Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak650 FtEUR393.55 FtUSD368.32 FtCHF402.9 FtGBP457.67 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Sk Laci #6011. hozzászólására Élettartamra nem tudok neked pontos számot mondani, ez talajtól függ, de az anyagokból a legnagyobb kopásállóságúakat használjuk a gyártás során.
A cserélhető orr és takarólemez kb. HRC54-re edzett, Hardox kategóriás acélból kovácsolt, nem tudod megfúrni sem.
A kopófelületek támadási vonalain keményfém felhordás van.
Amikor megvettem 140 USD-ért az Atomjet CB15 csoroszlyát az első prototípushoz, elhűltem, amikor megláttam, hogy egy szerkezeti acélból hajtogatott, kézzel hajlítható, csak az éleken keményfém erősített vackot kapok érte.
Azzal műtrágyát injektálnak ezer hektárokon.
Ez jelentősen minőségibb kivitelben készül és ha kopik, felhegesztesz rá egy újabb keményfém réteget, örök élet meg egy nap.
Árat meg egyebeket privátban kérdezz, nem szeretnék itt marketingelni, összedobunk egy oldalt az eszközről.
Válasz oprita #6014. hozzászólására Nem szoktál permetezni? Egy menet totállal kevesebb kárt okoz a talajéletben, mint én három menet rtvel, hogy bióban kezelni tudjam a gyomokat.
Válasz Netparaszt #6002. hozzászólására
Ha megkérdezhetem milyen árban van egy vetőegység legyártva, mennyi vetőegység-kés kel 3 m szélességü gép elkészítéséhez, 3m-nél milyen teljesítményü traktort igényelne a vetőgép kötött vályogtalajokon partos helyen?
Próbáltátok már a vetőegységek élettartamát abrazív körülményeknél? Mondjuk homokos talajban, vagy száraz körülmények között, amik képeset a talajmüvelő eszközöket is rendesen igénybe venni.
Válasz PéZé #6008. hozzászólására Ki lett szárítva szerintem a tarló a munkálatokkal és az említett tápanyaghiány is jelentkezik. Ha nem biózol, érdemes minimumra szorítani a fizikai munkálatokat, inkább csak fújd le, mielőtt magot hoznának a gyomok.
Van még tenyészideje, hagyd növekedni.
Vetés mindkét esetben 08.29-én volt.1 héttel vetés után kapott először 15 mm csapadékot. vetés előtti 2 hétben nem volt csapadék. A tarló esetében aratás után tárcsa henger, majd vetés előtt grúber, vetés és hengerezés. Az ugart tavaly ősszel az előző tulaj még megszántotta, nyáron sekélyen grúberoztam ha már gazos volt. Tény, hogy jobb volt vetéskor a magágy. Kísérlet képpen tettem a kétféle keveréket. Az egyikbe terv szerint napraforgó megy a másikba kukorica. Egyébként a képen nem nagyon látszik, de a pohánkás melletti kukorica már takarónövényes technológiával lett vetve a tavasszal.
Válasz PéZé #6006. hozzászólására Milyen talajművelést kapott vetés előtt a két terület? Mi a vetés időpontja? Vetés előtt-után mikor volt és mennyi eső? Miért tettél két különféle keveréket?
Sziasztok. egyidőben vetetem takarónövény keveréket (zab, pohánka, facélia,retek, mustár, kevés borsóval)gabona tarlóba és ugaroltatott szántóba is(zab, pohánka, facélia). A gabona tarlóban a pohánka magom gyalázatosan kelt és nem is fejlődik, míg az ugarban elég szép állományt nevelt. Mi a véleményetek, ez mitől lehet? Hiszen a magágy a körülményekhez képest jó volt, az aprómag mind kikelt. A másik kérdésem, hogy érdemes így beengedni a télbe? Lesz hatása?így néz ki az ugaroltatottba vetett.és így a gabona tarlós.
Válasz szanberg #6001. hozzászólására Ezt a rendszert a kis gépesek és állati erővel dolgozók számára dolgoztam ki, ahol kis hektárokon a legolcsóbban fix felfüggesztéssel valósítható meg a belépő a mintillbe és notillbe.
A nagygépeseknek tudunk rugós kőbiztosítást tervezni, de nekik nem okoz gondot megvenni a 750-est vagy bármelyik vérbeli direktvetőt a barkácsolás helyett.
Egy 3 méteres direktvető legalább 100 lóerőt igényel és 10 milliónál kezdődik még késes verzióban is.
Ezzel a megoldással a töredékéért lehet bármelyik régi vetőgépből akár egy mtzvel is elhúzható 3 méteres direktvetőt készíteni, amely érzéketlen a talajnedvességre és extrém helyzetekben (porba vagy iszapba vetés, ami egyre többet esik meg a szélsőséges klíma miatt) jobban teljesít bármelyik általam ismert vetőgépnél
A csúszótalp rugózik rajta, de az orral bezárt szöge nem változhat, csak parallel felfüggesztéssel mozoghat a padkába tömörítés miatt.
Talajkövetésre szerintem nem elég a 2 méteres tag, mert például a videóban látható húzott naprában 70 centinként lehet akár 10 cm szintkülönbség is. Az szintén soronkénti paralellel volna tökéletes. Kompromisszumként 6 soronként lehetne billenő keretet gyártani, utána már csak a talajkopírozó egyedi felfüggesztés maradna jóval drágábban.
Válasz Vinkó75 #5999. hozzászólására Egyenlőre nincs kapacitás teljes vetőgép készítésére, csak a vetőrendszer megfelelő minőségű legyártására.
Az bármikor rendelhető, írjon akit érdekel és elfogadja, hogy kukorica után nem tud notillben búzát vetni vele, amíg nincs vágótárcsa sor hozzá.
Ez faxa, de hosszútávon mondjuk egy nagygép után valami kőbiztosítás nagyon kéne, nálunk vannak kövek bőven, előbbutóbb valami törne. Ha másnem nyírócsavar, csak azzal meg az a baj, hogy munka közben nem látod ha középen eltörik egykettő mondjuk.
Nemlehetne megrúgáztatni a csúszótalpat rajta? és akkor ha a kapaszár mocorogna kicsit az ellendolgozna neki, mindig volna folyamatos símogatás a magnak.
Talajkövetést írtad valahol, hogy a Horschon sincen megoldva, írtam valahová, hogy megvan, 3db 2méteres tagból áll a gép, ami fel és negatívban le is tud billenni, viszont mélységhatároló kerék van mindenhol elől hátul így mélyebbre kapni nemtud.
Ez egyszerű és profi technika, ha attól nagyobb padlany van a fődön amit ez nembír lekövetni akkor oda vetni sem kell hehe
Szikes szántó 50 mm után.
https://www.youtube.com/watch?v=fh1EhqHXmfM
Ugyanez a szikes gyepben, ahol a traktor üresen is kipörög.
https://www.youtube.com/watch?v=3cQQdQbeJlo
Válasz djohn #5995. hozzászólására
Tudunk mikroszkópot adni. Az ingyenes előadást nem rögzítjük, az valójában a többi előadás része. Fontos lenne azon is részt venni, mert azzal az elmélettel együtt lesz kezelhető a mikroszkópos, komposztálós és talajműveléses tudás.
A mikroszkoposra debrecen környékéről én mennék. Mikroszkopot tudtok biztositani? Van nálam az autóban 3 szabad hely.
Az ingyenes előadásokat streamelitek e? (de szép magyar szó :))
Meghirdetjük a 2016. őszi-téli tanfolyam sorozatunkat a teljes Talaj Humusz Menedzsment témakörben. Ezúttal a SZIE gödöllői épületeiben leszünk. Az előadók Kökény Attila (netparaszt) és Szőllősi Gábor. Az első alkalom egy általános tájékoztatás, hogy mindenki tudja pontosan mire is számítson. A többi oktatás. Jelentkezni a gabor.szollosi@glmatrix.com e-mail címen vagy telefonon a 06704343601-en lehet, vagy keressétek fel a www.agrofutura.hu oldalunkat. Minden témában kezdőt és profit várunk sok szeretettel!
Tudom, hogy nem egyszerű, eddig csak ZT-ként tapasztaltam amit magunknak vetettünk 8 hektáron tavaly. Márciusi vetés az esők miatt nagyon szép volt, hatalmas zöld tömeggel. Ezt többször tárcsázás után sikerült bedolgozni a talajba. Igazából nem vetettünk utána semmit, mert szándékosan lett árvakelés megvárva hogy újra keljen és egész a decemberi fagyokig újra nőtt is szépen. Burgonya előveteménye volt és első évben azonnal el is tűntek a burgonya gombás betegségei és a fonalféreg is.
Tritikálé, napraforgó, ezeket pl, lehetne homokon is termelni, olajretek termesztést csak 1-2 hektáron próbáld ki, utána rájössz mennyire nem egyszerű.
Olajretekmag termesztéssel szeretnék foglalkozni a közeljövőben, mivel felénk totálisan a homok uralkodik és másra gazdaságosan nem-igen lenne lehetőség. Kertészetünk van csak adódott egy 35-40ha területet művelni. Most csöppentem bele a fórumba és látom mennyi hasznos dolog van itt.
Eszközöket folyamatosan szerzem be a műveléshez, de elsősorban a technológiát szeretnék kitanulni, hogy összeálljon a fejemben a jó irány.
Arra lennék kíváncsi, hogy március közepe fele vetett olajretek, júliusi-augusztusi aratását követően, milyen növénnyel/keverékkel lehetne megoldani a takarást?
Másodsorban a talajmunkálással kapcsolatban, ha jól értelmeztem a dolgot, akkor egy őszi mélylazítást követően, tavasszal magágykészítés és vetés, majd henger.
Viszont, homokon milyen eszközzel lenne érdemes a magágyat elkészíteni? Grúber megfelelő erre a célra? Vagy ilyenkor elégséges egy rövidtárcsa is, amivel később a tarlót is tudom hántani?
Mit akarnak ezzel elérni? Az eddigi 5% is szerintem felesleges. A vad úgy el van szaporodva, hogy már a házikertekbe is bejárnak minden félelem nélkül, az ugaroltatott területekről terjed a gyom....
Most hogy túltermelés van az ugaroltatott területek növelésén filozófálnak, de ha beütne 2-3 év szárazság úgy hogy egész Európát érintené, akkor meg azon fognak jajgatni hogy kicsi volt a termés, veszélyeztetve lehet az élelmiszer ellátás.
Beszédbe elegyedtem a szomszéd területét szántó dolgozóval.
Messziről nem láttam jól, hogy 8 ekefejjel szántott 32 cm mélyen, így megvártam, hogy közelebb jöjjenek. (jól számoltam).
Tavaly zöldített, mustár olajretek keverékkel.
Idén napraforgót vetett. "Nem hitte volna, hogy a leszántott ZTN után 20 cm nagyobb és zöldebb volt a napra."
Betakarításkor is külön fogja mérni.
Próbáltam meggyőzni, hogy hagyjon kontrollnak, olyat, ami szántatlan marad és az mit fog neki mutatni.
Egyébként .Feco. mellett is van területe, ami szántva több termést hoz, mint forgatás nélkül. 11 AK földön 38 q napra volt tavaly, a jobb helyeken 42 q/ha. és ez mind hagyományos módon. Amit most szántottak, ebbe búza után repcét szerettek volna, de nem tudtak eddig magágyat készíteni.
A szántás olyasmi, mint Netparaszt feltett ijesztőnek. Majd a tél "megdolgozza".
Igényes magkeverék szept 05-én.
Mikor és hogyan érdemes terminálni?
Egy héttel korábbi képek:
A regagrihun.com fórumon olvastam a bíborhere kicsi és nem kellett volna a keverékbe? Így utólag valószínű, hogy igaz az állítás, és nálam is beigazolódni látszik.
Tavaly is volt benne retek és mustár is, és idén nem láttam a napraforgó állományban káros hatását. Nem volt nagyobb a fertőzési nyomás, mint ahol nem volt takarónövény.
Az újnak az ára kb 1.2M/méter
Mi használtat vettünk, 2012-es de annyit használták hogy még az első garnitúra kapa is 50% körüli rajta.
Most már ki lehet jelenteni hogy jól jártunk vele, 1,5 millióval volt olcsóbb az újnál.
Tegnapelőtt középmély lazítás a búzatarlón, majd tegnap elvetve(szórva), és hengerelve. Ma pedig kapott 28 mm csapadékot. A fejleményekről majd rakok fel képeket. Utóvetemény napraforgó lesz. Idén már nem tervezek semmilyen műveletet.
Tavaly is volt kenderem, gyim is,rendesen, de olyan erőteljes fajtát vetettem, ami leküzdötte a gyomot. Persze ha nem lett volna sok gaz, jobb lett volna a termés...
A fehér mustár és a bíbor here állítólag jó gyomelnyomó. Júliusban beforgattuk. Most derül ki, mennyire nyomta el a gyomot.
Nem akarom nagyon bolygatni sem a talajt, mert az is gyomosodáshoz vezet, ezért lenne direkt vetés.
Nem.... Azt nem írtad,hogy mekkora területről van szó,de szerintem megfogsz őrülni a gyomoktól. A bíbor hatalmas nitrogén tömeget képes gyűjteni,amit a gyomok ugrásszerű növekedéssel hálálnak meg.
Másik dolog pedig a "here untság" . A második évben sokkal kisebb tömeget produkál.
14817 hozzászólás
Válasz Sk Laci #6011. hozzászólására Élettartamra nem tudok neked pontos számot mondani, ez talajtól függ, de az anyagokból a legnagyobb kopásállóságúakat használjuk a gyártás során.
A cserélhető orr és takarólemez kb. HRC54-re edzett, Hardox kategóriás acélból kovácsolt, nem tudod megfúrni sem.
A kopófelületek támadási vonalain keményfém felhordás van.
Amikor megvettem 140 USD-ért az Atomjet CB15 csoroszlyát az első prototípushoz, elhűltem, amikor megláttam, hogy egy szerkezeti acélból hajtogatott, kézzel hajlítható, csak az éleken keményfém erősített vackot kapok érte.
Azzal műtrágyát injektálnak ezer hektárokon.
Ez jelentősen minőségibb kivitelben készül és ha kopik, felhegesztesz rá egy újabb keményfém réteget, örök élet meg egy nap.
Árat meg egyebeket privátban kérdezz, nem szeretnék itt marketingelni, összedobunk egy oldalt az eszközről.
Válasz oprita #6014. hozzászólására Nem szoktál permetezni? Egy menet totállal kevesebb kárt okoz a talajéletben, mint én három menet rtvel, hogy bióban kezelni tudjam a gyomokat.
Válasz oprita #6014. hozzászólására
Ez ám talajmegújítás.Radocz!!!!
Válasz Netparaszt #6010. hozzászólására
Fújd le?
Válasz Netparaszt #6010. hozzászólására
Nemtudok ramenni a videodra,legyszives linkeld be valahogy ugy hogy zolden jelenjen meg csak ugy tudok ramenni megnezni.
Válasz PéZé #6006. hozzászólására
Nálam is hasonló búza után. Aratás után lazító, tárcsa, vetés, henger.
Válasz Netparaszt #6002. hozzászólására
Ha megkérdezhetem milyen árban van egy vetőegység legyártva, mennyi vetőegység-kés kel 3 m szélességü gép elkészítéséhez, 3m-nél milyen teljesítményü traktort igényelne a vetőgép kötött vályogtalajokon partos helyen?
Próbáltátok már a vetőegységek élettartamát abrazív körülményeknél? Mondjuk homokos talajban, vagy száraz körülmények között, amik képeset a talajmüvelő eszközöket is rendesen igénybe venni.
Válasz PéZé #6008. hozzászólására Ki lett szárítva szerintem a tarló a munkálatokkal és az említett tápanyaghiány is jelentkezik. Ha nem biózol, érdemes minimumra szorítani a fizikai munkálatokat, inkább csak fújd le, mielőtt magot hoznának a gyomok.
Van még tenyészideje, hagyd növekedni.
Válasz PéZé #6006. hozzászólására
Egyertelmuen a tapanyag hianyzik amit a buza kivett a talajbol a masik meg a szalmaban bennemaradt kemikalia ami banthatja a novenyt
Válasz Netparaszt #6007. hozzászólására
Vetés mindkét esetben 08.29-én volt.1 héttel vetés után kapott először 15 mm csapadékot. vetés előtti 2 hétben nem volt csapadék. A tarló esetében aratás után tárcsa henger, majd vetés előtt grúber, vetés és hengerezés. Az ugart tavaly ősszel az előző tulaj még megszántotta, nyáron sekélyen grúberoztam ha már gazos volt. Tény, hogy jobb volt vetéskor a magágy. Kísérlet képpen tettem a kétféle keveréket. Az egyikbe terv szerint napraforgó megy a másikba kukorica. Egyébként a képen nem nagyon látszik, de a pohánkás melletti kukorica már takarónövényes technológiával lett vetve a tavasszal.
Válasz PéZé #6006. hozzászólására Milyen talajművelést kapott vetés előtt a két terület? Mi a vetés időpontja? Vetés előtt-után mikor volt és mennyi eső? Miért tettél két különféle keveréket?
Sziasztok. egyidőben vetetem takarónövény keveréket (zab, pohánka, facélia,retek, mustár, kevés borsóval)gabona tarlóba és ugaroltatott szántóba is(zab, pohánka, facélia). A gabona tarlóban a pohánka magom gyalázatosan kelt és nem is fejlődik, míg az ugarban elég szép állományt nevelt. Mi a véleményetek, ez mitől lehet? Hiszen a magágy a körülményekhez képest jó volt, az aprómag mind kikelt. A másik kérdésem, hogy érdemes így beengedni a télbe? Lesz hatása?
így néz ki az ugaroltatottba vetett.
és így a gabona tarlós.
Válasz Netparaszt #6002. hozzászólására
Ha a csoroszlyák ritkábban lennének, akkor a kukorica szár sem kellene, hogy gondot okozzon szerintem.
Válasz Netparaszt #6002. hozzászólására
Ha a csoroszlyák ritkábban lennének, akkor a kukorica szár sem kellene, hogy gondot okozzon szerintem.
Válasz szanberg #6001. hozzászólására Ezt a rendszert a kis gépesek és állati erővel dolgozók számára dolgoztam ki, ahol kis hektárokon a legolcsóbban fix felfüggesztéssel valósítható meg a belépő a mintillbe és notillbe.
A nagygépeseknek tudunk rugós kőbiztosítást tervezni, de nekik nem okoz gondot megvenni a 750-est vagy bármelyik vérbeli direktvetőt a barkácsolás helyett.
Egy 3 méteres direktvető legalább 100 lóerőt igényel és 10 milliónál kezdődik még késes verzióban is.
Ezzel a megoldással a töredékéért lehet bármelyik régi vetőgépből akár egy mtzvel is elhúzható 3 méteres direktvetőt készíteni, amely érzéketlen a talajnedvességre és extrém helyzetekben (porba vagy iszapba vetés, ami egyre többet esik meg a szélsőséges klíma miatt) jobban teljesít bármelyik általam ismert vetőgépnél
A csúszótalp rugózik rajta, de az orral bezárt szöge nem változhat, csak parallel felfüggesztéssel mozoghat a padkába tömörítés miatt.
Talajkövetésre szerintem nem elég a 2 méteres tag, mert például a videóban látható húzott naprában 70 centinként lehet akár 10 cm szintkülönbség is. Az szintén soronkénti paralellel volna tökéletes. Kompromisszumként 6 soronként lehetne billenő keretet gyártani, utána már csak a talajkopírozó egyedi felfüggesztés maradna jóval drágábban.
Válasz Vinkó75 #5999. hozzászólására Egyenlőre nincs kapacitás teljes vetőgép készítésére, csak a vetőrendszer megfelelő minőségű legyártására.
Az bármikor rendelhető, írjon akit érdekel és elfogadja, hogy kukorica után nem tud notillben búzát vetni vele, amíg nincs vágótárcsa sor hozzá.
Válasz Netparaszt #5998. hozzászólására
Ez faxa, de hosszútávon mondjuk egy nagygép után valami kőbiztosítás nagyon kéne, nálunk vannak kövek bőven, előbbutóbb valami törne. Ha másnem nyírócsavar, csak azzal meg az a baj, hogy munka közben nem látod ha középen eltörik egykettő mondjuk.
Nemlehetne megrúgáztatni a csúszótalpat rajta? és akkor ha a kapaszár mocorogna kicsit az ellendolgozna neki, mindig volna folyamatos símogatás a magnak.
Talajkövetést írtad valahol, hogy a Horschon sincen megoldva, írtam valahová, hogy megvan, 3db 2méteres tagból áll a gép, ami fel és negatívban le is tud billenni, viszont mélységhatároló kerék van mindenhol elől hátul így mélyebbre kapni nemtud.
Ez egyszerű és profi technika, ha attól nagyobb padlany van a fődön amit ez nembír lekövetni akkor oda vetni sem kell hehe
Válasz Vinkó75 #5999. hozzászólására
Válasz Netparaszt #5998. hozzászólására
Már csak az a kérdés mikortól vásárolható maga a vetőgép. Vagy legalább az alapja. Mivel pár kisgazdát nyilván érdekelne.
Szikes szántó 50 mm után.
https://www.youtube.com/watch?v=fh1EhqHXmfM
Ugyanez a szikes gyepben, ahol a traktor üresen is kipörög.
https://www.youtube.com/watch?v=3cQQdQbeJlo
Válasz djohn #5995. hozzászólására
Tudunk mikroszkópot adni. Az ingyenes előadást nem rögzítjük, az valójában a többi előadás része. Fontos lenne azon is részt venni, mert azzal az elmélettel együtt lesz kezelhető a mikroszkópos, komposztálós és talajműveléses tudás.
Ha nem is stream, de felvételről később nagyon hasznos lenne megtekinteni.
A mikroszkoposra debrecen környékéről én mennék. Mikroszkopot tudtok biztositani? Van nálam az autóban 3 szabad hely.
Az ingyenes előadásokat streamelitek e? (de szép magyar szó :))
Meghirdetjük a 2016. őszi-téli tanfolyam sorozatunkat a teljes Talaj Humusz Menedzsment témakörben. Ezúttal a SZIE gödöllői épületeiben leszünk. Az előadók Kökény Attila (netparaszt) és Szőllősi Gábor. Az első alkalom egy általános tájékoztatás, hogy mindenki tudja pontosan mire is számítson. A többi oktatás. Jelentkezni a gabor.szollosi@glmatrix.com e-mail címen vagy telefonon a 06704343601-en lehet, vagy keressétek fel a www.agrofutura.hu oldalunkat. Minden témában kezdőt és profit várunk sok szeretettel!
Válasz Dave #5992. hozzászólására
Tudom, hogy nem egyszerű, eddig csak ZT-ként tapasztaltam amit magunknak vetettünk 8 hektáron tavaly. Márciusi vetés az esők miatt nagyon szép volt, hatalmas zöld tömeggel. Ezt többször tárcsázás után sikerült bedolgozni a talajba. Igazából nem vetettünk utána semmit, mert szándékosan lett árvakelés megvárva hogy újra keljen és egész a decemberi fagyokig újra nőtt is szépen. Burgonya előveteménye volt és első évben azonnal el is tűntek a burgonya gombás betegségei és a fonalféreg is.
Válasz madle #5991. hozzászólására
Tritikálé, napraforgó, ezeket pl, lehetne homokon is termelni, olajretek termesztést csak 1-2 hektáron próbáld ki, utána rájössz mennyire nem egyszerű.
Sziasztok,
Olajretekmag termesztéssel szeretnék foglalkozni a közeljövőben, mivel felénk totálisan a homok uralkodik és másra gazdaságosan nem-igen lenne lehetőség. Kertészetünk van csak adódott egy 35-40ha területet művelni. Most csöppentem bele a fórumba és látom mennyi hasznos dolog van itt.
Eszközöket folyamatosan szerzem be a műveléshez, de elsősorban a technológiát szeretnék kitanulni, hogy összeálljon a fejemben a jó irány.
Arra lennék kíváncsi, hogy március közepe fele vetett olajretek, júliusi-augusztusi aratását követően, milyen növénnyel/keverékkel lehetne megoldani a takarást?
Másodsorban a talajmunkálással kapcsolatban, ha jól értelmeztem a dolgot, akkor egy őszi mélylazítást követően, tavasszal magágykészítés és vetés, majd henger.
Viszont, homokon milyen eszközzel lenne érdemes a magágyat elkészíteni? Grúber megfelelő erre a célra? Vagy ilyenkor elégséges egy rövidtárcsa is, amivel később a tarlót is tudom hántani?
Köszönök előre minden választ! Üdv
Válasz Sk Laci #5989. hozzászólására
Szerintem, azt hitték hogy majd nekiállunk fákat ültetni a táblák szélére, közepére
Válasz Mf-es? #5988. hozzászólására
Mit akarnak ezzel elérni? Az eddigi 5% is szerintem felesleges. A vad úgy el van szaporodva, hogy már a házikertekbe is bejárnak minden félelem nélkül, az ugaroltatott területekről terjed a gyom....
Most hogy túltermelés van az ugaroltatott területek növelésén filozófálnak, de ha beütne 2-3 év szárazság úgy hogy egész Európát érintené, akkor meg azon fognak jajgatni hogy kicsi volt a termés, veszélyeztetve lehet az élelmiszer ellátás.
http://www.agrotrend.hu/piac/agrarpenzek/enyhulhetnek-a-zolditesi-szabalyok-de-nohet-a-kotelezo-terulet
Válasz Dave #5986. hozzászólására
Igazad van.
"messziről jött ember azt mond, amit akar.
Nekünk tavaly 130 eFt haszon volt egy ha repcén. A napra, egy kicsit jobb lett.
Egyébként a saját földjében tapasztalta, mert kötelező neki zöldíteni.
Rájött arra, amiről egyesek itt beszélnek.
A lucernám ma 4 hete lett kaszálva. Helyenkét térdig ér, máshol bokáig.
Milyen teát főzzek neki és mikor, hogy egységesen jobb legyen az állomány?
Válasz Radocz #5983. hozzászólására
Másik dolog, mindenki azt mond amit akar, nem tudod leellenőrizni, az ilyen dolgozókkal kapcsolatban csak annyi, hogy nagyon sokat tudnak ferdíteni...
Most már tudom.
Sőt azt is, hogy a zab, borsó és szója az nem apró meg és a föld tetejére szórva nem kel ki.
Csak 2,5 ha-ra kiszórva (álló búzába) kicsit drága tandíj lett.
Sebaj, jövőre lesz ez még rosszabb is.
A jó, hír, hogy a tegnap elvetett lucerna két óra múlva meg is ázott. a másik helyen meg két nappal vetés után kapta az esőt.
"gazdálkodni tudni kell nem csak szeretni".
Válasz Radocz #5983. hozzászólására
A bibor here az ősszel nem is nagyon lesz nagyobb, majd tavasszal.
Beszédbe elegyedtem a szomszéd területét szántó dolgozóval.
Messziről nem láttam jól, hogy 8 ekefejjel szántott 32 cm mélyen, így megvártam, hogy közelebb jöjjenek. (jól számoltam).
Tavaly zöldített, mustár olajretek keverékkel.
Idén napraforgót vetett. "Nem hitte volna, hogy a leszántott ZTN után 20 cm nagyobb és zöldebb volt a napra."
Betakarításkor is külön fogja mérni.
Próbáltam meggyőzni, hogy hagyjon kontrollnak, olyat, ami szántatlan marad és az mit fog neki mutatni.
Egyébként .Feco. mellett is van területe, ami szántva több termést hoz, mint forgatás nélkül. 11 AK földön 38 q napra volt tavaly, a jobb helyeken 42 q/ha. és ez mind hagyományos módon. Amit most szántottak, ebbe búza után repcét szerettek volna, de nem tudtak eddig magágyat készíteni.
A szántás olyasmi, mint Netparaszt feltett ijesztőnek. Majd a tél "megdolgozza".
Igényes magkeverék szept 05-én.
Mikor és hogyan érdemes terminálni?
Egy héttel korábbi képek:
A regagrihun.com fórumon olvastam a bíborhere kicsi és nem kellett volna a keverékbe? Így utólag valószínű, hogy igaz az állítás, és nálam is beigazolódni látszik.
Válasz Mf-es? #5981. hozzászólására
Még mindig nagy a sötétség, de legalább már próbálkoznak..
http://www.origo.hu/kornyezet/20160903-vegyszer-mikroba-termofold-mta-konferencia.html
Válasz t.peti #5957. hozzászólására
Köszönöm szépen! :)
Válasz VDénes #5978. hozzászólására
Szia!
t.peti989@gmail.hu ra irj emailt
Válasz t.peti #5974. hozzászólására
Próbáltam írni emailt, de hiába. Szeretném megnézni a reptillt úgy okával ha nem lennél nagyon messze illetve megengeded.
kártevők is megjelentek.
Messziről:
Tapasztalat az álló búzába elszórt 11 féle takarónövény kelése nem jött be.
A döntés megszületett.
Ősszel lesz vetve, magas fehérje tartalmú BIO lucerna.
Ha elfelejtene kikelni a lucerna, tavasszal ismétlés.
Viszont a "gyárilag" Lajtamagtól rendelt keverék kelése, (ami az előzőhöz képest 10 nappal későbbi vetés), eddig jól sikerült.
egy hete készült képek az álló búzába elvetett takarónövényekről.
Kiszárad, vagy nem?
Ahol egészséges a takarónövény.
Ahol elfelejtett kikelni
Válasz JD 4630 #5973. hozzászólására
Tavaly is volt benne retek és mustár is, és idén nem láttam a napraforgó állományban káros hatását. Nem volt nagyobb a fertőzési nyomás, mint ahol nem volt takarónövény.
Válasz borda77 (Joe) #5962. hozzászólására
Üdv!
Az újnak az ára kb 1.2M/méter
Mi használtat vettünk, 2012-es de annyit használták hogy még az első garnitúra kapa is 50% körüli rajta.
Most már ki lehet jelenteni hogy jól jártunk vele, 1,5 millióval volt olcsóbb az újnál.
Válasz Gwhaunting #5971. hozzászólására
a szólya és a retek miért kell bele ha szotyi lesz utána?
Válasz Mf-es? #5950. hozzászólására
Köszi!
Idei takarónövény keverék 10 ha-ra:
15 Bíborhere
4,8 Mustár
6 Olajetek
27 Hajdina
150 Borsó
12 Szudánifű
10,8 Somkóró
4,8 Facélia
60 Csillagfürt
13,2 Tavaszi bükköny
12 Silócirok
15 Tillage sunn hemp
60 Szója
7,2 Alexandriai here
6,6 Perzsahere
Tegnapelőtt középmély lazítás a búzatarlón, majd tegnap elvetve(szórva), és hengerelve. Ma pedig kapott 28 mm csapadékot. A fejleményekről majd rakok fel képeket. Utóvetemény napraforgó lesz. Idén már nem tervezek semmilyen műveletet.
Válasz Zsolt975 #5969. hozzászólására
Több éves beállt lucernába sávműveléssel mernék vetni akár kendert akár kukoricát.De a bíborherét nem ismerem.
Mindenesetre csinálj képeket ha belevágsz.
Másfél hektár.
Tavaly is volt kenderem, gyim is,rendesen, de olyan erőteljes fajtát vetettem, ami leküzdötte a gyomot. Persze ha nem lett volna sok gaz, jobb lett volna a termés...
A fehér mustár és a bíbor here állítólag jó gyomelnyomó. Júliusban beforgattuk. Most derül ki, mennyire nyomta el a gyomot.
Nem akarom nagyon bolygatni sem a talajt, mert az is gyomosodáshoz vezet, ezért lenne direkt vetés.
Válasz Zsolt975 #5967. hozzászólására
Nem.... Azt nem írtad,hogy mekkora területről van szó,de szerintem megfogsz őrülni a gyomoktól. A bíbor hatalmas nitrogén tömeget képes gyűjteni,amit a gyomok ugrásszerű növekedéssel hálálnak meg.
Másik dolog pedig a "here untság" . A második évben sokkal kisebb tömeget produkál.