Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak650 FtEUR393.86 FtUSD367.78 FtCHF402.25 FtGBP458.51 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
dehogy vet, sőt ez a kép arra jó példa, hogyan ne vessünk takarónövényt (vagy bármit min-tillben)...
Ez nem 750A, hanem 740A, kb mint egy IH-6200-as, duplatárcsás csoroszlyák max 50kg nyomással, bármilyen elmunkáló, vagy lazító nélkül... teljesen alkalmatlan gép ilyen típusú művelési rendszerekben alkalmazásra.
Nem kell mindíg lazítani sem. A talajt ha megnézed-akár ásod a tervezett műveletek előtt. Már eldöntöd hogyan tovább. Egy rövid tárcsával is jó magágy kászíthető egy gabonatarlóból hagyományos vetőgép elé. Vagy teszel egy drillboxot-apromag szórót a hátsó tárcsasor-henger közé szórva. A második menetnél a vetés is megoldott. Glifót idővel majd váltani fogja valami más(biológiai..pl). De maga a totális kezelési lehetőség az adott lesz. És ha adott élni is kell vele.
Vagy úgy volt vagy nem, te sem voltál ott és én sem. Bár a Tsz időkben csináltak sok fura dolgot. Viszont így utólag már nem releváns most szántó és nekünk ez jutott.
Hát nem dupla termés van de tavaly jó volt az idő így lett az átlag 5.5 t és a kukorica 10 t. Na de ha nem jár rá az idő akkor meg egy fos aki meg 20 km távolságra van az akkor is tud többet mint erre felé mi.
Vagyis van mert valamikor papíron vagy valóságban gyep volt aztán mikor szántónak minősítették megkenték a hivatalt, hogy az aranykorona ne változzon, így gombokért meg lehetett venni, vagy ki lehet venni bérbe :D
Erre is van pár hasonló tábla, az út eggyik oldala 5ak mási 18 :D
Da fordítva is működik a dolog halottam valahol, hogy az építésre szánt területet előbb gyeppé minősítik és utána vonják ki a művelésből.
Válasz Koczka József #14706. hozzászólására
Felénk az a divat, amikor csinálja a saját parcelláját, akkor a környéken található összes darabokat elvetik.
Aratáskor szólnak, hogy mikor lesz ott a kombajn.
A tsz ötezer ha területét öt kft megműveli.
Hát biztos nem az én 7ha parcellám lenne neki az első.Még akinek van itt a környéken ő is csak a sajátja után vet ha vet valakinek.Az meg már mindíg elkésik az a vetés.
Itt is meséltek ilyeneket hogy a papi földeket kissebb aranykoronára vették. De ha a településen a gyepek 2-6 ak átlag a szántó meg 8 ak átlag azért az csak jelent valamit vagy mind a 4600 ha el csalták.
Az én mamám meg párszor elmesélte, hogy az akkori nagygazdák nem győzték lefizetni az összeírókat, hogy az AK minél kevesebb legyen, mert aszerint adóztak. Az ember akkor is ember volt.
Fecó nem azt mondom hogy nem igazak amit írtok de nem az a lényeg hogy meg lehet e csinálni hanem hogy jövedelmezőbb e ha úgy műveljük. Mert az előző hozzászólásban leirtam hogy mindig több a költség rajta mint a szántotton. Ha jársz erre szívesen megmutatom neked a területeket ha lesz rá időd de ha megyek Tiszaújvárosba lehet megnézem a tiédet ha lehet.
világszerte kb. 1 milliárd hektár termőföldön van valamilyen környezetbarát művelési mód, ebből több mint 200 millió hektár no-till/zero-till.
Ezek között van alaszkai permafrost, ukrán sztyeppe, andoki magasfennsík, brazil esőerdő, vagy angol lápvidék, és mindenhol ugyanozok a biológiai alapelvek szerint művelik ezeket meg!
Kicsi a valószínűsége, hogy a te falud 4600 hektáros közigazgatási területe annyira különbözzön attól az 1 milliárd hektártól, hogy még a legalapvetőbb fizikai, kémiai és biológiai alapvetések se legyenek igazak rá....
Nekem nincs direkt vetőgép, így nekem mindig kell a magágy. Engem csak az bosszant hogy aki ír róla valamit az mind azt írja hogy jobb lett a jövedelmezősége én viszont pont fordítva vagyok, valamennyivel mindig többe van mint amit szántok. Most is a szántott eddig csak egy művelet ez meg tárcsa, lazító, és már most látszik hogy kell a totális. Utánna a szántott és ez is kap kétsor boronát és vetés és majd meg látjuk kukorica aratáskor mi lesz a vége.
Van olyan területem mi 8-9 év után ért el oda..hogy akár direktvethető is lehet tavasszal. Nem takarónövényeztem. Lazítóval alapműveltem a szármaradvány bomlását mindíg igyekeztem gyorsítani. Előtte szántáskor feketén csillogott. (Nem kiárt az idei évtől a takarónyövény bekerül a képletbe)
Én kifejezetten nem kedvelem Netparasztot (emberileg ahogyan viselkedik), de ilyet biztosan nem mondott, hogy egy meddő homok talajból ő 2m-es humuszos talajt "csinál". Azt lehet, hogy mondta, hogy 2m mélyen is lesz szervesanyag (pl. gyökér, gilisztajáratok által, stb.), de a humusz és a szervesanyag képződés nem ugyanaz.
------------------------------------------------------
A homok talajok javítására érdemes lett volna istállótrágya helyett másban gondolkodni. Westsik Vilmos kísérletei óta tudjuk, hogy "homokon az istállótrágya hevít, a zöldtrágya üdít".
Nem kioktatásnak szántam, csak egy másik lehetőséget írtam.
Lehet, hogy több esetben igaz ez, mint ahány esetben nem. De mérget ne vegyél arra, hogy a te 6AK-d rosszabbul terem, mint máshol a 15-25AK. Mert jónéhány ilyen helyen pont annyit fog teremni (ugyanazzal a technológiával), mint nálad.
Arról, hogy hová születik valaki, nem tudja befolyásolni.Milyen minőségű földet tudott valahogyan lakhelye környékén megszerezni, csak korlátozottak a lehetőségei.
Volt nekem 4 ak földem, olyan homok, hogy a szél hordta, semmire nem volt igazán jó. Kellett volna 100 év feljavítani /nem viccelek/ évente 40 cm vastag trágyával olyanra, mint mondjuk egy hajdúsági 40 ak zsíros föld.
Annak idején Netparaszt ezzel lett hiteltelen, hogy el akarta mesélni, hogy 7 év alatt csinált 200 cm vastag humuszos talajt. Akinek most jó minőségű talaja van, az több száz előző év áldását élvezi, kevésbé a saját "munkáját" szerintem.
Még egyszer: nem szimplán minősség, hanem jövedelemtermelő képesség. Figyelembe volt véve pl, hogy milyen messze van a jelentős piacoktól, az alakja lehetővé teszi-e, hogy gőzekével szántsd, milyen mélyen van a talajvíz (akkor, nem most, jelenleg teljesen más az alföld hidrológiai viszonyai), van-e szilárd út a közelben, bérek, bérmunka költségek, ilyesmi... debrecen mellett 1. osztályú szántó 48 AK, hajdúböszörményben 43, tégláson már csak 32, holott a minőségi osztály kb ugyanazt jelenti.
Való színű igaz az is, de hát ezt bizonyítja az is amit én írok. Vagy ebben a pár faluban mindenki hülye a gazdálkodáshoz vagy a többi településen jobbak a földek. Tehát minél kissebb az aranykorona annál kissebb a jövedelmezősége. Talán nem véletlen.
Az AK a föld jövedelemtermelő képességét hivatott anno mérni, nem a termőképességét. Ezért is vettek figyelembe más tényezőket is, pl mint a helyi parasztok bérköltsége. Talán 1913-ban vizsgálták felül ezt a rendszert, úgyhogy nagyon "friss", és nagyon "hiteles" a mostani körülményeket nézve.
Itt az öregek mondják, hogy nálunk azért huszon-egynéhány aranykoronásak a földek, mert így kevesebbet kellett kimérni a parasztoknak. Ez hihetőnek is tűnik, ha a 30km-es körzetben lévő más területek termőképessége és az AK közötti összefüggést figyeljük. A politika akkor is politika volt.
Azért nagyon nem lehet el felejteni mert ha távolabbi településeket nézünk ahogy javul a talajok minősége úgy nő az aranykorona értékük is. Valószínű hogy az én 10 cm humuszos rétegem azért 6 AK mert olyan a minősége a mezőkeresztesi 80 cm humuszos meg azért 35 ak mert olyan a minősége. Azért régen sem voltak hülyék az emberek.
Felejtsd már el az aranykoronát. Az egy sz*r kitaláció, mert még a helyi parasztok bérköltségét is figyelembe vették a meghatározásuk során. A hrsz minőségi osztály szerinti besorolása talán egy kicsivel többet mond, de igazából még az sem. Nekem van 40AK feletti táblám, de még nem hoztam le róla értékelhető termést. Még egy 14AK-s táblám is sokkal jobban teljesít.
Szia a Démétér vagy talajreform kft vetőmagjait vetem mikor mit ajánl. Igazán jól kelni úgy háromszor kelt ki a hat vetésből de mindig kelt valamennyi. Műveletek tárcsa, grúber tavasszal ásó borona vagy sima borona vetés és szinte majdnem mindig totális gyom irtás. Az idei évre tárcsa, lazító eddig de biztos kell totális is. A többi művelet attól függ mikor megy le a víz, mert kukorica lesz vetve. Mi előtt azt hiszed hogy kötekedni akar az ember már írtam hogy elhiszem hogy a jó földeken ez működik csak én még olyat szeretnék látni hogy a szaron hogy működik.
A szomszéd rétje mindig zöldebb.
A kilenc év alatt, hányszor sikerült a takarónövény vetésed?
Az átállás alatt, kinek a tanácsait fogadták meg?
Melyik TMG-s, vagy TMMG-s rendezvényen nem vettél részt?
Ez eddig három kérdés.
Leirnad a 9 év műveleteit és megosztanad velem?
Elkezdtük csokorba szedni a TMMG-s tapasztalatokat.
Aki segíti munkánkat, ingyen kap hozzá elérhetőseget.
Addig is marad a befarafi Facebook csoport.
Szia sosem hordom el a szârmaradványt, ezért is van hogy kukorica után fel lép a pentozán hatás. Mint ahogy írom nem attól szeretném látni aki könnyű művelésű jó talajokon teszi azt, hanem aki hasonlóan szar földeken teszi és el ért már valamit de ilyen még nem jelentkezett. És tudom hogy ezért ki átkoznak de a talaj állapotnál jobban érdekel a jövedelmezőség már mint az hogy mikor lesz ugyan annyi befektetett forintból ugyan annyi haszon. Mert ugye beruházni csak a megtermelt haszonból lehet.
Gyulai Iván szerint mulcsréteget kell tenni a talajra, és megjavul.
Nagyban kicsit nehezebb megvalósítani, de kilenc év alatt már sikerülni kellett volna.
El kell menni Gömörszőllősre és tanulni.
Valahol már írták, hogy felülről épül a talaj és ami tény, hogy nem szabad mozgatni.
Ilyen kísérleted van-e, a kísérleten belül?
A meszes topikban láttad a művelt szikes és a műveletlen szikes közti különbséget?
Mennyi meszet, vagy gipszet juttattál ki egy hektárra?
Szia hát én elengedném ha olyan földön gazdálkodnák mint te. Van fent egy pár szerződés Szentes határából átlag 35 ak. Azon lehet hogy egy kicsit könnyebb gazdálkodni mint mondjuk 6ak.
Hát az jó. De ahogy írtam felénk a terület harmada szik és a valamennyi termés nem futja ki a termelést. Ezért érdekelne olyan véleménye aki hasonló körülmények között gazdálkodik, de ilyen még nem jelentkezett.
Az idén lesz a 9. És én nem hinni akarok benne mert a hitből nem lehet meg élni. Én a költségek csökkenését várom tőlle csak hát ezt még nem érzékelem.
2022 február 10-én tettek fel képet, hogy mennyi mész lett kijuttatva.
Van két kép.
Úgy néz ki egyik szántott, másik "műveletlen" terület.
Érdemes a valóságban is megnézni, mert ha jól tudom ez már a Hortobágyon van.
14817 hozzászólás
Válasz .Feco. #14716. hozzászólására
Neked van 750A-d? vagy vetettél már vele?
Válasz Csavarkulcs #14715. hozzászólására
dehogy vet, sőt ez a kép arra jó példa, hogyan ne vessünk takarónövényt (vagy bármit min-tillben)...
Ez nem 750A, hanem 740A, kb mint egy IH-6200-as, duplatárcsás csoroszlyák max 50kg nyomással, bármilyen elmunkáló, vagy lazító nélkül... teljesen alkalmatlan gép ilyen típusú művelési rendszerekben alkalmazásra.
Válasz Radocz #14707. hozzászólására
Ezzel igen..mivel ősszel ideális talajviszonyok mellet akár egy jól zúzott kukoricatarlóba is belevet.
Válasz Koczka József #14700. hozzászólására
Nem kell mindíg lazítani sem. A talajt ha megnézed-akár ásod a tervezett műveletek előtt. Már eldöntöd hogyan tovább. Egy rövid tárcsával is jó magágy kászíthető egy gabonatarlóból hagyományos vetőgép elé. Vagy teszel egy drillboxot-apromag szórót a hátsó tárcsasor-henger közé szórva. A második menetnél a vetés is megoldott. Glifót idővel majd váltani fogja valami más(biológiai..pl). De maga a totális kezelési lehetőség az adott lesz. És ha adott élni is kell vele.
Válasz MrPoke #14711. hozzászólására
Vagy úgy volt vagy nem, te sem voltál ott és én sem. Bár a Tsz időkben csináltak sok fura dolgot. Viszont így utólag már nem releváns most szántó és nekünk ez jutott.
Válasz MrPoke #14710. hozzászólására
Hát nem dupla termés van de tavaly jó volt az idő így lett az átlag 5.5 t és a kukorica 10 t. Na de ha nem jár rá az idő akkor meg egy fos aki meg 20 km távolságra van az akkor is tud többet mint erre felé mi.
Válasz Koczka József #14688. hozzászólására
, hogy az építésre szánt területet előbb gyeppé minősítik és utána vonják ki a művelésből.
Különben meg 5ak-ás szántó nincs.
Vagyis van mert valamikor papíron vagy valóságban gyep volt aztán mikor szántónak minősítették megkenték a hivatalt, hogy az aranykorona ne változzon, így gombokért meg lehetett venni, vagy ki lehet venni bérbe :D
Erre is van pár hasonló tábla, az út eggyik oldala 5ak mási 18 :D
Da fordítva is működik a dolog halottam valahol
Válasz Koczka József #14688. hozzászólására
Semmit nem ér az aranykorona. Ahogy írogattad szinte te dupla terméseket aratsz. Itt a szántósoknak 4-5t búza 7-8t kukorica a plafon.
Válasz Radocz #14708. hozzászólására
Szerencsés helyzet.
Válasz Koczka József #14706. hozzászólására
Felénk az a divat, amikor csinálja a saját parcelláját, akkor a környéken található összes darabokat elvetik.
Aratáskor szólnak, hogy mikor lesz ott a kombajn.
A tsz ötezer ha területét öt kft megműveli.
Ha egyik megsértodik, van más, aki szívesen jön.
Válasz Radocz #14705. hozzászólására
A kelés is sikeres volt.
Válasz Radocz #14705. hozzászólására
Hát biztos nem az én 7ha parcellám lenne neki az első.Még akinek van itt a környéken ő is csak a sajátja után vet ha vet valakinek.Az meg már mindíg elkésik az a vetés.
Válasz Koczka József #14700. hozzászólására
Sokan vagyunk vetőgép nélkül.
Bér munkára el lehet hívni Reto-t.
Én a volt tsz elnöknek szoktam szólni.
Sok helyen szomszédok vagyunk.
Válasz t.romsics #14703. hozzászólására
Itt is meséltek ilyeneket hogy a papi földeket kissebb aranykoronára vették. De ha a településen a gyepek 2-6 ak átlag a szántó meg 8 ak átlag azért az csak jelent valamit vagy mind a 4600 ha el csalták.
Válasz Praetor #14692. hozzászólására
Az én mamám meg párszor elmesélte, hogy az akkori nagygazdák nem győzték lefizetni az összeírókat, hogy az AK minél kevesebb legyen, mert aszerint adóztak. Az ember akkor is ember volt.
Válasz .Feco. #14701. hozzászólására
Fecó nem azt mondom hogy nem igazak amit írtok de nem az a lényeg hogy meg lehet e csinálni hanem hogy jövedelmezőbb e ha úgy műveljük. Mert az előző hozzászólásban leirtam hogy mindig több a költség rajta mint a szántotton. Ha jársz erre szívesen megmutatom neked a területeket ha lesz rá időd de ha megyek Tiszaújvárosba lehet megnézem a tiédet ha lehet.
Válasz Koczka József #14677. hozzászólására
világszerte kb. 1 milliárd hektár termőföldön van valamilyen környezetbarát művelési mód, ebből több mint 200 millió hektár no-till/zero-till.
Ezek között van alaszkai permafrost, ukrán sztyeppe, andoki magasfennsík, brazil esőerdő, vagy angol lápvidék, és mindenhol ugyanozok a biológiai alapelvek szerint művelik ezeket meg!
Kicsi a valószínűsége, hogy a te falud 4600 hektáros közigazgatási területe annyira különbözzön attól az 1 milliárd hektártól, hogy még a legalapvetőbb fizikai, kémiai és biológiai alapvetések se legyenek igazak rá....
Válasz Csavarkulcs #14699. hozzászólására
Nekem nincs direkt vetőgép, így nekem mindig kell a magágy. Engem csak az bosszant hogy aki ír róla valamit az mind azt írja hogy jobb lett a jövedelmezősége én viszont pont fordítva vagyok, valamennyivel mindig többe van mint amit szántok. Most is a szántott eddig csak egy művelet ez meg tárcsa, lazító, és már most látszik hogy kell a totális. Utánna a szántott és ez is kap kétsor boronát és vetés és majd meg látjuk kukorica aratáskor mi lesz a vége.
Válasz Koczka József #14681. hozzászólására
Van olyan területem mi 8-9 év után ért el oda..hogy akár direktvethető is lehet tavasszal. Nem takarónövényeztem. Lazítóval alapműveltem a szármaradvány bomlását mindíg igyekeztem gyorsítani. Előtte szántáskor feketén csillogott. (Nem kiárt az idei évtől a takarónyövény bekerül a képletbe)
Válasz Jana11 #14695. hozzászólására
Én kifejezetten nem kedvelem Netparasztot (emberileg ahogyan viselkedik), de ilyet biztosan nem mondott, hogy egy meddő homok talajból ő 2m-es humuszos talajt "csinál". Azt lehet, hogy mondta, hogy 2m mélyen is lesz szervesanyag (pl. gyökér, gilisztajáratok által, stb.), de a humusz és a szervesanyag képződés nem ugyanaz.
------------------------------------------------------
A homok talajok javítására érdemes lett volna istállótrágya helyett másban gondolkodni. Westsik Vilmos kísérletei óta tudjuk, hogy "homokon az istállótrágya hevít, a zöldtrágya üdít".
Nem kioktatásnak szántam, csak egy másik lehetőséget írtam.
Válasz Praetor #14696. hozzászólására
Hát nagyon nem járom az országot hogy hol hány aranykoronás de itt 30-40 km körzetben ez jellemzően így van.
Válasz Koczka József #14693. hozzászólására
Lehet, hogy több esetben igaz ez, mint ahány esetben nem. De mérget ne vegyél arra, hogy a te 6AK-d rosszabbul terem, mint máshol a 15-25AK. Mert jónéhány ilyen helyen pont annyit fog teremni (ugyanazzal a technológiával), mint nálad.
Arról, hogy hová születik valaki, nem tudja befolyásolni.Milyen minőségű földet tudott valahogyan lakhelye környékén megszerezni, csak korlátozottak a lehetőségei.
Volt nekem 4 ak földem, olyan homok, hogy a szél hordta, semmire nem volt igazán jó. Kellett volna 100 év feljavítani /nem viccelek/ évente 40 cm vastag trágyával olyanra, mint mondjuk egy hajdúsági 40 ak zsíros föld.
Annak idején Netparaszt ezzel lett hiteltelen, hogy el akarta mesélni, hogy 7 év alatt csinált 200 cm vastag humuszos talajt. Akinek most jó minőségű talaja van, az több száz előző év áldását élvezi, kevésbé a saját "munkáját" szerintem.
Válasz Koczka József #14693. hozzászólására
Még egyszer: nem szimplán minősség, hanem jövedelemtermelő képesség. Figyelembe volt véve pl, hogy milyen messze van a jelentős piacoktól, az alakja lehetővé teszi-e, hogy gőzekével szántsd, milyen mélyen van a talajvíz (akkor, nem most, jelenleg teljesen más az alföld hidrológiai viszonyai), van-e szilárd út a közelben, bérek, bérmunka költségek, ilyesmi... debrecen mellett 1. osztályú szántó 48 AK, hajdúböszörményben 43, tégláson már csak 32, holott a minőségi osztály kb ugyanazt jelenti.
Válasz Praetor #14692. hozzászólására
Való színű igaz az is, de hát ezt bizonyítja az is amit én írok. Vagy ebben a pár faluban mindenki hülye a gazdálkodáshoz vagy a többi településen jobbak a földek. Tehát minél kissebb az aranykorona annál kissebb a jövedelmezősége. Talán nem véletlen.
Válasz Koczka József #14691. hozzászólására
Ez hihetőnek is tűnik, ha a 30km-es körzetben lévő más területek termőképessége és az AK közötti összefüggést figyeljük. A politika akkor is politika volt.
Az AK a föld jövedelemtermelő képességét hivatott anno mérni, nem a termőképességét. Ezért is vettek figyelembe más tényezőket is, pl mint a helyi parasztok bérköltsége. Talán 1913-ban vizsgálták felül ezt a rendszert, úgyhogy nagyon "friss", és nagyon "hiteles" a mostani körülményeket nézve.
Itt az öregek mondják, hogy nálunk azért huszon-egynéhány aranykoronásak a földek, mert így kevesebbet kellett kimérni a parasztoknak.
Válasz Praetor #14689. hozzászólására
Azért nagyon nem lehet el felejteni mert ha távolabbi településeket nézünk ahogy javul a talajok minősége úgy nő az aranykorona értékük is. Valószínű hogy az én 10 cm humuszos rétegem azért 6 AK mert olyan a minősége a mezőkeresztesi 80 cm humuszos meg azért 35 ak mert olyan a minősége. Azért régen sem voltak hülyék az emberek.
Válasz Praetor #14689. hozzászólására
Jól mondod.
A kísérleti parcellám 40 AK értékű.
A tsz időben a Lineár öntözőrendszert a 30 AK-s volt grófi területre telepítették.
A vitéz földek, valamint papi földek alacsonyabb AK értékűek.
Már akkor is voltak egyenlőbbek.
Válasz Koczka József #14688. hozzászólására
Felejtsd már el az aranykoronát. Az egy sz*r kitaláció, mert még a helyi parasztok bérköltségét is figyelembe vették a meghatározásuk során. A hrsz minőségi osztály szerinti besorolása talán egy kicsivel többet mond, de igazából még az sem. Nekem van 40AK feletti táblám, de még nem hoztam le róla értékelhető termést. Még egy 14AK-s táblám is sokkal jobban teljesít.
Válasz MrPoke #14687. hozzászólására
Kíváncsi lennék rá. Nekem a 15 ak föld is jó lenne. Kár hogy neked nincs 30 ak feletti.
Válasz Koczka József #14674. hozzászólására
Az a város másik fele. Ezen a részen 10-15AK-s földek vannak. Én meg szivesen gazdálkodnék a tieden. :D
Válasz Radocz #14684. hozzászólására
Nem nincs kontroll.
Válasz Koczka József #14682. hozzászólására
A meszes topikba feltett kép közel van a kőhoz. Kocsival. Gyalogosan kb. 20 perc.
Válasz Koczka József #14683. hozzászólására
Kontroll terület hagyása minden esetben javasolt.
Ezt már 2014-ben is javasolta minden tanítónk.
Ejnye bejnye, máskor tessék jobban figyelni!
Vagy lett hagyva kontroll, és az jobbat mutat?
Csinálni kell egy talaj szelvény ásást!
Válasz barazdabetyar. #14678. hozzászólására
Hát nállunk ez pont fordítva van.
Válasz Radocz #14679. hozzászólására
Még annyit hogy a főút mellett van bármilyen időben megtekinthető.
Válasz Radocz #14679. hozzászólására
Szia a Démétér vagy talajreform kft vetőmagjait vetem mikor mit ajánl. Igazán jól kelni úgy háromszor kelt ki a hat vetésből de mindig kelt valamennyi. Műveletek tárcsa, grúber tavasszal ásó borona vagy sima borona vetés és szinte majdnem mindig totális gyom irtás. Az idei évre tárcsa, lazító eddig de biztos kell totális is. A többi művelet attól függ mikor megy le a víz, mert kukorica lesz vetve. Mi előtt azt hiszed hogy kötekedni akar az ember már írtam hogy elhiszem hogy a jó földeken ez működik csak én még olyat szeretnék látni hogy a szaron hogy működik.
Válasz barazdabetyar. #14678. hozzászólására
Nem beszélget eleget a talajjal.?
Vagy nincs meg a közös nyelv?
Válasz Koczka József #14674. hozzászólására
A szomszéd rétje mindig zöldebb.
A kilenc év alatt, hányszor sikerült a takarónövény vetésed?
Az átállás alatt, kinek a tanácsait fogadták meg?
Melyik TMG-s, vagy TMMG-s rendezvényen nem vettél részt?
Ez eddig három kérdés.
Leirnad a 9 év műveleteit és megosztanad velem?
Elkezdtük csokorba szedni a TMMG-s tapasztalatokat.
Aki segíti munkánkat, ingyen kap hozzá elérhetőseget.
Addig is marad a befarafi Facebook csoport.
Válasz Koczka József #14673. hozzászólására
Forgatással,még valamennyi termés sincs.Szóval a forgatás nélküli,az csak plusz lehet.A többit neked kell tudni,te élsz ott.
Válasz .Feco. #14665. hozzászólására
Szia, elég ha csak 10 km megyek és már nincs is sehol ilyen talaj Ároktő felé vagy Négyesen túl. Esetleg Gelej határáig.
Válasz Kémlelő #14675. hozzászólására
Szia sosem hordom el a szârmaradványt, ezért is van hogy kukorica után fel lép a pentozán hatás. Mint ahogy írom nem attól szeretném látni aki könnyű művelésű jó talajokon teszi azt, hanem aki hasonlóan szar földeken teszi és el ért már valamit de ilyen még nem jelentkezett. És tudom hogy ezért ki átkoznak de a talaj állapotnál jobban érdekel a jövedelmezőség már mint az hogy mikor lesz ugyan annyi befektetett forintból ugyan annyi haszon. Mert ugye beruházni csak a megtermelt haszonból lehet.
Válasz Koczka József #14673. hozzászólására
Gyulai Iván szerint mulcsréteget kell tenni a talajra, és megjavul.
Nagyban kicsit nehezebb megvalósítani, de kilenc év alatt már sikerülni kellett volna.
El kell menni Gömörszőllősre és tanulni.
Valahol már írták, hogy felülről épül a talaj és ami tény, hogy nem szabad mozgatni.
Ilyen kísérleted van-e, a kísérleten belül?
A meszes topikban láttad a művelt szikes és a műveletlen szikes közti különbséget?
Mennyi meszet, vagy gipszet juttattál ki egy hektárra?
Válasz MrPoke #14667. hozzászólására
Szia hát én elengedném ha olyan földön gazdálkodnák mint te. Van fent egy pár szerződés Szentes határából átlag 35 ak. Azon lehet hogy egy kicsit könnyebb gazdálkodni mint mondjuk 6ak.
Válasz barazdabetyar. #14672. hozzászólására
Hát az jó. De ahogy írtam felénk a terület harmada szik és a valamennyi termés nem futja ki a termelést. Ezért érdekelne olyan véleménye aki hasonló körülmények között gazdálkodik, de ilyen még nem jelentkezett.
Válasz Koczka József #14664. hozzászólására
Mióta csak egy sor grúber van évente,semmi több,eltűntek a szikfoltok.És ott is termés van valamennyi.
Válasz Radocz #14669. hozzászólására
Az idén lesz a 9. És én nem hinni akarok benne mert a hitből nem lehet meg élni. Én a költségek csökkenését várom tőlle csak hát ezt még nem érzékelem.
Válasz Koczka József #14664. hozzászólására
2022 február 10-én tettek fel képet, hogy mennyi mész lett kijuttatva.
Van két kép.
Úgy néz ki egyik szántott, másik "műveletlen" terület.
Érdemes a valóságban is megnézni, mert ha jól tudom ez már a Hortobágyon van.
Válasz Koczka József #14664. hozzászólására
Hány éves a kísérlet?
Mivel nem hiszel benne, nem is sikerülhet.
Válassz!
Vagy azt kell elfelejteni, amit itt olvastál, vagy az ISZCS-t.
Ön dönt.
Válasz MrPoke #14667. hozzászólására
És ezt már az első évben ugyanígy többen elmondták.
Nekem is van egy tábla, ami szikes.
Azzal semmit sem csinálok, így nincs rá fizetés.