Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak650 FtEUR392.46 FtUSD366.03 FtCHF400.8 FtGBP457.88 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Így igaz, felvásárlói árakban szerintem sem lesz ilyen, viszont termésátlagban ennél jóval többet szoktunk kihozni. Na de a 127-132-120 ezres árpa-búza-kukorica ár nagyot virított az idén.
Sörárpa 700 ezer/ha
Búza 900 ezer/ha
Kukorica 1,1 millió/ha, lehetett volna 1,25M is, ha aratáskor adom el, hát ilyen egy gondatlanságból elkövetett közepes év nálam.
Bár lehet, hogy csak szerencsém volt, de messze nem ez volt a legjobb évem, ez egy 60-70%-os év volt a termésátlagokat tekintve.
Szegénységi bizonyítvány ide, gondatlan gazda oda, azért így is meg vagyok elégedve magammal.
A fenyércirok nekem eddig terméskiesést még nem okozott szerencsére, de jelen van felénk és sajnos 2 év kukorica után azért elő tud jönni, bárhogy védekezel is.
A hobbiparasztról meg annyit, hogy nem a megélhetés okán végzi a munkáját, hanem mert szereti csinálni.
Nálam szerencsére minimális a fenyérciroknyomás, egy 12 hektáros táblából csak 4-et kellett kezelnem glifóval búza elé. Eszembe sem jutott felvenni a hátpermetezőt, ó én balga.
Tárcsa az már nem min till. Sőt minden taljművelés káros ebben a filozófiában, de nem akartam szítani, kíváncsi voltam, hogy még mindig csak talajszerkezet számíte.
Sikeres gazdálkodást mindenkinek bármilyen meggyőződés legyen a háttérben!
Magyarországon a vasúti pályák, parkok stb tisztántartásra rengeteg glifosatot használnak el. Ha ez nem lesz akkor parlagfűbe fog fulladni egész Európa.
És egyáltalán nem károsabb a glyfosat mint más vegyszer. Régóta próbálják bebizonyítani, hogy rákkeltő. A dohányzás, alkohol, gyorséttermi ételekről be is van bizonyítva mégsincs tíltja senki....
Amerika már átesett azon ami itt Magyarországon csak most készül. 1930-as években Amerikában az erősen csapadékszegén időszakban a felszántott földeket konkrétan elhordta a szél. (Nagy porviharok)Ekkor dolgoztak ki egy talajvédő talajművelési rendszert amivel sikerült megfogni a talajt. Erről sokat olvashatsz, és sok fílm is feldolgozta. Pedig akkor még szerintem azt sem tudták mik azok a gének.... Ide vezethető vissza a min-till.
Elsődleges cél az egészséges talaj, ha ez megvan a növények jobban fejlődnek.
Egészégesebb növény pedig azt jelenti, hogy kevesebb növényvédőszerre, műtrágyára van szükség.
A szántásos rendszerben a hibák el vannak takarva vegyük a glifozátos esetet. Forgatás nélküli művelsékor az ősszel leforgatott évelők ritkán hajtanak ki vetésig, vagy ha ki is hajtanak mehanikai gyomírtással meg szokták oldani. És utána álomány keveléssel szintén kordában van tartva az évelő. Mindaddíg míg ki nem alakul a rezisztencia. És ezek a gyomnövények folyamatosan kárt okoznak.
Ellenben egy minimál műveléskor már kora tavasszal elkezdenek nőni az évelő gyomok. Erre használjuk a tarlókezelésben a totális gyomírtót, és 2-3éven belül teljesen tisztává tudjuk varázsolni a táblát. Ami nem csak egy eketalp alá söpört probléma megoldás.
A bio gazdálkodás nem lesz sok esetben egészségesebb ha konvencionálisan van csinálva.
Allomanyba semmivel.
A fenyercirok foltokba jon ki es azt szepen le lehet fujni hati permetezovel.
De kifarasztasos muvelessel is mukodik bioban.
Kukoricaban, napraforgoban van megoldas glifon kivul mas is.
Így van! Pont ez az abszurd, hogy a takarónövény az elvileg pozitív dolog amit aztán telibefújnak a már nem is titkolt legkárosabb szerrel.. Nem véletlen, hogy ez a min till+ takarónövény amerikából indult ki, ott nyomatják ezerrel a műtrágyát vegyszert génmanipulált növényeket..
Szia
A talajelet megujitashoz hozza tartozik a talaj ph beallitasa is.
Talajfertotlenitesre is letezik bio megoldas nem csak kentaurban kell gondolkodni mondjuk tmg-ben sem elso korben. Egy jo zoldtragya es vetesforgo megoldja altalaban.
En nagyon ritkan fújom a glifot, szoval nem banom ha kivonjak meg lehet oldani maskepp is. Az viszont konvencionalisban is elofordul hogy totalissal allomanyt szaritanak.
En inkabb azon a beszelgetesen hokkentem meg kicsit, hogy a bioban hasznalt réz veszelyesebb, mint a glifozat.
Miert kell tobb vegyszer? Gyom pont annyi van, mint szantasnal csak itt hamarabb kel ki a gyom.
Válasz trikolor5 #14193. hozzászólására
8 év után, jutottunk el odáig, hogy már nem táblaszinten totálozunk. Évelő egyszikűeket kell nyomatni, + pár folt selyemkóró van, azt kézzel, húzkodjuk folyamatosan. Talajfertőtlenítőt nem használunk, nem látszik szükségesnek.
Nincs itt semmi ellentmondás, ki mondta, hogy a talajközpontú/talajmegújító/talajkímélő művelés egyenlő a bioval??? Sőt, a glifozát szinte nélkülözhetetlen eleme az áttelelő talajtakaró terminálásának, nincs alternatívája.
Nekem ez brutál nagy ellentmondás, de kinek mi.. Lehet, hogy ott lesz egy jó szerkezetű talaj tele glifozát maradványal, elsavanyodott talajjal. Na meg aki még talajfertőtlenítést is csinál drótféreg ellen ott aztán lesz talajélet+talajmegújítás.. Az a baj ez egy kiragadott rész az egészből. Nem komplex. Aztán a végére jobban mérgezve lesz a talaj mert a kevesebb talajmunkát több vegyszerrel kell kompenzálni.
Talajmegújításos előadásokon még mindig okés a műtrágya, glifó meg a többi vegyszer? Még mindig csak a minimum művelésen meg a takarónövényen van a hangsúly?
Válasz MTZ1221.3 #14185. hozzászólására
Érdekes ez a téma. Mivel mindenkinek a saját területére kell saját magának kikísérletezni a megfelelő "módszert". Egy ilyen, vagy ehhez hasonló előadáson csak általánosságokat kap (ezt a fórumon beszélgetve, vagy visszaolvasva amúgy is megkapni). így jogosan érzi úgy, hogy nesze semmi fogd meg jól, s ezért még esetlegesen fizetni is kell.
Érdekes hozzáállás. Egy olyan képzésért ami valamilyen ismeretet ad, amiből tanulsz azért fizetni kell. Pl. még nyelvtanfolyamot nem láttam ingyenest soha. Pedig nyelvet is tanulhatsz magadtól, de mégis sokan járnak nyelviskolába. Tehát azok sem normálisak akkor?
Ez is egy ilyen képzés, kérnek pénzt az oktatásért (megtehetik), biztos olyan infók hangzanak el ami segíti a gazdaságok fejlődését.
De régebben pont .Feco is azt mondta, hogy ő ingyen nem segít, mert neki is pénzébe került azt a tudást megszerezni amit tud. Szakmailag ő is a toppon van, ő is fizetett valakinek a tanulásért.
"14.30 - 16.30 - VIP PÁHOLY
Igazán elszántaknak. A rendezvénynek az a része, ahol bárki kérdéseket tehet fel. A részvétel külön jelentkezéshez kötött, legfeljebb 20 fő tud részt venni. A klubdélután a kerekasztal beszélgetéssel egyidőben kezdődik a kisteremben.
A porondon: Mykhaylo Draganchuk, azaz a No-Tiller, Berend Ferenc, Pierre-Yves Van Der Eecken"
Az egész napnak ez lenne a "lelke". Pont ebben a programban van korlátozva a létszám.
Talajélet konferencia 2023
Nemesnádudvar | Művelődési Ház 2023. január 16., hétfő
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Jelentkezés: rendezveny@tmg.hu
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfuqHWYJ_jXuxRV6o-tCny4OsUKHeDPkrk-h83ttkmo2RhD9Q/viewform
Talajélet konferencia 2023 Programja:
2023. Január 16., hétfő
9:00 - 9:20
Elnöki megnyitó
Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke rövid köszöntőt mond, összefoglalja a szervezet múltját, beszél a jelenéről és a jövőképről is.
09:20 - 10:20
kerekasztal beszélgetés
A talajmegújítás hazai úttörői
Másfél évtized tapasztalatai hazai regeneratív gazdaságban gazdaszemmel. Kihívások és sikerek, érzések és termelési adatok, tudás és tapasztalat. Öt gazda, öt tájegység, ötféle talaj.
műsorvezető: Víg Vitália
beszélgetőtársai: Berend Ferenc, Reto Stocker, Szabó Zoltán, Szeredi Attila, Tamási Péter Tamási
10:30 - 12:00:
előadás
A no-tillhez vezető utam
Az ukrán Mykhaylo Draganchuk több, mint harminc éve gazdálkodik a Krím-félszigeten, másfél évtizede talajbolygatás nélkül. Negyvenezernél több követővel az egyik leglátogatottabb témába vágó youtube csatorna gazdája. Mesél arról, mi adta számára a kezdő lökést, hogy egy merőben új gazdálkodási gyakorlatba vágjon, hogyan tette meg az első lépéseket, milyen kihívásokkal nézett szembe. Megosztja majd benyomásait magyarországi körútjáról, illetve hogy a magyarul hamarosan megjelenő könyve milyen megoldásokat kínál, hogyan forgathatja haszonnal az, aki maga is a regeneratív mezőgazdálkodás mellett dönt.
előadó: Mykhaylo Draganchuk, alias No-tiller
12:00 - 12:30
előadás
Miért nem sikerült 40 évvel ezelőtt a búza és kukorica szántás nélküli termesztése?
A nyolcvanas évek elején egyre több lehetőség nyílt agrárszakemberek számára, hogy az Egyesült Államok mezőgazdaságát tanulmányozzák. A Mezőgazdasági Minisztérium akkori növényvédelmi főosztályának vezetője, Dr. Nagy Bálint külföldi tapasztalatai alapján meglátta a szántás nélküli talajművelés lehetőségét Magyarországon. Elsősorban a tavaszi esők okozta talajerózió megfékezésére gondolt. Felkérte az ICI magyarországi képviseletét, hogy állítsanak be kísérleteket búza és kukorica termesztésére – talajforgatás nélkül a bajnai Alkotmány MGTSZ-ben. A vetéshez szükséges Bettinson tárcsás vetőgépet az ICI hozta be Magyarországra. A három év eredményei fényesen igazolták, hogy ez a technológia lehetővé teszi a talajerózió elkerülését, a terméseredmények pedig 10 tonna körüliek voltak. Hogy miért nem járt mégis sikerrel a próbálkozás, arról beszél majd az akkori kutatás felelőse.
előadó: Dr. Tarjányi József, nyugdíjas agrármérnök
12:30 - 14:30
ebédszünet
Szendvicsebéd, kenyérlángos, kürtöskalács, kávé, tea. Illetve itt nyílik lehetőség beszélgetni bárkivel, megnézni a kiállítókat az udvaron, kapcsolatot építeni.
14:30 - 15.45
kerekasztal beszélgetés
Szakmai segítség, támogatás, de honnan? – Irányelvek a regeneratív gazdálkodásban.
A kerekasztal beszélgetés alapját az európai tudományos akadémia nemzetközi bizottságának elemzése adja a regeneratív mezőgazdaságról. Az EASAC tanulmány apropóján beszélgetünk arról, milyen támogatásra számíthatnak a gazdák a különféle területekről (jogszabályi, tudományos, gazdasági, oktatás).
műsorvezető: Víg Vitália
meghívott beszélgetőtársai: Valkó Orsolya, Biró Borbála, Diriczi Zsombor, Dr. Juhász Anikó (felkérés alatt), Kis Ede, Kökény Attila Regisztráció
Már pár évvel ezelőtt egy szakcikkben olvastam (méh pusztulással kapcsolatban). Magyarország méh eltartó képessége határára ért. Tehát "túl" vannak tartva. Ez hozza magával az egtészségügyi problémákat is.
Öcsém is méhészkedett a Zselicben. Az ország minden részéből hozták tömegével a kaptárakat hársra. Hullottak a bogarai. Hozták azokat a vírusokat, baktériumokat, mikre ők rezisztensek voltak, a helyi méhek viszont még nem találkoztak velük. Nébih cirkuszól az orvosi vizsgálatokkal a négylábúak esetén, a méheket meg lexarja.
Elég, ha csak a bogarasok akarják másra hárítani felelőtlenségüket, sőt másokkal akarják kifizettetni saját hülyeségük kárát!
Egy szösszenet a méh pusztuláshoz.
Méheim nincsenek.
Erdélyben egy ismerős méhésznek ugyanúgy pusztultak a méhei mint amit nálunk látam a sajtóban. Csak annyi a különbség,hogy az ő méhei nem járhattak mezőgazdasági területen a távolság miatt, azt mégis. Nem mondom,hogy a sok vegyszernek nincs valamennyi köze hozzá. De keresni kellene a másik okait is a méh pusztulásnak,és nem mindent a vegyszerekre fogni.
14817 hozzászólás
Válasz MrPoke #14215. hozzászólására
Így igaz, felvásárlói árakban szerintem sem lesz ilyen, viszont termésátlagban ennél jóval többet szoktunk kihozni. Na de a 127-132-120 ezres árpa-búza-kukorica ár nagyot virított az idén.
Válasz Gandhy #14212. hozzászólására
Gratulálok!
Bar nem tudom mit szerettél volna igazolni vele, de biztos úgy van.
Válasz Gandhy #14212. hozzászólására
Azért ehez nagy szerencse is kellet :) És szerintem tedd össze a két kezed mert soha többet nem lesz hasonló sem :D
Válasz DDT #14213. hozzászólására
A gondatlan gazdák eső nélkül is tudnak sokat termelni, mert hobbiból csinálják.
Válasz Gandhy #14212. hozzászólására
Hiába, az a fránya eső még mindig csodákra képes!!!
Válasz MTZ1221.3 #14211. hozzászólására
Talán csak ennyit:
Erre most inkább nem reagálnék
Sörárpa 700 ezer/ha
Búza 900 ezer/ha
Kukorica 1,1 millió/ha, lehetett volna 1,25M is, ha aratáskor adom el, hát ilyen egy gondatlanságból elkövetett közepes év nálam.
Bár lehet, hogy csak szerencsém volt, de messze nem ez volt a legjobb évem, ez egy 60-70%-os év volt a termésátlagokat tekintve.
Szegénységi bizonyítvány ide, gondatlan gazda oda, azért így is meg vagyok elégedve magammal.
A fenyércirok nekem eddig terméskiesést még nem okozott szerencsére, de jelen van felénk és sajnos 2 év kukorica után azért elő tud jönni, bárhogy védekezel is.
A hobbiparasztról meg annyit, hogy nem a megélhetés okán végzi a munkáját, hanem mert szereti csinálni.
Válasz Gandhy #14209. hozzászólására
Az a gazda szegenysegi bizonyitvanya, hogy annyi van.
Tobbszor mondtad, hogy ez hobbi, igy gondolom nem foglalkoztal vele idoben. Jar igy mas is
Válasz Gandhy #14209. hozzászólására
De kiküldhetted volna a drónt helyspecifikusan lefújni. Ha már precíziós gazdálkodó vagy :P
Válasz MTZ1221.3 #14201. hozzászólására
Nálam szerencsére minimális a fenyérciroknyomás, egy 12 hektáros táblából csak 4-et kellett kezelnem glifóval búza elé. Eszembe sem jutott felvenni a hátpermetezőt, ó én balga.
Válasz trikolor5 #14207. hozzászólására
Nalad mi a mintill?
A mintill az 5-10cm mely talajmunkat enged. A notillban nincs talajmunka csak vetes.
Válasz endypapa_20120 #14204. hozzászólására
Tárcsa az már nem min till. Sőt minden taljművelés káros ebben a filozófiában, de nem akartam szítani, kíváncsi voltam, hogy még mindig csak talajszerkezet számíte.
Sikeres gazdálkodást mindenkinek bármilyen meggyőződés legyen a háttérben!
Válasz trikolor5 #14200. hozzászólására
Magyarországon a vasúti pályák, parkok stb tisztántartásra rengeteg glifosatot használnak el. Ha ez nem lesz akkor parlagfűbe fog fulladni egész Európa.
És egyáltalán nem károsabb a glyfosat mint más vegyszer. Régóta próbálják bebizonyítani, hogy rákkeltő. A dohányzás, alkohol, gyorséttermi ételekről be is van bizonyítva mégsincs tíltja senki....
Amerika már átesett azon ami itt Magyarországon csak most készül. 1930-as években Amerikában az erősen csapadékszegén időszakban a felszántott földeket konkrétan elhordta a szél. (Nagy porviharok)Ekkor dolgoztak ki egy talajvédő talajművelési rendszert amivel sikerült megfogni a talajt. Erről sokat olvashatsz, és sok fílm is feldolgozta. Pedig akkor még szerintem azt sem tudták mik azok a gének.... Ide vezethető vissza a min-till.
És mindenki úgy csinálja ahogy szeretné.
Válasz endypapa_20120 #14204. hozzászólására
siman. De egy sekely kultivator is rendezi sokszor.
Válasz trikolor5 #14200. hozzászólására
"abszurd, hogy a takarónövény az elvileg pozitív dolog amit aztán telibefújnak a már nem is titkolt legkárosabb szerrel"
Ezt az esetek többségében megoldja a tárcsa is.
Válasz Gandhy #14199. hozzászólására
Nyár végén 3-4l glifozat nitrosollal tapadóval..... A glifozát is csak egy vegyszer a sok közül, csak megfelelően kell használni.
Válasz trikolor5 #14193. hozzászólására
Nincs ellentmondás.
Elsődleges cél az egészséges talaj, ha ez megvan a növények jobban fejlődnek.
Egészégesebb növény pedig azt jelenti, hogy kevesebb növényvédőszerre, műtrágyára van szükség.
A szántásos rendszerben a hibák el vannak takarva vegyük a glifozátos esetet. Forgatás nélküli művelsékor az ősszel leforgatott évelők ritkán hajtanak ki vetésig, vagy ha ki is hajtanak mehanikai gyomírtással meg szokták oldani. És utána álomány keveléssel szintén kordában van tartva az évelő. Mindaddíg míg ki nem alakul a rezisztencia. És ezek a gyomnövények folyamatosan kárt okoznak.
Ellenben egy minimál műveléskor már kora tavasszal elkezdenek nőni az évelő gyomok. Erre használjuk a tarlókezelésben a totális gyomírtót, és 2-3éven belül teljesen tisztává tudjuk varázsolni a táblát. Ami nem csak egy eketalp alá söpört probléma megoldás.
A bio gazdálkodás nem lesz sok esetben egészségesebb ha konvencionálisan van csinálva.
Válasz Gandhy #14199. hozzászólására
Allomanyba semmivel.
A fenyercirok foltokba jon ki es azt szepen le lehet fujni hati permetezovel.
De kifarasztasos muvelessel is mukodik bioban.
Kukoricaban, napraforgoban van megoldas glifon kivul mas is.
Válasz DDT #14194. hozzászólására
Így van! Pont ez az abszurd, hogy a takarónövény az elvileg pozitív dolog amit aztán telibefújnak a már nem is titkolt legkárosabb szerrel.. Nem véletlen, hogy ez a min till+ takarónövény amerikából indult ki, ott nyomatják ezerrel a műtrágyát vegyszert génmanipulált növényeket..
Válasz MTZ1221.3 #14198. hozzászólására
Azért kíváncsi lennék, hogy fenyércirok ellen mivel védekeznél?
Válasz trikolor5 #14193. hozzászólására
Szia
A talajelet megujitashoz hozza tartozik a talaj ph beallitasa is.
Talajfertotlenitesre is letezik bio megoldas nem csak kentaurban kell gondolkodni mondjuk tmg-ben sem elso korben. Egy jo zoldtragya es vetesforgo megoldja altalaban.
En nagyon ritkan fújom a glifot, szoval nem banom ha kivonjak meg lehet oldani maskepp is. Az viszont konvencionalisban is elofordul hogy totalissal allomanyt szaritanak.
En inkabb azon a beszelgetesen hokkentem meg kicsit, hogy a bioban hasznalt réz veszelyesebb, mint a glifozat.
Miert kell tobb vegyszer? Gyom pont annyi van, mint szantasnal csak itt hamarabb kel ki a gyom.
Válasz olasz_kapo #14196. hozzászólására
Nem.
Válasz endypapa_20120 #14195. hozzászólására
Holnap te ott lesszel?
Válasz trikolor5 #14193. hozzászólására
8 év után, jutottunk el odáig, hogy már nem táblaszinten totálozunk. Évelő egyszikűeket kell nyomatni, + pár folt selyemkóró van, azt kézzel, húzkodjuk folyamatosan. Talajfertőtlenítőt nem használunk, nem látszik szükségesnek.
Válasz trikolor5 #14193. hozzászólására
Nincs itt semmi ellentmondás, ki mondta, hogy a talajközpontú/talajmegújító/talajkímélő művelés egyenlő a bioval??? Sőt, a glifozát szinte nélkülözhetetlen eleme az áttelelő talajtakaró terminálásának, nincs alternatívája.
Válasz MrPoke #14192. hozzászólására
Nekem ez brutál nagy ellentmondás, de kinek mi.. Lehet, hogy ott lesz egy jó szerkezetű talaj tele glifozát maradványal, elsavanyodott talajjal. Na meg aki még talajfertőtlenítést is csinál drótféreg ellen ott aztán lesz talajélet+talajmegújítás.. Az a baj ez egy kiragadott rész az egészből. Nem komplex. Aztán a végére jobban mérgezve lesz a talaj mert a kevesebb talajmunkát több vegyszerrel kell kompenzálni.
Válasz trikolor5 #14191. hozzászólására
Igen. A TMG nem bio talajművelésről szól. Hanem a fenttartható környezet kímélő talajművelésről.
Válasz hargitai sandor #14175. hozzászólására
Talajmegújításos előadásokon még mindig okés a műtrágya, glifó meg a többi vegyszer? Még mindig csak a minimum művelésen meg a takarónövényen van a hangsúly?
Válasz endypapa_20120 #14187. hozzászólására
Hol olvastad, hogy fizetni kell?
Egy bibi van, hogy GPS szerint az út:
Nekem 3 óra 30 perc.
Koromra való tekintettel egy napra......
Válasz MrPoke #14188 hozzászólák
Általánosságban reagáltam egy hozzászólásra. Nem konkrét előadásra utaltam.
Válasz endypapa_20120 #14187. hozzászólására
Jelenlegi rendezvény ingyenes.
De tudsz nekem mondani olyan előadást, könyvet, oktatást. Ami valós használható tudást ad neked?
Mert szerintem ilyen nincs. Ezek a rendezvények mindíg is a kapcsolat építés és ápolásról szolnak.
Válasz MTZ1221.3 #14185. hozzászólására
Érdekes ez a téma. Mivel mindenkinek a saját területére kell saját magának kikísérletezni a megfelelő "módszert". Egy ilyen, vagy ehhez hasonló előadáson csak általánosságokat kap (ezt a fórumon beszélgetve, vagy visszaolvasva amúgy is megkapni). így jogosan érzi úgy, hogy nesze semmi fogd meg jól, s ezért még esetlegesen fizetni is kell.
Válasz MTZ1221.3 #14185. hozzászólására
hagyjuk má….., maximum azt, hogy lehet a másikat lehúzni…..
Feco…..
Válasz ..,-:) #14184. hozzászólására
Érdekes hozzáállás. Egy olyan képzésért ami valamilyen ismeretet ad, amiből tanulsz azért fizetni kell. Pl. még nyelvtanfolyamot nem láttam ingyenest soha. Pedig nyelvet is tanulhatsz magadtól, de mégis sokan járnak nyelviskolába. Tehát azok sem normálisak akkor?
Ez is egy ilyen képzés, kérnek pénzt az oktatásért (megtehetik), biztos olyan infók hangzanak el ami segíti a gazdaságok fejlődését.
De régebben pont .Feco is azt mondta, hogy ő ingyen nem segít, mert neki is pénzébe került azt a tudást megszerezni amit tud. Szakmailag ő is a toppon van, ő is fizetett valakinek a tanulásért.
Normális ember ilyenert nem fizet…..
Válasz Traktoros30 #14182. hozzászólására
Az egyesület tagjai biztos kapnak az anyaghoz elérhetőseget.
Ma Szerbiában van.......
Online lehet vajon követni, vagy visszanézni?
Válasz Radocz #14176. hozzászólására
Ezek szerint vagy nem megy, vagy nem olvassa a fórumot, vagy........
Úgy döntöttem, hogy szeretnék részt venni a rendezvényen.
Ha "felvesz" valaki, a költségei felét fizetem.
Mindegy melyik megyébol indul.
Válasz endypapa_20120 #14178. hozzászólására
Tegnap még lehetett erre is regisztrálni.
200fő.
Válasz hargitai sandor #14175. hozzászólására
"14.30 - 16.30 - VIP PÁHOLY
Igazán elszántaknak. A rendezvénynek az a része, ahol bárki kérdéseket tehet fel. A részvétel külön jelentkezéshez kötött, legfeljebb 20 fő tud részt venni. A klubdélután a kerekasztal beszélgetéssel egyidőben kezdődik a kisteremben.
A porondon: Mykhaylo Draganchuk, azaz a No-Tiller, Berend Ferenc, Pierre-Yves Van Der Eecken"
Az egész napnak ez lenne a "lelke". Pont ebben a programban van korlátozva a létszám.
Válasz Radocz #14176. hozzászólására
Sok a jelentkező, így esélyes.
Válasz Berente Antal #14174. hozzászólására
Hajdú-Bihar megyéből megyen-e valaki?
Talajélet konferencia 2023
Nemesnádudvar | Művelődési Ház 2023. január 16., hétfő
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Jelentkezés: rendezveny@tmg.hu
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfuqHWYJ_jXuxRV6o-tCny4OsUKHeDPkrk-h83ttkmo2RhD9Q/viewform
Talajélet konferencia 2023 Programja:
2023. Január 16., hétfő
9:00 - 9:20
Elnöki megnyitó
Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke rövid köszöntőt mond, összefoglalja a szervezet múltját, beszél a jelenéről és a jövőképről is.
09:20 - 10:20
kerekasztal beszélgetés
A talajmegújítás hazai úttörői
Másfél évtized tapasztalatai hazai regeneratív gazdaságban gazdaszemmel. Kihívások és sikerek, érzések és termelési adatok, tudás és tapasztalat. Öt gazda, öt tájegység, ötféle talaj.
műsorvezető: Víg Vitália
beszélgetőtársai: Berend Ferenc, Reto Stocker, Szabó Zoltán, Szeredi Attila, Tamási Péter Tamási
10:30 - 12:00:
előadás
A no-tillhez vezető utam
Az ukrán Mykhaylo Draganchuk több, mint harminc éve gazdálkodik a Krím-félszigeten, másfél évtizede talajbolygatás nélkül. Negyvenezernél több követővel az egyik leglátogatottabb témába vágó youtube csatorna gazdája. Mesél arról, mi adta számára a kezdő lökést, hogy egy merőben új gazdálkodási gyakorlatba vágjon, hogyan tette meg az első lépéseket, milyen kihívásokkal nézett szembe. Megosztja majd benyomásait magyarországi körútjáról, illetve hogy a magyarul hamarosan megjelenő könyve milyen megoldásokat kínál, hogyan forgathatja haszonnal az, aki maga is a regeneratív mezőgazdálkodás mellett dönt.
előadó: Mykhaylo Draganchuk, alias No-tiller
12:00 - 12:30
előadás
Miért nem sikerült 40 évvel ezelőtt a búza és kukorica szántás nélküli termesztése?
A nyolcvanas évek elején egyre több lehetőség nyílt agrárszakemberek számára, hogy az Egyesült Államok mezőgazdaságát tanulmányozzák. A Mezőgazdasági Minisztérium akkori növényvédelmi főosztályának vezetője, Dr. Nagy Bálint külföldi tapasztalatai alapján meglátta a szántás nélküli talajművelés lehetőségét Magyarországon. Elsősorban a tavaszi esők okozta talajerózió megfékezésére gondolt. Felkérte az ICI magyarországi képviseletét, hogy állítsanak be kísérleteket búza és kukorica termesztésére – talajforgatás nélkül a bajnai Alkotmány MGTSZ-ben. A vetéshez szükséges Bettinson tárcsás vetőgépet az ICI hozta be Magyarországra. A három év eredményei fényesen igazolták, hogy ez a technológia lehetővé teszi a talajerózió elkerülését, a terméseredmények pedig 10 tonna körüliek voltak. Hogy miért nem járt mégis sikerrel a próbálkozás, arról beszél majd az akkori kutatás felelőse.
előadó: Dr. Tarjányi József, nyugdíjas agrármérnök
12:30 - 14:30
ebédszünet
Szendvicsebéd, kenyérlángos, kürtöskalács, kávé, tea. Illetve itt nyílik lehetőség beszélgetni bárkivel, megnézni a kiállítókat az udvaron, kapcsolatot építeni.
14:30 - 15.45
kerekasztal beszélgetés
Szakmai segítség, támogatás, de honnan? – Irányelvek a regeneratív gazdálkodásban.
A kerekasztal beszélgetés alapját az európai tudományos akadémia nemzetközi bizottságának elemzése adja a regeneratív mezőgazdaságról. Az EASAC tanulmány apropóján beszélgetünk arról, milyen támogatásra számíthatnak a gazdák a különféle területekről (jogszabályi, tudományos, gazdasági, oktatás).
műsorvezető: Víg Vitália
meghívott beszélgetőtársai: Valkó Orsolya, Biró Borbála, Diriczi Zsombor, Dr. Juhász Anikó (felkérés alatt), Kis Ede, Kökény Attila
Regisztráció
Talajélet konferencia 2023. január 16.
föld+föld =bevétel az lehet-is 2025-től kötelező
mondhatnám " gyerünk csináljuk meg "ja nem csak csináld meg nagy különbség.....
Válasz máris szomszéd #14170. hozzászólására
Már pár évvel ezelőtt egy szakcikkben olvastam (méh pusztulással kapcsolatban). Magyarország méh eltartó képessége határára ért. Tehát "túl" vannak tartva. Ez hozza magával az egtészségügyi problémákat is.
Öcsém is méhészkedett a Zselicben. Az ország minden részéből hozták tömegével a kaptárakat hársra. Hullottak a bogarai. Hozták azokat a vírusokat, baktériumokat, mikre ők rezisztensek voltak, a helyi méhek viszont még nem találkoztak velük. Nébih cirkuszól az orvosi vizsgálatokkal a négylábúak esetén, a méheket meg lexarja.
Elég, ha csak a bogarasok akarják másra hárítani felelőtlenségüket, sőt másokkal akarják kifizettetni saját hülyeségük kárát!
Válasz kis Zombi #14166. hozzászólására
Így már mindent értek. És tudományosan os bizonyítva van mért nem megyek arra soha többet. :D
Egy szösszenet a méh pusztuláshoz.
Méheim nincsenek.
Erdélyben egy ismerős méhésznek ugyanúgy pusztultak a méhei mint amit nálunk látam a sajtóban. Csak annyi a különbség,hogy az ő méhei nem járhattak mezőgazdasági területen a távolság miatt, azt mégis. Nem mondom,hogy a sok vegyszernek nincs valamennyi köze hozzá. De keresni kellene a másik okait is a méh pusztulásnak,és nem mindent a vegyszerekre fogni.
Válasz .Feco. #14158. hozzászólására
Anno növényvédős oktatónk mondta. A méhész egy külön emberfaj.
Válasz kis Zombi #14166. hozzászólására
Valamelyik értelmező szótár, a tirpákot pusztában élő vadparasztnak definiál.