Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak650 FtEUR394.01 FtUSD368.32 FtCHF402.41 FtGBP458.93 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Ezzel a gépszerkesztéssel vitatkoznék.
Sokan vannak itt a fórumon is többszáz hektáros gazdák, akik saját fejlesztésbe fogtak, és lehet hogy több szezon lemegy mire véglegesre kiforrja magát, de akkor az olyan lesz, ami az adott körülményekre és célra pont megfelelő.
Csak gondolj bele, mondjuk egy talajművelési rendszer vetőgéppel együtt mennyibe kerül egy-egy komolyabb gyártónál?
Nálunk is megfordult nem egy tizenmilliós vas ami a végere kiderült, hogy mégsem az igazi.
Válasz 4964 #3722. hozzászólására
Gépet szerkeszteni nem a gazdálkodónak kell, apróságokat esetleg, de nem ilyen szinten.
Egyébként amit írsz azt feltalálták már, amerikában látni olyan videót amin az IH lazító kési előtt csoroszlyák vannak a kések vonalában, hogy ne szedje össze a kukoricaszárat (meg a más szárat se, de ugye a kukorica szára a legnehezebb dolog). Úgyszintén feltalálták már a lazítóval kombinált tápanyag-visszapótlást, folyékony műtrágya formájában pl. kis hazánkban is, Rába-Steiger tartállyal, tömlős szivattyúval, az IH lazító kései hátulján meg csövek mentek le.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólására
Malackán aztán nem sok hús van A hízón vagy süldőn esetleg, de tudom mire gondolsz
Ha lesz kitől malacot venni, mert már anyadisznót is egyre kevesebbet tartanak, lassan.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólására
Malackán aztán nem sok hús van A hízón vagy süldőn esetleg, de tudom mire gondolsz
Ha lesz kitől malacot venni, mert már anyadisznót is egyre kevesebbet tartanak, lassan.
Válasz Netparaszt #3698. hozzászólására
Szinte minden után a tárcsa+lazítós módszert csinálom. Elég sok szokott lenni a mulcs ezért az első menetnél jobban szeretem a tárcsát a grubber helyett. Sekélyebben is megy és sokkal gyorsabb.
Utána meg úgy is lazítok egy ssd késes lazítóval ami szinte semmit nem forgat csak emel.
Jó módszer lenne egy ilyen lazító elé vágótárcsákat szerkeszteni, a kés szárakra meg alaptrágya kijuttató csoroszlyát és tartályt tenni + egy köztesnövény szórót. Így egy menettel meg lehetne oldani mindent. Évente kellene mondjuk 2x kémiai gyomszabályozás aztán annyi.
Így teljesen ötvözni lehetne a talajkímélő módszert a nyereség orientálttal.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólására Ezt a folyamatot látom én is, szép lassan ébrednek az emberek a zombilétból. A mi felelősségünk, hogy valóban minőséget kapjanak a pénzükért, ne spáros biora átcimkézett banánt, meg 900 forintért zacskózott alakort a vizes broyler mellett.
Válasz kun.mihaly85 #3707. hozzászólására Támadj
Én még ennél kultúráltabb fórumot nem láttam magyar myelven, példás a kollegák viselkedése
De mivel is sütötted meg magad?
Válasz colizoli #3709. hozzászólására Hát...ha parasztként éhen akarsz dögleni, akkor nagy a baj...inkább aggódjon az a 90% városi életmódú, akinél a tartalékot a zacskó liszt jelenti, ha nem nyit ki a teszkó.
Válasz Zonin #3712. hozzászólására A szármaradvány csak addig gond, míg nincs megfelő eszköz kezelni és nincs biológia, ami néhány hónap alatt mállasztja.
Megfelelően lezúzott, sekélyen bedolgozott, komposzttal oltott területen a nulladik évben sem várható gond.
Mar az első kaszálásnal sem lesz ott semmi, de ha megis simán lekaszálja, a második alkalomtol mar nem lesz ott semmi... Egy lucernat élete során kaszalsz 20-25 alkalommal...
Baja meg nem lesz, itt aki balazni akarja az frissen a kombájn utan is kaszálni szokta.
Egy ismerős szólt, hogy jó ez a forgatásnélküli művelés, de ha tavasszal lucernát szeretnék vetni kukorica után, akkor nem lesz-e ligetes a vetés/kelés a sok szármaradvány miatt?
Mit tudnátok erre válaszolni ill. művelést javasolni. Pl tárcsázás után mi jönne? (közepesen kötött talaj)
Előre is köszönöm!
Lassan. Néhány éve tuti hülyének volt nézve mindenki ki nem a tecsóban vette a húst, mert ott a legolcsóbb. Most is vannak ilyenek, de azóta néhányan megkostolták a haver disznótorosát, netalán orjalevesét. Azóta elővették a használaton kívüli fagyasztót és a környékbeli faluban vesznek malackát vágni- és már azt is tudják kitől szabad( némelyek húsa finomabb) és kitől nem. Ez csak javulni fog, ugyanígy lesz a zöldséggel és minden mással is.
Jó termést gazdatársak! Friss hús vagyok a fórumon, de elég rég óta figyelemmel kísérem a beszélgetéseiteket, mint tanuló. Ami a legjobban érdekel, az a talajmegújító, viszont én egy másik irányból szeretném támadni a dolgot. Remélem ezen a fórumon lehet normálisan beszélgetni a többi gazdatársal mert egy másikban már elég keményen csalódtam és meg is sütöttem magam.
Levanbaxva mitszámít ez a rendszer célja.......
Majd a milliárdnyi ködös tekintetű éberkómás zabálja a gyártósori guminokedlit, míg el nem patkol vlm titokzatos okból, szingliként, terméketlenül, gyerektelenül......... 1 OSZTÁLYÚ FOGYASZTÓKÉNT! qanyjukat
Még szerencse hogy ébred már a nép minőségibb fele a tudatra.......
Tegnap végignéztem ezt a videot.
Ha jól látom akkor a kukoricatarlóra simán kinyomják a keveréket, aztán hadd nőjön?
Szeptemberben vágják le az addig ok, de az eső mossa be, vagy mitől fog az elindulni?
Válasz Pilátus #3685. hozzászólására Hát, ha a sima daikon is megcsinálná a lazítást, akkor nem a TR-t kapkodnák a parasztok külhonban.
Aki feladja a forgatás nélkülit, az valamit rosszul csinált. Leírod a technológiájukat, pontosan megmondom, mit és hol hibáztak.
Kukoricánál már állományba kell vetni a takarónövényt vagy hidegtűrő fűfélét utána, de azt csak gyomirtani lehet tavasszal. Van még 3-4 féle egyéb lehetőség is későn lekerülőkkel, de én először a gabonafélék után javaslom a kezdést lefagyókkal, utána lehet haladó osztályba lépni, ha már elég tapasztalat gyűlt.
Válasz 4964 #3686. hozzászólására Külhonban elég sok hektáron használják a technológiát, fele áron is termelnek. Mao egy furcsán eltorzult gazdaság minden szempontból, ahol szégyellnie kell a jobb technológiát a talaj és környezetpusztító többség előtt.
Válasz 4964 #3686. hozzászólására Kukorica után ez a technológiád vagy gabona után is?
A vízfogyasztással kapcsolatban az előadásban vannak pontos mérések, nem igazolódik vízprobléma okszerű takarónövény használatnál.
Két esetben szokott probléma lenni a vízzel: egyik, ha egyből a lehordott szalmájú tarlóba vet valaki egy átlagosan aszályos nyár közepén. Akkor őszre művelhetetlenné szárítja a földet a növény. A másik, ha száraz tavasszal túl sokáig engedi a nem lefagyó vagy nem lefagyott növényt. A megoldás itt is az okszerűség. Jobb talajba és/vagy esős nyáron lehet takarónövényezni, ha van szármaradvány is. Tavasszal meg azonnal le kell ütni a növényt, mikor elkezdené szárítani a talajt. Így megmarad a víz és a tápanyag is.
Válasz kis Zombi #3692. hozzászólására Az időjárás miatt lehet, hogy érdemes lesz elővenni a B tervet és készülni a terminálásra. A legjobb időzítés az, mikor a virágzás csúcsán pusztul el a növény, akkor a legnagyobb a gyökéraktivitása és a N tartalma a szöveteinek. Utána leállítja a gyökérben a cukrászdát és a magban koncentrálja a tápanyagokat, szóval van igazság Milky meglátásában is.
Ha viszont túl korán leütjük és ebben a melegben elindul a lebomlása, nagyon korán úszik el a felgyűlt tápanyag is a tavasziak előtt.
Én várnék még vele, január eleji lefagyás még jó lehet.
A "roller crimper" nevű szerkezetekkel nyomják le a rozst, és ha nem ér legalább derékig, az állomány hengereléskor, akkor nem pusztul ki. Legalábbis ezt vettem ki a fordítóprogram által lefordított szövegből.
Nem gondolnám, hogy csíraképes magot tudna hozni így télen.
" igy a tápanyagot "hozza fel" a termés kötéshez."
Pont az a lényeg, hogy a vízoldható tápanyagokat felvegye a takaró növény, ne tudjon lemosódni, ezáltal elveszni, és amikor tavasszal elbomlik, átadja azt a következő növénynek.
Szerintem előnyösebb lenne ha virágzás előtt le zúzni,vagy legalább le hengerezni ,mert igy a tápanyagot "hozza fel" a termés kötéshez.
Ez csak az én gondolatom.
Nagy cégeket nem mindig szabad alapul venni! Egy alkalmazottnak mások a szempontjai, mint egy igazi gazdának!
Neki fontosabb a havonta csipogo fizetés megtartása, minthogy spóroljon a cégnek bármin is! Ha egy nagy gep kereskedő "megmotivalja" olyan innovatív, hogy el sem hiszed! Ha viszont nem, akkor megy minden felsőbb utasítás vagy korábbi évek gyakorlata szerint, mert ha beüt a kaki akkor ő mossa kezeit, hiszen megcsinált mindent! De ha nem szánt es nem terem akkor 30 nyolcvanéves vén téeszmajom vele veszekszik, hogy miért nem kellett szántani, az volt a baj!
13-fok meleg,a méhek porozzák a mustárt.még 1-2 hét és lehet aratni.Amúgy a nagyobb olajretek gyökerén majdnem mindenhol van giliszta, a föld elég lazának tűnik,a kis fagy ami volt meg sem látszik rajta.Kíváncsi leszek tavasszal milyen képet mutat az állomány!
Kukorica után gabonát lehet vetni, gabona után már mehet a köztesnövény.
A hazai viszonyok között én jobbnak gondolom azt a módszert hogy sekélyen keverem a szecskázott szármaradványt és az alaptrágyákat. Utána kémiai tarlókezelést részesítem előnyben a műveléssel szemben. Alapművelésnek mélyen lazítok egy lezáró hengeres lazítóval, és magágykészítés nélkül vetek. Így magas a termésszint ezáltal több szervesanyag is jut vissza a talajba.
Lehet hogy nincs takarónövény de takarás az van meg vissza is van zárva a talaj. A takarónövényes módszernél én 2 fő gondot látok: a köztesek víz felhasználását és az esetleges gyomosodást. Ha létezne olyan takarónövény aminek szinte nulla a vízfelhasználása és a gyomot elnyomja a haszonnövényt meg táplálja akkor biztosan működne a módszer.
Nem vitatom hogy működik is csak nem mindegy hogy év végén mennyi egy vállalkozás eredménye.
Ha gazdaságodabb lenne ez a módszer mint az eddigi akkor a nagy cégek már rég ezt csinálnák.
Akkor mi ez a daikon retek meg a TR is áttöri az eketalpat??Sima daikon miért neeem jó?Egy direktvetős vagy stripes céget sem láttam hogy vetegetnének ilyent és ők pld miért nem? Itt Baranyában egy 4000hektáros cég most adta fel a forgatás nélkülit mert előveték az ekéket illl potosabban vetek újakat mert amikor átáltak az volt az első hogy el is adták az ekéket. Miért nincs olyan növény amit most ilyen későn kelőknek mint én lehetne vetegetni? Kukorica után pld akkor szinte semmit nem lehet csinálni mert az kb oktober közepe mire szóba jöhetne mindenkinél
Válasz decsi #3664. hozzászólására Nem csoda, mert hasonló család, kicsinek egyformák a fehérretekkel is. A TR a daikon retek vonalról jött, abból szelektálgatták a kívánt céloknak megfelelő fajtát.
A különbség majd a tömörödött rétegnél jön ki, ahol az olajretek szétágazik, a TR meg megy lefelé.
Egyébként tényleg finom, nem csoda, hogy imádják az állatok is.
Válasz decsi #3678. hozzászólására Ha ilyen laza és élő a talajod, mi indokolja a talajmunkát? Ameddig könnyen ásod, addig a növény gyökere is könnyedén megy le.
Így a fényképen mondjuk ez még nem az aprómorzsásodó szerkezet, de nagyon jó alapnak néz ki, hogy kialakuljon benne, ha keveset túrod.
A mentorod még sosem próbálta hogy a retek üsse ki estére!
Mindenképpen hagyjál érintetlenül legalább egy hektárt a tábla közepén valami oszlopnál vagy ahol megbírod jegyezni hol volt ez. Énis kíváncsi vagyok. Mondom, nekem mellkasig érő anyagból tavaszra csak por maradt a föld tetején, hihetetlen volt látni komolyan mondom.
14817 hozzászólás
Válasz Tomszi #3726. hozzászólására
Ezzel a gépszerkesztéssel vitatkoznék.
Sokan vannak itt a fórumon is többszáz hektáros gazdák, akik saját fejlesztésbe fogtak, és lehet hogy több szezon lemegy mire véglegesre kiforrja magát, de akkor az olyan lesz, ami az adott körülményekre és célra pont megfelelő.
Csak gondolj bele, mondjuk egy talajművelési rendszer vetőgéppel együtt mennyibe kerül egy-egy komolyabb gyártónál?
Nálunk is megfordult nem egy tizenmilliós vas ami a végere kiderült, hogy mégsem az igazi.
Válasz 4964 #3722. hozzászólására
Gépet szerkeszteni nem a gazdálkodónak kell, apróságokat esetleg, de nem ilyen szinten.
Egyébként amit írsz azt feltalálták már, amerikában látni olyan videót amin az IH lazító kési előtt csoroszlyák vannak a kések vonalában, hogy ne szedje össze a kukoricaszárat (meg a más szárat se, de ugye a kukorica szára a legnehezebb dolog). Úgyszintén feltalálták már a lazítóval kombinált tápanyag-visszapótlást, folyékony műtrágya formájában pl. kis hazánkban is, Rába-Steiger tartállyal, tömlős szivattyúval, az IH lazító kései hátulján meg csövek mentek le.
Válasz colizoli #3709. hozzászólására
Azért nem kell túlozni az éhen dögléssel.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólására
A hízón vagy süldőn esetleg, de tudom mire gondolsz 
Malackán aztán nem sok hús van
Ha lesz kitől malacot venni, mert már anyadisznót is egyre kevesebbet tartanak, lassan.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólására
A hízón vagy süldőn esetleg, de tudom mire gondolsz 
Malackán aztán nem sok hús van
Ha lesz kitől malacot venni, mert már anyadisznót is egyre kevesebbet tartanak, lassan.
Válasz Netparaszt #3698. hozzászólására
Szinte minden után a tárcsa+lazítós módszert csinálom. Elég sok szokott lenni a mulcs ezért az első menetnél jobban szeretem a tárcsát a grubber helyett. Sekélyebben is megy és sokkal gyorsabb.
Utána meg úgy is lazítok egy ssd késes lazítóval ami szinte semmit nem forgat csak emel.
Jó módszer lenne egy ilyen lazító elé vágótárcsákat szerkeszteni, a kés szárakra meg alaptrágya kijuttató csoroszlyát és tartályt tenni + egy köztesnövény szórót. Így egy menettel meg lehetne oldani mindent. Évente kellene mondjuk 2x kémiai gyomszabályozás aztán annyi.
Így teljesen ötvözni lehetne a talajkímélő módszert a nyereség orientálttal.
Válasz *** HM *** #3706. hozzászólására
Jó, hogy mondod, még mindig nem szedtem le a dűlőút oldalát. Aszalva a legjobb
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólására Ezt a folyamatot látom én is, szép lassan ébrednek az emberek a zombilétból. A mi felelősségünk, hogy valóban minőséget kapjanak a pénzükért, ne spáros biora átcimkézett banánt, meg 900 forintért zacskózott alakort a vizes broyler mellett.
Válasz kun.mihaly85 #3707. hozzászólására Támadj
Én még ennél kultúráltabb fórumot nem láttam magyar myelven, példás a kollegák viselkedése
De mivel is sütötted meg magad?
Válasz colizoli #3709. hozzászólására Hát...ha parasztként éhen akarsz dögleni, akkor nagy a baj...inkább aggódjon az a 90% városi életmódú, akinél a tartalékot a zacskó liszt jelenti, ha nem nyit ki a teszkó.
Válasz Zonin #3712. hozzászólására A szármaradvány csak addig gond, míg nincs megfelő eszköz kezelni és nincs biológia, ami néhány hónap alatt mállasztja.
Megfelelően lezúzott, sekélyen bedolgozott, komposzttal oltott területen a nulladik évben sem várható gond.
Válasz kun.mihaly85 #3715. hozzászólására
Mar az első kaszálásnal sem lesz ott semmi, de ha megis simán lekaszálja, a második alkalomtol mar nem lesz ott semmi... Egy lucernat élete során kaszalsz 20-25 alkalommal...
Baja meg nem lesz, itt aki balazni akarja az frissen a kombájn utan is kaszálni szokta.
Válasz *** HM *** #3711. hozzászólására
Mit csinál a milyen kasza, ha ott lesz a csutkaszár? A lucerna kikel szépen, de?
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólására
Nálunk így volt a bontott csirkével. Lassú tendencia, rohadt lassú,de igaz minden hústermékben. Nincs benne -E egy darab sem. Ez a nem mindegy.
Válasz colizoli #3709. hozzászólására
Tény, hogy eladásra támaszkodni nem szabad!
Üdv Mindenkinek!
Egy ismerős szólt, hogy jó ez a forgatásnélküli művelés, de ha tavasszal lucernát szeretnék vetni kukorica után, akkor nem lesz-e ligetes a vetés/kelés a sok szármaradvány miatt?
Mit tudnátok erre válaszolni ill. művelést javasolni. Pl tárcsázás után mi jönne? (közepesen kötött talaj)
Előre is köszönöm!
Válasz colizoli #3709. hozzászólására
Te miért döglesz éhen?
Van földed, tudsz termelni, nevelni magadra ...
Nehogymá éhandögöljünk pont mi.
Válasz colizoli #3709. hozzászólására
Lassan. Néhány éve tuti hülyének volt nézve mindenki ki nem a tecsóban vette a húst, mert ott a legolcsóbb. Most is vannak ilyenek, de azóta néhányan megkostolták a haver disznótorosát, netalán orjalevesét. Azóta elővették a használaton kívüli fagyasztót és a környékbeli faluban vesznek malackát vágni- és már azt is tudják kitől szabad( némelyek húsa finomabb) és kitől nem. Ez csak javulni fog, ugyanígy lesz a zöldséggel és minden mással is.
Válasz *** HM *** #3704. hozzászólására
De elég lassan ébred, addig mi éhen döglünk.
Válasz kun.mihaly85 #3707. hozzászólására
aki tud, vagy tudni véli reagál.
Szia, amint látod itt sokan tanulók vagyunk. Kérdezz nyugodtan, abból nem lesz baj.
Jó termést gazdatársak! Friss hús vagyok a fórumon, de elég rég óta figyelemmel kísérem a beszélgetéseiteket, mint tanuló. Ami a legjobban érdekel, az a talajmegújító, viszont én egy másik irányból szeretném támadni a dolgot. Remélem ezen a fórumon lehet normálisan beszélgetni a többi gazdatársal mert egy másikban már elég keményen csalódtam és meg is sütöttem magam.
Válasz Netparaszt #3705. hozzászólására
Nem, ez a napi 1L kökénypálcsi jótékony tudatraébresztő mellékhatása........... igyá Te is bőséggel
Válasz *** HM *** #3704. hozzászólására A mindenit, piros tabletta osztás volt a söntésben?
Válasz m.p.gy. #3702. hozzászólására
qanyjukat
Levanbaxva mitszámít ez a rendszer célja.......
Majd a milliárdnyi ködös tekintetű éberkómás zabálja a gyártósori guminokedlit, míg el nem patkol vlm titokzatos okból, szingliként, terméketlenül, gyerektelenül......... 1 OSZTÁLYÚ FOGYASZTÓKÉNT!
Még szerencse hogy ébred már a nép minőségibb fele a tudatra.......
Under cover
Tegnap végignéztem ezt a videot.
Ha jól látom akkor a kukoricatarlóra simán kinyomják a keveréket, aztán hadd nőjön?
Szeptemberben vágják le az addig ok, de az eső mossa be, vagy mitől fog az elindulni?
KLIKK
Válasz Pilátus #3685. hozzászólására Hát, ha a sima daikon is megcsinálná a lazítást, akkor nem a TR-t kapkodnák a parasztok külhonban.
Aki feladja a forgatás nélkülit, az valamit rosszul csinált. Leírod a technológiájukat, pontosan megmondom, mit és hol hibáztak.
Kukoricánál már állományba kell vetni a takarónövényt vagy hidegtűrő fűfélét utána, de azt csak gyomirtani lehet tavasszal. Van még 3-4 féle egyéb lehetőség is későn lekerülőkkel, de én először a gabonafélék után javaslom a kezdést lefagyókkal, utána lehet haladó osztályba lépni, ha már elég tapasztalat gyűlt.
Válasz Dzotya #3688. hozzászólására Ott nyüzsögnek a gillerek a gyökerek cukrászdájában felszaporodott paránylényeken.
Ez nagyon jó jel.
Válasz 4964 #3686. hozzászólására Külhonban elég sok hektáron használják a technológiát, fele áron is termelnek. Mao egy furcsán eltorzult gazdaság minden szempontból, ahol szégyellnie kell a jobb technológiát a talaj és környezetpusztító többség előtt.
Válasz 4964 #3686. hozzászólására Kukorica után ez a technológiád vagy gabona után is?
A vízfogyasztással kapcsolatban az előadásban vannak pontos mérések, nem igazolódik vízprobléma okszerű takarónövény használatnál.
Két esetben szokott probléma lenni a vízzel: egyik, ha egyből a lehordott szalmájú tarlóba vet valaki egy átlagosan aszályos nyár közepén. Akkor őszre művelhetetlenné szárítja a földet a növény. A másik, ha száraz tavasszal túl sokáig engedi a nem lefagyó vagy nem lefagyott növényt. A megoldás itt is az okszerűség. Jobb talajba és/vagy esős nyáron lehet takarónövényezni, ha van szármaradvány is. Tavasszal meg azonnal le kell ütni a növényt, mikor elkezdené szárítani a talajt. Így megmarad a víz és a tápanyag is.
Válasz Netparaszt #3696. hozzászólására Bocs, Milking.
Válasz kis Zombi #3692. hozzászólására Az időjárás miatt lehet, hogy érdemes lesz elővenni a B tervet és készülni a terminálásra. A legjobb időzítés az, mikor a virágzás csúcsán pusztul el a növény, akkor a legnagyobb a gyökéraktivitása és a N tartalma a szöveteinek. Utána leállítja a gyökérben a cukrászdát és a magban koncentrálja a tápanyagokat, szóval van igazság Milky meglátásában is.
Ha viszont túl korán leütjük és ebben a melegben elindul a lebomlása, nagyon korán úszik el a felgyűlt tápanyag is a tavasziak előtt.
Én várnék még vele, január eleji lefagyás még jó lehet.
Válasz kis Zombi #3694. hozzászólására Tejes éréskor a legbiztosabb a rozs fektetése, akkor már nem hoz újra kalászt.
Válasz Milking #3693. hozzászólására
A "roller crimper" nevű szerkezetekkel nyomják le a rozst, és ha nem ér legalább derékig, az állomány hengereléskor, akkor nem pusztul ki. Legalábbis ezt vettem ki a fordítóprogram által lefordított szövegből.
Válasz kis Zombi #3692. hozzászólására
Lehet igazságod , a rozst is bőven kalászban szokták "el fektetni".
Válasz Milking #3691. hozzászólására
Nem gondolnám, hogy csíraképes magot tudna hozni így télen.
" igy a tápanyagot "hozza fel" a termés kötéshez."
Pont az a lényeg, hogy a vízoldható tápanyagokat felvegye a takaró növény, ne tudjon lemosódni, ezáltal elveszni, és amikor tavasszal elbomlik, átadja azt a következő növénynek.
Válasz Dzotya #3688. hozzászólására
Szerintem előnyösebb lenne ha virágzás előtt le zúzni,vagy legalább le hengerezni ,mert igy a tápanyagot "hozza fel" a termés kötéshez.
Ez csak az én gondolatom.
Válasz 4964 #3686. hozzászólására
Nagy cégeket nem mindig szabad alapul venni! Egy alkalmazottnak mások a szempontjai, mint egy igazi gazdának!
Neki fontosabb a havonta csipogo fizetés megtartása, minthogy spóroljon a cégnek bármin is! Ha egy nagy gep kereskedő "megmotivalja" olyan innovatív, hogy el sem hiszed! Ha viszont nem, akkor megy minden felsőbb utasítás vagy korábbi évek gyakorlata szerint, mert ha beüt a kaki akkor ő mossa kezeit, hiszen megcsinált mindent! De ha nem szánt es nem terem akkor 30 nyolcvanéves vén téeszmajom vele veszekszik, hogy miért nem kellett szántani, az volt a baj!
Válasz Pilátus #3685. hozzászólására
Kukorica után gabonát lehet vetni, gabona után már mehet a köztesnövény.
A hazai viszonyok között én jobbnak gondolom azt a módszert hogy sekélyen keverem a szecskázott szármaradványt és az alaptrágyákat. Utána kémiai tarlókezelést részesítem előnyben a műveléssel szemben. Alapművelésnek mélyen lazítok egy lezáró hengeres lazítóval, és magágykészítés nélkül vetek. Így magas a termésszint ezáltal több szervesanyag is jut vissza a talajba.
Lehet hogy nincs takarónövény de takarás az van meg vissza is van zárva a talaj. A takarónövényes módszernél én 2 fő gondot látok: a köztesek víz felhasználását és az esetleges gyomosodást. Ha létezne olyan takarónövény aminek szinte nulla a vízfelhasználása és a gyomot elnyomja a haszonnövényt meg táplálja akkor biztosan működne a módszer.
Nem vitatom hogy működik is csak nem mindegy hogy év végén mennyi egy vállalkozás eredménye.
Ha gazdaságodabb lenne ez a módszer mint az eddigi akkor a nagy cégek már rég ezt csinálnák.
Akkor mi ez a daikon retek meg a TR is áttöri az eketalpat??Sima daikon miért neeem jó?Egy direktvetős vagy stripes céget sem láttam hogy vetegetnének ilyent és ők pld miért nem? Itt Baranyában egy 4000hektáros cég most adta fel a forgatás nélkülit mert előveték az ekéket illl potosabban vetek újakat mert amikor átáltak az volt az első hogy el is adták az ekéket. Miért nincs olyan növény amit most ilyen későn kelőknek mint én lehetne vetegetni? Kukorica után pld akkor szinte semmit nem lehet csinálni mert az kb oktober közepe mire szóba jöhetne mindenkinél
Válasz decsi #3664. hozzászólására Nem csoda, mert hasonló család, kicsinek egyformák a fehérretekkel is. A TR a daikon retek vonalról jött, abból szelektálgatták a kívánt céloknak megfelelő fajtát.
A különbség majd a tömörödött rétegnél jön ki, ahol az olajretek szétágazik, a TR meg megy lefelé.
Egyébként tényleg finom, nem csoda, hogy imádják az állatok is.
Válasz endypapa #3681. hozzászólására Fajtafüggő.
Válasz decsi #3678. hozzászólására Ha ilyen laza és élő a talajod, mi indokolja a talajmunkát? Ameddig könnyen ásod, addig a növény gyökere is könnyedén megy le.
Így a fényképen mondjuk ez még nem az aprómorzsásodó szerkezet, de nagyon jó alapnak néz ki, hogy kialakuljon benne, ha keveset túrod.
Válasz decsi #3664. hozzászólására
Nálam az olajretek gömbölyű.
Az mitől van?
Válasz decsi #3678. hozzászólására
Butaság lenne kitúrni.
Válasz decsi #3678. hozzászólására
Akkor meg minek neki a gruber?
A magam részéről biztosan hagynám úgy ahogy van.
Válasz szanberg #3677. hozzászólására
Jó laza a talaj.Két ásónyomra könnyedén leások.Giliszta is van bőven.
Válasz decsi #3676. hozzászólására
A mentorod még sosem próbálta hogy a retek üsse ki estére!
Mindenképpen hagyjál érintetlenül legalább egy hektárt a tábla közepén valami oszlopnál vagy ahol megbírod jegyezni hol volt ez. Énis kíváncsi vagyok. Mondom, nekem mellkasig érő anyagból tavaszra csak por maradt a föld tetején, hihetetlen volt látni komolyan mondom.
Válasz szanberg #3674. hozzászólására
Hááát még meg van...deee a mentorom Sz..i azt adta parancsba,hogy grubert neki.