Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon!
Fórum
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- IMT vagy RAKOVICA traktor új
- Gazdálkodási napló/táblatörzskönyv új
- Poénok új
- Üzemanyag fogyasztás / gázolaj- és benzináremelés új
- GPS területmérés új
- Ukrán Csemegeszöllő fajták /adok veszek cserélek / új
- Szója termesztése új
- Kukorica és napraforgó vetése új
Cikkajánló
Kiszorul a napraforgó az ukrán földekről: ez áll a váratlan fordulat hátterében
Az ukrán agrárholdingok 2026-ban radikálisan átírják a vetésszerkezetet: van...
670 hozzászólás
Válasz rtamas1976 #519. hozzászólásáraA villágrekord kukorica termés no-till ben született.
Csak egy gyenge szintig lehet szántott földeken növelni a termést. Egy szint felett kell a biológia. Ahoz pedig a notill.
Én azért váltottam gorgatás nélküli művelésre mert ezeken a földeken nem lehet biztonságosan szántani. Így jelentősen nőtt a termés biztonság. És emelkedett az átlag.
A NO-TILL most azért lesz mert adnak rá 170eFt támogatást pluszba.
De azért megpróbálom tovább növelni a termést.
A totálisról meg annyit, hogy több 100 más vegyület is kimutatható az ivóvizekben. Ami sokkal súlyosabb egészségügyi kockázatott jelent. Csak az nem felkapott.
Válasz MrPoke #512. hozzászólásáraNálam nincsenek évelő gyomok, de mintill sem notill sem lessz.
Forgatásnélkülivel nincs bajom.
A mi termelési szintünkhöz az csak szarakodás és pénzkidobás.
Válasz termelo #515. hozzászólásáraPersze, a dikamba meg a 2-4D az csak egyszikűben mehet állományban.
Válasz máris szomszéd #516. hozzászólásáraA sövényszulák rosszabb, mert az hosszabb, asszem ez a neve, a szárából kötelet lehetne fonni. Van a faluba egy ember, pár kisebb földje van, de nagyon elhanyagolt, annál láttam hogy a kukoricára teljesen fel volt futva, a címerig, a legdurvább részein gyakorlatilag csak egy karóként funkcionált a kukorica, ott csak a szulákot láttad, volt hogy a kombájn otthagyta neki, betekerték a hengerek, a csiga. Mi ezt a fertőzött területet is kordában tartottuk mindig, hála a dikambának.
Azt írják a magja 30 évig csírkaépes a földben. Viszont akkor azt továbbra se tudom, melyik szer a jobb rá. Kiváncsi leszek mikor jön elő ezen a tarlókezelt területen,
Válasz Rabó001 #514. hozzászólásáraAz apró szulák a legnagyobb geci növény.
Kis területem van, mikor üres a föld és előjön az apró szulák akkor háti permetezővel át szoktam járni. Glifozát+2-4D emelt dózis megfolyásig permetezve. Viszont kiirtani így se tudom a tarack-acat-fenyércirok rég eltűnt már de ez a ki geci túlél mindent.
Válasz Rabó001 #514. hozzászólásáraEzek jó szerek de napraforgó előtt nem használható valamint tyúkhúrra és veronicára gyenge.
Válasz MrPoke #512. hozzászólásáraÉs a hormonok (dikamba, 2-4 D) mit érnek évelő kétszíkű ellen? Mert tavasszal kukoricából elviszi az acatot, szulakot. Vagy nem olyan tartós a hatása? Tavaly egy nemrég hozzánk került területet ősszel lehúztam 5 liter/ha glifozattal, volt benne szulak rendesen, a hosszabb változata, kukoricaban mindig kezeltük, de mindig kijott következő éven. Tavaly gabona tarló volt, lehuztam szeptember elején. Eddig nincs benne egy szál se, pedig ilyenkor már jön elő, a szomszédé már zöld volt tőle helyenként. Majd meglatjuk a többit.
Válasz MrPoke #512. hozzászólásáraMinimum művelésben számomra is rejtély, hogyan lehet totális nélkül évelők ellen küzdeni.
Nagyon fertőzött területen bio-ban szigorúan csak kalászos. És elé szántás! A leghatékonyabb a nyári szántás, ami már tilos. Így 2-3 év után legyengül visszaszorul annyira az acat, hogy mehet a napra, de kukoricát még így se mernék. Mai világban két párhuzamos környezetvédelmi eszme fut, ami komoly ellentmondásban van egymással.
1. talajok védelmében naponta cikkek
2. Glifozát veszélyességét bemutató hírek sorozata..
Válasz rtamas1976 #508. hozzászólásáraFelejtsd el. Az évelő gyomok mind felszapaorosnak ha nincs totális. És azt semmivel nem lehet írtani.
Válasz Gumóka #509. hozzászólásáraFőleg "lágyító" nélkül...
Válasz rtamas1976 #508. hozzászólásáraHát én sosem gondolkodtam hogy ezt vagy azt a glifó miatt tegyek vagy tehetek de én legalább megpróbáltam nélküle megoldani, sikertelenül.
Aki pl. no-till-be ennek az ellenkezőjét állítja azt csak úgy tudja megtenni, hogy nem tartja be a más alternatív növszerekre vonatkozó előírásokat...
A sok okoskodással ellentétben én nem találtam olyan hatásos szert vagy kombinációt amivel hatékonyan lehet vetés előtt vagy preemegrgenssen pl. napraforgót gyomírtani.
Válasz Georgosz #507. hozzászólásáraMeg az etil-alkohol is
Válasz termelo #505. hozzászólásáraKettönk között az a külömbség, hogy a technológíádat a glifozátra építed,
én a glifozát kikerülésére.
Egyelőre még van de ha nemlessz akkor is kell termelni.
És lehet nélküle is.
Válasz máris szomszéd #496. hozzászólására10%-os ecet is perzsel...
Válasz termelo #505. hozzászólásáraMég a kezelt kultúrnövény maradványai is mérgezők
Válasz rtamas1976 #502. hozzászólásáraAz alapgyomirtás mulcs-os felszínen értelmetlen.
A glifó szerinted károsabb mint a Colombus?
Ezt tudja a klopiralid:
Utóvetemény: A készítménnyel kezelt kultúrnövény növényi maradványai károsíthatják az alábbi klopiralid hatóanyagra érzékeny kultúrákat: borsó, bab, csillagfürt és más hüvelyesek, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák és más ernyős virágzatú kultúrák, burgonya, saláta és egyéb fészkes virágzatú kultúrnövények. Nem vethetők a fentebb felsorolt érzékeny kultúrák a készítmény kijuttatásával azonos évben, továbbá a kezelést követő tavasszal, amennyiben az előző évben júliusnál később került alkalmazásra a készítmény. A betakarítás után a lehető leghamarabb fel kell aprítani és be kell dolgozni a talajba a növényi maradványokat, hogy azok hamarabb lebomoljanak. Érzékeny növények vetése előtt meg kell győződni arról, hogy a kezelt kultúrnövény maradványai teljesen lebomlottak. A készítménnyel kezelt kalászos kultúra növényi maradványainak bedolgozása után ugyanabban az évben csak ellenálló kultúrák (pl. kalászos) vethetők.
Még egy évvel később is árt
Válasz Georgosz #503. hozzászólásáraRossz helyre ment az umlaut...
Válasz rtamas1976 #502. hozzászólásáraNekem könnyű beleugatni... Kukorica tarló szántás nélkül egy discripper-vadër ferox kombóval vethető kalászossal!
Válasz termelo #501. hozzászólásáraMostmár azon gondolkodom áttervezem a vetésforgót, a kukorica után búzátvetek.
Így nemszántanák.
Csak későn kerül betakarításra. Így bizonytan a vetés.
Válasz rtamas1976 #499. hozzászólásáraMost vetek, nincs időm lefotózni de a Kádár Aurél könyvében benne van, hogy a főnövény kipusztulása után csak kukorica vethető úgyhogy vetés után kelés előtt sajnos a napraforgót nem lehet vele leszórni.
Ha megnézed a könyvben a napraforgóra nézve majdnem az összes kukorica és kalászos gyomirtó esetében ez van írva.
Válasz termelo #497. hozzászólásáraKicsit gondolkodtam vagy 20-25 éve azt mondta egy kertész mérnök a vasúti pályát-töltést gyomirtózták vele régen.Arra már nem emlékszem konkrétan miként is működött a vasgálic,mit tettek még hozzá. Talán valami tapadást elősegítő adalékot,hogy szépen fedjen,és így alakul ki a perzselés.Mindig ki akartam próbálni de a lustaság nem vitt rá.
Van egy ember akinek a szegedi cége modern vasúti gyomirtózó kocsikat csinál a világ minden részére még a híres amerikába is gyártanak. Sok fúvóka kamerás gyomfelismerő rendszer és csak oda és azt fújja amit kell,mindezt elég nagy tempóban. Valami 360 misi volt két ilyen kocsi 5-6 éve. Ráírok ő mit tud erről,mondjuk ő elekronikai szakember.
Válasz termelo #493. hozzászólásáraColombust próbàltad már?
Notill, építed a talajt közben telenyomod méreggel!
Ér ennyit a talajépítés?
Inkább mintill.
Szerintem fenntarthatóbb és egészégesebb termékek.
Nekem azóta nincs gondom mióta alapgyomirtok.
Válasz termelo #495. hozzászólásáraFúdj végig naftával.
Válasz máris szomszéd #496. hozzászólásáraKiváló lombtrágya
https://www.gazdabolt.hu/T02687-Vasgalic-1-kg.html
Szóval akkor értelmes megoldás eddig mégsem került elő a glifó helyett...
Válasz termelo #495. hozzászólásáraRégebben halottam de soha nem próbáltam.
Vasgáliccal állítólag lehet perzselni növényeket,hogy milyen töménységben és ez mibe kerül fogalmam sincs.
És ha működik akkor is csak helyileg perzselhet szerintem.
Válasz mtz1221 #494. hozzászólásáraÁllj!
Nem az a cél, hogy műveléssel, hogy oldom meg hanem az, hogy nem műveléssel, hogy oldom meg glifozát nélkül
Válasz termelo #493. hozzászólásáraRövidtárcsával 2 soron. Vagy lúdtalpkapás kombinátorral.
Válasz rtamas1976 #487. hozzászólásáraNem kell irthatatlan gyomnak lennie.
Kukorica tarló ez évben nem lett és nem is lesz munkagéppel hozzányúlva, napraforgó megy bele.
Kérdés, totálison kívül mivel fújnád sebforrasztó, tyúkhúr, perzsa veronika.
Várom a válaszod, előre is köszi!
Válasz mtz1221 #491. hozzászólásáraTehát elmaradottabb volt, közelebb állt a paraszti életformához. De mára teljesen eltűntek ezek a különbségek. Ha vidéken több is aki háztájit vesz, de ott is ugyanazt az állatgyógyászatot meg növényvédelmet meg fajtákat használják mint a nagy cégek.
Válasz rtamas1976 #485. hozzászólásáraFélre érteted. Pont a kommunizmusnak volt ehhez is köze mert ott keleten kapáltak a tszekben, és nem volt minden szar a boltokban hogy betegre zabálják magukat. De nem csak a totál miatt, hanem a többi nyugati vegyszer miatt is, és a bolti mindent megvehetek árú miatt.
Válasz Radocz #489. hozzászólásáraA frakomb az egy kompaktor.
Mint a salátát, repcét, 2-3cm.
Lehetőleg nedvesbe.
Válasz rtamas1976 #488. hozzászólásáraMindez szép és jó, csak aki nem használ vegyszereket nem fogja olvasni.
A kombinátor helyett univerzálisabb lehet a kompaktor?
Kinek milyen eszköze van.
Most segítek össze hozni egy eszközparkot elméletben.
Jól tudom, hogy kaszálás után erőteljesebb a növény növekedése, mint szárzúzás után?
Más topikban folytassuk, mert le fogja valaki törölni.
Vagy holnap telefonon.
Holnap fogunk vetni.
Az apró magot mennyire szoktad tenni?
Eszterrel beszéltünk.
Válasz termelo #486. hozzászólásáraNagyon indokolt esetben énis használok glifozátot.
A nem bios területeken,95%ban vagy foltkezelésre vagy szegélykezelésre.
Próbálom kerülni.
1szikűek ellen targa super és barátai.
2szikű ellen colombus a leg beváltabb technológia.
Hozzákell tennem nincs fenyércirkom, és parlagfüvem sincs.
Nemvagyok teljesen szántásellenes, van területem ami 6éve nemvolt szántva.
Lazító tárcsa. A tárcsán van a hangsúj.
Ha kell 3x is tárcsázok.
Tavaszi gyommentesítére kombinátor.
Illetve a frakomb 2sor lúdtalpkapával.
Persze ehez elengedhetetlen a" jó" szármaradvány kezelés.
Jó szecskázás és minimális tarlómagasság.
Persze van szártömeg is.
12t kukorica alatt ritkán szokott lenni.
Tavaj a kukorica 320cm magas volt.
Búzából 8t alatt ritkán van.
Ellentétben a a talajtakarásos kalásztépéssel mi a földnél borotváljuk és a szecskaterítésen van a hangsúj.
A nyári tárcsázást abbahagyom ez évtől, kizárólag a repcevetés előtt lessz.
Ezek a képek a szalmatakarásos tarlón készültek az aszály végefelé.
Csak próbavolt akkor készült el a lazítóm.
Van élet a glifozát után is csak lehet nem olyan könnyű mint vele!
Bioban megvagyunk nélküle, de ott a mechanikus gyomirtás az alapja mindennek.
Kukorica, olajtök, búza vetésforgóval.
Csak a kukoricát szántjuk.
A többit lazító, tárcsa, grúber és frakomb.
Sorközművelő, gyomfésű.
Igaz 3ember kell a 150ha biohoz+ 150 komvencionálishoz.
Válasz termelo #486. hozzászólásáraÉs milyen írthatatlan gyomjaid vannak?
Válasz rtamas1976 #485. hozzászólásáraMivel a no-till és a min-till esetében beszélünk arról, hogy jövőbeni trendek így a mechanikai gyomirtásnak a bio-t leszámolva én nem látom létjogosultságát.
A papolásokkal ellentétben én legalább megpróbáltam a glifót helyettesíteni de sokkal több vegyszerrel és drágábban sem sikerült tökéletesen.
Ami még komoly gond az az utóvetemény és a főnövény kipusztulása utáni korlátozások.
Magyarul sokkal károsabbak és a környezetet hosszabban terhelők az alternatívák.
Persze ha te tudsz ajánlani valamit helyette én szívesen kipróbálom de már elég sok mindenen túl vagyok...
Válasz mtz1221 #484. hozzászólásáraAzérz azt nemond nekem , hogy semmi hatása nincs a szervezetünkre!
Mi töközünk, az osztrák megtalálja glifozátot és jóesetben visszaküldi a szállítmányt.
De lehet megsemmisítteti.
Mint a ddt nél!
Azok akik gondolkodás nélkül öntik a földre ha indokolt ha nem annak a gyerekével csak glifozátos terméket etetnék.
Mert úgysincs hatással ránk!
A gmo lobbi áll mögötte amiért még mindég gyártják.
Van 1szíkű és kétszikű gyomirtó is.
Miért kell hasznàlni?
Olcsó ez az indoklás!
Pedig sokszor eléglenne egy jó kompaktor is.
De vegyszerkell mindenáron, ha beledöglünk akkor is mert olcsó!
Válasz máris szomszéd #482. hozzászólásáraMinden kommunista országban egészségesebbek az emberek, a mai napig. Glifótól függetlenül.
Válasz MrPoke #481. hozzászólásáraHa a mosónőt is annyiszor használod ahányszor a mosószert akkor nem hal ki az emberiség
Válasz MrPoke #481. hozzászólásáraRégebben olvastam egy tanulmányt.
Amikor a két németország újra egy lett csináltak egy komoly felmérést az emberek egészségéről.
Amire emlékszem még az,hogy a keleti oldalon sokkal kevesebb volt az allergiás-asztmás,az emberek szervezete ellenállóbb volt.
Válasz máris szomszéd #479. hozzászólásáraA mosószerek, és tisztítószerek az emberiség kihalásához is vezethet. Sok esetben a túlzott higéniára vezethető vissza az alergiák kialakulása.
Én rendszeres glifozat használó vagyok. Most, hogy NO-TILL van még többet fogom használni persze okszerűen...
Válasz MrPoke #478. hozzászólásáraAz xy cègeknèl a járművek fèkezèshez használt öntvèny,xy is tartalmaz elèg sok foszfort. Ez a fajta foszfor ugyan az mint a mosószer foszfortartalma. ? Mert akkor ott is elèg sokat kennek a vizekbe.
Válasz MrPoke #478. hozzászólásáraHát ez pont olyan mikor az a méreg öl meg amit a máj termel egy gyengébb méreg feldolgozásánál.
Természet-emberek 1-0
Válasz .Richard. #477. hozzászólásárahttps://magyarmezogazdasag.hu/2024/03/18/glifozat-mososzer-mezogazdasag/
Válasz máris szomszéd #475. hozzászólásáraNekem is van egy tippem. A Glifot a mososzerekben is használják állitolag. Sok helyen a 80as èvekben a kutakat használták szökőkut szerűen a szennyvíz elvezetèsre. A mai napig vannak használatban, ès oda ment le a mososzeres víz. Kb. Ennyi elèg is. Az iszap ott maradt, a vegyszer tovább ment.
Válasz máris szomszéd #475. hozzászólásáraSzarul kivitelezett, vélhetően engedély nélkül fúrt kút "segítségével", ahol az egyes vízrétegeket ügyesen egybenyitották, de ez csak egy tipp...
Elhiszem,hogy megtalálták a 160m-es kútba de,hogy a picsába ment le a 160m mélyre?
Amúgy elég szar ügy,viszont felénk nem találtak a térkép szerint,van előnye is,hogy itt homok van azt nem igen termelnek az emberek.
https://atlatszo.hu/kornyezet/2025/04/15/magyarorszag-vizeiben-is-megjelent-a-glifozat-nevu-mezogazdasagi-vegyszer/
Válasz Bárány #473. hozzászólásáraNem feltétlenül. Én kármentésre használtam.
Tavaszi vetés aszályban nem bokrosodott, ritka maradt. Később a sok esőtől begyomosodott. Aratás előtt ott volt a kevés termés zöld gazban arathatatlanul. Választani kellett a tárcsa vagy ez között. (Mondjuk a gaz oldaláról nézve ez is deszikálás.)
Válasz Zoli1437 #471. hozzászólásáraAmúgy ez az "érés előtti gyomirtás'" valójában szalonképessé tett deszikkálás.
Válasz Zoli1437 #471. hozzászólásáraJa, bocs, én a csak a kérdésedre válaszoltam.
A cikket nem igazán olvastam el, épp csak belelestem. Az ilyenekkel (meg ezeknek az ellenkezőjével) Dunát lehet rekeszteni. Elegem van a sok "legújabb kutatásból".
Válasz Bárány #470. hozzászólására"A kutatók szerint ennek oka, hogy a gyomirtó blokkolhatja a növények védekezési mechanizmusait. Normál esetben a növények különböző vegyületeket termelnek, amelyek elriasztják a kártevőket – de a glifozát hatására ez a védelmi rendszer meggyengülhet."
Ezt én úgy értelmezem, mintha élő növényre fejtene ki csekély hatást.
Valóságban ekkor már magától is elszárad, de ha nem a glifozáttól biztosan.