Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak650 FtEUR395.1 FtUSD371.06 FtCHF408.5 FtGBP461.47 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
senki nem gondolja azt és senki nincs a dunántúli gazdák ellen, pusztán a jéger ellen és azok ellen akik üzemeltetik.
jelen pillanatban annyi baj van csak a dunántúliakkal, hogy be vannak szarva egy kis jégtől ami maximum 15 évente csinál egy kis kárt, amit kifizet a biztosító dalolva.
namost ez lóf.asz a jelenlegi aszályos kelethez képest, amit nem tudnak ott még csak felfogni sem...
szerintem ti marhára rossz fele kiabáltok!
tényleg azt gondoljátok, hogy a dunántúlon minden gazdaság udvarán áll egy ilyen vacak, aztán ha jön valami felhő, akkor nyomják ész nélkül?
Jó esetben kb tudunk róla, hogy hol van a környéken....kb ennyi köze van hozzá a hozzátok hasonló gazdálkodónak....
Azonkívül a döntéshozókat legkevésbé érdekli, hogy konkrétan mennyi fog teremni a földeken...
ha a biztosítóknak spórolnak pár milliárdot már mehet a dolog, és az ő adataikból gyártják a statisztikát!
konkrétan kaposváron egy autókereskedés udvarán egy hónapja (kb 5000m2) 70 autót vert szarrá a jég, és ez csak egy szaros kereskedés vidéken, szóval ez ügyben lehet hogy a kecskeméti csillagos gyár nagyobb súllyal szerepel az üzemeltetési kérdésekben, mint a fél alföld mezőgazdasága!
de hergeljétek egymást nyugodtan, ha jól esik.
Na pont ezt akartam mondani, h ha nem lenne ez a jégelhárítósdi, akkor lehet lenne 1x jég, és lenne áztató eső is. Persze kell a bánatnak a jég, de eső nélkül nincs semmi. Valamelyik évbe megkent minket a jég. Na mondom gatya mindennek. Jobb volt a kukorica termés, mint vártam, ahhoz képest, hogy a jég hogy szétcibálta a leveleit. Persze, ha letarol, akkor tényleg reszelő
Nyilván néha előfordulhat, nincs ebben semmi extra. Eddig mindig sikerült túlélni őket...ellenben amit kelettel csinálnak az rosszabb a jégnél is, itt nincs esélyed.
Sajnos erről nem találtam infót, lehet a klíma változáshoz van köze, megváltoztak az áramlások. De ha bele gondolsz jó pár éven nem voltak több napos esők amik dél nyugat felől jöttek.
Viszont jövőhéten új hőhullám érkezhet ami durvább lehet mint a legutóbbi. 40 fok körüli hőmérsékletek lehetnek vagy több. Ami aggasztó hogy 1-2 modell 20-21 re a tiszántúlra nappal 10, reggel 25 százalékos páratartalmat számol ami szinte semmi és könnyen elszaradhat a maradék növényzet. De ez még messzebb van hátha változik.
Hogy a picsába lehet, hogy valamelyik nap is olyan sötét felhők voltak az égen, mint az aszfalt, és nem esett belőle semmi? Ma reggel is tegnap reggel is full felhő, és 1 csepp sem esett!
Válasz Gandhy #52121. hozzászólására
Engem nem az bánt, hogy máshol esik (oda is kell). Hanem az, hogy nálam nem. És ha kicsinálom magam miatta, attól még nem lesz eső!
Én már elengedtem a kukoricát, napra meg még fekete ló.
Ez van, ezt dobta a gép
Egy részével tisztába voltam, valamint a napokban olvastam is róla onnan is szedtem infókat.
De sajnos arról már tavaly olvastam hogy az Izlandi csigagyár egyre inaktívabb. :/
nem akarom a véreteket szívni, én is ismerem azt az őrületspirált, amikor elmarad egy egész nyárra az eső, de valaki kérte az infót, ezért osztottam meg
Valamint még azzal kiegészítve hogy az utóbbi években megfigyelhető volt hogy egyre gyengébb az Izlandi csigagyár, már pedig ha valami megváltozott és ilyen gyenge marad vagy nem is lesz akkor búcsút mondhatunk a déli áramlásoknak. Akkor pedig az ország keleti része alkalmatlan lesz a termesztésre. De reméljük nem így lesz. Az viszont biztos hogy ritka mostanság a dél nyugati áramlás, amikből nagy esőket kaptunk.
Szerintem egyébként a fő oka a nagy aszálynak az hogy az Azori anticiklonális központ kiterjedése befolyásolja negatívan a mediterránium időjárását. Az izlandi csigagyár hanyatlásához is ennek van köze. Minél erősebb a nyugati partokon túli anticiklonális erősödés, annál gyengébb az izlandi ciklonképződési aktivitás, aminek vonzata a a Földközi térségben képződő ciklonok képződésének hiánya. A mi térségünk is a mediterránium szélén helyezkedik el. Az ország DK-i 2/3-a, az éves csapadék több mint felét a problémamentes időszakokban a mediterránuimból kapta. A nyugati frontok mindig is az ország ÉNY-i 2/3-át, felét érték el DK felé egyre csökkenő mértékben.
A tiszántúli sok csapadék soha nem az ÉNY-i frontokból származott, még akkor sem, amikor az izlandi ciklongyár erős és sorozatos ciklonokat termelt, hanem a másodlagos mediterrán ciklongyárból amik pont az elsődleges izlandi ciklongyár frontjainak újszülöttei.
Most, manapság még inkább messzebbről származnak a felénk tartó ciklonok, a grönlandi kontinens túloldaláról, a Baffin-öböl, vagy a Labrador-félsziget térségéből. Kisebb energiával érkeznek onnan és az Azori térségben is a masszív irányítóközpontok egyre gyakoribbak, erősebbek és uralkodnak. A messziről érkező, az izlandi ciklonokhoz képest a gyengébb ciklonok kevésbé tudnak behatolni Európa belsejébe. Az ukránoktól kezdve keletre nincs gond, mivel ők már, az Azori térségtől távolabbi, más, ciklongenezist produkáló helyekről fogadhatják az érkező ciklonokat. Ott már nem szól bele az erős Azori felőoszlató anticiklon. Onnan ugyanúgy a ciklonok sodródása DK felé tart, amibe a Kárpáton túli területek beleesnek, mi és a mediterránium már kiesnek belőle. Ennek fő oka az Azori masszív anticiklonok megszaporodása és tartósságuk az oka.
De hogy ennek mikor lesz már vége az nagy rejtély, talán hasutas adhat rá választ ha jobban bele ássa magát
Ugyan ez képekben. Szerintem remekül látszik, hogy a határon belül szarrá foszlik minden ahogy eléri a Duna vonalát, míg határon kívül fennmarad a felhőrendszer, halad és sokkal kevésbé gyengül. Vagyis a nyugati határnál elkezdik kínálni a szar jodiddal és mire elérné a Dunát, mindent le is dob.
A tájékoztatásra visszatérve, 30%-os valószínűségnél elkezdik. Valahogy mostanába 80%-os valószínűség mellett se esik eső, akkor mi a kurva anyja miatt kell baszogatni az égboltot egy 30%-os tipp esetén???? Ez semmi más, mint az időjárás saját kényük szerinti baszogatása és saját javukra fordítása.
Nem tudom erről volt e már szó de a háború óta az északról délre és a délről északra haladó repülők kikerülik Ukrajnát, kb.az Alföld felett húznak el. Mi van ha a sok utasszállító repülő befolyásolja a felhőképződést???
Válasz kukaccsosz #52094. hozzászólására
Nem régen még arról cikkezett néhány újság, hogy jaj, jaj, jaj, kiszárad a Balaton. Ezt akkor se értettem (persze másról van szó, tudom kik irkálnak ilyeneket és miért) azóta meg plán nem.
Itt is hallottam 10q búzát valamint 5q durumbuzat. A mi buzanak ezek szerint igen jó volt a 35q val műtrágya nélkül. Lehet az volt a szerencséje hogy nem kapott.
Lehetséges lenne, hogy a jégkár elhárítók + a repülők által húzott széles, hosszú csíkok + a HAARP rendszer összefügg, és együttesen ezt használják az Alföld felett is az időjárás kontrollra?
"Az időjárás befolyásolása
Kezdetben a HAARP célja a kommunikációs kutatás volt. Legalábbis a nyilvánosság felé ezt kommunikálták a projectben részt vevők. Azonban a rendszer módot nyújt a légkör, azon keresztül pedig az időjárás befolyásolására. A HAARP célja mára már nem titkoltan a ballisztikus rakéták megsemmisítése, valamint az időjárás kontrollálásának lehetősége.
Dr. Rosalie Bertel (a Nemzetközi Közegészségügy Intézet elnöke) a HAARP-ról: „Gigantikus fűtőberendezés, hatalmas károkat képes okozni az ionoszférában, nemcsak egyszerűen lyukakat üthet bele, hanem, annak felhasítása révén, a Föld egyes területeit hosszú időn át is képes kitenni a bolygónkat bombázó halálos erejű kozmikus sugárzásnak.”
Az ELF (Extremely Low Frequency) extrém alacsony radarjelek segítségével légköri zavarokat képesek kiváltani, ami hirtelen klímaváltozáshoz vezethet. Ez pedig azt jelenti, hogy a HAARP képes az amerikai katonai körök szolgálatában szelektíven megváltoztatni a „barátságtalan nemzetek” éghajlatát, vagy „megrendítő helyzetbe” hozni őket gazdasági destabilizálásukkal.
Szerkezeti felépítésének köszönhetően képes teljes régiók mezőgazdasági és gazdasági rendszerének teljes tönkretételére. Továbbá képes a viharok erejének megnövelésre, a magas légkörben kiszórt anyagok (ezüst-jodid, szárazjég, stb.) révén pedig aszályok és áradások kiváltására a megcélzott területen."
https://magyartudat.com/a-haarp-projekt.../...
2 perc, 2mm.
Úgy hogy szinte itt alakult ki a semmiből felettünk. Pont mint tegnap,
mikor annyira felettük alakult ki, hogy itt nem is esett belőle, csak a dörgést hallottuk távolodni. És a radaron néztem, milyen szépen kifejlődőtt (abból ázott meg tegnap GREVEN szaktárs is)
Igen, titokban mindig reménykedem de semmi. Utolsó több mm eső itt május elején volt azóta szinte semmi. Attól félek az ősz is szívás lesz talajmunka és vetés szempontból és ez rányomja a bélyegét a köv szezonra is.
nem baszogatásból kérdezem, de leírja e vki hogy a dunántúlon mennyi eső volt ma, mert az alföldön semmi, még azt a qrva szombati reményt is levette nullára.
59541 hozzászólás
Válasz Batka #52139. hozzászólására
senki nem gondolja azt és senki nincs a dunántúli gazdák ellen, pusztán a jéger ellen és azok ellen akik üzemeltetik.
jelen pillanatban annyi baj van csak a dunántúliakkal, hogy be vannak szarva egy kis jégtől ami maximum 15 évente csinál egy kis kárt, amit kifizet a biztosító dalolva.
namost ez lóf.asz a jelenlegi aszályos kelethez képest, amit nem tudnak ott még csak felfogni sem...
MIÉRT permeteznek ezek? - (WHY in the World are They Spraying)
https://www.youtube.com/watch?v=SXq5KiWeOnc
Válasz Blasi_ #52133. hozzászólására
szerintem ti marhára rossz fele kiabáltok!
tényleg azt gondoljátok, hogy a dunántúlon minden gazdaság udvarán áll egy ilyen vacak, aztán ha jön valami felhő, akkor nyomják ész nélkül?
Jó esetben kb tudunk róla, hogy hol van a környéken....kb ennyi köze van hozzá a hozzátok hasonló gazdálkodónak....
Azonkívül a döntéshozókat legkevésbé érdekli, hogy konkrétan mennyi fog teremni a földeken...
ha a biztosítóknak spórolnak pár milliárdot már mehet a dolog, és az ő adataikból gyártják a statisztikát!
konkrétan kaposváron egy autókereskedés udvarán egy hónapja (kb 5000m2) 70 autót vert szarrá a jég, és ez csak egy szaros kereskedés vidéken, szóval ez ügyben lehet hogy a kecskeméti csillagos gyár nagyobb súllyal szerepel az üzemeltetési kérdésekben, mint a fél alföld mezőgazdasága!
de hergeljétek egymást nyugodtan, ha jól esik.
Válasz Bekre Pál #52137. hozzászólására
5-6 éve volt Szombathelyen egy, ami elkapott, 400 ezerért pöckölte vissza a az autón a gödröket a horpadásjavító szaki
Válasz Gatti #52134. hozzászólására
2011-ben vettem házat, a polikarbonát féltető a melléképületen nagyalma méretű lyukakkal volt tele-nem a bagzó macskák rágták ki.
Válasz cross #52135. hozzászólására
Erről írtam korábban. Nagyon alacsony lenne a páratartalom aminek hatására nagyon feltudna melegedni a levegő. De reméljük nem így lesz.
GFS nem szarozik, berakta a 40-45 fokot. Ezt még a nyugatiak is megsínylenék rendesen. Szolidaritásból ott is szétégne minden.
Azért ez is durva, én meg csak a 30 as éveim közepét taposom de ilyenekre nem emlékszem, idősebbek esetleg? Régen is voltak ilyen jegek?
Válasz GREVEN #52132. hozzászólására
Ez egyszerű emberi mohóság: még-még-még...csak az enyém legyen, többiek (jelen esetben kelet) nem számítanak.
Válasz Blasi_ #52128. hozzászólására
De mi a faszért lövik ki belőle, ha után a még nem tudják hova tenni a vizet?
Itt 50-70 mm egyszerre fel se tünne.
Ott meg megy a rinya hogy nem győzik az árkok meg lassan nehezíti majd az aratás.
Telhetetlenség felső fokon.
Válasz Blasi_ #52130. hozzászólására
Na pont ezt akartam mondani, h ha nem lenne ez a jégelhárítósdi, akkor lehet lenne 1x jég, és lenne áztató eső is. Persze kell a bánatnak a jég, de eső nélkül nincs semmi. Valamelyik évbe megkent minket a jég. Na mondom gatya mindennek. Jobb volt a kukorica termés, mint vártam, ahhoz képest, hogy a jég hogy szétcibálta a leveleit. Persze, ha letarol, akkor tényleg reszelő
Válasz gandalfcappy #52129. hozzászólására
Nyilván néha előfordulhat, nincs ebben semmi extra. Eddig mindig sikerült túlélni őket...ellenben amit kelettel csinálnak az rosszabb a jégnél is, itt nincs esélyed.
Válasz Blasi_ #52128. hozzászólására
És abba az időbe is sürün voltak taroló jégesők, amokor még napokig tartó áztató esőcskék voltak?
Válasz GREVEN #52115. hozzászólására
Egyszerű a magyarázat: nyugaton persze, hogy lövik...köszönik szépen remekül vannak így, kelet meg forduljon fel.
Válasz Gabi 07 #52125. hozzászólására
Sajnos erről nem találtam infót, lehet a klíma változáshoz van köze, megváltoztak az áramlások. De ha bele gondolsz jó pár éven nem voltak több napos esők amik dél nyugat felől jöttek.
Viszont jövőhéten új hőhullám érkezhet ami durvább lehet mint a legutóbbi. 40 fok körüli hőmérsékletek lehetnek vagy több. Ami aggasztó hogy 1-2 modell 20-21 re a tiszántúlra nappal 10, reggel 25 százalékos páratartalmat számol ami szinte semmi és könnyen elszaradhat a maradék növényzet. De ez még messzebb van hátha változik.
Hogy a picsába lehet, hogy valamelyik nap is olyan sötét felhők voltak az égen, mint az aszfalt, és nem esett belőle semmi? Ma reggel is tegnap reggel is full felhő, és 1 csepp sem esett!
Válasz Gatti #52123. hozzászólására
És az Izlandi csigagyár renyhülése vajon mire vezethető vissza.
Arról nem írnak valamit?
Válasz Gandhy #52121. hozzászólására
Engem nem az bánt, hogy máshol esik (oda is kell). Hanem az, hogy nálam nem. És ha kicsinálom magam miatta, attól még nem lesz eső!
Én már elengedtem a kukoricát, napra meg még fekete ló.
Ez van, ezt dobta a gép
Válasz Gabi 07 #52122. hozzászólására
Egy részével tisztába voltam, valamint a napokban olvastam is róla onnan is szedtem infókat.
De sajnos arról már tavaly olvastam hogy az Izlandi csigagyár egyre inaktívabb. :/
Válasz Gatti #52116. hozzászólására
Hú, ez nagyon tudományos!
Mikor lettél meteorológus guru?
Válasz Gabi 07 #52118. hozzászólására
nem akarom a véreteket szívni, én is ismerem azt az őrületspirált, amikor elmarad egy egész nyárra az eső, de valaki kérte az infót, ezért osztottam meg
Válasz Gatti #52116. hozzászólására
Valamint még azzal kiegészítve hogy az utóbbi években megfigyelhető volt hogy egyre gyengébb az Izlandi csigagyár, már pedig ha valami megváltozott és ilyen gyenge marad vagy nem is lesz akkor búcsút mondhatunk a déli áramlásoknak. Akkor pedig az ország keleti része alkalmatlan lesz a termesztésre. De reméljük nem így lesz. Az viszont biztos hogy ritka mostanság a dél nyugati áramlás, amikből nagy esőket kaptunk.
Válasz Attikaa #52113. hozzászólására
Szia szerintünk is ez a probléma,2020 koronavírus nem jártak a repcsik volt is eső!!!!
Válasz Gandhy #52111. hozzászólására
Még egy lépés hogy a kapásokkal túlszárnyald a "sztenderd évet"
Sárgul mááár a kukorica szár!!! Ejj de messza van innen kolozsvár!!!! Zsàmoooooo
Szerintem egyébként a fő oka a nagy aszálynak az hogy az Azori anticiklonális központ kiterjedése befolyásolja negatívan a mediterránium időjárását. Az izlandi csigagyár hanyatlásához is ennek van köze. Minél erősebb a nyugati partokon túli anticiklonális erősödés, annál gyengébb az izlandi ciklonképződési aktivitás, aminek vonzata a a Földközi térségben képződő ciklonok képződésének hiánya. A mi térségünk is a mediterránium szélén helyezkedik el. Az ország DK-i 2/3-a, az éves csapadék több mint felét a problémamentes időszakokban a mediterránuimból kapta. A nyugati frontok mindig is az ország ÉNY-i 2/3-át, felét érték el DK felé egyre csökkenő mértékben.
A tiszántúli sok csapadék soha nem az ÉNY-i frontokból származott, még akkor sem, amikor az izlandi ciklongyár erős és sorozatos ciklonokat termelt, hanem a másodlagos mediterrán ciklongyárból amik pont az elsődleges izlandi ciklongyár frontjainak újszülöttei.
Most, manapság még inkább messzebbről származnak a felénk tartó ciklonok, a grönlandi kontinens túloldaláról, a Baffin-öböl, vagy a Labrador-félsziget térségéből. Kisebb energiával érkeznek onnan és az Azori térségben is a masszív irányítóközpontok egyre gyakoribbak, erősebbek és uralkodnak. A messziről érkező, az izlandi ciklonokhoz képest a gyengébb ciklonok kevésbé tudnak behatolni Európa belsejébe. Az ukránoktól kezdve keletre nincs gond, mivel ők már, az Azori térségtől távolabbi, más, ciklongenezist produkáló helyekről fogadhatják az érkező ciklonokat. Ott már nem szól bele az erős Azori felőoszlató anticiklon. Onnan ugyanúgy a ciklonok sodródása DK felé tart, amibe a Kárpáton túli területek beleesnek, mi és a mediterránium már kiesnek belőle. Ennek fő oka az Azori masszív anticiklonok megszaporodása és tartósságuk az oka.
De hogy ennek mikor lesz már vége az nagy rejtély, talán hasutas adhat rá választ ha jobban bele ássa magát
Válasz trikolor5 #52087. hozzászólására
Ugyan ez képekben. Szerintem remekül látszik, hogy a határon belül szarrá foszlik minden ahogy eléri a Duna vonalát, míg határon kívül fennmarad a felhőrendszer, halad és sokkal kevésbé gyengül. Vagyis a nyugati határnál elkezdik kínálni a szar jodiddal és mire elérné a Dunát, mindent le is dob.
A tájékoztatásra visszatérve, 30%-os valószínűségnél elkezdik. Valahogy mostanába 80%-os valószínűség mellett se esik eső, akkor mi a kurva anyja miatt kell baszogatni az égboltot egy 30%-os tipp esetén???? Ez semmi más, mint az időjárás saját kényük szerinti baszogatása és saját javukra fordítása.
ma egész nap ott kavargott dunántúlon, majd a dunát ismét nem lépte át, ez már egyszerűen nevetséges...
Válasz hargitai sandor #52102. hozzászólására
Nem tudom erről volt e már szó de a háború óta az északról délre és a délről északra haladó repülők kikerülik Ukrajnát, kb.az Alföld felett húznak el. Mi van ha a sok utasszállító repülő befolyásolja a felhőképződést???
Már ide is megérkezett a SOROS FrONT és már hullik is belőle a pénzeső.
Válasz ASRFeri #52093. hozzászólására
2 adattal szolgálhatok:
Szombathelyen a városban nálam 5 mm
a várostól dél-keletre cca. 15 km a szántó: 27 mm
Válasz Rigo20 #52109. hozzászólására
A Dunán meg át sem jött! Mit mondjak?
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-07-08 06:59:44
Válasz kukaccsosz #52094. hozzászólására
Nem régen még arról cikkezett néhány újság, hogy jaj, jaj, jaj, kiszárad a Balaton. Ezt akkor se értettem (persze másról van szó, tudom kik irkálnak ilyeneket és miért) azóta meg plán nem.
Úgy látom itt megint nem lesz semmi, a tiszànàl megint szétesik
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-07-08 07:00:07
Válasz ASRFeri #52099. hozzászólására
Itt is hallottam 10q búzát valamint 5q durumbuzat. A mi buzanak ezek szerint igen jó volt a 35q val műtrágya nélkül. Lehet az volt a szerencséje hogy nem kapott.
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-07-08 07:39:19
Válasz Rabó001 #52090. hozzászólására
Mi van vele?Ismerős?
Lehetséges lenne, hogy a jégkár elhárítók + a repülők által húzott széles, hosszú csíkok + a HAARP rendszer összefügg, és együttesen ezt használják az Alföld felett is az időjárás kontrollra?
"Az időjárás befolyásolása
Kezdetben a HAARP célja a kommunikációs kutatás volt. Legalábbis a nyilvánosság felé ezt kommunikálták a projectben részt vevők. Azonban a rendszer módot nyújt a légkör, azon keresztül pedig az időjárás befolyásolására. A HAARP célja mára már nem titkoltan a ballisztikus rakéták megsemmisítése, valamint az időjárás kontrollálásának lehetősége.
Dr. Rosalie Bertel (a Nemzetközi Közegészségügy Intézet elnöke) a HAARP-ról: „Gigantikus fűtőberendezés, hatalmas károkat képes okozni az ionoszférában, nemcsak egyszerűen lyukakat üthet bele, hanem, annak felhasítása révén, a Föld egyes területeit hosszú időn át is képes kitenni a bolygónkat bombázó halálos erejű kozmikus sugárzásnak.”
Az ELF (Extremely Low Frequency) extrém alacsony radarjelek segítségével légköri zavarokat képesek kiváltani, ami hirtelen klímaváltozáshoz vezethet. Ez pedig azt jelenti, hogy a HAARP képes az amerikai katonai körök szolgálatában szelektíven megváltoztatni a „barátságtalan nemzetek” éghajlatát, vagy „megrendítő helyzetbe” hozni őket gazdasági destabilizálásukkal.
Szerkezeti felépítésének köszönhetően képes teljes régiók mezőgazdasági és gazdasági rendszerének teljes tönkretételére. Továbbá képes a viharok erejének megnövelésre, a magas légkörben kiszórt anyagok (ezüst-jodid, szárazjég, stb.) révén pedig aszályok és áradások kiváltására a megcélzott területen."
https://magyartudat.com/a-haarp-projekt.../...
Válasz Gabi 07 #52098. hozzászólására
Azt várnám én is hogy ide érjen
Válasz kukaccsosz #52094. hozzászólására
köszi
Válasz Gatti #52095. hozzászólására
még nem vágtuk le a tritikálét, de egyik ismerős megtette, 9 mázsa/hektár! ezek után nem tudom, hogy akarjuk é....?!
Válasz Gatti #52097. hozzászólására
Cegléd-től északra 18 km.
Válasz Gabi 07 #52096. hozzászólására
Te merre vagy?
2 perc, 2mm.
Úgy hogy szinte itt alakult ki a semmiből felettünk. Pont mint tegnap,
mikor annyira felettük alakult ki, hogy itt nem is esett belőle, csak a dörgést hallottuk távolodni. És a radaron néztem, milyen szépen kifejlődőtt (abból ázott meg tegnap GREVEN szaktárs is)
Válasz ASRFeri #52093. hozzászólására
Igen, titokban mindig reménykedem de semmi. Utolsó több mm eső itt május elején volt azóta szinte semmi. Attól félek az ősz is szívás lesz talajmunka és vetés szempontból és ez rányomja a bélyegét a köv szezonra is.
Válasz ASRFeri #52093. hozzászólására
nem baszogatásból kérdezem, de leírja e vki hogy a dunántúlon mennyi eső volt ma, mert az alföldön semmi, még azt a qrva szombati reményt is levette nullára.
Válasz barazdabetyar. #52077. hozzászólására
Jól beszéltek a gazdák, megy a ködösites is látszik.
Egyébként errol a csávóról Szijjártó Peti jut eszembe, ugyan olyan sunyi