Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak650 FtEUR394.17 FtUSD369.96 FtCHF405.52 FtGBP456.83 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz endypapa #11462. hozzászólására
Na haragudj, de ebben a gépsorban mi az újdonság, mi a talajmegújító? A grúber is már vagy 10 éve elég általános.
Az is igaz, hogy a támogatást eleinte a versenyképesség megőrzéséért, a parasztok megélhetéséért találták ki. Ma már ott tartunk, hogy a "közért" dolgozunk érte, és lassan annak költségét sem fedezi, nem, hogy + lenne belőle.
Ugyan ez igaz a vadkár kérdésre is. A közre hivatkozva tartatnak el velünk túlzott vadlétszámot, holott ez úgy működne, hogy a közösből 100%-ban kellene, hogy térítsék!
Jó dolog a természetvédelem, diverzitás, stb, csak ne a mi f.szunkal vernék a csalánt.
Viszont egy érdekes végkifejlete lehet annak is, hogy feszegetik, ha megvásárolsz egy földterületet az nem a tied, csak "örökös" bérlet jogát vásárolod meg. És felelősséggel tartozol a talaj minőségére. Ezzel nincs is baj és jogos. A kérdés az, ezt hogyan fogják törvényileg meghatározni.
Aki rombolja a talajt, az kinek fog fizetni? Vagy akár el is fogják venni a földet? Aki pedig javítja a termőképességet az pénzt fog kapni? mi alapján állapítják meg ki javítja és ki rombolja?
Ez csak úgy működne, hogy valóban mindenki saját belátása szerint művelné a földjét, viszont ahogy most is állnak a dolgok, támogatással tudnak irányítani, terelgetni.
"Szörnyű lenne, ha megmondanák, hogy kinek mit kell tennie." Hát igen is meg nem is.... Azért a vadkapitalizmus képes rávenni embereket, hogy a pillanatnyi előnyökért tönkre tegyék a jövőt....Bőven vannak előírások, mit, mi után lehet vetni, mivel vegyszerezheted, mennyi tápanyagot juttathatsz ki, stb.... De nem ártana a szabályozás, ha valóban hozzáértők írnák a szabályokat, csak ugye mindig a fél tudás a legkárosabb, mert aki nem ért hozzá az nem szól bele, aki ért hozzá az meg csinálja, akik félig érti a dolgokat, az mindenképpen bele akar szólni....Pl. a zöldítés , annyit értenek belőle, hogy zöld, hú akkor az biztosan jó, vezessük be...Az, hogy pl. Mo.-n a termés legmeghatározóbb eleme a víz és ezt pazarolja el a nem megfelelően megválasztott zöldtrágyanövény, hogy a felszaporított gyomok és rovarkártevők irtása a következő évben többszörös vegyszeradagokkal lesz csak megoldható, hogy a kései virágporgyűjtéssel tönkreteszik a méheket, (vagy csak a vetőmaggyártóknak "ropogósabb" érvei vannak a politikusok számára)...Vagy pl. Mr poke említette, hogy minél kevesebb mértékben bolygassuk a talajt, ehhez képest 5 évente egyszer kötelező a mélylazítás az akg-ban. A szármaradványokat május 15. ig talajba kell forgatni, nesze neked direktvetés.........
"Szörnyű lenne, ha megmondanák, hogy kinek mit kell tennie."
Hol élsz te? Most is pontosan megmondják mit kel tennie. Vagy direkt, vagy pedig rákényszerítenek.
Viszont egy érdekes végkifejlete lehet annak is, hogy feszegetik, ha megvásárolsz egy földterületet az nem a tied, csak "örökös" bérlet jogát vásárolod meg. És felelősséggel tartozol a talaj minőségére. Ezzel nincs is baj és jogos. A kérdés az, ezt hogyan fogják törvényileg meghatározni.
Aki rombolja a talajt, az kinek fog fizetni? Vagy akár el is fogják venni a földet? Aki pedig javítja a termőképességet az pénzt fog kapni? mi alapján állapítják meg ki javítja és ki rombolja?
Ez is egy kiváló rendszer tudna lenni, csak hát a törvényekben ez sosem tükröződik, a lobbi érdekeknek köszönhetően beépítik a kiskaput amin egyesek jó pénzt nyernek.
Jó példa erre a bio.
"Ha a kedvezményezett az ökológiai gazdálkodás növényvédelmi szabályait megsérti, akkor a
kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az adott évre eső
támogatási összeg első alkalommal 15%-ra, többszöri alkalommal 30%-ra nem jogosult."
Tehát a bio 70% támogatását megkapja a termelő és nem termel sosem biot. Ezek kiskapuk eltüntetésére kellene összefogni a parasztoknak, és valahogy megszüntetni.
Válasz laikus87 #11440. hozzászólására
" Kedves agrár miniszterünk kijelentette, hogy "Tilos levinni bármi mást a szántóföldről a terményen kívül" Persze ez most csak szakmai véleményként nem pedig törvény."
Szörnyű lenne, ha megmondanák, hogy kinek mit kell tennie. Volt már olyan, hogy gyapotot kell termelni.
Nem kellene erőltetni sem a Szanberg sem a Netparaszt módszerét. Meg van mindenkinek a magához való esze és ha beszélget a talajával előbb utóbb rájön, hogy rosszul kezdte el.
Csak a tandíj mértéke nem mindegy.
És még éhen sem haltál. Vagy feléled a megtakarításaidat?
Ha most kezdenéd milyen vetésforgóval és milyen eszközökkel csinálnád?
Egy részletes "technológiát" írj már nekünk műkedvelőknek!
Olvastam hogy (egyik kollegánknak írták) a tandíjat meg kell fizetni.
Nekem öt év tandíj fizetés jött le. Már ebből négy év eltelt.
A héten megnézem mit változott a talaj élet.
A szermaradék csak egy dolog a mikróbák tekintetében. A gombaölők sajnos nem csak a káros gombákat pusztítják, hanem a hasznosakat is. Így csökken a talaj védekezőképessége és még több gombaölőt igényel a következő kultúrában...
Sajnos az idei szegletes lednek kelésem nem lett jó. De ami kikelt, szépet mutat. Jól tűri a szárazságot, csapadék nélkül is tudott hozni értékelhető zöld tömeget. Erős gyökérzet, szépen kiterül, így jó talajborítást csinált. És ugye köti a nitrogént.
A pillangósok közül talán egyik legalkalmasabb növény nyári takarónövénynek.
Idén fővetésben lesz valamennyi. Meglátjuk mit is tud.
Sajnálom, de ebben tényleg tudatlan vagyok. Ha a búzat 2 alkalommal is gombaölöztem, javarészt azol és strobi anyaggal, akkor a szalmában maradhat vissza valami szermaradék?? Esetleg ha marad vissza, akkor az kihathat a talaj mikroorganizmus elovilagaba mikor a szalma a talajra illetve a talajba kerül ??
Üdv.Érdeklődni szeretnék a szegletes lednek termesztésével kapcsolatban,pl. őszi árpa után zöldítésként direkt vetéssel vagy legminimálisabb talajmozgatással,kinek mi a tapasztalata jó is rossz is.Előre is köszönöm.
Jelenlegi Magyarországi AKG programban plusz pont volt, és plusz pénz jár a forgatás nélküli művelésért, ha talajt lazítasz, ha baktérium, zöld, szerves trágyázol stb.....
És ez várható a következő ciklusban mindenkinek az EU-ban, vagy valami hasonló..... Legalábbis ezt rebesgetik.
Igazából én utálok szerepelni. Az előadásom előtt azon viccelődtünk, hogy majd fellocsolnak ha elájulok. És mégis elvállaltam mert ez is a személyiségemet erősíti, és egy kiváló tapasztalat.
Ha felkérést kapok nem fogok elzárkózni, szívesen elbeszélgetek bárkivel (hátha belejövök)
A konferencián az előadók egytől egyig hiteles emberek, és segítőkészek. Akik nagy része itt a fórumon is megosztották tapasztalatukat, csak néha itt is elgurul a gyógyszer, és ebbe beleuntak. :)
Ami főképpen annak köszönhető hogy a gesztusok, mondanivalók egészen másképpen hangzanak írottan mint szóban. Nekem sajnos ebben több gyakorlatom van, hogyan is értelmezzek egy leírt mondatot, és hogyan fogalmazzam meg írottan a gondolatom, hogy az ne legyen félreérthető, tolakodó stb...
MrPoke, mostan valami külön pénz jár Magyarországon a forgatás nélkülire? Mert Szlovákiában nem tudok róla, hogy lene ilyen. Ez mostan állami támogatás, vagy EU-s?
"Az a baj senkinek sincs ideje írni annyit mint nekem az elmúlt pár napban."
Sokaknak elvették a kedvét az itteni léttől, akik korábban építő hozzászólók voltak.
Viszont van egy fontos dolog amit érdemes figyelni. Mégpedig, hogy mi folyik a médiában. Kedves agrár miniszterünk kijelentette, hogy "Tilos levinni bármi mást a szántóföldről a terményen kívül" Persze ez most csak szakmai véleményként nem pedig törvény.
Akkor a reggeli agrár műsorokban megindult a no-till, min-till gépek hirdetése.
Valamint a következő EU támogatási időszakban a támogatás át fog alakulni. A zöldítéshes hasonló környezetvédelmi vállalások lesznek. Hasonló mint most az AKG. Már csak az a kérdés mik lesznek ezek. De ahogy ismerem a jogalkotást valami nagy hülyeségek is lesznek. De 99%, hogy több pénz fog járni a forgatás nélküli talajművelésért.
Valami nagy változás fog bekövetkezni a következő 5 évben, és aki lemarad az kimarad.
Ennyi a lényeg, én is így jártam el.
Lehet néha itt a topikban úgy tűnt csak is a TMMG a nyerő, és mindenki azonnal álljon át erre, pedig erről szó sincs.
A TMMG nem működik ha nem érti az ember. Előadásokon, könyvből pedig nem lehet megtanulni. Alap információ morzsákat lehet gyűjteni, felvenni a kapcsolatot azokkal akik már régóta csinálják, és eredményeket értek el. És belekezdeni, agyalni, lépésről lépésre haladni, kinek, hogyan beilleszthető.
Az a baj senkinek sincs ideje írni annyit mint nekem az elmúlt pár napban. Szerencsésen lezajlott a konferencia, a talajmunkákkal is végeztem, így a héten szabadságot adtam magamnak. De jövőhéten már ismét megy a mókuskerék lehet kezdeni a jövőévi felkészülést.
Válasz Sz_Pisti #11433. hozzászólására
Hol? Mert a betett pdf-ben nincs, én meg csak azt néztem.
És ott mindent bevallanak? Én szkeptikus vagyok ezen a téren. A területet felmérik, a termést, nedvességet lemérik, de a valós költséget szerintem minden esetben nem.
Egyébként ezek a termések annyira nem kiemelkedőek, ez nem elszólás, valószínű a száraz időjárásnak is van benne nem kis része. Csak azért mondom hogy nem annyira kiemelkedőek, mert a környékünkön is fordult elő nem egyszer 14t/ha termésátlag táblaszinten, és semmi extrát nem csináltak vele, nem öntözték, nem nyomtak ki állományban folyékony nitrogént címerhányáskor.
A termésverseny honlapján fent vannak a technológiai adatok. Ha megnézitek mondjuk a nyertes versenyző technológiáját, akkor bár sok az input anyag, de ilyen termésszint mellett is simán rentábilis lehet a történet.
Ha valaki a termésversenyes parcelláját a gazdaságosság határán túl is eteti, azokra nehezen nézek fel
Egyébként elég rég óta kukorica tarlókon kívül minden mást grúbereztünk, lazítóztunk én szeretem ezeket az eszközöket, csak mindkettővel az van, hogy egy bizonyos idő után már nem lehet csinálni, szántani meg barázdában még mindig olyankor...
Aztán egy ideig az a lényeg, hogy a munka készen legyen. Később az ember javítani akar legtöbb esetben és a minőségre is koncentrál. Ettől függetlenül lehetnek olyan időjárási anomáliák, hogy mindenféle akaratod ellenére sem fog sikerülni és olyankor van bajban az ember.
Nálam erre egy gépsor lett a megoldás, de ezt szeretném kibekkelni mégjobban szélsőséges időkre.
Ez a gépsor ott kezdődött, hogy kombájn. Egyfelől megfelelő minőségű zúzás terítés, aprítás, illetve rugalmas teljesítmény. Akkor következő ami ide illik, a nagy pótkocsi, amit már sokkal régebben meg kellett volna oldani... Betakarítás gyorsan megy, gond nélkül szaporán és közben a nagyobb platók miatt még emberem is marad szabad. Itt jön be a talajművelés, amikor aratni lehet olyankor jóeséllyel jó az idő is, ilyenkor még megy a talajmunka, amihez kell egy jó kultivátor meg egy rugalmas erőgép amivel rövid idő alatt sokat megtudsz művelni.
A sávművelőt azért is tartottam jónak mert ilyen időben ha marad tavaszra valami akkor sekélyebben de sávot szépen átdolgozva tudok vetőágyat készíteni majd nagy vízveszteség és talajbántás nélkül. Ez egy fontos szempont volt, de nemcsak baj esetére tartogatom, puhatolózom és tesztelek és egyre szélesebb spektrumban szeretném alkalmazni illetve teszem is ezt, véleményem szerint ez a szerszám az ami a talajt leg kevésbé rombolja de a növény számára mégis nagyonjó gyökérzónát tudsz vele művelni. Ez ha egyre jobban bejön akkor minnél jobban át fogok állni erre a gépre és fejlesztek még benne majd.
Viszont ez kuuvasok idő figyelem munka pénz meg minden. Ezért olyanba belevágni ahová 30milláért kell vetőgépet megvenni és nem marad meg a hagyományos emberi gondolkodás lehetősége, kb senki sem fog beleugrani, gondolok itt profi direktvetőkre és akkor két gép ki sem jön 30-ból az a helyzet.
Ezzel csak azt akartam szemléltetni, hogy mekkora küzdelem egy embernek mindez, úgy hogy stabil talaj is maradjon a fél lábad alatt meg merjél és tudjál nagyot is lépni akár...
Válasz MrPoke #11415. hozzászólására
A kukorica termésversen egy érdekes dolog. Kb. nem sok köze van a talajmegújítóhoz. Valamelyik évi magyar nyertesről mondták hogy közgazdaságilag nagy ráfizetés volt a nyertes tábla, de a gazdának megérte, mert az volt a lényeg, hogy ő nyerjen. Aki mondta agráregyetemen dolgozik, onnan volt köze az egészhez.
Én azt érzem itt magamon is, hogy először csökkentett művelésre kell lépni majd aztán lehet agyalni direktvetéseken. Ezt meg leginkább azért, mert a szántásos pályáknál a talaj egyenőtlenségeit, azokat a sebeket melyeket ekével okoztunk felületi értelemben, azt több év kell, hogy el tudjuk gyalulni, mert előtte meg 50évig szántották és sokszor nagyon rosszul, ebből kifolyólag kisebb lejtők is létrejöttek bizonyos táblákon ahol mindig kényelmesebb volt egyféle képpen forgatni a tábla alakja vagy a domborzati viszonyok miatt...
Nekem ezért teccik a nehéz kultivátor mert nagyon jól tudom vele sikálni a pályát és még a hagyományos művelésű emberek szemének is teccik a szép egyenletes bekeverés, szártömeg eloszlatás, de sávozni is ott tudok jól ahol a régi sebek el vannak tűntetve már és egyenletesebb a talajfelszínem., no én megmondom őszintén ezért nem szeretem az ekét, illetve ezek miatt amit felsoroltam, értem az elméleteteket és teccik is a gondolat, de ahogy te magad sem tudsz poke átállni direktvetésre, én még annyira sem, a körülmények miatt.
Nembeszélve arról, hogy minden a feje tetejére fog állni hamarosan, méregetik majd az osztatlanok egy részét, táblák tolódnak osztódnak majd, amolyan messziről mondjuk 140 kilométerről jött faxkalapok befurakodnak ide-oda a határba...….nem sorolom, birtokkoncentráció! amíg nincs meg a 4 sarka a saját földednek addig ilyenekben nemszabad agyalni, mert nincs mire építeni...
Gyanítom ehhez a vetőmaghoz,kb..ennyire lehetünk közel,hogy nézzük mit tud. Valóban ideálisnak tűnik minden. Azért az a nagy vízfelület a nyári hőcsúcson segít. Nálunk is a tavaszi vetések a közel 110 hektáros tó körül voltak a leg jobbak. 5 tonna és kicsivel a feletti szóják. És 17-18 tonnás kukoricák. Átlag 16%-os vízzel.
3-4 éve egy favágó brigád lusta volt kerülni az úton. Srégen átjártak a lucernámon. A végén már kezdtem sajnálni őket, a minden napos defekt szerelésért.
Válasz endypapa #11423. hozzászólására
Itt is már viszaszorult az említet tevékenységük, de vanak egyének, akik juszt azárt is. Pedig a multban még nézeteltérésünk se volt, hogy lene rá okuk.
Én nem vagyok elvakult szántó ember.
Tudom, hogy az olasz tipusú lazítók forgatnak, mégis ez a kedvenc alapmüvelő gépem. Meglehet, ha kipróbálnák nem forgatós talajlazítót, más lene a nézetem, de mégis elébre léptem a forgatós lazítóval is, ha nem teljesen a biológia területén, de az ekonómiai mutatók nem elhanyagolhatók. Hisz a mai világban nyugodtan kijelenthesük, hogy pénzből élünk, ingyen az üzletben se adnak semit.
Takarónövényes gazdálkodás nálam sajnos kizárt a külső tényezők miatt: keresztül kasul rohangálóló vadászok a parcellán, vágják a fát, átmegyünk a táblán keresztbe, hoszába hisz nincsen felszántva, meg azt tartsák nem az övéké, le van sajnálva. De az olasz tipusú lazítót beengedem 40 cm-re, felázot talajnál ha rámene fával megrakot pótal, az tengelyig sülyedne. Itt már egy kicsit meggondolják rá e menjenek, hogy 3 traktoral rángasák ki az elsülyedt megrakot pótkocsit.
Természetesen a biológiai tényezőt se lehet elhanyagolni.
De a film első negyedében jön a kamion teli big-bag rakományal. Említi a videóban, mi a rakomány? Klaszikus mütrágya, vagy esetleg biotrágya granulálva,....?
Félreértettél: "Az a baj, hogy a szármaradványt egy rossznak látjátok, meg kellene fordulnia a gondolkodásnak, hogy a szármaradvány az jó, ha nincs szármaradvány az pedig rossz." Én nem látom rossznak. Nekem nincs is 15T-ás kukoricaátlagom, rám fér a talajjavítás, és egyéb okosságok, csak úgy gondolom, hogy vannak olyan állagú, minőségű földek, amiket szántással sem lehet elrontani. A további eredményjavulás ezeknél , a többi dolgon, öntözés, lombtrágyázás, extrém tőszám, növényvédelem, tápanyag utánpótlás stb múlik. Ahogy írtad a szármaradványokkal annyit kell kezdeni, hogy a következő kultúrát el lehessen vetni, ilyen földbe mint a videobeli képen én is tudnék vetni csúszócsoroszlyás géppel kukoricát, de az én földjeim nem lesznek ilyenek egy szárzúzástól.
_fill_540x300_0.jpg)
14817 hozzászólás
Válasz Radocz #11456. hozzászólására
Most is a terményt viszik le, mi mást vinnének. Meg néha a mellékterméket is.
Ezt a miniszteri mondatot egyik cikk címeként lehozták, azt sugallva hogy ezt foglalják törvénybe. Buta újságírók.
Válasz endypapa #11462. hozzászólására
Na haragudj, de ebben a gépsorban mi az újdonság, mi a talajmegújító? A grúber is már vagy 10 éve elég általános.
Válasz MrPoke #11451. hozzászólására
Magot hol lehet beszerezni. Régóta szemezgetek vele, de csak keverékben találtam eladót.
Válasz Mf-es? #11448. hozzászólására
No-till 6 soros vetőgépük,35-40 ezer eur.
Válasz Radocz #11455. hozzászólására
Tandíjat fizettem, nem keveset, de nem bánom. Szépen, lassan, de jönnek az eredmények
Válasz Radocz #11455. hozzászólására
Lentebb már írtam.:) Lazító, grúber, tárcsa, tárcsás gab.vető, és most újítottam be egy ih 800-ast. Igyekszem a tárcsát lassan elhagyni.
Válasz MrPoke #11458. hozzászólására
Az is igaz, hogy a támogatást eleinte a versenyképesség megőrzéséért, a parasztok megélhetéséért találták ki. Ma már ott tartunk, hogy a "közért" dolgozunk érte, és lassan annak költségét sem fedezi, nem, hogy + lenne belőle.
Ugyan ez igaz a vadkár kérdésre is. A közre hivatkozva tartatnak el velünk túlzott vadlétszámot, holott ez úgy működne, hogy a közösből 100%-ban kellene, hogy térítsék!
Jó dolog a természetvédelem, diverzitás, stb, csak ne a mi f.szunkal vernék a csalánt.
Válasz MrPoke #11458. hozzászólására
Viszont egy érdekes végkifejlete lehet annak is, hogy feszegetik, ha megvásárolsz egy földterületet az nem a tied, csak "örökös" bérlet jogát vásárolod meg. És felelősséggel tartozol a talaj minőségére. Ezzel nincs is baj és jogos. A kérdés az, ezt hogyan fogják törvényileg meghatározni.
Aki rombolja a talajt, az kinek fog fizetni? Vagy akár el is fogják venni a földet? Aki pedig javítja a termőképességet az pénzt fog kapni? mi alapján állapítják meg ki javítja és ki rombolja?
Ez csak úgy működne, hogy valóban mindenki saját belátása szerint művelné a földjét, viszont ahogy most is állnak a dolgok, támogatással tudnak irányítani, terelgetni.
Válasz Radocz #11456. hozzászólására
"Szörnyű lenne, ha megmondanák, hogy kinek mit kell tennie." Hát igen is meg nem is.... Azért a vadkapitalizmus képes rávenni embereket, hogy a pillanatnyi előnyökért tönkre tegyék a jövőt....Bőven vannak előírások, mit, mi után lehet vetni, mivel vegyszerezheted, mennyi tápanyagot juttathatsz ki, stb.... De nem ártana a szabályozás, ha valóban hozzáértők írnák a szabályokat, csak ugye mindig a fél tudás a legkárosabb, mert aki nem ért hozzá az nem szól bele, aki ért hozzá az meg csinálja, akik félig érti a dolgokat, az mindenképpen bele akar szólni....Pl. a zöldítés , annyit értenek belőle, hogy zöld, hú akkor az biztosan jó, vezessük be...Az, hogy pl. Mo.-n a termés legmeghatározóbb eleme a víz és ezt pazarolja el a nem megfelelően megválasztott zöldtrágyanövény, hogy a felszaporított gyomok és rovarkártevők irtása a következő évben többszörös vegyszeradagokkal lesz csak megoldható, hogy a kései virágporgyűjtéssel tönkreteszik a méheket, (vagy csak a vetőmaggyártóknak "ropogósabb" érvei vannak a politikusok számára)...Vagy pl. Mr poke említette, hogy minél kevesebb mértékben bolygassuk a talajt, ehhez képest 5 évente egyszer kötelező a mélylazítás az akg-ban. A szármaradványokat május 15. ig talajba kell forgatni, nesze neked direktvetés.........
Válasz Radocz #11456. hozzászólására
"Szörnyű lenne, ha megmondanák, hogy kinek mit kell tennie."
Hol élsz te? Most is pontosan megmondják mit kel tennie. Vagy direkt, vagy pedig rákényszerítenek.
Viszont egy érdekes végkifejlete lehet annak is, hogy feszegetik, ha megvásárolsz egy földterületet az nem a tied, csak "örökös" bérlet jogát vásárolod meg. És felelősséggel tartozol a talaj minőségére. Ezzel nincs is baj és jogos. A kérdés az, ezt hogyan fogják törvényileg meghatározni.
Aki rombolja a talajt, az kinek fog fizetni? Vagy akár el is fogják venni a földet? Aki pedig javítja a termőképességet az pénzt fog kapni? mi alapján állapítják meg ki javítja és ki rombolja?
Ez is egy kiváló rendszer tudna lenni, csak hát a törvényekben ez sosem tükröződik, a lobbi érdekeknek köszönhetően beépítik a kiskaput amin egyesek jó pénzt nyernek.
Jó példa erre a bio.
"Ha a kedvezményezett az ökológiai gazdálkodás növényvédelmi szabályait megsérti, akkor a
kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az adott évre eső
támogatási összeg első alkalommal 15%-ra, többszöri alkalommal 30%-ra nem jogosult."
Tehát a bio 70% támogatását megkapja a termelő és nem termel sosem biot. Ezek kiskapuk eltüntetésére kellene összefogni a parasztoknak, és valahogy megszüntetni.
érdekes a 1440 hozzászólás Mr Poke volt.
Válasz laikus87 #11440. hozzászólására
" Kedves agrár miniszterünk kijelentette, hogy "Tilos levinni bármi mást a szántóföldről a terményen kívül" Persze ez most csak szakmai véleményként nem pedig törvény."
Szörnyű lenne, ha megmondanák, hogy kinek mit kell tennie. Volt már olyan, hogy gyapotot kell termelni.
Nem kellene erőltetni sem a Szanberg sem a Netparaszt módszerét. Meg van mindenkinek a magához való esze és ha beszélget a talajával előbb utóbb rájön, hogy rosszul kezdte el.
Csak a tandíj mértéke nem mindegy.
Válasz endypapa #11454. hozzászólására
És még éhen sem haltál. Vagy feléled a megtakarításaidat?
Ha most kezdenéd milyen vetésforgóval és milyen eszközökkel csinálnád?
Egy részletes "technológiát" írj már nekünk műkedvelőknek!
Olvastam hogy (egyik kollegánknak írták) a tandíjat meg kell fizetni.
Nekem öt év tandíj fizetés jött le. Már ebből négy év eltelt.
A héten megnézem mit változott a talaj élet.
Pár éve nem gombaölőzök, és nem vetek csávázott magot. Hál' Isten nem volt gondom eddig belőle.
Válasz ZZ #11450. hozzászólására
A szermaradék csak egy dolog a mikróbák tekintetében. A gombaölők sajnos nem csak a káros gombákat pusztítják, hanem a hasznosakat is. Így csökken a talaj védekezőképessége és még több gombaölőt igényel a következő kultúrában...
Válasz ZZ #11450. hozzászólására
Természetesen károsítja. Ezért is fontos a talaj felső 10cm-es rétegébe bekeverni. Mivel ez a talajréteg tud a leggyorsabban regenerálódni.
Válasz Hatoss #11447. hozzászólására
Sajnos az idei szegletes lednek kelésem nem lett jó. De ami kikelt, szépet mutat. Jól tűri a szárazságot, csapadék nélkül is tudott hozni értékelhető zöld tömeget. Erős gyökérzet, szépen kiterül, így jó talajborítást csinált. És ugye köti a nitrogént.
A pillangósok közül talán egyik legalkalmasabb növény nyári takarónövénynek.
Idén fővetésben lesz valamennyi. Meglátjuk mit is tud.
Sajnálom, de ebben tényleg tudatlan vagyok. Ha a búzat 2 alkalommal is gombaölöztem, javarészt azol és strobi anyaggal, akkor a szalmában maradhat vissza valami szermaradék?? Esetleg ha marad vissza, akkor az kihathat a talaj mikroorganizmus elovilagaba mikor a szalma a talajra illetve a talajba kerül ??
Ez elég kemény.Felgyújtják a szomszédok a tábládat.Hihetetlen!
Üdv.Érdeklődni szeretnék a szegletes lednek termesztésével kapcsolatban,pl. őszi árpa után zöldítésként direkt vetéssel vagy legminimálisabb talajmozgatással,kinek mi a tapasztalata jó is rossz is.Előre is köszönöm.
Válasz Sk Laci #11443. hozzászólására
Jelenlegi Magyarországi AKG programban plusz pont volt, és plusz pénz jár a forgatás nélküli művelésért, ha talajt lazítasz, ha baktérium, zöld, szerves trágyázol stb.....
És ez várható a következő ciklusban mindenkinek az EU-ban, vagy valami hasonló..... Legalábbis ezt rebesgetik.
Válasz laikus87 #11440. hozzászólására
Igazából én utálok szerepelni. Az előadásom előtt azon viccelődtünk, hogy majd fellocsolnak ha elájulok. És mégis elvállaltam mert ez is a személyiségemet erősíti, és egy kiváló tapasztalat.
Ha felkérést kapok nem fogok elzárkózni, szívesen elbeszélgetek bárkivel (hátha belejövök)
A konferencián az előadók egytől egyig hiteles emberek, és segítőkészek. Akik nagy része itt a fórumon is megosztották tapasztalatukat, csak néha itt is elgurul a gyógyszer, és ebbe beleuntak. :)
Ami főképpen annak köszönhető hogy a gesztusok, mondanivalók egészen másképpen hangzanak írottan mint szóban. Nekem sajnos ebben több gyakorlatom van, hogyan is értelmezzek egy leírt mondatot, és hogyan fogalmazzam meg írottan a gondolatom, hogy az ne legyen félreérthető, tolakodó stb...
Válasz Sk Laci #11443. hozzászólására
MrPoke, mostan valami külön pénz jár Magyarországon a forgatás nélkülire? Mert Szlovákiában nem tudok róla, hogy lene ilyen. Ez mostan állami támogatás, vagy EU-s?
Válasz MrPoke #11438. hozzászólására
"Az a baj senkinek sincs ideje írni annyit mint nekem az elmúlt pár napban."
Sokaknak elvették a kedvét az itteni léttől, akik korábban építő hozzászólók voltak.
Válasz MrPoke #11438. hozzászólására
Fogsz még előadni? Akár a közeljövőben, akár később? Vagy ez egyszeri eset volt?
A mondandód alapján nagyon hitelesnek tűnsz, számomra itt még Fecó ilyen. Szívesen megnézném, meghallgatnám az előadásod.
Jövőre most már biztos nem marad ki a talajegészség konferencia nekem sem, idén nem jött össze sajnos.
Viszont van egy fontos dolog amit érdemes figyelni. Mégpedig, hogy mi folyik a médiában. Kedves agrár miniszterünk kijelentette, hogy "Tilos levinni bármi mást a szántóföldről a terményen kívül" Persze ez most csak szakmai véleményként nem pedig törvény.
Akkor a reggeli agrár műsorokban megindult a no-till, min-till gépek hirdetése.
Valamint a következő EU támogatási időszakban a támogatás át fog alakulni. A zöldítéshes hasonló környezetvédelmi vállalások lesznek. Hasonló mint most az AKG. Már csak az a kérdés mik lesznek ezek. De ahogy ismerem a jogalkotást valami nagy hülyeségek is lesznek. De 99%, hogy több pénz fog járni a forgatás nélküli talajművelésért.
Valami nagy változás fog bekövetkezni a következő 5 évben, és aki lemarad az kimarad.
Válasz Mf-es? #11437. hozzászólására
Pöettingeren 8 cm széles a kés.
Válasz szanberg #11431. hozzászólására
Ennyi a lényeg, én is így jártam el.
Lehet néha itt a topikban úgy tűnt csak is a TMMG a nyerő, és mindenki azonnal álljon át erre, pedig erről szó sincs.
A TMMG nem működik ha nem érti az ember. Előadásokon, könyvből pedig nem lehet megtanulni. Alap információ morzsákat lehet gyűjteni, felvenni a kapcsolatot azokkal akik már régóta csinálják, és eredményeket értek el. És belekezdeni, agyalni, lépésről lépésre haladni, kinek, hogyan beilleszthető.
Az a baj senkinek sincs ideje írni annyit mint nekem az elmúlt pár napban. Szerencsésen lezajlott a konferencia, a talajmunkákkal is végeztem, így a héten szabadságot adtam magamnak. De jövőhéten már ismét megy a mókuskerék lehet kezdeni a jövőévi felkészülést.
Válasz mtz1221 #11435. hozzászólására
20-25 cm. mély.Mikor hogy,most sekélyebben szerintem.Gyári kések,szerintem 5 cm.-es.Sose mértem.
Válasz Sz_Pisti #11433. hozzászólására
Hol? Mert a betett pdf-ben nincs, én meg csak azt néztem.
És ott mindent bevallanak? Én szkeptikus vagyok ezen a téren. A területet felmérik, a termést, nedvességet lemérik, de a valós költséget szerintem minden esetben nem.
Egyébként ezek a termések annyira nem kiemelkedőek, ez nem elszólás, valószínű a száraz időjárásnak is van benne nem kis része. Csak azért mondom hogy nem annyira kiemelkedőek, mert a környékünkön is fordult elő nem egyszer 14t/ha termésátlag táblaszinten, és semmi extrát nem csináltak vele, nem öntözték, nem nyomtak ki állományban folyékony nitrogént címerhányáskor.
Viszont ez öntözött se ért el 16 tonnát.
Válasz Mf-es? #11434. hozzászólására
Tavaszi gruberozást milyen mélyen,és milyen széles késekkel csinálod ??
Válasz Tobszi #11432. hozzászólására
Víz kell hozzá.
Válasz Tomszi #11430. hozzászólására
A termésverseny honlapján fent vannak a technológiai adatok. Ha megnézitek mondjuk a nyertes versenyző technológiáját, akkor bár sok az input anyag, de ilyen termésszint mellett is simán rentábilis lehet a történet.
Ha valaki a termésversenyes parcelláját a gazdaságosság határán túl is eteti, azokra nehezen nézek fel
Ha van itt valaki a listáról talán elsorolja(a megfelelő topicban) hogy milyen és mennyi input meg talajmunka kell egy ilyen szép eredményhez.
Válasz MrPoke #11415. hozzászólására
Egyébként elég rég óta kukorica tarlókon kívül minden mást grúbereztünk, lazítóztunk én szeretem ezeket az eszközöket, csak mindkettővel az van, hogy egy bizonyos idő után már nem lehet csinálni, szántani meg barázdában még mindig olyankor...
Aztán egy ideig az a lényeg, hogy a munka készen legyen. Később az ember javítani akar legtöbb esetben és a minőségre is koncentrál. Ettől függetlenül lehetnek olyan időjárási anomáliák, hogy mindenféle akaratod ellenére sem fog sikerülni és olyankor van bajban az ember.
Nálam erre egy gépsor lett a megoldás, de ezt szeretném kibekkelni mégjobban szélsőséges időkre.
Ez a gépsor ott kezdődött, hogy kombájn. Egyfelől megfelelő minőségű zúzás terítés, aprítás, illetve rugalmas teljesítmény. Akkor következő ami ide illik, a nagy pótkocsi, amit már sokkal régebben meg kellett volna oldani... Betakarítás gyorsan megy, gond nélkül szaporán és közben a nagyobb platók miatt még emberem is marad szabad. Itt jön be a talajművelés, amikor aratni lehet olyankor jóeséllyel jó az idő is, ilyenkor még megy a talajmunka, amihez kell egy jó kultivátor meg egy rugalmas erőgép amivel rövid idő alatt sokat megtudsz művelni.
A sávművelőt azért is tartottam jónak mert ilyen időben ha marad tavaszra valami akkor sekélyebben de sávot szépen átdolgozva tudok vetőágyat készíteni majd nagy vízveszteség és talajbántás nélkül. Ez egy fontos szempont volt, de nemcsak baj esetére tartogatom, puhatolózom és tesztelek és egyre szélesebb spektrumban szeretném alkalmazni illetve teszem is ezt, véleményem szerint ez a szerszám az ami a talajt leg kevésbé rombolja de a növény számára mégis nagyonjó gyökérzónát tudsz vele művelni. Ez ha egyre jobban bejön akkor minnél jobban át fogok állni erre a gépre és fejlesztek még benne majd.
Viszont ez kuuvasok idő figyelem munka pénz meg minden. Ezért olyanba belevágni ahová 30milláért kell vetőgépet megvenni és nem marad meg a hagyományos emberi gondolkodás lehetősége, kb senki sem fog beleugrani, gondolok itt profi direktvetőkre és akkor két gép ki sem jön 30-ból az a helyzet.
Ezzel csak azt akartam szemléltetni, hogy mekkora küzdelem egy embernek mindez, úgy hogy stabil talaj is maradjon a fél lábad alatt meg merjél és tudjál nagyot is lépni akár...
Válasz MrPoke #11415. hozzászólására
A kukorica termésversen egy érdekes dolog. Kb. nem sok köze van a talajmegújítóhoz. Valamelyik évi magyar nyertesről mondták hogy közgazdaságilag nagy ráfizetés volt a nyertes tábla, de a gazdának megérte, mert az volt a lényeg, hogy ő nyerjen. Aki mondta agráregyetemen dolgozik, onnan volt köze az egészhez.
Válasz MrPoke #11397. hozzászólására
Ha szántottál, akkor miért nem tudtál mit kezdeni a kukoricatarlókkal? Ezt nem értem bocs.
Válasz MrPoke #11415. hozzászólására
Én azt érzem itt magamon is, hogy először csökkentett művelésre kell lépni majd aztán lehet agyalni direktvetéseken. Ezt meg leginkább azért, mert a szántásos pályáknál a talaj egyenőtlenségeit, azokat a sebeket melyeket ekével okoztunk felületi értelemben, azt több év kell, hogy el tudjuk gyalulni, mert előtte meg 50évig szántották és sokszor nagyon rosszul, ebből kifolyólag kisebb lejtők is létrejöttek bizonyos táblákon ahol mindig kényelmesebb volt egyféle képpen forgatni a tábla alakja vagy a domborzati viszonyok miatt...
Nekem ezért teccik a nehéz kultivátor mert nagyon jól tudom vele sikálni a pályát és még a hagyományos művelésű emberek szemének is teccik a szép egyenletes bekeverés, szártömeg eloszlatás, de sávozni is ott tudok jól ahol a régi sebek el vannak tűntetve már és egyenletesebb a talajfelszínem., no én megmondom őszintén ezért nem szeretem az ekét, illetve ezek miatt amit felsoroltam, értem az elméleteteket és teccik is a gondolat, de ahogy te magad sem tudsz poke átállni direktvetésre, én még annyira sem, a körülmények miatt.
Nembeszélve arról, hogy minden a feje tetejére fog állni hamarosan, méregetik majd az osztatlanok egy részét, táblák tolódnak osztódnak majd, amolyan messziről mondjuk 140 kilométerről jött faxkalapok befurakodnak ide-oda a határba...….nem sorolom, birtokkoncentráció! amíg nincs meg a 4 sarka a saját földednek addig ilyenekben nemszabad agyalni, mert nincs mire építeni...
Válasz MrPoke #11405. hozzászólására
Gyanítom ehhez a vetőmaghoz,kb..ennyire lehetünk közel,hogy nézzük mit tud. Valóban ideálisnak tűnik minden. Azért az a nagy vízfelület a nyári hőcsúcson segít. Nálunk is a tavaszi vetések a közel 110 hektáros tó körül voltak a leg jobbak. 5 tonna és kicsivel a feletti szóják. És 17-18 tonnás kukoricák. Átlag 16%-os vízzel.
Válasz Sk Laci #11424. hozzászólására
3-4 éve egy favágó brigád lusta volt kerülni az úton. Srégen átjártak a lucernámon. A végén már kezdtem sajnálni őket, a minden napos defekt szerelésért.
Válasz endypapa #11423. hozzászólására
Itt is már viszaszorult az említet tevékenységük, de vanak egyének, akik juszt azárt is. Pedig a multban még nézeteltérésünk se volt, hogy lene rá okuk.
Válasz Sk Laci #11422. hozzászólására
Nálam hamar leszoktak a földjeimen átjárásról.
Válasz MrPoke #11415. hozzászólására
Én nem vagyok elvakult szántó ember.
Tudom, hogy az olasz tipusú lazítók forgatnak, mégis ez a kedvenc alapmüvelő gépem. Meglehet, ha kipróbálnák nem forgatós talajlazítót, más lene a nézetem, de mégis elébre léptem a forgatós lazítóval is, ha nem teljesen a biológia területén, de az ekonómiai mutatók nem elhanyagolhatók. Hisz a mai világban nyugodtan kijelenthesük, hogy pénzből élünk, ingyen az üzletben se adnak semit.
Takarónövényes gazdálkodás nálam sajnos kizárt a külső tényezők miatt: keresztül kasul rohangálóló vadászok a parcellán, vágják a fát, átmegyünk a táblán keresztbe, hoszába hisz nincsen felszántva, meg azt tartsák nem az övéké, le van sajnálva. De az olasz tipusú lazítót beengedem 40 cm-re, felázot talajnál ha rámene fával megrakot pótal, az tengelyig sülyedne. Itt már egy kicsit meggondolják rá e menjenek, hogy 3 traktoral rángasák ki az elsülyedt megrakot pótkocsit.
Válasz Netparaszt #11414. hozzászólására
Természetesen a biológiai tényezőt se lehet elhanyagolni.
De a film első negyedében jön a kamion teli big-bag rakományal. Említi a videóban, mi a rakomány? Klaszikus mütrágya, vagy esetleg biotrágya granulálva,....?
Válasz MrPoke #11412. hozzászólására
Félreértettél: "Az a baj, hogy a szármaradványt egy rossznak látjátok, meg kellene fordulnia a gondolkodásnak, hogy a szármaradvány az jó, ha nincs szármaradvány az pedig rossz." Én nem látom rossznak. Nekem nincs is 15T-ás kukoricaátlagom, rám fér a talajjavítás, és egyéb okosságok, csak úgy gondolom, hogy vannak olyan állagú, minőségű földek, amiket szántással sem lehet elrontani. A további eredményjavulás ezeknél , a többi dolgon, öntözés, lombtrágyázás, extrém tőszám, növényvédelem, tápanyag utánpótlás stb múlik. Ahogy írtad a szármaradványokkal annyit kell kezdeni, hogy a következő kultúrát el lehessen vetni, ilyen földbe mint a videobeli képen én is tudnék vetni csúszócsoroszlyás géppel kukoricát, de az én földjeim nem lesznek ilyenek egy szárzúzástól.
Válasz szanberg #11383. hozzászólására
Nyomjelző tárcsák azért vannak kifelé forgatva,hogy jobban/mélyebben bele vágnak a földbe így ??