Hirdetés
Fórum
- Szója termesztése új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- S.O.S. új
- GPS működése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- T-16M traktor új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Műtrágya kijuttatása permetezővel, lombtrágyaként!!!! új
- Deutz Fahr traktorok új
- Kajszibarack új
Cikkajánló
A Bayer dolgozik a glifozátot kiváltó gyomirtó létrehozásán
2028-ban meg akarják kezdeni a szer forgalmazását.
Hirdetés
2933 hozzászólás
sziasztok olyan kérdésem lenne 1 hektar alatti földterületre ha nem jelentkezik senki a bérleti szerzödés lejárt ilyenkor mi a teendö?
Válasz zalaias #1631. hozzászólására
szerintem nem...az csak egy opció. Ha senki nem indítja el az eljárást, akkor minden marad úgy, ahogy eddig volt.
Sziasztok!
Lehet, hogy volt már kérdés, de az osztatlan területeket (főleg szántót) az új törvény értelmében kötelező megosztani (pl. ha a gazdálkodónak nem érdeke)?
Köszi!
Válasz Quercus voltam #1628. hozzászólására
Kèrdèsem az lenne,hogy mit lehet tudni az erdősödöt területekről.
Fele legelő,felé cserjès fás terület.
Mert velem azèrt nem kötöt szerződèst a ügyvèd,nfk földről van szó.
Mert hogy nincs mèg róla törvény.
Van már róla valami hír?
Választ előre is köszi.
Válasz én 11 #1624. hozzászólására
Nyertél
Válasz én 11 #1624. hozzászólására
Megint a földhivatalt javaslom, mert attól függ, hogyan értelmezik a jogszabályokat.
Ha meg akarod szerezni a teljes földrészletet bekebelezéssel, akkor először velük egyeztess.
Válasz hegesztocsabi #1626. hozzászólására
Ha az osztatlan megszüntetésére gondolsz, akkor majd a földhivatal megmondja. A törvény ugyan is sok más mellett nem nevesíti mit ér használat alatt.
Szerintem a földhasználati nyilvántartást.
Válasz Quercus voltam #1623. hozzászólására
Üdv mester.
Van terület amit jegyzői igazolással használok, ott van valami elő jogom?
Vagy az nem hivatalos használat?
Az egèszet èn használom.
Mi van olyan esetben, hogyha egy osztatlan közös tulajdont egyik tulajdonosa sem használja, és egyik tulajdonosnak sincs bejelentve a földhasználat akkor ki veheti meg a földrészleteket?
Válasz Quercus voltam #1623. hozzászólására
És akkor mi lehet ?9ha. ebböl 4 ha. enyém a többi 20 tulajnak kevesebb ak.ja van mint 1 ha.és nem is ismerik egymást ,sőt nem is található nagy részük.
Válasz Manfanatics #1622. hozzászólására
Miután én arról a verzióról beszéltem, mikor a kiindulási állapot szerint nem alakítható ki legalább két, a minimum térmértéknek megfelelő önálló földrészlet, így ebben az esetben nincs nincs megosztás, nincs egyezség. Ebben az esetben a kijelölt út -ha valamelyik tulajtárs azt kezdeményezi-, az közös tulajdon egy tulajdonostárs tulajdonába kerülése bekebelezéssel.
Válasz Quercus voltam #1592. hozzászólására
"Tehát folytatva, a közös tulajdon megszüntetését kezdeményezheti akár egy olyan tulajtárs is, akinek mondjuk 0,2 ha-ja van. Ha ő a kezdeményező, és a szándékáról a vhr-ben meghatározottak szerint értesíti a többi tulajtársat, és azok közül egy sem jelzi, hogy ő is élni kíván a bekebelezés lehetőségével, akkor a teljes földrészletet viszi a 0,2 ha-os versenyző."
Ha létrejönne az egyezség, maximum akkor. Ugyanis egyezség nélkül nincs megosztás.
"Ha más is szeretne részt venni a buliban, akkor az elsőbbség azé, aki a legnagyobb mértékben használja az ingatlant. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy ha az 5 ha tulajdonosa nem földhasználó, hanem mondjuk bérbe adta egy másik tulajdonostársnak, akkor az a tulajdonostárs viheti az 5 hektárt is. Ha viszont nincs földhasználó, vagy több van, és azoknak egyenlő területi mértékű használati joguk van, akkor a következő jelölt, az a tulajtárs, akinek a legnagyobb mértékű tulajdoni hányada van. Már ha élni kíván a ezzel a jogával. Ha nem, akkor a bekebelezésre jelentkező földhasználó tulajtársak közül a legfiatalabb a nyerő."
Szerintem ez sem igaz. Bekebelezni csak akkor lehet, ha az adott tulajdonrész nem éri el az 1 hektárt.
Hivatkozás ehhez a törvényből:
"12. § (1) Ha egy vagy több tulajdonostársnak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján kialakítható ingatlan – sem önállóan, sem a 6. § (4) bekezdésében foglalt esetben, sem a 7. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt esetben – nem éri el a 11. § szerinti területi minimumot (a továbbiakban: területi minimum), az egyezségben rendelkezni kell a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadok valamely másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához történő hozzászámításáról (a továbbiakban: bekebelezés)."
Válasz ingatlanoshirdetes #1619. hozzászólására
Ha C be van jelentkezve földhasználóként A tulajdonrészére akkor nem. Szerintem.
Válasz ingatlanoshirdetes #1619. hozzászólására
Nem.
kérdés:
Bekebelezés:
A tulaj: mondjuk 6 ha
B tulaj: 0.2 ha
Bekebelezésnél aki elkezdheti az aki legnagyobb mértékben használja a földet.
B bejelentkezett földhasználatra mert ügyeskedni akar. A viszont régebben kiadta C-nek. Igaz Mivel B kis köcsög mindig vesződnie kellett a használati megosztással stb.
B bekebelezheti A-t? Mivel B: 0,2 ha használ > A: 0-t
Válasz hegesztocsabi #1617. hozzászólására
2020. évi LXXI. törvény
a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről
"17. §
(2) Az e törvény alapján történő földtulajdonszerzés esetén a Földforgalmi törvény 10. § (2) bekezdését, valamint a 12–17. §-át nem kell alkalmazni.
(3) Az e törvény alapján történő tulajdonszerzés esetén sem jogszabályon, sem szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható.
(4) Az e törvény alapján történő tulajdonszerzéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása."
El kell olvasni a Földforgalmi törvény felhívott paragrafusait, és világos lesz miért buli ez az egész. És főleg kiknek.
Válasz Quercus voltam #1616. hozzászólására
De akkor ezt ki sem kell függeszteni?
Mert az akkor szívás
Válasz hegesztocsabi #1615. hozzászólására
Nem. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során nincs jelentősége annak, hogy valaki földműves-é. Bárki kezdeményezhet, bárki vásárolhat a többi tulajdonostárstól tulajdoni hányadot teljes egészében, vagy annak csak egy meghatározott részét, bármelyik tulajdonostárs bekebelezhet ha ennek megvannak a törvényi feltételei.
Ezért vásárolták/vásárolják be magukat az osztatlanokba olyanok is akik csak befektetési céllal akarnak földet venni. Meg olyanok is (fideszes kisgömböcök pl), akik gazdálkodnak, és nem gond nekik a pénz. Mert ebben az esetben nincs korlátja a földszerzésnek.
Válasz Quercus voltam #1613. hozzászólására
De csak akkor ha az egèszet megvennè?
2 kérdésem lenne.
1. Mi a helyzet, ha nincs meg az 50+1%? el sem indítható a megosztás?
2. A törvény szerint "Az egyezségben közös tulajdonban álló ingatlan nem alakítható ki, kivéve ha az abban érintett tulajdonostársak abba kifejezetten beleegyeznek."
Akkor most lehet kialakítani osztatlant vagy sem? Ez ugye a bekebelezésnél lehet érdekes, ha összeg pl 3 0,4 hektáros személy, hogy ők kifejezetten kérik, hogy osztatlanba kerüljenek, és így elkerülik a a bekebelezést....
Válasz hegesztocsabi #1612. hozzászólására
Nem kell földművesnek lenni.
Az aranykalászos "képzés" meg megszűnt.
Válasz Quercus voltam #1600. hozzászólására
Osztatlanban is kell a földműves igazolás vagy aranykalászos,vagy valami dokumentum arról, hogy vásárolhasson vagy nem?
Mert ha igen akkor itt megint sokan kiesnek a sorból.
Válasz krisz19 #1610. hozzászólására
Sajnos így van, aztán majd közig per( ha az ember nekimegy ) ..1,5 év..a végén az ügyintéző max. nem kap széchényi kártyát, vagy ruhapénzt...te meg elbuktál egy rakat pályázati lehetőséget.
Válasz Quercus voltam #1608. hozzászólására
Ez igazán dícséretes, hátha tisztul a kép. Azonban azon az állásponton vagyok, hogy ennek ellenére a kedves ügyintéző fejével kell gondolkodni, mert ha nem úgy történik a dolog, ahogy ő gondolja, akkor elutasító határozatot kapok.
Ennek ellenére, ha megtudsz valamit ne tartsd magadban...
Válasz Quercus voltam #1607. hozzászólására
Természetesen ezt a levezetősdit én is csináltam már, az ügyintéző, ha úgy gondolja és máshogy is értelmezhető az a jogszabályhely, amire hivatkozok természetesen kénye kedve szerint értelmezi.
Köszönöm szépen az eddigi segítséged, úgy érzem még várnom kell egyértelmű állásfoglalásra az ügyben, mert ha a hivatal nem úgy értelmezi, mint én, akkor több hónapos munka megy a kukába...
Válasz krisz19 #1604. hozzászólására
Ja és folyamatosan fölteszek kérdéseket a minisztériumoknak, és más hatóságoknak, jogértelmezéssel kapcsolatban.
Ma 3 mailt küldtem az Agrárminisztériumnak 7 kérdést megfogalmazva, és kettőt az NFK-nak.
Ha két héten belül nem válaszolnak, akkor a következő mail dr. Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek megy. Megérdeklődöm, hogy neki mi erről a véleménye.
Válasz krisz19 #1604. hozzászólására
A magyar hatósági, közigazgatási rendszer totálisan le lett butítva. Nem véletlenül. Az esetek többségében fiatal, hozzá nem értő ügyintézőkkel találkozol, vagy ha van öreg róka, az inkább nem mond semmit. Látom az erdészeti hatóságoknál.
Én éppen ezért azt a megoldást választom, hogy ha nem felel meg a hivatal jogértelmezése, akkor mindent részletesen leírok. Mondjuk akkor is ha esetleg a szóbeli tájékoztatással nem volt gond.
A mindent részletesen leírok azt jelenti, hogy felhívom a vonatkozó jogszabályhelyeket, és ezek alapján levezetem, hogy szerintem hogyan kell értelmezni azokat. Ezt vagy a beadványban, vagy kísérő levél formájában teszem.
Ebben az esetben ugyan is nincs mellé beszéd, ha elutasítanak, akkor tételesen cáfolni kell. Ami nem egyszerű, és könnyebben támadható a bíróságon.
Válasz Rabó001 #1605. hozzászólására
Nyugat-Európa nagyon sok országában jogszabály, vagy bíróság rendelkezik arról, ki örökölhet termőföldet.
Válasz apuci #1599. hozzászólására
Nemtudom. Logikus lenne az elején kezdeni, hogy ne keletkezzenek újra és újra osztatlanok. Van egy olyan érzésem hogy erre se kell már sokáig várnunk.
Válasz Quercus voltam #1602. hozzászólására
Igazad van, hogy minden jogszabály így van megalkotva..., csak sajnos többször futottam már bele, hogy az ügyintéző is egyszer így, aztán meg úgy értelmezi a dolgokat. (Attól függ, hogy ki az ügyfél). Ennek tetejében sajnos a bíróság sem mindig a józan ész szerint értelmezi ezeket az így is meg úgy is értelmezhető részeket..., erről tudnék mesélni..., nade ez már nem ide tartozik.
Válasz Quercus voltam #1600. hozzászólására
Na tessék, nekem is ez a dilemmám..., erre nem tudok megnyugtató és egyértelműen "védhető" álláspontot kialakítani, pedig ilyen osztatlan közösök tömkelegével vannak...! Az a baj, hogy erre a kérdésemre még neves jogászok sem tudnak megnyugtató választ adni.
Válasz krisz19 #1598. hozzászólására
Na ha van valami, amin nem szabad megakadni, akkor ez az. A fideszes "jogalkotó", (jogbarmoló), minden jogszabályt úgy "alkot", hogy az többféleképpen lehessen értelmezni.
Vagy inkább úgy, hogy mindig testre szabottan lehessen értelmezni.
Válasz Quercus voltam #1600. hozzászólására
Igen és ha kialakitható 2 tulajdonrész ,megvan hozzá a terület nagyságuk ,de van bekebelezni való sok kis ak....M ivel kell kezdeni?
Válasz krisz19 #1596. hozzászólására
Na az idézőjeles részt már korrigáltam.
Viszont a kérdés az, hogy mi a teendő a példádnál maradva.
Vegyük az alapesetet. Nincs földhasználó, és az 5 hektáros tulajdonostárs úgy dönt, megszünteti a közös tulajdont.
Mit kell tennie?
Ha azt lépi, hogy bejelenti a megosztási folyamat megkezdését a földhivatalnak, az erről hirdetmény tesz közzé a kormányzati portálon, a kezdeményező kiértesíti a többi tulajtársat......és azok szarnak rá, nem érdekli őket, nem akarnak "közösülni", nem akarnak vásárolni......akkor mi van? Bukta, mert ne tud két önálló földrészletet kialakítani.
De akkor ha nem ezzel indít, hanem az első körben meglépi a bekebelezés megindítását? Mert akkor meg a többi tulajtárs van kilőve, mert ebben az esetben nincs egyezkedés, "közösülés".
Vagy akkor az ilyen esetekben először le kell futni az első kört, ha az eredménytelen, akkor meg lehet kezdeni a másodikat?
Válasz Rabó001 #1584. hozzászólására
Ez egyértelmű számomra, de ha már elkezdték ezt az átalakítást akkor miért nem lehet előlről kezdeni!
Válasz Pont #1591. hozzászólására
Hát igen, elsőnek én is így értelmeztem a dolgokat, de a másik oldalon állva a másik teóriám is kiolvasható a tv szövegéből, meg a vhr-ből is, nem egyértelműen fekete vagy fehér nekem ez az egész... ha akarom így, ha akarom úgy értelmezem, de másokkal beszélgetve, másoknak sem teljesen egyértelmű ez az egész. Nyilván ezen a tv. alkotó majd valamikor javítani fog, ha úgy érzi..., addig meg...
Válasz Quercus voltam #1595. hozzászólására
Szerintem is ez lett volna az eredeti szándék, de a tv. szövege értelmezhető így is meg úgy is, pontosan, ahogy Te is leírod. Abból pedig mindig csak a baj van, mert egy valaki így, a másik pedig úgy fogja értelmezni...
De az NFK oldalán lévő dokumentumban valóban pontosabban fogalmaznak: "Ha az ingatlanból - annak kiinduló mérete miatt - nem alakítható ki legalább két, a területi minimumnak megfelelő ingatlan, az ingatlan megosztásának nincs helye, hanem a teljes ingatlant az egyik tulajdonostárs veheti birtokába."
Pont ez a kiinduló méret "maradt" ki a vhr-ből is meg a tv-ből is, mert ha ez belekerül egyértelmű lett volna a dolog.
Válasz Quercus voltam #1592. hozzászólására
Nagyon köszi a választ.
Amiket leírsz egyértelműen kiderül a vhr-ből meg a tv-ből, pont erre avoltam kíváncsi: "Viszont, amit egyértelműen nem lehet, az az, hogy pl. több tulajdonostárs összefog, és marad osztatlanba, vagy pl, a megosztás keretében vesz tulajdoni hányadot másik tulajdonostárstól. Hogy miért nem adtak erre lehetőséget, azt nem tudom, de hogy ez nem tisztességes eljárás, abban biztos vagyok."
Válasz Pont #1593. hozzászólására
Szerintem is neked van igazad, de szokás szerint nem így értelmezi a hatóság. Bár beleolvasva az NFK közleménybe talán mégis, ott ugyan is már az ingatlan kiinduló méretéről beszélnek.
Na ezt kell tudatosítani a földhivataloknál is.
Viszont, mi van akkor, ha a példánál maradva valaki elindítja a bekebelezést?
Válasz Pont #1591. hozzászólására
Nem így értelmezik a jogszabályi előírásokat ez már egyértelműen látszik.
Pedig a Vhr. is "egyértelműen" fogalmaz:
"1. Általános rendelkezések
1. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) II. fejezet 2. címében foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az eljárás során legalább két önálló helyrajzi számú, rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas földrészlet kerüljön kialakításra."
Világos, Nem. Szerintem sem. De amíg ezt nem teszik egyértelműen tisztába, addig marad a bírói út. Mert ezt lehet így is, meg úgy is értelmezni.
De szerintem a fenti feltétel csak abban az esetben igaz, ha a földrészlet 2 ha-nál kisebb. Ha nagyobb, akkor el lehet indítani a "hagyományos" megosztási eljárást, és a példánál maradva, ha a tulajdonos társak közül többen nyilatkoznak, hogy maradnak osztatlanba, vagy megegyeznek eladásokról, és ezzel meglesz a megfelelő mértékű terület, akkor szerintem meg lehet csinálni.
Válasz Quercus voltam #1592. hozzászólására
Ezt miért írod?
"Viszont, amit egyértelműen nem lehet, az az, hogy pl. több tulajdonostárs összefog,"
a Törvény 6.§ (4) Az egyezségben közös tulajdonban álló ingatlan nem alakítható ki, kivéve ha az abban érintett tulajdonostársak abba kifejezetten beleegyeznek.
Válasz krisz19 #1587. hozzászólására
Nem egészen. A menet a következő.
Ha nem alakítható ki legalább két-, a törvényben meghatározott minimális térmértéket elérő önálló földrészlet, akkor bármelyik, mégegyszer bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a közös tulajdon megszüntetését, ha megfelel a törvény 17. § (1) bekezdésben meghatározott valamelyik feltételnek.
zárójelben. Szántó esetén sem szentírás az 1 ha. Ha a példádnál maradva a 8 ha-os földrészleten belül van egy 2 ha-os szőlő, vagy gyümölcsös, vagy nádas alrészlet, akkor a minimális területi mérték 3000 m2 a szántó esetében is. zárójel bezárva.
Tehát folytatva, a közös tulajdon megszüntetését kezdeményezheti akár egy olyan tulajtárs is, akinek mondjuk 0,2 ha-ja van. Ha ő a kezdeményező, és a szándékáról a vhr-ben meghatározottak szerint értesíti a többi tulajtársat, és azok közül egy sem jelzi, hogy ő is élni kíván a bekebelezés lehetőségével, akkor a teljes földrészletet viszi a 0,2 ha-os versenyző.
Ha más is szeretne részt venni a buliban, akkor az elsőbbség azé, aki a legnagyobb mértékben használja az ingatlant. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy ha az 5 ha tulajdonosa nem földhasználó, hanem mondjuk bérbe adta egy másik tulajdonostársnak, akkor az a tulajdonostárs viheti az 5 hektárt is. Ha viszont nincs földhasználó, vagy több van, és azoknak egyenlő területi mértékű használati joguk van, akkor a következő jelölt, az a tulajtárs, akinek a legnagyobb mértékű tulajdoni hányada van. Már ha élni kíván a ezzel a jogával. Ha nem, akkor a bekebelezésre jelentkező földhasználó tulajtársak közül a legfiatalabb a nyerő.
zárójelben. Na itt is van egy jogértelmezési gond. Mégpedig. Ha mondjuk van két tulajdonostárs, akik egyenlő mértékű részterületet használnak, akkor ez hogyan működik. Kettejük közül az a nyerő, akinek nagyobb a tulajdoni hányada, vagy ebben az esetben már az eredeti alapfelállás szerint kell nézni a tulajdoni hányadokat, és a példádnál maradva az egészet viheti az 5 ha-os tulajtárs, akkor is ha nem földhasználó. A törvényhez fűzött miniszteri indoklás szerint igen. zárójel bezárva
Viszont, amit egyértelműen nem lehet, az az, hogy pl. több tulajdonostárs összefog, és marad osztatlanba, vagy pl, a megosztás keretében vesz tulajdoni hányadot másik tulajdonostárstól. Hogy miért nem adtak erre lehetőséget, azt nem tudom, de hogy ez nem tisztességes eljárás, abban biztos vagyok.
Válasz krisz19 #1590. hozzászólására
Nem azt írja a törvény, hogy ha nincs kialakítva, hanem azt, hogy ha nem alakítható ki.
"Foktftv.16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye"
De hát esetedben kialakítható, ha többiek összefognak az osztási eljárás során, lesz 3 hektárjuk egyben. Ha 7-nél több lenne neked, akkor nem lehetne kialakítani két területminimumnak megfelelőt a 8 Ha-ból, akkor jön a 3.§.
Válasz Pont #1589. hozzászólására
Igen, abban igazad van, ha a Foktftv. 2. alpontja alapján lesz megszüntetve az ingatlan, tehát "Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megosztásával.", de abban már nem vagyok ennyire biztos, hogy a saját példámnál maradva akkor is, ha egy pl 8 ha-os szántó művelési ágú ingatlanban van egy 5 ha-os tulajdonos és akárhány 1 ha alatti, mert ebben az esetben szerintem a Foktftv. 3. alpontját kell alkalmazni, azaz "Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján", ugyanis fennáll a Foktftv.16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba.
Ugyanis a 11. § kimondja: 11. § (1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan – ide nem értve az ingatlanok megközelítésére szolgáló utat – nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén 10 000 m2-nél kisebb területnagyságú. Erdőnek minősülő ingatlan esetén az Evt.-nek az erdő megosztására irányadó további előírásait is figyelembe kell venni. Vegyes művelési ágú ingatlan esetén a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték irányadó."
Tehát értem a Te gondolatmeneted is, de akkor az történik, hogy szántó esetén a Foktftv 3. alpontja csak a 2 ha alatti térmértékű ingatlanoknál alkalmazható, amiben nem vagyok olyan biztos.
Abban sem vagyok olyan biztos, hogy nem sok lesz, aki nem kéri a hatósági árat, ugyanis ez a járásokra meghatározott ár nem biztos, hogy fedi a valóságot, ugyanis saját példa, a települések egyikén ahol gazdálkodok 127.000 Ft/Ak az ár, a szomszédos településen meg, ami már a másik járáshoz tartozik mindössze 59.000 Ft/AK..., például 127.000 Ft-ért nagyon sokan odaadnánk a rosszabb minőségű földjeinket, ahol a szokásos piaci ár nem éri el a 100.000 Ft/AK-át sem. (Nyilván ebben az esetben nem fognak megosztást indítani a tulajdonostársak, vagy értékbecslőt fogadnak.)
Meg a Vhr. 22. § (1) bekezdésében még település és művelési ág szerint részletezett bontásról írnak értékbecslés tekintetében, ezzel szemben "csak" járási szintű lett közzétéve, amivel nem feltétlen értek egyet, hiszen egy olyan járásban, ahol megyeszékhely is van, nyilván egyéb okok miatt magasabbak az árak, mint az ugyanahoz a járáshoz tartozó kis faluban.
Sok minden nincs rendezve a tv-ben és a vhr-ben sem, hogy ezekre mikor lesz válasz..., meg emiatt hány per fog indulni belegondolni sem merek, de szerintem a hivatal sem lesz a helyzet magaslatán.
Válasz krisz19 #1587. hozzászólására
Szerintem a törvényből is egyértelmű, hogy akik maradni akarnak közösben, és közösen megvan a legalább 1 hektárjuk azok maradhatnak. De azért nem fog feje tetejére állni a világ eddig is egy osztatlanság megszüntetésekor voltak akik egybe maradtak. Azokat az 1 hektár alattiakat lehet bekebelezni akik el sem mennek a tárgyalásra, vagy direkt nem közösködnek, inkább hatósági áron kérik, de hát olyan nem hiszem, hogy sok lesz....
Válasz hegesztocsabi #1585. hozzászólására
Ezen meg sem lepődök, nálunk még a földtörvény is feladja a leckét egyes ügyintézőknek, még mindig van, hogy fogalmuk sincs... 
Ne legyen illúziónk, ezzel sem lesz másképp, még decemberben sem lesz fogalmuk sem, hogy mi az ábra..., bár máshol lehet felkészültebbek a tisztelt Hivatalnokok!
Válasz Quercus voltam #1565. hozzászólására
Szia!
Úgy látom, Te nagyon tisztában vagy a törvénnyel, meg a vhr-rel is, mint úgy általában minden ilyen dologgal. Ha megengeded lenne egy kérdésem, amiben nem vagyok biztos. Ezzel egyet értek, hogy ha nem alakítható ki egy osztatlan közös ingatlanból 2 önálló ingatlan, tehát 2 db 1 hektárt meghaladó, akkor 1 tulajdonos veheti az egészet birtokba kiszorítással.
De például ha van egy 8 hektáros szántó, melyből az enyém 5 ha és másik 5 tulajdonos egyikének sincs 1 hektárja, akkor kiszoríthatom őket elviekben, de ez esetben nem nyilatkozhatnak szerinted úgy a Foktftv. 6. § (4) bekezdése szerint, hogy közös tulajdonú ingatlanban szeretnének maradni és így már meglenne a minimális 1 ha-os méretük és nem szoríthatók ki, csak megosztásra kerül az ingatlan? (Véleményem szerint nem, de elég érdekesen tudja a földhivatal értelmezni a dolgokat)
Valamint ugyanennél a példánál maradva tegyük fel egy fél hektáros tulajdonostárs kezdeményezné a megosztást, elvileg két ingatlan ebben az esetben sem alakítható ki, azonban az nem lehetséges, hogy a kezdeményező tulajdonostárs kiszorítja a másik 4 1 hektárral nem rendelkező tulajdonost, neki megvan a minimum 1 hektárja így és 2 felé lesz mérve az ingatlan. (Vagy ebben az esetben ha maradunk a tv szövege szerinti szoros értelmezésnél, akkor ha az 5 ha-ral rendelkező nem szeretné kiszorítani az összes többit, akkor ezt megteheti az 1 ha alatti kezdeményező tulajdonostárs is az 5 ha területtel rendelkezővel is és akkor ő veszi egyedül birtokba?)
Bocsi a hosszú leírásért, meg ha időt szakítasz a válaszra azt előre is nagyon szépen köszönöm.
Válasz hegesztocsabi #1585. hozzászólására
Hétfőn sem tudtak még semmit, abból tényleg február lesz, mire az új rend szerint beindulnak a dolgok!
Válasz Quercus voltam #1578. hozzászólására
Üdv mester.
Èn még decemberben voltam bent èrdeklődni ,hogy hogyan lesz majd ez az egèsz.
Azt mondták, hogy nyugi mèg ök sem tudják a miújságot.
Már mint az ujonan indítot osztatlan közöst.
Válasz apuci #1579. hozzászólására
Mivel az öröklés meg tudtommal nem változott, ezért ha nincs végrendelet akkor megy a törvényes öröklési rend szerint, ahány örökös van annyifele. Vagy osztályos egyezség a hagyatéki tárgyaláson, és akkor akár csak egyik örököl. De ugye ez nehéz ügy, ha az örökösök nem így akarják, hisz évtizedek, vagy évszázadok óta ez a kialakult szokás.