Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak650 FtEUR394.01 FtUSD368.32 FtCHF402.41 FtGBP458.93 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Érdekes jelenség volt a legutóbbi felhőzóna, ami most átment az országon.
A Windy radaron a 12 órás visszajátszásnál gyönyörűen lehetett látni, hogy Ausztriában viharok, villámlásokkal teli csapadék zóna a Magyar határ átlépve érve lecsendesedett, majd a Duna vonalában egyszerűen szétesett.
Majd az országot a Tiszántúlnál elhagyva Romániában Nagyvárad térségében megint összeállt és megint zivataros eső felhők lettek belőle.
Nem vagyok összeesküvés elmélet hívő, de azért ez nagyon furcsa.
Akkor, ha jól értem arra célzol, mint amit az öregek is szoktak mondani - ami valahogy úgy hangzik - hogy nagy aszály nagy esővel végződik. Remélem igazad lesz, és még időben (!), hogy ne eső után köpönyeg legyen...
Egyébként Indiával kapcsolatban nekem történetesen a menetrendszerinti monszun tűnik fel ebből az egészből. Az meg egy elég intenzív periodikus időjárási jelenség arrafelé, amihez hasonló itt a kárpát-medencében nem igazán fordul elő. Ott tudják, hogy a konnektorokat jó magasra kell tenni a házakban...
Én nem tudom, mi van itt, rohadt nagy meleg, és ordító szél volt egész nap, talán az idióta ezüst-jodid kommandó ventilátorokat is kapott üzemeltetésre?? Nem elég szétlőni, el is kell fújni a felhőket?
Nálunk is szörnyű a helyzet Hajdúban. Tavaly azt mondtuk, hogy ilyeb aszály régen volt, de úgy is lett 50q-ás kukorica, ami 2020-ban 110 lett. De az ide év annál is sokkal rosszabb, nem csak a kukorica siralmas, hanem a búza is :(. Mióta beütött a válság és az egekben van minden azóta súlyt minket az aszály is. Biztos lesz eladó föld a környéken, mert 2 év mínusz hazavág sok mindenkit, köztük minket is...
Válasz Gabi 07 #51055. hozzászólására Ez most komoly????? Bár én is (mármint a bocák) is ezt érzik Jászsági vagyok. (Alatyán-Jászalsószentgyörgy határában gazdálkodom.
Nálunk is csinálgatják szántás nélkül... Annyi a külöbség hogy aki nem szántott, annak még le is kellett mellettem gyűrűznie, ritkábban kelt... Ott van mellette a szántott földem 30-40 centivel nagyobb a kukoricám , egyenletesen kelt, pedig később vetettem....
Felènk is ùgy nèztem, hogy a forgatàs nèlküli kukoricàk jobban furulyàznak.
Az ok szerintem az, hogy nem tudtàk ùgy magukba tartani az a kevès vizet, ami idèn èrkezett.
Igaz, hogy a felső rèteg tiszta mulcs, de a 10-30 cm-be nincs negyede szàrmaradvàny se mint a szàntottba. A szàntott meg most olyan volt mint a szivacs.
Tovàbbà ilyen szàrazba jobban bekemènyedhetett a no-till, mint a szàntàs, ìgy valamivel rövidebb gyökèrzetet engedett a növèny.
Itt a fő hangsúly a kevès vìzben van! Azzal a havi 30-as àtlaggal màr màs lenne (80mm helyett 180-al kène jàrni).
De tudtam hogy ezt nem szabad kiírni. Lehet hogy van olyan forgatás nélküli technológia, ami bírja mifelénk először adták meg magukat. Éves csapadék 80 mm alatt van.
Tök mindegy, hogy no till, min till, szántott, ennyi vízzel baxhatjuk mindannyian.
Igen többet. De az sajnos mindig utólag derül ki hogy mekkora adag nem okozott volna termés depressziót a víztől függően. Mert a rendelkezésre álló vízhez képest harmonikusan túletetett állomány a tenyészidő elején köszöni szépen jól van, mivel még olyankor van víz, és nagy levélfelületet nevel. De a nagy levélfelület több vizet igényel (párologtat) így a termésképzés idejére nem marad talajoldat. Ezért csökken a termés.
Az aszálytűrés tápeleme a kálium, de minden tápelemnek harmonikus arányban kell rendelkezésre álnia. Mert az úgy működik, hogy ha valamiből hiány van ami a növénynek kell, szegény növény engedi át magán az értékes talajoldatot, hogy hozzájusson, de ha kellő arányban tartalmazza a tápelemeket a talajoldat akkor a növény zárja a sztómáit amint felvette az igényének megfelelő tápelemeket. Így egy fejlett állomány akár harmada vízzel is képes beérni, a fejletlen vízpocsékoló kultúrához képest, csak azért mert egyes tápelem vagy elemekből kevesebb van a kelleténél!
Ugy is hijába mondanád nekik csak az eke marad. Nincs az az ur isten akikiverné afejéből. Van topik ahol ezek a dolgok velejéig részletezve vannak. A halott agyagban az is megváltás ha nemegy az eke. Gondok mindig vannak meg lesznek. De a vagy csinálom igy vagy befejezem helyett inkább ne szántsunk. De ne majd jövőre szántunk legyen. igy nem jut elöbbre.
Felénk sem divat a forgatás nélküli művelés,általában mindig van egy két gazda aki megpróbálja és gabona után szántás nélkül talajozik.
De ezek a területek aszályban elsőnek áldozzák be a növényzetet, így most is. Siralmas fejletlen állomány!
Ezért mivel itt kiábrándulás van ezen műveléssel kapcsolatban, így nem terjedt el.
De, a forgatás nélkülinek idő kell a felső humuszréteg kialakulásához ami majd megfogja a vizet, és így kihozza az előnyét a szántottal szemben. Sőt mivel a szántás szénvesztő művelés, így a talajban
évezredek alatt felhalmozott nagyon fontos humusztartalom egyre csak fogy. Ezért én is váltani szeretnék, most hogy lett direktvetésre is alkalmas vetőgép. Mert sajnos alkalmazkodni kell ehhez a megváltozott időjárási helyzethez!
Válasz cimbike. #51040. hozzászólására
És a sok nitrogén miért éget?És a sok nitrogénhez sok vizet teszel már nem is éget?Én hiszek amit mondott,meg a szememnek amit most látok a határban.
Nem nátriumot, hanem nitrogént szórunk. Az meg nem só. Még kb 20 éve egy gödöllői egyetemi tanár nagyon logikusan levezette nekem, h minél nagyobb a vízhiány annál több N kell. De most hirtelen nem találok semmi alátámasztót.
Válasz hasutas1 #51034. hozzászólására
Hálás köszönet a munkádért, sokat segítesz nekem, nekünk.
Sajnos ez nekem rossz hír úgy néz ki marad a száraz idő, már ha csoda nem történik és be nem talál egy zivatar.
Válasz cimbike. #51033. hozzászólására
Megnéztem a lentebb említett szomjas föld dokumentum filmet.Abba mondta a szakember.Józan paraszt ésszel mire iszol többet?Sós vagy sótlan ételre?Én 0 műtrágyával vetettem az idén.Déli melegben nem pipálnak.A műtrágyázottak már kínlódnak.
A jövő héten is maradhat a meleg, de záporok, zivatarok főleg hétfő estétől, csütörtök éjszakáig van esély. Sajnos nagyon rossz hír a keleti térségnek, ott jóval kevesebb lehet, mint az ország dny-i felén, 2/3-án.
Hétfőn még nagyon meleg lehet, majd az esti frontnak köszönhetően keddre kissé felfrissülhet az idő, de keleten még lehet 30 fok körül.
Szerdán az ország nagy részén 30 fok alatf lehet a hőmérséklet, majd szerda délután egy front felhőzete éri el az országot nyugat felől. Ez a front kissé behullámzik, lelassul felettünk, így a szerda éjszaka, csütörtök délelőtt csapadékosabbnak tűnik, főleg a dunántúlon, illetve a Duna-Tisza közén várható nagyobb számban zápor-zivatar. Ezek a zivatarok igen hevesek is lehetnek, valószínűleg viharos szél, nagy méretű jég kísérhetik őket, ez azért még elég bizonytalan, de a száraz levegő hatására nem lenne meglepő ha ilyen kísérőjelenségek lennének.
A front után a hétvégére újabb jelentős felmelegedés néz ki....
Én pont fordítva tudom, az aszálykárt nitrogénnel lehet csökkenteni.
Persze, annak hasznosulásához is csapadékre van szükség, de minél több nitrogén(azért nem N mérgezés) a növény számára, annál tovább bírja eső nélkül.
Válasz Bigyófelügyelő #51025. hozzászólására
Mi már lehet sehogy nem indulunk a jövő évnek, nem lesz miből.
Amit termeltünk abból eddig is annyit adtunk el amiből kifizettük az aratást, a többi maradt a marháknak abrak takarmányként.
Ami nagy baj, hogy szálas takarmányunk sincs a tartalékunkat felélte a tavalyi száraz nyár. Az idén megint alig tudtunk összeszedni valamit és nem lesz több mert nem a legelő, de még a lucerna is kiégett.
A növendéktől még valahogy meg tudunk szabadulni, de az anyateheneket jövő januárig tartanunk kell a támogatás miatt. Vészforgatókönyv még nincs hogyan tartsuk őket életben addig.
Illetve van, a földalapú előlegből veszünk takarmányt, de akkor jövőre nem kell vetni mert abból szoktunk vetőmagot meg műtrágyát venni.
Ma beszéltem egy idős paraszt emberrel ő azt mondta, 1952 volt hasonló év itt észak Békésben.
59629 hozzászólás
Érdekes jelenség volt a legutóbbi felhőzóna, ami most átment az országon.
A Windy radaron a 12 órás visszajátszásnál gyönyörűen lehetett látni, hogy Ausztriában viharok, villámlásokkal teli csapadék zóna a Magyar határ átlépve érve lecsendesedett, majd a Duna vonalában egyszerűen szétesett.
Majd az országot a Tiszántúlnál elhagyva Romániában Nagyvárad térségében megint összeállt és megint zivataros eső felhők lettek belőle.
Nem vagyok összeesküvés elmélet hívő, de azért ez nagyon furcsa.
Válasz rigás #51077. hozzászólására
Ezt az ultrahangos vadriasztóraval le kell játszani a határba
Válasz rigás #51076. hozzászólására
Ez jobb!
Keletnek marad a virtuális eső, ez legalább szakad 3 órahosszáíg.
Válasz hasutas1 #51069. hozzászólására
Akkor, ha jól értem arra célzol, mint amit az öregek is szoktak mondani - ami valahogy úgy hangzik - hogy nagy aszály nagy esővel végződik. Remélem igazad lesz, és még időben (!), hogy ne eső után köpönyeg legyen...
Egyébként Indiával kapcsolatban nekem történetesen a menetrendszerinti monszun tűnik fel ebből az egészből. Az meg egy elég intenzív periodikus időjárási jelenség arrafelé, amihez hasonló itt a kárpát-medencében nem igazán fordul elő. Ott tudják, hogy a konnektorokat jó magasra kell tenni a házakban...
Válasz Gabi 07 #51064. hozzászólására
Válasz hasutas1 #51069. hozzászólására
Tehát majd 50 nap múlva lehet ide is beállít az eső?
Nyugatról éppen jövöget….
Válasz barazdabetyar. #51060. hozzászólására
nálunk 2007 volt a legaszályosabb amire emlékszem, akkor nem hozott csövet a kukorica.
Válasz #bandi #51068. hozzászólására
Tessék
Válasz hasutas1 #51062. hozzászólására
Engem érdekel
Válasz Gabi 07 #51064. hozzászólására
Jól döntöttél
Én nem tudom, mi van itt, rohadt nagy meleg, és ordító szél volt egész nap, talán az idióta ezüst-jodid kommandó ventilátorokat is kapott üzemeltetésre?? Nem elég szétlőni, el is kell fújni a felhőket?
Válasz Géza15 #51061. hozzászólására
Tavaly 1,4 tonna volt.Volt akinek 1 tonna az átlag.Az idei,lehet rosszabb lesz.
Válasz hasutas1 #51062. hozzászólására
már ülök!
Csak tipp: de még a gatyaszárból is lőtték az ezüst jodidot
És most kíváncsian várom, hányast kapok tanár úr
Válasz Gabi 07 #51055. hozzászólására
Icon is beáll a sorba.
Válasz Praetor #51058. hozzászólására
És tudod-e hogy kezdődött Indiában ez az egész?
Válasz barazdabetyar. #51060. hozzászólására
Akkor ahogy visszaolvasgatom, akkor nem ez az első aszályos év, csak én akkor még gazdálkodtam és nem emlékszem ilyenekre.
Válasz Géza15 #51059. hozzászólására
50 mázsás kukorica az nem aszály.2012-be 0,4 tonna volt az átlagunk.
Nálunk is szörnyű a helyzet Hajdúban. Tavaly azt mondtuk, hogy ilyeb aszály régen volt, de úgy is lett 50q-ás kukorica, ami 2020-ban 110 lett. De az ide év annál is sokkal rosszabb, nem csak a kukorica siralmas, hanem a búza is :(. Mióta beütött a válság és az egekben van minden azóta súlyt minket az aszály is. Biztos lesz eladó föld a környéken, mert 2 év mínusz hazavág sok mindenkit, köztük minket is...
Válasz Gatti #51056. hozzászólására
Indiában és Gangladesben eközben: Link
Válasz Gabi 07 #51055. hozzászólására Ez most komoly????? Bár én is (mármint a bocák) is ezt érzik Jászsági vagyok. (Alatyán-Jászalsószentgyörgy határában gazdálkodom.
itt jelenleg 36 fok, erős szél és 17% os páratartalom van
Nagyon durva a légköri aszály.
Válasz hasutas1 #51034. hozzászólására
Drukkolok nekik! 
ICON-EU picit északnyugatabbra számolta át a csapadékot.
Nekem ez nem jobb, de sok Békési és Bács megyei gazda nagyon örülne neki!
Lehet erre számítani?
Mit mutat a varázsgömb?
Válasz Sanyee #51053. hozzászólására
Nálunk is csinálgatják szántás nélkül... Annyi a külöbség hogy aki nem szántott, annak még le is kellett mellettem gyűrűznie, ritkábban kelt... Ott van mellette a szántott földem 30-40 centivel nagyobb a kukoricám , egyenletesen kelt, pedig később vetettem....
Válasz Kuruistv #51052. hozzászólására
Felènk is ùgy nèztem, hogy a forgatàs nèlküli kukoricàk jobban furulyàznak.
Az ok szerintem az, hogy nem tudtàk ùgy magukba tartani az a kevès vizet, ami idèn èrkezett.
Igaz, hogy a felső rèteg tiszta mulcs, de a 10-30 cm-be nincs negyede szàrmaradvàny se mint a szàntottba. A szàntott meg most olyan volt mint a szivacs.
Tovàbbà ilyen szàrazba jobban bekemènyedhetett a no-till, mint a szàntàs, ìgy valamivel rövidebb gyökèrzetet engedett a növèny.
Itt a fő hangsúly a kevès vìzben van! Azzal a havi 30-as àtlaggal màr màs lenne (80mm helyett 180-al kène jàrni).
Válasz tarkamacska #51028. hozzászólására
De tudtam hogy ezt nem szabad kiírni. Lehet hogy van olyan forgatás nélküli technológia, ami bírja mifelénk először adták meg magukat. Éves csapadék 80 mm alatt van.
Tök mindegy, hogy no till, min till, szántott, ennyi vízzel baxhatjuk mindannyian.
Válasz barazdabetyar. #51032. hozzászólására
Igen többet. De az sajnos mindig utólag derül ki hogy mekkora adag nem okozott volna termés depressziót a víztől függően. Mert a rendelkezésre álló vízhez képest harmonikusan túletetett állomány a tenyészidő elején köszöni szépen jól van, mivel még olyankor van víz, és nagy levélfelületet nevel. De a nagy levélfelület több vizet igényel (párologtat) így a termésképzés idejére nem marad talajoldat. Ezért csökken a termés.
Válasz cimbike. #51033. hozzászólására
Az aszálytűrés tápeleme a kálium, de minden tápelemnek harmonikus arányban kell rendelkezésre álnia. Mert az úgy működik, hogy ha valamiből hiány van ami a növénynek kell, szegény növény engedi át magán az értékes talajoldatot, hogy hozzájusson, de ha kellő arányban tartalmazza a tápelemeket a talajoldat akkor a növény zárja a sztómáit amint felvette az igényének megfelelő tápelemeket. Így egy fejlett állomány akár harmada vízzel is képes beérni, a fejletlen vízpocsékoló kultúrához képest, csak azért mert egyes tápelem vagy elemekből kevesebb van a kelleténél!
Válasz Gabi 07 #51043. hozzászólására
ahogy látod én is 9. éve csinálom és azóta nincs is ekém, ez egy hosszabb folyamat.
az eke rombolását, humuszvesztést, talajszerkezet rombolást, elporosítást idő kell mire helyrehozza az ember.
utána viszont megától mennek a dolgok.
Válasz Miért nem esik? #51038. hozzászólására
Biztos így is lesz, mármint az előrejelzés, netán ha 50-100 km-rel arrébb hullámozna be akkor tuti nem esne keleten?
Válasz Gabi 07 #51043. hozzászólására
igy nem jut elöbbre.
Ugy is hijába mondanád nekik csak az eke marad. Nincs az az ur isten akikiverné afejéből. Van topik ahol ezek a dolgok velejéig részletezve vannak. A halott agyagban az is megváltás ha nemegy az eke. Gondok mindig vannak meg lesznek. De a vagy csinálom igy vagy befejezem helyett inkább ne szántsunk. De ne majd jövőre szántunk legyen.
Válasz határjáró #51042. hozzászólására
Sajnos a front behullámzásán múlik a dolog. Ez most ilyen
Válasz GREVEN #51044. hozzászólására
És szerinted most mi a szart lőnek?
Válasz Miért nem esik? #51038. hozzászólására
Biztos ami biztos, már most mennek az ágyúk....
sőt, telepítettek még hozzájuk. Már szennyviz csőből, munkahenger szárból, mindenből lőnek.
Válasz tarkamacska #51028. hozzászólására
Felénk sem divat a forgatás nélküli művelés,általában mindig van egy két gazda aki megpróbálja és gabona után szántás nélkül talajozik.
De ezek a területek aszályban elsőnek áldozzák be a növényzetet, így most is. Siralmas fejletlen állomány!
Ezért mivel itt kiábrándulás van ezen műveléssel kapcsolatban, így nem terjedt el.
De, a forgatás nélkülinek idő kell a felső humuszréteg kialakulásához ami majd megfogja a vizet, és így kihozza az előnyét a szántottal szemben. Sőt mivel a szántás szénvesztő művelés, így a talajban
évezredek alatt felhalmozott nagyon fontos humusztartalom egyre csak fogy. Ezért én is váltani szeretnék, most hogy lett direktvetésre is alkalmas vetőgép. Mert sajnos alkalmazkodni kell ehhez a megváltozott időjárási helyzethez!
Válasz hasutas1 #51034. hozzászólására
Ezt nem hiszem el, mi a fene lett észak keletel? Hogy nem tudd erre jonni fentről, lentről, nyugatról keletről?
Válasz cimbike. #51040. hozzászólására
És a sok nitrogén miért éget?És a sok nitrogénhez sok vizet teszel már nem is éget?Én hiszek amit mondott,meg a szememnek amit most látok a határban.
Válasz barazdabetyar. #51036. hozzászólására
Nem nátriumot, hanem nitrogént szórunk. Az meg nem só. Még kb 20 éve egy gödöllői egyetemi tanár nagyon logikusan levezette nekem, h minél nagyobb a vízhiány annál több N kell. De most hirtelen nem találok semmi alátámasztót.
Válasz Miért nem esik? #51038. hozzászólására
mivel szerepel a jég szó hasutas elezésében így borítékolható hogy nálunk keleten nem lesz ismét csapadék....
Válasz hasutas1 #51034. hozzászólására
Újra tölts! Ágyúkat tüzelésre készítsd!!!
Válasz hasutas1 #51034. hozzászólására
Hálás köszönet a munkádért, sokat segítesz nekem, nekünk.
Sajnos ez nekem rossz hír úgy néz ki marad a száraz idő, már ha csoda nem történik és be nem talál egy zivatar.
Válasz cimbike. #51033. hozzászólására
Megnéztem a lentebb említett szomjas föld dokumentum filmet.Abba mondta a szakember.Józan paraszt ésszel mire iszol többet?Sós vagy sótlan ételre?Én 0 műtrágyával vetettem az idén.Déli melegben nem pipálnak.A műtrágyázottak már kínlódnak.
Válasz Miért nem esik? #51031. hozzászólására
Akár a katona, vagy a rendőr.
Ezt vállalta, teszi, amit előírtak neki, amiért pénzt kap a kevéske nyugdíja mellé. Mondjuk.
Mint bárki, aki munkavállaló és a felettese "parancsot" ad. Ezért kapja a fizetését.
Ezek az emberek, akik begyújtanak vihar előtt a kürtőbe, tehetnek legkevésbé arról, hogy keleten nincs eső.
A jövő héten is maradhat a meleg, de záporok, zivatarok főleg hétfő estétől, csütörtök éjszakáig van esély. Sajnos nagyon rossz hír a keleti térségnek, ott jóval kevesebb lehet, mint az ország dny-i felén, 2/3-án.
Hétfőn még nagyon meleg lehet, majd az esti frontnak köszönhetően keddre kissé felfrissülhet az idő, de keleten még lehet 30 fok körül.
Szerdán az ország nagy részén 30 fok alatf lehet a hőmérséklet, majd szerda délután egy front felhőzete éri el az országot nyugat felől. Ez a front kissé behullámzik, lelassul felettünk, így a szerda éjszaka, csütörtök délelőtt csapadékosabbnak tűnik, főleg a dunántúlon, illetve a Duna-Tisza közén várható nagyobb számban zápor-zivatar. Ezek a zivatarok igen hevesek is lehetnek, valószínűleg viharos szél, nagy méretű jég kísérhetik őket, ez azért még elég bizonytalan, de a száraz levegő hatására nem lenne meglepő ha ilyen kísérőjelenségek lennének.
A front után a hétvégére újabb jelentős felmelegedés néz ki....
Válasz barazdabetyar. #51032. hozzászólására
Én pont fordítva tudom, az aszálykárt nitrogénnel lehet csökkenteni.
Persze, annak hasznosulásához is csapadékre van szükség, de minél több nitrogén(azért nem N mérgezés) a növény számára, annál tovább bírja eső nélkül.
Válasz tarkamacska #51028. hozzászólására
Meg leghamarabb a műtrágyázott fog bedögleni.Műtrágyához több vizet vesz fel.
Válasz Gumóka #51026. hozzászólására
A "parancsra tettem" sosem volt elfogadható érv.
Válasz Bigyófelügyelő #51025. hozzászólására
Mi már lehet sehogy nem indulunk a jövő évnek, nem lesz miből.
Amit termeltünk abból eddig is annyit adtunk el amiből kifizettük az aratást, a többi maradt a marháknak abrak takarmányként.
Ami nagy baj, hogy szálas takarmányunk sincs a tartalékunkat felélte a tavalyi száraz nyár. Az idén megint alig tudtunk összeszedni valamit és nem lesz több mert nem a legelő, de még a lucerna is kiégett.
A növendéktől még valahogy meg tudunk szabadulni, de az anyateheneket jövő januárig tartanunk kell a támogatás miatt. Vészforgatókönyv még nincs hogyan tartsuk őket életben addig.
Illetve van, a földalapú előlegből veszünk takarmányt, de akkor jövőre nem kell vetni mert abból szoktunk vetőmagot meg műtrágyát venni.
Ma beszéltem egy idős paraszt emberrel ő azt mondta, 1952 volt hasonló év itt észak Békésben.