Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak650 FtEUR392.93 FtUSD366.3 FtCHF401.45 FtGBP458.72 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Pont #11402. hozzászólására
A TMMG lényege, hogy minél kevesebb költséggel, minél stabilabb hozammal termeljünk.
Minden táblának saját biomassza termelési maximuma van, amelyet a biológia segítségével lehet maximalizálni. Soha nem ígértem rekordterméseket, de például a konferencián az egyik termelő 1,7 tonnával több szóját termelt tized annyi nitrogénnel a technológiámmal a sajátjához képest, így esetleg még hozamjavítás is elképzelhető.
A haszon viszont magasabb és az a lényeg, nem a tonna.
David Hulának a nagy kukoricáján sincs sok haszna, mert annyi kegyszert használ, de őt a rekord jobban érdekli.
Igen írtam, is hogy egészen más körülmények és nem mondom, hogy a direktvetéssel mindenki 36t kukoricát fog Magyarországon termelni. Csak azt akartam megvilágosítani, hogy a világrekord kukorica termesztése így történt, szerintem ő is szántana ha úgy többet tudna elérni.
A jó kukorica termések eléréséhez hány év tapasztalat próbálkozás kellet? Min tillben már sok gazda simán túllépte a korábbi szántott eredményeit, és még mindig fejlődik.
Válasz Sk Laci #11409. hozzászólására
A környékén mgé sok tábla áll a vízben, valamint föld alatti öntözőcsővel dolgoznak, mégis csak 11-12 tonnás átlagaik vannak. Davidnak láncban vannak 30 tonna feletti termései, akár még jégveréses évben is ezt csak a biológia segítségével tudja megtenni.
Válasz Pont #11407. hozzászólására
Egy jobb direktvetővel láttam 4 méter magas lezúzott szudáni füves táblába vetni, ami után két hét múlva kint volt a mulcsból a következő növény.
A mulcs létfontosságú a termelés biztonságában.
Nem jól látod, ha ilyen talajmunkát tudok csinálni akkor teljesen fölösleges és simán lehet bele vetni. Ha picit tökösebb lettem volna haza is mentem volna 1 forduló után.
Ehez a hozzászóláshoz.
Az a baj, hogy a szármaradványt egy rossznak látjátok, meg kellene fordulnia a gondolkodásnak, hogy a szármaradvány az jó, ha nincs szármaradvány az pedig rossz.
A mulcs képes arra, hogy megvédje a talajt tavasszal a kiszáradástól, a nyári napsütésben megvédi a felforrósodástól, gyom elnyomó képessége van, egy mulcs takarás alatt a talaj sokkal jobban javul.
Igen van vele baj mert problémát jelent a következő kultúra vetéséhez.
És azért szoktuk mondani, hogy fejben dől el. Mert aki a hagyományos művelést űzi azon agyal, hogyan is tüntesse el a szármaradványt. Aki pedig, talajkímélő, talajmegújjító, min-till, no-till, vertical-tilage, Green tillage, TMMG, vagy nevezzük bárhogy is azon gondolkodik, hogyan tud a mulcsba belevetni, és hogyan képes a mulcs tömeget növelni.
Biztos mindenkivel előfordult már hogy a kertben ottmaradt egy kupac avar, lekaszált fű, netalántán a tarlón renden a szalma, stb... micsoda változások képesek ez alatt végbemenni, könnyebb a szántás ott, porhanyósabb, miért ne használnánk ezt ki ha lehetőségünk van rá.
Másik amit nem szoktam érteni van az ugaroltatás esete, és mindenki beszámol róla mennyivel jobb azokat a területeket művelni, és mennyivel jobb a termés. Ráfogják azért mert nem lett levíve a termés. De akkor ez miért nincs így ha valami elemi kár elviszi a kultúrát? Valami történik a bolygatatlan talajban ezen azért érdemes elgondolkodni.
És ha már így benne vagyok még egy gondolat. Mindenki tapasztalta már az elővetemény hatást, milyen jó lenne ha ezt jobban ki lehetne aknázni. De hát ki lehet hiszen a takarónövénynek pont ez a szerepe. Akkor miért is nem használjuk?
És mielőtt bárki is válaszol gondolkodjon el ezen.
Anyit azért nem az én körülményeimben. Az övét nem ismerem, hogy milyen FAO-ig engedheti meg magának a vetést. De 12-15 tonát ki lehetne nálam hozni olyan vízellátasal mint ott van, ha virágzáskor nem ég meg a pollen.
Másik nem eltekinthető tényező, hogy egy vadat se látam ott, nálunk meg hemzsegnek a disznók és a szarvasok.
Mivel nem tudok angolul, ezért nem tudom mit mond. De a filmet látva szemembe ütöt, hogy az a kukorica "ül" a vízen, és ez hatalmas tényező a fejlődésben.
Második dolog, a folyó-tó vagy mi akar az leni, biztos vízszabályzot rendszerben van, mivel a parthoz képest magasan volt a víz, és sehol védőgátak az esetleges árvíztől meg nem kell tartania. Ilyen körülmények közöt bárki közülünk tudna kukoricát termelni szép eredményekel.
Nekem kb. szárzúzás, két-három carrier és egy mélylazítózás után marad csak annyi szármaradvány, mint a kikelő kukorica résznél látható. Nincs semmi bajom a direkt vetéssel, csak azt mondom, hogy pl. Bárány kolléga a 15T kukoricája után nyugodtan szánthat, egyből eltüntetve a szármaradványokat, jövőre is lesz neki 15T-ja, és valószínűleg ezt direktvetéssel sem tudná überelni. Megjegyzem 15T-ás kukoricatarlóba lehet eltömődés problémája lenne a direkt gabona vetőgépnek, talán esetleg a sávos művelés...
Válasz MrPoke #11404. hozzászólására
Hát ha nem lesz legalább három hét mínusz,és előtte nem ázik be rendesen,akkor a jövő év csúnya mínusz lesz neki.Egyébként ott is volt néhány géptörés az ősszel(nálam is).Új még neki a rét szerintem.
Ha így elő tudod készíteni a talajt, akkor nincs is szükség direkt vetőgépre :-) Felmerül bennem egy kérdés, hogy tiszta sor, hogy a leromlott talajokat fel kell javítani, de mi van a jó, kiváló állapotban lévő talajokkal, és mi lesz a feljavított talajokkal a továbbiakban, nyilván nem javulhat a végtelenségig és a termésátlagok sem nőhetnek az égig. Magyarán arra akarok kilyukadni, hogy nincs mindenféle talajminőséghez, állapothoz, évjárathoz tökéletesen illeszkedő recept, ami folyamatos biztos javulást okoz. Van akinél az idei három hónapos őszi aszály után is zsíros, omlós "porhanyós", rögmentes pl. a szántás....
Agromasz rövidtárcsa. Tudom kevés a súlya de én pont ezért szeretem nem hoz fel rögöket amiket aztán mégtöbb menettel kel eltüntetni.
Lemken 13 késes gruber 40mm-es kapákkal. De manapság csak 11 késsel használom, és eladás előtt áll. Már nincs szükségem erre a talajbolygatásra. Vagy egy horsch kapás gruber lesz, hogy fel lehessen rakni az uld kapákat de erröl még tárgyalni fogok. Vagy pedig agrisem vagy hasonló amivel lehet 15-20 cm mélyen művelni.
Szinte csak ezeket használom. A további gépvásárlás azon múlik mennyi csapadék lesz a télen. Ha nem lesz akkor igazából semmi nem lesz.
Kb így néz ki az összes talajmunka tavasziak allá. Ez 3 éve több csapadékkal focilabda mérető rögökből állt.
Vadásztam együtt a szentesi nagy zrt vezetőjével, akik kertészkednek is meg többezer hektáron dolgoznak de már nem emlékszem a nevére, Czanik Sanyi fórumtársunk -bár már régen volt aktív itt- pedig hasonló méretben gazdálkodik mint te is Szentes határában, kis Deutz kombájnnal bér aratott régebben.
Konkrét számításoknak így nincs értelme. Amíg szántottunk (15 év) a termésbiztonság nem volt meg. Itt senki sem termel szinte tavaszi kultúrát, de én rá voltam kényszerítve hiszen tejelő szarvasmarha állomány volt. 5 évből talán egyszer volt olyan, hogy optimális volt a talajállapot szántásnak, akkor pedig gyönyörű kukoricák voltak, de fent állt az a probléma hogy a kukorica tarlókkal nem tudtunk kezdeni semmit. tavasszal az a pár sor magágykészítés is úgy letömörítette a talajt, hogy a sorközművelők szakadtak szét, ősszel pedig a tárcsa nem tudott belemenni. Nem lehetett a gabonának megfelelő magágyat csinálni. A traktorokat rendszeresen javítani kellet mivel túl voltak erőltetve.
És ez az ördögi kör odáig kígyózott, hogy a bank majdnem mindent vitt.
Az idei évben volt összesen 300mm csapadék ebből 200mm tavasszal. 3 hónapja nincs csapadék. A környékben a termésátlagok katasztófálisak voltak. Napraforgó 10-20q, kukorica 30q, és a gabonák is 30-40q ezeket mindet vertem termésátlagban, volt akit duplán is. Évről évre nő a termésátlagaim, a termésbiztonság.
A megtérülést abban látom, hogy a 80ha+bérmunka területet kényelmesen megcsinálom egy M135 traktorral. Ha hasonlóan csinálnám mint te akkor vennem kellene egy 250le+ traktort ehelyett inkább munkagépeket cserélem az elmúlt 3 évben szinte a teljes géppark le lett cserélve és jövőre simán belemerek ugrani egy direkt vetőgépbe. Valamint mivel nő a termésbiztonság nyugodtabban költök , több műtrágya, jobb vetőmagok.
A tejelő szarvasmarha állomány is fel lett számolva a tavasszal mivel ebből a 80ha-ból simán megél 2 család és nincs szükség arra a stresszre.
Vetésforgóban folyamatosan változik, az idén szerettem volna repcét, jövőre pedig szója van tervben, oly mértékben javulnak a talajok, hogy olyan növények válnak elérhetővé amiről korábban álmodni sem mertem.
Ha van szentesi ismerősöd, kérdezd meg mi a vélemény az Alsórétről... :)
Számolgattál már egyébként, hogy anyagilag hogyan jössz ki VALÓSAN ilyen teknikákkal?
Gondolok itt arra, hogy okés menetszám csökken, de ehhez nagyon komoly vetőgépek kellenek, mind gabona, mind szemenkénti, nemtudom mekkora az üzem méreted, magad vagy e esetleg van alkalmazott!?!?!? csak mi az ami rentábilis és megéri és mi az ami nem?
Illetve pl. takaró növény magkeverék sem háromezer Ft hektárjára, vetetted össze régi művelésed költségeivel ezeket?
Vetésforgód mennyire színes? Hogyan tudod beilleszteni ezeket és mi van ha kukoricát termelsz a folyóparton fő irányelvként, közben -egy-egy napraforgó vagy ilyesmi, aztán újra 2-3x kukorica.
Mi van olyankor amikor tavasszal jön egy nagy leverős eső utána meg aszály mint idén? Mit tudsz kezdeni vele olyankor, csak hozzá kell nyúlni!?!?
Mindegyiknek megvan a buktatója, és az előnye. Még tuningolva sem lesz képes minden körülmények közt mindent elvetni egy vetőgép sem. Kompromisszum.
Természetesen működik a késes vetőgép (ha már meg lett említve a RAD is). Igazából ezek már csak apró nüanszok a lényeg az lenne, hogy a kombájn után lehessen menni gabonát, takarónövényt vetni.
Ha már ezt megvalósítja valaki ráér gondolkodni hogyan is tovább.
És erről nem beszélnék mert kiverné sokaknál a biztosítékot :)
Kanadában az ismerős Saskatchewan-ban gazdálkodik, mármint az egész családjuk.
Tavasszal tudnak vetni, canola, búza és néha borsó amit termesztenek, csakis Seedhawk-al vetnek, annyi, hogy a Bourgault cég adja hozzá a magkocsit és az ammónia kocsit. Elvetnek gyomírtanak és aratnak, tavaly 4,4t/ha lett a repcéjük az azért nem rossz, igaz a búza sem sokkal több átlagban.
Viszont ott kemény telek vannak szeptember végétől áprilisig, felfagynak a talajok és van csapadék is bőven.
Én elhiszem, hogy tetszik. Nekem is tetszik. És több ezer gazda így volt vele akik elindultak a min-till (no-till) művelés útján. És ezen gazdák nagy része legyen az külföldi vagy magyar arról számoltak be, hogy ezeket a gépeket eladták mert felesleges ez a talajbolygatás is.
Minden seb amit ejtünk a talajon lehetőséget biztosít a talaj kiszáradására, CO vesztésre, és a gyomok kelésére.
Természetesen mindenkinek szíve joga megválasztani a megfelelő gépet, megfelelő művelési módot, és talán ez is a legjobb út, hiszen így megérti az egész rendszer működését. "Csak hát így tud igen drága lenni az a diploma."
Én is te is és szinte mindenki óvatos, próbálkozik, még a szekta tagjai sem mozdulnak el teljes mellbedobással egy irányba attól hogy a vezér azt mondja. De meghallgatjuk, átgondoljuk, kipróbáljuk és véleményt alkotunk.
Minél jobban kiemeled a fémből készült munkaeszközt a talajból,annál talajmegújítóbb.
Ez a lényege az egésznek.
Ha már a föld felett van,indulhatsz a méh telep felé.
Mondjuk a Prontó súlya is a talajtaposó kerekeken veszik el, a csoroszlyakarokat a gumibakok feszítik a talajhoz, de szerintem sem egyenlő egy D9-géppel...
Egyszerű szegmensből nekem a Tume teccik ilyen kategóriában.
HA megy előtte a rövidtárcsa minek kell súly a vetéshez? Itt nálunk ugyanolyan volt a pronto után kelés mint a D9 után, semmi különbség nem volt.
Prontot nem vennék talán spiritet ott volt különbség nem is akármilyen....
Elhiszem neked, én csak azért szúrkálódok kicsit mert amikor néztem élőben Prontót a soregységeket meghúzkodva nem annyira túl nehezen emelhetőek voltak a csoroszlyák pedig elő volt feszítve. Ezekhez képest a Rapid szerintem legalább dupla olyan talajnyomással dolgozik csoroszlyánként, azt jobban gondoltam volna alkalmasnak.
Azt akarom kihúzni belőletek tudjátok e ezt az egészet úgy végezni mint ahogy a fáma szól itt avagy sem.
Nem rosszindulatból írtam azt sem, hogy a tárcsával nem lehet talajmegújítani, csak szerintem nem lehet és ne élje bele senki magát abba, hogy egy könnyű X-ih tárcsával majd ő talajmegújító lesz.
Az a baj, van errefelé is gazda aki mesélte nekem, hogy ők már 9 éve nem szántanak. Kérdem akkor mivel? Hát a nehéz tárcsával mindig mindent. (Leták) Szóval aki nem mélyül jobban bele a dolgokba elveszik ilyen félinformációk között és marhaságot fog csinálni, mint ők is itt mert nyilván ezzel semmi jót nem tettek maguknak az elmúlt 9 év alatt...
A pronto hajszálra ugyanazt tudja mint egy rövid tárcsa és egy d9es vetőgép, nálunk volt demo egymás mellett, különbséget senki sem látta a kelés után. Ergo túl van árazva.
Lehet játszani a szavakkal a lényeg.
A Pronto képes a mulcsba belevetni a megfelelő talajnyomása révén, és bizonyított is már több 10 ezer hektáron.
Akik mulcsba vetnek igazából az első tárcsasort szinte le sem engedik. És tökéletes a kelés.
14817 hozzászólás
Válasz MrPoke #11415. hozzászólására
Kardos család nem tévesztet
Válasz Pont #11402. hozzászólására
A TMMG lényege, hogy minél kevesebb költséggel, minél stabilabb hozammal termeljünk.
Minden táblának saját biomassza termelési maximuma van, amelyet a biológia segítségével lehet maximalizálni. Soha nem ígértem rekordterméseket, de például a konferencián az egyik termelő 1,7 tonnával több szóját termelt tized annyi nitrogénnel a technológiámmal a sajátjához képest, így esetleg még hozamjavítás is elképzelhető.
A haszon viszont magasabb és az a lényeg, nem a tonna.
David Hulának a nagy kukoricáján sincs sok haszna, mert annyi kegyszert használ, de őt a rekord jobban érdekli.
Válasz Sk Laci #11411. hozzászólására
Igen írtam, is hogy egészen más körülmények és nem mondom, hogy a direktvetéssel mindenki 36t kukoricát fog Magyarországon termelni. Csak azt akartam megvilágosítani, hogy a világrekord kukorica termesztése így történt, szerintem ő is szántana ha úgy többet tudna elérni.
A jó kukorica termések eléréséhez hány év tapasztalat próbálkozás kellet? Min tillben már sok gazda simán túllépte a korábbi szántott eredményeit, és még mindig fejlődik.
X. Kukorica Termésverseny eredmények
Érdekes az idei kukorica verseny győztese öntözött, és öntözetlen kategóriában is szántás nélkül művel.
Válasz Sk Laci #11409. hozzászólására
A környékén mgé sok tábla áll a vízben, valamint föld alatti öntözőcsővel dolgoznak, mégis csak 11-12 tonnás átlagaik vannak. Davidnak láncban vannak 30 tonna feletti termései, akár még jégveréses évben is ezt csak a biológia segítségével tudja megtenni.
Válasz Pont #11407. hozzászólására
Egy jobb direktvetővel láttam 4 méter magas lezúzott szudáni füves táblába vetni, ami után két hét múlva kint volt a mulcsból a következő növény.
A mulcs létfontosságú a termelés biztonságában.
Válasz Pont #11407. hozzászólására
Az előző hozzászólásodra.
Nem jól látod, ha ilyen talajmunkát tudok csinálni akkor teljesen fölösleges és simán lehet bele vetni. Ha picit tökösebb lettem volna haza is mentem volna 1 forduló után.
Ehez a hozzászóláshoz.
Az a baj, hogy a szármaradványt egy rossznak látjátok, meg kellene fordulnia a gondolkodásnak, hogy a szármaradvány az jó, ha nincs szármaradvány az pedig rossz.
A mulcs képes arra, hogy megvédje a talajt tavasszal a kiszáradástól, a nyári napsütésben megvédi a felforrósodástól, gyom elnyomó képessége van, egy mulcs takarás alatt a talaj sokkal jobban javul.
Igen van vele baj mert problémát jelent a következő kultúra vetéséhez.
És azért szoktuk mondani, hogy fejben dől el. Mert aki a hagyományos művelést űzi azon agyal, hogyan is tüntesse el a szármaradványt. Aki pedig, talajkímélő, talajmegújjító, min-till, no-till, vertical-tilage, Green tillage, TMMG, vagy nevezzük bárhogy is azon gondolkodik, hogyan tud a mulcsba belevetni, és hogyan képes a mulcs tömeget növelni.
Biztos mindenkivel előfordult már hogy a kertben ottmaradt egy kupac avar, lekaszált fű, netalántán a tarlón renden a szalma, stb... micsoda változások képesek ez alatt végbemenni, könnyebb a szántás ott, porhanyósabb, miért ne használnánk ezt ki ha lehetőségünk van rá.
Másik amit nem szoktam érteni van az ugaroltatás esete, és mindenki beszámol róla mennyivel jobb azokat a területeket művelni, és mennyivel jobb a termés. Ráfogják azért mert nem lett levíve a termés. De akkor ez miért nincs így ha valami elemi kár elviszi a kultúrát? Valami történik a bolygatatlan talajban ezen azért érdemes elgondolkodni.
És ha már így benne vagyok még egy gondolat. Mindenki tapasztalta már az elővetemény hatást, milyen jó lenne ha ezt jobban ki lehetne aknázni. De hát ki lehet hiszen a takarónövénynek pont ez a szerepe. Akkor miért is nem használjuk?
És mielőtt bárki is válaszol gondolkodjon el ezen.
Válasz .Feco. #11410. hozzászólására
Anyit azért nem az én körülményeimben. Az övét nem ismerem, hogy milyen FAO-ig engedheti meg magának a vetést. De 12-15 tonát ki lehetne nálam hozni olyan vízellátasal mint ott van, ha virágzáskor nem ég meg a pollen.
Másik nem eltekinthető tényező, hogy egy vadat se látam ott, nálunk meg hemzsegnek a disznók és a szarvasok.
Válasz Sk Laci #11409. hozzászólására
36 tonnát is mint a bácsi a tévében?
Válasz MrPoke #11405. hozzászólására
Mivel nem tudok angolul, ezért nem tudom mit mond. De a filmet látva szemembe ütöt, hogy az a kukorica "ül" a vízen, és ez hatalmas tényező a fejlődésben.
Második dolog, a folyó-tó vagy mi akar az leni, biztos vízszabályzot rendszerben van, mivel a parthoz képest magasan volt a víz, és sehol védőgátak az esetleges árvíztől meg nem kell tartania. Ilyen körülmények közöt bárki közülünk tudna kukoricát termelni szép eredményekel.
Válasz MrPoke #11400. hozzászólására
Szia, milyen 13 késes Lemken grúbert visz neked a 135 lovas nyuszi? Főleg kötötben
Válasz MrPoke #11405. hozzászólására
Nekem kb. szárzúzás, két-három carrier és egy mélylazítózás után marad csak annyi szármaradvány, mint a kikelő kukorica résznél látható. Nincs semmi bajom a direkt vetéssel, csak azt mondom, hogy pl. Bárány kolléga a 15T kukoricája után nyugodtan szánthat, egyből eltüntetve a szármaradványokat, jövőre is lesz neki 15T-ja, és valószínűleg ezt direktvetéssel sem tudná überelni. Megjegyzem 15T-ás kukoricatarlóba lehet eltömődés problémája lenne a direkt gabona vetőgépnek, talán esetleg a sávos művelés...
Válasz MrPoke #11404. hozzászólására
Hát ha nem lesz legalább három hét mínusz,és előtte nem ázik be rendesen,akkor a jövő év csúnya mínusz lesz neki.Egyébként ott is volt néhány géptörés az ősszel(nálam is).Új még neki a rét szerintem.
Válasz Pont #11402. hozzászólására
Erre egy valamit tudok mondani. Ez is direct volt vetve, jobb időjárás, föld, stb és mégsem szánt.
Van hova fejlődni?
Válasz Ká01 #11401. hozzászólására
Jártam a lineár felé és láttam az új bérlőt mitt művelt. Kíváncsi vagyok mikor jön rá hogy ez nem működik. Kíváncsi lennék 100L/ha kifutotta-e.
Rövidtárcsa,ásóborona,pro kontra??
Válasz MrPoke #11400. hozzászólására
Ha így elő tudod készíteni a talajt, akkor nincs is szükség direkt vetőgépre :-) Felmerül bennem egy kérdés, hogy tiszta sor, hogy a leromlott talajokat fel kell javítani, de mi van a jó, kiváló állapotban lévő talajokkal, és mi lesz a feljavított talajokkal a továbbiakban, nyilván nem javulhat a végtelenségig és a termésátlagok sem nőhetnek az égig. Magyarán arra akarok kilyukadni, hogy nincs mindenféle talajminőséghez, állapothoz, évjárathoz tökéletesen illeszkedő recept, ami folyamatos biztos javulást okoz. Van akinél az idei három hónapos őszi aszály után is zsíros, omlós "porhanyós", rögmentes pl. a szántás....
Válasz MrPoke #11397. hozzászólására
A szentesi Alsórét tényleg gyilkos-csak megerősíteni tudom!Igazi gépszaggató!
Válasz szanberg #11399. hozzászólására
New Holland m135.
Agromasz rövidtárcsa. Tudom kevés a súlya de én pont ezért szeretem nem hoz fel rögöket amiket aztán mégtöbb menettel kel eltüntetni.
Lemken 13 késes gruber 40mm-es kapákkal. De manapság csak 11 késsel használom, és eladás előtt áll. Már nincs szükségem erre a talajbolygatásra. Vagy egy horsch kapás gruber lesz, hogy fel lehessen rakni az uld kapákat de erröl még tárgyalni fogok. Vagy pedig agrisem vagy hasonló amivel lehet 15-20 cm mélyen művelni.
Szinte csak ezeket használom. A további gépvásárlás azon múlik mennyi csapadék lesz a télen. Ha nem lesz akkor igazából semmi nem lesz.
Kb így néz ki az összes talajmunka tavasziak allá. Ez 3 éve több csapadékkal focilabda mérető rögökből állt.
Válasz MrPoke #11397. hozzászólására
Kubota M135???
de milyen eszközökkel dolgozol jelenleg?
Vadásztam együtt a szentesi nagy zrt vezetőjével, akik kertészkednek is meg többezer hektáron dolgoznak de már nem emlékszem a nevére, Czanik Sanyi fórumtársunk -bár már régen volt aktív itt- pedig hasonló méretben gazdálkodik mint te is Szentes határában, kis Deutz kombájnnal bér aratott régebben.
Válasz MrPoke #11397. hozzászólására
És mi a konkrét géppark?
Válasz szanberg #11396. hozzászólására
Konkrét számításoknak így nincs értelme. Amíg szántottunk (15 év) a termésbiztonság nem volt meg. Itt senki sem termel szinte tavaszi kultúrát, de én rá voltam kényszerítve hiszen tejelő szarvasmarha állomány volt. 5 évből talán egyszer volt olyan, hogy optimális volt a talajállapot szántásnak, akkor pedig gyönyörű kukoricák voltak, de fent állt az a probléma hogy a kukorica tarlókkal nem tudtunk kezdeni semmit. tavasszal az a pár sor magágykészítés is úgy letömörítette a talajt, hogy a sorközművelők szakadtak szét, ősszel pedig a tárcsa nem tudott belemenni. Nem lehetett a gabonának megfelelő magágyat csinálni. A traktorokat rendszeresen javítani kellet mivel túl voltak erőltetve.
És ez az ördögi kör odáig kígyózott, hogy a bank majdnem mindent vitt.
Az idei évben volt összesen 300mm csapadék ebből 200mm tavasszal. 3 hónapja nincs csapadék. A környékben a termésátlagok katasztófálisak voltak. Napraforgó 10-20q, kukorica 30q, és a gabonák is 30-40q ezeket mindet vertem termésátlagban, volt akit duplán is. Évről évre nő a termésátlagaim, a termésbiztonság.
A megtérülést abban látom, hogy a 80ha+bérmunka területet kényelmesen megcsinálom egy M135 traktorral. Ha hasonlóan csinálnám mint te akkor vennem kellene egy 250le+ traktort ehelyett inkább munkagépeket cserélem az elmúlt 3 évben szinte a teljes géppark le lett cserélve és jövőre simán belemerek ugrani egy direkt vetőgépbe. Valamint mivel nő a termésbiztonság nyugodtabban költök , több műtrágya, jobb vetőmagok.
A tejelő szarvasmarha állomány is fel lett számolva a tavasszal mivel ebből a 80ha-ból simán megél 2 család és nincs szükség arra a stresszre.
Vetésforgóban folyamatosan változik, az idén szerettem volna repcét, jövőre pedig szója van tervben, oly mértékben javulnak a talajok, hogy olyan növények válnak elérhetővé amiről korábban álmodni sem mertem.
Ha van szentesi ismerősöd, kérdezd meg mi a vélemény az Alsórétről... :)
Válasz MrPoke #11392. hozzászólására
Számolgattál már egyébként, hogy anyagilag hogyan jössz ki VALÓSAN ilyen teknikákkal?
Gondolok itt arra, hogy okés menetszám csökken, de ehhez nagyon komoly vetőgépek kellenek, mind gabona, mind szemenkénti, nemtudom mekkora az üzem méreted, magad vagy e esetleg van alkalmazott!?!?!? csak mi az ami rentábilis és megéri és mi az ami nem?
Illetve pl. takaró növény magkeverék sem háromezer Ft hektárjára, vetetted össze régi művelésed költségeivel ezeket?
Vetésforgód mennyire színes? Hogyan tudod beilleszteni ezeket és mi van ha kukoricát termelsz a folyóparton fő irányelvként, közben -egy-egy napraforgó vagy ilyesmi, aztán újra 2-3x kukorica.
Mi van olyankor amikor tavasszal jön egy nagy leverős eső utána meg aszály mint idén? Mit tudsz kezdeni vele olyankor, csak hozzá kell nyúlni!?!?
Ruszkik megoldották. :)https://www.youtube.com/watch?v=yA1bA3c1VQU
Válasz MrPoke #11392. hozzászólására
A csoroszlya helyzetéből adódóan ez tényleg fent hagy minden mulcsot.
Válasz MrPoke #11392. hozzászólására
Akkor Czanik Sanyi barátunkat biztosan ismered!?!?!
Válasz szanberg #11391. hozzászólására
Nem írtam, hogy van 750A-m, Különben Szentes.
Talán egy egész jó elképzelés ez is.
Válasz MrPoke #11389. hozzászólására
Hol is vagy helyileg?
Neked a 750A vetőgéped még gyári állapotú vagy építettél már rajta?
Válasz szanberg #11388. hozzászólására
a Seedhawk k..va jó gép!
Válasz szanberg #11388. hozzászólására
Mindegyiknek megvan a buktatója, és az előnye. Még tuningolva sem lesz képes minden körülmények közt mindent elvetni egy vetőgép sem. Kompromisszum.
Természetesen működik a késes vetőgép (ha már meg lett említve a RAD is). Igazából ezek már csak apró nüanszok a lényeg az lenne, hogy a kombájn után lehessen menni gabonát, takarónövényt vetni.
Ha már ezt megvalósítja valaki ráér gondolkodni hogyan is tovább.
És erről nem beszélnék mert kiverné sokaknál a biztosítékot :)
Válasz MrPoke #11385. hozzászólására
Kanadában az ismerős Saskatchewan-ban gazdálkodik, mármint az egész családjuk.
Tavasszal tudnak vetni, canola, búza és néha borsó amit termesztenek, csakis Seedhawk-al vetnek, annyi, hogy a Bourgault cég adja hozzá a magkocsit és az ammónia kocsit. Elvetnek gyomírtanak és aratnak, tavaly 4,4t/ha lett a repcéjük az azért nem rossz, igaz a búza sem sokkal több átlagban.
Viszont ott kemény telek vannak szeptember végétől áprilisig, felfagynak a talajok és van csapadék is bőven.
Válasz szanberg #11386. hozzászólására
RAD
Válasz MrPoke #11385. hozzászólására
Szóval akkor szériában gyártott vetőgép nincs ami valójában kellene azt mondod!?!
Merthát mindegyik fog bolygatni ennyit szerintem.
Válasz szanberg #11383. hozzászólására
Én elhiszem, hogy tetszik. Nekem is tetszik. És több ezer gazda így volt vele akik elindultak a min-till (no-till) művelés útján. És ezen gazdák nagy része legyen az külföldi vagy magyar arról számoltak be, hogy ezeket a gépeket eladták mert felesleges ez a talajbolygatás is.
Minden seb amit ejtünk a talajon lehetőséget biztosít a talaj kiszáradására, CO vesztésre, és a gyomok kelésére.
Természetesen mindenkinek szíve joga megválasztani a megfelelő gépet, megfelelő művelési módot, és talán ez is a legjobb út, hiszen így megérti az egész rendszer működését. "Csak hát így tud igen drága lenni az a diploma."
Én is te is és szinte mindenki óvatos, próbálkozik, még a szekta tagjai sem mozdulnak el teljes mellbedobással egy irányba attól hogy a vezér azt mondja. De meghallgatjuk, átgondoljuk, kipróbáljuk és véleményt alkotunk.
Válasz Becő #11365. hozzászólására
Szerintem hozzád bárki bármikor mehetne tanácsért
Válasz MrPoke #11375. hozzászólására
Nekem ez teccik:
Válasz szanberg #11347. hozzászólására
Most biztos, higy nem porosít, max aprít.
Válasz szanberg #11377. hozzászólására
Minél jobban kiemeled a fémből készült munkaeszközt a talajból,annál talajmegújítóbb.
Ez a lényege az egésznek.
Ha már a föld felett van,indulhatsz a méh telep felé.
Válasz MrPoke #11375. hozzászólására
Mondjuk a Prontó súlya is a talajtaposó kerekeken veszik el, a csoroszlyakarokat a gumibakok feszítik a talajhoz, de szerintem sem egyenlő egy D9-géppel...
Egyszerű szegmensből nekem a Tume teccik ilyen kategóriában.
Válasz kis Zombi #11376. hozzászólására
na így már érthető....és ehhez pestre kellett menni,hogy ezt valaki megtudja,ez már nagyon régi technika
Válasz MrPoke #11375. hozzászólására
HA megy előtte a rövidtárcsa minek kell súly a vetéshez? Itt nálunk ugyanolyan volt a pronto után kelés mint a D9 után, semmi különbség nem volt.
Prontot nem vennék talán spiritet ott volt különbség nem is akármilyen....
Válasz Becő #11367. hozzászólására
Elhiszem neked, én csak azért szúrkálódok kicsit mert amikor néztem élőben Prontót a soregységeket meghúzkodva nem annyira túl nehezen emelhetőek voltak a csoroszlyák pedig elő volt feszítve. Ezekhez képest a Rapid szerintem legalább dupla olyan talajnyomással dolgozik csoroszlyánként, azt jobban gondoltam volna alkalmasnak.
Azt akarom kihúzni belőletek tudjátok e ezt az egészet úgy végezni mint ahogy a fáma szól itt avagy sem.
Nem rosszindulatból írtam azt sem, hogy a tárcsával nem lehet talajmegújítani, csak szerintem nem lehet és ne élje bele senki magát abba, hogy egy könnyű X-ih tárcsával majd ő talajmegújító lesz.
Az a baj, van errefelé is gazda aki mesélte nekem, hogy ők már 9 éve nem szántanak. Kérdem akkor mivel? Hát a nehéz tárcsával mindig mindent. (Leták) Szóval aki nem mélyül jobban bele a dolgokba elveszik ilyen félinformációk között és marhaságot fog csinálni, mint ők is itt mert nyilván ezzel semmi jót nem tettek maguknak az elmúlt 9 év alatt...
Válasz Wilde #11374. hozzászólására
Mütrágyaszóró + ásóborona
Válasz Drisa #11372. hozzászólására
D9 tud csoroszlyánként 120kg nyomást? Még az önsúlya sincs meg hozzá.
Oda kell neki tekerni és kész a rövid tárcsát meg fel kell venni a levegőbe.
Engem is szép lassan meggyőznek a kolegák, és az eredményeik. Szóval ha valakinek a hátsókertben van egy 3m-es Pronto szóljon :)
Válasz Mf-es? #11370. hozzászólására
ásóborona is tud mulcsba vetni???ezt nagyon nem értem
Válasz Drisa #11372. hozzászólására
ebben nem értek egyet. D9-el vetek
Válasz MrPoke #11369. hozzászólására
A pronto hajszálra ugyanazt tudja mint egy rövid tárcsa és egy d9es vetőgép, nálunk volt demo egymás mellett, különbséget senki sem látta a kelés után. Ergo túl van árazva.
Nem beszélve arról hogy nem talajmegújító.
Válasz MrPoke #11369. hozzászólására
Meg az ásóborona is tud mulcsba vetni.Pesten mutatták.
Válasz szanberg #11366. hozzászólására
Lehet játszani a szavakkal a lényeg.
A Pronto képes a mulcsba belevetni a megfelelő talajnyomása révén, és bizonyított is már több 10 ezer hektáron.
Akik mulcsba vetnek igazából az első tárcsasort szinte le sem engedik. És tökéletes a kelés.
De ha mersz nagyban gondolkodni ott a Pronto NT
Válasz Becő #11367. hozzászólására
Prontonak,mennyi a csoroszlya nyomása?