Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak650 FtEUR395.73 FtUSD372.02 FtCHF409.5 FtGBP462.11 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Helló
Nem, mert én csak tavasszal tervezem húzni a gyomfésűt (2x). Ha addig nem erősödik meg a búza gyökere annyira, hogy ne vigye ki akkor az nem is érdemli meg, hogy júliusig a földbe maradjon.
Az őszi alkalmazását én ezért kihagyom, mert akkor még lehet baj. Egy vetőgépes vetésnél ez nem olyan nagy gond. Bár kevés évjárat van amikor ősszel lehet dolgozni gyomfésűvel. De ha lehet akkor az nekem ki fog maradni a szórva vetés miatt.
Ha olyan kemény, hogy csak rögöket szaggatnál fel akkor ahhoz nem kell nyúlni mélyebben. Ha jó a munkája az egy sor rövidtárcsának akkor mehet rá a vetőgép. Ha a vetőgép igényli akkor még egy sor rövidtárcsa neki és kész. Csak ne legyen rög, ne legyen felszaggatva.
Én mióta így csinálom azóta van elfogadhatóbb búza átlagom. Az előttem szóló tanácsára kezdtem el 5 éve, és sajnálom, hogy nem hamarabb csináltam így. Nem kell ezt túlaggódni, a gabona megoldja. Én még vetőgépet sem használok, csak rászóróm a tarlóra és rövidtárcsa neki, de van, hogy előtte tárcsázom és második sorral dolgozom be. Attól függ milyen évjárat, talajállapot, stb van.
Lucerna után akarok búzát vetni. Kapott egy sor rövidtárcsát eső után, ami elég jó munkát csinált. Most akarnám kicsit átlazítani gruberrel (egyenes kés szárnyak nélkül), de olyan kemény, hogy a terület felén csak a tetejét karcolgatja. Még a gazdabotot sem megy bele ha ráülök sem. Mit kéne csinálni? Esőt nem írnak, hogy az segítene.
Mert viszonylag te azért vigyázol a talajra, valamint valószínű te talajaid jobban viselik a gyötrést. 10 év meg semmi.
Menj ki egy olyan földedre ami végében van egy fasáv, csatorna stb. Lényeg lehetőleg 50 éve nem művel terület. És nézd meg ott milyen a talaj és milyen a művelt terület.
Itt a 20 éve feltört tanyatelkek még a mai napig látszanak termés különbségben és művelhetőségben.
Válasz hashtag #7005. hozzászólására
Itt nem túl messze van egy néhai ÁG amit most egyik leggazdagabb magyar birtokol, 40 AK s földeken 10-20% al alacsonyabb hozamokkal. Persze az ekéket eladták.
Mütrágyafelhasználásról csak annyit 80 kg N hajtóanyaggal jó évjáratban tudok 13 tonna üzemi termésátlagot.
A N műtrágyát már kb 15 éve nem szórok kapásnövények alá, sormellé vetek 27% os nitrogén 280 - 300 kg ot.
Amikor elkezdtem ‘tudós barátom’ azt mondta hogy hosszú távon nem működik mert elfogy a talajból a N , ehez képest már 15 éve működik és még az is előfordult hogy a Kukoricaklubban régiós első ill. országos első helyezést értem el 15 t/ha hektáronkénti terméseredménnyel.
Énnekem egy a véleményem. OKSZERŰ talajművelés !!
Dobos, Birkás sajnos 1 dolgot kiragad a mezőgazdaságból és azt mantrázza, (látszik, hogy gyakorlati tudásuk nincs) pedig még nagyon sok összetevős a történet. Most ennek jó a marketingje ezt el kell fogadni. Pár év és mást ragadnak ki. Így megy ez már évek óta.
Általánosítás, csak dobálózol a kijelentésekkel. Azt mondod, akik ebbe fogtak, azok belebuktak? Ki? Mindenki? Ugyanígy általánosítás, a szántással folyamatosan növekedő termés. Persze, folyamatosan növekedő műtrágya mellett. Van aki forgatás nélkülivel rekordokat termel. Van aki a szántással. A lényeg, talán ha hosszú távra tervezel, -mert erre is céloztál-, az hogy az idejekorán kiszántott föld, feketén, ott van 7 hónapot, amíg a felszinét égeti a nap, aprózódik, veri a szél, elfolyósítja az eső, aztán tavasszal az előző évben felszínre került aggregátumokból tavaszra lesz 3 centi vastag por, amire büszekén mondja a gazda, hogy: megdolgozta a tél. Nem, nem a tél dolgozta meg, hanem az erózió.
Forgatás nélküli művelés és szántás, mindegyiket lehet jól és rosszul végezni.Lehet szántani is úgy hogy ne romboljuk a talajszerkezetet, de az már mégiscsak nonszensz hogy ‘rektor úr’ intézményesen betiltatná a szántás. Rektor úr még soha nem volt olyan közel a talajműveléshez mint azok akik ebből élnek.
De Rektor Útat tanította az a Professzor Asszony aki át mosta a tanítványai agyát mígnem jött a visszacsatolás , hazamentek a nebulók és beleáltak az újfajta talajművelésbe szántás nélkül amibe szépen bele is buktak. Azóta Professzor Asszony sem tiltja drasztikusan a szántás. Arról nem is beszélve hogy Profeszor Asszony milyen összegeket tett zsebre azoktól a cégektől akik ezeket a méregdrága gépeket forgalmazzák.
Megemliteném hogy van egy új celeb aki életében nem tanult talajtant éghajlattant (Miskolci Egyetemről de ott mezőgazdasági szakot nem találtam) és most országszerte hirdeti hogy a szántás nem jó !! Honnan a bátorság egy térinformatikustól ezeket a kijelentéseket tenni ?
Fenntarthatóság ?? Érdekes a szánto ember az elmúlt évtizedek során folyamatosan tudta fokozni a termelést, nem romlottak a talajaink arra a szintre amit most minden tudományos megalapozottság hiányában néhányan állítanak .
Ma Magyarországon az Európai Unióban mindenki ért a földhöz csak az nem aki műveli a földet.
Közkincs !!
Súlyos milliókba kerül a szántóföldek hektárjai, kérem tisztelt zöldeket jövőnk féltőit tessék vásároljanak földeket és akár bukfencet is vethetnek bele . Most még drága Államunk is árverezi a földeket nemhogy vigyázna rá a jövő genetációiszámára.
A TMMG seholl sem működik. Mert az nem is létezik, az csak egy művelési irányelv és millió egy féleképpen lehet azokat alkalmazni.
Egy biztos és minden talajtani szakember ezt állítja.
Minden talajművelés rombolja a talaj, és elősegíti a tömörödést, iszapolódást.
Ahogy emelkedik a megmozgatott föld tömege és intenzitása, átmenetileg emelkedik a termés, és pár hónapig a talaj lazultsága is jobb. Viszont mivel romlik a szerkezet jobban össze fog omlani.
Tehát én elhiszem, hogy most jónak tünik ez a talajművelés, de szép lassan évről évre egyre nehezebben művelhető lesz és szép lassan elkezd csökkeni a termés.
Sajnos egy 20éve forgatás nélküli művelésű táblán néztem végig ezt a folyamatot. Jelenleg azon a földön áll meg a leghamarabb a víz. 20mm zivatar is képes a felszinen megfolyni....
soha nem állítottam hogy amit csinálok és ahogy csinálom az tuti. Viszont a megélt tapasztalatot tovább adom. Ott hol működik a TMMG hajrá én is úgy csinálnám. Ott hol nem százas a dolog másként kell operálni.
Válasz MrPoke #6996. hozzászólására
Hidd el nem volt ott más elszúrva, olyan a föld. Itt is még a búzának is bele kell 20-25 centit nyúlni, ha extrát akarunk.
Ha leveszem a szárnyakat akár 50cm-ig kényelmesen elhúzom...ha indokolt. Ha visszateszem a szárnyakat az alsó pozícióba...35 cm--en is jól vagyok. A hátsó tüskés henger is maszírozza a földet vagy 20cm-er mélyen. Egy univerzális szerszám.
Ez a gép a mulcsművelő eszközök közzé tartozik. A klasszikus csökkentett menetszámú gépekkel ellentétben több szárat hagy fenn, így ez már kicsivel komolyabb gondolkodást követel meg. A talaj szerkezetre viszont kíméletesebb a művelés tekintetében.
Ha jól emlékszem 5 különféle kapa szerelhető rá, így bármilyen a talajállapot annak függvényében lehet beavatkozni. Tökéletes eszköz, ha valaki már nem akarja a szárat feltétlen ledolgozni.
Azonban egy óriási baja van neki. Rettentő nehéz. Magágykészítéskor, takarónövény ledolgozáskor egy 100 lóerős gép is megbírkózna vele, de esélytelen, hogy felemelje. Mélyebb műveléskor pedig 150-190 lóerős gép is befogható elé. (Bár én a 10-es emelős kapával is max 18cm-en húznám.) Vontatottban 130 lovas gép is jó lehet elé, (nem agyig művelve persze) csak az irtózatos hosszú úgy, kell másfél ha mire megfordul vele az ember.
Masszív, erős gép és szerkezet kímélő. A hullámos tárcsák a rögöket jól aprítják, ami véletlen esetleg kialakul a kapamező után. Fagyókás hó esése esetén viszont beragad és rémálommá válik a kipucolása. A nagyobb szárat is szépen aprítják, illetve rendezik is, hogy a későbbi műveleteket ne zavarja a szár.
A "gumicsöcsös" henger is jól fogja a nedvességet, esőt erózió csökkentő hatása is van, bár a művelő szerszám alapból elég sok száramradványt hagy fenn, így az eső kevésbé mossa a talajt, a szél sem tud olyan könnyen belekapni, mint egy grúberolt, vésőekézett, szántott területbe.
Válasz Csavarkulcs #6982. hozzászólására
Ok fasza. Még annyit mondj egy 30 as osztású gruber 35 centi mélyen járatva, 4-5 centis késekkel mivel rosszabb, vagy miért csinál más munkát ???
Tavasszal az ilyen talaj mi így lett lazítva-lezárva, csorog a víztől...más már vet én még nézegetem a talajt. Gyakorlatilag április második felére csúszik a vetés. Viszont addigra tökéletes a hőösszeg. szépen kirobban a talajból. és nem kínlódik a hideg földben hetekig a mag.
Válasz mtz1221 #6970. hozzászólására
Hengeres lezárást akkor kapott a terület mikor a szántásokat is zártam le de akkor még a tavaszi gruber is tárcsa volt . Május első napjaiban húztam meg gruberral másnap ment műtrágya a területre és ment mindjárt aznap még a kombinátor . Két nap múlva pedig vetettem . Szemre jelenleg hasonló a két gurberozott részen a cső méret . Nem túl precíz és reprezentatív a kisérlet de saját részre jó lesz . Aratáskor is majd csak az lesz figyelve hogy egy fordulóra meddig lesz a tartály és ha nagyon számot tevő külömbség nincs a részek között akkor marad a tárcsázós megoldás is porondon . Annyihogy jövőre még napra elé megcsinálom hasonlóan mint most a 3 műveletet és utána kész is a kisérletezgetés . Ha két évben bejön a tárcsa akkor lassan majd átállunk arra egy jó rt-vel ha meg nem jön be akkor el lesz felejtve .
Válasz Csavarkulcs #6974. hozzászólására
Ez mit csinálna ragadósban, vagy tavasszal 1 nappal a vetés előtt ??? Szántani is sokszor november végén, december elején jutok oda.
Válasz Gumiparaszt #6975. hozzászólására
Van itt ismerősnek 42 centis osztású, szárnyak nélkül "itt" nem repesztett össze. Meglátszott neki melyik sor kukorica ment, pont a 2 kés közé. AZ elfelejtett megnőni, és csövet hozni.
7274 hozzászólás
Válasz Selvin #7023. hozzászólására
Azért beton mert száraz, ha kap csapadékot, és nem bántod puha lesz.
Válasz MrPoke #7018. hozzászólására
Az nem baj, hogy így néhol csak a tetején van egy 5+ centis "magágy", alatta meg beton? Lesz abból ott normális búza?
Válasz MTZ1221.3 #7021. hozzászólására
A februári műtrágyát húznám először, de még nincs ezzel tapasztalatom...
És persze a szórva vetés is forog a fejemben, azt egyedül is tudnám csinálni. Elég problémás segítséget szereznem.
Válasz Bárány #7020. hozzászólására
Helló
Nem, mert én csak tavasszal tervezem húzni a gyomfésűt (2x). Ha addig nem erősödik meg a búza gyökere annyira, hogy ne vigye ki akkor az nem is érdemli meg, hogy júliusig a földbe maradjon.
Az őszi alkalmazását én ezért kihagyom, mert akkor még lehet baj. Egy vetőgépes vetésnél ez nem olyan nagy gond. Bár kevés évjárat van amikor ősszel lehet dolgozni gyomfésűvel. De ha lehet akkor az nekem ki fog maradni a szórva vetés miatt.
Válasz MTZ1221.3 #7019. hozzászólására
Ennél a szórva vetésnél a vetésmélység ugye elég egyenetlen. Ha erre ráhúzod a gyomfésűt, akkor az nem tépi ki a sekélyebben lévő növényeket?
Válasz Selvin #7017. hozzászólására
Helló
Ha olyan kemény, hogy csak rögöket szaggatnál fel akkor ahhoz nem kell nyúlni mélyebben. Ha jó a munkája az egy sor rövidtárcsának akkor mehet rá a vetőgép. Ha a vetőgép igényli akkor még egy sor rövidtárcsa neki és kész. Csak ne legyen rög, ne legyen felszaggatva.
Én mióta így csinálom azóta van elfogadhatóbb búza átlagom. Az előttem szóló tanácsára kezdtem el 5 éve, és sajnálom, hogy nem hamarabb csináltam így. Nem kell ezt túlaggódni, a gabona megoldja. Én még vetőgépet sem használok, csak rászóróm a tarlóra és rövidtárcsa neki, de van, hogy előtte tárcsázom és második sorral dolgozom be. Attól függ milyen évjárat, talajállapot, stb van.
Többet számít, hogy hogyan kezeled ezután.
Válasz Selvin #7017. hozzászólására
Még egy sor tárcsa ha igényli a vetőgép és be kell vetni.
Lucerna után akarok búzát vetni. Kapott egy sor rövidtárcsát eső után, ami elég jó munkát csinált. Most akarnám kicsit átlazítani gruberrel (egyenes kés szárnyak nélkül), de olyan kemény, hogy a terület felén csak a tetejét karcolgatja. Még a gazdabotot sem megy bele ha ráülök sem. Mit kéne csinálni? Esőt nem írnak, hogy az segítene.
Válasz Csavarkulcs #7008. hozzászólására
Mert viszonylag te azért vigyázol a talajra, valamint valószínű te talajaid jobban viselik a gyötrést. 10 év meg semmi.
Menj ki egy olyan földedre ami végében van egy fasáv, csatorna stb. Lényeg lehetőleg 50 éve nem művel terület. És nézd meg ott milyen a talaj és milyen a művelt terület.
Itt a 20 éve feltört tanyatelkek még a mai napig látszanak termés különbségben és művelhetőségben.
Válasz hashtag #7005. hozzászólására
Itt nem túl messze van egy néhai ÁG amit most egyik leggazdagabb magyar birtokol, 40 AK s földeken 10-20% al alacsonyabb hozamokkal. Persze az ekéket eladták.
Mütrágyafelhasználásról csak annyit 80 kg N hajtóanyaggal jó évjáratban tudok 13 tonna üzemi termésátlagot.
A N műtrágyát már kb 15 éve nem szórok kapásnövények alá, sormellé vetek 27% os nitrogén 280 - 300 kg ot.
Amikor elkezdtem ‘tudós barátom’ azt mondta hogy hosszú távon nem működik mert elfogy a talajból a N , ehez képest már 15 éve működik és még az is előfordult hogy a Kukoricaklubban régiós első ill. országos első helyezést értem el 15 t/ha hektáronkénti terméseredménnyel.
Énnekem egy a véleményem. OKSZERŰ talajművelés !!
Válasz trikolor5 #7011. hozzászólására
Sajnos a mai világot a celebek uralják, a mezőgazdaságban is mint a TV2
Válasz trikolor5 #7011. hozzászólására
Annyit szoktam mondani .mindenki találja meg a neki megfelelő leg költséghatékonyabbat..ami működik is. Most nem a hazárdírozók időszaka jön.
Válasz trikolor5 #7011. hozzászólására
Válasz szijan #7004. hozzászólására
Dobos, Birkás sajnos 1 dolgot kiragad a mezőgazdaságból és azt mantrázza, (látszik, hogy gyakorlati tudásuk nincs) pedig még nagyon sok összetevős a történet. Most ennek jó a marketingje ezt el kell fogadni. Pár év és mást ragadnak ki. Így megy ez már évek óta.
Válasz hashtag #7005. hozzászólására
Ez mekkora sablonszöveg, "folyamatosan növevő műtrágya" jó is lenne!
Válasz szijan #7004. hozzászólására
Válasz MrPoke #7003. hozzászólására
10 év alatt a forgatás nélküliben én ezt nem tapasztalom...de kinek hogy.
Válasz szijan #7004. hozzászólására
Nagyon igaz. Mindig van egy celeb aki papíron okosabb mint aki 30 - 40 éve műveli.
Válasz szijan #7004. hozzászólására
Amennyiben dr. Dobos Endre professzor úrra gondolsz, úgy tudom, Gödöllőn végzett.
Válasz szijan #7004. hozzászólására
Általánosítás, csak dobálózol a kijelentésekkel. Azt mondod, akik ebbe fogtak, azok belebuktak? Ki? Mindenki? Ugyanígy általánosítás, a szántással folyamatosan növekedő termés. Persze, folyamatosan növekedő műtrágya mellett. Van aki forgatás nélkülivel rekordokat termel. Van aki a szántással. A lényeg, talán ha hosszú távra tervezel, -mert erre is céloztál-, az hogy az idejekorán kiszántott föld, feketén, ott van 7 hónapot, amíg a felszinét égeti a nap, aprózódik, veri a szél, elfolyósítja az eső, aztán tavasszal az előző évben felszínre került aggregátumokból tavaszra lesz 3 centi vastag por, amire büszekén mondja a gazda, hogy: megdolgozta a tél. Nem, nem a tél dolgozta meg, hanem az erózió.
Forgatás nélküli művelés és szántás, mindegyiket lehet jól és rosszul végezni.Lehet szántani is úgy hogy ne romboljuk a talajszerkezetet, de az már mégiscsak nonszensz hogy ‘rektor úr’ intézményesen betiltatná a szántás. Rektor úr még soha nem volt olyan közel a talajműveléshez mint azok akik ebből élnek.
De Rektor Útat tanította az a Professzor Asszony aki át mosta a tanítványai agyát mígnem jött a visszacsatolás , hazamentek a nebulók és beleáltak az újfajta talajművelésbe szántás nélkül amibe szépen bele is buktak. Azóta Professzor Asszony sem tiltja drasztikusan a szántás. Arról nem is beszélve hogy Profeszor Asszony milyen összegeket tett zsebre azoktól a cégektől akik ezeket a méregdrága gépeket forgalmazzák.
Megemliteném hogy van egy új celeb aki életében nem tanult talajtant éghajlattant (Miskolci Egyetemről de ott mezőgazdasági szakot nem találtam) és most országszerte hirdeti hogy a szántás nem jó !! Honnan a bátorság egy térinformatikustól ezeket a kijelentéseket tenni ?
Fenntarthatóság ?? Érdekes a szánto ember az elmúlt évtizedek során folyamatosan tudta fokozni a termelést, nem romlottak a talajaink arra a szintre amit most minden tudományos megalapozottság hiányában néhányan állítanak .
Ma Magyarországon az Európai Unióban mindenki ért a földhöz csak az nem aki műveli a földet.
Közkincs !!
Súlyos milliókba kerül a szántóföldek hektárjai, kérem tisztelt zöldeket jövőnk féltőit tessék vásároljanak földeket és akár bukfencet is vethetnek bele . Most még drága Államunk is árverezi a földeket nemhogy vigyázna rá a jövő genetációiszámára.
Válasz Csavarkulcs #7001. hozzászólására
A TMMG seholl sem működik. Mert az nem is létezik, az csak egy művelési irányelv és millió egy féleképpen lehet azokat alkalmazni.
Egy biztos és minden talajtani szakember ezt állítja.
Minden talajművelés rombolja a talaj, és elősegíti a tömörödést, iszapolódást.
Ahogy emelkedik a megmozgatott föld tömege és intenzitása, átmenetileg emelkedik a termés, és pár hónapig a talaj lazultsága is jobb. Viszont mivel romlik a szerkezet jobban össze fog omlani.
Tehát én elhiszem, hogy most jónak tünik ez a talajművelés, de szép lassan évről évre egyre nehezebben művelhető lesz és szép lassan elkezd csökkeni a termés.
Sajnos egy 20éve forgatás nélküli művelésű táblán néztem végig ezt a folyamatot. Jelenleg azon a földön áll meg a leghamarabb a víz. 20mm zivatar is képes a felszinen megfolyni....
Válasz mtz1221 #6997. hozzászólására
Olyan a föld... :) Ez jó kifogás. Inkább kevés a gyakorlat és a rutin.
Válasz MrPoke #6996. hozzászólására
soha nem állítottam hogy amit csinálok és ahogy csinálom az tuti. Viszont a megélt tapasztalatot tovább adom. Ott hol működik a TMMG hajrá én is úgy csinálnám. Ott hol nem százas a dolog másként kell operálni.
Válasz barazdabetyar. #6999. hozzászólására
Nem. Azt írtam hogy itt a nagyok már a grubert is szárnyakkal húzzák vagy szántanak, mert talp nélkül elmegy a víz lefelé.
Válasz mtz1221 #6997. hozzászólására
Nem te írtad,hogy a mély műveléssel elmegy az altalajba a víz?
Válasz Csavarkulcs #6987. hozzászólására
Nem ez volt a kérdés.
Ok jó a szerszám. De előbb a meglevőket kell használni.!
Válasz MrPoke #6996. hozzászólására
Hidd el nem volt ott más elszúrva, olyan a föld. Itt is még a búzának is bele kell 20-25 centit nyúlni, ha extrát akarunk.
Válasz Csavarkulcs #6994. hozzászólására
Ott valami más is okozta a termés különbséget. Szinplán egy lazítás nem tud ekkora különbséget okozni.
Valamit nagyon elszúrhattak.
Válasz Bekre Pál #6989. hozzászólására
Van pár kategória..itt a Gaspardo fut leginkáb. Valamint a Dondi. Jahh és talán egy Bednar. Nehéz kérdés...még nem láttam összehasonlító tesztet.
Válasz MrPoke #6992. hozzászólására
Letalpalt szotyi 2 tonna..a kicsit szemnek tetsző festmény kategória, mint kiderült 4-4,7T/ha is elérte További jó keccsölést.
Válasz MrPoke #6992. hozzászólására
Válasz Csavarkulcs #6987. hozzászólására
A szokásos kérdés. De minek? A növény nem igényli. Egyedül a gazda szeme.
Drága mulatság egy ilyen esztétikai élmény. Bár van aki meg festményeket vesz.
Válasz Bekre Pál #6989. hozzászólására
SMS
Válasz Bekre Pál #6989. hozzászólására
https://gepmax.hu/wp-content/uploads/2020/08/expom.jpg
Válasz Csavarkulcs #6958. hozzászólására
Melyik ez az "olaszos" lazító? JD 8R 300 LE géphez milyet ajánlasz? Köszi a választ előre is!
Válasz kajszi_71823 #6986. hozzászólására
Munkaszélesség (mm):
3000
3500
4000
4500
Szállítási szélesség (mm):
3370
3870
4285
4890
Kések száma (db):
7
9
11
11
Tárcsák száma (db):
31
37
41
47
Munkamélység (mm):
100-350
100-350
100-350
100-350
LE igény:
150-160
170-190
200-250
220-280
Tömeg (kg):
1865
2200
2520
2650
Válasz mtz1221 #6983. hozzászólására
Ha leveszem a szárnyakat akár 50cm-ig kényelmesen elhúzom...ha indokolt. Ha visszateszem a szárnyakat az alsó pozícióba...35 cm--en is jól vagyok. A hátsó tüskés henger is maszírozza a földet vagy 20cm-er mélyen. Egy univerzális szerszám.
Válasz MTZ1221.3 #6985. hozzászólására
Súlya mennyi lehet?
Válasz Mln #6984. hozzászólására
Helló
Ez a gép a mulcsművelő eszközök közzé tartozik. A klasszikus csökkentett menetszámú gépekkel ellentétben több szárat hagy fenn, így ez már kicsivel komolyabb gondolkodást követel meg. A talaj szerkezetre viszont kíméletesebb a művelés tekintetében.
Ha jól emlékszem 5 különféle kapa szerelhető rá, így bármilyen a talajállapot annak függvényében lehet beavatkozni. Tökéletes eszköz, ha valaki már nem akarja a szárat feltétlen ledolgozni.
Azonban egy óriási baja van neki. Rettentő nehéz. Magágykészítéskor, takarónövény ledolgozáskor egy 100 lóerős gép is megbírkózna vele, de esélytelen, hogy felemelje. Mélyebb műveléskor pedig 150-190 lóerős gép is befogható elé. (Bár én a 10-es emelős kapával is max 18cm-en húznám.) Vontatottban 130 lovas gép is jó lehet elé, (nem agyig művelve persze) csak az irtózatos hosszú úgy, kell másfél ha mire megfordul vele az ember.
Masszív, erős gép és szerkezet kímélő. A hullámos tárcsák a rögöket jól aprítják, ami véletlen esetleg kialakul a kapamező után. Fagyókás hó esése esetén viszont beragad és rémálommá válik a kipucolása. A nagyobb szárat is szépen aprítják, illetve rendezik is, hogy a későbbi műveleteket ne zavarja a szár.
A "gumicsöcsös" henger is jól fogja a nedvességet, esőt erózió csökkentő hatása is van, bár a művelő szerszám alapból elég sok száramradványt hagy fenn, így az eső kevésbé mossa a talajt, a szél sem tud olyan könnyen belekapni, mint egy grúberolt, vésőekézett, szántott területbe.
Üdv
Sziasztok.
Reptill-röl mi a véleményetek forgatás nélküliben?
Őszi alapmüvelésre és takaró növény február/márciusi bedolgozására/magágykészítésre?
Válasz Csavarkulcs #6982. hozzászólására
Ok fasza. Még annyit mondj egy 30 as osztású gruber 35 centi mélyen járatva, 4-5 centis késekkel mivel rosszabb, vagy miért csinál más munkát ???
Válasz mtz1221 #6977. hozzászólására
Tavasszal az ilyen talaj mi így lett lazítva-lezárva, csorog a víztől...más már vet én még nézegetem a talajt. Gyakorlatilag április második felére csúszik a vetés. Viszont addigra tökéletes a hőösszeg. szépen kirobban a talajból. és nem kínlódik a hideg földben hetekig a mag.
Válasz mtz1221 #6979. hozzászólására
OK
Válasz MTZ1221.3 #6969. hozzászólására
Köszönöm a segítőkész választ neked is, és mindenkinek aki írt a témában.
Válasz Hús Futár #6978. hozzászólására
Én is hasonlóan kisérletezgetek. Majd írd meg mit mutat a kombájn .
Ok-
Válasz mtz1221 #6970. hozzászólására
Hengeres lezárást akkor kapott a terület mikor a szántásokat is zártam le de akkor még a tavaszi gruber is tárcsa volt . Május első napjaiban húztam meg gruberral másnap ment műtrágya a területre és ment mindjárt aznap még a kombinátor . Két nap múlva pedig vetettem . Szemre jelenleg hasonló a két gurberozott részen a cső méret . Nem túl precíz és reprezentatív a kisérlet de saját részre jó lesz . Aratáskor is majd csak az lesz figyelve hogy egy fordulóra meddig lesz a tartály és ha nagyon számot tevő külömbség nincs a részek között akkor marad a tárcsázós megoldás is porondon . Annyihogy jövőre még napra elé megcsinálom hasonlóan mint most a 3 műveletet és utána kész is a kisérletezgetés . Ha két évben bejön a tárcsa akkor lassan majd átállunk arra egy jó rt-vel ha meg nem jön be akkor el lesz felejtve .
Válasz Csavarkulcs #6974. hozzászólására
Ez mit csinálna ragadósban, vagy tavasszal 1 nappal a vetés előtt ??? Szántani is sokszor november végén, december elején jutok oda.
Válasz Gumiparaszt #6975. hozzászólására
Van itt ismerősnek 42 centis osztású, szárnyak nélkül "itt" nem repesztett össze. Meglátszott neki melyik sor kukorica ment, pont a 2 kés közé. AZ elfelejtett megnőni, és csövet hozni.
Válasz mtz1221 #6971. hozzászólására
Szerintem a szárny tök felesleges repeszt a fő kés! Ha keskeny a a művelés! A szárnynak akkor van értelme!