Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak650 FtEUR394.48 FtUSD369.69 FtCHF406.5 FtGBP459.56 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
A Tas nevezetű keveréket nèztem ki a takaronovenyek honlapról:)
Mikor lenne ezt èrdemes vetni? A télre hagynám a terminálást, szal nem nagyon akarom őssze tàrcsàzgatni.
Válasz T180. #7562. hozzászólására Tudnál segíteni, hogy hol olvashatjuk az ingyenes tanácsadásod anyagait a notill és takarónövényes technológiádról? Vagy esetleg youtube videóid, könyveid, bármi, amit ingyen fel tudnál ajánlani okulásunkra?
Szívesen tanulnánk a tapasztalatodból, hiszen ahány gazdaság, annyiféle tapasztalat gyűlik fel a hosszú évek során.
Ez mind talajadottság, időjárás függő.
Például az idén a lazítózott földek közül mindbe kiváló munkát tudtam tavasszal csinálni. Kivéve az aratott kukoricába, annak a teteje leülepedett, és tavasszal nem lett jó a vetés, azt meg kellet volna ősszel még húzni valamivel.
A forgatás nélküli művelés többek közt ezért nem váltotta be a hozzá fűzött reményt a nagy gazdaságokban. Itt is feladta a több 1000ha-os gazda. Azt időben kell csinálni, odafigyelést igényel. És ekkora területen a különböző adotságú földeken nincs idő várni, figyelgetni mikor alkalmas a talaj, valamint a gép kapacitás sem állhat mert nem végeznek. Így maradt a nagykönyvben leírtak. Minden körülmények között felszántás (Rába 4-5 fejjel), 3-4 menetben magágykészítés. Sőt ásóboronás kukorica vetőgéppel vetnek. És tavaly produkáltak a szomszédos táblában 66q kukoricát.
A lényeg, tapasztalat kell és neked kel tudni mi a jó.
ühüm mi már akkor notilleztünk meg talajtakaróztunk amikor az istened még a bankban ücsörgött,és nem kértünk soha senkitöl pénzt tanácsadásért,az élősködőket qrvára utálom,és ő meg ti azok vagytok
Ezek szerint nem lazítasz minden évben?
Mi eddig mindig a gabonatarlót szervestrágyáztuk. Ahogy lekerült a gabona odahordtuk a trágyát, szórás, szinte azonnal betárcsáztuk és ahogy lehetett meg lett szántva.
Ezt gondoltam megoldani egy pl. Terradig rendszerű lazítóval úgy hogy betárcsázás után ősszel meg lenne lazítva és kész. Keverne is lazítana is és gruberhez hasonló talajt hagyna maga után.
Ugyanígy a kukoricatarló egy ilyen lazító után mehetne is a télbe.
Vagy mindenféleképpen szükség van gruberre?
Az nem jó lazító ami bedolgozza a trágyát, és a kukoricaszárat. Ilyen esetekre mindig a grubert veszem elő.
A szervestrágyázás, és a lazítás pedig egy évben nehezen kivitelezhető. Trágyázás után lazításkor, nincs elég tapadás és csak kínlódás. Ha előtte csinálod akkor meg a trágyaszóró tapossa vissza, meg el sem lehet néha húzni. (tapasztalat)
A szervestrágyázásra nekem az vált be, hogy gabona elé trágyázunk 200q/ha-al. Kevesebb a tápanyag kimosódás, már ősszel feltudja venni a gabona a tápanyag egy részét, valamint, olajretek(TR)-t vetünk a gabona közé (1-1,5kg/ha) ami eltárolja tavaszig a tápanyagot.
Ha mégis kukorica elé szeretnél szerves trágyázni, akkor lazítás előtt 2 héttel kell trágyázni, gruber(tárcsával) bedolgozni, lezárni. Ezután ha megülepedett mehet a lazító, majd takarónövény a nitrátkimosódás mérséklésére. Sajnos ez nem minden évben működőképes. Valamint a trágyából kikelő gyommagok miatt tavasszal biztos, hogy szükség lesz egy totális gyomirtásra.
Forgatás nélküli hátránya az erősebb gyomosodás szervestrágyázáskor.
Szépen lépésről lépésre lehet próbálkozni, én is 20 éve azt teszem, ennek eredményeképpen az idén is sikerült 10ha elrontani, de nekem ez a tapasztalat többet ér mint a termés :)
Akkor hasonlóan csináljuk, kivéve hogy én ekét használtam lazító helyett.
Elővetemény őszi árpa, utána kb 350q/ha szerves trágya beszántva, januárban fogas, kombinátor,vetés,gyomirtás,sormellé kultival 2q/ha pétisó és ennyi.
Milyen lazítót használsz? Szerves trágyát, szármaradványt mennyire dolgozza be? Most keresgetek olyat ami a traktorszélességet tudja és 135le elbírja. Ha találnék olyat ami a trágyát meg a kukiszárat jól bedolgozná megpróbálnám kiváltani a szántást.Csak az a baj hogy amik tetszenének, azok túl sok lovat kívánnak!
Műtrágyát semmit nem kapott. (Nitrogént akartam sorközműveléssel adni de sosem volt eső így elmaradt)
2 éve volt 300q/ha szerves trágyázva.
Csapadék ebben az évben 120mm.
A terület 10 éve nem volt forgatva, még tárcsával sem. Talajélet jónak mondható mikroszkópos vizsgálatban.
Válasz Géza15 #7552. hozzászólására Vetésforgóban mit termelsz? Takarónövényr nincs káros hatása, ha legalább 2-3 hét eltelik a kezelés és a vetés között (aprómagok érzékenyek!)
Válasz Mf-es? #7550. hozzászólására Két hete 5 alkalommal és helyszínen kaphattak volna ingyen pogácsát a délutáni beszélgetések során, Nyíregyházától Somogyfajszig. Egyik sem volt éhes úgy látszik, de voltak helyettük néhány százan, akik már gondolkoznak.
Ajj ez a fórum! Fel tesz az ember egy kérdést és mindenki elsiklik felette, mert megy ez a huza vona. A hozzászólások 70 %-a kb sz.. se ér mert az a lényege, hogy egy nagy hülyeség.... Az a 30 %-pedig már elveszti a folytonosságában rejlő segítségét, mert egy pár ember azonnal elmozdítja a szálakat!!!
Nem is értem miért akarjátok bizonygatni, hogy ez egy hazugság, varázslat, hisz nem is a ti pénzetekről van szó, nektek ebben semmi károtok nincs! Aki pedig kísérletezni akar annak meg csak felesleges köröket kell futni miattatok, tök felesleges. Nekem eddig egy forintomba se került, mégis kísérletezek, és látom a különbséget!
Na szal, ki hogy teszi gyommentessé a búzatarlóját. Két sor rövidtárcsa nem teszi azzá, grúber nincs. Kemikáliák közül esetleg? Javaslat a technológiára?
Hagyjuk ez az egész farokméregetést hogy kinél mennyi eső volt!
Szép az állományod, azt áruld el hogy milyen műveletekkel, mennyi tápanyaggal, mennyi csapadékkal érted ezt el!
Válasz ermike #7533. hozzászólására A képen egy 800 hektáros gazdaság földje, aki megkért, hogy segítsek, mert elakadtak a klasszikus mezőgazdasággal, hiába rendelkeznek mintill és notill eszközzel.
Valamiért nem titeket kértek meg a nagy tudásotok ellenére.
Rendberakjuk a talajt és nyereségessé tesszük a gazdaságot.
Az a baj az egész vita hülyeség, a szántás az egésznek csak egy összetevője. És én sosem tartottam jó ötletnek képeket mutogatni milyen az állomány, talaj stb...
Aki érti a TMMG lényegét az tudja merre induljon el, aki nem érti, nem itt a fórumon fogja megérteni. Aki nem tartja Netparasztot hiteles jó előadónak. Vannak a neten akár online (angol) előadások pár ezed USD ért. Néha Európában is van de az is minimum 1000euro-tól indul, és kb ugyanazt adják le mint amit Netparaszt.
Én sem értek egyet Netparaszttal pár dologban, de attól még alkalmazom amiket leírt. Igaz, hogy a szalmát bálázom, kukorica nagy részét szecskázom, és nem nagy területen vetek takarónövényt.
És én sem értem mért néz ki így a kukoricám, pedig nem kapott semmi tápanyagot, és csapadékot. Siló legalább már lesz, a többi meg nem lényeg.
Válasz ermike #7532. hozzászólására Ezzel a szövegértelmezési képességgel átengedtek az elemiből? Azonos 50 Ha tábla, 1 méter különbség a fotók között, teljesen vízszintes, egy különbség van csak a méterig repedt 99% művelhetetlen és az aprómorzsás 1% között.
Találós kérdés, mi lehet az, ha ilyen okosak vagytok?
Kb 68-70 e szem. A csövek a forgóban vannak ahol természetesen ritkább, beljebb azért még nem ilyen!
70+ mili az már szépén már 7-nek is örülnék, csak most megint elment mellettünk az eső!
Akkor mi a lópisztoly?
Errefelé az árpákat 40-45q megállította, búzák felsültek már hetekkel ezelőtt a fű kiégve mindenfelé akácfáról hullik a levél mint ősszel!
Ebben a hónapban 8mm volt a legnagyobb eső az is két nap alatt. A többi 1-2mm annyit ért, ahogy másik topicban írták:"mintha forró rezsóra köptek volna".
Az eredeti téma nem ez hanem hogy mitől bírja jobban a forgatásnélküli mint a szántott!! Én csak megmutattam hogy nálam a szántott hogy bírja a kevés csapadékot és a forróságot.
Elég ritka a tőtáv nem kell semmin csodálkozni... mennyivel lett vetve? Tennék fel képet hasonlóan szép kukoricáról ami még sűrűbb is de csövet messze nem hoz, elég előre vagy, itt 1 hónapja 1-1mm esett, de éjjel hála istennek kaptunk 70+ mm.
Most komolyan azt gondolod hogy táblaszinten azonos teljesen homogén talajok vannak? Pláne nem sík területen? Nekem van olyan táblám aminek a teteje közethatású talaj, a közepe barna erdőtalaj és az alja öntéstalaj !!!!!
Netparaszt a cél és az eszme a talajmegújításban, dicséretes dolog de te olyan messze vagy a tudománytól és a talajoktól mint Makó Jeruzsálemtől!
A takarónövényeket baszhatod ha a klíma mint legfőbb talajképző tényező ebben nincs segítségre! Szeged mellett alig esett pár mm csapadék az éven! Tegyél már fel képeket a földjeidről!!!! Hogyan néznek ki! de táblaszintű átnézeti képeket is!
Válasz szanberg #7529. hozzászólására
Láttad a #7478?
Egy méterre egymástól, ugyanabban a művelhetetlenül homogén táblában.
A különbség okát tudod-e?
Mert olyan okos vagy, biztos erre is okosan tudsz válaszolni.
Ugye szerinted az egyik agyagos, a másik meg homokos, nem?
Nem is erőltetném tovább ezt a témát. Én elhiszem, hogy amit ők csinálnak az jó. Szerintem amit én csinálok az számomra jó, vagyis ezzel picit jobbá teszem. De inkább no komment, csinálja mindenki ahogy akarja.
Tudod tarlóhántás között is van különbség, egy jól meghántott és lezárt tarló jelentősen kevesebb vizet enged el magából mint ha nem csinálsz vele semmit. Ez nyílvánvaló és egyértelmű, akik karatéznak most veled ebben a témában ott homokos a talaj és nem hasad de az agyagnak akkora a térfogat változása nedvességcsökkenés-nevekedés közepette, hogy szét reped. Nekem pl bizonyos repce földjeimben most akkora repedések vannak, hogy a 47-es bakkancsommal belefordult a bokám a minap, egyik táblám viszont omlósabb barna erdei talaj ott ez sokallta kisebb, ott alig hasad a föld.
Nomeg amit írtam is, el lehet húzni az IH tárcsát oszt úgy hagyni felszaggatottan az biztos, hogy ki fog száradni de ha jól lezárod az más kategória.
Mondom szépen hogy (akár) egy ilyen "hidrovetőgéppel"!
Végre egy értelmes gépről is egy fotó ami lassan már mindenkinél kötelező "kellesz" használni(ki is használta ezt a kifejezést köztünk "északról"?Csak nem el lett üldözve ebből a topicból)...
Válasz bobo77 #7521. hozzászólására Iszapolj le néhány csernozomot - elég sok homokos vályog lesz. A különbség a szén és a biológia.
Az én képem sem tavalyi...
Takarónövény nélkül is lehet fejleszteni a talajt, csak kell hozzá sok oltott trágya, mikrobiális oltóanyag, komposzt, stb. Szerintem macerásabb, mint a vetés meg a magoltás.
Válasz bobo77 #7505. hozzászólására Becő földjét leiszapoltuk, akár csernozjom is lehetne a szemcseösszetétel alapján.
A vitaindító kép kukoricájánál azonban nem volt több csapadék, mint nála, pedig ott kifejezetten homokos talajok vannak.
A különbség a talajélet és víztartó képesség.
Jól eloszlású esős évben mindenki tud termelni, de az idei évben meg lehet nézni, kinek marad aratnivalója és mi volt hozzá a technológia.
_fill_540x300_0.jpg)
14817 hozzászólás
Válasz Netparaszt #7553. hozzászólására
van bátorságod feltenni képeket a területekről, hogy mindenki lássa az istent?
Válasz Netparaszt #7553. hozzászólására
Búza utàn mindig kukorica következik.
A Tas nevezetű keveréket nèztem ki a takaronovenyek honlapról:)
Mikor lenne ezt èrdemes vetni? A télre hagynám a terminálást, szal nem nagyon akarom őssze tàrcsàzgatni.
Válasz T180. #7562. hozzászólására Tudnál segíteni, hogy hol olvashatjuk az ingyenes tanácsadásod anyagait a notill és takarónövényes technológiádról? Vagy esetleg youtube videóid, könyveid, bármi, amit ingyen fel tudnál ajánlani okulásunkra?
Szívesen tanulnánk a tapasztalatodból, hiszen ahány gazdaság, annyiféle tapasztalat gyűlik fel a hosszú évek során.
Válasz MrPoke #7563. hozzászólására
Ezt nem hiszem el
Válasz Tobszi #7559. hozzászólására
Ez mind talajadottság, időjárás függő.
Például az idén a lazítózott földek közül mindbe kiváló munkát tudtam tavasszal csinálni. Kivéve az aratott kukoricába, annak a teteje leülepedett, és tavasszal nem lett jó a vetés, azt meg kellet volna ősszel még húzni valamivel.
A forgatás nélküli művelés többek közt ezért nem váltotta be a hozzá fűzött reményt a nagy gazdaságokban. Itt is feladta a több 1000ha-os gazda. Azt időben kell csinálni, odafigyelést igényel. És ekkora területen a különböző adotságú földeken nincs idő várni, figyelgetni mikor alkalmas a talaj, valamint a gép kapacitás sem állhat mert nem végeznek. Így maradt a nagykönyvben leírtak. Minden körülmények között felszántás (Rába 4-5 fejjel), 3-4 menetben magágykészítés. Sőt ásóboronás kukorica vetőgéppel vetnek. És tavaly produkáltak a szomszédos táblában 66q kukoricát.
A lényeg, tapasztalat kell és neked kel tudni mi a jó.
Válasz borembukk #7560. hozzászólására
mi már akkor notilleztünk meg talajtakaróztunk amikor az istened még a bankban ücsörgött,és nem kértünk soha senkitöl pénzt tanácsadásért,az élősködőket qrvára utálom,és ő meg ti azok vagytok
ühüm
Válasz borembukk #7560. hozzászólására
Ezt azért gondold át.
Válasz T180. #7556. hozzászólására
a Netparasztnak több van a kisujjában mint neked a fejedben
Válasz MrPoke #7558. hozzászólására
Ezek szerint nem lazítasz minden évben?
Mi eddig mindig a gabonatarlót szervestrágyáztuk. Ahogy lekerült a gabona odahordtuk a trágyát, szórás, szinte azonnal betárcsáztuk és ahogy lehetett meg lett szántva.
Ezt gondoltam megoldani egy pl. Terradig rendszerű lazítóval úgy hogy betárcsázás után ősszel meg lenne lazítva és kész. Keverne is lazítana is és gruberhez hasonló talajt hagyna maga után.
Ugyanígy a kukoricatarló egy ilyen lazító után mehetne is a télbe.
Vagy mindenféleképpen szükség van gruberre?
Válasz Tobszi #7555. hozzászólására
Az nem jó lazító ami bedolgozza a trágyát, és a kukoricaszárat. Ilyen esetekre mindig a grubert veszem elő.
A szervestrágyázás, és a lazítás pedig egy évben nehezen kivitelezhető. Trágyázás után lazításkor, nincs elég tapadás és csak kínlódás. Ha előtte csinálod akkor meg a trágyaszóró tapossa vissza, meg el sem lehet néha húzni. (tapasztalat)
A szervestrágyázásra nekem az vált be, hogy gabona elé trágyázunk 200q/ha-al. Kevesebb a tápanyag kimosódás, már ősszel feltudja venni a gabona a tápanyag egy részét, valamint, olajretek(TR)-t vetünk a gabona közé (1-1,5kg/ha) ami eltárolja tavaszig a tápanyagot.
Ha mégis kukorica elé szeretnél szerves trágyázni, akkor lazítás előtt 2 héttel kell trágyázni, gruber(tárcsával) bedolgozni, lezárni. Ezután ha megülepedett mehet a lazító, majd takarónövény a nitrátkimosódás mérséklésére. Sajnos ez nem minden évben működőképes. Valamint a trágyából kikelő gyommagok miatt tavasszal biztos, hogy szükség lesz egy totális gyomirtásra.
Forgatás nélküli hátránya az erősebb gyomosodás szervestrágyázáskor.
Szépen lépésről lépésre lehet próbálkozni, én is 20 éve azt teszem, ennek eredményeképpen az idén is sikerült 10ha elrontani, de nekem ez a tapasztalat többet ér mint a termés :)
Válasz T180. #7556. hozzászólására Gabikám, hány álnévről írogatsz még? Nem unod, hogy állandóan törölteted a vállalhatatlan hozzászólásaid?
Válasz .Szabi. #7545. hozzászólására
fogalma sincs a földhöz egy bukott bankár
a saját gasdagságát rakja rendbe,szarik a parasztra csak lééé érdekli
Válasz MrPoke #7554. hozzászólására
Akkor hasonlóan csináljuk, kivéve hogy én ekét használtam lazító helyett.
Elővetemény őszi árpa, utána kb 350q/ha szerves trágya beszántva, januárban fogas, kombinátor,vetés,gyomirtás,sormellé kultival 2q/ha pétisó és ennyi.
Milyen lazítót használsz? Szerves trágyát, szármaradványt mennyire dolgozza be? Most keresgetek olyat ami a traktorszélességet tudja és 135le elbírja. Ha találnék olyat ami a trágyát meg a kukiszárat jól bedolgozná megpróbálnám kiváltani a szántást.Csak az a baj hogy amik tetszenének, azok túl sok lovat kívánnak!
Válasz Tobszi #7546. hozzászólására
Mint írtam fogalmam sincs mivel értem el.
Elővetemény: Silló kukorica.
Talajmunka: Ősszel lazíts (egyeneskéses lazító)
Tavasszal 2 sor kombinátor.
Vetés, gyomirtás, 1 sorközművelés
Műtrágyát semmit nem kapott. (Nitrogént akartam sorközműveléssel adni de sosem volt eső így elmaradt)
2 éve volt 300q/ha szerves trágyázva.
Csapadék ebben az évben 120mm.
A terület 10 éve nem volt forgatva, még tárcsával sem. Talajélet jónak mondható mikroszkópos vizsgálatban.
Válasz Géza15 #7552. hozzászólására Vetésforgóban mit termelsz? Takarónövényr nincs káros hatása, ha legalább 2-3 hét eltelik a kezelés és a vetés között (aprómagok érzékenyek!)
Válasz Netparaszt #7549. hozzászólására
Nem nem biozok, főleg szerbtövis, csattanó maszlag, cirok, selyemmályva jön ki, kisebb foltokban aszott.
Ennek a glyfozátnak nincs negatív hatása, a fedőnövény csírázóképességére?
Válasz Mf-es? #7550. hozzászólására Két hete 5 alkalommal és helyszínen kaphattak volna ingyen pogácsát a délutáni beszélgetések során, Nyíregyházától Somogyfajszig. Egyik sem volt éhes úgy látszik, de voltak helyettük néhány százan, akik már gondolkoznak.
Válasz Géza15 #7547. hozzászólására
Netparaszt személyével van problémájuk,mert nem kapnak ingyen ebédet.
Amúgy glifozáttal csináld gyom mentesre.
Válasz Géza15 #7547. hozzászólására Géza, évelő vagy egynyári gyomjaid vannak és biózol-e? Mi a gyomflórád összetétele?
Ja az meg kimaradt. hogy kit érdekel, milyen a szántottban, ha nagyon kíváncsi vagyok, akkor kimegyek a határba, s megnézem.
Válasz Géza15 #7534. hozzászólására
Ajj ez a fórum! Fel tesz az ember egy kérdést és mindenki elsiklik felette, mert megy ez a huza vona. A hozzászólások 70 %-a kb sz.. se ér mert az a lényege, hogy egy nagy hülyeség.... Az a 30 %-pedig már elveszti a folytonosságában rejlő segítségét, mert egy pár ember azonnal elmozdítja a szálakat!!!
Nem is értem miért akarjátok bizonygatni, hogy ez egy hazugság, varázslat, hisz nem is a ti pénzetekről van szó, nektek ebben semmi károtok nincs! Aki pedig kísérletezni akar annak meg csak felesleges köröket kell futni miattatok, tök felesleges. Nekem eddig egy forintomba se került, mégis kísérletezek, és látom a különbséget!
Na szal, ki hogy teszi gyommentessé a búzatarlóját. Két sor rövidtárcsa nem teszi azzá, grúber nincs. Kemikáliák közül esetleg? Javaslat a technológiára?
Válasz MrPoke #7543. hozzászólására
Hagyjuk ez az egész farokméregetést hogy kinél mennyi eső volt!
Szép az állományod, azt áruld el hogy milyen műveletekkel, mennyi tápanyaggal, mennyi csapadékkal érted ezt el!
Válasz Netparaszt #7544. hozzászólására
Erre ne vegyél mérget!
Válasz ermike #7533. hozzászólására A képen egy 800 hektáros gazdaság földje, aki megkért, hogy segítsek, mert elakadtak a klasszikus mezőgazdasággal, hiába rendelkeznek mintill és notill eszközzel.
Valamiért nem titeket kértek meg a nagy tudásotok ellenére.
Rendberakjuk a talajt és nyereségessé tesszük a gazdaságot.
Válasz Tobszi #7538. hozzászólására
Az a baj az egész vita hülyeség, a szántás az egésznek csak egy összetevője. És én sosem tartottam jó ötletnek képeket mutogatni milyen az állomány, talaj stb...
Aki érti a TMMG lényegét az tudja merre induljon el, aki nem érti, nem itt a fórumon fogja megérteni. Aki nem tartja Netparasztot hiteles jó előadónak. Vannak a neten akár online (angol) előadások pár ezed USD ért. Néha Európában is van de az is minimum 1000euro-tól indul, és kb ugyanazt adják le mint amit Netparaszt.
Én sem értek egyet Netparaszttal pár dologban, de attól még alkalmazom amiket leírt. Igaz, hogy a szalmát bálázom, kukorica nagy részét szecskázom, és nem nagy területen vetek takarónövényt.
És én sem értem mért néz ki így a kukoricám, pedig nem kapott semmi tápanyagot, és csapadékot. Siló legalább már lesz, a többi meg nem lényeg.
Válasz Tobszi #7535. hozzászólására Én mezőségi talajt látok, vetés óta 150 mm csapadékkal. Te mit?
Felém egész évben nem volt ennyi csapadék.
Válasz ermike #7532. hozzászólására Ezzel a szövegértelmezési képességgel átengedtek az elemiből? Azonos 50 Ha tábla, 1 méter különbség a fotók között, teljesen vízszintes, egy különbség van csak a méterig repedt 99% művelhetetlen és az aprómorzsás 1% között.
Találós kérdés, mi lehet az, ha ilyen okosak vagytok?
Válasz Dave #7537. hozzászólására
én már 7-nek is örülnék, csak most megint elment mellettünk az eső!
Kb 68-70 e szem. A csövek a forgóban vannak ahol természetesen ritkább, beljebb azért még nem ilyen!
70+ mili az már szép
Válasz Dave #7537. hozzászólására
Az öreg nagy mondása: a ritka ritkán, a sűrű sűrűn csap be :D
Válasz MrPoke #7536. hozzászólására
Akkor mi a lópisztoly?
Errefelé az árpákat 40-45q megállította, búzák felsültek már hetekkel ezelőtt a fű kiégve mindenfelé akácfáról hullik a levél mint ősszel!
Ebben a hónapban 8mm volt a legnagyobb eső az is két nap alatt. A többi 1-2mm annyit ért, ahogy másik topicban írták:"mintha forró rezsóra köptek volna".
Az eredeti téma nem ez hanem hogy mitől bírja jobban a forgatásnélküli mint a szántott!! Én csak megmutattam hogy nálam a szántott hogy bírja a kevés csapadékot és a forróságot.
Válasz Tobszi #7535. hozzászólására
Elég ritka a tőtáv nem kell semmin csodálkozni... mennyivel lett vetve? Tennék fel képet hasonlóan szép kukoricáról ami még sűrűbb is de csövet messze nem hoz, elég előre vagy, itt 1 hónapja 1-1mm esett, de éjjel hála istennek kaptunk 70+ mm.
Válasz Tobszi #7535. hozzászólására
Ne nyitogass bicskát ezzel a kijelentéssel.
Vetés óta 150mm nem aszály.
Van itt olyan aki örülne ha idén összesen kapott volna 150mm-et, többek közt én is.
Válasz Netparaszt #7458. hozzászólására
Mai képek, hagyományos művelés, vetés óta 150mm csapadék ebből az utóbbi 3-4 hétben szinte semmi. Ez akkor mitől bírja az aszályt?
Ki hogy teszi gyommentesség a búzatarlóját a takarónövények számára?
Válasz Netparaszt #7531. hozzászólására
ne röhögtess,mindkét táblában gaztenger,kultúra nuku,ezt tudod ?ezért kár 50ezreket harácsolni másoktól
Válasz Netparaszt #7531. hozzászólására
Most komolyan azt gondolod hogy táblaszinten azonos teljesen homogén talajok vannak? Pláne nem sík területen? Nekem van olyan táblám aminek a teteje közethatású talaj, a közepe barna erdőtalaj és az alja öntéstalaj !!!!!
Netparaszt a cél és az eszme a talajmegújításban, dicséretes dolog de te olyan messze vagy a tudománytól és a talajoktól mint Makó Jeruzsálemtől!
A takarónövényeket baszhatod ha a klíma mint legfőbb talajképző tényező ebben nincs segítségre! Szeged mellett alig esett pár mm csapadék az éven! Tegyél már fel képeket a földjeidről!!!! Hogyan néznek ki! de táblaszintű átnézeti képeket is!
VAgy már azért is fizetni kell!?????
Válasz szanberg #7529. hozzászólására
Láttad a #7478?
Egy méterre egymástól, ugyanabban a művelhetetlenül homogén táblában.
A különbség okát tudod-e?
Mert olyan okos vagy, biztos erre is okosan tudsz válaszolni.
Ugye szerinted az egyik agyagos, a másik meg homokos, nem?
Válasz szanberg #7529. hozzászólására
Nem is erőltetném tovább ezt a témát. Én elhiszem, hogy amit ők csinálnak az jó. Szerintem amit én csinálok az számomra jó, vagyis ezzel picit jobbá teszem. De inkább no komment, csinálja mindenki ahogy akarja.
Válasz határjáró #7467. hozzászólására
Tudod tarlóhántás között is van különbség, egy jól meghántott és lezárt tarló jelentősen kevesebb vizet enged el magából mint ha nem csinálsz vele semmit. Ez nyílvánvaló és egyértelmű, akik karatéznak most veled ebben a témában ott homokos a talaj és nem hasad de az agyagnak akkora a térfogat változása nedvességcsökkenés-nevekedés közepette, hogy szét reped. Nekem pl bizonyos repce földjeimben most akkora repedések vannak, hogy a 47-es bakkancsommal belefordult a bokám a minap, egyik táblám viszont omlósabb barna erdei talaj ott ez sokallta kisebb, ott alig hasad a föld.
Nomeg amit írtam is, el lehet húzni az IH tárcsát oszt úgy hagyni felszaggatottan az biztos, hogy ki fog száradni de ha jól lezárod az más kategória.
csak már kuuva okosak a csávók...
Válasz monolit #7525. hozzászólására
Oké, akkor legyen fizikaóra.
Az 50 kg , az hány N?
Mi a nyomóerő mértékegysége?
Vagy talajnyomásra gondolsz?akkor annak mi?
Válasz Pilátus #7524. hozzászólására Ez nem hidrovetőgép.
Válasz csoppika #7394. hozzászólására
Ne csak az önsúlyt nézd, hanem azt is vedd figyelembe hogy a kapatagok kialakításuk miatt belehúzzák magukat a talajba. Ott is keletkezik erő.
Válasz .Szabi. #7393. hozzászólására
p= F/A
p= nyomóerő
Ahol F az erő
A az a nyomott felület.
Mivel kicsi a nyomott felület, nagy nyomóerő jön létre. Lásd ugyanazon erőnél a tűt és a gyufát.
Válasz Netparaszt #7522. hozzászólására
Mondom szépen hogy (akár) egy ilyen "hidrovetőgéppel"!
Végre egy értelmes gépről is egy fotó ami lassan már mindenkinél kötelező "kellesz" használni(ki is használta ezt a kifejezést köztünk "északról"?Csak nem el lett üldözve ebből a topicból)...
Válasz bobo77 #7521. hozzászólására Iszapolj le néhány csernozomot - elég sok homokos vályog lesz. A különbség a szén és a biológia.
Az én képem sem tavalyi...
Válasz bandigh #7519. hozzászólására Ezzel.
Takarónövény nélkül is lehet fejleszteni a talajt, csak kell hozzá sok oltott trágya, mikrobiális oltóanyag, komposzt, stb. Szerintem macerásabb, mint a vetés meg a magoltás.
Válasz Netparaszt #7518. hozzászólására
Lehetni lehetne csernozjom de az is csak olyan homokos vályog mint nálunk... Az a kép a kukiról ma esti nem tavalyi...
A legkönnyebben?? Hidrovetéssel címeres kukoricába!
Válasz Netparaszt #7515. hozzászólására
Kukorica túlsúlyos vetésforgóba hogy lehet beszorítani a takarónövényeket?
Válasz bobo77 #7505. hozzászólására Becő földjét leiszapoltuk, akár csernozjom is lehetne a szemcseösszetétel alapján.
A vitaindító kép kukoricájánál azonban nem volt több csapadék, mint nála, pedig ott kifejezetten homokos talajok vannak.
A különbség a talajélet és víztartó képesség.
Jól eloszlású esős évben mindenki tud termelni, de az idei évben meg lehet nézni, kinek marad aratnivalója és mi volt hozzá a technológia.