Fórum

Méhészet 

Létrehozta: kissanya, 2009-09-12 09:47:12

Új hozzászólás Frissítés
  • Válasz » #543 csuti0 | 2019-05-09 07:28:55

    Válasz szantofold22 #542. hozzászólására
    Sziasztok!
    Jómagam mind két oldalt képviselem a témában,méhészkedést inkább csak magam kedvtelésére végzem. Gyerekkorom óta érdekeltek a bogarak,és mikor a termeléssel kapcsolatban olvastam egy tanulmányt,hogy menyivel és, hogy befolyásolja a termés milyenséget,mennyiséget egy méhek által beporzott terület.Akkor úgy döntöttem belevágok, és a terményeimet magam fogom beporoztatni. Most is ott vannak a bogaraim a földem szélén, és mivel igen vegyszerigényes kultúrákat termesztem így fennáll a veszélye ,hogy lemérgezem őket. De odafigyeléssel és a vegyszerekre vonatkozó utasítások maradéktalan betartásával még soha nem okoztam mérgezést!
    Szó esett itt az illegálisan lepakoló méhészekről,ez valóban nem szabályos. De a gazdának attól még úgy kell eljárnia ahogy azt az vegyszerezési előírások megkövetelik. Lehet a körzetben (5km) akár más legális méhész is,sőt ott vannak a vadonélő beporzók is.
    Ez az 1000 He gazda esete nagyon nem jó példa. Ha nem megfelelő technológiával használt rovarölőt akkor bizony hibázott,és teljesen indifferens,hogy egy illegális méhest mérgezett le,ha bizonyítható,hogy ő volt a akkor fizet! Kezdeményezhet birtokháborítási eljárást.
    Egyébként meg az a meglátásom,hogy a régről megmaradt gazdaságok sokkal toleránsabbak a vándor méhészekkel mint az újonnan létrejött "földbirtokosok" Van egy idős méhész barátom "mentorom" akit minden évben hívnak több beporzási időszakban is,és előre elkészített helyet is kap a gazdaságoktól,cserébe néhány üveg mézzel honorálja meg az ottlétét!
    Üdv.:Csuti

  • Válasz » #542 szantofold22 | 2019-05-08 23:01:46

    Válasz Matyi50 #541. hozzászólására
    Viszont ismerek olyat is aki vagy 1000 ha on gazdálkodik és nem érdekelte az e fajta cigánykodó minden jogot tudó darazsas! Szépen feltankolták a Berthroodot pirretroiddal meg ami kellett még cucc és megindultak.Seperték a dongókat a földről.Lett is egy jókora feljelentés, de neki meg volt egy faxa ügyvédje és megállta a helyét a birtokháborítás ,a hivatlan vendégként betolakodó ,ellenszolgáltatás nélkülöző munkát szándékosan hátráltató védekezés.Semmit sem kapott a vegyszerezős e miatt.Igy mindenki mehet mindenhova...Mert a komát senki nem hivta szerződése nem volt ,Ma már a gps pontok világában beazonosítható a tulaj a környék s ugy pakolok hogy egyeztetek.Különben egy pökhendi méhész mit csinálna egy drónos vegyszerezővel ami 2-3 km is el tud menni esetleg folyón át.Mivel kergeti villával?Egyszóval nem kellene ezt nagyon erőltetni.Tisztelet a tisztességes méhészeknek.Mert sajnos ezt a szakmát is elöntötték a kontárok akik miatt szenvedhetnek a valós és értékes munkát végző kaptártulajdonosok.

  • Válasz » #541 Matyi50 | 2019-05-08 16:12:35

    Válasz szantofold22 #540. hozzászólására

    Egy méhegészségügyis is áteshet a ló túloldalára. Amikor se szó se beszéd lefoglal meg kitábláz egy idegen vándorméhész,aztán ha megkérdezik milyne alapon,még neki áll feljebb,hogy őneki bizony a helyi főméhész mondta :D ,Kiderül,hogy a helyi méhegészségügyis meg adja a jobbnál jobb ötleteket meg helyeket zsebpénzért. Mindezt úgy,hogy sokszor a tulaj köpni,nyelni se tud. Lepakolnak az útra,rámennek a vetésre,vagy a főméhmaffiózó méhegészségügyes meglát egy permetezőgépes traktort a határba,rögtön rohan kifelé és kérné számon a gépészt mivel permetez,vagy épp rájuk hívja a nébih-et,még búza permetezéskor is. No az ilyeneknek előbb utóbb kiverik a tudományt a fejükből. Elfelejtik,hogy gazdálkodók nélkül ők se lennének.
    Nyomatják sokan ,hogy a növényvédőszerektől ,meg a gazdálkodók pusztítják el a méheket...közben meg a mostani hideg periódusban meg kell nézni mennyi bogár pusztul el,visszaeseik a családok létszáma márciusira sok profinál is,és ez közel sem a vegyszer miatt van,hanem emiatt a sosem látott, kaotikus időjárás miatt.

  • Válasz » #540 szantofold22 | 2019-05-08 09:55:59

    Érdekes ez a darazsazás.!Véleményem szerint nem azért van itt annyi méh mert ez akkora üzlet és mindenki szereti magát hülyére csípetni...
    Kicsit lentebb ásunk felszinre jönnek az okok.
    Pl Egyik valós és tisztességes méhész barátom ennek a nagy térhódításnak lett az áldozata.

    Ez pedig a nagy fiatal gazda haszonlesés.Mit is vállaljunk gyorsan a nagyapa 2ha földjére a 9.emeletről sztory amivel nem kell bajlódni és kész.
    Szerintük a méh.Az első körös Bmwt vasaroló sok mehet bevállaló erdő szélre hivatlanul kibaxom az ott lévő tulaj egyeztetése nélkül mert ott viragzikma napra repce aztan az meg kerülgesse hivogassa a nagyvárosi ficsurt a bulibol hogy este zarja be mert megy a vegyszerező,s utana 2hetes eső gomba stb jön a munkát nem tudom elvégezni.De ha kiirtja a rovart meg megy a puffoggas..

    Nos az én komám valami hasonló méhészbe boltlott bele egy akác legeltetés során aki nem nézett rá igy neki sikerűlt összeszedni azt a bizonyos Méh vagy körtés vagy milyen rothadást.A vadi új kaptarak vagy 70 család lett legázosítva mézzel együtt eltüzelve.Rossz volt nézni egy tróger miatt.S szerintem e miatt van sok kamu méhész.Akik miatt a lenti kolléga dohogott.
    A korrektség valójában ugy nézne ki.
    Megkeresem a tulajt és megegyezünk.Igen megegyezünk.Szép és jó szöveg a beporzás mögé bujni milyen és mekkora haszon az a tulajdonosnak(de termett az öcsi mikor te nem voltal itt akkor is ugye...)
    Igy tehát mivel a földbérletet nekem is ki kell fizetni mezőőri dij stb iprüzési adó miegymás igy amiből lehet hasznot kell húzni.Nem irreálisan de azért igenis fizessen díjat.Itt a nádasok szabadtablásának is vége lett vetve 10 eft/ha és barmi gond van hívhat övé a jog pakolhat a nádasba ha valamelyik pampog viszem a tulajdoni lapot a vele kötött szerződéssel és kiállok a bérlőm mellett ha már fizetett érte .Ott a nád az érték ha már ugy jártam hogy bele mértték
    Vagyis itt a méz a produktum.Én személy szerint néhány kg mézet értsd 2-3 kg kérek s 10ha körüli naprát vagy ezt azt adok cserébe odapakolhat.Vegyszerezés előtti napokban tartom a kapcsolatot mikor hogy lesz .Ok plusz nyűg de adott valamit ha oda engedtem akkor tarsuk tiszteletben egymást.Főleg ha mondjuk pl pénzben egyzünk.S miért is ne lehetne.Ez üzlet a több ezer ft os méz...Ja van vele baj.Nem vitatom pergetés odafigyelés teleltetés ,szaporítás ,kaptárlopás stb.De ugyanez megvan a növényeknél és más egyébb állatnál is.Jah hogy akkor már nincs annyi haszon ..? Hát kérem,a napra repcének ez is egy produktuma értéke nemcsak a mag ,hogy ki lehet adni méhlegelőnek.Akár a gyepet az is 5-10 eft/ha körül megy nemhogy hajtom rá a gulyátba más füves területére.

    Tehát itt a vannak a gondok.Ezt ezeket kellene tisztába tenni.
    Mert az hogy hivatlanul odapakolok kilokok a egy táblát oszt csókolom majd hivjàl az ugy nem járható út.

  • Válasz » #539 zsozsi51 | 2019-05-08 08:42:50

    Jó lenne már felfogni mind2 félnek, hogy hogy csak együtt lehet mindenki eredményes, mert mind2 félnek szüksége van egymásra. Itt meg azt olvasom, hogy tiporja egymást a magyar...

    Azért van 1-2 környék, ahol mind2 fél számít a másik munkájára és tiszteletben is tartja azt.

    Mondjuk most itt nem ezt olvasom...

  • Válasz » #538 ND | 2019-05-08 07:17:53

    Válasz 74daiwa74 #533. hozzászólására

    Fizetni minden évben fizetjük a kárenyhítést, de kapni még egy kanyi vasat nem kaptunk vissza kár esetén.
    Tudtommal nem is fizet csak akkor ha volt piaci biztosítás IS.
    Olyat a Méhész nem köthet?

    Mindenkinek szabad a pálya, maga dönti el mibe fekteti a pénzét, miben kockáztat. A Méhész a méhet választotta.
    Nem lehet az olyan rossz bót, mert ahogy Dízel Tibi is írta, robbanás szerűen megnőtt a Méhek száma korábbihoz képest.
    És valljuk be, ennek okán hígul a Méhész társadalom, egyre több a kocaméhész, szakbarbár. a pár órás tanfolyamával azt hiszi mindent tud, gondozni baszik őket, és ha pusztul az állomány biztos nem ő baszta el (nehogy már bevallja, főleg ilyen jó kis Greenpeace hipe-os hátszélnél)

    Tisztelet a kivételnek

  • Válasz » #537 Diesel Tibor | 2019-05-08 01:02:35

    Válasz 74daiwa74 #534. hozzászólására

    1860-ban a falumban 15kas méh volt ,most közel ezer kaptár van,a föld ugyan ennyi volt mint most,közel 10000 négylábú legelt 1860-ban a falu határában most 2000db,ezt csak azért írtam ide ,hogy lásd mekkora változás ment végbe 150év alatt,a méhészet egy nagyon jövedelmező ágazat,ha nem így volna akkor most is csak 15kas méh volna a faluba.Nem vagyok a méhészek ellen,a méhek ellen meg főleg nem,legyetek csináljátok,de ha neked lenne 30heki földed ,(akár lehet is) de mégsem veted be az egész földedet méhlegelő keverékkel,mert majd elmegyek a szomszéd faluba és mézelek ott meg baxakodom vele,hogy mikor permetezzen ,vagy ,hogy mikor tárcsázza ki a saját repcéjét.Ideje lenne beruházni saját földekre és ott etetni a méheket,és akkor úgy vegyszerezel ahogy jól esik.smile cowboy

  • Válasz » #536 Bobo77 | 2019-05-08 00:23:05

    Válasz 74daiwa74 #534. hozzászólására

    Mennyi a méhek etetésébe tartásába beletolt költség csak hogy tisztába legyek vele?Milyen kötelezettségei vannak egy méhésznek a hivatalok felé?

  • Válasz » #535 Batka | 2019-05-08 00:07:22

    Válasz 74daiwa74 #534. hozzászólására

    Hát, megvallom őszintén igen keveset tudok a méhészetről, különösen az ökonómiájáról.
    A kárenyhitésről annyi fogalmam és tapasztalatom van, hogy szept 15 ig kell befizetnem hektáronként ezer forintot, vissza még nem kaptam, igaz nem is kértem. De az biztos, hogy a visszakapott összeg messze nem fedezi a termelésbe befektetett pénzt, szóval ettől senki nem lesz boldog.... De ezek mind külső tényezők, ezekhez nekünk kell alkalmazkodni.
    Ami a napraforgót illeti, sajnos gazdaszemmel nézve is elmondható, hogy bármilyen legyen az év a gazda azt mondja amit a méhész, "az jó szokott lenni" tehát kevésbé gondkodik rajta, hogy beleküldje-e a hidast vagy sem. Bele fogja, mert ez a kezelés megtérül nagy valószínűséggel. Illetve, ha kihagyja és jön a sclero, az minimum 40%-ot söpör ki a raktárból, pláne úgy, hogy hol vagyunk már az elvileg ideális 5 éves forgótól, ez inkább már 3!!!!
    Amit leírtál a mostohagyermek státuszról számomra azért furcsa, mert itt úgy érződik, hogy a méhész társadalom érdekérvényesítő képessége messze több a mienknél. De ezzel sincs baj, amíg szakmai alapon és az érintettek vitatják meg a kérdést. De a f... Bookon nyomott mentsük meg a méheket kampányoktól rendszerint felmegy a vérnyomásom....

  • Válasz » #534 74daiwa74 | 2019-05-07 23:32:10

    Válasz Batka #529. hozzászólására

    Még egy szösszenet és talán a gazdák is megértik, hogy miért aggódnak a méhészek ha látnak egy hidast mondjuk délután fél kettőkor a röpkörzetükben. Amennyiben onnan indulok, hogy Január. Nincs nagy gondom, a méhek telelnek kezdődik lassan a kaptárban az élet. Február, még mindig nem sok a gond már zajlik az élet a kaptárakban, bár már mind a két hónapban aggódik a méhész, hogy a méhek valamikor kijöhetnének üritkezni , tisztulni, mert ugye már rég a kaptárban telelnek. Március, nos már munkás hónap, a méhésznek, is a méhnek is. Sok pollen, sok fiasítás gondozás, készülés az évre. Nos ha az én méheimmel történik valami márciusban, annak visszafordíthatatlan következményei lesznek, ami logikusan veszteséget jelent. Legyen ez a márciusi fagy, ami kivégzi a fiasítás nagy részét, vagy növényvédelem. Ami biztos , hogy semmilyen támogatást, segélyt nem fogok kapni, sem arra vonatkozólag, hogy a fagyok miatt összezsugorodott méhcsaládok nem fognak tudni termelni, sem arra nem kapok támogatást, hogy ha lefújták a méheimet. Még átmeneti segélyt sem kapok, hogy új családokat vásároljak, míg tart az eljárás. Április, jön a kritikus hónap.A szitu ugyan az mint Márciusban. A különbség annyi, hogy ha a gazdának kifagyott a repce, megkapja a fagykárt annyit amennyit de kap, valamint kitárcsázza a repcét és vet egy másik kultúrát amin realizálhat hasznot. Ezzel párhuzamban nem kérdeznek meg minket méhészeket, hogy a kitárcsázott x hektár repcéről mennyi mézünk lett volna? Mert akkor annak a termeléskieséséből származó veszteségéből valamicskét megtérítenének fagykár gyanánt. Május túléltük a repcét , semmi gond van valamennyi mézünk is, de a fő bevételi forrás az akácméz volna. De az ördög vigye mint ebben az éven is , meg kell nézni mennyi méhész lessz az erdőkbe. Jött a márciusi fagy ami odavert a méheknek, de senki nem figyelt oda hogy odavert az akácnak is. Na nem baj megyünk akkor is a fagyos erdőre majd ha eláll az eső. Nos ha a virág nem tart ki mint 2014-ben akkor puff neki egy deka akácmézet sem sikerül termelni. Marad a méhek etetése napráig. Természetesen senki nem fizeti ki a kiesést. Sem esőkárt , sem fagykárt, sem semmit. Nagy nehezen túl éli a méhész az évet szinte semmilyen terméssel, és bízik a napraforgóban, hogy az " jó szokott lenni" aztán jön a vegyszer őrület. akkor virágzik a csemege, a napra és a hidasok szinte le sem mennek a pályáról. Remélem érezhető, hogy a méhész ágazat még mindig egy megtűrt mostoha gyereke a mezőgazdaságnak. Szaktanácsadóink elmondásai szerint a megkérdezett illetékesek, arra a kérdésre, hogy a méhészeknek a kiesett termés után miért nem jár semmilyen kárpótló támogatás, úgy mint a gazdáknak, az volt a válasz, hogy legyen elég a méhészeknek az amit az omme ad nekik.
    Biztatnám a gazdálkodókat hogy hívják föl az omme bármely szaktanácsadóját, vezetőjét és érdeklődjenek bátran afelől, hogy mennyi támogatást kapnak a méhészek a kiesett termés után. Érdekelne majd ki milyen választ fog kapni.

  • Válasz » #533 74daiwa74 | 2019-05-07 22:55:50

    Válasz Batka #529. hozzászólására

    Tisztelt Batka!
    Azt gondolom hogy ma a mezőgazdaságban lévő szereplők túl távolra kerültek egymástól. Minden túlontúl hivatalossá túlszabályzottá vált. Ennek még sem lehet látni az eredményét. A méhész társadalom egyre inkább a kárát látja ennek a nagyon fontos túl szabályozott kamara világnak. Amiben egyet értek a kölcsönös tisztelet. Valójában a kérdés, hogy ezt milyen szintről kellene kezdeni. Közös érdeke a gazdának és a méhész társadalomnak is a MÉH iránti tisztelet, hisz mind a két szektor rengeteget köszönhet nekik, belőlük élnek. Ha már őket megtanultuk tisztelni akkor képesek lehetünk összhangban vigyázni rájuk, és érzésem szerint ha ez kialakul a felek között a részleteket egy kávé, egy bogrács, egy pofa sör mellett meg lehet beszélni. Kérdeztem a helyi gazdakör tagjait hogy mit szólnának ha pár méhész elmenne az előadásaikra és megpróbálnánk átbeszélni téli nyugodt délutánokon , hogy kinek mi a prioritása, a gondolata. Érdekelné a méhészeket a gazdák nézőpontja. Gondoltam sok olyan részletet el tudnánk mondani a technológiáinkról amit eddig lehet nem értettek meg vagy rosszul értelmeztek. Beszélgetnénk a növényeikről, hisz sok év tapasztalat után sem tudják hogy a méh mire megy gyűjteni és mire nem. Esetleg megpróbálni összedolgozni a permetezés idejének meghatározásában vagy hogy ezek beporzókra mért negatív hatásait milyen módon lehetne minimalizálni. És sorolhatnám az ötleteket amit szerettünk volna, úgy hogy mi méhészek beszélgetünk a gazdákkal, nem pedig a mondvacsinált bürokratikus érdek képviseletekre bízzuk a sok semmibe beszélgetést levelezgetést egymással, ami mondjuk jól néz ki a médiába. A válasz számomra megdöbbentő volt. Több gazda (tisztelet a kivételnek) azt mondta nem járunk efféle bohóckodásokra mert nincs értelme. Akkor azt gondoltam hogy azt nevezi bohóckodásnak amit felkínáltunk. De nem. A saját gazda összejöveteleket nevezte annak. Azt mondták , hogy egy baromság okoskodás, parasztvakítás megy ezeken a gyűléseken.Szomorú lettem, mert úgy érzem amíg ez így van messze a megoldás.

  • Válasz » #532 74daiwa74 | 2019-05-07 22:03:49

    Válasz Sanyee #528. hozzászólására

    Tisztelt Sanyee!

    Ne haragudjon, hogy nem fotóztam le az önnek ígért írást. Ám a következő linken megtalálja a kért információt a szerek keverhetőségéről. Az írás 50. oldalán foglalkozik e témával az írás.

    Ez az infó az OMME oldalán a MONITORING fül alatt minden évben elérhető.
    Remélem hasznos infókat tud meg belőle.

    http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2017/12/Monitoring-2017.pdf

    Engedje meg, hogy egy korábbi hozzászólására még reagáljak, melyben hozzászólásában nem érti, hogy a méh mit keres a "kukin" vagyis a kukoricán. A válasz egyszerű, a virágport ami temérdek sok van rajta. Annyit gyűjt róla a méh, hogy még augusztusi virágpor mintákban 60 - 70 % ban jelen van a takarmány kukorica virágpora.Ezt a kérdést egy helyi több mint 30 éve földet művelő nagy földes gazda is feltette aki csemegekukoricát akart permetezni dandár virágzásban karate-val, du. 13:20 kor 38c fokban. Ki sem jött a földjére megnézni a több százezer vagy millió méhet akik gyártották neki a csemegetengerit. Fura....

  • Válasz » #531 Pont | 2019-05-07 11:10:19

    Válasz 74daiwa74 #527. hozzászólására

    Borzasztó dolog, ha valakit kár ér, a gazdák tudják ezt, lásd viharkár, aszály, vadak stb... Gyakran veszik oda akár a termés fele is, nem nagyon mozgatja meg a társadalom ingerküszöbét. Megfeledkeznek róla, hogy az emberiség élelmiszerkészletét állítják elő. Nem lehet hallani olyat, hogy a tengerbe borítanák a gabonát a felesleg miatt, nincs felesleg, így is milliók hallnak éhen. Minden olyan megoldás ami csökkenti a termést még több ember éhenhalásához vezet. A növények megbetegszenek, gombák, rovarok, gyomok elnyomása által, ezért, hogy minimalizálják a terméskiesést, gyógyszereket adnak a növényeknek, igen-igen sok pénzt kénytelenek áldozni rá, nem jókedvükben szórakozásból teszik. Az, ha a forgalomban lévő engedéllyel rendelkező szabályosan kijuttatott növényvédő szerekkel baj van, az nem a termelő sara, ezt azért így is át kellene gondolni. Jelenleg boszorkányüldözés folyik a gazdák ellen, tömegével kezdenek eljárást ellenük, mintha szándékosan, aljas indokból irtanák a méheket...

  • Válasz » #530 Sanyee | 2019-05-07 10:29:51

    Válasz 74daiwa74 #527. hozzászólására

    Tisztelt 74daiwa74.

    Nem a NEOniK. védem, sőt jó is, hogy kivonták őket a méhek védelme érdekében, de önmagában nem hiszem, hogy csak ez okozhatta a teljes összeomlást. De ha a gazdákkal konzultáltak, hogy van aki használta van aki nem akkor idáig miért nem okozott akkora szemléletes kárt olyan helyen ahol használta a gazda és mégis visszatértek a méhekkel együtt? Nem pedig totális elhullás volt a vége?
    Mert gondolom csak egy napraforgó tábla mellé megy a méhész és ott nincs válogatás, vagy NEOniK kezelt volt vagy sem.

    Fipronil pedig nincs forgalomba se csávázásra se permetezésre, ha jól tudom 2013 óta. Szóval megint maradnak a NEOniK.
    Viszont amit mondott, hogy későbbi elhullást is okozott a kaptárban az ilyen atkaírtú lapos kezelés az újra betelepített méheknél az elég komoly hatásra utal. A NEOniK. szerintem nem csinálnak ilyet, vagy ha mégis azt már régebben tudnánk. Ezért mondom, hogy régen is volt NEOniK. sláger.
    A Fipronil-t meg nem venném csak pár egyedi esetnek, ha ilyen komoly szer. Még későbbi hígulásnál a NEOniK.-al összejátszva is okozhatott elhullást, amit önmagában csak a NEOniK. idáig nem csinált.

  • Válasz » #529 Batka | 2019-05-07 10:05:54

    Válasz 74daiwa74 #515. hozzászólására

    Köszönöm a hozzászólást, részemről nem cél, hogy a méhészeket vegzáljam, hogy eleget tesznek-e a számukra előírt adminisztrációs kötelezettségeiknek, vagy sem. Azt gondolom, nem ezen múlik, hogy mindketten elégedetten zárjuk az évet.
    Amúgy egyébként mire megyünk az önkormányzati információval? Kérdés nélkül is tudom, hogy van méhész 5 kilométeren belül...Ergo úgy kell eljárnom, hogy van!
    Amit a napraforgó eltérő vetésidejéről írtál, szerintem annak sincs nagy jelentősége. Ilyenkor eszembe ötlik az, hogy kb 15 éve helikopterről permeteztük endoszulfánnal a virágzó kukoricát diabrotica ellen nem kis felületen, anélkül, hogy bárki reklamált volna méhpusztulás miatt. Vagy épp a múlt nap lapoztam fel a növénytermesztés könyvet, amiből anno tanultam, lucerna növényvédelmi technológiájában virágzáskor szintén thiodan , igaz méhkimélő technológiával!! 92-es kiadás! Akkor mi változott azóta, most megjelenik a permetezőgép a tábla szélén és kitör a balhé. de a kommunikáció valóban fontos, de inkább egymás kölcsönös tisztelete, azzal jön a normális kommunikáció is automatikusan.

  • Válasz » #528 Sanyee | 2019-05-07 09:36:16

    Válasz 74daiwa74 #526. hozzászólására

    Tisztelt 74daiwa74.

    Igen rosszul fogalmaztam. Neonik. alapu es fipronil szerek nem egy es ugyanaz. Esetleg csak hatasaban.

  • Válasz » #527 74daiwa74 | 2019-05-07 00:21:55

    Válasz 74daiwa74 #526. hozzászólására

    Tisztelt Sanyee!
    Még egy gondolat ami mentén hamar rá lehet jönni hogy ki, és mik a bűnösek.
    Egy méhészt ha mérgezés ér egyértelműek a tünetei. Mit amikor valaki túl sokat iszik. de nem ez a lényeg. Lemérgezik a méhészt összeomlik az állománya.Mondjuk a 60 családból lesz 30 család. A gazdák azt mondják felénk, hogy ááá biztos a méhészek nem értenek a méhekhez, vagy ááá ez valami új vírus ami kivégzi a méheket. Rendben. De mért nem mindet? De hogy lehet hogy egyszerre hülyül meg minden méhész, és nem ért a méhekhez, pont a napra virágzás idején? Tovább megyek a családroncsokból a következő évben minden méhész visszahozza az állományát gond nélkül, majd ahogy vége a vadon virágzó kultúráknak, a gyümölcsöknek stb, és jön a repce, elkezd a jó kondiccióban lévő állomány hanyatlani. Ezt kell megérteni, hogy amikor egy méhész olyan kultúrákon mézeltet ami nincs szerekkel kezelve, akkor fejlődik, és mihelyt egy mezőgazdasági monokultúra közelébe ér, el kezd hanyatlani, jobb esetben stagnálni.Értem? Szóval szerintem a méhész embernek annyit lehet megköszönni, hogy szól hogy gond van. Amit egyszer remélem megért majd mindenki, hogy nem a méhekkel van gond. Ők csak jelzik hogy gond van, a méhész meg tolmácsolja, hisz ő ért valamelyest a méhek nyelvén.A régen is volt NEO slágert azért nem szeretem hallgatni, mert a gazdákkal folytatott beszélgetésekből kiderült , hogy régen sem vette meg mindenki mert volt olcsóbb permetszer, aztán inkább fújták többször a táblát ha kellett. Természetesen ez sem volt megnyugtatóbb de hallomásaim alapján nem volt ennyi gond a méhesekben. Persze volt akkor is eseti mérgezés meg főként regionális de semmiképen nem országos.

  • Válasz » #526 74daiwa74 | 2019-05-06 23:59:20

    Válasz Sanyee #524. hozzászólására

    Tisztelt Sanyee!

    Kérem tisztelettel informálódjon kicsit pontosabban. A gyár amely az atkaölő készítményeket csomagolta, más rovar, jobban mondva parazita irtó készítményeket is csomagol. Az eddigi ismeretek alapján egy a kutyáknál macskáknál használt csepegtetős kegyszer csomagolása után nem lett a gépsor kellően kitakarítva, és így ennek a szernek a hatóanyaga amely a fipronil belekerült a méhgyógyászati szerekbe. Természetesen az első szériák kivégezték a méheket a következő széria mivel hígult a szer már csak a felét vitte az állományoknak és így tovább.
    Nos az akkumulálódás és hogy mit tudnak a szerek. Egy Dunántúli méhész több száz családja elpusztult nullára ez miatt a baki miatt. Meg volt az kárfelmérési eljárás és állítólag a méhész gyorsan visszavásárolt egy csomó méhet hogy legyen megélhetése. Ez a szer olyan erős a fipronil hogy az újra betelepített családokat is kivégezte. Senki nem gondolta hogy a lépek és a kaptár falai ennyire beszennyeződtek.

  • Válasz » #525 74daiwa74 | 2019-05-06 23:46:07

    Válasz Sanyee #522. hozzászólására

    Tisztelt Sanyee!

    Egy szemléltetés az évek óta használatra. A vegyszerek zöme lebomlik!! Halljuk ezt, mindenhol a csapból is ez folyik. Akkor kérdezem én mi a francnak kell időszakosan orvoshoz járni annak aki túlnyomásos hidason dolgozik?
    Hát beszívhat valamit? Na és majd lebomlik semmi baj.Igen az éveken át szennyezett föld folyamatosan mint egy akkumulátor tárolja a szereket csak egy ismert közülük(DDT)vagy ezek bomlástermékeit, és senki nem tudja hogy az új szerek+bomlástermékeinek keveredése mit okoz, és hogy milyen vegyület alakul belőle.Azt végkép nem tudja senki hogy ezeket az éppen vetett kultúra amikor felszívja hogyan hat a külvilágra. az akkumulálódás a méhészek szempontjából fontos dolog. Meg fogja érteni. A méhésznek a földje mondjuk a lépkészlete. Elveti bele a méheit amik kikelnek , majd hasznot termelnek. Nos a méheknek haszon a méz a virágpora propolisz hisz mindezektől maradnak életben. Nos a gombaölő szerről egy pár gondolat és így érthető lesz. A méh hazahozza a nem jelölés köteles rovarokra nem veszélyes gombaölős virágport+ plusz mellé jön a nektár is. Tök jó a méhnek mert van mitől élnie. Igen ám de a gombaölőszert nem tudja a méh megemészteni, legfőképpen a fiasítása azaz a csecsemő méh. Ennek a hatása hogy egy csomó ki sem kel vagy ha ki kel tök béna nyomorék.Ezt azért nem veszi észre a méhész mert nincs hulla a kaptár előtt mint a mérgezésnél és viszonylag ki tudja rúgni a család magát ha nem jutott sok ilyen virágporhoz. Ami a gond hogy a lépsejtekbe tárolt virágporból a szer hatóanyag szépen beszívódik a viaszba és ott akkumulálódik minden más szerrel ami csak a kaptárba jut. Ennek az a következménye, hogy amelyik sejtben sok a szermaradvány oda az anya már soha többé nem tesz petét. Így egyre kisebb helyen kel neki a család utánpótlását biztosító egyedeket kinevelni.Ennek a vége az szokott lenni hogy ha a fészek valamiért zsugorodik ott maga a kolónia is zsugorodik. Egy gyenge család már semminek nem tud ellenállni. A rovarölőket meg sem említem , és a méhészek által használt atkaölőket, amelyek pár éve kísérteties módon itt ott ölik a méheket ahelyett hogy védnék.

  • Válasz » #524 Sanyee | 2019-05-06 23:36:33

    Válasz 74daiwa74 #523. hozzászólására

    Tisztelt74Daiwa74.
    Idén már szántóföldön semmilyen NEOniK. szert nem lehet hasznàlni.
    De azt sem kell elfelejteni, hogy az ilyennel szennyezett atkaírtók még veszélyesebbek voltak ennél, mert ott közvetlen a méhek mellé vitték be a szert.

  • Válasz » #523 74daiwa74 | 2019-05-06 23:22:55

    Válasz endypapa #497. hozzászólására

    Tisztelt endypapa!
    Senki nem szidja önöket!! A gond az hogy a kommunikáció elég rossz irányt vett. A méhészek a döntéshozókat szidják akik engedélyeztek olyan szereket amelyek hatásai elsőként a beporzó rovarokon jelentkeznek láthatóan. Ezen belül természetesen a házi méheken. Természetesen kiveri a biztosítékot hisz hatalmas gazdasági károk keletkeztek. nem csak mint méh családok hanem a kieső termés is. A döntéshozókat szidja a méhész társadalom. Felénk a méhészek kapcsolatba kerültek a gazdákkal, oly módon ,hogy a gazda megkereste a méhészt , és azt kérdezte, hogy feljelentette e a méhész őt mert hogy a NÉBIH vizsgálódik ellene. nos ezeknek a beszélgetéseknek az alkalmával kiderült, hogy a NÉBIH által engedélyezett (gazdák szerint nem volt választásuk)szerek után vizsgálódnak, és az összes vizsgálatot a saját laborjaikban végzik. Nos ha a gazda rá van kényszerítve arra hogy csak egy féle csávázószeres magot vehet és vethet, és következik a vetésforgó akkor azt gondolom hogy ezért nem a gazda a hibás. De amennyiben valaki okoskodott annak hulljon porba a feje. Azt kell látni a NEOS szerekkel, hogy amíg opció volt addig választhatta a gazda hogy használja vagy se, az amúgy igen drága kegyszert. És igen akkor is voltak méhpusztulások!! Csak nem tömeges, meg nem volt hírértéke. Most hogy mindenhol engedélyezték ezeket a finomságokat az ország egész területén nagy a baj, és nincs felelős.Ami a nagyobb gond, hogy nem reklámozzák hogy a NEOK a rovarvilágtól kezdve az EMBERIG bezárólag mindent ütnek. Felénk a földeken összegyült pangó vizekben mutatták ki a neot. Temérdek méh pusztult el ami abból ivott. A fecskéket gyilkolja amelyik abból a pocsolyából építi a fészket. Szóval míg a méhekről vitatkozunk addig zajlik az "élet". Fogynak a vegyszrek ürülnek a raktárak, telnek a zsebek, és egyre többe betegszenek meg a nagyon szép csuda friss ropogós világtól.

  • Válasz » #522 Sanyee | 2019-05-06 23:07:39

    Válasz 74daiwa74 #521. hozzászólására

    Tisztelt 74 Daiwa 74.
    Azt megköszönném!
    Bár nekünk termelői szemmel furcsa az egész, mert szerintem évek óta használt szerek lesznek, amik idáig nem okoztak ekkora/ilyen gondot.

  • Válasz » #521 74daiwa74 | 2019-05-06 22:58:59

    Válasz Sanyee #518. hozzászólására

    Tisztelt Sanyee!
    Az OMME által végzet szinergecia vizsgálatokról szóló táblázatot nagyon szívesen lefotózom önnek holnap. Sajnos igen . Ez is most derült ki hogy két mondjuk úgy erős idézőjelben ártalmatlan vegyszernek a keveréke egy ártalmas harmadik vegyületté alakúl. De ezt holnap átküldöm .

  • Válasz » #520 74daiwa74 | 2019-05-06 22:55:08

    Válasz csoppika #514. hozzászólására

    Félre értések elkerülése véget írom. A repce önmagában is köszöni szépen jól el van a széllel. A szél porozta növénye egyike. De mivel gazdasági célokat szolgál, nem bízzák a gazdák a véletlenre, így méheseket engednek (jelzem kapzsi módon eszetlenül tisztelet a kivétel ha van ilyen) a földjeik mellé telepedni.
    A hektár per család szám a méhész vonatkozásában fontos. Fajtája válogatja de a repce 1ha/3család méhest lát el oly módon hogy van csekély mennyiségű elvehető méz. Természetesen ez megint egy érdekes dolog hiszen van hogy látni rengeteg kaptárt a földek partjára rakva, viszont szakmai szemmel nézve elég sokban nem egy család van hanem csak családocska.

  • Válasz » #519 74daiwa74 | 2019-05-06 22:46:11

    Tisztelt Hús Futár!
    Olvassa el amit a képen lát, a többit önre bízom. Ha kivégzi a méheket rendben. Nincs tovább, nem kell alkalmazkodnia hozzájuk tovább. De hogy a vadon élő beporzókat ha kivégzi hogyan lesz napra termés azt nem tudom. Vagy a vadon élő beporzókat nem üti a vegyszer? Akkor lehet hogy átverték a vegyszergyártók.
    Egyet kell megérteni. A méhész ember az az ember aki a rovarvilággal foglalkozik, és ő látja ha baj van a rovarvilággal és szól. Ő az aki összeköti az ok okozatokat. Persze ez miatt egy problémás ember a gazdák szemében. De a gazdák elgondolkoznak azon vajon hogy ha nem volnának méhész emberek akkor honnan tudnák meg hogy kivégezték a vadon élő beporzókat??? Hiszen senki nem figyelne a rovar világra, mint ahogyan most sem.

  • Válasz » #518 Sanyee | 2019-05-06 22:38:17

    Melyik volt az a rovarölő és gombaölő keverék amire most mondták, hogy az is okozta?

  • Válasz » #517 Sanyee | 2019-05-06 22:36:47

    Válasz 74daiwa74 #515. hozzászólására

    Ez végett kellene legalább 200 méterre széliránynak elébb tenni a méheket. De valóban a repce sokszor nagy csalódás.

  • Válasz » #516 Tomi81 | 2019-05-06 22:18:34

    Válasz csoppika #514. hozzászólására

    Napránál 4család/hektár

  • Válasz » #515 74daiwa74 | 2019-05-06 22:05:34

    Tisztelt Batka!

    A méhésznek ha van egy kis esze akkor fölveszi a gazdával a kapcsolatot higgye el. Ami a gondot okozza e téren, hogy mondjuk egy tömbön belül van több gazda aki azonos kultúrát vetet mondjuk naprát eltérő vetési időkkel. Az egyik gazda, vagy azért mert úgy ért rá, vagy mert így engedték a lehetőségei (időjárás, belvíz ...stb) mondjuk 10 nappal később veti el a napráját. Eddig ez tök normális és érthető. A gond a következő ha mondjuk a méhész a korábban vető gazdának a földjére megy a gazda tudtával poroztatni aki tud róla hogy méhész van a földjén, és a méh ne adj Isten a később vető gazda földjén repül keresztül akkor simán előfordulhat a baj. A később vető gazda csillagbimbós frenológiai állapotban lepermetezett naprája leszedi a méhek zömét mert a tábla felett repülnek permetezés közben is. Nos ilyenkor ki is a hunyó.... Na a méhészeknek kutya kötelességük bejelentkezni minden egyes vándorlásnál a helyi önkormányzatoknál, ahol a gazdáknak kutya kötelességük volna lekérni hogy van e méhész a földjének a röpkörzetében, ami méh mértékkel számolva a méhes körüli 5 kilométeres kör. Na ezt az önkormányzati dolgozók elmondása szerint soha egy gazda nem kérdezi meg. És egy kis segítséget is szeretnék adni. Amennyiben a földek mellé valaki csak úgy lepakol méheket azzal elég sok jogot sért meg. Mivel a méhészeknek vándorlási engedély kötelező a vándorláshoz, valamint kötelező a TIR számukat a kaptárakon feltüntetni, valamint a kaptárak közelében köteles jól látható módon a méhest kitáblázni, vigyázz méhek táblával, és a saját nevét címét telefonos elérhetőségét tartalmazó táblával, így nem nehéz a méhész ellen eljárást indíttatni. Sok méhésztől hallottam hogy 50.000- 100.000 -es bírságot kellett fizetniük mert illegálisan vagy szabálytalanul pakoltak le. Ami itt ismét a gond, hogy ha egy naprára pakoló méhész szabályosan bepakol a földes gazda magántulajdonára, és a szomszéd gazda meg szépen lefújja a méheket. Természetesen a kommunikáción volna a hangsúly. Na az ami ma ebben a vad kapzsi pénzvilágban kifogyóban van.

  • Válasz » #514 csoppika | 2019-05-06 21:51:53

    Válasz 74daiwa74 #513. hozzászólására

    No, végre egy szakember. Szóval, véleményed szerint 1 család hány hektár repcét tud beporozni kb?

  • Válasz » #513 74daiwa74 | 2019-05-06 21:30:09

    Tisztelt Erdőjáró!
    Azért nincs kivonulás repcére, mert a családok nem tudnak talpra állni a repce virágzásra már jó pár éve. Azt kell tudni, hogy amelyik méhet hajtják a repcén annak jelentős része eltűnik, így az a méh már nem vesz részt az akácméz hordásában, ami jelentős bevétel kiesés egy méhész számára, tekintettel hogy a repcemézet jóval kevesebbért tudja értékesíteni mint az akácmézet. A méheltűnés okai összetettek. Nem feltétlen a vegyszer a bűnös, bár az utóbbi évek vizsgálódásai beigazoltak több esetet, ahol a vegyszer volt a bűnös.A repce egy elég intenzíven mézelő monokultúrás növény, amely fajtától függően igen csak vonzza a méhet. Ez alapból nem baj hisz a mézeltetésnek ez a lényege. Ami a baj hogy a méh képes kint tölteni az éjszakát a virágon oly annyira erős a repce illata, hogy kicsábítja a méhet, vagy már nem ér haza időben így kénytelen kint éjszakázni a virágon. Na ez a baj. A repce virágzásának idején olyan kiszámíthatatlanná vált az elmúlt 10 évben köszönhető a felmelegedésnek, és persze a gazdáknak is akik a vetési idővel próbálnak kísérletezni, hogy az ilyen kint maradt méhet ha egy lehűlés , egy eső éri, ne adja Isten egy permetezés az tuti halott. Nos ezért nem szeretik a méhészek a repcét látogatni. A másik fontos tudni való. A repcének vannak olyan "nemesítései" amik abszolút nem mézelnek vagy csak éppen.na ezt a gazdák soha nem tudják megmondani hogy az ő repcéjük mézel e. Ennek köszönhetően se méz és a végére még méh sem marad a kaptárban a fent leírt okok miatt.A méh egész nap repűl mint egy zavarodott az élelem után kutatva és a nap végére széthajtva zuhan a kaptárba izgágán. Így a méhészek mára már menekülnek a repce elől, köszönhető ez a nagy hiperszuper hibridizált precíziós mezőgazdaságnak köszönhetően. Azt kell megérteni hogy a méh mint rovar 21 napra kel ki mint mondjuk egy csirke. Majd 20-22 napig a kaptáron belüli dolgokat végzi genetikailag így van összerakva. Majd ez után lesznek Hordó vagy dolgozó méhek 30-40 napig. De ez mind csak is optimális körülmények között. Egyenletes hőfok , kaja,..stb Na a repce az nem optimális körülmény a méhek a nagy beáramlást tudják kezelni azzal hogy fölhalmozzák a millió mézet, de ezért az életük rövidülésével fizetnek. A repcét hordó méh már túl van a tavaszi gyümölcs, nyár, fűzfélék gyűjtésén. Ha elpusztul a repcén a hordó méhek nagy százaléka el lehet képzelni hogy mennyi méh fog hordani akácon ha a 21 napos ciklust figyelembe vesszük. Remélem tudtam némi bepillantást adni a tekintetbe hogy miért nem látni annyi méhészt mostanság a repcén.

  • Válasz » #512 csoppika | 2019-04-29 14:11:15

    Válasz Erdőjaro #510. hozzászólására

    Gondolom fosnak tőle... bezzeg a ("néhány" tételben bizonyítottan szennyezett) atkairtó lapot a jófogáson árulják...

  • Válasz » #511 csoppika | 2019-04-29 14:09:15

    Válasz Erdőjaro #510. hozzászólására

    Szerinted 1ha repcéhez mennyi család kell, hogy lejárják?

  • Válasz » #510 Erdőjaro | 2019-04-29 14:05:11

    Valahogy most repcére nincs akkora méhész kivonulás,mint az elmúlt években.

  • Válasz » #509 agrogal | 2019-04-22 17:12:17

    Válasz sparrow121 #508. hozzászólására

    Repce virágzáskor a leg agreaszivabbak a méhek a tömény virágpor miatt a legfájdalmasabb a szúrásuk. A méhtartónak gondoskodni kell a bóséges ittatási lehetóségról.Amúgy repce virágzáskor már nem illik a házak közelébe tartani méheket a fent leirtak és a jó szomszédi viszony fenmaradása érdekébe

  • Válasz » #508 sparrow121 | 2019-04-22 16:50:52

    Sziasztok!

    Tavaly nyáron költöztünk tanyáról faluba. A házunk mögött kb 20-30 méterre van egy pótkocsi, abban vannak méhcsaládok, amelyek átjárnak a kertünkbe inni. Engem egy darabig nem zavartak, szívesen itattam őket, mivel madárbarát(alapvetően állatbarát) is vagyok, azok mellett elférnek, meg legalább segítenek a gyümölcsök beporzásában(szamóca, málna, hobby kertészet). A tegnapi nap megvolt az első csípés, mostmár rengetegen vannak, a kert azon részén (veteményes) nem is lehet megmaradni, mert jönnek a növényekhez inni (már a tálcás virágokat az előkertből hátra kellett vinni, hogy előre a teraszhoz ne jöjjenek). A családom allergiás rá erősen, meg hát kisgyermekekre is veszélyes. Kérdésem az lenne, hogy ha a beszélgetés nem hat a gazdára, mit lehet tenni? Tudom hogy védettek, bántani nem szeretném őket, békés úton szeretném elintézni. Tudnátok segíteni ezügyben? Engedélyt nem tudom, van-e neki.

    Köszönettel: Tamás

  • Válasz » #507 deflektorosokk | 2019-04-15 17:03:00

  • Válasz » #506 ND | 2019-04-15 10:56:39

    Válasz Batka #505. hozzászólására

    Én is így gondolom, de azért csak jó lenne tudni, hogy van-e méhállomány hordáskörzeten belül.
    Erről meg sztem a méhész illene, hogy tájékoztasson, nem?

  • Válasz » #505 Batka | 2019-04-15 10:27:14

    Válasz ND #504. hozzászólására

    Én azt gondolom, hogy eleve felelőtlenség magasról tenni bármire is, az utóbbi időben olyan egyoldalú kommunikáció és egy irányba mutogatás folyik a témában, hogy "már csak" saját érdekében sem csinál hülyeséget az ember. Ha valami van, akkor azonnal a szántóföldön keresgélnek és ahogy hallom az egyik tavalyi nagy dobra vert méhpusztulásnál is gyümölcsös volt a vétkes... Persze ezt már nem kiabálják világgá...
    Mint ahogy azt sem, mikor a méhészek maguk hibáznak. Nálunk is náluk is vannak olyanok, akik sajnos nem megfelelő módon járnak el, de ha baj van, akkor csak nálunk van hiba...
    A télen volt szerencsém hallgatni egy érdekes előadást egy olyan méhésztől, aki maga is növényvédő mérnök. Érdekes számokat vetített fel a méhsűrűségről, meg a területek eltartó képességéről.... és ez csak egy faktor a sok közül, de ha baj van, akkor csak a szántóföldön permetező lehet a hibás...
    Ahogy írtad, vigyázzunk egymásra, ez a lényeg!

  • Válasz » #504 ND | 2019-04-15 10:12:34

    Válasz Batka #501. hozzászólására

    enyém a gyümölcsös, ott sem találna semmit.
    Méhész nálam még nem jelentkezett, hogy hali, itt vagyok, vigyázzunk már egymásra

    Magamat szívatom önszorgalomból, drágább méhkímélő szer, méhkímélő permetezés éjszaka és társai ha virágzik vagy virágzik a gyep a sorközben, vagy az akácos az út mellett, de csak azért, mert úgy érzem, az én érdekem is, hogy járja a méh és egyéb beporzó rovar a területet, és ne napalmozzam le az állományukat.

    Bár a szomszédos szándóföldi gazdák nevében nem tudok nyilatkozni, de abból kiindulva, hogy több gyomírtó landol az én földemen, mint az övén, mert jelentős oldalszélben keret derékmagasságban a 20cm-es kukoricánál, és még ő van felháborodva, amikor szólok, hogy nem így kellene, akkor ez alapján a méhekre is magasról tesznek.

    De legalább az én lelkiismeretem tiszta...

  • Válasz » #503 Pont | 2019-04-15 08:24:50

    Válasz Koppány Vezér #502. hozzászólására

    "Nem a gazdák ellen irányul a vizsgálat hidd el!"

    Azt hogy a tavaszi munkák kellős közepén, a területalapú beadása idelyén (nem télen mikor lenne ilyesmire idő)kell teljesen értelmetlen jelentéseket küldözgetni azt nehezen lehet máshogy értelmezni, mint, hogy minél nagyobb kárt okozzanak a növénytermesztőknek. Senki sem fogja beírni, hogy DDT-vel permetezett, senkitől még csak meg sem kérdezik, hogy napnyugta után permeztezett-e, semmi más, tiszta keresztbe tétel a cél, más eredménye ezer% hogy semmi, hacsak azt nem vesszük, hogy a büdös életbe többet nem fogják a gazdák engedni, hogy a közelükbe települjenek az biztossmile cursing

  • Válasz » #502 Koppány Vezér | 2019-04-15 08:09:04

    Válasz Hús Futár #496. hozzászólására

    Nem a gazdák ellen irányul a vizsgálat hidd el!
    Tavaly a méhpusztulások nagy része a szennyezett gyári atkaölő készítmények miatt történt. Most árnyékra vetődnek, mert szerintem a gyártó már rég kimentette a vagyont, mire bizonyítottá válik a bűnössége nem lesz miből kártérítést fizetni.
    Igazad van, nem csak a háziméh végez beporzást, de jelentős szerepük van benne!
    A probléma szerintem abban gyökerezik, hogy mindenki csak az önös érdekeit nézi, pedig mindkét fél egyásra van utalva! Kevesebb lenne a peres ügy, ha a méhész nem pakolna le közvetlen a tábla mellé, pláne úgy, hogy nem is eggyeztett a tulajjal, illetve pl ha a gazda figyelmbe venné a méhkimélő technológia előírásait, és virágzó kultúrát nem fújna fényes nappal, mert éppen akkor van rá ideje!

  • Válasz » #501 Batka | 2019-04-15 07:46:17

    Válasz ND #499. hozzászólására

    Pedig lehet, hogy érdemesebb lenne a gyümölcsösben kapirgálni mint a kzkoricában.....

  • Válasz » #500 Gatti | 2019-04-15 07:38:36

    Válasz ND #499. hozzászólására

    Köszi, itt jópár ismerős kapott már.

  • Válasz » #499 ND | 2019-04-15 07:33:10

    Válasz Gatti #498. hozzászólására

    Méhész 3km körzetében vizsgálódnak. Ha nincs a közelben nem kapsz.
    Nekünk kukit szúrták ki 0,64ha.
    Szomszéd gabonára még nem kapott.
    Valsz mert azt nyáron már nem járja a méh.
    Az 500m-re lévő 6,5ha gyümire még nem jött
    Lehet kívül esik

    Vetés, fajta, csávázó, permetezési napló, virágzás napra pontosan, esetleges másodvetésre ugyanezek

  • Válasz » #498 Gatti | 2019-04-15 06:35:33

    És pontosan mit kell beküldeni? Valamint csak napra meg repce, vagy más növény is?Én meg nem kaptam de sztem úgyis fogok.

  • Válasz » #497 endypapa | 2019-04-15 06:19:29

    Válasz atisgyulai #487. hozzászólására

    Ha már egy éven át szidtak bennünket minden fórumon, nem igaz, hogy nem találnak köztünk bűnöst
    smile devilsmile devil

  • Válasz » #496 Hús Futár | 2019-04-14 23:24:32

    Válasz Sanyee #495. hozzászólására

    Nem baj majd kevesebb napraforgót meg repcét termelünk mert kezd elmenni a kedvem a méhecske baszós faszságok miatt ezek termelésétől aztán mehetnek a méhészek a sunyiba .


    Nem tudom hol is hallottam de egy rovarkutató riportjára volt hivatkozás a hogy a méhecskék az össz beporzások kb 10-át csinálják a többit egyéb rovarok végzik és ha ez igaz akkor méhecskék nélkül sem szünne meg az élet .

    A nagy külömbség hogy a méhecskéket ész nélkül védjük és mégis fogynak a rovarokat meg írtjuk ahol csak és ahogy csak lehet és mégis szinten van az állományuk vagy szaporodik .

  • Válasz » #495 Sanyee | 2019-04-14 23:07:46

    Khmmm.
    Már pár éve használatban vanna a neonikotinoid szerek Magyarországon a szántókon. Most mégis elővennék mint fő bűnöst pedig a tavalyi erősen csapadékos időjárás itthon szerintem gyengített rajta. Ha nem igaz akkor a franciáknál meg szárazság volt és ott is elővették, mint fő bűnöst.

    Olyan verziót is lehetett hallani, hogy az atkaötő lapok gyártása előtt neonikotinoid hatóanyagú szer volt a gyártósoron nyakörv gyártásban és ezt a rendszert nem teljesen ürítették. Így egész más hatással lettek a lapok, mintsem az eredeti céljuk. Vagy gondatlanságból elkövetett gyártás hiba, amit már nehéz bizonyítani.

    De lehet a Nébihnek előbb a lapokat kéne vizsgálni. De ezt már talán még is tette, csakhogy nem a megfelelő gyártásúból amit már talán Rég elhasználtak és kidobtak a méhészek.

  • Válasz » #494 Cowboy | 2019-04-14 22:36:23

    Nevetséges az egész. meg a deflektor is az. meg a méhészek is azok ha ezt komolyan gondolják. szerintem minden gazdának érdeke hogy a méhecske ott legyen és beporozza azt amit kell.

Fórum szabályzat

Elolvasom »

// SZERVERBŐVÍTÉS //

Áprilisban közel 1 millió látogatónk volt, és folyamatosan csúcsokat dönt az Agroinform.hu látogatottásága, ezért bővítjük és továbbfejlesztjük a portált kiszolgáló szerverparkot. Kérünk, ha bármilyen lassulást, működési rendellenességet tapasztalsz a portálon, ezen a linken jelezd. Köszönjük!

IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE

[bezárás x]