pályától a hullámzós iszapos malajig vetettem vele, mag nincsen a földön, minden egy mélységben van lerakva és nagyon haladós.
Félig művelt talaj kell neki nem púderesre művelt pálya. Tökéletes csökkentett művelésű technológiai vetőgép. Direktbe majd kipróbálom, külföldön úgy húzzák ezerrel de nekünk nem ez a sztenderd agrotechnikánk szóval nem is ilyen szempontból esett erre a választás.
Válasz Netparaszt #11152. hozzászólására
Egyáltalán nem fikázás céljából írtam amit írtam, csak hirtelen ez ugrott be róla, de nemhogy élőben, még közeli fotón sem igazán láttam a gépedet.
A 6 méteres jobban leköveti a talajt mint a 4 méteres, mivel ez utóbbi fix vázas míg a 6-os 3 tagból áll, értelem szerűen 2méteresekből.
A szárny nyitó munkahenger úgy néz ki ezen a gépen, hogy összevan kötve a kétoldali szárny vele, széttolatom így nyitja ugye szét a keretet, viszont 10-tizenx centis méretű hosszúkás furat van mindkét csapszegénél és ha felemelem a gépet akkor kicsit gyárilag lefelé lógnak a szárnyak negatívban alapból, ha pedig valami dombra húzod nagyon sokat tud felfelé csuklani.
Válasz Vadmalac #11161. hozzászólására
jó dolog volna egy féltárcsás vetőgép csak 2millio környéke:)lehet akármilyen vetőgép esőt akkorsem adhatunk mellé
itt nógrádba a tritikálét szeptember 31én vetettük hiába vetettük volna korábban a mag a porzó talajba csak kinlódott volna
Válasz Vadmalac #11161. hozzászólására
jó dolog volna egy féltárcsás vetőgép csak 2millio környéke:)lehet akármilyen vetőgép esőt akkorsem adhatunk mellé
itt nógrádba a tritikálét szeptember 31én vetettük hiába vetettük volna korábban a mag a porzó talajba csak kinlódott volna
Válasz Dave #11151. hozzászólására
Elnézést! Már nem tudom teljesen fejben tartani ki mit olvas. De erre a képre emlékszem!
Válasz szanberg #11137. hozzászólására
A Technotill-nél a talp nem a padozatot húzza a magnak, hanem a lehullott magot és a ráhullott földet megtömöríti. Ég és föld.
Válasz Netparaszt #11154. hozzászólására
Nem sunyizunk,tudok a gépről majd rá is lesünk.A 11135-ös hozzá szólás kevert meg.Netparasztot kérdezték Gege válaszolt.
Válasz Netparaszt #11133. hozzászólására
Kedves Netparaszt,
hol és mennyiért lehet hozzájutne az általatok használt késekhez, ha nem titok?
előre is köszi
Válasz Dave #11157. hozzászólására Ha a takaró fölé megy a mag síkjának 1-2 centivel, már nem ér semmit az egész, nem tömöríti be a padba. A kapaszár 1-2 centis kilengése azon az erőkaron jelentősen megváltoztatja a takaró szögét, így elfut a mag felett.
Válasz Netparaszt #11156. hozzászólására
Ezért vettem ezeket a gumírozott kerekeket, remélhetőleg beválik majd.
Én befogtam a satuba egy kapaszárat mikor próbálgattam mennyit mozog. Ráhúztam egy csövet, előre-hátra jobbra-balra is csak pár centit mozgott, inkább a satupad akart arrébb menni. De lehet neked ennyi mozgás is sok, és már akkor sem tömörít rendesen az a lapka. Húzom 15cm mélyen is gruberként, de ott is csak ezt a mozgást produkálja.
Válasz Dave #11151. hozzászólására Az ékgyűrűs és T profilos elég könnyű és jól bírja a sarat is.
A rugós kapaszár nem vált be vetésnél, ahogy nő a talajellenállás, úgy emeli ki a takarót, ezért váltottam fix szárra.
Válasz Mf-es? #11153. hozzászólására Azok nem mi lehettünk.
Válasz mtz1221 #11143. hozzászólására Persze komám, a szanberg meg a horsch titkos ügynöke, hogy így polírozza a COt.
Szerintem felétek nem divat a sunyi találgatás, a hozzászólásaiból pontosan tudni, hol éred el a szomszédodban, ha kíváncsi volnál a gépére.
Válasz Netparaszt #11152. hozzászólására
Ha jól emlékszem,valami vetőgépet hozattatok.Megjött?
Válasz szanberg #11137. hozzászólására Lényegében a Lada is olyan, mint a Bentley, csak kicsit más.
Egyik sem különbözik koncepcióban egy néger ma is használt ásóbotjától, húz egy árkot a földben, oszt beleejti a magot.
Ez a "csenevész" csak pont annyira bolygatja a talajt, amennyire a magnak kell, ezért rendkívül könnyű a húzása, könnyű gépet is lehet belőle előállítani.
Lehet szélesebbre is építeni, hogy vastag kukoricában se húzza össze a szárat, ez már csak gerendatávolság és vágótárcsa kérdése.
A duett vetőpadja nem tömörít megfelelően, ezért gumikerekeznek is mögötte, ez viszont beszögeli a magot a padkába, felesleges a tömörítő henger.
Az is csak plusz súly, nehezebb húzás,nagyobb gép, feleslegesen több taposás, a mélységtartó ékgyűrűs, könnyű henger elég a sorok közét egyengetni.
A cél az volt, hogy akár MTZ-vel is lehessen talajművelés nélkül, jó minőségben, termelékenyen vetni, akár extrém nedves vagy száraz körülmények között is.
Megvalósult a cél, lehet fikázni.
Mellesleg a CO hogy oldja meg a talajkövetést 6 méteren?
Válasz Vadmalac #11136. hozzászólására
Azok rugós kapaszáron vannak, ezek pedig fixen, a lényeg nem látszik, mi vet. Csak ennyit jegyeztem meg. Ezeket is úgy mert már túl vagyok egy vetőgép építésén. Igaz én használom gruberként is! Tavaszra pedig kap egy úgy hengert, ami az IH6200 tömörítőkerekeiből áll, mert ez a csőpálcás henger nem szereti a sarat.
Köszi, már mióta indult a topic olvasom!
Válasz Mézga #11148. hozzászólására
volt újkorában hehe.
Most 100-at sem tud már, nemrégen mértük át teszterrel, sőt nagy nyomásnál meg drasztikusan lecsökken.
A 110 literes alap szivattyúval egy 6400-as gépnek ez pont gyerekjáték működtetni, mégha nem is ostorcsapás szinten kapná ki a földből, de szépen muzsikálna.
Nekem kezdődő szivattyús a gép, ha lemegy a szezon veszem ki belőle és csere lesz mert keveset szállít, elkopott. 9-10ezer órás a gép, végülis ilyenkor már nem meglepő az ilyen dolog, főleg, hogy van is használva a hidraulika keményen, nagy nehéz függesztett eszköz, 4kört használó vetőgépek, eleve a gép hídrugózása miegymás....meg minden ami erről üzemel
Válasz szanberg #11144. hozzászólására
A 75cm-re voltam kíváncsi!
S a gerendelyek egymáshoz képest is 75cmre vannak?
A 6 méteres, vagy a 4 méteres hány szegmensből áll, vagyis milyen hosszú egy gerendely?
Arra gondolok hogy mennyire tud egyforma mélyen vetni az 1. Kapa meg a 20.(pl) Ha egyenletlen a talaj?
Válasz szanberg #11147. hozzászólására
jó, de neked van 150 literes szivattyúd
Válasz Mézga #11146. hozzászólására
Nekem igen de láttam már kardánosat is 4méteres gépnél.
Jobb a hidrós, nekem szivattyú sincsen, bedugom egyik körbe amit folyamatosan nyomatok picire szabályzott átömléssel, másik vége meg szabad visszafolyón keresztül jut a váltóba.
Válasz szanberg #11145. hozzászólására
a ventilátor hidro hajtású?
Válasz Mézga #11142. hozzászólására
Időrendbe nézve az Airseeder CO6 volt előbb, ebből lett a Sprinter ST, vagyis egy rendszerű és lényegű gépek ezek, csak a sprinter újabb, továbbfejlesztett technika. A vetőkapái ugyan azok, a lényeg megegyezik. Ja igen, az ST-k szilárd műtrágyát tudnak szórni középen a magárokba vetésközben, az énféle régi CO-m nem műtrágyás, az újabb CO-k pedig folyékony műtrágyások voltak, egyébként a mag adagoló rendszere ezeknek már ugyan olyan mint a Sprinter ST-ken volt.
Lényegében a 6métereseknél vannak nagyobb különbségek a váz-tartály-vetőegység elhelyezésekben, a 4méteresek szinte ugyan olyanok.
Válasz Gege #11141. hozzászólására
Nem teljesen értem mit kell megmérjek!?!?!?!?
25centi kapatávolság van, 3 gerendelyre elosztva, magyarul 1 gerendán 75centinként vannak egymás mellett a kapák.
Itt egy kapa kétoldalra egy-egy sávba szórja be a magot, kb 5-7centi szélességben, magyarul egy kapa nem csak egy csíkot vet hanem kettőt, vagyis két sávot. Végülis ez olyan mint egy szórvavetés, jó térállással, csak épen pontos maglehelyezés mellett, pontos magmennyiséggel és mégiscsak egyfajta sora van neki mert látszik gyönyörűen a sok sávocska.
A kapa bontócsúcsa vagy 10centivel mélyebbre jár középen, ez előbontja a földet, elősegítve a lazult talajállapotot a gyökérzónában a sávok közé-alá. No most ilyen mancsban meg művelt földön végülis ez felesleges, ezért vannak az előző fotókon lévő sima lúdtalp kapák, hogy ne nyúljon mélyre, csak vetésmélységig vakarja meg a talajt.
Válasz Gege #11140. hozzászólására
A Gege,meg a netparaszt az 1 személy ?
Válasz szanberg #11138. hozzászólására
mi a különbség az st és a co között?
A kapa sűrűség...
A horsch co n mekkora távokra vannak a kapák Szanberg? Egyenlő mindkét irányba?
Kíváncsi vagyok rá! Ha tudod mérd le légyszives! S a magasságát is!