Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak650 FtEUR393.08 FtUSD367.24 FtCHF402.9 FtGBP457.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Az, hogy mennyire tapossuk össze a földet az nem műveléstől hanem az évjárattól, főleg csapadéktól függ. Már mondtam, hogy nem csak szántunk.
Ha besüllyed az művelési mélységtől független pl. tárcsázottba vetett aratáskor térdig nyomvályús lehet de nem mindegyik tábla és nem mindegyik évben.
Ne a te gazdaságod szemszögéből nézd! Itt 25 km-en belül van 70 tábla a homoktól a szikesig.
Írtad, hogy 2-3 nap alatt végzel egy munkafolyamattal. Nekem ez ősszel kb. 60 nap, minden nap!
Te jó körülmények közt repesztesz nyári gumival nekem meg kell a négy-évszakos hogy lassan mindenhova odaérjek.
A szántás szerkezetéről meg annyit ameddig az MTZ-s kisparaszt leszedi a 13-14 tonna kukoricáját addig annyira nem lehet rossz
Nem érted.
Abba a talajba lehet direktbe vetni úgy hogy az felvegye a versenyt a szántottal ami olyan mint az erdő talaja. Kézzel könnynen ásható. Amíg ez a talajszerkezet nincs meg nem lesz eredményes a direktvetés.
A min-till földön mikor elmegy a kombájn nem hagy nyomot, szépen visszarugózik.
A szántott föld sosem lesz olyan jó szerkezetű mint egy no-till-es föld.
Én már csak direktbe vetek kukorica után és nagyon jól eredményekkel. Nálam már a felső 10cm -nek egy 8-as osztályzatott adnék.
A műveletlen föld általában azért nem lesz kemény tavaszra mert a téli fagy miatt morzsalékos lesz a szerkezete sőt, sok ember bár nem tudja a helytelen művelési gyakorlatát is sokszor a fagy hozza elfogadható szintre.
Az eketalp is szét van cikizve de egy normális tél után amikor 40 cm re átfagy a föld utána kell megnézni.
Az itteni szakiskolában már süldő koromban mentek a direkt-vetéses kísérletek.(Állami megrendelésre)
Kukorica kukorica után sorközbe középre és akkor még nem is volt FurrowForce.
Az itteni talaj bármilyen művelési módra alkalmas csak pl. egy takarónövény nem minden esetben nő meg. Ha nincs csapadék akkor kontra-produktív mert nem javítja a talaj szerkezetét viszont a maradék vizet is kiszedi utána meg művelhetetlen lesz szóval duplán lábon lövöd magad.
A másik gond, hogy aratás után annyira széttapossuk a tarlókat (kivéve napraforgó), hogy a direkt-vetőgép nem tudja lekezelni a térdig érő nyomvályúkat.
Igen sokan így hiszik, aztán bambán állnak a nyitott magárkok előtt, a nem fejlődő vékony kukoricák láttán. De ha még fel is tuningolják a vetőgépet mindenféle direktvető eszközzel akkor sem lesz belőle termés.
Azért nem véletlenül szántanak, grubereznek, vésőekéznek, topdown stb nagyon sokan én ezeket a gépeket mind 1 kategóriába sorolnám.
A no-till vagy a forgatás nélküli talajművelés nem azt jelenti, hogy a műveletlen kemény földben is ugyanúgy fejlődnik a növény. A lényeg, az hogy biológiával, takarónövényekkel stb egy olyan talajszerkezett hozunk létre ami magától is annyira laza mint egy szántott.
Én úgy csinálom, hogy puszta kézzel megnézem meddig tudok leásni. Ha ez nincs meg a vetési mélység 2* ese akkor valami talajművelésre szükség van.
Radócz keveri a magágyat meg az őszi talajmunkát. Alapvetően a könyvekben leírt magágy mélysége stimmelni szokott csak ugye ott úgy kezdi szántsunk ősszel 20cm mélyen az meg már a múlté.
Viszont megfelelő odafigyeléssel és évek alatt el lehet érni azt, hogy tavasszal művelés nélkül van olyan talajszerkezet mintha kombinátorozva lenne. Persze ekkor már mehet a no-till.
2 éve egyik szomszédom a búzatarlót kínozta egy új Pallada rt-vel, meg is néztem a munkáját, 12 egy tucat. Majd bevetette takaróval, amiből, ha ki is kelt valami, azt elnyomta az árvakelés. Tavasszal szintén tárcsázta, kombinátor, kukorica. Olyan csövek voltak, hogy ismerve a folyamatot, leesett az állam. Simán hozta a környék üzemi átlagát. Mélyfekvésű rétiföld.
Valamivel el kell tüntetni a szármaradványokat. Meg nincsenek jó vetőgépjeink sajnos.
A tervem az, hogy búza után trágyázott grúberozottba simán tudok spc-vel kukoricát vetni.
De kalászos után kalászost is tudok majd gruberozottba. Kukorica után sajnos szántanom kell még.
Utána néztem tényleg 1.5-2 méteret ír. Mi szántunk nem adunk neki egyre több nitrogént inkább egyre kevesebbet, az ára miatt. Eddig mindíg meg vagyunk elégedve a terméssel. Pedig van igazi homok földjeink is
Én jelenleg még szántok, nincs gruberem.
De az látszik hogy a sok marhatrágyától felgyűlt giliszták mit művelnek.
30 cm-eres barázdafenék lyuggatott szokott lenni általuk. Na az az igazi mélyművelés.
De tervezek épp ezért egy grubert venni, amivel 20-25 cm alapművelés lesz csak.
Előfordulhat. Vagy nincs annyi viz. Vagy a légköri aszály. Kavics. Mittudomén. De itt a művelésről volt szo , hogy kevés neki. A 2méteres nedvességet is elérnni gondolom kell egy fejlettségi állapot, de az sem biztos, hogy pont a viz ott a legnagyobb baja. Láttam direktvetett kukoricát betonkemény kiszáradt földben majd 30 centis csövekkel. De irtam én a fagyon kaparással is leselejteztem a kukoricát . Tehát nem csak a szántás meg műganyé meg eső adja a tonnákat. Valami más is van ott. De szántás után meg ha csak kaparva van több nitrogén kellene mert kell.
Nézz utánna! Azért szárad ki mert nincs akkora gyökere kiskorában, hogy elérje 60centire a vizet ha már felette nincs. Vagy abszolut 2méterig semmi viz nincs.
Karácsony elött tuskóztattunk egy területet. A tuskóknak kb. 4 m mély gödröt ástak, amibe temették. Az ideig 1 m-t ázott le a föld ősszel (addig volt vizes), majd 2-2,5 m-ig porzott amit kiszedtek. Tehát a nyáron 2-2,5 m-ig száradt ki a föld.
2 m-es gyökérrel a kuk semmire ment. Bár szerintem, ha nincs elég vize, nem is fejlődik annyira, hogy ekkora gyökeret eresszen le.
Kukorica gyökere 2m ig megy le. Szerinted érdekli a kukoricát, hogy te 15 vagy 30cm re dolgozod meg a földet? A szántás is visszatömörödik mire vethetővé teszed.
Szóval bőven jó a 15 cm. A megfelelő magágy a lényeg.
Tavaly vettem a grúbert, meg egy traktort hozzá, egyelőre fehérfolt az életemben, de valamire használni is kéne.
Mint azt írtam már, ősszel a búzatarlót lejártam oldalszárnyakkal 12-15 centin, szép ahogy most kinéz, csapadékot szépen bevette(52 mm idén), forgókon sem állt egy pillanatra sem vízfolt, de mint arra lejjebb már kitértünk, ez a mélység kukorica alá kevés lehet. Ezért gondolnám még januárban mélyebben meghúzni szárnyak nélkül, eső és fagy is lesz még áprilisig, akkor nem szárad ki talán.
Pár éve a buztarlot nyáron meggruberoztam. Aztán novemberben is tárcsa helyett. Aztán igazi esőt juniusban kapott lett s rajta 10mázsa kuku. Azota csak a kukorica után kaparom fel mert ha nem esik vége az egésznek. Nyári kaparás után csak tárcsa ősszel. Gruberoztam a fagyott kukutarlot mert előtte sár volt. Dec. 27én. Azon lett is vagy 60mázsa kuku. Valami kihalt a földben. Azota helyrejött. Fagyon sem kaparom többet ha nem őrülök meg.
Akkor hasonló cipőben járunk, nekem is ki kell még mennem grúberrel kukorica alá, én is keresem az idejét, hogy mikor, s meddig várhatok még. A mai nap és április közepe közt meg kell találnom az aranymetszést.
Válasz VW passat #5787. hozzászólására
Úgy is az eső dönti majd el a sikereségét. Én azért levenném a rögtörőt és csak tartatnám, ha most nem sokára kellene csinálnom.
Van homok, de azzal nincs baj, csak a középkötött öntés talajokkal ez a nagyobb része, persze mindegyik vízállásos.
Időhiányba szenvedek a munkahely miatt és az soha nem szokott összejönni, hogy azonnal tudom csinálni az összes munkafolyamatot. Ezért is szoktam dec., januárba alapművelni, mert mire végzek az aratással, tarló tárcsázással, addigra beesőzik.
Meg a másik nagy probléma a segítség, mert az is ritkán ér oda, szinte mindent egyedül kell csinálnom és eléggé szétszórtak a földek.
Most arra jutottam, hogy lehet meggruberozom ha rá tudok majd menni és kap egy rövid tárcsát ha muszáj, vagy egy hengerezést, esetleg vetés előtt egy sor kombinátort.
Válasz mimre #5784. hozzászólására
itt egy nagygazdának van Orthman, de ő sem használta soha, mert nem boldogultak vele. Így nincs senki aki bérmunkába megcsinálná, így ez az opció elesett.
Válasz VW passat #5783. hozzászólására
Milyenek a földjeid. Nekem itt csernozjomon egyedül úgy működik a gruber ( biztos én bacom el, de tavaszinál nincs különbség) hogy vetés előtt 1 nappal megy a gruber másnap reggel 1 kombinátor és a vetőgép. 2.-ik nap este vagy 3.-ik nap reggel meg a henger. És érthetetlen de csak így tudtam elérni hogy ne legyen gyomosabb és rosszabb termés a gruberozottban. Vagy nem engedem el lefelé a téli csapadékot, vagy levegősebb a föld.
2022 őszén házfelújítás miatt annyira megcsúsztam, hogy semilyen őszi alapművelést nem végeztem, csak mindegyik föld kapott egy sor rövid tárcsát.
December, január környékén szoktam olaszos lazítóval 35-40 cm mélyen meghúzni, de most a sok eső és a fagymentes idő miatt nem tudok rámenni a földekre.
Ki milyen talajművelést csinálna vele és meddig időbe. Tudom egyre sekélyebben kellene művelni a vetési időhöz, tavaszhoz közeledve, de valamilyen mélyebb művelést el szeretnék végezni, így nem merem elvetni.
Gruber milyen mélységben mehetne talán megcsúszva pl. márciusban?
Ha az idő engedi, meg a technikai háttér, gondolok itt a vetőgég adottságokra, akkor én megtárcsáznám, aztán tavasszal hozzá sem nyúlnék, csak vetném és totálisoznám, ha van rajta mit totálisozni.
A totálisozás időpontja, gondolok itt vetés utánra vagy előttre is attól függ, hogy mi és milyen és mekkora a gyom, ha nincs mit fújni, akkor meg ugye nem fújnám.
Mondjuk ilyen enyhe időben biztos lesz rajta március végére mit takarítani.
Hali!
Napraforgó tábla lelett múlcsúzva utána letárcsázva!
Most a napokban meghúztam sima 2késes lazítóval!
Szerintetek tárcsàzzam most le vagy ráér tavasszal is?
Van egy szàntásom azt is lehúznám most tárcsával le legyen zárva! Szerintetek?
Talajélet konferencia 2023 Programja:
Nemesnádudvar | Művelődési Ház 2023. január 16., hétfő A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Jelentkezés: rendezveny@tmg.hu
2023. Január 16., hétfő
9:00 - 9:20
Elnöki megnyitó
Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke rövid köszöntőt mond, összefoglalja a szervezet múltját, beszél a jelenéről és a jövőképről is.
09:20 - 10:20
kerekasztal beszélgetés
A talajmegújítás hazai úttörői
Másfél évtized tapasztalatai hazai regeneratív gazdaságban gazdaszemmel. Kihívások és sikerek, érzések és termelési adatok, tudás és tapasztalat. Öt gazda, öt tájegység, ötféle talaj.
műsorvezető: Víg Vitália
beszélgetőtársai: Berend Ferenc, Reto Stocker, Szabó Zoltán, Szeredi Attila, Tamási Péter Tamási
10:30 - 12:00:
előadás
A no-tillhez vezető utam
Az ukrán Mykhaylo Draganchuk több, mint harminc éve gazdálkodik a Krím-félszigeten, másfél évtizede talajbolygatás nélkül. Negyvenezernél több követővel az egyik leglátogatottabb témába vágó youtube csatorna gazdája. Mesél arról, mi adta számára a kezdő lökést, hogy egy merőben új gazdálkodási gyakorlatba vágjon, hogyan tette meg az első lépéseket, milyen kihívásokkal nézett szembe. Megosztja majd benyomásait magyarországi körútjáról, illetve hogy a magyarul hamarosan megjelenő könyve milyen megoldásokat kínál, hogyan forgathatja haszonnal az, aki maga is a regeneratív mezőgazdálkodás mellett dönt.
előadó: Mykhaylo Draganchuk, alias No-tiller
12:00 - 12:30
előadás
Miért nem sikerült 40 évvel ezelőtt a búza és kukorica szántás nélküli termesztése?
A nyolcvanas évek elején egyre több lehetőség nyílt agrárszakemberek számára, hogy az Egyesült Államok mezőgazdaságát tanulmányozzák. A Mezőgazdasági Minisztérium akkori növényvédelmi főosztályának vezetője, Dr. Nagy Bálint külföldi tapasztalatai alapján meglátta a szántás nélküli talajművelés lehetőségét Magyarországon. Elsősorban a tavaszi esők okozta talajerózió megfékezésére gondolt. Felkérte az ICI magyarországi képviseletét, hogy állítsanak be kísérleteket búza és kukorica termesztésére – talajforgatás nélkül a bajnai Alkotmány MGTSZ-ben. A vetéshez szükséges Bettinson tárcsás vetőgépet az ICI hozta be Magyarországra. A három év eredményei fényesen igazolták, hogy ez a technológia lehetővé teszi a talajerózió elkerülését, a terméseredmények pedig 10 tonna körüliek voltak. Hogy miért nem járt mégis sikerrel a próbálkozás, arról beszél majd az akkori kutatás felelőse.
előadó: Dr. Tarjányi József, nyugdíjas agrármérnök
12:30 - 14:30
ebédszünet
Szendvicsebéd, kenyérlángos, kürtöskalács, kávé, tea. Illetve itt nyílik lehetőség beszélgetni bárkivel, megnézni a kiállítókat az udvaron, kapcsolatot építeni.
14:30 - 15.45
kerekasztal beszélgetés
Szakmai segítség, támogatás, de honnan? – Irányelvek a regeneratív gazdálkodásban.
A kerekasztal beszélgetés alapját az európai tudományos akadémia nemzetközi bizottságának elemzése adja a regeneratív mezőgazdaságról. Az EASAC tanulmány apropóján beszélgetünk arról, milyen támogatásra számíthatnak a gazdák a különféle területekről (jogszabályi, tudományos, gazdasági, oktatás).
műsorvezető: Víg Vitália
meghívott beszélgetőtársai: Valkó Orsolya, Biró Borbála, Diriczi Zsombor, Dr. Juhász Anikó (felkérés alatt), Kis Ede, Kökény Attila Regisztráció
Válasz Gumóka #5773. hozzászólására
nekem az első átállás hogy 2 tárcsába vetettem kuk után meg napra után lazító+tárcsába így a lazítózás is meg volt meg a magágy is . eddig tavsziak alá ment a szántás de idén már gabona után lesz olyan terület ami szintén csak szántóföldi kultit kap és kész . Ha sikerül valami jó rövid tárcsát szereznem akkor teljesen elhagyom majd a szántást én is .
7274 hozzászólás
Válasz MrPoke #5821. hozzászólására
Az, hogy mennyire tapossuk össze a földet az nem műveléstől hanem az évjárattól, főleg csapadéktól függ. Már mondtam, hogy nem csak szántunk.
Ha besüllyed az művelési mélységtől független pl. tárcsázottba vetett aratáskor térdig nyomvályús lehet de nem mindegyik tábla és nem mindegyik évben.
Ne a te gazdaságod szemszögéből nézd! Itt 25 km-en belül van 70 tábla a homoktól a szikesig.
Írtad, hogy 2-3 nap alatt végzel egy munkafolyamattal. Nekem ez ősszel kb. 60 nap, minden nap!
Te jó körülmények közt repesztesz nyári gumival nekem meg kell a négy-évszakos hogy lassan mindenhova odaérjek.
A szántás szerkezetéről meg annyit ameddig az MTZ-s kisparaszt leszedi a 13-14 tonna kukoricáját addig annyira nem lehet rossz
Válasz termelo #5820. hozzászólására
10 centi sem fagy át, nemhogy 40.
Válasz MrPoke #5821. hozzászólására
A szántás elhagyása után hány év alatt jutottál el idáig?
Válasz termelo #5820. hozzászólására
Nem érted.
Abba a talajba lehet direktbe vetni úgy hogy az felvegye a versenyt a szántottal ami olyan mint az erdő talaja. Kézzel könnynen ásható. Amíg ez a talajszerkezet nincs meg nem lesz eredményes a direktvetés.
A min-till földön mikor elmegy a kombájn nem hagy nyomot, szépen visszarugózik.
A szántott föld sosem lesz olyan jó szerkezetű mint egy no-till-es föld.
Én már csak direktbe vetek kukorica után és nagyon jól eredményekkel. Nálam már a felső 10cm -nek egy 8-as osztályzatott adnék.
Válasz MrPoke #5819. hozzászólására
A műveletlen föld általában azért nem lesz kemény tavaszra mert a téli fagy miatt morzsalékos lesz a szerkezete sőt, sok ember bár nem tudja a helytelen művelési gyakorlatát is sokszor a fagy hozza elfogadható szintre.
Az eketalp is szét van cikizve de egy normális tél után amikor 40 cm re átfagy a föld utána kell megnézni.
Az itteni szakiskolában már süldő koromban mentek a direkt-vetéses kísérletek.(Állami megrendelésre)
Kukorica kukorica után sorközbe középre és akkor még nem is volt FurrowForce.
Az itteni talaj bármilyen művelési módra alkalmas csak pl. egy takarónövény nem minden esetben nő meg. Ha nincs csapadék akkor kontra-produktív mert nem javítja a talaj szerkezetét viszont a maradék vizet is kiszedi utána meg művelhetetlen lesz szóval duplán lábon lövöd magad.
A másik gond, hogy aratás után annyira széttapossuk a tarlókat (kivéve napraforgó), hogy a direkt-vetőgép nem tudja lekezelni a térdig érő nyomvályúkat.
Válasz termelo #5818. hozzászólására
Igen sokan így hiszik, aztán bambán állnak a nyitott magárkok előtt, a nem fejlődő vékony kukoricák láttán. De ha még fel is tuningolják a vetőgépet mindenféle direktvető eszközzel akkor sem lesz belőle termés.
Azért nem véletlenül szántanak, grubereznek, vésőekéznek, topdown stb nagyon sokan én ezeket a gépeket mind 1 kategóriába sorolnám.
A no-till vagy a forgatás nélküli talajművelés nem azt jelenti, hogy a műveletlen kemény földben is ugyanúgy fejlődnik a növény. A lényeg, az hogy biológiával, takarónövényekkel stb egy olyan talajszerkezett hozunk létre ami magától is annyira laza mint egy szántott.
Én úgy csinálom, hogy puszta kézzel megnézem meddig tudok leásni. Ha ez nincs meg a vetési mélység 2* ese akkor valami talajművelésre szükség van.
Válasz MrPoke #5817. hozzászólására
Egy felszereltebb No till vetőgép a sávtisztítón felül hullámos elővágóval indít ott meg mindegy a talajszerkezet.
Válasz termelo #5816. hozzászólására
Radócz keveri a magágyat meg az őszi talajmunkát. Alapvetően a könyvekben leírt magágy mélysége stimmelni szokott csak ugye ott úgy kezdi szántsunk ősszel 20cm mélyen az meg már a múlté.
Viszont megfelelő odafigyeléssel és évek alatt el lehet érni azt, hogy tavasszal művelés nélkül van olyan talajszerkezet mintha kombinátorozva lenne. Persze ekkor már mehet a no-till.
stb stb stb....
Válasz Radocz #5812. hozzászólására
Már kaptam érte a pofámra de a tankönyvben benne van, az Amerikaiban is, ott 5 coll-t ír.
Egy komoly vetőgép elé különben sem mehetsz 5 cm-en ha van sávtisztító azért ha Smarth Depth-es akkor meg azért.
Válasz Gumóka #5814. hozzászólására
Én maradjak is csóró inkább.
Válasz mtz1221 #5811. hozzászólására
Csóró vagyok, még arra se telik
Válasz mtz1221 #5811. hozzászólására
Ahány ház, annyi szokás.
Válasz MrPoke #5794. hozzászólására
A Talajélet konferencian az Amerikai 10 cm-t mondott.
A következő évben egy másik már csak 5 cm-t.
Hol is van az i-gazsag?
Válasz Gumóka #5791. hozzászólására
Aranymetszést, nem az aranyéren szoktak végezni ???
Válasz Gandhy #5808. hozzászólására
2 éve egyik szomszédom a búzatarlót kínozta egy új Pallada rt-vel, meg is néztem a munkáját, 12 egy tucat. Majd bevetette takaróval, amiből, ha ki is kelt valami, azt elnyomta az árvakelés. Tavasszal szintén tárcsázta, kombinátor, kukorica. Olyan csövek voltak, hogy ismerve a folyamatot, leesett az állam. Simán hozta a környék üzemi átlagát. Mélyfekvésű rétiföld.
A növényvilágban "általában" igaz ,hogy akkora a gyökérzet a föld alatt amekkora a növényzet a föld fölött
Válasz MrPoke #5794. hozzászólására
Na ezért a véleményért most nagyon hálás vagyok. Köszönöm!
Válasz endypapa_20120 #5805. hozzászólására
Valamivel el kell tüntetni a szármaradványokat. Meg nincsenek jó vetőgépjeink sajnos.
A tervem az, hogy búza után trágyázott grúberozottba simán tudok spc-vel kukoricát vetni.
De kalászos után kalászost is tudok majd gruberozottba. Kukorica után sajnos szántanom kell még.
Válasz .Richard. #5802. hozzászólására
Utána néztem tényleg 1.5-2 méteret ír. Mi szántunk nem adunk neki egyre több nitrogént inkább egyre kevesebbet, az ára miatt. Eddig mindíg meg vagyunk elégedve a terméssel. Pedig van igazi homok földjeink is
Válasz mandlirobert #5804. hozzászólására
Grúber felesleges eszköz!
Válasz Balázs. #5801. hozzászólására
Én jelenleg még szántok, nincs gruberem.
De az látszik hogy a sok marhatrágyától felgyűlt giliszták mit művelnek.
30 cm-eres barázdafenék lyuggatott szokott lenni általuk. Na az az igazi mélyművelés.
De tervezek épp ezért egy grubert venni, amivel 20-25 cm alapművelés lesz csak.
Ennek a kütyünek ott kellene lapulnia minden gazda zsebében. Csak ne lenn mocskosúl drága!
Válasz Balázs. #5801. hozzászólására
Előfordulhat. Vagy nincs annyi viz. Vagy a légköri aszály. Kavics. Mittudomén. De itt a művelésről volt szo , hogy kevés neki. A 2méteres nedvességet is elérnni gondolom kell egy fejlettségi állapot, de az sem biztos, hogy pont a viz ott a legnagyobb baja. Láttam direktvetett kukoricát betonkemény kiszáradt földben majd 30 centis csövekkel. De irtam én a fagyon kaparással is leselejteztem a kukoricát . Tehát nem csak a szántás meg műganyé meg eső adja a tonnákat. Valami más is van ott. De szántás után meg ha csak kaparva van több nitrogén kellene mert kell.
Válasz .Richard. #5798. hozzászólására
És olyankor mivan mikor eléri a 2 méteres magasságot de csövet már nem tud nevelni és kiszárad még akkor se jár a gyökérzet 2 méternél?
Válasz endypapa_20120 #5797. hozzászólására
pedig áthidalna 20 centi aszályt.
Igy van. Porba vetve semmi nincs. Meg ritkán kapni olyan kukoricát ami vetéskor 40centis gyökérrel rendelkezik.
Válasz endypapa_20120 #5797. hozzászólására
Akkor én tudom rosszúl ,dehogy a kukorica gyökere lemegy 2 méterre...még nem hallottam.
Válasz Balázs. #5795. hozzászólására
Nézz utánna! Azért szárad ki mert nincs akkora gyökere kiskorában, hogy elérje 60centire a vizet ha már felette nincs. Vagy abszolut 2méterig semmi viz nincs.
Válasz Balázs. #5795. hozzászólására
Karácsony elött tuskóztattunk egy területet. A tuskóknak kb. 4 m mély gödröt ástak, amibe temették. Az ideig 1 m-t ázott le a föld ősszel (addig volt vizes), majd 2-2,5 m-ig porzott amit kiszedtek. Tehát a nyáron 2-2,5 m-ig száradt ki a föld.
2 m-es gyökérrel a kuk semmire ment. Bár szerintem, ha nincs elég vize, nem is fejlődik annyira, hogy ekkora gyökeret eresszen le.
Válasz Balázs. #5795. hozzászólására
Válasz MrPoke #5794. hozzászólására
Ha 2 méterig lemenne a gyökere nincs az az aszály amitől kiszáradna
Válasz Gandhy #5792. hozzászólására
Kukorica gyökere 2m ig megy le. Szerinted érdekli a kukoricát, hogy te 15 vagy 30cm re dolgozod meg a földet? A szántás is visszatömörödik mire vethetővé teszed.
Szóval bőven jó a 15 cm. A megfelelő magágy a lényeg.
Válasz Gumóka #5791. hozzászólására
Kidöcögök a szlovénekhez, ott már 550-ből megtankolok.
Na jó, nem. 60 km és nem adja ki a jövedékit.
Válasz .Richard. #5790. hozzászólására
Tavaly vettem a grúbert, meg egy traktort hozzá, egyelőre fehérfolt az életemben, de valamire használni is kéne.
Mint azt írtam már, ősszel a búzatarlót lejártam oldalszárnyakkal 12-15 centin, szép ahogy most kinéz, csapadékot szépen bevette(52 mm idén), forgókon sem állt egy pillanatra sem vízfolt, de mint arra lejjebb már kitértünk, ez a mélység kukorica alá kevés lehet. Ezért gondolnám még januárban mélyebben meghúzni szárnyak nélkül, eső és fagy is lesz még áprilisig, akkor nem szárad ki talán.
Válasz Gandhy #5789. hozzászólására
A 480-as dízelt már úgy is buktad
Válasz Gandhy #5789. hozzászólására
Pár éve a buztarlot nyáron meggruberoztam. Aztán novemberben is tárcsa helyett. Aztán igazi esőt juniusban kapott lett s rajta 10mázsa kuku. Azota csak a kukorica után kaparom fel mert ha nem esik vége az egésznek. Nyári kaparás után csak tárcsa ősszel. Gruberoztam a fagyott kukutarlot mert előtte sár volt. Dec. 27én. Azon lett is vagy 60mázsa kuku. Valami kihalt a földben. Azota helyrejött. Fagyon sem kaparom többet ha nem őrülök meg.
Válasz VW passat #5783. hozzászólására
Akkor hasonló cipőben járunk, nekem is ki kell még mennem grúberrel kukorica alá, én is keresem az idejét, hogy mikor, s meddig várhatok még. A mai nap és április közepe közt meg kell találnom az aranymetszést.
Válasz VW passat #5787. hozzászólására
Úgy is az eső dönti majd el a sikereségét. Én azért levenném a rögtörőt és csak tartatnám, ha most nem sokára kellene csinálnom.
Válasz mtz1221 #5785. hozzászólására
Van homok, de azzal nincs baj, csak a középkötött öntés talajokkal ez a nagyobb része, persze mindegyik vízállásos.
Időhiányba szenvedek a munkahely miatt és az soha nem szokott összejönni, hogy azonnal tudom csinálni az összes munkafolyamatot. Ezért is szoktam dec., januárba alapművelni, mert mire végzek az aratással, tarló tárcsázással, addigra beesőzik.
Meg a másik nagy probléma a segítség, mert az is ritkán ér oda, szinte mindent egyedül kell csinálnom és eléggé szétszórtak a földek.
Most arra jutottam, hogy lehet meggruberozom ha rá tudok majd menni és kap egy rövid tárcsát ha muszáj, vagy egy hengerezést, esetleg vetés előtt egy sor kombinátort.
Válasz mimre #5784. hozzászólására
itt egy nagygazdának van Orthman, de ő sem használta soha, mert nem boldogultak vele. Így nincs senki aki bérmunkába megcsinálná, így ez az opció elesett.
Válasz VW passat #5783. hozzászólására
Milyenek a földjeid. Nekem itt csernozjomon egyedül úgy működik a gruber ( biztos én bacom el, de tavaszinál nincs különbség) hogy vetés előtt 1 nappal megy a gruber másnap reggel 1 kombinátor és a vetőgép. 2.-ik nap este vagy 3.-ik nap reggel meg a henger. És érthetetlen de csak így tudtam elérni hogy ne legyen gyomosabb és rosszabb termés a gruberozottban. Vagy nem engedem el lefelé a téli csapadékot, vagy levegősebb a föld.
Válasz VW passat #5783. hozzászólására
Sávművelő lehet egy opció
2022 őszén házfelújítás miatt annyira megcsúsztam, hogy semilyen őszi alapművelést nem végeztem, csak mindegyik föld kapott egy sor rövid tárcsát.
December, január környékén szoktam olaszos lazítóval 35-40 cm mélyen meghúzni, de most a sok eső és a fagymentes idő miatt nem tudok rámenni a földekre.
Ki milyen talajművelést csinálna vele és meddig időbe. Tudom egyre sekélyebben kellene művelni a vetési időhöz, tavaszhoz közeledve, de valamilyen mélyebb művelést el szeretnék végezni, így nem merem elvetni.
Gruber milyen mélységben mehetne talán megcsúszva pl. márciusban?
Válasz Mtz 550E #5781. hozzászólására
Ha az idő engedi, meg a technikai háttér, gondolok itt a vetőgég adottságokra, akkor én megtárcsáznám, aztán tavasszal hozzá sem nyúlnék, csak vetném és totálisoznám, ha van rajta mit totálisozni.
A totálisozás időpontja, gondolok itt vetés utánra vagy előttre is attól függ, hogy mi és milyen és mekkora a gyom, ha nincs mit fújni, akkor meg ugye nem fújnám.
Mondjuk ilyen enyhe időben biztos lesz rajta március végére mit takarítani.
Hali!
Napraforgó tábla lelett múlcsúzva utána letárcsázva!
Most a napokban meghúztam sima 2késes lazítóval!
Szerintetek tárcsàzzam most le vagy ráér tavasszal is?
Van egy szàntásom azt is lehúznám most tárcsával le legyen zárva! Szerintetek?
Talajélet konferencia 2023 Programja:
Nemesnádudvar | Művelődési Ház 2023. január 16., hétfő A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Jelentkezés: rendezveny@tmg.hu
2023. Január 16., hétfő
9:00 - 9:20
Elnöki megnyitó
Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke rövid köszöntőt mond, összefoglalja a szervezet múltját, beszél a jelenéről és a jövőképről is.
09:20 - 10:20
kerekasztal beszélgetés
A talajmegújítás hazai úttörői
Másfél évtized tapasztalatai hazai regeneratív gazdaságban gazdaszemmel. Kihívások és sikerek, érzések és termelési adatok, tudás és tapasztalat. Öt gazda, öt tájegység, ötféle talaj.
műsorvezető: Víg Vitália
beszélgetőtársai: Berend Ferenc, Reto Stocker, Szabó Zoltán, Szeredi Attila, Tamási Péter Tamási
10:30 - 12:00:
előadás
A no-tillhez vezető utam
Az ukrán Mykhaylo Draganchuk több, mint harminc éve gazdálkodik a Krím-félszigeten, másfél évtizede talajbolygatás nélkül. Negyvenezernél több követővel az egyik leglátogatottabb témába vágó youtube csatorna gazdája. Mesél arról, mi adta számára a kezdő lökést, hogy egy merőben új gazdálkodási gyakorlatba vágjon, hogyan tette meg az első lépéseket, milyen kihívásokkal nézett szembe. Megosztja majd benyomásait magyarországi körútjáról, illetve hogy a magyarul hamarosan megjelenő könyve milyen megoldásokat kínál, hogyan forgathatja haszonnal az, aki maga is a regeneratív mezőgazdálkodás mellett dönt.
előadó: Mykhaylo Draganchuk, alias No-tiller
12:00 - 12:30
előadás
Miért nem sikerült 40 évvel ezelőtt a búza és kukorica szántás nélküli termesztése?
A nyolcvanas évek elején egyre több lehetőség nyílt agrárszakemberek számára, hogy az Egyesült Államok mezőgazdaságát tanulmányozzák. A Mezőgazdasági Minisztérium akkori növényvédelmi főosztályának vezetője, Dr. Nagy Bálint külföldi tapasztalatai alapján meglátta a szántás nélküli talajművelés lehetőségét Magyarországon. Elsősorban a tavaszi esők okozta talajerózió megfékezésére gondolt. Felkérte az ICI magyarországi képviseletét, hogy állítsanak be kísérleteket búza és kukorica termesztésére – talajforgatás nélkül a bajnai Alkotmány MGTSZ-ben. A vetéshez szükséges Bettinson tárcsás vetőgépet az ICI hozta be Magyarországra. A három év eredményei fényesen igazolták, hogy ez a technológia lehetővé teszi a talajerózió elkerülését, a terméseredmények pedig 10 tonna körüliek voltak. Hogy miért nem járt mégis sikerrel a próbálkozás, arról beszél majd az akkori kutatás felelőse.
előadó: Dr. Tarjányi József, nyugdíjas agrármérnök
12:30 - 14:30
ebédszünet
Szendvicsebéd, kenyérlángos, kürtöskalács, kávé, tea. Illetve itt nyílik lehetőség beszélgetni bárkivel, megnézni a kiállítókat az udvaron, kapcsolatot építeni.
14:30 - 15.45
kerekasztal beszélgetés
Szakmai segítség, támogatás, de honnan? – Irányelvek a regeneratív gazdálkodásban.
A kerekasztal beszélgetés alapját az európai tudományos akadémia nemzetközi bizottságának elemzése adja a regeneratív mezőgazdaságról. Az EASAC tanulmány apropóján beszélgetünk arról, milyen támogatásra számíthatnak a gazdák a különféle területekről (jogszabályi, tudományos, gazdasági, oktatás).
műsorvezető: Víg Vitália
meghívott beszélgetőtársai: Valkó Orsolya, Biró Borbála, Diriczi Zsombor, Dr. Juhász Anikó (felkérés alatt), Kis Ede, Kökény Attila
Regisztráció
Válasz .Richard. #5776. hozzászólására
20év múlva lehet én is ezt mondanám!
Használt gépben úgy sincs tökéletes, újat meg ennyire venni lehetetlen.
Egyébként ha ügyes az ember, lehet olyan javítandó eszközt is kifogni, amit érdemes felújítani.
Én több mindent is vettem így, ha mai árakon nézzük, teljes megérte.
Aztán van mikor letolt gatyával szaladok a cerkaerdőbe, de ezek meg arra jók, hogy idegállapotba kerüljek, na meg tanuljak belőle.
Válasz mtz1221 #5772. hozzászólására
Mert nem értenek hozzá. Mindennek meg van a helye, és az ideje. Erre kell ráérezni.
Válasz Gumóka #5773. hozzászólására
nekem az első átállás hogy 2 tárcsába vetettem kuk után meg napra után lazító+tárcsába így a lazítózás is meg volt meg a magágy is . eddig tavsziak alá ment a szántás de idén már gabona után lesz olyan terület ami szintén csak szántóföldi kultit kap és kész . Ha sikerül valami jó rövid tárcsát szereznem akkor teljesen elhagyom majd a szántást én is .
Válasz Gumóka #5775. hozzászólására
amig csak saját magadra költesz megteheted! Pl. Én már nem szeretem a kihivásokat. 
Válasz .Richard. #5768. hozzászólására
Szeretem a kihívásokat!
Nézegettem már gruberokat, 7-800e között már lehet használhatót kapni, a kopókat meg ha még használhatók, hegesztéssel fel is lehet rakni.