Válasz Radocz #12485. hozzászólására Az eltelt egy évben újabb kérdés merült fel, tehát már kérdések:
1. Ki az a valaki aki meg is tud tanítani talaj nyelven
2.Valakinek meg kellene tanítani növénynyelven is
Ismersz valakit.Köszi előre is
Tudod ha,már lúd legyen kövér
Válasz otis #12488. hozzászólásáraPontosan nem emlékszem, de mind az agrárágazatban jelent meg, viszont van amelyik különszámban. Lehet érdemes lenne megkérdezni a kiadót.
Az a véleményem, hogy Netparaszt szintén felismerte ezt a tényt, és hirdeti az igét.
A talajszelvényt a gazdának saját kezében levő ásóval érdemes elvégezni.
És megtanulni valakitől, hogy beszélni tudjon talaj nyelven.
Legelőször Mr Poke írta nekem. Egy idő után rájöttem, hogy mennyire igaza volt.
Az a sok marha, ami a Videó topikban van az személy szerint engem nem érdekel.
Viszont amit Ermike és én kiemeltünk ahhoz hasonlóból kellene sok.
És ha nem akarsz negatív kommentet kapni, akkor a talajhumusz-forum.hu oldalra tedd fel.
És ne video címre, hanem amelyik témába legjobban illik.
Ha nyanyó nicknévvel jössz, akkor érteni fogjuk.
Ami nincs feliratozva, azt inkább hanyagold, mert nem egyedül vagyok, aki csak enni inni és aludni tud idegen nyelven.
Ha eljössz Monorra, az utolsó 20 percben elmondom, bemutatom "Utam a direkt vetésig" témám első részét.
A S. Norbi Fórumán ígéretet tettem, hogy a takarónövények témakörből készítek egy "szakdolgozatot".
Ha tudsz takarónövényes és BIO témában feliratos videót készíteni, azt az ÖMKI-vel valahogy megbótoljuk. (a szívesség fejében valamit cserébe ......).
Válasz Radocz #12480. hozzászólásáraGondoltam ,hogy a pénz a gond. Ha van köztük ami érdekes mindet nem is mert kevés az időm, de egy párat lefordítok. Ha érdekel valakit a téma.
Válasz Ares 826 #12471. hozzászólásáraMa a rapool-os előadó azt mondta hogy üvegházban patika körülmények között 10t a repce.
Így a 30t kukoricát is el tudom hinni
Válasz bandigh #12474. hozzászólására Egy időben sok ilyen videót néztem, eleinte nem esett le, hogy miért mennek olyan lassan a kombajnokkal, mire rájöttem...
Válasz bandigh #12474. hozzászólására Egy időben sok ilyen videót néztem, eleinte nem esett le, hogy miért mennek olyan lassan a kombajnokkal, mire rájöttem...
Válasz Ares 826 #12471. hozzászólásáraVisszatérve a topik témájához, van aki pont azt mondja, hogy nem az üvegház, a homogenizált felműtrágyázott "talaj" a siker kulcsa, hanem az élő talaj, és a még nem teljesen feltérképezett élő tápanyagszolgáltató képesség, szóval igen, mesterséges körülmények között tényleg csak irreálisan nagy input felhasználással lehet elérni a kívánt mennyiséget. Viszont szabadföldön, jó talajon, ezt még műtrágyával megtoldva, kedvező időjárási fordulatokkal, van esély a rekordra.
Válasz Ares 826 #12471. hozzászólásáraÉs végül megcsinálták? Vagy megcsinálták, de nem lett 300q? Bár a második eset sem azt jelenti, hogy nem lehetséges.
Válasz bandigh #12464. hozzászólásáraVolt egy beszélgetésem egy Altoterrás előadás után az Abonyi Rolanddal kb 5-6 éve, ő azt mondta hogy bérelni fognak egy üvegházat és ott kísérletben kuccát fognak termelni és kiszámolták hogy mennyi műkakival és öntözéssel termelnek hektárra kivetítve 300q kuccát. Megbeszéltük ha megvan az eredmény fog keresni az akkori képviselő mert én azt mondtam hogy ennyit nem fogtok lehozni még az üvegházban sem! Na azóta senki sem hívott a szuper eredmény miatt! Csak még annyit hogy azt a 300q én szeretném aratni még abban a csillagos országban, csak akkor hiszem ha saját magam is látom a kombi hasában!
Válasz Sz_Pisti #12466. hozzászólásáraLényegében én is ezt írtam, nem? Csak én külön nem írtam le az éghajlatot, de az benne van a minden kedvezőbb körülményben. nyilván a kukorica melegigényes, meg nedvesség is kell. És így nézve mindjárt más a helyzet.
Válasz Sz_Pisti #12466. hozzászólásáraÉs nem 120mm esik márciustól szeptemberig,hanem 150-200mm havonta.Mindamellett le a kalappal a teljesitménye előtt.
Válasz Tomi81 #12462. hozzászólásáraNem csak a hozammérő mutatta, hanem 0,4 hektár volt egy kerülés és 90mázsát vitt be a pótkocsi ennyiről...
Potenciál bennevan a 300-asban is sokallta több mint amit a végén aratunk, hát még az 5-600-asban...
Válasz Tomszi #12465. hozzászólására Azt azért tudni kell, hogy David Hula (ő termelte ezt a 30 tonna feletti kukoricát) jelentősen délebbre van, mint Magyarország a szélességi öv, ahol gazdálkodik az nagyjából Gibraltár magassága.
Ennek megfelelően jóval hosszabb tenyészidővel is tud dolgozni, ami azt jelenti, hogy az egyedi termés is nagyobb lehet növényenként.
Emellett hektárra átszámítva 90-100 ezres tőszámokkal is tudnak dolgozni, ami megint csak óriási különbséget jelent.
Amennyire én tudom a GMO kukoricák esetében a genetikai módosítás nem terjedt ki a termőképességre, csupán az egyéb tulajdonságokra, mint herbicid vagy rovarrezisztencia, azaz attól, hogy GMO nem terem többet, csak nem eszi meg a bogár.
2018-ban az öntözetlen kategórióban 26 tonnával nyert egy fickó, az sem semmi.
Nálunk nyilván nem ez a realitás, almát az almával, körtét a körtével szabad összehasonlítani.
HA megnézed a termés átlagokat azt gondolom, hogy Magyarországon elsősorban a termésstabilitásra kellene gyúrnunk.
Nem kötelező elhinni. De itt a mi kis falunkba is arattak már táblaátlagban 170mázsát hektáronként, nem a hozammérő mutatott ekkora pillanatnyi átlagtermést, hanem a mérleg. És semmi extrát nem műveltek a területen, talán még vetéssel együtt se adtak ki műtrágyát, csak kombinátor előtt szilárd N-t, meg maximum egyszeri sorközműveléskor szintén szilárd N. És nem 10 mázsákat, mielőtt valaki ezt mondaná. Öntözni se öntöztek. Csak minden ilyen jól jött össze.
Ehhez képest ha mindent csúcsra járatnak a rekord kedvéért, és még az idő is kedvező, akkor miért ne.
Amúgy meg magyarul is vannak beszámolók ezekről a termésátlagokról.
Válasz szanberg #12460. hozzászólásáraLe sz...m az egészet nem érdekel hogy ki mennyit tud termelni, csak utálom mikor idiótának nézik páran a termelőt! Leírnak egy pár "csodálatos" számot parasztvakításnak.
Válasz szanberg #12460. hozzászólásáraIrni is akartam, hogyha van hozammérője a kombájnba, ő is láthatott 200q közeli adatot rajta.
Nekem 170q volt a legtöbb amit mutatott, egy nagyon jó részén a táblának. De mutatott ugyanebben a táblában 30q is. Ez 2016ba volt.
Én inkább azt csinálnám, hogy ezeket a szélsőségeket megszüntessem táblán belül.
Csak ugye sajnos olyan kombájn vágja azóta amibe nincs hozammérő.
Válasz otis #12457. hozzászólásáraIgaz én a frisset nem néztem még át, de asszem két éve én ha jól emlékszem annyira jött ki. Akkor számolgattam, jobban járok ha bevetem. De lehet rosszul emlékszem.
Válasz Ares 826 #12451. hozzászólásáraVazzeg fejezd már be, mi a faxt rúgózol ezen, egy szemléltető példa egyik csúcsát ragadod meg és azon rejszolsz, holott semmi jelentősége a mondanivaló lényegét tekintve.
Amúgy saját 15 tonna feletti ñagy táblámba is arattam már 20 plusszos anyagot öntözés és 5-600as fao nélkül is...
Válasz MrPoke #12414. hozzászólásáraAzért kár lenne az AKG-ért. Nagyon régóta fut már nálunk is, Európában is és még az USA-ban is, és mindenhol csak pozitív eredményekről számolnak be.
Külön kiemelve a különböző, egyébként nem célirányosan a beporzók számának emelését szolgáló intézkedéseket, melyek nagy mértékben hozzájárulnak ezen fajok mind fajbeli, mind fajon belüli létszámának emeléséhez.
Válasz VDénes #12393. hozzászólásáraA repcét sem mondanám betegesebb növénynek, mint pl a napraforgót. Jó vetésforgóval bármit tudsz, a lényeg, hogy támogasd mind a növényt, mind a talajt, és nagy meglepetés nem fog érni!
Örülök neki ha egy kicsivel is de tudok segíteni!
Válasz Tomi81 #12405. hozzászólásáraAzért Magyarországon sem 20-30 ezret kap az, aki ilyenekkel "bajlódik". Nyilván a vállalások mennyisége alapján, de itthon is ki lehet hozni nagyon komoly hektáronkénti támogatást!
És mivel nincs műtrágyázási tilalom, csak korlátozás, nagyon szép eredményeket el lehet érni ezzel a szemlélettel, gyakorlattal is.
Válasz bandigh #12394. hozzászólásáraNagyon is sok! A talaj és a rajta lévő vegetáció tele van élőlénnyel. Ha nem bolygatjuk feleslegesen a talajt, a lehetőségekhez mérten minél többet használunk zöldtrágyát, takarónövényt, akkor olyan hasznos nematódák, ízeltlábúak is megjelennek, mint a futóbogarak, pókok, különböző ragadozó poloskák, afidofágok stb., amik nem igazán teszik lehetővé mondjuk egy levéltetű fertőzés kialakulását.
Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kártevők populációinál hamarabb alakulhat ki rezisztencia a kemikáliák ellen, mint ahogy pl. a fénybogarak esetében már itthon is lehet tapasztalni, addig a táplálékhálózat magasabb szintjein helyet foglaló predátorok populációi sérülékenyebbek, jóval lassabban regenerálódnak. Nem beszélve arról, hogy a kivonások - engedélyeztetések párharcban egyelőre a kivonások állnak nyerésre a rovarölő hatóanyagok tekintetében. Magyarán egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre, egyre kisebb a lehetőség a szerrotációra, egyre nagyobb a veszély a rezisztencia kialakulására.
Válasz máris szomszéd #12443. hozzászólásáraVolt olyan évem, hogy a disznó települt be a gilisztára! (igaz, csak egyszer fordult elő)
A vadkárbecslő tátott szájjal nézte a végigtúrt sorközöket.
Válasz máris szomszéd #12452. hozzászólásáraÉlelmiszer több van mint amennyi kell, jelenleg bőségesen túltermelés van. Ha ténylegesen élelmiszerhiány lesz talán megbecsülik a parasztot is. Nincs is olyan messze ez.
Hacsak nem unja meg a föld ezt a pár milliárd vírust és megtizedeli.
Válasz VDénes #12432. hozzászólásáraAzért kíváncsi volnék a komplett a-z beltartalmi értékre.Mint kertész aki rá van kényszerülve a minél több szebb árura,dettó brojler csirke.Saját árumat is lehetni beltartalmilag vizsgálni egy mondjuk 40 évvel ezelőtt termelttel valószínűleg leesne az állam. Csak hát etetni kell a szaporodó népet.
Válasz Tomszi #12447. hozzászólására20-30 éve termeltünk műtrágya nélkül gabonát kukoricát, lóval művelve gyomirtás nélkül. Szervestrágya sem volt. Az akkori gabona fajtákkal stabilan 30q gabona 40q kukorica termett. A jelenlegi tudásommal műtrágya nélkül erre rá tudnék tenni jelentős mennyiséget. De már nem kapálnék meg több hektár kukoricát :)
PK meg annyi van a talajban, hogy sosem fogy el, csak legyen ami feltárja.
Válasz Tomszi #12447. hozzászólásáraNana èn sem azt irtam'hogy semmiből 50et tud!fèreèrtès! Egyszer itt 'vagy a búza Repce topikban volt vita a szar területeken valo profit. Ott volt'hogy alapbol 30 màzsa minden nèlkül megvan. 220 vetőmagbol. Aztàn 'hogy nem bokrosodik rendesen az őszi vetès semmi nem lesz'stb. Ez volt a vitaindito'!de ez pàr ève voltàm'kàr előhozni. Na làtod'működhet! Lehet'hogy 'jò'talajon'fennterthatò lenne'csak senki nem pròbàlja'pedig a 1_2 màzsa ràszòrva szinte a semmivel egyenlő'mègis működik mint ìrjàk. Ha nitrot fujunk az elvileg ugye savasit. A sok kiszort holmi is. Nehèz egyensúlyba hozni'de nem lehet'hogy amennyivel többet termelünk'meg pòtoljuk a kieső tàpanyagot'annyival rontunk'minthogy a talaj 'èpülne'extra bevètel helyett?persze az utòbbi meg kellemetlen.
Válasz máris szomszéd #12443. hozzászólásáraNem. itt akkor jelenik meg, ha káros tömörödés lép fel, mondjuk a szomszéd az én táblámon keresztül jár a földjét művelni és összetapossa a talajt.
Válasz .Richard. #12446. hozzászólásáraSzerintem ő se úgy értette az 50p búzát, hogy semmi műtrágyaval hosszú távon, hanem különösen nem kell erőlködni érte. De majd ő kifejti, ha akarja.
Egyébként nálunk se kell különösebben erőlködni érte, szokták is mondani az öregek, hogy csak nem kell elfelejteni vetni. Egyszer működik, talán kétszer is, de hosszú távon pótolni kell.
Válasz Tomszi #12445. hozzászólásáraPedig elgondolkodtatò'hogy teremne műtràgya nèlkül. Feco úr ìrja'hogy minden föld megtermi a 50màzsa körülit. Vigyàz meg javitja a talajait'mint ìrja'ebből gondolhatjuk'hogy nem 9 màzsa 27essel termel'miszerint mindenfèle kegyszer nèlkül alapban megtermi a règebbi iràsa szerinti 30 màzsàt. Persze'mindenki műtràgyàz'senki nem vàllalja be 'mèg a vizsgàlt talajra sem'hogy mire kèpes nehogy bukta legyen. Ha hozzàvesszük'hogy valamit javul a talaj'lehet'hogy nem kène műtràgyàzni? Tessèk kisèrletezni'aztàn valami kisül belőle! Remèljük'mèg a mi èletünkben.
Válasz .Richard. #12442. hozzászólásáraA tápanyagokat pótolni kell, szerintem, nitrogént azt lehet megkötni a levegőből, pillangóssal. De a többivel mivan? Anno úgy tanultuk hogy a Nilus minden évben kiöntött, ezzel tragyazva Egyiptom földjét. Aztán máshol az erdő felegetese után termeltek a helyén, majd a talaj kimerült, odébb álltak, mert volt hová. Aztán a pusztában évről évre elpusztult füvek lebomlottak, stb, évmilliók alatt létrejött a csernozjom talaj. Aztán az ugarolas, két esharomnyomaxos gazdálkodás.
Ezzel szemben ma minden évben termelünk, a termést elvisszuk a földről, meg ha a szár ottmaradt is, minden földre nem jut állati trágya, ez csak egyes varosiak kepzeteben van, hogy akkor nem kéne műtrágyazni.
16394 hozzászólás
Válasz Marti Miklós #12493. hozzászólásáraVagy csak Netp vet.
Ma a 43as út mellett lattam egy rad ot lepakolni egy trelerről, vki vett, vagy van demogep?
Válasz Radocz #12485. hozzászólására Az eltelt egy évben újabb kérdés merült fel, tehát már kérdések:
1. Ki az a valaki aki meg is tud tanítani talaj nyelven
2.Valakinek meg kellene tanítani növénynyelven is
Ismersz valakit.Köszi előre is
Tudod ha,már lúd legyen kövér
Válasz Kémlelő #12490. hozzászólásárahttp://talajesviz.kertk.szie.hu/sites/default/files/files/BB_szakmai%20n%C3%A9vjegy/Birol%C3%B3giai%20talajm%C5%B1vel%C3%A9s.pdf
http://talajesviz.kertk.szie.hu/sites/default/files/files/BB_szakmai%20n%C3%A9vjegy/Birol%C3%B3giai%20talajm%C5%B1vel%C3%A9s.pdf
Érdemes a SZIE oldalán is rákeresni.
A hiányzó számokra rákerestem, és ezt hozta fel.
https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0029_de_novenyterm_es_kerteszet_termesztese_elmelet/ch05s04.html
Válasz otis #12488. hozzászólásáraPontosan nem emlékszem, de mind az agrárágazatban jelent meg, viszont van amelyik különszámban. Lehet érdemes lenne megkérdezni a kiadót.
Válasz Berente Antal #12487. hozzászólásáraA 3.-4. részt hol lehet megtalálni?
Válasz Kémlelő #12486. hozzászólásáraEz egy jó cikksorozat, ajánlott olvasmány.
Elolvastam a birológiai talajművelés 70 százalékát.
A felmerült kérdésekre jó lenne egy személyes beszélgetést szervezni.
Érdekel-e még valakit?
https://agraragazat.hu/search/tartalom/a?keres=Bi%C2%AEol%C3%B3giai+talajm%C5%B1vel%C3%A9s
https://agraragazat.hu/search/tartalom/a?keres=Bi%C2%AEol%C3%B3giai+talajm%C5%B1vel%C3%A9s
Válasz adoksz #10414. hozzászólásáraAz utolsó hozzászólásod miatt vissza olvastam egy évvel.
Az a véleményem, hogy Netparaszt szintén felismerte ezt a tényt, és hirdeti az igét.
A talajszelvényt a gazdának saját kezében levő ásóval érdemes elvégezni.
És megtanulni valakitől, hogy beszélni tudjon talaj nyelven.
Legelőször Mr Poke írta nekem. Egy idő után rájöttem, hogy mennyire igaza volt.
Válasz kockaspaplan #12483. hozzászólásáraSzia, ez a talajmegújítás része?
Facebook, Agroinform.hu, mélyszántás videó.
Válasz Nyanyó #12481. hozzászólásáraVagyunk egy páran, akit nagyon érdekel a téma.
Az a sok marha, ami a Videó topikban van az személy szerint engem nem érdekel.
Viszont amit Ermike és én kiemeltünk ahhoz hasonlóból kellene sok.
És ha nem akarsz negatív kommentet kapni, akkor a talajhumusz-forum.hu oldalra tedd fel.
És ne video címre, hanem amelyik témába legjobban illik.
Ha nyanyó nicknévvel jössz, akkor érteni fogjuk.
Ami nincs feliratozva, azt inkább hanyagold, mert nem egyedül vagyok, aki csak enni inni és aludni tud idegen nyelven.
Ha eljössz Monorra, az utolsó 20 percben elmondom, bemutatom "Utam a direkt vetésig" témám első részét.
A S. Norbi Fórumán ígéretet tettem, hogy a takarónövények témakörből készítek egy "szakdolgozatot".
Ha tudsz takarónövényes és BIO témában feliratos videót készíteni, azt az ÖMKI-vel valahogy megbótoljuk. (a szívesség fejében valamit cserébe ......).
Válasz Radocz #12480. hozzászólásáraGondoltam ,hogy a pénz a gond. Ha van köztük ami érdekes mindet nem is mert kevés az időm, de egy párat lefordítok. Ha érdekel valakit a téma.
A Sütő Norbi fóruma helyett, mellett, lett egy újabb.
www.talajhumusz-forum.hu címmel.
https://talajhumusz-forum.hu/?
Válasz Ares 826 #12471. hozzászólásáraMa a rapool-os előadó azt mondta hogy üvegházban patika körülmények között 10t a repce.
Így a 30t kukoricát is el tudom hinni
Kérdezték tőlem hogy tudok-e a Monori (Pincefalu) eseményről. Február 1 péntek délután.
https://www.facebook.com/events/1191521291004752/?active_tab=about
https://www.facebook.com/events/1191521291004752/?active_tab=about
Használ valaki ilyen elektromos szórót? DELIMBE
Tapasztalat?
Kellene valami amivel beletudnám szórni a lucernát a gabonába tavasszal.
Válasz bandigh #12474. hozzászólására Egy időben sok ilyen videót néztem, eleinte nem esett le, hogy miért mennek olyan lassan a kombajnokkal, mire rájöttem...
Válasz bandigh #12474. hozzászólására Egy időben sok ilyen videót néztem, eleinte nem esett le, hogy miért mennek olyan lassan a kombajnokkal, mire rájöttem...
Válasz Ares 826 #12471. hozzászólásáraVisszatérve a topik témájához, van aki pont azt mondja, hogy nem az üvegház, a homogenizált felműtrágyázott "talaj" a siker kulcsa, hanem az élő talaj, és a még nem teljesen feltérképezett élő tápanyagszolgáltató képesség, szóval igen, mesterséges körülmények között tényleg csak irreálisan nagy input felhasználással lehet elérni a kívánt mennyiséget. Viszont szabadföldön, jó talajon, ezt még műtrágyával megtoldva, kedvező időjárási fordulatokkal, van esély a rekordra.
Válasz Ares 826 #12471. hozzászólásáraÉs végül megcsinálták? Vagy megcsinálták, de nem lett 300q? Bár a második eset sem azt jelenti, hogy nem lehetséges.
Válasz bandigh #12464. hozzászólásáraVolt egy beszélgetésem egy Altoterrás előadás után az Abonyi Rolanddal kb 5-6 éve, ő azt mondta hogy bérelni fognak egy üvegházat és ott kísérletben kuccát fognak termelni és kiszámolták hogy mennyi műkakival és öntözéssel termelnek hektárra kivetítve 300q kuccát. Megbeszéltük ha megvan az eredmény fog keresni az akkori képviselő mert én azt mondtam hogy ennyit nem fogtok lehozni még az üvegházban sem! Na azóta senki sem hívott a szuper eredmény miatt! Csak még annyit hogy azt a 300q én szeretném aratni még abban a csillagos országban, csak akkor hiszem ha saját magam is látom a kombi hasában!
Válasz Sz_Pisti #12466. hozzászólásáraLényegében én is ezt írtam, nem?
Csak én külön nem írtam le az éghajlatot, de az benne van a minden kedvezőbb körülményben. 
nyilván a kukorica melegigényes, meg nedvesség is kell. És így nézve mindjárt más a helyzet.
Én ugy tudom,hogy ez iker soros kisérlet eredménye.
És ha ez igaz,akkor nem 100K/ha töszámmal kell számolni...
Na de mennyi nedveség kell oda :O
Válasz Sz_Pisti #12466. hozzászólásáraÉs nem 120mm esik márciustól szeptemberig,hanem 150-200mm havonta.Mindamellett le a kalappal a teljesitménye előtt.
Válasz Tomi81 #12462. hozzászólásáraNem csak a hozammérő mutatta, hanem 0,4 hektár volt egy kerülés és 90mázsát vitt be a pótkocsi ennyiről...
Potenciál bennevan a 300-asban is sokallta több mint amit a végén aratunk, hát még az 5-600-asban...
Válasz Tomszi #12465. hozzászólására Azt azért tudni kell, hogy David Hula (ő termelte ezt a 30 tonna feletti kukoricát) jelentősen délebbre van, mint Magyarország a szélességi öv, ahol gazdálkodik az nagyjából Gibraltár magassága.
Ennek megfelelően jóval hosszabb tenyészidővel is tud dolgozni, ami azt jelenti, hogy az egyedi termés is nagyobb lehet növényenként.
Emellett hektárra átszámítva 90-100 ezres tőszámokkal is tudnak dolgozni, ami megint csak óriási különbséget jelent.
Amennyire én tudom a GMO kukoricák esetében a genetikai módosítás nem terjedt ki a termőképességre, csupán az egyéb tulajdonságokra, mint herbicid vagy rovarrezisztencia, azaz attól, hogy GMO nem terem többet, csak nem eszi meg a bogár.
2018-ban az öntözetlen kategórióban 26 tonnával nyert egy fickó, az sem semmi.
Nálunk nyilván nem ez a realitás, almát az almával, körtét a körtével szabad összehasonlítani.
HA megnézed a termés átlagokat azt gondolom, hogy Magyarországon elsősorban a termésstabilitásra kellene gyúrnunk.
Válasz Ares 826 #12463. hozzászólásáraA videó leírása szerint 36 tonnára jön ki hektárra átszámolva az USA mértékegységekből.
Nem kötelező elhinni. De itt a mi kis falunkba is arattak már táblaátlagban 170mázsát hektáronként, nem a hozammérő mutatott ekkora pillanatnyi átlagtermést, hanem a mérleg. És semmi extrát nem műveltek a területen, talán még vetéssel együtt se adtak ki műtrágyát, csak kombinátor előtt szilárd N-t, meg maximum egyszeri sorközműveléskor szintén szilárd N. És nem 10 mázsákat, mielőtt valaki ezt mondaná. Öntözni se öntöztek. Csak minden ilyen jól jött össze.
Ehhez képest ha mindent csúcsra járatnak a rekord kedvéért, és még az idő is kedvező, akkor miért ne.
Amúgy meg magyarul is vannak beszámolók ezekről a termésátlagokról.
Válasz Ares 826 #12463. hozzászólásáraTehát fenntartod, hogy ilyen nincs.
Válasz szanberg #12460. hozzászólásáraLe sz...m az egészet nem érdekel hogy ki mennyit tud termelni, csak utálom mikor idiótának nézik páran a termelőt! Leírnak egy pár "csodálatos" számot parasztvakításnak.
Válasz szanberg #12460. hozzászólásáraIrni is akartam, hogyha van hozammérője a kombájnba, ő is láthatott 200q közeli adatot rajta.
Nekem 170q volt a legtöbb amit mutatott, egy nagyon jó részén a táblának. De mutatott ugyanebben a táblában 30q is. Ez 2016ba volt.
Én inkább azt csinálnám, hogy ezeket a szélsőségeket megszüntessem táblán belül.
Csak ugye sajnos olyan kombájn vágja azóta amibe nincs hozammérő.
Válasz otis #12457. hozzászólásáraIgaz én a frisset nem néztem még át, de asszem két éve én ha jól emlékszem annyira jött ki. Akkor számolgattam, jobban járok ha bevetem. De lehet rosszul emlékszem.
Válasz Ares 826 #12451. hozzászólásáraVazzeg fejezd már be, mi a faxt rúgózol ezen, egy szemléltető példa egyik csúcsát ragadod meg és azon rejszolsz, holott semmi jelentősége a mondanivaló lényegét tekintve.
Amúgy saját 15 tonna feletti ñagy táblámba is arattam már 20 plusszos anyagot öntözés és 5-600as fao nélkül is...
Válasz MrPoke #12414. hozzászólásáraAzért kár lenne az AKG-ért. Nagyon régóta fut már nálunk is, Európában is és még az USA-ban is, és mindenhol csak pozitív eredményekről számolnak be.
Külön kiemelve a különböző, egyébként nem célirányosan a beporzók számának emelését szolgáló intézkedéseket, melyek nagy mértékben hozzájárulnak ezen fajok mind fajbeli, mind fajon belüli létszámának emeléséhez.
Válasz VDénes #12393. hozzászólásáraA repcét sem mondanám betegesebb növénynek, mint pl a napraforgót. Jó vetésforgóval bármit tudsz, a lényeg, hogy támogasd mind a növényt, mind a talajt, és nagy meglepetés nem fog érni!
Örülök neki ha egy kicsivel is de tudok segíteni!
Válasz Tomi81 #12405. hozzászólásáraAzért Magyarországon sem 20-30 ezret kap az, aki ilyenekkel "bajlódik". Nyilván a vállalások mennyisége alapján, de itthon is ki lehet hozni nagyon komoly hektáronkénti támogatást!
És mivel nincs műtrágyázási tilalom, csak korlátozás, nagyon szép eredményeket el lehet érni ezzel a szemlélettel, gyakorlattal is.
Válasz bandigh #12394. hozzászólásáraNagyon is sok! A talaj és a rajta lévő vegetáció tele van élőlénnyel. Ha nem bolygatjuk feleslegesen a talajt, a lehetőségekhez mérten minél többet használunk zöldtrágyát, takarónövényt, akkor olyan hasznos nematódák, ízeltlábúak is megjelennek, mint a futóbogarak, pókok, különböző ragadozó poloskák, afidofágok stb., amik nem igazán teszik lehetővé mondjuk egy levéltetű fertőzés kialakulását.
Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kártevők populációinál hamarabb alakulhat ki rezisztencia a kemikáliák ellen, mint ahogy pl. a fénybogarak esetében már itthon is lehet tapasztalni, addig a táplálékhálózat magasabb szintjein helyet foglaló predátorok populációi sérülékenyebbek, jóval lassabban regenerálódnak. Nem beszélve arról, hogy a kivonások - engedélyeztetések párharcban egyelőre a kivonások állnak nyerésre a rovarölő hatóanyagok tekintetében. Magyarán egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre, egyre kisebb a lehetőség a szerrotációra, egyre nagyobb a veszély a rezisztencia kialakulására.
Válasz máris szomszéd #12443. hozzászólásáraVolt olyan évem, hogy a disznó települt be a gilisztára! (igaz, csak egyszer fordult elő)
A vadkárbecslő tátott szájjal nézte a végigtúrt sorközöket.
Válasz MrPoke #12453. hozzászólására"megbecsülik a parasztot "
Mióta világ a világ, olyan még nem volt!
Válasz máris szomszéd #12452. hozzászólásáraÉlelmiszer több van mint amennyi kell, jelenleg bőségesen túltermelés van. Ha ténylegesen élelmiszerhiány lesz talán megbecsülik a parasztot is. Nincs is olyan messze ez.
Hacsak nem unja meg a föld ezt a pár milliárd vírust és megtizedeli.
Válasz VDénes #12432. hozzászólásáraAzért kíváncsi volnék a komplett a-z beltartalmi értékre.Mint kertész aki rá van kényszerülve a minél több szebb árura,dettó brojler csirke.Saját árumat is lehetni beltartalmilag vizsgálni egy mondjuk 40 évvel ezelőtt termelttel valószínűleg leesne az állam. Csak hát etetni kell a szaporodó népet.
Válasz VDénes #12432. hozzászólásáraAz aratáskor látni szerintem hogy akkora termés nincs benne mint amit írtál.
Válasz Tomszi #12447. hozzászólására20-30 éve termeltünk műtrágya nélkül gabonát kukoricát, lóval művelve gyomirtás nélkül. Szervestrágya sem volt. Az akkori gabona fajtákkal stabilan 30q gabona 40q kukorica termett. A jelenlegi tudásommal műtrágya nélkül erre rá tudnék tenni jelentős mennyiséget. De már nem kapálnék meg több hektár kukoricát :)
PK meg annyi van a talajban, hogy sosem fogy el, csak legyen ami feltárja.
Válasz Tomszi #12447. hozzászólásáraNana èn sem azt irtam'hogy semmiből 50et tud!fèreèrtès! Egyszer itt 'vagy a búza Repce topikban volt vita a szar területeken valo profit. Ott volt'hogy alapbol 30 màzsa minden nèlkül megvan. 220 vetőmagbol. Aztàn 'hogy nem bokrosodik rendesen az őszi vetès semmi nem lesz'stb. Ez volt a vitaindito'!de ez pàr ève voltàm'kàr előhozni. Na làtod'működhet! Lehet'hogy 'jò'talajon'fennterthatò lenne'csak senki nem pròbàlja'pedig a 1_2 màzsa ràszòrva szinte a semmivel egyenlő'mègis működik mint ìrjàk. Ha nitrot fujunk az elvileg ugye savasit. A sok kiszort holmi is. Nehèz egyensúlyba hozni'de nem lehet'hogy amennyivel többet termelünk'meg pòtoljuk a kieső tàpanyagot'annyival rontunk'minthogy a talaj 'èpülne'extra bevètel helyett?persze az utòbbi meg kellemetlen.
Válasz máris szomszéd #12443. hozzászólásáraNem. itt akkor jelenik meg, ha káros tömörödés lép fel, mondjuk a szomszéd az én táblámon keresztül jár a földjét művelni és összetapossa a talajt.
Válasz .Richard. #12446. hozzászólásáraSzerintem ő se úgy értette az 50p búzát, hogy semmi műtrágyaval hosszú távon, hanem különösen nem kell erőlködni érte. De majd ő kifejti, ha akarja.
Egyébként nálunk se kell különösebben erőlködni érte, szokták is mondani az öregek, hogy csak nem kell elfelejteni vetni. Egyszer működik, talán kétszer is, de hosszú távon pótolni kell.
Válasz Tomszi #12445. hozzászólásáraPedig elgondolkodtatò'hogy teremne műtràgya nèlkül. Feco úr ìrja'hogy minden föld megtermi a 50màzsa körülit. Vigyàz meg javitja a talajait'mint ìrja'ebből gondolhatjuk'hogy nem 9 màzsa 27essel termel'miszerint mindenfèle kegyszer nèlkül alapban megtermi a règebbi iràsa szerinti 30 màzsàt. Persze'mindenki műtràgyàz'senki nem vàllalja be 'mèg a vizsgàlt talajra sem'hogy mire kèpes nehogy bukta legyen. Ha hozzàvesszük'hogy valamit javul a talaj'lehet'hogy nem kène műtràgyàzni? Tessèk kisèrletezni'aztàn valami kisül belőle! Remèljük'mèg a mi èletünkben.
Válasz .Richard. #12442. hozzászólásáraA tápanyagokat pótolni kell, szerintem, nitrogént azt lehet megkötni a levegőből, pillangóssal. De a többivel mivan? Anno úgy tanultuk hogy a Nilus minden évben kiöntött, ezzel tragyazva Egyiptom földjét. Aztán máshol az erdő felegetese után termeltek a helyén, majd a talaj kimerült, odébb álltak, mert volt hová. Aztán a pusztában évről évre elpusztult füvek lebomlottak, stb, évmilliók alatt létrejött a csernozjom talaj. Aztán az ugarolas, két esharomnyomaxos gazdálkodás.
Ezzel szemben ma minden évben termelünk, a termést elvisszuk a földről, meg ha a szár ottmaradt is, minden földre nem jut állati trágya, ez csak egyes varosiak kepzeteben van, hogy akkor nem kéne műtrágyazni.