Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak650 FtEUR392.93 FtUSD366.3 FtCHF401.45 FtGBP458.72 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Miért ne működtek volna? Az országos hálózat mellett még működnek az egyénileg telepítettek is, úgyhogy nem kicsit túl van lőve a rendszer.
Egyébként már csak az arcvesztés miatt sem egyszerű beismerni a kamara részéről, hogy hiba volt országos rendszert építeni belőle. Még akkor sem, ha szakmailag látszik, hogy az egyes térségek csapadékellátottságát megborította. Meg ehhez évek kellenek, míg kilóg a lóláb. Addig, amíg nemzetgazdasági szinten nincs komoly árualap-csökkenés tartósan, addig valószínűleg próbálják éltetni a dolgot a népharag ellenére is. Ha meg jelentős árualap-csökkenés következik be, akkor meg felülről fogják, a feldolgozóüzemek nyomására visszabontani a rendszert. Nem saját beismerésből, és korrektségből. Pedig egy olyan beismerés, hogy "kiépítettük, és voltak nem várt komoly mellékhatásai a rendszernek, ezért leépítjük, jelentősen korlátozzuk a működését" szerintem jelentősen tudná javítani a NAK megítélését. Persze a büszkeségen csorba esik, de a megítélés sokkal fontosabb egy ilyen szervezet számára.
Szerintem államilag kellene korlátozni/szabályozni a jégkármérséklő rendszerek használatát, ne lehessen ötletszerűen ilyeneket telepíteni, alkalmazni.
A napelemeseknek legyen kötelező jégkárbizosításuk, talajgenerátor helyett, és az autógyártók meg vegyenek egy pár hektárnyi trapézlemezt, és az alá tologassák a tragacsokat. A trapézlemezek tetejére meg napelemeket is lehet telepíteni, és máris meg van oldva a gyár energiaellátása.
Engem inkább az zavar hogy a köv 2 hétre nem mutat semmi érdemleges csapadékot ide keletre. Persze ahol esett manapság azok nyugton vannak mert bírják a növények de itt ahol semmi nem esett nagyon necces helyzetbe vagyunk. Remélem nem az lesz mint tavaly hogy szinte egész nyáron alig lesz csapadék, mert akkor itt teljesen lefőtt a kávé.
Válasz #bandi #50774. hozzászólására
A semmiből nem alakulnak ki hitelen szupercellák, nem az a jellemző nagyrészt.
Egész hónapban mikor nincs eső akkor a semmiből hirtelen miért nem alakul ki semmi?
Pesten mondtam a munkatársamnak, hogy nem lesz itt nagy eső néztem a radaron nyugat felől jön egy kis felhő az is valószínű, hogy elmegy mellettünk.
Eltelt vagy fél óra és szakad az ég.
Ránéztem a radarra az egész Dunántúlt majdnem lefedi akkora felhő lett, hirtelen...
Az sem hirtelen volt, legfeljebb nem működött megfelelően a radar.
53 nap jégeső be is b.na. Itt ugye senki nem tudja, hogy abból a felhőből jég esik e, vagy sem. Tehát nem a jégeső ellen van, hanem annak megelőzésére az előrejelzések alapján.
Pénteken kaptunk két felhőszakadást is délután, ahol én lakom nem volt jég, de a város több pontján a széleken volt.
Tavaly, mikor kaptuk a nagy vihart, ami vitt tetőt, lemezgarázst, trambulint, fákat, akkor is kaptunk jeget, ismerősnél a szigetelt, vakolt falat kilyugatta, mintha sörétessel meglőtték volna.
Aztán azt nem tudom, a mienk itt ezekben az esetekben működött e.
Az hogy máshol mivan, miért tartozik ránk? Elhiszem h dunántúliként nem nagyon izgat ez a téma, de mint látod, sokan vannak szopóágon. És nem hiszem el, hogy egy fél év alatt 53 napon esett volna felétek a jégeső. Mert ezekszerint, azért használták a rendszert, hogy megakadályozzák a jégesőt. De mivel a dolog bekövetkezte előtt 2 órával(!) elkezdik a magvasítást, így korántsem biztos, hogy abból jégeső is lett volna, vagy csak egy eső. Te tudod a legjobban, hogy néha fél óra alatt alakul ki a semmiből egy cella, azt honnan tudják előtte 2 órával??
Egész egyszerűen az van, hogyha jön BÁRMI komolyabb dolog, ezek a rendszerek beindulnak. És lehoznak mindent az égből.
El is mondják benne, hogy a kárenyhítési alapból fizetik az üzemeltetést. Tehát inkább ne legyen jégeső, mert fizetni kell, az aszálykárral meg így jártál, mehetsz a híd alá.
A Zisten áldjon meg már téged is, gondolkozz már egy kicsit reálisabban.
Ha csak itt van ilyen kütyü, akkor más országokban miért van mégis hasonló helyzet?
A műanyag fog még megdöbbenést okozni a következő évtizedekben, és könnyen lehet, hogy idővel egy sor fajtájuk úgy végzi majd, mint az uránfesték. Unokáink, dédunokáink meg majd fogják a fejüket a zseni nagyszülők "szakértelmén".
Azért a szakemberek is igencsak mellélőnek időnként.Annak idején az. Oskolában azt tanultam,hogy a műanyag a bolygó és az erdő megmentője.Mit tesz Isten alig 40-50 év mulva a műanyag a bolygó gyilkosa,aki pedig fát és papirt használ helyette az a klimavédelem hőse.Lehet ez a téma is igy végzi néhány évtized mulva
Azt mondja a nő, hogy 2021-ben, a tenyészidőszakban, 53 napon volt indítva a rendszer. Nem hiszem, hogy eleve volt ettől több esős nap is. Tehát amikor jött a felhő, mindig indultak ezek a szarok.
Nemtudom mit nem lehet ezen átlátni. Ha nem nyomnák mindig, talán a dunán is át tudna verekedni 1-2 komolyabb felhő..
Válasz .Richard. #50760. hozzászólására
A 2001-es Beregi árviz, úgy kezdödött, hogy egész télen 10-15 fok meleg volt,
minden árok patak ki volt száradva, február végén már 18 fok is volt.
Aztán március 3-5 között esett két napig az eső, fent a Tisza vizgyüjtöin is
megolvasztotta azt a kevés havat , március 6.-án gátszakadás volt Tarpánál,
két nap mulva nálunk volt az udvaron volt a víz. A viz levonult április elejére,
aztán többet nem esett, végig aszály volt.
Egyébként ha ennyire egyszerű dolog az időjárás, meg annak befolyásolása, akkor hogy lehet az, hogy az összes előrejelzést rendszeresen elbasszák ezek a nagy "szakemberek", időjósok?
Ha itt annyi eső esett volna a semennyi helyett, amennyit folyamatosan jósoltak a különböző időjárási modellek április-májusban, akkor lenne vagy legalább 150-170 mm az idei csapadék, nem pedig 90-100 mm, és ezek ilyen 80-90%-os valószínűséggel jósolt 5-10 mm-ek lettek volna, amik aztán sosem érkeztek meg.
Válasz .Richard. #50751. hozzászólására
/Mikor nem volt ez a rendszer akkor is volt ilyen több éves aszály./
Nem tűnt volna fel, gyerekek nőttek úgy fel, hogy nem tudtak egy jót szánkózni...
Régen is, nem volt ez így!
Hagyjuk már a közhelyes dolgokat, hogy régen is...
Na akkor ki is derült, miről van szó! Ami esőt ledobna sokkal nagyobb területen egy-egy zivatarlánc, azt ezek a laikus barbárok ezzel az ágyúzással sokkal kisebb területekre, lokálisan kényszerítik földre, ezáltal is kibaszva mindenkivel.
Nálunk is van ilyen a szőlészetben, de nálunk más azért, itt a Duna is tud kavarni.
Most volt esőnk bőven, viszont április végéig meg alig, illetve itt is fennáll, hogy km-en belül is változik az eső mennyisége. Sokszor van úgy, hogy ideér, fordul egyet, aztán csak a szelét érezzük.
Mikor nem volt ez a rendszer akkor is volt ilyen több éves aszály. Csak nem ott ahol most. Igy gondolkodtam mi a hiba. Minden felvetés megvolt. De eredmény 0. A hibát máshol kell keresni. Van ahol a jégelháritot szinte elviszi az özönviz annyi esik. Tehát nem ott a hiba csak véletlen egybeesés. Amugy lehet joval nagyobb területet tudnak befolyásolni mással de ez csak gondolat. Szerintem ezt az izét nem kéne bolygatni. Sokszor van mikor 200mili esne a radar szerint de semmi. A száraz levegő miatt lehet állitolag a hiba. Az meg mástol van. De lehet pont a télen hiányzo csapadék miatt nincs annyi párolgás vagy ilyesmi.
A riport alapján, valahányszor jön egy komolyabb felhőtömb, riasztják a kezelőket, és ők beindídják a felhő magvasítást.
A jégkár megelőzés csak az egyik hatása, alapvetően a csapadékképződést is elősegíti.
Tehát ha a nyugat felől érhező frontokat rendszeresen, szinte mindig szétlövik ezzel a rendszerrel, akkor senki ne csodálkozzon azon a csapadéktérképen, ami az elmúlt pár hétben volt. Nyugatról jött, ott szétlőtték, az eső leesett. Keletnek nem nemjutott semmi.
Bárcsak itt is lenne valami befolyásos oligarch, nem csak arrafelé, talán eső is jutna.
Válasz Praetor #50740. hozzászólására
Nem az a legnagyobb probléma.
Az a legnagyobb probléma, hogy mikor az eső átjön az egész országon, akkor miért lövi (automatán) mikor addig sem volt jég.
Annyit ér el vele, hogy a mögötte lévő települések nem kapnak majd esőt.
Azt lehet tudni, hogy hol vannak helyileg ezek a Jégkármérséklő rendszerek, mennyi van?
Mikor jön egy kisebb-nagyobb város nagyságú felleg és olyan bordó piros mint az állat meg szórja a radaron a tűzijátékot ezerrel majd esik belőle a dió nagyságú jég másnap meg tojás nagyságú akkor gondolom, hogy nem olyan nagy baj hogy megbolygatja a csapadék eloszlást?
pl Ukrajna felől ritkábban jön eső de akkor az a kérdés sokszor, hogy dőlnek e majd a fák és hullik e majd a cserép...
Válasz Miért nem esik? #50742. hozzászólására
És ez az élet minden területére igaz,a természet törvényeit büntetlenül megszegni nem lehet.Sajnos ez nap mint nap bekövetkezik.Most meg kell menteni a klimát jelszó alatt minden elektromos lesz,álljunk át geotermikus fűtésre.De azt senki nem tudja,hogy pi. a milliárdnyi fúrással mit fogunk befolyásolni a bolygó életében.Mindig a természet által alkotott folyamatok a tökéletesek a bolygónk szempontjából.Amit az ember létrehoz azt mindig a saját érdekében teszi,figyelmen kivül hagyva többi szereplőt.
Ez mind mellébeszélés. Egy a lényeg, nem kéne belenyúlni olyan dologba, amihez nem értenek, nem kell Istent játszani. Önmagában nem tudnak rendesen időjárást előrejelezni, annyira komplex, bonyolult az egész történet, aztán egy ilyen rendszerbe nyúlnak bele, egy ilyen rendszert befolyásolnak. Szerintem azok se tudják, mit csinálnak, akik ezt az egészet kitaláltak, nem ismerik a folyamatot, annak hatásait teljes egészében.
Ahol nagy a baj, ott már azzal óriási kárt okoznak ha egy-egy 10-15 mm-es esőt megakadályoznak.
1000-ből 999 gazda azt mondja, nem baj, ha jéggel jön az eső, csak jöjjön. Jégkárra fizet a biztosító, jégkárból még lábra tud állni a kukorica, napraforgó egy megafolos, vagy amalgerolos kezelés után. Az aszállyal nem tudsz mit kezdeni, csak látod, ahogy egy évnyi munkád hiábavaló volt, és napról-napra megy tönkre minden.
Amúgy igen, talán jobb módszer lenne, ha több pénz lenne egy jégkárt kifizető alapban, aztán a természet menne a maga útján. Ahol meg èpp kár van, azt fizetné mindenki.
Csakhogy ottvannak még a nem mezőgazdasági károk is. Évente többezer autó szenved jégkárt kisebb-nagyobb mértékben. Én sokkal hamarabb kinézem a biztosítókból, hogy ők nyomást gyakorolnak ezügyben, mint bármilyen más szektor szereplői, mivel a biztosító csak rosszúl tud járni egy esővel/viharkárral/jégkárral. A pénzt meg nagyon szeretik ám, nem szivesen osztogatják szét.
Jégkármérséklő rendszerrel szemben nem ez lehet az érdemi kritika, amit mondasz, mert sztem nem logikus. Hanem inkább az, hogy az országos csapadékeloszlást megbolygatja. Ahol amúgy is könyebben lehullott az eső, ott még több esik, és így szárazabb légtömegek mennek tovább olyan helyekre, ahol meg kevésbé tud leszakadni az ég.
Válasz #bandi #50738. hozzászólására
Nem csak konkrétan a te hozzászólásodra reagáltam, csak nem írtam külön-külön.
Nyilván nem mindegyek az arányok, de ezt írtam is.
Az biztos hogy a környezet egy rettentő bonyolult rendszer, amit alapvetően jól kitaláltak, és ha egy elemébe beavatkoznak, az nagy valószínűséggel kihat másra is.
Más: valahol olvastam egy cikket, már vagy 10 éve. Az elmúlt 30 év magyarországi kukorica és búza termésátlagait elemezte, a műtrágyafelhasználás és a csapadék összefüggésében. És az volt a következtetése, hogy a műtrágyamennyiségtől függött mindkettő, a kimondott aszályos években is jó termés volt, ha kellő mennyiségű műtrágyát adtak ki. Bár a csapadéknál az éves mennyiségen kívül az eloszlása is számít valamit talán.
Egy szóval nem mondtam a jégkárhárítós dologra, hogy szerintem pusztán az lenne a bűnös. De a párolgásra visszatérve, ha kiraksz egy mècsest a pusztába éjjel, még nem lesz tőle világos egy fél országban.
Válasz #bandi #50735. hozzászólására
De a párolgó vízből meg felhő lesz, amiből majd kihull a csapadék. Meg a párolgás is jót tesz a környék mikroklímájának. Persze a tó kiterjedése se mindegy, ugye az Aral tó elég jól megszűnt, na ott írják hogy azóta még szárazabb lett a terület, és hidegebb is, mert a tó párolgásából keletkező pára már nem fogta meg a Szibériából jövő hideg légtömegeket.
Lehet itt okoskodni, de szerintem egyikünk se meteorológus, talán hasutas áll a legközelebb hozzá, bár nemtudom mi a végzettsége, de akkor úgy mondom, valószínűleg neki a legbővebb az ilyen irányú ismerete.
Az összes többi csak találgatás, okoskodás, bűnbak keresés, az ember lelkének könnyebb, ha hibáztathat valakit.
Van a közelünkben is egy gyümölcsös, már jó régóta van jégágyúja, meg nem mondom a pontos nevét, de ha közeledik a vihar, durrog rendesen. Persze arra is mondják hogy lövi szét a felhőket, meg megint szétlőtte. Az elmúlt 2 hétben mégis 100mm felett esett nálunk, pedig most is "lőtte a felhőket". A 2000-es évek elején voltak aszályosabb évek erre, emlékszem a kocsmában azt is megfejtették, hogy azért mert a falu felett olyan sok repülő megy, azért nincs eső.
Én most is azt mondom. Az egész ország le van fedve jégkár mérséklő rendszerrel. Ha az miatt kevesebb lenne az eső, akkor mindenhol kevesebb lenne. Meg ha ilyen könnyű lenne befolyásolni az időjárást, akkor amerikában se lennének pusztító hurrikánok, és a többi.
Itt mifelénk igen sok homok,kavics bánya van!
Ami kamion anyagot elhordanak egy nap alatt, az igen elég lenne nekem kukoricából lehet egy életre
Na onnan amit kibányásznak anyagot oda megy az összes talajvíz esetleg is innen.
Mert mást nem tudok elképzelni.
Nyékladháza kitudja milyen mély már.
Hejőpapi,Igrici ezek igen nagy ,mély bányatavak.
Válasz #bandi #50731. hozzászólására Meg a vizett elviszik csőveken 30.km. tisztitani.(szenyvíz hálózat) Az őregek már akkor mondták hogy baj lesz Mikor még csak terv alat volt. Lehet igazuk volt.
Itt volt már incidens a polgármester és a jobbágyok között, miután kiderült, hogy a polgármester stikában indítgatja a jégelhárító ezüst-jodidot.
Szerintem, ha valamelyik idegesebb beutalt leönti 20liter 480forintossal, majd meggyújtja az egész bódét, hamarabb elviszi az ÁVH, minthogy kettőt pislogna.
Lehet, hogy dózerolni kellene? Ledúrjuk azt, amit a NAK a tagdíjunkból épített?! Hmz...
Ebben nyilván van valami!
A mikroklíma is megváltozott.
De a vetésszerkezet is.
Ma már minden belvízveszélyes területre kapások kerülnek. Mert a búza az kockázatos, hogy kimegy. A forgó/kukorica pedig, szépen kiszívja az egész évben lehulló csapadékot. A tavasszal lehullót már nyárra kiszívja, ami nyáron leesik azt meg értelemszerűen ugyancsak. Tehát a gyökérzónán nem jut át semmi, a talajvíztartalom csökkenése könnyen belátható folyamat. Nincs miből, nincs mikor pótlódnia.
Ez pedig a nyugvó vízszint csökkenését okozza, a fák alól eltünik a víz, kiszáradnak. Satöbbi satöbbi.
Nekem van egy elméletem az alföld kiszáradását illetően Az pedig nem más mint a folyószabályozás kései következménye.
Ha ránézünk egy régi térképre azt látjuk, hogy a Tisza a Körösök és részben a Duna mentén kiterjedt mocsaras vidékek voltak szerteágazó folyó ágakkal és ártéri erdőkkel. A víz nem Szaladt keresztül az alföldön hanem szétterült és egy sajátos mikroklímát hozott létre, volt helyi párolgásból elég nedvesség a levegőbe.
A lényeg, hogy úgy gondolom annak idején magunk alatt vágtuk a fát. A folyószabályzással, mocsarak lecsapolásával sokszorosa lett ugyan megművelhető terület, viszont szép lassan eltűnt a víz. Ráadásul mostanra azért tényként kezelhetünk egy globális felmelegedést ami fokozza a bajokat.
59629 hozzászólás
Válasz Gumóka #50775. hozzászólására
Miért ne működtek volna? Az országos hálózat mellett még működnek az egyénileg telepítettek is, úgyhogy nem kicsit túl van lőve a rendszer.
Egyébként már csak az arcvesztés miatt sem egyszerű beismerni a kamara részéről, hogy hiba volt országos rendszert építeni belőle. Még akkor sem, ha szakmailag látszik, hogy az egyes térségek csapadékellátottságát megborította. Meg ehhez évek kellenek, míg kilóg a lóláb. Addig, amíg nemzetgazdasági szinten nincs komoly árualap-csökkenés tartósan, addig valószínűleg próbálják éltetni a dolgot a népharag ellenére is. Ha meg jelentős árualap-csökkenés következik be, akkor meg felülről fogják, a feldolgozóüzemek nyomására visszabontani a rendszert. Nem saját beismerésből, és korrektségből. Pedig egy olyan beismerés, hogy "kiépítettük, és voltak nem várt komoly mellékhatásai a rendszernek, ezért leépítjük, jelentősen korlátozzuk a működését" szerintem jelentősen tudná javítani a NAK megítélését. Persze a büszkeségen csorba esik, de a megítélés sokkal fontosabb egy ilyen szervezet számára.
Szerintem államilag kellene korlátozni/szabályozni a jégkármérséklő rendszerek használatát, ne lehessen ötletszerűen ilyeneket telepíteni, alkalmazni.
A napelemeseknek legyen kötelező jégkárbizosításuk, talajgenerátor helyett, és az autógyártók meg vegyenek egy pár hektárnyi trapézlemezt, és az alá tologassák a tragacsokat. A trapézlemezek tetejére meg napelemeket is lehet telepíteni, és máris meg van oldva a gyár energiaellátása.
Engem inkább az zavar hogy a köv 2 hétre nem mutat semmi érdemleges csapadékot ide keletre. Persze ahol esett manapság azok nyugton vannak mert bírják a növények de itt ahol semmi nem esett nagyon necces helyzetbe vagyunk. Remélem nem az lesz mint tavaly hogy szinte egész nyáron alig lesz csapadék, mert akkor itt teljesen lefőtt a kávé.
Válasz #bandi #50774. hozzászólására
A semmiből nem alakulnak ki hitelen szupercellák, nem az a jellemző nagyrészt.
Egész hónapban mikor nincs eső akkor a semmiből hirtelen miért nem alakul ki semmi?
Pesten mondtam a munkatársamnak, hogy nem lesz itt nagy eső néztem a radaron nyugat felől jön egy kis felhő az is valószínű, hogy elmegy mellettünk.
Eltelt vagy fél óra és szakad az ég.
Ránéztem a radarra az egész Dunántúlt majdnem lefedi akkora felhő lett, hirtelen...
Az sem hirtelen volt, legfeljebb nem működött megfelelően a radar.
Válasz #bandi #50774. hozzászólására
Na az még gyönyörű, mi fizetünk azért, hogy kibasszanak velünk.
Válasz #bandi #50774. hozzászólására
53 nap jégeső be is b.na. Itt ugye senki nem tudja, hogy abból a felhőből jég esik e, vagy sem. Tehát nem a jégeső ellen van, hanem annak megelőzésére az előrejelzések alapján.
Pénteken kaptunk két felhőszakadást is délután, ahol én lakom nem volt jég, de a város több pontján a széleken volt.
Tavaly, mikor kaptuk a nagy vihart, ami vitt tetőt, lemezgarázst, trambulint, fákat, akkor is kaptunk jeget, ismerősnél a szigetelt, vakolt falat kilyugatta, mintha sörétessel meglőtték volna.
Aztán azt nem tudom, a mienk itt ezekben az esetekben működött e.
Válasz hasutas1 #50771. hozzászólására
Az hogy máshol mivan, miért tartozik ránk? Elhiszem h dunántúliként nem nagyon izgat ez a téma, de mint látod, sokan vannak szopóágon. És nem hiszem el, hogy egy fél év alatt 53 napon esett volna felétek a jégeső. Mert ezekszerint, azért használták a rendszert, hogy megakadályozzák a jégesőt. De mivel a dolog bekövetkezte előtt 2 órával(!) elkezdik a magvasítást, így korántsem biztos, hogy abból jégeső is lett volna, vagy csak egy eső. Te tudod a legjobban, hogy néha fél óra alatt alakul ki a semmiből egy cella, azt honnan tudják előtte 2 órával??
Egész egyszerűen az van, hogyha jön BÁRMI komolyabb dolog, ezek a rendszerek beindulnak. És lehoznak mindent az égből.
El is mondják benne, hogy a kárenyhítési alapból fizetik az üzemeltetést. Tehát inkább ne legyen jégeső, mert fizetni kell, az aszálykárral meg így jártál, mehetsz a híd alá.
Válasz #bandi #50772. hozzászólására
Van, akit ez a veszély nem fenyeget, mert nincs agya, ahova eljusson...
Válasz Praetor #50770. hozzászólására
Föleg mióta kimutatták, hogy a mikorműanyagok eljutnak az agyba is, és ott fehalmozódva semmilyen pozitív hatást nem váltanak ki, hosszútávon
Válasz #bandi #50766. hozzászólására
A Zisten áldjon meg már téged is, gondolkozz már egy kicsit reálisabban.
Ha csak itt van ilyen kütyü, akkor más országokban miért van mégis hasonló helyzet?
Válasz Földönfuto #50769. hozzászólására
A műanyag fog még megdöbbenést okozni a következő évtizedekben, és könnyen lehet, hogy idővel egy sor fajtájuk úgy végzi majd, mint az uránfesték. Unokáink, dédunokáink meg majd fogják a fejüket a zseni nagyszülők "szakértelmén".
Válasz Bárány #50757. hozzászólására
Azért a szakemberek is igencsak mellélőnek időnként.Annak idején az. Oskolában azt tanultam,hogy a műanyag a bolygó és az erdő megmentője.Mit tesz Isten alig 40-50 év mulva a műanyag a bolygó gyilkosa,aki pedig fát és papirt használ helyette az a klimavédelem hőse.Lehet ez a téma is igy végzi néhány évtized mulva
Válasz Gumóka #50755. hozzászólására
Jöhet, a gázpalack már meg van
Válasz #bandi #50766. hozzászólására
Sok mindenre jó lehet ez az egész, csak ahogy sokszor látjuk a képeket, egyedül a jégesővel nem boldogul.
Ja a másik meg, hogy csak minálunk van ilyen országos rendszer.
Válasz hasutas1 #50756. hozzászólására
Te megnézted a riportot??
Azt mondja a nő, hogy 2021-ben, a tenyészidőszakban, 53 napon volt indítva a rendszer. Nem hiszem, hogy eleve volt ettől több esős nap is. Tehát amikor jött a felhő, mindig indultak ezek a szarok.
Nemtudom mit nem lehet ezen átlátni. Ha nem nyomnák mindig, talán a dunán is át tudna verekedni 1-2 komolyabb felhő..
Válasz Bárány #50762. hozzászólására
Válasz Bárány #50762. hozzászólására
Lehet, olvasni sem tudnak, azért mentek meteorológusnak.
Válasz Miért nem esik? #50759. hozzászólására
Az lehet a baj, hogy nem olvassák ezt a fórumot.
Válasz .Richard. #50760. hozzászólására
A 2001-es Beregi árviz, úgy kezdödött, hogy egész télen 10-15 fok meleg volt,
minden árok patak ki volt száradva, február végén már 18 fok is volt.
Aztán március 3-5 között esett két napig az eső, fent a Tisza vizgyüjtöin is
megolvasztotta azt a kevés havat , március 6.-án gátszakadás volt Tarpánál,
két nap mulva nálunk volt az udvaron volt a víz. A viz levonult április elejére,
aztán többet nem esett, végig aszály volt.
Válasz tiszai10 #50758. hozzászólására
pl. 1994-1997. 1999- 2003ig gondoltam egy extrém száraz időszakot. Akkor nem volt jégelhárító. De hó sem.
Válasz Bárány #50757. hozzászólására
Szakemberek a naknál? Ez jó volt.
Egyébként ha ennyire egyszerű dolog az időjárás, meg annak befolyásolása, akkor hogy lehet az, hogy az összes előrejelzést rendszeresen elbasszák ezek a nagy "szakemberek", időjósok?
Ha itt annyi eső esett volna a semennyi helyett, amennyit folyamatosan jósoltak a különböző időjárási modellek április-májusban, akkor lenne vagy legalább 150-170 mm az idei csapadék, nem pedig 90-100 mm, és ezek ilyen 80-90%-os valószínűséggel jósolt 5-10 mm-ek lettek volna, amik aztán sosem érkeztek meg.
Válasz .Richard. #50751. hozzászólására
/Mikor nem volt ez a rendszer akkor is volt ilyen több éves aszály./
Nem tűnt volna fel, gyerekek nőttek úgy fel, hogy nem tudtak egy jót szánkózni...
Régen is, nem volt ez így!
Hagyjuk már a közhelyes dolgokat, hogy régen is...
Válasz hasutas1 #50756. hozzászólására
)
Olyan nincs, hogy a magyar paraszt ne értene valamihez ...
(...jobban, mint a szakemberek.
Ez egy igazi szájenfiksön
, ne hagyjátok abba könyörgöm
.
A törököknél így működik a jégelhárító rencer, de lehet túltolták picit
Törökök
Válasz Miért nem esik? #50754. hozzászólására
Üzenjük a Naknak, hogy jégkármérséklőt minden kertbe!?
Válasz Praetor #50752. hozzászólására
Na akkor ki is derült, miről van szó! Ami esőt ledobna sokkal nagyobb területen egy-egy zivatarlánc, azt ezek a laikus barbárok ezzel az ágyúzással sokkal kisebb területekre, lokálisan kényszerítik földre, ezáltal is kibaszva mindenkivel.
Válasz #bandi #50750. hozzászólására
Nálunk is van ilyen a szőlészetben, de nálunk más azért, itt a Duna is tud kavarni.
Most volt esőnk bőven, viszont április végéig meg alig, illetve itt is fennáll, hogy km-en belül is változik az eső mennyisége. Sokszor van úgy, hogy ideér, fordul egyet, aztán csak a szelét érezzük.
Szerintem ez többtényezős történet.
Válasz .Richard. #50751. hozzászólására
"Van ahol a jégelháritot szinte elviszi az özönviz annyi esik."
Ennek alapvetően ilyen a működése. Pont előtted írj Bandi, hogy ez eredetileg a felhőmagvasítás technikája.
Válasz tiszai10 #50748. hozzászólására
Mikor nem volt ez a rendszer akkor is volt ilyen több éves aszály. Csak nem ott ahol most. Igy gondolkodtam mi a hiba. Minden felvetés megvolt. De eredmény 0. A hibát máshol kell keresni. Van ahol a jégelháritot szinte elviszi az özönviz annyi esik. Tehát nem ott a hiba csak véletlen egybeesés. Amugy lehet joval nagyobb területet tudnak befolyásolni mással de ez csak gondolat. Szerintem ezt az izét nem kéne bolygatni. Sokszor van mikor 200mili esne a radar szerint de semmi. A száraz levegő miatt lehet állitolag a hiba. Az meg mástol van. De lehet pont a télen hiányzo csapadék miatt nincs annyi párolgás vagy ilyesmi.
Válasz Gumóka #50749. hozzászólására
A riport alapján, valahányszor jön egy komolyabb felhőtömb, riasztják a kezelőket, és ők beindídják a felhő magvasítást.
A jégkár megelőzés csak az egyik hatása, alapvetően a csapadékképződést is elősegíti.
Tehát ha a nyugat felől érhező frontokat rendszeresen, szinte mindig szétlövik ezzel a rendszerrel, akkor senki ne csodálkozzon azon a csapadéktérképen, ami az elmúlt pár hétben volt. Nyugatról jött, ott szétlőtték, az eső leesett. Keletnek nem nemjutott semmi.
Bárcsak itt is lenne valami befolyásos oligarch, nem csak arrafelé, talán eső is jutna.
Jégkármérséklő
Válasz Praetor #50740. hozzászólására
Nem az a legnagyobb probléma.
Az a legnagyobb probléma, hogy mikor az eső átjön az egész országon, akkor miért lövi (automatán) mikor addig sem volt jég.
Annyit ér el vele, hogy a mögötte lévő települések nem kapnak majd esőt.
Azt lehet tudni, hogy hol vannak helyileg ezek a Jégkármérséklő rendszerek, mennyi van?
Mikor jön egy kisebb-nagyobb város nagyságú felleg és olyan bordó piros mint az állat meg szórja a radaron a tűzijátékot ezerrel majd esik belőle a dió nagyságú jég másnap meg tojás nagyságú akkor gondolom, hogy nem olyan nagy baj hogy megbolygatja a csapadék eloszlást?
pl Ukrajna felől ritkábban jön eső de akkor az a kérdés sokszor, hogy dőlnek e majd a fák és hullik e majd a cserép...
Válasz #bandi #50741. hozzászólására
Más országok használnak ilyen a hazaihoz hasonló rendszereket?Náluk vajon mi a tapasztalat,már ha használnak ilyet.
Válasz Miért nem esik? #50742. hozzászólására
És ez az élet minden területére igaz,a természet törvényeit büntetlenül megszegni nem lehet.Sajnos ez nap mint nap bekövetkezik.Most meg kell menteni a klimát jelszó alatt minden elektromos lesz,álljunk át geotermikus fűtésre.De azt senki nem tudja,hogy pi. a milliárdnyi fúrással mit fogunk befolyásolni a bolygó életében.Mindig a természet által alkotott folyamatok a tökéletesek a bolygónk szempontjából.Amit az ember létrehoz azt mindig a saját érdekében teszi,figyelmen kivül hagyva többi szereplőt.
Tavaly elmaradt de idén csinálni fogok egy képösszellítást (montázst) ahogy az 1 méteres kukoricám napról-napra elszárad.
Válasz Miért nem esik? #50742. hozzászólására
Eggyet értek veled. Ha az emberiség belenyulkál a természet bolgába az revansot fog venni és megdüntet.
Válasz Miért nem esik? #50742. hozzászólására
Szombat délután kaptunk 10 mm.esőt.Aki indítja a jégelhárítót,otthon volt.Talán ezért esett??
Válasz Rabó001 #50736. hozzászólására
Ez mind mellébeszélés. Egy a lényeg, nem kéne belenyúlni olyan dologba, amihez nem értenek, nem kell Istent játszani. Önmagában nem tudnak rendesen időjárást előrejelezni, annyira komplex, bonyolult az egész történet, aztán egy ilyen rendszerbe nyúlnak bele, egy ilyen rendszert befolyásolnak. Szerintem azok se tudják, mit csinálnak, akik ezt az egészet kitaláltak, nem ismerik a folyamatot, annak hatásait teljes egészében.
Ahol nagy a baj, ott már azzal óriási kárt okoznak ha egy-egy 10-15 mm-es esőt megakadályoznak.
1000-ből 999 gazda azt mondja, nem baj, ha jéggel jön az eső, csak jöjjön. Jégkárra fizet a biztosító, jégkárból még lábra tud állni a kukorica, napraforgó egy megafolos, vagy amalgerolos kezelés után. Az aszállyal nem tudsz mit kezdeni, csak látod, ahogy egy évnyi munkád hiábavaló volt, és napról-napra megy tönkre minden.
Válasz Praetor #50740. hozzászólására
Amúgy igen, talán jobb módszer lenne, ha több pénz lenne egy jégkárt kifizető alapban, aztán a természet menne a maga útján. Ahol meg èpp kár van, azt fizetné mindenki.
Csakhogy ottvannak még a nem mezőgazdasági károk is. Évente többezer autó szenved jégkárt kisebb-nagyobb mértékben. Én sokkal hamarabb kinézem a biztosítókból, hogy ők nyomást gyakorolnak ezügyben, mint bármilyen más szektor szereplői, mivel a biztosító csak rosszúl tud járni egy esővel/viharkárral/jégkárral. A pénzt meg nagyon szeretik ám, nem szivesen osztogatják szét.
Válasz Rabó001 #50736. hozzászólására
Jégkármérséklő rendszerrel szemben nem ez lehet az érdemi kritika, amit mondasz, mert sztem nem logikus. Hanem inkább az, hogy az országos csapadékeloszlást megbolygatja. Ahol amúgy is könyebben lehullott az eső, ott még több esik, és így szárazabb légtömegek mennek tovább olyan helyekre, ahol meg kevésbé tud leszakadni az ég.
Válasz #bandi #50738. hozzászólására
Nem csak konkrétan a te hozzászólásodra reagáltam, csak nem írtam külön-külön.
Nyilván nem mindegyek az arányok, de ezt írtam is.
Az biztos hogy a környezet egy rettentő bonyolult rendszer, amit alapvetően jól kitaláltak, és ha egy elemébe beavatkoznak, az nagy valószínűséggel kihat másra is.
Más: valahol olvastam egy cikket, már vagy 10 éve. Az elmúlt 30 év magyarországi kukorica és búza termésátlagait elemezte, a műtrágyafelhasználás és a csapadék összefüggésében. És az volt a következtetése, hogy a műtrágyamennyiségtől függött mindkettő, a kimondott aszályos években is jó termés volt, ha kellő mennyiségű műtrágyát adtak ki. Bár a csapadéknál az éves mennyiségen kívül az eloszlása is számít valamit talán.
Válasz Rabó001 #50736. hozzászólására
Egy szóval nem mondtam a jégkárhárítós dologra, hogy szerintem pusztán az lenne a bűnös. De a párolgásra visszatérve, ha kiraksz egy mècsest a pusztába éjjel, még nem lesz tőle világos egy fél országban.
Válasz Rabó001 #50736. hozzászólására
Válasz #bandi #50735. hozzászólására
De a párolgó vízből meg felhő lesz, amiből majd kihull a csapadék. Meg a párolgás is jót tesz a környék mikroklímájának. Persze a tó kiterjedése se mindegy, ugye az Aral tó elég jól megszűnt, na ott írják hogy azóta még szárazabb lett a terület, és hidegebb is, mert a tó párolgásából keletkező pára már nem fogta meg a Szibériából jövő hideg légtömegeket.
Lehet itt okoskodni, de szerintem egyikünk se meteorológus, talán hasutas áll a legközelebb hozzá, bár nemtudom mi a végzettsége, de akkor úgy mondom, valószínűleg neki a legbővebb az ilyen irányú ismerete.
Az összes többi csak találgatás, okoskodás, bűnbak keresés, az ember lelkének könnyebb, ha hibáztathat valakit.
Van a közelünkben is egy gyümölcsös, már jó régóta van jégágyúja, meg nem mondom a pontos nevét, de ha közeledik a vihar, durrog rendesen. Persze arra is mondják hogy lövi szét a felhőket, meg megint szétlőtte. Az elmúlt 2 hétben mégis 100mm felett esett nálunk, pedig most is "lőtte a felhőket". A 2000-es évek elején voltak aszályosabb évek erre, emlékszem a kocsmában azt is megfejtették, hogy azért mert a falu felett olyan sok repülő megy, azért nincs eső.
Én most is azt mondom. Az egész ország le van fedve jégkár mérséklő rendszerrel. Ha az miatt kevesebb lenne az eső, akkor mindenhol kevesebb lenne. Meg ha ilyen könnyű lenne befolyásolni az időjárást, akkor amerikában se lennének pusztító hurrikánok, és a többi.
Válasz hegesztocsabi #50734. hozzászólására
És nyáron mekkora mennyiség elpárolog ezekből a nyílt vízfelszinekből.
Válasz #bandi #50731. hozzászólására
Itt mifelénk igen sok homok,kavics bánya van!
Ami kamion anyagot elhordanak egy nap alatt, az igen elég lenne nekem kukoricából lehet egy életre
Na onnan amit kibányásznak anyagot oda megy az összes talajvíz esetleg is innen.
Mert mást nem tudok elképzelni.
Nyékladháza kitudja milyen mély már.
Hejőpapi,Igrici ezek igen nagy ,mély bányatavak.
Válasz #bandi #50731. hozzászólására Meg a vizett elviszik csőveken 30.km. tisztitani.(szenyvíz hálózat) Az őregek már akkor mondták hogy baj lesz Mikor még csak terv alat volt. Lehet igazuk volt.
Válasz Földönfuto #50726. hozzászólására
Itt volt már incidens a polgármester és a jobbágyok között, miután kiderült, hogy a polgármester stikában indítgatja a jégelhárító ezüst-jodidot.
Szerintem, ha valamelyik idegesebb beutalt leönti 20liter 480forintossal, majd meggyújtja az egész bódét, hamarabb elviszi az ÁVH, minthogy kettőt pislogna.
Lehet, hogy dózerolni kellene? Ledúrjuk azt, amit a NAK a tagdíjunkból épített?! Hmz...
Válasz rigás #50730. hozzászólására
Ebben nyilván van valami!
A mikroklíma is megváltozott.
De a vetésszerkezet is.
Ma már minden belvízveszélyes területre kapások kerülnek. Mert a búza az kockázatos, hogy kimegy. A forgó/kukorica pedig, szépen kiszívja az egész évben lehulló csapadékot. A tavasszal lehullót már nyárra kiszívja, ami nyáron leesik azt meg értelemszerűen ugyancsak. Tehát a gyökérzónán nem jut át semmi, a talajvíztartalom csökkenése könnyen belátható folyamat. Nincs miből, nincs mikor pótlódnia.
Ez pedig a nyugvó vízszint csökkenését okozza, a fák alól eltünik a víz, kiszáradnak. Satöbbi satöbbi.
Nekem van egy elméletem az alföld kiszáradását illetően Az pedig nem más mint a folyószabályozás kései következménye.
Ha ránézünk egy régi térképre azt látjuk, hogy a Tisza a Körösök és részben a Duna mentén kiterjedt mocsaras vidékek voltak szerteágazó folyó ágakkal és ártéri erdőkkel. A víz nem Szaladt keresztül az alföldön hanem szétterült és egy sajátos mikroklímát hozott létre, volt helyi párolgásból elég nedvesség a levegőbe.
A lényeg, hogy úgy gondolom annak idején magunk alatt vágtuk a fát. A folyószabályzással, mocsarak lecsapolásával sokszorosa lett ugyan megművelhető terület, viszont szép lassan eltűnt a víz. Ráadásul mostanra azért tényként kezelhetünk egy globális felmelegedést ami fokozza a bajokat.
Nem tudom, Hasutas1 lehet ebben valami igazság?