Válasz tomigan #64448. hozzászólásáraNagy változás jelei nem látszanak, hosszabbtávon sem.
Maradhat az unalmas egyre inkább ködösebb idő, igaz a héten lehet még napsütés, de a hétvége felé záródhat a köd.
És ebben 20.-ig nem nagyon lesz változás.
Az a ritka kivétel történt, hogy nálunk esett a "legtöbb" eső. A héten már másodszor....
Volt értelme misére menni múlt héten! Sajnos már csak ebben bízhatunk, mert elméleti szakemberből Dunát, Tiszát lehetne rekeszteni, de olyan nincs, aki elkezdené komolyan kezébe venni a dolgokat. Traktoros lyukfúróval nem tudtunk fát ültetni, a Vizet a tájba programban meg visszautasítottak 28 hektár felajánlásomat (mert ásni kellett volna 50 méter árkot...).
7 meg egy kis apró.
Akartunk a héten fát ültetni. A harmadik ásonyomnál a lyukfúrónak is megállt a tudománya. A Kités műszer szerint 30 centi körül vagyunk beázva. Azért pénteken a hungaromet már nyomta a propagandát, hogy már 50 centire is jutott víz, szépek a vetések.
Válasz Nagy Péter 40 #64444. hozzászólásáraDe, igen, a historikus adatok alapján megalapozottabban von le az ember következtetéseket hosszútávra, mint anélkül. Egy alig néhány éves, vagy évtizedes idősorból végképp nem lehet megmondani a következő évtizedek várható trendjét.
De még rövid távon sem megy, igaz ez a historikus adatok alapján sem. Megmondtad volna pl tavaly, hogy idén hűvös lesz a tavasz nagy része és a nyár eleje? Kötve hiszem.
Abból a szempontból igazad van, hogy a múlt alapján nem jósolható meg a jövő. Viszont az akármilyen modellel sem, hogy milyen éghajlat lesz itt a Kárpát-medencében 20-30 év múlva. Ez a sivatag, félsivatag szcenárió egy lehetséges verzió, de igazából ezt senki ember nem tudja.
Ha lehalna a Golf-áramlat, akkor akár az is lehet, hogy egy kis jégkorszak fog ráköszönni Európára a század második felére. Ez egy extrém sok változós kérdéskör, amit nem igazán lehet jól lemodellezni.
Egy föld pólusváltást sem tudunk igazából elképzelni, még kevésbé megmondani, hogy mikor következik be, ha egyáltalán.
A nap 11 éves ciklusának elmélete is dőlni látszik, és lehet, hogy tovább fokozódik még évekig. Ennek sem elhanyagolható a hatása az éghajlatunkra.
Válasz Praetor #64443. hozzászólásáraMert ha érdekelne mi volt régebben akkor levonhatnék messzemenő következtetéseket?
Ez nem így működik.
Az utóbbi évek alapján elgondolkodik az ember hogy merre tart az időjárás.
Most függetlenül attól hogy esetleg az utóbbi években befolyásolják az időjárást azt a változást itt keleten mindenki leszűrte hogy télen egyre inkább nincs,hó a csapadék mennyisége csökken,tavasszal ugyanez figyelhető meg plusz széllel megtoldva.
Ez egybevág azzal amit már 10-20 éve mondanak hogy a klímaváltozás a keleti részre sivatagi körülményeket teremthet a század végére,ami nyílván nem azt jelenti hogy egyik pillanatról a másikra hipp hopp sivatagi állapotok lesznek hanem szépen lassan megyünk afelé és lesznek jobb évek és egyre több rossz év lesz.Én azt látom hogy ezt éljük épp meg.
Rengeteg mindenről lehetne beszélne hogy például kelet felől miért nem jönnek már esők vagy miért akad meg az eső a Duna után vagy hogy jóformán mostanság miért csak a délről érkező esőre lehet számítani.Ezekről Hasutas és Gatti is írt már jó párszor a lényeg hogy rossz a helyzet és pont.
Válasz Nagy Péter 40 #64442. hozzászólásáraHa nem érdekel, hogy régebben mi volt, akkor messzemenő következtetést nem kell levonni a folyamatokból. Azt elfogadom, hogy téged az érdekel, hogy a következő évek mit tartogatnak, ez érthető módon engem is érdekel.
Minden esetre a kevés írásos emlék alapján is azt lehet feltételezni, hogy igen komoly aszályok és aszályos időszakok voltak az országban a folyószabályozás előtt is.
A kevés írásos emlék azért is volt, főleg a régmúltról, mert a tatár és török vész alatt elégett az írásos múltunk nagyon nagy része. De I. István is tartott nagyszabású könyvégetéseket, amikor katolikus hitre igyekezett téríteni az ország népét (nem csak pogányokat, más keresztényeket is). Nem mintha ez utóbbiak jelentős feljegyzéseket tartalmaztak volna az időjárással kapcsolatban, de lehetett akár ilyen információ is bennük.
Válasz Praetor #64439. hozzászólásáraHol is írtam én ezt hogy nem volt még ilyen aszályos időszak?
Én arról írtam hogy 30 év alatt mennyit változott felénk az időjárás és hogy az utolsó 5-ből 4 év aszályos volt.
Az hogy ezer év alatt mi volt te és hasutas hozta fel.
Elmondtam és elmondom megint ami a ti bemásolt feljegyzéseitekből ami lejön az az hogy olyan rengeteg aszályos időszak nem volt.
Ahogy mondtam is nem érdekel különösképpen mi volt 300-500 vagy 1000 éve.. nekem most kell gazdálkodnom.Azzal az információval nem sokat érek hogy volt olyan év a történelemben hogy nem termett semmi búza meg nem volt mit inniuk a marháknak.
Most ennek örüljek hogy volt már rosszabb valamikor másnak ?
Válasz Nagy Péter 40 #64436. hozzászólására
Így van, hatalmas hülyeség 200-300 évvel összehasonlítani a jelenlegit. Azzal a technológiával egy nagyobb folyótól messzebb lévő részen már lehet az elmúlt pár évben nem nagyon lenne élet a vadakon kívül.
Régen is voltak nagy aszályok de nem ennyi éven keresztül és akkor nem volt ilyen fejlett az infrastruktúra. Sok helyen már évek óta üresek a kutak, ott már sok élet nem lenne azzal a technológiával.
Válasz Praetor #64435. hozzászólásáraAzért ahogy én mesélek a gyerekeimnek hogy milyen volt az időjárás 20-30 éve úgy úgyanúgy nekem is mondja édesapám hogy az ő idejében milyenek voltak.Plusz sokat nem érek azzal hogy mi volt 300 éve nekem a most-tal kell foglalkozni.Azért bizonyos dolgok csak leszűrhetőek.
Elmondtam hogy a mai világban az már nem igazán fordulhat elő mint amit bemásoltál leíratokból.
Éhínség? a világ legtávolabbi pontjáról is idehozzák a kaját ha megfizeted..
Nincs víz a marháknak mert kiszáradt a tó vagy csatorna? Viszel egy itatót meg vizet nekik és megvan oldva.
De hogy feltételesen mondjam ha én a marháim legeltetném és egy gémes kútból vagy csatornából kellett volna itatnom nyáron buktam volna mert ami nem messze van tőlünk régi gémeskút maradványai az fullra ki van száradva, csatornák meg már évek óta.
Válasz Nagy Péter 40 #64432. hozzászólásáraNincs összehasonlítási alapod, mert az ember élete rövid, és a múlt rekonstrukciója, még írásos emlékek mellett is nehéz.
De idéztem a leiratokból pár évet. Nálatok melyik következett be közülük az elmúlt években?
Válasz Nagy Péter 40 #64432. hozzászólásáraNyugaton 97től jó pár èv nagyon száraz volt,mint írtam,kutak száradtak ki amik 7mèteresek. Na most. Mivel nem homok van, hanem agyag,igy fèl èv 5milimèteres xsapadèkokkal,meg szeptembertől májusig napsütèssel sem okoz akkora gondot,mint a homokon. Aztán mint írtad,2002ben meg 3ban 4ben volt is nagy hó. Túl kell èlni.
Válasz Praetor #64431. hozzászólásáraAzt összehasonlítani hogy 200-300 évvel ezelőtt annyi búza se termett hogy vetőmagnak elég legyen meg a mostanit összehasonlítani elég meredek szerintem.
Azért annyit csak fejlődtünk hogy ne ugyanaz az eredmény legyen,
Ahogy nyílván éhínség sincs ezen a vidéken mint amiket régebbi leírásokban lehet olvasni 1-1 aszályos év után.
Ahogy nyílván az hogy nem volt víz a marháknak se tud már előfordulni a mai körülmények között.
Az meg hogy ki mit említ meg aszályos évnek szubjektív.
Nekem aki benne volt az elmúlt 5-ből 4-et annak érez ahogy a 2012-es évet is a 2000-es évet is és a 2002 -es évet is bár akkor még kamasz voltam és már csak homályosan emlékszem rá ami miatt lehet hogy igazából 2003 volt.
Szerintem az a tendencia biztosan megfigyelhető hogy egyre gyakoribbak az azályos évek.
Nem kell hozzá régi feljegyzéseket olvasni.
Válasz Nagy Péter 40 #64421. hozzászólásáraAz elmúlt 1000 évből nem 20 volt az aszályos. Többnyire eléggé kivonatosan van megemlítve és csak a legextrémebbek. Ezekkel többnyire mi még nem találkoztunk. Az pl, hogy búzából a vetőmagot sem termette meg a föld (1794, 1841...), ilyen még itt nem történt az elmúlt 15 évben. 2022-ben is 24q-t azért arattam. Abban az évben aratásik 85.9mm esett, igaz sok benne a 1-2, meg a fél mm.
"1585: ...januártól júniusig semmi eső nem esett..."
"1718: ...kilenc hónapig egy csepp eső sem esett..."
"1790: ...kutakból kiapadt a víz, tavak fenékig kiszáradtak, azokat fölszántották és bevetették..."
"1794: ...ivó víz nem volt sehol a marhák számára: a Bucsai Major alatt lévő Berettyó árkában kellet kutakat ásni..."
A "krónikás" a mi elmúlt 5 évünk 4 év aszályából csak a 2022-t említette volna meg. Másoknál meg '22-t nem, hanem mondjuk az ideit.
Meg egyesek azt mondják, hogy ilyen sok aszályos év nem volt. De, pl az 1790-es évek is hasonlóak voltak, mint a mostanik.
Válasz Gatti #64425. hozzászólásáraHát pont ellenkezőleg.
Ha a Brit szigeteknél anticiklon van akkor nálunk megszűnik a zónális áramlás, meridionálisba vált ami hozzánk északias áramlást jelent.
Ezzel esély van mediterrán ciklonokra.
Ha megnézed a következő 1 hét-10 nap időjárását akkor a nyomási elhelyezkedések alapján a Brit szigeteknél alacsony nyomás uralkodik, nálunk meg inkább magas nyomás. Ennek köszönhetjük majd az egyre inkább ködösebb semmitmondó időt.
Az Azori anticiklon "orrosodása" az döntő ebben a szakaszban. Ezért is "csak" érintőlegesen fognak ránk hatni a ciklon frontjai, néha megélénkülő széllel, kevés csapadékkal.
De a nagyobb gond valahol nyugat európába a brit szigetek környékén keresendő, mert ott van állandóan anticiklon amiatt nem tudnak jönni az erősebb frontok.
Viszont a másik meg hogy általában mindig elhalnak a frontok a duna mentén, ez viszont már itteni gond. Pedig nem változtattunk a folyókon az utóbbi pár évben és a domborzaton se.
Valamint még nyár végén azt lehetett látni hogy nagyon melegek a tengerek/óceánok ezért rengeteg eső várható ősszel. Ebből se sokat kaptunk, inkább délen mentek ezek a ciklonok, na meg sokszor a sivatagban esett, ami megint csak érdekes :D
Válasz Ares 826 #64423. hozzászólásáraGondolom itt a háború miatt megnövekedett légiforgalomra gondol, az könnyen befolyásolhatja valamilyen mértékben.
Valamint már a vietnámi háborúban is babrálták az időjárást hogy az egyik félnek jobb a másiknak rosszabb legyen, azóta eltelt pár év, ki tudja miket tudnak már művelni.(persze ez csak teória, mi ezt sose tudjuk meg)
Válasz Nagy Péter 40 #64421. hozzászólásáraA háború miatt viszont esni kellene az esőnek, mert a felszabaduló rengeteg por miatt ami bekerül a levegőbe árnyokoló hatásának kellene lennie mint a 2010-es Islandi vulkán hamufelhőjének! azért volt akkor annyi eső mert árnyékolta a földet s nem tudta a nap elpárologtatni a párát a légkörben!
Válasz Gatti #64415. hozzászólásáraSzerintem ketté kell választani egyrészt azt elkell fogadni hogy az hogy a téli hó elmarad és hogy tavasszal se esik annyi mint 2010 előtt az a klímaváltozás eredménye. Lassan de biztosan megyünk abba az irányba hogy a téli feltöltő csapadék elmarad és tavasszal is előfordul hogy 3-4 hétig vagy tovább se esik érdemi csapadék.
Másrészről viszont az hogy az elmúlt 5 évből 4 aszályos az erősen kérdéses számomra hogy természetes.Hogy most az a háború miatt van vagy a jégkármérséklő rendszer miatt vagy a kettő együttesen vagy más oka van az kérdéses.
Ahogy a kolléga bemásolta az elmúlt 1000 évből hány aszályos volt az kb 20.Itt meg az elmúlt 25 évben volt 3 pusztító 2002.2012.2022 és mellette volt még 2021,2024.2025 ami bár nem pusztító de jelentős aszály volt.
Most meg elértünk oda hogy 140-150 mm hiányzik és nagyon gyanús hogy így megyünk bele abba az elmúlt 10-15 éves szokásos verzióba hogy a csapok elzáródnak és jön az hogy hetekig hónapokig nem jön érdemi csapadék és persze a szél az fújni fog.
Kb abba bizhatok hogy 1-2 hónap múlva mikor úszunk valaki visszamásolja ezt nekem
Válasz hasutas1 #64419. hozzászólásáraTehát ha az elmúlt 500 évben, átlag 30 évente volt nagy aszály, akkor most az alföld megint letudta legalább 20 évre?
Ha már semmit sem lehet megvitatni, néhány adat a múltból;
A Tiszán nagyjából 112 db kanyart vágtak le, ezzel közel 500 km-rel lett rövidebb a szakasz.
Azelőtt nagyjából 2 millió hektárt árasztott el csak a Tisza. Nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy azok a mocsaras részek rengeteg vizet tároltak, ami hatalmas párolgás révén némileg enyhíthette az aszályt az Aldöldön.
....
Az 1800-as években is voltak aszályos időszakok, nagyjából 1840-től 1880-as évekig tartott. Természetesen nem minden évben volt aszály, de ebben az időszakból sok feljegyzés van.
Mint pl; 41, 57, 61-67-ig és a 70-es évek vége
1863-ban pl a Fertő-tó teljesen kiszáradt.
És a végén egy kis múlt idézés:
☰
Agroinform.hu
Kezdőlap
Hírek
Szántóföld
A katasztrofális, 1863-as aszály, amikor az emberek az éhhalállal néztek szembe
2022-07-29 14:23:54 / agrofil.hu
Aszályos évek, illetve aszályos periódusok régen is voltak.
Az eddigi legnagyobb hazai aszály 159 éve 1863-ban volt, amikor az Alföld jelentős része terméketlenné vált, és nemcsak a haszonállatok pusztultak el, de éhínség tört ki az emberek között is.
„Ki imádkozni nem tud, menjen a tengerre. Ki sírni nem tud, jöjjön az Alföldre." - jelent meg a drámai mondat a Pesti Hírlap 1863. évi 147. számában - írja az agrofil.hu a cikkében.
Majd így folytatódott Túrkevéről az 1863 június 25-én közölt tudósítás:
„A Nagy-Kúnság, e szép haza egyik dús magtára siralmas helyzetbe jutott. Hogy állanak vetéseink? azon helyzetben, hogy a magot, melyet elvetettünk, alig adják meg ott, hol az illető földbirtokos a szükségtől kényszerítve marhájával le nem etette. Nyomasztó állapot! Százankint hagyták már el házaikat, bezárva azoknak ajtait, betapasztva ablakait, elmenének azokhoz, kikkel egykor mint olyanokkal, kik karavánkint által vonulva helységeinken, megosztották falatjokat - munkát, vagy az irgalom száraz kenyerét keresendők. Százankint jövének ismét viszsza, mert reményeik meghiúsultak. Ki hinné, hogy az, ki búzakenyeret ehetett, most két font kukorica-lisztből készítve magának eledelt, négy-öt gyermekével tengeti naponta életét. "
Ínségeledelek kellettek a túléléshez
Az 1863. évi aszályos esztendőben akkora volt az éhinség, és az élelmiszerhiány, hogy ínségeledeleket kellett az embereknek fogyasztaniuk. A Nagykunságban például megőrölték a búza és a rozs konkolyos ocsúját, majd darált fakéreggel és kukoricacsutkával keverve sütötték meg. Minden zöldet, ami ehető volt összeszegyüjtöttek és megfőztek.
Göcsejben a kenyérlisztbe összeőrölt bükkönyt, lenbugát, hajdinapolyvát, galagonyabogyót, szőlőtörkölyt is kevertek. Az Alföldön a kenyér helyett gyakran fogyasztottak sütőtököt.
aszály
Aszályos évek, illetve aszályos periódusok régen is voltak – fotó: pixabay.com
Tájidegen látványt nyújtanak az aszályos területek
A jelenlegi aszály mértéke történelmi léptékűnek számít. A kárenyhítési rendszerben bejelentett aszálykárral sújtott szántóföldi területek nagysága a becslések szerint elérheti az 1 millió hektárt. Az Alföld középső és déli részén minden barnára van száradva, a földeket méretes repedések szántják keresztül-kasul, megdöbbentő a látvány annak ellenére is, hogy nem friss jelenségről van szó.
Aszályos évek, illetve aszályos periódusok régen is voltak, amelyekről a legszéleskörűbben talán Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon című hidrológiai tanulmányából tájékozódhatunk.
Milyen típusai vannak az aszálynak?
Megkülönböztetnek légköri aszályt, talajaszályt, hidrológiai aszályt és mezőgazdasági aszályt, amelyek azonban gyakran együtt jelentkeznek.
légköri aszály: a sokévi átlagnál lényegesen kevesebb csapadék jellemzi, amihez gyakran társul az átlagot meghaladó hőmérséklet és a levegő alacsony relatív nedvessége.
talajaszály: a talaj nedvességtartalma lecsökken a hasznosítható vízkapacitás töredékére
hidrológiai aszály: a talajvíz és a tavak és a folyók alacsony vízszintje jellemzi
mezőgazdasági aszály: a növények fiziológiai állapotán szemmel látható, a termés mennyiségét jelentősen csökkenti
A legaszályosabb évek a huszadik századig
A szerző a tanulmányban megemlíti a legaszályosabb éveket: 1015, 1022, 1142, 1147, 1276-77, 1363, 1473, 1478-79, 1540, 1585, 1638, 1718, 1790, 1794, 1841, 1857, 1863.
Csak néhány ezek közül:
1022-ben „Oly nagy szárazság volt, hogy a háztetők a legkisebb szikrától tüzet fogtak. Gabona nem termett."
1363-ban „A legszárazabb tél és nyár. Példa nélküli aszály és ennek nyomán támadt terméketlenség. Nagy ínség és éhhalál. A föld népe majd mind éhhalálra jutott."
1473-ban „Rendkívül száraz és meleg nyár, egyike a legforróbbaknak. A Duna annyira elapadt, hogy még Magyarországon is átgázolható volt. Az erdélyi folyók mind elapadtak." Heltai: „Igen nagy aszály vala az esztendőbe, és a törökök általjövének a Száván, és beszáguldának Magyarországba..."
1585-ben: „A szárazság miatt rémítő éhínség, kivált Debrecenben és Erdélyben. Januártól júniusig semmi eső nem esett. A káka és sás gyökerét megőrölték és azt ették. A Hanságban a föld kiégett. Az elhullott állatokat megnyúzták és megették."
Az egyik legkatasztrofálisabb hatású az 1863. évi aszály volt
A 19. század legnagyobb, katasztrofális méretű aszálya 1863-ban alakult ki. Így számolt be erről anno Érkövy Adolf, a károk felmérésére kiküldött királyi biztos a jelentésében:
„Már az 1861-ik esztendő is száraz volt, 1862-ben a szárazság még fokozódott, - ősszel a vetések alá a földet kellően megmunkálni nem lehetett, a tél hótalan, az 1863-iki tavasz kezdete csekély nyirkossága, utóbb a tavasz és a nyár felette aszályos volt"
"A Hajdúságban az őszivetések június végén alig voltak araszni magasságúak, a kalászokban itt ott eg eg szorult szem. Zab, árpa még szomorúbb állapotban; kaszálló, legelő kiaszva telyesen. Debreczen nag kiterjedésű határa szintén ily vigasztalan, kiégett kopárság. Bihar megének déli részében 42 helység határa végkép lesülve. A nag Kunságban Karczag 70 ezer holdas határa mint afrikai sivatag, a tenyészetnek semmi nyoma"
"Heves megye nagy részében az őszi vetésből csak a vető mag, sok helyen ennyi sem várható; tavaszi, legelő, kaszálló semmi. Csanád megye legnagyobb részében az ősziből 1-1,5 mag várható, sok helyen épen semmi; tavaszi, takarmánynak levágva, lelegeltetve, semmi; széna sehol. Csanád megye Csongrád szomorú sorsát osztja. Békés megyében a legjobb termés sem haladta meg a két magot, nagyobb részt semmit sem adott... Külső Szolnok megyében telyes terméketlenség. Temes megyében tíz községben már júliusban telyes ínség volt, 166 község nagy szükségnek nézett elébe. Torontálban alig 10 határban van közepes termés, a többiben rendkívüli terméketlenség. Bács megye egy részében szintén nagy a terméketlenség"
Nem csak a palackozott víz, hanem az ivóvíz kivétel is komoly csökkenést okoz a talajvízben, de az esők és havazások sem a régiek.
Egy biztos a természet ilyet 500 év alatt produkál, mint amit most csinált 3-4-5 év alatt, ez biztosan nem természetes folyamat.
Nálunk az utolsó normális hó 2008 ban volt, emlékszem, mert akkor vettem hómarót, mert a kollégákkal napokon keresztül takarítottuk a kocsik garázs bejáróját hólapátokkal és berágtam ezért.
A nagyfater elmesélése szerint 1942 ben akkora hó volt, hogy a tanyájukat is majdnem teljesen belepte és az istállóba, meg az disznóólba hóban ásott alagutakon jártak ki.
Szegény magyar hadsereg, akkor szenvedett a Don kanyarban az észszázad leghidegebb telében.
Én most tartok a 280 mm nél, ilyen kevés eső még nem volt mióta vezetem a statisztikámat.
2010 táján még dolgoztam az azóta megszüntetett Vízgazdálkodási Társulatoknak és ha jól emlékszem pont 2008 -9 ben volt mindenhol belvíz felénk, majd 2011 ben csak 330 mm esőnk volt és 2012 ben volt az első aszályos év, amikor 5,5 q/Ha kukoricám termett.
Válasz Gatti #64415. hozzászólásáraMegmondták konkrétan:
Több folyik ki, mint ami be.
Aztán ami évközben leesik, azt mindet hasznosítja a növényzet, a talajba nem jut belőle semmi. Tehát: a nagy folyók már a talaj vízkészletéből gyarapodnak, lecsapolva azt.
Egyébként jól mondja Nagy Péter, itt(Tiszántúl) a 2010 es évek után változott meg jelentősen az éghajlat és azóta egyre gyorsabban változik negatív irányba. Ilyen gyorsan szerintem nem természetes a változás, szóval itt már sztem jól elcsesztek mindent. Igaz én csak nagyszüleim idejéből tudok tapasztalattal bírni, de ők hasonló időjárást mondtam mint szüleim. Valahol a 90 es és 2000 es évek között már elkezdett változni kis mértékben de akkor még voltak erős telek, tartósan megmaradó hóréteggel. Szerencsére ekkor voltam gyerek és nagy élmény volt. Aztán amíg középsuliba jártam 2007 ig még voltak tartós őszi esők(több naposak), valamint minden évben álltak a vizek tavasszal a földeken, nálunk már 5-6 éve nem áll. 2010 előtt még simán termeltük a tavaszi árpát és jó eredményekkel, most már csak őszit lehet. Valamint gyerekkoromba a TSZ nek emlékszem rengeteg kukoricája volt több helyen amit nem is locsoltak, mégis jó termések voltak 80% ba. Most már kukoricát se lehet termelni mert nincs csapadék, valamint az alacsony páratartalom miatt nyáron kiég az erős UV be.
Szóval aki legalább 40 éves és régóta gazdálkodik ezen a részen az látja a változást. És a TIsza szabályozásával se lehet jönni mert 100 évig minden jó volt és utána egyik pillanatról a másikra nem. A Tiszába sincs annyi víz már mint régen, nem jön ki a gátig, védekezni se kell. Valamint szerintem az a rengeteg palackozott víz is sokat kiszed a talajból ebbe az országban.
Érdekes hogy mindig azt hangoztatták hogy ebbe az országba nem lesz sose vízhiány és európa országai közül szinte mi száradunk a legjobban.
Válasz .Richard. #64398. hozzászólásáraÍgy lehet a sok euró6os meg elektromos szart eladni. Kíválasztottak minket, és most van hová mutogatni hogy hogyan járnak, ha nem válltoztattnak. Allergiás ember se volt se itt se ott nagyon a bombázásunk előtt. Meg azóta is nyugaton alig pár embert érínt. Nálatok is Pestől délre van dögivel, attól nyugatra északra alig. Egyik allergia tanácsadó mesélte, egy lányát hozzátok hordónak.
Válasz kajszi_71823 #64400. hozzászólásáraInkább örüljél neki, hogy csak annyi.
Nálam tegnap 38, ma 34, és csak a héten összeszámítva 130 plusz van. Tőlem feljebb a hegyekben jóval több volt, ott az utak is lezárva az árvíz miatt. Ma 11-kor már az egyik parcellámból kb fél Ha elöntve. Hozzám az árhullám tetőzése estefelé ér ide, Holnap mehetek megnézni a területet, mennyire lessz elöntve.
És ha netalán tán valamelyik víztározót rányissák az árhullámra, akkor totálisan betesz....
Készíthetem a szivattyút, mehetek napokig leengedni-leszivattyúzni a vizet.
Válasz Ares 826 #64408. hozzászólásáraa parasztnak soha semmi nem jó
Ha esik, az a baj, ha nem, akkor az.
Ha süt a nap és meleg van, akkor az a baj, ha nem, akkor az
Ez mindig is így volt és lesz is, amíg világ a világ.
Még jó, hogy nem tudja mindenki a saját igényeihez igazítani az időjárást.
Na abból lenne nem kicsi baj - még falun belül is!
Válasz Ares 826 #64403. hozzászólásáraHaKajszira gondolsz, azt is tudnodkellene hol lakik, és milyen körülmények közt gazdálkodik!
Nem mindenki az alföldi sivatagban él, és homokon gazdálkodik!
64449 hozzászólás
Válasz tomigan #64448. hozzászólásáraNagy változás jelei nem látszanak, hosszabbtávon sem.
Maradhat az unalmas egyre inkább ködösebb idő, igaz a héten lehet még napsütés, de a hétvége felé záródhat a köd.
És ebben 20.-ig nem nagyon lesz változás.
Akkor a tèl màrciusra èr ide?
Az a ritka kivétel történt, hogy nálunk esett a "legtöbb" eső. A héten már másodszor....
Volt értelme misére menni múlt héten! Sajnos már csak ebben bízhatunk, mert elméleti szakemberből Dunát, Tiszát lehetne rekeszteni, de olyan nincs, aki elkezdené komolyan kezébe venni a dolgokat. Traktoros lyukfúróval nem tudtunk fát ültetni, a Vizet a tájba programban meg visszautasítottak 28 hektár felajánlásomat (mert ásni kellett volna 50 méter árkot...).
7 meg egy kis apró.
Akartunk a héten fát ültetni. A harmadik ásonyomnál a lyukfúrónak is megállt a tudománya. A Kités műszer szerint 30 centi körül vagyunk beázva. Azért pénteken a hungaromet már nyomta a propagandát, hogy már 50 centire is jutott víz, szépek a vetések.
Válasz Nagy Péter 40 #64444. hozzászólásáraDe, igen, a historikus adatok alapján megalapozottabban von le az ember következtetéseket hosszútávra, mint anélkül. Egy alig néhány éves, vagy évtizedes idősorból végképp nem lehet megmondani a következő évtizedek várható trendjét.
De még rövid távon sem megy, igaz ez a historikus adatok alapján sem. Megmondtad volna pl tavaly, hogy idén hűvös lesz a tavasz nagy része és a nyár eleje? Kötve hiszem.
Abból a szempontból igazad van, hogy a múlt alapján nem jósolható meg a jövő. Viszont az akármilyen modellel sem, hogy milyen éghajlat lesz itt a Kárpát-medencében 20-30 év múlva. Ez a sivatag, félsivatag szcenárió egy lehetséges verzió, de igazából ezt senki ember nem tudja.
Ha lehalna a Golf-áramlat, akkor akár az is lehet, hogy egy kis jégkorszak fog ráköszönni Európára a század második felére. Ez egy extrém sok változós kérdéskör, amit nem igazán lehet jól lemodellezni.
Egy föld pólusváltást sem tudunk igazából elképzelni, még kevésbé megmondani, hogy mikor következik be, ha egyáltalán.
A nap 11 éves ciklusának elmélete is dőlni látszik, és lehet, hogy tovább fokozódik még évekig. Ennek sem elhanyagolható a hatása az éghajlatunkra.
Válasz Praetor #64443. hozzászólásáraMert ha érdekelne mi volt régebben akkor levonhatnék messzemenő következtetéseket?
Ez nem így működik.
Az utóbbi évek alapján elgondolkodik az ember hogy merre tart az időjárás.
Most függetlenül attól hogy esetleg az utóbbi években befolyásolják az időjárást azt a változást itt keleten mindenki leszűrte hogy télen egyre inkább nincs,hó a csapadék mennyisége csökken,tavasszal ugyanez figyelhető meg plusz széllel megtoldva.
Ez egybevág azzal amit már 10-20 éve mondanak hogy a klímaváltozás a keleti részre sivatagi körülményeket teremthet a század végére,ami nyílván nem azt jelenti hogy egyik pillanatról a másikra hipp hopp sivatagi állapotok lesznek hanem szépen lassan megyünk afelé és lesznek jobb évek és egyre több rossz év lesz.Én azt látom hogy ezt éljük épp meg.
Rengeteg mindenről lehetne beszélne hogy például kelet felől miért nem jönnek már esők vagy miért akad meg az eső a Duna után vagy hogy jóformán mostanság miért csak a délről érkező esőre lehet számítani.Ezekről Hasutas és Gatti is írt már jó párszor a lényeg hogy rossz a helyzet és pont.
Válasz Nagy Péter 40 #64442. hozzászólásáraHa nem érdekel, hogy régebben mi volt, akkor messzemenő következtetést nem kell levonni a folyamatokból. Azt elfogadom, hogy téged az érdekel, hogy a következő évek mit tartogatnak, ez érthető módon engem is érdekel.
Minden esetre a kevés írásos emlék alapján is azt lehet feltételezni, hogy igen komoly aszályok és aszályos időszakok voltak az országban a folyószabályozás előtt is.
A kevés írásos emlék azért is volt, főleg a régmúltról, mert a tatár és török vész alatt elégett az írásos múltunk nagyon nagy része. De I. István is tartott nagyszabású könyvégetéseket, amikor katolikus hitre igyekezett téríteni az ország népét (nem csak pogányokat, más keresztényeket is). Nem mintha ez utóbbiak jelentős feljegyzéseket tartalmaztak volna az időjárással kapcsolatban, de lehetett akár ilyen információ is bennük.
A legkönnyebben ez a gyűjtés érhető el a történelmi aszályokkal kapcsolatosan (fyi: 265-292 o.): TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS ÉS A KÖZELMÚLT NAGY ASZÁLYAI
Válasz Praetor #64439. hozzászólásáraHol is írtam én ezt hogy nem volt még ilyen aszályos időszak?
Én arról írtam hogy 30 év alatt mennyit változott felénk az időjárás és hogy az utolsó 5-ből 4 év aszályos volt.
Az hogy ezer év alatt mi volt te és hasutas hozta fel.
Elmondtam és elmondom megint ami a ti bemásolt feljegyzéseitekből ami lejön az az hogy olyan rengeteg aszályos időszak nem volt.
Ahogy mondtam is nem érdekel különösképpen mi volt 300-500 vagy 1000 éve.. nekem most kell gazdálkodnom.Azzal az információval nem sokat érek hogy volt olyan év a történelemben hogy nem termett semmi búza meg nem volt mit inniuk a marháknak.
Most ennek örüljek hogy volt már rosszabb valamikor másnak ?
Válasz Gatti #64440. hozzászólásáraOk, a kérdésem hozzád is ugyanaz.
Válasz Nagy Péter 40 #64436. hozzászólására
Így van, hatalmas hülyeség 200-300 évvel összehasonlítani a jelenlegit. Azzal a technológiával egy nagyobb folyótól messzebb lévő részen már lehet az elmúlt pár évben nem nagyon lenne élet a vadakon kívül.
Régen is voltak nagy aszályok de nem ennyi éven keresztül és akkor nem volt ilyen fejlett az infrastruktúra. Sok helyen már évek óta üresek a kutak, ott már sok élet nem lenne azzal a technológiával.
Válasz Nagy Péter 40 #64438. hozzászólásáraAkkor ne egye azzal, hogy ilyen aszályos időszak még nem volt. De volt, sőt, súlyosabb is.
Azzal az állításoddal viszont egyetértek, hogy a jelenlegi valószínűleg nem tisztán természetes folyamat. Sőt, lehet akár szándékolt is...
Válasz Praetor #64437. hozzászólásáraEz igen
Jól értem ha nem történt olyan nálunk hogy 6 hónapig nem esett eső akkor maradjunk csendben?
Válasz Nagy Péter 40 #64436. hozzászólásáraSüketelsz megint. MELYIK ÉVBEN NEM ESETT NÁLAD AZ ESŐ 6 VAGY 9 HÓNAPIG??????
Ha ilyen nem volt, akkor nem kell az okoskodás.
Válasz Praetor #64435. hozzászólásáraAzért ahogy én mesélek a gyerekeimnek hogy milyen volt az időjárás 20-30 éve úgy úgyanúgy nekem is mondja édesapám hogy az ő idejében milyenek voltak.Plusz sokat nem érek azzal hogy mi volt 300 éve nekem a most-tal kell foglalkozni.Azért bizonyos dolgok csak leszűrhetőek.
Elmondtam hogy a mai világban az már nem igazán fordulhat elő mint amit bemásoltál leíratokból.
Éhínség? a világ legtávolabbi pontjáról is idehozzák a kaját ha megfizeted..
Nincs víz a marháknak mert kiszáradt a tó vagy csatorna? Viszel egy itatót meg vizet nekik és megvan oldva.
De hogy feltételesen mondjam ha én a marháim legeltetném és egy gémes kútból vagy csatornából kellett volna itatnom nyáron buktam volna mert ami nem messze van tőlünk régi gémeskút maradványai az fullra ki van száradva, csatornák meg már évek óta.
Válasz Nagy Péter 40 #64432. hozzászólásáraNincs összehasonlítási alapod, mert az ember élete rövid, és a múlt rekonstrukciója, még írásos emlékek mellett is nehéz.
De idéztem a leiratokból pár évet. Nálatok melyik következett be közülük az elmúlt években?
Válasz Ares 826 #64422. hozzászólásáraHa Te is csak eperrel foglalkoznál, neked is lenne ilyentájt több időd irogatni.
Válasz Nagy Péter 40 #64432. hozzászólásáraNyugaton 97től jó pár èv nagyon száraz volt,mint írtam,kutak száradtak ki amik 7mèteresek. Na most. Mivel nem homok van, hanem agyag,igy fèl èv 5milimèteres xsapadèkokkal,meg szeptembertől májusig napsütèssel sem okoz akkora gondot,mint a homokon. Aztán mint írtad,2002ben meg 3ban 4ben volt is nagy hó. Túl kell èlni.
Válasz Praetor #64431. hozzászólásáraAzt összehasonlítani hogy 200-300 évvel ezelőtt annyi búza se termett hogy vetőmagnak elég legyen meg a mostanit összehasonlítani elég meredek szerintem.
Azért annyit csak fejlődtünk hogy ne ugyanaz az eredmény legyen,
Ahogy nyílván éhínség sincs ezen a vidéken mint amiket régebbi leírásokban lehet olvasni 1-1 aszályos év után.
Ahogy nyílván az hogy nem volt víz a marháknak se tud már előfordulni a mai körülmények között.
Az meg hogy ki mit említ meg aszályos évnek szubjektív.
Nekem aki benne volt az elmúlt 5-ből 4-et annak érez ahogy a 2012-es évet is a 2000-es évet is és a 2002 -es évet is bár akkor még kamasz voltam és már csak homályosan emlékszem rá ami miatt lehet hogy igazából 2003 volt.
Szerintem az a tendencia biztosan megfigyelhető hogy egyre gyakoribbak az azályos évek.
Nem kell hozzá régi feljegyzéseket olvasni.
Válasz Nagy Péter 40 #64421. hozzászólásáraAz elmúlt 1000 évből nem 20 volt az aszályos. Többnyire eléggé kivonatosan van megemlítve és csak a legextrémebbek. Ezekkel többnyire mi még nem találkoztunk. Az pl, hogy búzából a vetőmagot sem termette meg a föld (1794, 1841...), ilyen még itt nem történt az elmúlt 15 évben. 2022-ben is 24q-t azért arattam. Abban az évben aratásik 85.9mm esett, igaz sok benne a 1-2, meg a fél mm.
"1585: ...januártól júniusig semmi eső nem esett..."
"1718: ...kilenc hónapig egy csepp eső sem esett..."
"1790: ...kutakból kiapadt a víz, tavak fenékig kiszáradtak, azokat fölszántották és bevetették..."
"1794: ...ivó víz nem volt sehol a marhák számára: a Bucsai Major alatt lévő Berettyó árkában kellet kutakat ásni..."
A "krónikás" a mi elmúlt 5 évünk 4 év aszályából csak a 2022-t említette volna meg. Másoknál meg '22-t nem, hanem mondjuk az ideit.
Meg egyesek azt mondják, hogy ilyen sok aszályos év nem volt. De, pl az 1790-es évek is hasonlóak voltak, mint a mostanik.
Ipolytarnócon meg már a víz az úr.
Válasz Ares 826 #64422. hozzászólásáraNem is vártam tőled többet, ennyire futja.
Válasz hashtag #64420. hozzászólásáraÉn ilyet nem állítottam.
Válasz Gatti #64425. hozzászólásáraHát pont ellenkezőleg.
Ha a Brit szigeteknél anticiklon van akkor nálunk megszűnik a zónális áramlás, meridionálisba vált ami hozzánk északias áramlást jelent.
Ezzel esély van mediterrán ciklonokra.
Ha megnézed a következő 1 hét-10 nap időjárását akkor a nyomási elhelyezkedések alapján a Brit szigeteknél alacsony nyomás uralkodik, nálunk meg inkább magas nyomás. Ennek köszönhetjük majd az egyre inkább ködösebb semmitmondó időt.
Az Azori anticiklon "orrosodása" az döntő ebben a szakaszban. Ezért is "csak" érintőlegesen fognak ránk hatni a ciklon frontjai, néha megélénkülő széllel, kevés csapadékkal.
Válasz szanberg #64417. hozzászólásáraKészüljetek, mert itt az összes patak, az összes csatorna televan.
De a nagyobb gond valahol nyugat európába a brit szigetek környékén keresendő, mert ott van állandóan anticiklon amiatt nem tudnak jönni az erősebb frontok.
Viszont a másik meg hogy általában mindig elhalnak a frontok a duna mentén, ez viszont már itteni gond. Pedig nem változtattunk a folyókon az utóbbi pár évben és a domborzaton se.
Valamint még nyár végén azt lehetett látni hogy nagyon melegek a tengerek/óceánok ezért rengeteg eső várható ősszel. Ebből se sokat kaptunk, inkább délen mentek ezek a ciklonok, na meg sokszor a sivatagban esett, ami megint csak érdekes :D
Válasz Ares 826 #64423. hozzászólásáraGondolom itt a háború miatt megnövekedett légiforgalomra gondol, az könnyen befolyásolhatja valamilyen mértékben.
Valamint már a vietnámi háborúban is babrálták az időjárást hogy az egyik félnek jobb a másiknak rosszabb legyen, azóta eltelt pár év, ki tudja miket tudnak már művelni.(persze ez csak teória, mi ezt sose tudjuk meg)
Válasz Nagy Péter 40 #64421. hozzászólásáraA háború miatt viszont esni kellene az esőnek, mert a felszabaduló rengeteg por miatt ami bekerül a levegőbe árnyokoló hatásának kellene lennie mint a 2010-es Islandi vulkán hamufelhőjének! azért volt akkor annyi eső mert árnyékolta a földet s nem tudta a nap elpárologtatni a párát a légkörben!
Válasz hasutas1 #64419. hozzászólásáraNeked aztán van időd írogatni!
Válasz Gatti #64415. hozzászólásáraSzerintem ketté kell választani egyrészt azt elkell fogadni hogy az hogy a téli hó elmarad és hogy tavasszal se esik annyi mint 2010 előtt az a klímaváltozás eredménye. Lassan de biztosan megyünk abba az irányba hogy a téli feltöltő csapadék elmarad és tavasszal is előfordul hogy 3-4 hétig vagy tovább se esik érdemi csapadék.
Másrészről viszont az hogy az elmúlt 5 évből 4 aszályos az erősen kérdéses számomra hogy természetes.Hogy most az a háború miatt van vagy a jégkármérséklő rendszer miatt vagy a kettő együttesen vagy más oka van az kérdéses.
Ahogy a kolléga bemásolta az elmúlt 1000 évből hány aszályos volt az kb 20.Itt meg az elmúlt 25 évben volt 3 pusztító 2002.2012.2022 és mellette volt még 2021,2024.2025 ami bár nem pusztító de jelentős aszály volt.
Most meg elértünk oda hogy 140-150 mm hiányzik és nagyon gyanús hogy így megyünk bele abba az elmúlt 10-15 éves szokásos verzióba hogy a csapok elzáródnak és jön az hogy hetekig hónapokig nem jön érdemi csapadék és persze a szél az fújni fog.
Kb abba bizhatok hogy 1-2 hónap múlva mikor úszunk valaki visszamásolja ezt nekem
Válasz hasutas1 #64419. hozzászólásáraTehát ha az elmúlt 500 évben, átlag 30 évente volt nagy aszály, akkor most az alföld megint letudta legalább 20 évre?
Ha már semmit sem lehet megvitatni, néhány adat a múltból;
A Tiszán nagyjából 112 db kanyart vágtak le, ezzel közel 500 km-rel lett rövidebb a szakasz.
Azelőtt nagyjából 2 millió hektárt árasztott el csak a Tisza. Nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy azok a mocsaras részek rengeteg vizet tároltak, ami hatalmas párolgás révén némileg enyhíthette az aszályt az Aldöldön.
....
Az 1800-as években is voltak aszályos időszakok, nagyjából 1840-től 1880-as évekig tartott. Természetesen nem minden évben volt aszály, de ebben az időszakból sok feljegyzés van.
Mint pl; 41, 57, 61-67-ig és a 70-es évek vége
1863-ban pl a Fertő-tó teljesen kiszáradt.
És a végén egy kis múlt idézés:
☰
Agroinform.hu
Kezdőlap
Hírek
Szántóföld
A katasztrofális, 1863-as aszály, amikor az emberek az éhhalállal néztek szembe
2022-07-29 14:23:54 / agrofil.hu
Aszályos évek, illetve aszályos periódusok régen is voltak.
Az eddigi legnagyobb hazai aszály 159 éve 1863-ban volt, amikor az Alföld jelentős része terméketlenné vált, és nemcsak a haszonállatok pusztultak el, de éhínség tört ki az emberek között is.
„Ki imádkozni nem tud, menjen a tengerre. Ki sírni nem tud, jöjjön az Alföldre." - jelent meg a drámai mondat a Pesti Hírlap 1863. évi 147. számában - írja az agrofil.hu a cikkében.
Majd így folytatódott Túrkevéről az 1863 június 25-én közölt tudósítás:
„A Nagy-Kúnság, e szép haza egyik dús magtára siralmas helyzetbe jutott. Hogy állanak vetéseink? azon helyzetben, hogy a magot, melyet elvetettünk, alig adják meg ott, hol az illető földbirtokos a szükségtől kényszerítve marhájával le nem etette. Nyomasztó állapot! Százankint hagyták már el házaikat, bezárva azoknak ajtait, betapasztva ablakait, elmenének azokhoz, kikkel egykor mint olyanokkal, kik karavánkint által vonulva helységeinken, megosztották falatjokat - munkát, vagy az irgalom száraz kenyerét keresendők. Százankint jövének ismét viszsza, mert reményeik meghiúsultak. Ki hinné, hogy az, ki búzakenyeret ehetett, most két font kukorica-lisztből készítve magának eledelt, négy-öt gyermekével tengeti naponta életét. "
Ínségeledelek kellettek a túléléshez
Az 1863. évi aszályos esztendőben akkora volt az éhinség, és az élelmiszerhiány, hogy ínségeledeleket kellett az embereknek fogyasztaniuk. A Nagykunságban például megőrölték a búza és a rozs konkolyos ocsúját, majd darált fakéreggel és kukoricacsutkával keverve sütötték meg. Minden zöldet, ami ehető volt összeszegyüjtöttek és megfőztek.
Göcsejben a kenyérlisztbe összeőrölt bükkönyt, lenbugát, hajdinapolyvát, galagonyabogyót, szőlőtörkölyt is kevertek. Az Alföldön a kenyér helyett gyakran fogyasztottak sütőtököt.
aszály
Aszályos évek, illetve aszályos periódusok régen is voltak – fotó: pixabay.com
Tájidegen látványt nyújtanak az aszályos területek
A jelenlegi aszály mértéke történelmi léptékűnek számít. A kárenyhítési rendszerben bejelentett aszálykárral sújtott szántóföldi területek nagysága a becslések szerint elérheti az 1 millió hektárt. Az Alföld középső és déli részén minden barnára van száradva, a földeket méretes repedések szántják keresztül-kasul, megdöbbentő a látvány annak ellenére is, hogy nem friss jelenségről van szó.
Aszályos évek, illetve aszályos periódusok régen is voltak, amelyekről a legszéleskörűbben talán Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon című hidrológiai tanulmányából tájékozódhatunk.
Milyen típusai vannak az aszálynak?
Megkülönböztetnek légköri aszályt, talajaszályt, hidrológiai aszályt és mezőgazdasági aszályt, amelyek azonban gyakran együtt jelentkeznek.
légköri aszály: a sokévi átlagnál lényegesen kevesebb csapadék jellemzi, amihez gyakran társul az átlagot meghaladó hőmérséklet és a levegő alacsony relatív nedvessége.
talajaszály: a talaj nedvességtartalma lecsökken a hasznosítható vízkapacitás töredékére
hidrológiai aszály: a talajvíz és a tavak és a folyók alacsony vízszintje jellemzi
mezőgazdasági aszály: a növények fiziológiai állapotán szemmel látható, a termés mennyiségét jelentősen csökkenti
A legaszályosabb évek a huszadik századig
A szerző a tanulmányban megemlíti a legaszályosabb éveket: 1015, 1022, 1142, 1147, 1276-77, 1363, 1473, 1478-79, 1540, 1585, 1638, 1718, 1790, 1794, 1841, 1857, 1863.
Csak néhány ezek közül:
1022-ben „Oly nagy szárazság volt, hogy a háztetők a legkisebb szikrától tüzet fogtak. Gabona nem termett."
1363-ban „A legszárazabb tél és nyár. Példa nélküli aszály és ennek nyomán támadt terméketlenség. Nagy ínség és éhhalál. A föld népe majd mind éhhalálra jutott."
1473-ban „Rendkívül száraz és meleg nyár, egyike a legforróbbaknak. A Duna annyira elapadt, hogy még Magyarországon is átgázolható volt. Az erdélyi folyók mind elapadtak." Heltai: „Igen nagy aszály vala az esztendőbe, és a törökök általjövének a Száván, és beszáguldának Magyarországba..."
1585-ben: „A szárazság miatt rémítő éhínség, kivált Debrecenben és Erdélyben. Januártól júniusig semmi eső nem esett. A káka és sás gyökerét megőrölték és azt ették. A Hanságban a föld kiégett. Az elhullott állatokat megnyúzták és megették."
Az egyik legkatasztrofálisabb hatású az 1863. évi aszály volt
A 19. század legnagyobb, katasztrofális méretű aszálya 1863-ban alakult ki. Így számolt be erről anno Érkövy Adolf, a károk felmérésére kiküldött királyi biztos a jelentésében:
„Már az 1861-ik esztendő is száraz volt, 1862-ben a szárazság még fokozódott, - ősszel a vetések alá a földet kellően megmunkálni nem lehetett, a tél hótalan, az 1863-iki tavasz kezdete csekély nyirkossága, utóbb a tavasz és a nyár felette aszályos volt"
"A Hajdúságban az őszivetések június végén alig voltak araszni magasságúak, a kalászokban itt ott eg eg szorult szem. Zab, árpa még szomorúbb állapotban; kaszálló, legelő kiaszva telyesen. Debreczen nag kiterjedésű határa szintén ily vigasztalan, kiégett kopárság. Bihar megének déli részében 42 helység határa végkép lesülve. A nag Kunságban Karczag 70 ezer holdas határa mint afrikai sivatag, a tenyészetnek semmi nyoma"
"Heves megye nagy részében az őszi vetésből csak a vető mag, sok helyen ennyi sem várható; tavaszi, legelő, kaszálló semmi. Csanád megye legnagyobb részében az ősziből 1-1,5 mag várható, sok helyen épen semmi; tavaszi, takarmánynak levágva, lelegeltetve, semmi; széna sehol. Csanád megye Csongrád szomorú sorsát osztja. Békés megyében a legjobb termés sem haladta meg a két magot, nagyobb részt semmit sem adott... Külső Szolnok megyében telyes terméketlenség. Temes megyében tíz községben már júliusban telyes ínség volt, 166 község nagy szükségnek nézett elébe. Torontálban alig 10 határban van közepes termés, a többiben rendkívüli terméketlenség. Bács megye egy részében szintén nagy a terméketlenség"
Válasz Gatti #64415. hozzászólásáraÜdv!
Nem csak a palackozott víz, hanem az ivóvíz kivétel is komoly csökkenést okoz a talajvízben, de az esők és havazások sem a régiek.
Egy biztos a természet ilyet 500 év alatt produkál, mint amit most csinált 3-4-5 év alatt, ez biztosan nem természetes folyamat.
Nálunk az utolsó normális hó 2008 ban volt, emlékszem, mert akkor vettem hómarót, mert a kollégákkal napokon keresztül takarítottuk a kocsik garázs bejáróját hólapátokkal és berágtam ezért.
A nagyfater elmesélése szerint 1942 ben akkora hó volt, hogy a tanyájukat is majdnem teljesen belepte és az istállóba, meg az disznóólba hóban ásott alagutakon jártak ki.
Szegény magyar hadsereg, akkor szenvedett a Don kanyarban az észszázad leghidegebb telében.
Én most tartok a 280 mm nél, ilyen kevés eső még nem volt mióta vezetem a statisztikámat.
2010 táján még dolgoztam az azóta megszüntetett Vízgazdálkodási Társulatoknak és ha jól emlékszem pont 2008 -9 ben volt mindenhol belvíz felénk, majd 2011 ben csak 330 mm esőnk volt és 2012 ben volt az első aszályos év, amikor 5,5 q/Ha kukoricám termett.
Válasz Sk Laci #64411. hozzászólásáraMár itt is kijött a medréből a Bódva! Küldte is az Ékövízig, hogy árhullám jön.
Válasz Gatti #64415. hozzászólásáraMegmondták konkrétan:
Több folyik ki, mint ami be.
Aztán ami évközben leesik, azt mindet hasznosítja a növényzet, a talajba nem jut belőle semmi. Tehát: a nagy folyók már a talaj vízkészletéből gyarapodnak, lecsapolva azt.
Egyébként jól mondja Nagy Péter, itt(Tiszántúl) a 2010 es évek után változott meg jelentősen az éghajlat és azóta egyre gyorsabban változik negatív irányba. Ilyen gyorsan szerintem nem természetes a változás, szóval itt már sztem jól elcsesztek mindent. Igaz én csak nagyszüleim idejéből tudok tapasztalattal bírni, de ők hasonló időjárást mondtam mint szüleim. Valahol a 90 es és 2000 es évek között már elkezdett változni kis mértékben de akkor még voltak erős telek, tartósan megmaradó hóréteggel. Szerencsére ekkor voltam gyerek és nagy élmény volt. Aztán amíg középsuliba jártam 2007 ig még voltak tartós őszi esők(több naposak), valamint minden évben álltak a vizek tavasszal a földeken, nálunk már 5-6 éve nem áll. 2010 előtt még simán termeltük a tavaszi árpát és jó eredményekkel, most már csak őszit lehet. Valamint gyerekkoromba a TSZ nek emlékszem rengeteg kukoricája volt több helyen amit nem is locsoltak, mégis jó termések voltak 80% ba. Most már kukoricát se lehet termelni mert nincs csapadék, valamint az alacsony páratartalom miatt nyáron kiég az erős UV be.
Szóval aki legalább 40 éves és régóta gazdálkodik ezen a részen az látja a változást. És a TIsza szabályozásával se lehet jönni mert 100 évig minden jó volt és utána egyik pillanatról a másikra nem. A Tiszába sincs annyi víz már mint régen, nem jön ki a gátig, védekezni se kell. Valamint szerintem az a rengeteg palackozott víz is sokat kiszed a talajból ebbe az országban.
Érdekes hogy mindig azt hangoztatták hogy ebbe az országba nem lesz sose vízhiány és európa országai közül szinte mi száradunk a legjobban.
Válasz Sk Laci #64411. hozzászólásáraNálunk az elmúlt másfél hét alatt esett összesen 22 mm. Már csak 140 mm a hiány!
Válasz .Richard. #64398. hozzászólásáraÍgy lehet a sok euró6os meg elektromos szart eladni. Kíválasztottak minket, és most van hová mutogatni hogy hogyan járnak, ha nem válltoztattnak. Allergiás ember se volt se itt se ott nagyon a bombázásunk előtt. Meg azóta is nyugaton alig pár embert érínt. Nálatok is Pestől délre van dögivel, attól nyugatra északra alig. Egyik allergia tanácsadó mesélte, egy lányát hozzátok hordónak.
Válasz kajszi_71823 #64400. hozzászólásáraInkább örüljél neki, hogy csak annyi.
Nálam tegnap 38, ma 34, és csak a héten összeszámítva 130 plusz van. Tőlem feljebb a hegyekben jóval több volt, ott az utak is lezárva az árvíz miatt. Ma 11-kor már az egyik parcellámból kb fél Ha elöntve. Hozzám az árhullám tetőzése estefelé ér ide, Holnap mehetek megnézni a területet, mennyire lessz elöntve.
És ha netalán tán valamelyik víztározót rányissák az árhullámra, akkor totálisan betesz....
Készíthetem a szivattyút, mehetek napokig leengedni-leszivattyúzni a vizet.
Válasz SzikiSzokeveny #64406. hozzászólásáraNálunk meg egy kis szutyakolás, talán fél mili,mi már egy kicsit átléptük a 300mm
Válasz Ares 826 #64408. hozzászólásáraa parasztnak soha semmi nem jó
Ha esik, az a baj, ha nem, akkor az.
Ha süt a nap és meleg van, akkor az a baj, ha nem, akkor az
Ez mindig is így volt és lesz is, amíg világ a világ.
Még jó, hogy nem tudja mindenki a saját igényeihez igazítani az időjárást.
Na abból lenne nem kicsi baj - még falun belül is!
Válasz rtamas1976 #64405. hozzászólásáraNem arra, csak úgy általánosságba írtam az egészet!
Válasz rtamas1976 #64405. hozzászólásáraNemis kértem én még esőt itt a fórumon.
Újabb 1mm. Hajnalban elértük a 250et.
Válasz Ares 826 #64403. hozzászólásáraHaKajszira gondolsz, azt is tudnodkellene hol lakik, és milyen körülmények közt gazdálkodik!
Nem mindenki az alföldi sivatagban él, és homokon gazdálkodik!
Válasz kajszi_71823 #64400. hozzászólásáraIde elfért volna. Nehezen akar beázni 30cm-ig.
Eddig nem volt víz az volt a baj most meg esik sokat az a baj!! Hát az Isten sem tud már rajtunk gazdákon eligazodni!
Válasz $HMP$ #64401. hozzászólásáraHát, mivel kerülgeti az ember a tócsákat, messziről nézve lehet, hogy táncnak tűnik.
Válasz kajszi_71823 #64400. hozzászólásáraÖrülj tancolj hogy nem 60 mint foljebb
29 ma.
Púp a hátunkra.