Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak650 FtEUR393.08 FtUSD367.24 FtCHF402.74 FtGBP457.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Azt én sem értem,hogy tolják itt a gabona direktvetőket,hogy minek.Mivel általában napraforgó,után vetünk,vagy kukorica után gabonát.Oda elég a tárcsa,vagy grúber,és minden vetőgép elboldogul.Valaki leírhatná,mi indokolná a gabona direkt vetést.
Tavaszi kapásnál más a helyzet,de ott szemenkénti vetőgép kell.
Át kellene keresztelni a topikot direktvetőgépesre.
Mindenki tolja itt az ötleteket milyen vetőgépre vágyik, közben az elkövetkező 5 évben, nem lesz 5 ember az itt jelenlévők közül, akinél reális az átállás direktvetésre, úgy, hogy az ne legyen gazdasági öngyilkosság. Nem akarok senkit megsérteni, biztos vagyok benne, hogy nálam sem lesz direktvetés 5 éven belül.
A talajmegújítást nem azzal kell kezdeni, hogy veszünk egy direkt vetőgépet, hanem az ekét kell előbb eltakarítani a portáról, és kultivátorral, lazítóval, rövidtárcsával kell helyette piszkálni a talajt. Amikor már kigyógyult a talaj a szántás okozta sérülésekből, akkor jöhet a direktvetés.
Válasz fida91 #3441. hozzászólására Az ilyen kis rugóerejű kapákat próbáltad már direktvetésben? Nálam a 30x30-as kapaszár is kimozog annyit szárazabb talajnál, hogy nem az optimális mélységbe teszi a magot.
Ha esik rá, kikel a föld tetejére szórva is, de jelentős különbség lesz az elhúzódó, szórványos kelésben és a növény fejlődésében.
Ha már időt és pénzt áldoztok rá, nem érdemes félmunkát végezni.
A gyári csoroszlyás direktvetőkön 50-60 cm-re vannak a kapák egy gerendán egymástól, hogy ne húzza össze a kórót. A gerwndákar is elég ennyire tenni.
Vannak am meg linkjeim... pl ez, buplakerekkel, hogy ne sokat tomjon:
http://www.solagrupo.com/products/pneumatic/en-sm-1909.html
nekem kicsit fura az a keskeny hosszu tartaly, mert nem tudom elkepzelni, hgy letran toltsem zsakokbol. Ahhoz mar toltocsigas potkocsi is kene.
Hatso hengersor lehetne vmi kombinatorrol, gruberrol.
gondolkodtam en is egy atepitesen, j alap lenne ez:
http://satex.rs/kombinator-maxi-grubber/?L=1
mar csak egy accord magtartalyt fronthidraulikara, kapakhoz koppintani fida91 megoldasat es kesz is.
Válasz Bigiboy77 #3435. hozzászólására Csoroszlyára nézzétek meg a Güttler Greenmanagerének vetőegységét. Szinte egy az egyben olyan, mint a tervem, vékony pengék, amelyek egyben a gyomirtást is megoldhatják.
Nem kell széles törőhegy, ami csak az ellenállást növeli, csak a vetés vonalában kell törni a rétegeket és aládolgozni a csíranövénynek.
Válasz szanberg #3455. hozzászólására A bedúrással érkeztünk el az okszerű talajművelés kérdéséhez. Elméletileg azért is zajlik a földtúrás, hogy a növények gyökere számára optimális pórusteret biztosítsunk a fejlődéshez. Ha viszont már alacsony ellenállással rendelkezik a talaj, akkor miért kell tovább művelni? W gazdabot ennek eldöntésében segítene. Ha lemegy a nyolcas pálca művelési nedvességnél 50-60 cm-re kb. 20-25 kg nyomással, ott már megfelelően tud fejlődni a növény gyökere és nem kell több talajmunka.
Szerintem...
Ez eddig a legjobb szeker ami be linkelődött ide.
Örömmel látom, hogy hátul van tömörítő keréksor, ami szerintem nélkülözhetetlen. Hiába magtakaró pálcák meg a föld áramlása meg blablabla.... A talajt visszazárni guriga tudja ami a metszésonalon gurul folyamatosan.
Egyedül az nem teccik ezekben a gépekben, hogy ezek echte direktvető masínák, ezért a hátsó nagy kerekes futóműves magtartályos kocsirész az tapos azért. EGy művelt ragadósabb talajon nem biztos, hogy jó volna utána az anyag. Jobb lenne erre a fele ilyen fele olyan vetésre amit pl én is szeretnék csinálni egy ilyen géppel, szóval jobb lenne az a felépítés mint a mostani horsch-ok pl, vagyis keskeny tartály kétoldalra felzáró szárnyak melyek között ez elfér és elől hátul gurigák amin egyrészt mélységet is lehet fínoman állítani határolni, másrészt főleg a hátsó sor tömörít, zár.
A gond ,hogy egy hasonlót felépíteni pont nem az adagoló drága, hanem a hengersorok kapák talajjal érintkező elemek.
A tárcsás komoly direktvetőknél meg az a félelmem, hogy puhára művelt talajon nem e dúrna be!?!?!?!?
Akkora nagy csoroszlyanyomások lehetnek ezeknél, hogy egy mélységeiben puha talaj épen olyan talajállapotnál lehet gond lenne ezzel.
a Rapidok is bedúrnak gyakran.
Válasz emcett #3445. hozzászólására Bocs, de tényleg nem tudom szó szerint idézni a kollegákat, visszakeresni meg most nincs időm.
Nálam a számszerűsítés nagyjából a direktvetés egy menete és az aratásból áll, esetleg még komposzt tea fújás, vagy valami hiperparazita gomba, ha olyan az idő.
Ennyi az input, amihez még hozzátehetem az elővetemény költségét.
Hozam a fullprogramos szomszéd 70-80%-a, idén volt olyan búza is, ami nulla inputtal 5 tonna felett hozott a november végi direktvetés után, teljesen nyers földben.
Ha még tápanyagot is kijuttat valaki, biztos jobb a hozam, én szeretem a természetre bízni a tápanyagszolgáltatást, max. csak segítek némi komposzttal.
Vagy marad a vetőgép hagyományosan...Kap egy előtagot. Melyre szintén 3-dik ponttal felkerül a vetőgép. Az előtag egyenes lapos...vagy hullámos tárcsasorral elővágná a talajt.
Szerinted elővágó tárcsasorral nem lehetne 3 gerendára tenni a csoroszlyákat? Mondjuk akkor a tárcsasornak kellene +1 gerenda de akkor a levegős adagoló kiiktatható
Akkor adott 1 merev vázas max 2.5-3m-es kombinátor. Arra rá helyezni egy vetőegységet. Elöl támasztókerék, Valamint teszünk a hátuljára is...a hengereket pedig lazára engedve hadlyuk. Egy felcsavarozható csőcsatlakozást fabrikálni az adott kapákra. Gyakorlatilag idén is arattam műtrágyaszóróval vetett 5T/h feletti gabonát. Nem agyon vajazott földből. A tönkölybúzát évek óta így vetik felénk. Mivel a nyomó levegős nem tolja ki.
Konkrétan arra gondoltam, hogy mivel már vannak itt olyan emberek, akik a Netparaszt -technológiában termelnek, esetleg megosztanák az eddigi tapasztalataikat számszerűsítve. Pl.: adott növénykultúránál hogyan módosul mínuszba az input befektetés (üzemanyag, vegyszer, műtrágya, ha számszerűsíthető, akkor gépkopás, alkatrész), és ezen technológiával mekkora mértékben csökken a termés a hagyományos (vagy eddig alkalmazott) technológiával szemben. És a kettő összegéből utána könnyen kimatekozható, hogy ez a technológia a talajszerkezet javítása mellett milyen anyagi- és munkaidő spórolással jár.
Remélem így érthető a kérdésem.
A 18 cm az gabonának nem sok? 12,5-15 cm nem elég? Ha 15 cm lenne, akkor minden 5. csoroszlya/kapa vethetné a kapásokat is 75 cm-re. 12,5-nél 6. kapára módosulna. Persze ehhez megfelelő adagolószerkezet kellene, ami mindkét feladatot el tudná látni, viszont így csak egy vetőgép kellene, ami már jelentős spórolás.
Nem vagyok egy nagy hozzáértő, de kezdetnek egy IH6200 vetőgép szerintem pont megfelelne, csak venni vagy gyártatni kellen hozzá egy agresszivabb nyitó tárcsa sort.
Ha jól emlékszem a vázra szerelhető Yetter tárcsasor rendelhető volt hozzá, illetve ámerikában külön húzó kocsit is gyártottak a nyitó tárcsasorral.
Talán jó irány lehet kezdetnek?
Sziasztok. Regota olvasom Netparaszt es mindenki irasait a direktvetesrol. Szeretnek atallni a szantas nelkuli muvelesre, egyelore takaronovenyt latom az elso pontnak, ami jovore mar megoldott lesz. Node, amiert hozzaszolok, itt leirtakhoz hasonloan en is torom a fejem egy direktvetogepen. Megvenni draga, legyartani/gyartatni szinten.
Az lenne a megoldas, hogy egy meglevo vetogep, vagy egy vasarolt hasznaltat alakitanek at direktvetove. Pl egy vontatott kombinatort at lehetne alakitani, hogy megse kelljen mindent otthon legyartani, erre ratenni egy accord levegos adagolos, vagy valami egyeb mechanikus tartalyt.
Node milyen legyen maga a vetocsoroszja? Alapvetoen 2 iranyt latok, gruber kapasat, vagy tarcsasat.
Eddig a gruberkapas volt nekem a szimpatikus, sot, a netparasztfele technotill felet mar szinte kesz megoldaskent kezeltem... Volt megegy ami tetszett az a Collovati Opener, itt a link hozza:
http://www.tonutti.it/products.php?cat=31
Ma ugyge az jott, hogy megis a tarcsas megoldas lenne a jo, mert jobban koveti a talajt (ha jol ertelmezem a friss hozzaszolasokat)... Csak ugye alkatreszenkent osszerakni picit huzos innen (ugymit csapagy, tarcsa, tengely, szar, stb.):
https://www.granit-parts.hu/category/Talajmueveles/Vetestechnika/GRANIT-vet%C5%91csoroszlya-es-tartozek
Jo lenne eloszor valami jo forrast talalni egy megfelelo vetocsoroszja beszerzesi forrasra. Ha van valakinek vmi otlete, ne fogja vissza magat! Az alibabat is vegignayalaztam mar parszor, de onnan vmi megbizhatot kivalsztani....
Azert kivancsi lennek meg a nemreg emlitett netparaszt fele vetocsoroszjara, ami meg csak tervben letezik....
Válasz szanberg #3424. hozzászólására Talajkövetés kell mindenképp a vetőgépre, de a rugós kapaszárral nekem nem volt jó tapasztalatom a pozíciótól függő mélység és tömörítés változása miatt.
Válasz Netparaszt #3421 hozzászólásához csak akkor ha saját zsebből finanszírozod és nem integrátor.valamint a robin hoodok mellőzésével ami alapszabály.a támogatások pályázatok kérészéletűek s arra valók hogy vezetgessék az embert ide-oda aki csak ezekre alapozza a gazdálkodást csúnyán sebezhetővé válhat lásd tejhasznú boci vagy anyakoca program.igen jól írja a kolléga a nagypapa semmivel sem gazdálkodott alantasabban mint a mostaniak és élhető-termékeny földet vitt be anno a közösbe.most nem lesz ilyen szerencsés a helyzet.
NAgyobb vetőgép kell nekem, nagy traktor után.
Nem nagyzolásból, hanem egyrészt haladni akarok, másrészt ígyvan beállítva a gépüzem téma, a legnagyobb masína talajt készít, az egyel kisebb nagy vet, a kics pedig permetezik, műtrágyát szór kocsizik, tavasszal 6 sorossal az is vet, meg szánt is most is ősszel persze, de nem ez a fő munkája.
A merev szár nagyobb gépnél már nem jó. Főleg nem lapos táblákon. Egy 35x35-ös rugós grubber kapa szár vetésmélységben 2centis bontócsúccsal csak rezegne helyben, hátra nem hajlana az biztos.
Kell bizony a 4gerendely, de szerintem ettől még ritkábbat kell csinálni mint a Sola notill rendszer.
Vetőgépre második szekrényt könnyen lehet csinálni, vannak ezek az új aprómagos szekrények mechanikus is elektromos is nagyon olcsón, megkell venni és kész, rálehet tenni. A műtrágya kijuttatót én magam már nehezebben tudnám megcsinálni, illetve ahhoz is kell mondjuk egy szemenkénti vetőgép adagoló rendszere aztán azt is felrakni a gerendelyre. Felfér, mert a 4sort legalább 4méter hosszú keret alá kell elhelyezni, szerintem így jó lehetne szárban is.
A technotill-es kapáról régebben szúrtál be komoly fotókat de ha nem gond lökj már be most is nekem, télen ha lesz egy kis időm elkezdeném összeszeni a dolgokat.
Vetőgép keretet csukhatóra akár gyártunk S355-ös anyagból, túlméretezett keresztmetszettel, nemkell semmi extra a házigyári eszközöknél ezzel lehet bitang erőset csinálni, mivel komoly acélokhoz nehéz hozzájutni illetve marha drága az alapanyag. Ne feledjük ez egy sekélyen futó vetőgép lenne, és nem is a kőbányába fog vetni, egy vastagfalú 100x100-as megfelelően andrásolt merevített keret nagy grubbereket megszégyenítene, ettől erősebb nemkell szerintem.
No majd lesz valahogy, de lassan elkell kezdeni a témát mert régóta beszélek róla de nem haladok.
Válasz Richard. #3422. hozzászólására Erről volna szó, a haszonról. Nem mellesleg állati erővel is végezni akarjuk a direktvetést, mert Nyugaton is egyre több kis gazdaság áll át állatokra, gazdaságosabb, mint traktort üzemeltetni. Ahogy egy ilyen kis paraszt mondta, olyan még nem volt, hogy a nagy traktor egy kicsit szült volna
csak érdekességként írom. nagyapám,én nem ismertehettem,apám mesélte,pár hektár földje volt,tehén,ló tartásra. lovakkal szántott,művelt,vetett.családot eltartotta.- ami trágya volt,néha jutott ide,oda. kb. 15 centi körül szántott agyagban. 25 mázsa körüli termése megvolt. mai tudomány szart sem ér ha 3 mázsa műtrágyával gombaölővel,rovarölővel ugyanabban a földben nem jön össze sokszor a 40mázsa,és nem lovakkal. sokan többet költenek rá,de ha elkerüli a kordé a szamarat,akkor csak plusszot termelünk,kiadás rendezésére. akkor ilyen elven az öreg jobban csinálta. támogatás nélkül. ha csak 20 mázsája van,még akkor is jobban muzsikál!
Válasz szelindi sándor #3418. hozzászólására Köszönöm, ez a tevékenység is ritka, mint a direktvetés
Támogatások nélkül is tud hasznot termelni ez a módszer? Gondolok arra, hogy sokaknál nullás a mg tevékenység hozama, a hasznot a támogatások adják.
Válasz Netparaszt #3375 hozzászólásához.anyateheneket nevelünk,
az állatok lehetővé teszik hogy sokmindent ne kelljen megvenni ez olcsóbbá teszi a művelést-termelést s itt keletkezik a haszon nem magán az állatokon.nemigen ismerek olyat aki műtrágya és egyebek nélkül termelne itt.legeltetés felejtős de a földek/saját/top-on tartva, nevetség mtz-vel alapeszközökkel művelve minimál költséggel.magyarul amit nem költünk el az a haszon.igaz hogy ez a termelési mód nem trendi de bevállt . nemigen követi a fene se de talán a szükség elhozza ezt is .a túlgépesítettség és túlművelés káros következményei pedig itt is szembeötlőek a határban mindenfelé.
Válasz emcett #3400. hozzászólására Biztos van ilyen, én nem tudok róla. Ha a kollega direktvetett, nulla inputos kukoricája 5 tonnát hoz a vakolóhomokban, 100 csapadékkal, akkor vajon jobb haszna van-e a fullprogramos, szántott és öntözött 6 tonnás kukoricának a szomszédnál?
Ha valaki jól csinálja, sokkal kevesebbet csökken a hozama, mint amennyit megtakarít az inputon.
Válasz szanberg #3396. hozzászólására Ez fix 25 cm sortáv. Lesd meg a Semeato SHM sorozatot.
Aprómag és gabonavetőgép, amit szemenkénti kiegészítővel tetszőleges sortávra is tudsz állítani.
Fél Brazília csak nem téved, mikor évente kétszer direktvetnek ezekkel.
Szerintem notillben nem kell nagy gépekben gondolkodni a magyar gazdaságok méretét figyelembe véve.
200 hektárig elég a 3 méteres, 2000 hektárt még 5 méteressel is le lehet rendezni, különösen figyelembe véve a diverzifikáció igényeit is.
Szerintem.
Aki most vesz vetőgépet, használja ki a két vetőszekrény plusz műtrágya adagolós lehetőségeket, errefelé megy az ipar, mert egyre többen takarónövény keverékeznek és starteroznak (persze nem Maon.)
Egy szekrényes gépre már nem érdemes költeni, ha valaki talajjavításban is gondolkozik.
Válasz szanberg #3390. hozzászólására Csak a lakatosod szakértelmétől és a pénztárcádtól függ, mi a jó megoldás.
A tárcsás nagyon jó, ha sok szármaradvánnyal kell megbirkózni.
A kultivátoros csak ebben az egy esetben nem nyerőbb, nagy távolság kell a kapák között, hogy ne húzza össze a kórót, ahhoz pedig hosszú lesz az eszköz, legalább 4 gerenda kell hozzá.
Rugós kapaszár helyett én már csak fixet tennék, mert a mélységtartás fontos.
Legyen talajkövető, akár rézsút eltolt sorral, mint a Sola.
Én kedvelem a Technotill féle takarólemezt a csoroszlya mögött, mindegy, hogy vizesbe vagy szárazba vet az ember, mindig megvan a tökéletes mag-talaj kontakt.
Jó formájú csoroszlya kell, minél keskenyebb, 2.5 cm már túl széles, mint amit először használtam.
Nekem már megvan az optimális csoroszlyám, csak gyártó kellene hozzá.
Válasz Maszek Zs #3386. hozzászólására JoseyT épített át és túl egy Amazon D 25 Special vetőgépet csapnivaló minőségben, majd garit nem vállalt, mikor az első körben szétszakadt a magasságállítása.
Minden, amit használtam benne, jobbal és olcsóbbal helyettesíthető, ezért nem mondok felesleges infókat.
Ez egy prototípus volt, amit úgy terveztem, hogy vetőgépet sem láttam előtte élőben.
Ettől függetlenül a vetése pont úgy működik, ahogy kell, s nem kell szégyenkeznie a sokmilliós vetőgépek között. Vetettem már olyan nedves agyagba direktbe vele, hogy alig tudott mozogni az mtz, s mélylazított, tárcsázottba is, mindenhol jól működik.
de, csináltam is ilyet már és igazán jó búza volt utána, igaz nedvesbe került majd esett is az őszön azt követően.
Az a baj, hogy egyenetlenség mindig van a talajokon és 1sor rövidtárcsa sokhelyen nem művel meg semmit, ottmaradna a mag a föld tetején ahol mélyedést hidal át a rövidtárcsa. Persze sekélyen lehet ezt csinálni, agyig nem lehet beleengedni, ezért is van ez így.
Nem csak kifejezetten direktbe akarok vetni, de ha jól adja magát ősszel a pálya akkor miért ne!?!?!?!
Ha pedig elé grubberezek egy ilyen masszív vetőegységgel rendelkező masína megeszi a félkész magágyat is, nem pedig fordítva érted.
Szóval lehet használni konvencionális művelésben is ugyanúgy meg ha akarok akkor direktbe tolom neki.
A Netparaszt féle talajmegújító technológiában. Elmondása szerint csökkenő input mellett közepes hozam várható átlagos körülmények között, ha jól értelmeztem. Ennek a számszerűsített adataira lennék kíváncsi, ha van.
14817 hozzászólás
Válasz kis Zombi #3460. hozzászólására
Azt én sem értem,hogy tolják itt a gabona direktvetőket,hogy minek.Mivel általában napraforgó,után vetünk,vagy kukorica után gabonát.Oda elég a tárcsa,vagy grúber,és minden vetőgép elboldogul.Valaki leírhatná,mi indokolná a gabona direkt vetést.
Tavaszi kapásnál más a helyzet,de ott szemenkénti vetőgép kell.
Át kellene keresztelni a topikot direktvetőgépesre.
Mindenki tolja itt az ötleteket milyen vetőgépre vágyik, közben az elkövetkező 5 évben, nem lesz 5 ember az itt jelenlévők közül, akinél reális az átállás direktvetésre, úgy, hogy az ne legyen gazdasági öngyilkosság. Nem akarok senkit megsérteni, biztos vagyok benne, hogy nálam sem lesz direktvetés 5 éven belül.
A talajmegújítást nem azzal kell kezdeni, hogy veszünk egy direkt vetőgépet, hanem az ekét kell előbb eltakarítani a portáról, és kultivátorral, lazítóval, rövidtárcsával kell helyette piszkálni a talajt. Amikor már kigyógyult a talaj a szántás okozta sérülésekből, akkor jöhet a direktvetés.
Válasz fida91 #3441. hozzászólására Az ilyen kis rugóerejű kapákat próbáltad már direktvetésben? Nálam a 30x30-as kapaszár is kimozog annyit szárazabb talajnál, hogy nem az optimális mélységbe teszi a magot.
Ha esik rá, kikel a föld tetejére szórva is, de jelentős különbség lesz az elhúzódó, szórványos kelésben és a növény fejlődésében.
Ha már időt és pénzt áldoztok rá, nem érdemes félmunkát végezni.
A gyári csoroszlyás direktvetőkön 50-60 cm-re vannak a kapák egy gerendán egymástól, hogy ne húzza össze a kórót. A gerwndákar is elég ennyire tenni.
Válasz szanberg #3455. hozzászólására
Vannak am meg linkjeim... pl ez, buplakerekkel, hogy ne sokat tomjon:
http://www.solagrupo.com/products/pneumatic/en-sm-1909.html
nekem kicsit fura az a keskeny hosszu tartaly, mert nem tudom elkepzelni, hgy letran toltsem zsakokbol. Ahhoz mar toltocsigas potkocsi is kene.
Hatso hengersor lehetne vmi kombinatorrol, gruberrol.
gondolkodtam en is egy atepitesen, j alap lenne ez:
http://satex.rs/kombinator-maxi-grubber/?L=1
mar csak egy accord magtartalyt fronthidraulikara, kapakhoz koppintani fida91 megoldasat es kesz is.
Fida, van rola videod? Te geped?
Válasz Bigiboy77 #3435. hozzászólására Csoroszlyára nézzétek meg a Güttler Greenmanagerének vetőegységét. Szinte egy az egyben olyan, mint a tervem, vékony pengék, amelyek egyben a gyomirtást is megoldhatják.
Nem kell széles törőhegy, ami csak az ellenállást növeli, csak a vetés vonalában kell törni a rétegeket és aládolgozni a csíranövénynek.
Válasz szanberg #3455. hozzászólására A bedúrással érkeztünk el az okszerű talajművelés kérdéséhez. Elméletileg azért is zajlik a földtúrás, hogy a növények gyökere számára optimális pórusteret biztosítsunk a fejlődéshez. Ha viszont már alacsony ellenállással rendelkezik a talaj, akkor miért kell tovább művelni? W gazdabot ennek eldöntésében segítene. Ha lemegy a nyolcas pálca művelési nedvességnél 50-60 cm-re kb. 20-25 kg nyomással, ott már megfelelően tud fejlődni a növény gyökere és nem kell több talajmunka.
Szerintem...
Válasz Bigiboy77 #3435. hozzászólására
Ez eddig a legjobb szeker ami be linkelődött ide.
Örömmel látom, hogy hátul van tömörítő keréksor, ami szerintem nélkülözhetetlen. Hiába magtakaró pálcák meg a föld áramlása meg blablabla.... A talajt visszazárni guriga tudja ami a metszésonalon gurul folyamatosan.
Egyedül az nem teccik ezekben a gépekben, hogy ezek echte direktvető masínák, ezért a hátsó nagy kerekes futóműves magtartályos kocsirész az tapos azért. EGy művelt ragadósabb talajon nem biztos, hogy jó volna utána az anyag. Jobb lenne erre a fele ilyen fele olyan vetésre amit pl én is szeretnék csinálni egy ilyen géppel, szóval jobb lenne az a felépítés mint a mostani horsch-ok pl, vagyis keskeny tartály kétoldalra felzáró szárnyak melyek között ez elfér és elől hátul gurigák amin egyrészt mélységet is lehet fínoman állítani határolni, másrészt főleg a hátsó sor tömörít, zár.
A gond ,hogy egy hasonlót felépíteni pont nem az adagoló drága, hanem a hengersorok kapák talajjal érintkező elemek.
A tárcsás komoly direktvetőknél meg az a félelmem, hogy puhára művelt talajon nem e dúrna be!?!?!?!?
Akkora nagy csoroszlyanyomások lehetnek ezeknél, hogy egy mélységeiben puha talaj épen olyan talajállapotnál lehet gond lenne ezzel.
a Rapidok is bedúrnak gyakran.
Válasz Netparaszt #3453. hozzászólására
Köszönöm a választ!
Válasz emcett #3445. hozzászólására Bocs, de tényleg nem tudom szó szerint idézni a kollegákat, visszakeresni meg most nincs időm.
Nálam a számszerűsítés nagyjából a direktvetés egy menete és az aratásból áll, esetleg még komposzt tea fújás, vagy valami hiperparazita gomba, ha olyan az idő.
Ennyi az input, amihez még hozzátehetem az elővetemény költségét.
Hozam a fullprogramos szomszéd 70-80%-a, idén volt olyan búza is, ami nulla inputtal 5 tonna felett hozott a november végi direktvetés után, teljesen nyers földben.
Ha még tápanyagot is kijuttat valaki, biztos jobb a hozam, én szeretem a természetre bízni a tápanyagszolgáltatást, max. csak segítek némi komposzttal.
"Szegény" vízzel főz !
Nincs túl lihegve.
Válasz Sötét Paraszt #3450. hozzászólására
Nem nagyon bízom benne...
Válasz emcett #3445. hozzászólására
Gyönge a főfogásom hehe, választ kapsz azt megkönnyezem.
Válasz .Norbert #3448. hozzászólására
Vagy marad a vetőgép hagyományosan...Kap egy előtagot. Melyre szintén 3-dik ponttal felkerül a vetőgép. Az előtag egyenes lapos...vagy hullámos tárcsasorral elővágná a talajt.
Válasz fida91 #3444. hozzászólására
Mondjuk akkor a tárcsasornak kellene +1 gerenda de akkor a levegős adagoló kiiktatható 
Szerinted elővágó tárcsasorral nem lehetne 3 gerendára tenni a csoroszlyákat?
Válasz fida91 #3441. hozzászólására
Akkor adott 1 merev vázas max 2.5-3m-es kombinátor. Arra rá helyezni egy vetőegységet. Elöl támasztókerék, Valamint teszünk a hátuljára is...a hengereket pedig lazára engedve hadlyuk. Egy felcsavarozható csőcsatlakozást fabrikálni az adott kapákra. Gyakorlatilag idén is arattam műtrágyaszóróval vetett 5T/h feletti gabonát. Nem agyon vajazott földből. A tönkölybúzát évek óta így vetik felénk. Mivel a nyomó levegős nem tolja ki.
Válasz fida91 #3444. hozzászólására
Ha van időd, nézz utána a Tonutti Quasar -nak, azon megoldották. Mondjuk az is pneumatikus.
Válasz Sötét Paraszt #3442. hozzászólására
Konkrétan arra gondoltam, hogy mivel már vannak itt olyan emberek, akik a Netparaszt -technológiában termelnek, esetleg megosztanák az eddigi tapasztalataikat számszerűsítve. Pl.: adott növénykultúránál hogyan módosul mínuszba az input befektetés (üzemanyag, vegyszer, műtrágya, ha számszerűsíthető, akkor gépkopás, alkatrész), és ezen technológiával mekkora mértékben csökken a termés a hagyományos (vagy eddig alkalmazott) technológiával szemben. És a kettő összegéből utána könnyen kimatekozható, hogy ez a technológia a talajszerkezet javítása mellett milyen anyagi- és munkaidő spórolással jár.
Remélem így érthető a kérdésem.
Válasz fida91 #3441. hozzászólására
A 18 cm az gabonának nem sok? 12,5-15 cm nem elég? Ha 15 cm lenne, akkor minden 5. csoroszlya/kapa vethetné a kapásokat is 75 cm-re. 12,5-nél 6. kapára módosulna. Persze ehhez megfelelő adagolószerkezet kellene, ami mindkét feladatot el tudná látni, viszont így csak egy vetőgép kellene, ami már jelentős spórolás.
Válasz emcett #3439. hozzászólására
A csökkenő meg a közepes szóbó hogyan akarsz konkrét számot csináni mestőr?
Válasz Netparaszt #3420. hozzászólására
--
Mivel nem cinikusan kérdeztem, és a topic visszaolvasásában félúton vagyok, örültem volna egy konkrét számadatnak...-
Válasz Bigiboy77 #3435. hozzászólására
A Tonutti Quasar nekem is tetszik!
Ráadásul 2:1-ben!
A tárcsás nem csinál tárcsatalpat?
Válasz avm #3436. hozzászólására
Pont ma néztem egy ilyet !
Válasz Bigiboy77 #3435. hozzászólására
Nem vagyok egy nagy hozzáértő, de kezdetnek egy IH6200 vetőgép szerintem pont megfelelne, csak venni vagy gyártatni kellen hozzá egy agresszivabb nyitó tárcsa sort.
Ha jól emlékszem a vázra szerelhető Yetter tárcsasor rendelhető volt hozzá, illetve ámerikában külön húzó kocsit is gyártottak a nyitó tárcsasorral.
Talán jó irány lehet kezdetnek?
Sziasztok. Regota olvasom Netparaszt es mindenki irasait a direktvetesrol. Szeretnek atallni a szantas nelkuli muvelesre, egyelore takaronovenyt latom az elso pontnak, ami jovore mar megoldott lesz. Node, amiert hozzaszolok, itt leirtakhoz hasonloan en is torom a fejem egy direktvetogepen. Megvenni draga, legyartani/gyartatni szinten.
Az lenne a megoldas, hogy egy meglevo vetogep, vagy egy vasarolt hasznaltat alakitanek at direktvetove. Pl egy vontatott kombinatort at lehetne alakitani, hogy megse kelljen mindent otthon legyartani, erre ratenni egy accord levegos adagolos, vagy valami egyeb mechanikus tartalyt.
Node milyen legyen maga a vetocsoroszja? Alapvetoen 2 iranyt latok, gruber kapasat, vagy tarcsasat.
Eddig a gruberkapas volt nekem a szimpatikus, sot, a netparasztfele technotill felet mar szinte kesz megoldaskent kezeltem... Volt megegy ami tetszett az a Collovati Opener, itt a link hozza:
http://www.tonutti.it/products.php?cat=31
Ma ugyge az jott, hogy megis a tarcsas megoldas lenne a jo, mert jobban koveti a talajt (ha jol ertelmezem a friss hozzaszolasokat)... Csak ugye alkatreszenkent osszerakni picit huzos innen (ugymit csapagy, tarcsa, tengely, szar, stb.):
https://www.granit-parts.hu/category/Talajmueveles/Vetestechnika/GRANIT-vet%C5%91csoroszlya-es-tartozek
Jo lenne eloszor valami jo forrast talalni egy megfelelo vetocsoroszja beszerzesi forrasra. Ha van valakinek vmi otlete, ne fogja vissza magat! Az alibabat is vegignayalaztam mar parszor, de onnan vmi megbizhatot kivalsztani....
Azert kivancsi lennek meg a nemreg emlitett netparaszt fele vetocsoroszjara, ami meg csak tervben letezik....
B.
Válasz Márk_ #3432. hozzászólására
Ilyet néztem már régóta, de ez drága, mármint ez a példány, olcsóbban is árulnak, igaz egy horsch sprinter komolyabb szerkezet az jobban teccene.
Válasz szanberg #3424. hozzászólására Talajkövetés kell mindenképp a vetőgépre, de a rugós kapaszárral nekem nem volt jó tapasztalatom a pozíciótól függő mélység és tömörítés változása miatt.
Válasz szanberg #3431. hozzászólására
http://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/gep/vetogep-ulteto-palantazo-gep/vetogep-bsk-600/h_6556838?ref=da4587ba
Válasz decsi #3425. hozzászólására
Mert alacsony építésű vacak, nedvesben bedúr mint a fene.
Ügyes ritka magas gerendelyes géppel lehet mindenféle körülmények között jól dolgozni.
Legegyszerűbben egy Horsch Sprintert kéne venni oszt jónapot, de az sem aprópénzes történet, nomeg abban nincsen meg az alkotás öröme hehe.
Válasz szanberg #3424. hozzászólására
Itt egy pár kép a technotillről:
Mechanikus aprómagos szekrényt merre találtál/láttál jó áron?
Válasz Netparaszt #3421 hozzászólásához csak akkor ha saját zsebből finanszírozod és nem integrátor.valamint a robin hoodok mellőzésével ami alapszabály.a támogatások pályázatok kérészéletűek s arra valók hogy vezetgessék az embert ide-oda aki csak ezekre alapozza a gazdálkodást csúnyán sebezhetővé válhat lásd tejhasznú boci vagy anyakoca program.igen jól írja a kolléga a nagypapa semmivel sem gazdálkodott alantasabban mint a mostaniak és élhető-termékeny földet vitt be anno a közösbe.most nem lesz ilyen szerencsés a helyzet.
Válasz szanberg #3412. hozzászólására
Olasz, spanyó meg mitomén gépeke ne foglakozzá mestőr hehe.
Válasz szanberg #3424. hozzászólására
Miért nem veszel egy régi elkopott rapidot alapnak? Annak a váza elnyűhetetlen.Meg szerintem elég hosszú is.
Válasz Netparaszt #3414. hozzászólására
NAgyobb vetőgép kell nekem, nagy traktor után.
Nem nagyzolásból, hanem egyrészt haladni akarok, másrészt ígyvan beállítva a gépüzem téma, a legnagyobb masína talajt készít, az egyel kisebb nagy vet, a kics pedig permetezik, műtrágyát szór kocsizik, tavasszal 6 sorossal az is vet, meg szánt is most is ősszel persze, de nem ez a fő munkája.
A merev szár nagyobb gépnél már nem jó. Főleg nem lapos táblákon. Egy 35x35-ös rugós grubber kapa szár vetésmélységben 2centis bontócsúccsal csak rezegne helyben, hátra nem hajlana az biztos.
Kell bizony a 4gerendely, de szerintem ettől még ritkábbat kell csinálni mint a Sola notill rendszer.
Vetőgépre második szekrényt könnyen lehet csinálni, vannak ezek az új aprómagos szekrények mechanikus is elektromos is nagyon olcsón, megkell venni és kész, rálehet tenni. A műtrágya kijuttatót én magam már nehezebben tudnám megcsinálni, illetve ahhoz is kell mondjuk egy szemenkénti vetőgép adagoló rendszere aztán azt is felrakni a gerendelyre. Felfér, mert a 4sort legalább 4méter hosszú keret alá kell elhelyezni, szerintem így jó lehetne szárban is.
A technotill-es kapáról régebben szúrtál be komoly fotókat de ha nem gond lökj már be most is nekem, télen ha lesz egy kis időm elkezdeném összeszeni a dolgokat.
Vetőgép keretet csukhatóra akár gyártunk S355-ös anyagból, túlméretezett keresztmetszettel, nemkell semmi extra a házigyári eszközöknél ezzel lehet bitang erőset csinálni, mivel komoly acélokhoz nehéz hozzájutni illetve marha drága az alapanyag. Ne feledjük ez egy sekélyen futó vetőgép lenne, és nem is a kőbányába fog vetni, egy vastagfalú 100x100-as megfelelően andrásolt merevített keret nagy grubbereket megszégyenítene, ettől erősebb nemkell szerintem.
No majd lesz valahogy, de lassan elkell kezdeni a témát mert régóta beszélek róla de nem haladok.
Válasz Richard. #3422. hozzászólására Erről volna szó, a haszonról. Nem mellesleg állati erővel is végezni akarjuk a direktvetést, mert Nyugaton is egyre több kis gazdaság áll át állatokra, gazdaságosabb, mint traktort üzemeltetni. Ahogy egy ilyen kis paraszt mondta, olyan még nem volt, hogy a nagy traktor egy kicsit szült volna
Válasz Netparaszt #3417. hozzászólására
csak érdekességként írom. nagyapám,én nem ismertehettem,apám mesélte,pár hektár földje volt,tehén,ló tartásra. lovakkal szántott,művelt,vetett.családot eltartotta.- ami trágya volt,néha jutott ide,oda. kb. 15 centi körül szántott agyagban. 25 mázsa körüli termése megvolt. mai tudomány szart sem ér ha 3 mázsa műtrágyával gombaölővel,rovarölővel ugyanabban a földben nem jön össze sokszor a 40mázsa,és nem lovakkal. sokan többet költenek rá,de ha elkerüli a kordé a szamarat,akkor csak plusszot termelünk,kiadás rendezésére. akkor ilyen elven az öreg jobban csinálta. támogatás nélkül. ha csak 20 mázsája van,még akkor is jobban muzsikál!
Válasz szelindi sándor #3418. hozzászólására Köszönöm, ez a tevékenység is ritka, mint a direktvetés
Támogatások nélkül is tud hasznot termelni ez a módszer? Gondolok arra, hogy sokaknál nullás a mg tevékenység hozama, a hasznot a támogatások adják.
Válasz emcett #3408. hozzászólására Erre innen a fórumról már többen megírták a pozitív tapasztalataikat, számszerűsítve is. Kérlek olvass vissza.
Válasz DairyDan #3401. hozzászólására Vektort kérdezd az árról, de előtte ülj le.
2+1 szekrényes gépet keress, ha teheted, áldani fogod.
Válasz Netparaszt #3375 hozzászólásához.anyateheneket nevelünk,
az állatok lehetővé teszik hogy sokmindent ne kelljen megvenni ez olcsóbbá teszi a művelést-termelést s itt keletkezik a haszon nem magán az állatokon.nemigen ismerek olyat aki műtrágya és egyebek nélkül termelne itt.legeltetés felejtős de a földek/saját/top-on tartva, nevetség mtz-vel alapeszközökkel művelve minimál költséggel.magyarul amit nem költünk el az a haszon.igaz hogy ez a termelési mód nem trendi de bevállt . nemigen követi a fene se de talán a szükség elhozza ezt is .a túlgépesítettség és túlművelés káros következményei pedig itt is szembeötlőek a határban mindenfelé.
Válasz emcett #3400. hozzászólására Biztos van ilyen, én nem tudok róla. Ha a kollega direktvetett, nulla inputos kukoricája 5 tonnát hoz a vakolóhomokban, 100 csapadékkal, akkor vajon jobb haszna van-e a fullprogramos, szántott és öntözött 6 tonnás kukoricának a szomszédnál?
Ha valaki jól csinálja, sokkal kevesebbet csökken a hozama, mint amennyit megtakarít az inputon.
Válasz szanberg #3396. hozzászólására Ez fix 25 cm sortáv. Lesd meg a Semeato SHM sorozatot.
Aprómag és gabonavetőgép, amit szemenkénti kiegészítővel tetszőleges sortávra is tudsz állítani.
Fél Brazília csak nem téved, mikor évente kétszer direktvetnek ezekkel.
Szerintem notillben nem kell nagy gépekben gondolkodni a magyar gazdaságok méretét figyelembe véve.
200 hektárig elég a 3 méteres, 2000 hektárt még 5 méteressel is le lehet rendezni, különösen figyelembe véve a diverzifikáció igényeit is.
Szerintem.
Válasz papa maci #3393. hozzászólására Solában inkább ezeket lesegesd.
Sola No Till
Aki most vesz vetőgépet, használja ki a két vetőszekrény plusz műtrágya adagolós lehetőségeket, errefelé megy az ipar, mert egyre többen takarónövény keverékeznek és starteroznak (persze nem Maon.)
Egy szekrényes gépre már nem érdemes költeni, ha valaki talajjavításban is gondolkozik.
Válasz szanberg #3390. hozzászólására Csak a lakatosod szakértelmétől és a pénztárcádtól függ, mi a jó megoldás.
A tárcsás nagyon jó, ha sok szármaradvánnyal kell megbirkózni.
A kultivátoros csak ebben az egy esetben nem nyerőbb, nagy távolság kell a kapák között, hogy ne húzza össze a kórót, ahhoz pedig hosszú lesz az eszköz, legalább 4 gerenda kell hozzá.
Rugós kapaszár helyett én már csak fixet tennék, mert a mélységtartás fontos.
Legyen talajkövető, akár rézsút eltolt sorral, mint a Sola.
Én kedvelem a Technotill féle takarólemezt a csoroszlya mögött, mindegy, hogy vizesbe vagy szárazba vet az ember, mindig megvan a tökéletes mag-talaj kontakt.
Jó formájú csoroszlya kell, minél keskenyebb, 2.5 cm már túl széles, mint amit először használtam.
Nekem már megvan az optimális csoroszlyám, csak gyártó kellene hozzá.
Válasz Maszek Zs #3386. hozzászólására JoseyT épített át és túl egy Amazon D 25 Special vetőgépet csapnivaló minőségben, majd garit nem vállalt, mikor az első körben szétszakadt a magasságállítása.
Minden, amit használtam benne, jobbal és olcsóbbal helyettesíthető, ezért nem mondok felesleges infókat.
Ez egy prototípus volt, amit úgy terveztem, hogy vetőgépet sem láttam előtte élőben.
Ettől függetlenül a vetése pont úgy működik, ahogy kell, s nem kell szégyenkeznie a sokmilliós vetőgépek között. Vetettem már olyan nedves agyagba direktbe vele, hogy alig tudott mozogni az mtz, s mélylazított, tárcsázottba is, mindenhol jól működik.
Válasz Sötét Paraszt #3397. hozzászólására
de, csináltam is ilyet már és igazán jó búza volt utána, igaz nedvesbe került majd esett is az őszön azt követően.
Az a baj, hogy egyenetlenség mindig van a talajokon és 1sor rövidtárcsa sokhelyen nem művel meg semmit, ottmaradna a mag a föld tetején ahol mélyedést hidal át a rövidtárcsa. Persze sekélyen lehet ezt csinálni, agyig nem lehet beleengedni, ezért is van ez így.
Nem csak kifejezetten direktbe akarok vetni, de ha jól adja magát ősszel a pálya akkor miért ne!?!?!?!
Ha pedig elé grubberezek egy ilyen masszív vetőegységgel rendelkező masína megeszi a félkész magágyat is, nem pedig fordítva érted.
Szóval lehet használni konvencionális művelésben is ugyanúgy meg ha akarok akkor direktbe tolom neki.
Ebből a 6méteres kéne nekem igazánEbből a 6méteres kéne nekem igazánEbből a 6méteres kéne nekem igazán
Válasz Mf-es #3409. hozzászólására
Ezt az MTZ is elviszi.
Válasz Sötét Paraszt #3405. hozzászólására
A Netparaszt féle talajmegújító technológiában. Elmondása szerint csökkenő input mellett közepes hozam várható átlagos körülmények között, ha jól értelmeztem. Ennek a számszerűsített adataira lennék kíváncsi, ha van.