Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak650 FtEUR394.32 FtUSD369.96 FtCHF406.34 FtGBP457.67 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #816. hozzászólásra
Szia Koppány Vezér!
Hány liter vízzel szórod a Neviként?
Mi Vegesol R vagy eReS-t szórunk. Most a környékben csak eReS van. Tízezres a szerköltség hektáronként. Volt olyan év, hogy megvolt a szer, de valamiért nem tudtuk kiszórni, megkérdeztem a gyártót, és javasolta a kiszórást zöld bogyós állapotban. Biztosan hatásos volt, mert egészséges maradt a termés.
Válasz #815. hozzászólásra
Szia!
Amíg nem fakad meg "zöldbimbós állapotig" nincs elkésve.
Túl korán sem jó,mert akkor még nem bújtak elő a kártevők akik ellen fújnánk.
Fakadás után 20 celsius fok felett pedig már perzsel.
Szeretném megkérdezni, hogy honnan lehet homoktövist venni. Nem akarom az üzletedet rontani, nem nagy mértékben, csak egy két tőt szeretnék ültetni a házikértembe. Azt hallottam róla, hogy nagyon sok vitamint tartalmaz, emiatt próbálnám meg.
Nekem van egy ilyen masinám. Nagyon finoman porlaszt, alig láthatóan. Megvettem, de alig használtam , mivel bio lett a homoktövisem. Ha szükséged van rá szívesen kölcsönadom. Próbáld ki aztán dönts!
Voltam Ácson, és jó volt beszélgetni, tapasztalatot cserélni. Az ültetvényt ismerem, folyamatban volt a metszés. Szó esett az öntözés kialakításról, páran már megoldották tavaly. Keressük az egyszerű gazdaságos megoldásokat. Az ilyen személyes szakmai találkozók, több lehetőséget kínálnak, mint akár a fórum. Ami felkeltette az érdeklődésemet az öntözésen kívül, az a mikrongyomirtás volt. www.microngyomirto.com
Új telepítés tőköz gyomirtásban talán jó lenne a Herbiflex-4.
Valakinek van ezzel a kis géppel tapasztalata?
Anicska, csak az olyan őszi gyökeresedésre gondolok, ami éppen csak elkezdett gyökeresedni. A kis fehér vékonyka 2-5 esetleg 8 centis gyökerecskére, vagy a csak "kiszőrösödött"-re.
Köszönöm a segítségeteket ,igen szembesülök a hibákkal amiket elkövettem .Nem gondoltam volna ,hogy nem lehet átültetni az őszi gyökereztetést.Ahol szépek a fák teli vannak terméssel ,s ezek közé pótlásokat tettem ,biztos itt is hibáztam.Küzdök a mocskos pajorral is ,idősebb fákat is kirágnak,a pótlásokat is tizedelik .
Nagyon kedvelem ezt a növénykét minden gondjával együtt.
Válasz #790. hozzászólásra
Csyzy! A tapasztalatom szinte ugyan ez! Most nézegetem azokat a bodzabokrokat is, amelyek bent vannak a szántóföldeken a villanyoszlopoknál. Ezeken elég strapabírók. Állják a körülöttük történő vegyszerezést, nem is foszlanak. Gondolom, hogy a megfelelő tápanyag ellátás, körülötte a talajművelés jó hatása érvényesül.
Igaz, hogy pár évente tarra vágják, de mindig kiújul.
Szombaton fényképeztem ezt a kiöregedett foszló akácfát. Mellette van egy nagy leamortizálódott lefoszlott bodzabokor is, ami nem látszik, aztán balra egy szép újulat. Fűrésszel szépen rendbe lehetne tenni, kisarjadna az akác is, és mellette a bodza is felnevelődne. (aztán valaki leszedné)
Válasz #784. hozzászólásra
Szia Koppány Vezér!
Ahogy nézem a képeket, tehát a második évben kihajtott vesszőkből választottál törzset. És a negyedik képen a fa már az évi nyár végén? Mert ez nagyon szép!
A kis elültetett gyökeres dugványokból a gazdája, már idén törzset szándékozik nevelni. Az első ültetvényénél is mindjárt nevelt, és jó is lett. Hozzá teszem, hogy jó földje van, és meg is ganézta. A második ültetvénynél, mi is fölneveltük mindjárt. Az is sikerült. Ősszel telepíteni szeretnénk. Gondolkodom, hogy hogyan legyen, de majd akkor lehet dönteni, amikor már látszik, hogy hogyan fejlődik.
Válasz #788. hozzászólásra
Anicska! Nálam a félfás dugványozás vált be. Az is úgy időzítve, hogy ősszel kalluszosodjon, és tavasszal gyökeresedjen ki. Ősszel a kigyökeresedett nem tűri az őszi átültetést, gondolom a hideg miatt. Fontos a dugványkezelés is, hogy ne veszítsen vizet, még rövid időre sem. Aztán vannak évjáratok, hogy rosszul sikerül.
Állományban pótolni nehézkes. Inkább az első években kell pótolni. Nem árt, ha van kéznél konténeres gyökeres dugvány, és egy jó esős pásztában kiültetni, általában júniusban. Esetleg ültetéskor mindjárt tenni alá egy pici Pannon startert.
Nos nem akarok senkit sem kioktani, és untatni, de a véleményem a következő
1: ha egy föld szárazak tűnik de van agyag tartalma akkor a molekulárisan megkötött víz felvető főleg ha a talajélet jó.
2: alapvetően a pótlásokkal mindenhol ez a baj minden gyümölcsösben. De tegyük a szívünkre a kezünket a pótlás megkapja mindazt amit a telepítéskor egy kis növény? Ráadásul versenyeznie kell a nagy fákkal a vízért és a tápanyagért, s ha még ebben a gyomok is vagy a füvesítés is ellene van akkor meg is van a magyarázat.
Az erdőben sem nő a rendesen a bodza csak az erdő szélén. Én sokat tanulok abból hogy figyelem a természetet, a különböző növény kultúrákat. S meglepő egyezések akadnak. Pl figyeljétek meg ahol felüti a csalán a fejét ott van nitrogén. (trágyakupac, vagy csak a zsák kiborult, mint az akácerdőben)
Az akácerdőt kedveli az őzlábgomba s egy sajnos nem ehető változata el is borította az ősszel az ültetvényemet. stb...
Vagy pl. az vadbodza tövek is szenvednek a törzsbetegségektől csak ki nézi?
A homokosabb foltok a túl sok esős években jók, míg a kötöttek pont fordítva. Szerintem pl. a kukorica sok mindenben hasonlít a bodzára. Pont akkor van a kukoricának vízigénye mint a bodzának július 2 felében. Tavaly a két táblám közt pont 30-50 mm eső különbség volt a szomszédaim kukoricái egyik helyen majd 8 tonna volt a másikon pont csak 3-4 a két táblám is hasonlóan adott stb...
Az elmult év időjárása igaz, hogy nagyon sok kívánni valót hagy maga után, de nagyon sajnáltam a fákat. Azt hittem nagyon sok ki fog pusztulni, mert eléggé elhagyták magukat. Aztán 1,2m-es gödröt kellett ásni, és akkor tapasztaltuk, hogy teljesen száraz volt a föld végig. Tehát, ha szárazság van, akkor nincs olyan föld, ami ellensúlyozná ezt az időjárást. Így most elhatároztuk, hogy öntözni fogjuk. Sajnos a szélkerekes módszer, ami a régi vágyam volt, nem jött be, mert a víz 12m alatt van, a szélkerék pedig csak 6m-ig tudja fölhozni. Így maradt a napelem. Remélem sikerülni fog, majd beszámolok róla.
Szioka:Tonibá
Nem egy ideális területen termesztem a bodzát,egy kicsit erre is gyanakszom .A tavaszi pótlások megindulnak ,de semmi tovább.Most már konténerest is nevelek és gyökereztetek is iskolába,A lerakott veszőből az iskolába sem gyökeresedik ki mind.Ezt nem értem mi okozhatja.Sajnos az aszály miatt van kiszáradás ezért aggaszt a pótlás.
Anicska! Nekem sohasem sikerült pótolni csak egyszerü ugymond helyére dugványozással. Mindig konténerbe (nylon zacskóba) jó humuszos földbe dugványozom, és ősszel a helyére ültetem. Így is van elmaradás, kb.20-25%, de legalább a többit ki tudom ültetni, és rendszerint a kiültetettek 100%-osan megmaradnak. Csak azt nem tudom,miért van, hogy a kiültetettek elég nehezen fejlődnek. Valóban hamarosan, a következő évben már a karóhoz lehet kötni, de utána nagyon lassan nő. Emlékszem, a telepítésnél, hipp-hopp már szép kis fák alakultak ki. Valaki biztosan tud rá magyarázatot adni.
Helloka: Tonibá
minnél öregebb az ültetvény amiről vágod a vesszőt annál rosszabbul fog gyökeresedni
Hát én mindössze két olyan biobodza termelőt ismerek aki tud úgy termelni, mint a konvencionális, ebből te vagy az egyik Tónibá. S még egyszer hangsúlyozom, nem rémíszgetésképpen, de a kiegyensúlyozott foszfordús tápanyagellátás a fontos, aki ezt meg tudja teremteni az a bodzát könnyedén tudja bióba termeszteni.
Amúgy az a jó föld aminek magas a tápanyagtartalma ráadásul Tónibá a tied a leírtak alapján is jól tarja a vizet...
Hasonló képen ültetem,de nagyon nehezen gyökeresednek le a veszők.Gyökereztetőt is használok mégis nagyon alacsony a meggyökeresedési arány.Valamit rosszul csinálok vagy másnak is ilyen a tapasztalata. Örülnék ha kapnák egy kis segítséget ti hogyan gyökereztetek.Köszönöm a segítségeket.
Válasz #783. hozzászólásra
Szia Gox.
Én levágom azt a kis csonkot is.
Gyakorlatilag a dugványból 1 nyáron nevelt vesszőket tőben lecsípem ősszel,és ha minden jól alakul,a következő tavaszon már karó mellé tudom kötni a rügyből fejlődő új hajtások eggyikét.
Válasz #781. hozzászólásra
Tonibá! Nekem az erősebbik ültetvényünk talaja hasonlít az általad leírthoz. Kukoricából 12 tonna lejött róla jó évben, erőlködés nélkül. És ebben az ültetvényben lassabban öregszenek a fák.
Ma láttam ezeket a kis csemetéket. Novemberben ültették.
Ki, hogyan ülteti ki? Így vagy lejjebb?
Én nem tudom, hogy honnan veszed, hogy az én földem jobb, mint bárkié. Most elmondom neked,hogy a földem annyira jó, hogy a fekete termő föld kb. 60cm. alatta tiszta agyag. Maga a fekete föld is agyagos, amit nehéz művelni, ha nedves nagyon ragad, ha száraz nagyon kemény, szinte művelhetetlen. Tehát mindig ki kell várni az optimális időt, hogy egyáltalán művelni lehessen. Az elhívattotságot én nem cáfolom, csak annyit, hogy aki bármit csinál, és nem odafigyelve(elhívatottan), annak bele sem szabad kezdeni, mert nem lesz jó a vége. A biotermesztésről meg annyit, hogy ez a jövő. Ha tetszik, ha nem. Öt év múlva pedig már annyi idős lesz az ültetvényem, mint a tied, és te is panaszkodtál, hogy kezd kiöregedni, kipusztulni egy- két fa, pedig te nem bioba művelsz. Nem szabad általánosságba beszélni. Pl. nálunk is van olyan ültetvény bioba, ami nagyon rossz, de állítom, ha konvencionálisan művelik, és ugyanúgy nem tesznek rá semmit már 15 éve, mint bioba, akkor ugyanígy nézne ki. Mikor mi belevágtunk a biotermesztésbe számolgattunk. Ha tíz-húsz%-kal kevesebb terem, akkor a szedés és szállítás költsége is kevesebb, és a felárral még mindig ott lennénk, mintha maradtunk volna a hagyományos gazdálkodás mellett. Így az 5ha-ra kapott 3milko, tiszta pénz(3év alatt). Aztán nagy meglepetésünkre, nem lett kevesebb a termés, hanem több lett. Ilyen is van. Úgy gondolom, ha továbbra is bioba megadom a földnek, ami jár, akkor 5év múlva sem lehet gond. Most már nagyon sok biotrágya, biovegyszer és biokondicionáló van, csak oda kell figyelni. Tudom, hogy úgy sem tudlak meggyőzni, de nincs is szándékomba. Mindenki úgy csinálja, ahogy jónak látja, de nem szabad ijesztgetni senkit sem. Én a magam tapasztalatát írom le, mivel kérdezték. Mindenkinek jó pihenést, amíg lehet, mert hamarosan itt lesznek a tavaszi munkák, és akkor hajrá!
Szerintem nem mondunk ellent egymásnak Tónibá... hisz a Biót elhivatottak csinálják mint ti is. De! a tapasztalatom azt mutatja, hogy aki biotermesztésbe fogott 5 éve a támogatás miatt 10 emberből már 9 bánja... tehát csak 1 elhivatott... lehet kettő vagy 3... de e lényeg ugyanaz..
másrészt majd 5 év múlva meglátom mi lesz a véleményed, annak ellenére hogy a te földed alapból többet tud mint másoké...
Termelő2-nek!
Mi idáig még nem szórtunk szalmát, de úgy csinálnám, hogy a sor közepére bálázatlan szalmát pótkocsiról leszórnék, annyit amennyit el tudok majd dolgozni a földbe, ezt szártépővel átszecskáztatnám, utána rápermetezném az azoter nevü biotrágyát és rögtön leforgattatnám, a sorokban sorművelővel, a sorközökben kombinátorral. A többi a trágyában levő baci dolga. Az elmult 3évben, csak az azoterrel permeteztünk, úgy,hogy le a földre, és félórán belül leforgattatuk. Ez a biotrágya a levegőből levesz 120kg/ha nitrogént, és a földben levő szerves anyagok elbontásából még a szerves anyagtól függően 30-40kg-ot ha-ként. Ezenkivül a szerves anyagokból még káliumot és foszfort is tud a növénynek juttatni. Lehet, hogy hihetetlen, de az ősszel vett levélanalizis nagyon jó eredményt mutatott. Ezért merem ajánlani bárkinek. Amennyiben pedig k és ph hiányos a föld, tudom ajánlani a GreenSoll Humin-t, ha használod, a bodza nem potyog, a kocsánya erős. Igaz, hogy ezeket csak akkor lehet gazdaságosan használni, ha feketére(gaz nélkül) van művelve. Erre mondja a Csyzy, hogy biobodzát, csak elhivatottaknak érdemes termelni, de szerintem mindent csak akkor érdemes csinálni, ha elhivatottan csinálják. Még ezeknek a trágyáknak az áráról lehetne beszélni, de az egy másik téma.
Sziasztok:Tonibá
a trágyáknak az áráról lehetne írni, de az egy más téma.
Válasz #773. hozzászólásra
Sziasztok Bodzások!
Érdekelne a 16.-ai Ácson szervezett bodzametszési bemutató!
Tudnátok pontosabb ibfóval szolgálni?
Névszerint kit kell keresni?
Hány órakor?
Pomtos cím se ártana,esetleg egy telefonoszám!
Köszi!
Üdv.
E hónap 16-án lesz Ácson metszésbemutató. A kolléga ültetvényében kiépített mikroszórófejes öntözés van. Javasolni tudom, hogy gyertek el. Biztos vagyok benne, hogy lesz ott olyan ültetvényes is aki már öntöz, és alkalmas a találkozás arra is, hogy az öntözésről tapasztalatot cseréljünk.
Üdv.
E hónap 16-án lesz Ácson metszésbemutató. A kolléga ültetvényében kiépített mikroszórófejes öntözés van. Javasolni tudom, hogy gyertek el. Biztos vagyok benne, hogy lesz ott olyan ültetvényes is aki már öntöz, és alkalmas a találkozás arra is, hogy az öntözésről tapasztalatot cseréljünk.
Koppány Vezér!
Kb.3-4hónapja én is ezt kérdeztem. Senkitől sem kaptam rá választ.Nekem 500m hosszu a bodzásom, ráadásul nincs villany sem a környéken. Agregátorral próbáltunk öntözni árasztással, de az nagyon drága. Most csepegtetni szeretnénk, napkollektor segítségével. Talán a tavaszra elkészül, majd az eredményről beszámolok. Addig is türelem.
Tonibá
Érdeklődnék,hogy van e valakinek kiépített csepis öntözőrendszere bodzában?
270-280 méter szárnyvezeték hosszúságokat szeretnék hatékonyan beöntözni,aminek a kivitelezéséhez kellene használható információ.
Köszönöm.
Czizy! A felvetésed, főleg az eleje, teljes képtelenség. Mindenről, ami a biobodza termesztéshez kell, (biotrágya, vegyszer, kondicionáló) számlával érkezik. Nekünk őstermelőknek nem lenne jó sumizni, hiszen akkor nem lenne meg a husz százalékos költségünk, és ez sok negatívumot vonna maga után. Egyébként nézz utána, minden , a vegyszer, a biotrágya, sokkal olcsóbb, mint az intenziv termesztésnél, és van olyan jó is. Lehet, hogyha elszaporodik a biotermesztés, akkor ez megváltozik. Természetes, hogy aki úgy gondolja, hogy a biotermesztéshez semmit nem kell tenni, csak várni, hogy majd szüretelünk, annak tönkremegy az ültetvénye. De ha intenziv termesztést folytatsz, és nem műveled, akkor is tönkre megy az ültetvény. Ha azt nézed, hogy 80q/ha-nál a biofelár 400ezer ft, akkor ezen elég jól lehet trágyát venni. A mostani biotrágyához pl. az azoterhez elég csak szalma. Ezt elhinted, lepermetezed azoterrel, beleforgattatod a földbe, és kész a trágyázás. Mi harmadik éve csináljuk, nagyon jó eredménnyel, teljesen meg vagyunk elégedve. Ennyi:Tonibáhttp://www.agroinform.com/forum.php?act=addAddon&tid=1771#
Biobodza csak elhivatottaknak, meg akinek van sok biotrágyája, vagy számla nélkül tud tápanyagot adni
de viccet félretéve, szerintem nem sikertörténet a biobodza, azért a felárért. Vannak szép ültetvények, de hosszútávon hiányzik a tápanyag utánpótlás.. Persze van zöldtrágya meg jó talaj, meg kivételes termőképesség, vagy meg kell elégedni félterméssel a konvencionálishoz képest.
Tehát ezért csak elhivatottaknak... szerintem... láttam sok szép ültetvényt a biotermesztés, az éghajlatunk és gazda "áldozatává" válni...
6117 hozzászólás
Válasz #816. hozzászólásra
Szia Koppány Vezér!
Hány liter vízzel szórod a Neviként?
Mi Vegesol R vagy eReS-t szórunk. Most a környékben csak eReS van. Tízezres a szerköltség hektáronként. Volt olyan év, hogy megvolt a szer, de valamiért nem tudtuk kiszórni, megkérdeztem a gyártót, és javasolta a kiszórást zöld bogyós állapotban. Biztosan hatásos volt, mert egészséges maradt a termés.
Válasz #815. hozzászólásra
Szia!
Amíg nem fakad meg "zöldbimbós állapotig" nincs elkésve.
Túl korán sem jó,mert akkor még nem bújtak elő a kártevők akik ellen fújnánk.
Fakadás után 20 celsius fok felett pedig már perzsel.
Válasz #814. hozzászólásra
Szia
Koppány mennyire vannak megindulva a rügyek? lehet még szórni a lemosót,,,nincs elkésve?
Válasz #813. hozzászólásra
Szia.
Még nem,majd a jövő héten fújom.
Nevikén 20-25 liter/ha dózisban.
Használtok lemosó permetezést? Kijuttattok már? Ha igen, milyen szerrel?
T.Armada!
Az e-mail cimem szilfamajor@freemail.hu. Légyszívews írd meg, hogy mennyibe kerül, és azt is, hogy hol talállak meg.(milyen helységben)
Köszi: Tonibá
Válasz #810. hozzászólásra
Sajnos nem bírja.Próbáld le csapolni mert kipusztul ,teljesen.
Meddig bírja a bodza vízben? Sajnos most elősző víz van egy részén.
Válasz #808. hozzászólásra
Ha kapok egy e-mailt, adok szívesen, de nem mindegy milyen talajra ülteted. A kötöttért nem kimondottan rajong.
karadipeter@citromail.hu
De van homoktövis fórum is mielőtt megszólnak, ha idereklámozom magam...
Bocs, nem Gox, hanem Armada.
Tonibá
Gox!
Szeretném megkérdezni, hogy honnan lehet homoktövist venni. Nem akarom az üzletedet rontani, nem nagy mértékben, csak egy két tőt szeretnék ültetni a házikértembe. Azt hallottam róla, hogy nagyon sok vitamint tartalmaz, emiatt próbálnám meg.
Köszi a tájékoztatást:Tonibá
Válasz #801. hozzászólásra
Szia Gox!
Nekem van egy ilyen masinám. Nagyon finoman porlaszt, alig láthatóan. Megvettem, de alig használtam , mivel bio lett a homoktövisem. Ha szükséged van rá szívesen kölcsönadom. Próbáld ki aztán dönts!
Válasz #804. hozzászólásra
Ma esett még hozzá nem is kevés.
Válasz #803. hozzászólásra
Szép nagy hó van felétek.
Nálunk tegnap ekkora volt, ma meg már alig van.
Örömmel látom, hogy a kozmetikaipar is használja a virágot.
Kép.
Télen.
Válasz #800. hozzászólásra
Szia nagyim!
Voltam Ácson, és jó volt beszélgetni, tapasztalatot cserélni. Az ültetvényt ismerem, folyamatban volt a metszés. Szó esett az öntözés kialakításról, páran már megoldották tavaly. Keressük az egyszerű gazdaságos megoldásokat. Az ilyen személyes szakmai találkozók, több lehetőséget kínálnak, mint akár a fórum. Ami felkeltette az érdeklődésemet az öntözésen kívül, az a mikrongyomirtás volt. www.microngyomirto.com
Új telepítés tőköz gyomirtásban talán jó lenne a Herbiflex-4.
Valakinek van ezzel a kis géppel tapasztalata?
Hahó!
Nem volt senki Ácson?
Kis beszámoló kéne, hogy mi újság bodza fronton. Köszi.
Válasz #795. hozzászólásra
Köszi Gox!
Ha valaki elmegy Ácsra tegyen már fel egy két fotót ,sajnos én nem tudok elmenni.
Válasz #12705. hozzászólásra
Már kifényeztem.
Válasz #796. hozzászólásra
Igen! Csizmát hozzál, mert nagy a latyak.
Válasz #792. hozzászólásra
Szia Gox!
Igen,így történt.
Holnap találkozunk Ácson?
Anicska, csak az olyan őszi gyökeresedésre gondolok, ami éppen csak elkezdett gyökeresedni. A kis fehér vékonyka 2-5 esetleg 8 centis gyökerecskére, vagy a csak "kiszőrösödött"-re.
Köszönöm a segítségeteket ,igen szembesülök a hibákkal amiket elkövettem .Nem gondoltam volna ,hogy nem lehet átültetni az őszi gyökereztetést.Ahol szépek a fák teli vannak terméssel ,s ezek közé pótlásokat tettem ,biztos itt is hibáztam.Küzdök a mocskos pajorral is ,idősebb fákat is kirágnak,a pótlásokat is tizedelik .
Nagyon kedvelem ezt a növénykét minden gondjával együtt.
Válasz #790. hozzászólásra
Csyzy! A tapasztalatom szinte ugyan ez! Most nézegetem azokat a bodzabokrokat is, amelyek bent vannak a szántóföldeken a villanyoszlopoknál. Ezeken elég strapabírók. Állják a körülöttük történő vegyszerezést, nem is foszlanak. Gondolom, hogy a megfelelő tápanyag ellátás, körülötte a talajművelés jó hatása érvényesül.
Igaz, hogy pár évente tarra vágják, de mindig kiújul.
Szombaton fényképeztem ezt a kiöregedett foszló akácfát. Mellette van egy nagy leamortizálódott lefoszlott bodzabokor is, ami nem látszik, aztán balra egy szép újulat. Fűrésszel szépen rendbe lehetne tenni, kisarjadna az akác is, és mellette a bodza is felnevelődne. (aztán valaki leszedné)
Válasz #784. hozzászólásra
Szia Koppány Vezér!
Ahogy nézem a képeket, tehát a második évben kihajtott vesszőkből választottál törzset. És a negyedik képen a fa már az évi nyár végén? Mert ez nagyon szép!
A kis elültetett gyökeres dugványokból a gazdája, már idén törzset szándékozik nevelni. Az első ültetvényénél is mindjárt nevelt, és jó is lett. Hozzá teszem, hogy jó földje van, és meg is ganézta. A második ültetvénynél, mi is fölneveltük mindjárt. Az is sikerült. Ősszel telepíteni szeretnénk. Gondolkodom, hogy hogyan legyen, de majd akkor lehet dönteni, amikor már látszik, hogy hogyan fejlődik.
Válasz #788. hozzászólásra
Anicska! Nálam a félfás dugványozás vált be. Az is úgy időzítve, hogy ősszel kalluszosodjon, és tavasszal gyökeresedjen ki. Ősszel a kigyökeresedett nem tűri az őszi átültetést, gondolom a hideg miatt. Fontos a dugványkezelés is, hogy ne veszítsen vizet, még rövid időre sem. Aztán vannak évjáratok, hogy rosszul sikerül.
Állományban pótolni nehézkes. Inkább az első években kell pótolni. Nem árt, ha van kéznél konténeres gyökeres dugvány, és egy jó esős pásztában kiültetni, általában júniusban. Esetleg ültetéskor mindjárt tenni alá egy pici Pannon startert.
Nos nem akarok senkit sem kioktani, és untatni, de a véleményem a következő
1: ha egy föld szárazak tűnik de van agyag tartalma akkor a molekulárisan megkötött víz felvető főleg ha a talajélet jó.
2: alapvetően a pótlásokkal mindenhol ez a baj minden gyümölcsösben. De tegyük a szívünkre a kezünket a pótlás megkapja mindazt amit a telepítéskor egy kis növény? Ráadásul versenyeznie kell a nagy fákkal a vízért és a tápanyagért, s ha még ebben a gyomok is vagy a füvesítés is ellene van akkor meg is van a magyarázat.
Az erdőben sem nő a rendesen a bodza csak az erdő szélén. Én sokat tanulok abból hogy figyelem a természetet, a különböző növény kultúrákat. S meglepő egyezések akadnak. Pl figyeljétek meg ahol felüti a csalán a fejét ott van nitrogén. (trágyakupac, vagy csak a zsák kiborult, mint az akácerdőben)
Az akácerdőt kedveli az őzlábgomba s egy sajnos nem ehető változata el is borította az ősszel az ültetvényemet. stb...
Vagy pl. az vadbodza tövek is szenvednek a törzsbetegségektől csak ki nézi?
A homokosabb foltok a túl sok esős években jók, míg a kötöttek pont fordítva. Szerintem pl. a kukorica sok mindenben hasonlít a bodzára. Pont akkor van a kukoricának vízigénye mint a bodzának július 2 felében. Tavaly a két táblám közt pont 30-50 mm eső különbség volt a szomszédaim kukoricái egyik helyen majd 8 tonna volt a másikon pont csak 3-4 a két táblám is hasonlóan adott stb...
Csyzynek!
Az elmult év időjárása igaz, hogy nagyon sok kívánni valót hagy maga után, de nagyon sajnáltam a fákat. Azt hittem nagyon sok ki fog pusztulni, mert eléggé elhagyták magukat. Aztán 1,2m-es gödröt kellett ásni, és akkor tapasztaltuk, hogy teljesen száraz volt a föld végig. Tehát, ha szárazság van, akkor nincs olyan föld, ami ellensúlyozná ezt az időjárást. Így most elhatároztuk, hogy öntözni fogjuk. Sajnos a szélkerekes módszer, ami a régi vágyam volt, nem jött be, mert a víz 12m alatt van, a szélkerék pedig csak 6m-ig tudja fölhozni. Így maradt a napelem. Remélem sikerülni fog, majd beszámolok róla.
Szioka:Tonibá
Válasz #787. hozzászólásra
Köszönöm Tonibá!!!
Nem egy ideális területen termesztem a bodzát,egy kicsit erre is gyanakszom .A tavaszi pótlások megindulnak ,de semmi tovább.Most már konténerest is nevelek és gyökereztetek is iskolába,A lerakott veszőből az iskolába sem gyökeresedik ki mind.Ezt nem értem mi okozhatja.Sajnos az aszály miatt van kiszáradás ezért aggaszt a pótlás.
Anicska! Nekem sohasem sikerült pótolni csak egyszerü ugymond helyére dugványozással. Mindig konténerbe (nylon zacskóba) jó humuszos földbe dugványozom, és ősszel a helyére ültetem. Így is van elmaradás, kb.20-25%, de legalább a többit ki tudom ültetni, és rendszerint a kiültetettek 100%-osan megmaradnak. Csak azt nem tudom,miért van, hogy a kiültetettek elég nehezen fejlődnek. Valóban hamarosan, a következő évben már a karóhoz lehet kötni, de utána nagyon lassan nő. Emlékszem, a telepítésnél, hipp-hopp már szép kis fák alakultak ki. Valaki biztosan tud rá magyarázatot adni.
Helloka: Tonibá
minnél öregebb az ültetvény amiről vágod a vesszőt annál rosszabbul fog gyökeresedni
Hát én mindössze két olyan biobodza termelőt ismerek aki tud úgy termelni, mint a konvencionális, ebből te vagy az egyik Tónibá. S még egyszer hangsúlyozom, nem rémíszgetésképpen, de a kiegyensúlyozott foszfordús tápanyagellátás a fontos, aki ezt meg tudja teremteni az a bodzát könnyedén tudja bióba termeszteni.
Amúgy az a jó föld aminek magas a tápanyagtartalma ráadásul Tónibá a tied a leírtak alapján is jól tarja a vizet...
Válasz #784. hozzászólásra
Hasonló képen ültetem,de nagyon nehezen gyökeresednek le a veszők.Gyökereztetőt is használok mégis nagyon alacsony a meggyökeresedési arány.Valamit rosszul csinálok vagy másnak is ilyen a tapasztalata. Örülnék ha kapnák egy kis segítséget ti hogyan gyökereztetek.Köszönöm a segítségeket.
Válasz #783. hozzászólásra
Szia Gox.
Én levágom azt a kis csonkot is.
Gyakorlatilag a dugványból 1 nyáron nevelt vesszőket tőben lecsípem ősszel,és ha minden jól alakul,a következő tavaszon már karó mellé tudom kötni a rügyből fejlődő új hajtások eggyikét.
A képek:
Válasz #781. hozzászólásra
Tonibá! Nekem az erősebbik ültetvényünk talaja hasonlít az általad leírthoz. Kukoricából 12 tonna lejött róla jó évben, erőlködés nélkül. És ebben az ültetvényben lassabban öregszenek a fák.
Ma láttam ezeket a kis csemetéket. Novemberben ültették.
Ki, hogyan ülteti ki? Így vagy lejjebb?
Én nem tudom, hogy honnan veszed, hogy az én földem jobb, mint bárkié. Most elmondom neked,hogy a földem annyira jó, hogy a fekete termő föld kb. 60cm. alatta tiszta agyag. Maga a fekete föld is agyagos, amit nehéz művelni, ha nedves nagyon ragad, ha száraz nagyon kemény, szinte művelhetetlen. Tehát mindig ki kell várni az optimális időt, hogy egyáltalán művelni lehessen. Az elhívattotságot én nem cáfolom, csak annyit, hogy aki bármit csinál, és nem odafigyelve(elhívatottan), annak bele sem szabad kezdeni, mert nem lesz jó a vége. A biotermesztésről meg annyit, hogy ez a jövő. Ha tetszik, ha nem. Öt év múlva pedig már annyi idős lesz az ültetvényem, mint a tied, és te is panaszkodtál, hogy kezd kiöregedni, kipusztulni egy- két fa, pedig te nem bioba művelsz. Nem szabad általánosságba beszélni. Pl. nálunk is van olyan ültetvény bioba, ami nagyon rossz, de állítom, ha konvencionálisan művelik, és ugyanúgy nem tesznek rá semmit már 15 éve, mint bioba, akkor ugyanígy nézne ki. Mikor mi belevágtunk a biotermesztésbe számolgattunk. Ha tíz-húsz%-kal kevesebb terem, akkor a szedés és szállítás költsége is kevesebb, és a felárral még mindig ott lennénk, mintha maradtunk volna a hagyományos gazdálkodás mellett. Így az 5ha-ra kapott 3milko, tiszta pénz(3év alatt). Aztán nagy meglepetésünkre, nem lett kevesebb a termés, hanem több lett. Ilyen is van. Úgy gondolom, ha továbbra is bioba megadom a földnek, ami jár, akkor 5év múlva sem lehet gond. Most már nagyon sok biotrágya, biovegyszer és biokondicionáló van, csak oda kell figyelni. Tudom, hogy úgy sem tudlak meggyőzni, de nincs is szándékomba. Mindenki úgy csinálja, ahogy jónak látja, de nem szabad ijesztgetni senkit sem. Én a magam tapasztalatát írom le, mivel kérdezték. Mindenkinek jó pihenést, amíg lehet, mert hamarosan itt lesznek a tavaszi munkák, és akkor hajrá!
Tonibá
1
bár a biotermesztés feltételei sokat enyhültek...és a tápanyag egy kardinális kérdés...
Szerintem nem mondunk ellent egymásnak Tónibá... hisz a Biót elhivatottak csinálják mint ti is. De! a tapasztalatom azt mutatja, hogy aki biotermesztésbe fogott 5 éve a támogatás miatt 10 emberből már 9 bánja... tehát csak 1 elhivatott... lehet kettő vagy 3... de e lényeg ugyanaz..
másrészt majd 5 év múlva meglátom mi lesz a véleményed, annak ellenére hogy a te földed alapból többet tud mint másoké...
Termelő2-nek!
Mi idáig még nem szórtunk szalmát, de úgy csinálnám, hogy a sor közepére bálázatlan szalmát pótkocsiról leszórnék, annyit amennyit el tudok majd dolgozni a földbe, ezt szártépővel átszecskáztatnám, utána rápermetezném az azoter nevü biotrágyát és rögtön leforgattatnám, a sorokban sorművelővel, a sorközökben kombinátorral. A többi a trágyában levő baci dolga. Az elmult 3évben, csak az azoterrel permeteztünk, úgy,hogy le a földre, és félórán belül leforgattatuk. Ez a biotrágya a levegőből levesz 120kg/ha nitrogént, és a földben levő szerves anyagok elbontásából még a szerves anyagtól függően 30-40kg-ot ha-ként. Ezenkivül a szerves anyagokból még káliumot és foszfort is tud a növénynek juttatni. Lehet, hogy hihetetlen, de az ősszel vett levélanalizis nagyon jó eredményt mutatott. Ezért merem ajánlani bárkinek. Amennyiben pedig k és ph hiányos a föld, tudom ajánlani a GreenSoll Humin-t, ha használod, a bodza nem potyog, a kocsánya erős. Igaz, hogy ezeket csak akkor lehet gazdaságosan használni, ha feketére(gaz nélkül) van művelve. Erre mondja a Csyzy, hogy biobodzát, csak elhivatottaknak érdemes termelni, de szerintem mindent csak akkor érdemes csinálni, ha elhivatottan csinálják. Még ezeknek a trágyáknak az áráról lehetne beszélni, de az egy másik téma.
Sziasztok:Tonibá
a trágyáknak az áráról lehetne írni, de az egy más téma.
Válasz #769. hozzászólásra
Tonibá Mennyi szalmát szórtok ha-ként és mivel szórjátok szét a szalmát?
Ezen kívül mit jutattok még ki tápanyagként és mikor?
Köszönöm
Válasz #775. hozzászólásra
Szia.
A BOTÉSZ oldalán minden infó megtalálható.
Válasz #773. hozzászólásra
Sziasztok Bodzások!
Érdekelne a 16.-ai Ácson szervezett bodzametszési bemutató!
Tudnátok pontosabb ibfóval szolgálni?
Névszerint kit kell keresni?
Hány órakor?
Pomtos cím se ártana,esetleg egy telefonoszám!
Köszi!
Információ: botesz.hu
Üdv.
E hónap 16-án lesz Ácson metszésbemutató. A kolléga ültetvényében kiépített mikroszórófejes öntözés van. Javasolni tudom, hogy gyertek el. Biztos vagyok benne, hogy lesz ott olyan ültetvényes is aki már öntöz, és alkalmas a találkozás arra is, hogy az öntözésről tapasztalatot cseréljünk.
Üdv.
E hónap 16-án lesz Ácson metszésbemutató. A kolléga ültetvényében kiépített mikroszórófejes öntözés van. Javasolni tudom, hogy gyertek el. Biztos vagyok benne, hogy lesz ott olyan ültetvényes is aki már öntöz, és alkalmas a találkozás arra is, hogy az öntözésről tapasztalatot cseréljünk.
Koppány Vezér!
Kb.3-4hónapja én is ezt kérdeztem. Senkitől sem kaptam rá választ.Nekem 500m hosszu a bodzásom, ráadásul nincs villany sem a környéken. Agregátorral próbáltunk öntözni árasztással, de az nagyon drága. Most csepegtetni szeretnénk, napkollektor segítségével. Talán a tavaszra elkészül, majd az eredményről beszámolok. Addig is türelem.
Tonibá
Üdv.
Érdeklődnék,hogy van e valakinek kiépített csepis öntözőrendszere bodzában?
270-280 méter szárnyvezeték hosszúságokat szeretnék hatékonyan beöntözni,aminek a kivitelezéséhez kellene használható információ.
Köszönöm.
B Peti
Czizy! A felvetésed, főleg az eleje, teljes képtelenség. Mindenről, ami a biobodza termesztéshez kell, (biotrágya, vegyszer, kondicionáló) számlával érkezik. Nekünk őstermelőknek nem lenne jó sumizni, hiszen akkor nem lenne meg a husz százalékos költségünk, és ez sok negatívumot vonna maga után. Egyébként nézz utána, minden , a vegyszer, a biotrágya, sokkal olcsóbb, mint az intenziv termesztésnél, és van olyan jó is. Lehet, hogyha elszaporodik a biotermesztés, akkor ez megváltozik. Természetes, hogy aki úgy gondolja, hogy a biotermesztéshez semmit nem kell tenni, csak várni, hogy majd szüretelünk, annak tönkremegy az ültetvénye. De ha intenziv termesztést folytatsz, és nem műveled, akkor is tönkre megy az ültetvény. Ha azt nézed, hogy 80q/ha-nál a biofelár 400ezer ft, akkor ezen elég jól lehet trágyát venni. A mostani biotrágyához pl. az azoterhez elég csak szalma. Ezt elhinted, lepermetezed azoterrel, beleforgattatod a földbe, és kész a trágyázás. Mi harmadik éve csináljuk, nagyon jó eredménnyel, teljesen meg vagyunk elégedve. Ennyi:Tonibáhttp://www.agroinform.com/forum.php?act=addAddon&tid=1771#
Biobodza csak elhivatottaknak, meg akinek van sok biotrágyája, vagy számla nélkül tud tápanyagot adni
de viccet félretéve, szerintem nem sikertörténet a biobodza, azért a felárért. Vannak szép ültetvények, de hosszútávon hiányzik a tápanyag utánpótlás.. Persze van zöldtrágya meg jó talaj, meg kivételes termőképesség, vagy meg kell elégedni félterméssel a konvencionálishoz képest.
Tehát ezért csak elhivatottaknak... szerintem... láttam sok szép ültetvényt a biotermesztés, az éghajlatunk és gazda "áldozatává" válni...