Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak650 FtEUR394.48 FtUSD370.23 FtCHF407 FtGBP458.72 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Pedig sokkal jobb és egyszerűbb a nitrosolos megoldás! Nem kell rakodógép a vetéshez, kényelmesen gyorsan erő kifejtés nélkül tudsz tankolni!!!
Van egy 5 köbméteres tartályom felrakva egy fixplatós ifa kocsira, gyorscsatikkal hozzá kötöm a szivattyút és egy perc alatt megvan tankolva egy kézi berántással a tartály.
Szivattyú egy sav és lúg álló Honda, amit lekapok a platóról ráteszem a szintén gyorscsatis megoldással kiépített 50köbös lencse tartályra és pár perc alatt felnyomom vele a platón lévő tartályt, ha nem kell messzire menni mire kijárja a traki a Noranból az anyagot ott vagyok az újabb 5000 literrel
Az az igazság, hogy 200 liter felett már lassabban tudsz menni vele mert nagy a nyomás, így is valami 6-6,5bart mutat a kinti analóg óra munka közben 9km/h környékén, igaz bent a monitor csak 5,5-öt, nem is értem mert a kijuttatott mennyiség meg hajszál pontosan annyi amit kérek tőle, mindegy...
A soroknál egy Teejet bajonettzáras fej van csepegésgátlóval, pneumatikus csövekkel levezetve erről a késekhez a folyadék. Szerintem ez az egység dozírozó lapkája(ha van benne???!?, mert nem szedtem még szét, csak gondolom) illetve a 6-os pneu csőből kellene nagyobbat felszerelni és akkor kisebb nyomáson több folyna ki, de nem variáltam vele mert ez így bőven elég, főleg mikor csak 100-150 megy sor mellé, akkor aztán lehet seperni ezerrel.
Nem olyan sokat húztuk, tavaly 350ha körül, idén meg 50 körül idáig, most csak a sávműveléseknél futott még, vetés előtt injektáltam, aztán majd kap sormellé is második adagot, 200-200 literre osztom meg a mennyiségeket, esetleg ha nem lesz rendesen csapadék később akkor másodiknak nem kap csak 100 litert ha úgy ítélem meg.
Tavaly többféle megoldás volt de mivel kevés volt az eső, másodiknak csak 100-150literek mentek ki, meg vetés előtt is volt ahol ezzel toltunk ki anyagot(sávozott pályákon pl.), volt ahol permeteztünk ki 200 litert és bekombiztuk, majd úgy sormellé még 100-at ezzel...
Elmesélek egy sztorit ami jó teszt lett még régről...
Kopott volt a monosem műtrágya adagolója, a fekete műanyag fedelek főleg rajta. Levettük az előtte kirakott 300kg pétisó mennyiségről úgy nagyjából fele áttételre, mondván, hogy majd jobban fog kimenni úgyis a karbamid meg egyébként is kevesebb kell ebből. Hát kiment egy tartály belőle amikor rájöttem, hogy a fullra rakott puttony kifolyt vagy másfél hektáron... Aztán láttam, hogy még a forgóban is pergett egy kevéske véknyan... tehát, jó3 mázsa kiment belőle sor mellé.
és akkor a SUMMÁJA neki:
Egyik műtrágya csoroszlya rúgó eltörött előző nap, reggel tákoltuk meg gyorsan, hegesztettük oszt jónapot... Kicsit félre sikerült mert ez az egység épen a sorban futott a kajmulás és rosszul össze hegesztés végett.
Hát mit mondjak, alig kelt ki ebben a sorban valami, de rátromfolok, aznap így mentünk végig csak hagytuk a karbamidot aztán folytattuk pétisóval és annál is ez volt a helyzet, a 300kg vetősorba jutva komoly csírázási gondot okozott, hiányos volt egész nap egy sorunk kelése de iszonyúan, jobbára nem is volt sor csak egy-egy pár szem fogásonként kikelve ennél az egynél...
És akkor kérdés mindenkihez aki vetőgéppel sormellé teszi a karbamidot:
1.Ki mennyit tesz mellé
2.ki mi mást tesz még mellé elé kelés után kombi előtt stb.stb.
Persze, nem is tudsz másikat ebből venni itthon
Sőt enyém volt az első nem prototípus hanem direktbe rendelésre gyártott szerkezet, itt rakták fel a kertitoxok menetarány automatikáját is Norbiék először, mert a prototipus elektromos szivattyús volt még anno.
Jó cucc
Nálunk ha van eső jókor (nem is kell túl sok) akkor 200kg szét szórva is tud teremni 10t és nem kell félni hogy nem kel ki mert sor mellé raktad a karbamidot!
Van ilyen legenda, de felénk is nagyon sokan alkalmazzák, nagy cégek is, pl. egy 8000 hektáros cég kukorica technológiája elképzelhetetlen sor mellé adott karbamid nélkül, bevált, erre esküszik az agronómus, nem volt még belőle sosem probléma, a terméseik meg nagyon jók, és a haszon is jó. Nem véletlenül szeretik a karbamidot nagyon sokan, folyamatosan eteti a növényt, legolcsóbb nitrogénhatóanyag kilóra vetítve, és a nagyobb hatóanyagtartalom miatt jó a logisztikája, kevesebb tankolás, egyszerűbb szállítás, stb.
a Vaderstad 2200 literes fronttartályával lehet 20 hektáronként tankolni, ha csak egy mását akarsz rakni...
és akkor függesztett is, meg 20 hektár is...
tulajdonképpen akkor is lehet 20 hektáronkánt tankolni ha többet adsz ki, csak akkor a föld egy része nem kap...
Tudom, csak épen az lenne a jó a vontatott Maestroval, hogy mondjuk letolok 1q/ha karbamidot a sormellé kukoricának és akkor 20hektáronként kellene csak tankolni ebből, akkor nemkéne vetés előtt belemennem injektálni, ezzel kényelmesen kiváltható lenne. A legjobb viszont az volna ha 2000 liter nitrosolos tartálya lenne neki hehe
Homokon nem ugrálnak a vetőkocsik, pedig majdnem a legkisebbre van állítva a nyomás. Kötött talajon viszont igaz, amit írsz.
A munkaszélesség növelésének sajnos a sok kicsi, alaktalan tábla gátat szab. Az 1-2 hektáros területeken szerintem több idő menne el (egy 12 soros géppel), mint amit visszahozna a nagyobbakon. Éppen ezért gondoltuk úgy, hogy egy olyan vetőgép a megfelelő választás, amivel a kis területeket is könnyen kiforogjuk, a nagyobbakon viszont lehet gyorsítani. Persze ez csak egy nézőpont, nem megcáfolni akarlak.
Én is agyalok, de nekem meg jobb lenne a függesztett csukós 8soros, hogy esetlegesen domboldalt sávozva is jól tartható legyen a nyomvonal, pedig a maestro igen teccik ám
Szia! Technikailag kényelmileg a maestro nagyon jó.
2000kg mütrágya. 2x400kg mikro-tartáy,80l-s magtartályok,hidraulikus kocsiterhelés,jól eltalált sávtisztitók,és egyetlen vetőgép ami képes a nagy mütrágya csoroszlyával a mag alá vetni a műtrágyát.
De! nem pontos a maglehelyezése.Naprát vetett nálam 11km-l ,a tőtávolságban nagyok az eltérések.
Váltanom kell v etőgépet ,valószinű szivottlevegős
lesz.Normális vetés-kelés elvárásához lemondok a 10km/h feletti sebbeségről.
A granulátumszórással nincs gond, kivéve hogy a harmadik adagolócellát kaptam hozzá, mert állandóan kiszitált mellette az anyag, álló helyben járó ventillátornál magától a rezgéstől...amúgy jó helyre rakta, csak a csövön kellett alakítanom ami a végén van. Telerakódott sokszor földdel annak ellenére hogy mindig menet közben rakom le és nem lett megtolatva. 15 km/h-val nem lehet vetni.
Sem ezzel, sem másik szemenkéntivel. Az adagolóval semmi gond, de a vetőkocsik ennél a tempónál olyan nyomot hagynak amire nem jó visszanézni, egy nagy elmosódott árok...ezt én dimbes dombos területen nem csinálhatom meg, mert ha jön egy nagyobb eső a soron folyik le.
Másik tapasztalat ha nem agyonkombizott kiskertbe vetek, hanem picit nyersebb a magágyalap akkor a zárókeréknek 12 fölött nincs "ideje" normálisan benyomni az oldalát, a pro kerék belenyomja a magárokba a magot, ki is kel, de rögtön a levegőben találja magát, és nem tetszik neki. apropo pro kerék: tartalék gumi mindig van nálam, mert elég sűrűn fogy. a mikrogranulátumcső felfogatásán alakítanom kellett, mert becsípődütt mögé a prokerék.
A sornyitók 1500 hektárt bírtak, idén cseréltem őket, de már csak átalakító készletet lehetett venni, rájöttek a gyárban is hogy nem jó valami.
Valószínüleg nincs jobb vetőgép a piacon, a maestro nekem komolytalan, az exact emerge meg túlbonyolított... az e-drive optima meg nem a problémára nyújt megoldást az elektromos hajtással. Szóval ez a Gilstring aki az adagolót megálmodta nem semmi koponya lehetett. A hardver részére aludhattak volna még párat.
2013-as a gép, lehet hogy azóta már változtattak sokmindenen.
Nem értem én ezt....ha nem verte le az eső beton keménységűre a talajt ki fog kelni....vagy a másik, H vetéskor szárazba került, beázott most és kikel....gondolj már bele az árvakelésű napraforgóba! Letárcsázva, leszántva, kétszer kombinátor....és a tavalyi forgó után a mostani kukoricában ami elhullott mind kijött....egyébként meg kapard meg több helyen , keresd meg a magot , nézd meg mi van vele
A jd vetőgépen is a V kerék előtt van kiszórva a force. Nincs vele baj. A huzat már ott nem viszi ki, a cyclo rendszerű “lekkorszerűbb” gépeknél sem.
A 15+ km/h szerintem bullshit. Nem a vetőgéppel van a baj. Kiveti. Szerintem viszonylag egyenletes is lehet a tőtáv. Ha olyan a pálya mint az asztal. Szóval tavasszal minimum 2 sor talajmunka. Vagy még ősszel elmunkálni, és utána kisimítani tavasszal.
Aki alapművelést egy sorral meghúz tavasszal, hogy spóroljon a vízzel, annak ugrálós lesz a felszín. Nem nagyon, a gépből nem is érzed, csak a vetőkocsikon látod, hogy fel/le ugrál egy mondjuk +/-8 centit kábé. Mármint 10km/h fölött.
Na ezt 15 nél már vergődésként látni. Arról nem is beszélek, hogy a sortisztítók a másik sorba átrepítik a szármaradványt, 10 centis bakhátakat készítve.
Mindenki magának dönti el, de én azt mondom aki haladni akar, az munkaszélességet növel, nem tempót.
Szóval 6 helyett 8 vagy 12 sor, normális tempóval, mint 6 sorral járni 15 fölött, hogy széthulljon a vas, meg kiakadjon a derekad, aztán menjé az ügyeletre.
Mert ugye nem mindenki fog asztalsima fődet csinálni neked, bérvetésnél.
Szerkezetileg ismerem a Tempót,kérdésem lényege az,hogy a pro-kerék után már omlik be száraz talaj,főleg nagy sebbeségnél a magárokba,és ezután következik a microgranulátun,ami már valószinű száraz közegbe kerül.Nem a starterral van gond,hanem a fertőtlenitökkel,föleg a jövöre való tekintettel amikor megállt a v-mag csávázás.Nem kellő képpen gázosodnak,elmarad a tf.hatás,a többit nem sorolnám.Mindazért mert a sebbeség alá rendeltek mindent.Valószinleg jelen pillanatban a T most a legjobb,de gőzerővel fejleszt a Horcsh.Hanoverben bemutatják az uj szemenkéntit.
Tempon a vetőmagcsoroszlya mögött egy puha nyomókerék található, ami szépen belefekszik a magárokba. Ez fogja meg és tartja a helyükön a magvakat, és a levegő útját is gyakorlatilag elzárja, így a mikrogranulátum-szóró nem közvetlen légáramba juttatja az anyagot. Talajfertőtlenítővel nincsen tapasztalatom, a legtöbb starter műtrágyát viszont próbáltuk, pontosan a magárokba megy, a takarókerék csak ezután következik (tehát nem az dolgozza be). Egyébként ha meg van emelve a vetőgép, és úgy járatjuk meg a mikrogranulátum-szórót, akkor sem fújja szét az a 3-5 bár közötti levegő a starter műtrágyát, hanem kis kupacban gyűlik a adagoló alatt.
A sebesség kis túlzással annyi, amennyit nem szégyellsz. Általában 12-15 között vetünk, ha sietni kell, akkor inkább 15-16. Kis táblákban, ahol forgolódni kell, vagy nagyobb mennyiségű műtrágyát akarunk kijuttatni, ott 12-13. A vetési pontosság gyakorlatilag nem változik ebben a tartományban. Ennél gyorsabban csak akkor, ha meg kell mutatni a szomszéd JD vetőgépnek, hogy ki a király a határban. (Utóbbit nehogy komolyan vedd.)
Kollégák!
Vetések végefelé járván,lenne egy szakmai kérdésem
Nyomott levegős vetőgépek esetén,ilyen a Tempó,Becker,Kverneland sx hogy viselkedik a microgranulátummal szórt force,centaur,vagy esetleges microstarter.Azért kérdezem,mert ezek a gépek a fejlesztések ellenére nem tudják közvetlenül a maghoz közel,a magárokba szórni a granulátumot a szállitó levegő kifujja onnan.Letőbb esetben a V-kerék dolgozza be.Az a kérdésem,hogy sikeresen,vagy sikertelenül.Hatás van,vagy elmarad.
Ne legyetek elfogultak a 15-20millás gépekkel szemben mondjátok el a kritikát,Arra is kiváncsi lennék,hogy tartjátok-e a beigért 14-15km/h sebbeséget!Előre köszönön az őszinteséget!
Kollégák!
Vetések végefelé járván,lenne egy szakmai kérdésem
Nyomott levegős vetőgépek esetén,ilyen a Tempó,Becker,Kverneland sx hogy viselkedik a microgranulátummal szórt force,centaur,vagy esetleges microstarter.Azért kérdezem,mert ezek a gépek a fejlesztések ellenére nem tudják közvetlenül a maghoz közel,a magárokba szórni a granulátumot a szállitó levegő kifujja onnan.Letőbb esetben a V-kerék dolgozza be.Az a kérdésem,hogy sikeresen,vagy sikertelenül.Hatás van,vagy elmarad.
Ne legyetek elfogultak a 15-20millás gépekkel szemben mondjátok el a kritikát,Arra is kiváncsi lennék,hogy tartjátok-e a beigért 14-15km/h sebbeséget!Előre köszönön az őszinteséget!
Kibirja egy hét múlva helyrejön.Nekem is fagyott már le,mikor mentem ki megnézni messzebbről nem is látszott a kukorica,olyan barna lett mint a föld.kiheverte de késett egy-két hetez.
Nálunk a 15-16. án vetett kukoricák 10-12 napra soroltak rendesen....de a korábbi naprák...na az mindenkinek mint a mesében....hol itt, hol ott....főleg a kötöttebb részeken....homokon persze hibátlan...ott 10-15 nap alatt kiömlött...valamelyik amelyik szárazba került éppen h csírázik...
Itt az ápr. elsejei kukorica most van rendesen, erősen kisorolva, a forgó szintén. Az 1 hónap. Sok.
A kukoricák jobbak, a forgókat nagyon megfogta a korai mélyrevetés, az erős éjszakai lehülésekkel.
Itt ezt látni. Jó nyilván, aki a multhéten vetette, ott nincs semmi, a kérdés az, hogy 1 hónap múlva lesz-e különbség a kettő közt
Nem dárumhoz kötöm lehet ez 17 vagy 23.Ez csak egy támpont.Pl ha 20.utan hetes esőt mind és vizes világ van.De az idő előrehaladtával azért jelentősen csökken az elfagyás matematikai valószínűsége.Szerintem.
3428 hozzászólás
Válasz szanberg #1676. hozzászólására
Használtál már tisztán tömény nitroszolt kukoricára levelekre kijuttatva, úgy mint gabonában? Esetleg tapasztalat?
Válasz szanberg #1676. hozzászólására
Mennyi fér elebben a gumis tárolóban, és mit kell érte fizetni?
Válasz Feri #1661. hozzászólására
Pedig sokkal jobb és egyszerűbb a nitrosolos megoldás! Nem kell rakodógép a vetéshez, kényelmesen gyorsan erő kifejtés nélkül tudsz tankolni!!!
Van egy 5 köbméteres tartályom felrakva egy fixplatós ifa kocsira, gyorscsatikkal hozzá kötöm a szivattyút és egy perc alatt megvan tankolva egy kézi berántással a tartály.
Szivattyú egy sav és lúg álló Honda, amit lekapok a platóról ráteszem a szintén gyorscsatis megoldással kiépített 50köbös lencse tartályra és pár perc alatt felnyomom vele a platón lévő tartályt, ha nem kell messzire menni mire kijárja a traki a Noranból az anyagot ott vagyok az újabb 5000 literrel
Válasz agrárproletár #1662. hozzászólására
Csak savanyitja a foldet ezert sok helyen nem alkalmazzak ott persze bomba jo ahol kicsit lugosabb a talaj
Válasz apuci #1668. hozzászólására
1670-es hozzászólásom
Válasz Batka #1669. hozzászólására
Az az igazság, hogy 200 liter felett már lassabban tudsz menni vele mert nagy a nyomás, így is valami 6-6,5bart mutat a kinti analóg óra munka közben 9km/h környékén, igaz bent a monitor csak 5,5-öt, nem is értem mert a kijuttatott mennyiség meg hajszál pontosan annyi amit kérek tőle, mindegy...
A soroknál egy Teejet bajonettzáras fej van csepegésgátlóval, pneumatikus csövekkel levezetve erről a késekhez a folyadék. Szerintem ez az egység dozírozó lapkája(ha van benne???!?, mert nem szedtem még szét, csak gondolom) illetve a 6-os pneu csőből kellene nagyobbat felszerelni és akkor kisebb nyomáson több folyna ki, de nem variáltam vele mert ez így bőven elég, főleg mikor csak 100-150 megy sor mellé, akkor aztán lehet seperni ezerrel.
Válasz Batka #1669. hozzászólására
Nem olyan sokat húztuk, tavaly 350ha körül, idén meg 50 körül idáig, most csak a sávműveléseknél futott még, vetés előtt injektáltam, aztán majd kap sormellé is második adagot, 200-200 literre osztom meg a mennyiségeket, esetleg ha nem lesz rendesen csapadék később akkor másodiknak nem kap csak 100 litert ha úgy ítélem meg.
Tavaly többféle megoldás volt de mivel kevés volt az eső, másodiknak csak 100-150literek mentek ki, meg vetés előtt is volt ahol ezzel toltunk ki anyagot(sávozott pályákon pl.), volt ahol permeteztünk ki 200 litert és bekombiztuk, majd úgy sormellé még 100-at ezzel...
Válasz apuci #1655. hozzászólására
Az aki még nem próbálta...
Elmesélek egy sztorit ami jó teszt lett még régről...
Kopott volt a monosem műtrágya adagolója, a fekete műanyag fedelek főleg rajta. Levettük az előtte kirakott 300kg pétisó mennyiségről úgy nagyjából fele áttételre, mondván, hogy majd jobban fog kimenni úgyis a karbamid meg egyébként is kevesebb kell ebből. Hát kiment egy tartály belőle amikor rájöttem, hogy a fullra rakott puttony kifolyt vagy másfél hektáron... Aztán láttam, hogy még a forgóban is pergett egy kevéske véknyan... tehát, jó3 mázsa kiment belőle sor mellé.
és akkor a SUMMÁJA neki:
Egyik műtrágya csoroszlya rúgó eltörött előző nap, reggel tákoltuk meg gyorsan, hegesztettük oszt jónapot... Kicsit félre sikerült mert ez az egység épen a sorban futott a kajmulás és rosszul össze hegesztés végett.
Hát mit mondjak, alig kelt ki ebben a sorban valami, de rátromfolok, aznap így mentünk végig csak hagytuk a karbamidot aztán folytattuk pétisóval és annál is ez volt a helyzet, a 300kg vetősorba jutva komoly csírázási gondot okozott, hiányos volt egész nap egy sorunk kelése de iszonyúan, jobbára nem is volt sor csak egy-egy pár szem fogásonként kikelve ennél az egynél...
Válasz szanberg #1666. hozzászólására
A "jó cucc" számomra azt sugallja, hogy meg vagy vele elégedve. Mekkora területén használtad és mennyi nitrót raktál ki vele hektáronként?
És akkor kérdés mindenkihez aki vetőgéppel sormellé teszi a karbamidot:
1.Ki mennyit tesz mellé
2.ki mi mást tesz még mellé elé kelés után kombi előtt stb.stb.
Válasz kori01 #1665. hozzászólására
Mennyit teszel sor mellé és mennyit tud teremni?
Válasz Batka #1657. hozzászólására
Persze, nem is tudsz másikat ebből venni itthon
Sőt enyém volt az első nem prototípus hanem direktbe rendelésre gyártott szerkezet, itt rakták fel a kertitoxok menetarány automatikáját is Norbiék először, mert a prototipus elektromos szivattyús volt még anno.
Jó cucc
Válasz apuci #1659. hozzászólására
Már rég megtettem
Mi a csírázó hatása?
Ha sokat raksz akkor esetleg.
Válasz apuci #1663. hozzászólására
Egyébként én is kiszórom a karbamidot, sor mellé meg komplex szokott menni.
Válasz Sz_Pisti #1660. hozzászólására
Nálunk ha van eső jókor (nem is kell túl sok) akkor 200kg szét szórva is tud teremni 10t és nem kell félni hogy nem kel ki mert sor mellé raktad a karbamidot!
Válasz apuci #1659. hozzászólására
Van ilyen legenda, de felénk is nagyon sokan alkalmazzák, nagy cégek is, pl. egy 8000 hektáros cég kukorica technológiája elképzelhetetlen sor mellé adott karbamid nélkül, bevált, erre esküszik az agronómus, nem volt még belőle sosem probléma, a terméseik meg nagyon jók, és a haszon is jó. Nem véletlenül szeretik a karbamidot nagyon sokan, folyamatosan eteti a növényt, legolcsóbb nitrogénhatóanyag kilóra vetítve, és a nagyobb hatóanyagtartalom miatt jó a logisztikája, kevesebb tankolás, egyszerűbb szállítás, stb.
Válasz szanberg #1654. hozzászólására
Drága barátom!
Ne akarjál összerakni,egy 25 millás vetőgépet preciziós egységekkel + nitrosollal mindnek vége lenne........ szilárd is megeszi......
Válasz apuci #1659. hozzászólására
Valóban van csírázásgátló hatása, ha kiteszel belőle 4-500 kg-ot.
Nem nálam, másnál láttam már működni, és jócskán 10 tonna felett termelnek
Válasz kori01 #1656. hozzászólására
Csírázás gátló hatása van! De ha gondolod rakjad!
Válasz szanberg #1654. hozzászólására
a Vaderstad 2200 literes fronttartályával lehet 20 hektáronként tankolni, ha csak egy mását akarsz rakni...
és akkor függesztett is, meg 20 hektár is...
tulajdonképpen akkor is lehet 20 hektáronkánt tankolni ha többet adsz ki, csak akkor a föld egy része nem kap...
Válasz szanberg #1654. hozzászólására
Jól láttam, hogy te is a noran féle injektálót használod?
Válasz apuci #1655. hozzászólására
1mázsa pont jó rá.
Válasz szanberg #1654. hozzászólására
Ja de a karbit nem ajánlják sor mellé mester!
Válasz .Feco. #1650. hozzászólására
Tudom, csak épen az lenne a jó a vontatott Maestroval, hogy mondjuk letolok 1q/ha karbamidot a sormellé kukoricának és akkor 20hektáronként kellene csak tankolni ebből, akkor nemkéne vetés előtt belemennem injektálni, ezzel kényelmesen kiváltható lenne. A legjobb viszont az volna ha 2000 liter nitrosolos tartálya lenne neki hehe
Válasz Dekalb #1652. hozzászólására
Hát ha kérsz olyat gondolj rá sokat oszt vonzzad be magadnak...
egy kis talajmenti jövőhétre?...
Válasz bandigh #1639. hozzászólására
Homokon nem ugrálnak a vetőkocsik, pedig majdnem a legkisebbre van állítva a nyomás. Kötött talajon viszont igaz, amit írsz.
A munkaszélesség növelésének sajnos a sok kicsi, alaktalan tábla gátat szab. Az 1-2 hektáros területeken szerintem több idő menne el (egy 12 soros géppel), mint amit visszahozna a nagyobbakon. Éppen ezért gondoltuk úgy, hogy egy olyan vetőgép a megfelelő választás, amivel a kis területeket is könnyen kiforogjuk, a nagyobbakon viszont lehet gyorsítani. Persze ez csak egy nézőpont, nem megcáfolni akarlak.
Válasz szanberg #1648. hozzászólására
Van 3-pont függesztett 8 soros maestro is..
Válasz szanberg #1648. hozzászólására
Ha most kéne venni, ebből választanék Link
Válasz Feri #1645. hozzászólására
Én is agyalok, de nekem meg jobb lenne a függesztett csukós 8soros, hogy esetlegesen domboldalt sávozva is jól tartható legyen a nyomvonal, pedig a maestro igen teccik ám
Válasz Feri #1645. hozzászólására
Akkor elektromos kverni Optima?
Válasz tajbor89 #1641. hozzászólására
Köszönöm a hozzászólásod,megerősitettél elgondolásomban!
Válasz szanberg #1643. hozzászólására
Szia! Technikailag kényelmileg a maestro nagyon jó.
2000kg mütrágya. 2x400kg mikro-tartáy,80l-s magtartályok,hidraulikus kocsiterhelés,jól eltalált sávtisztitók,és egyetlen vetőgép ami képes a nagy mütrágya csoroszlyával a mag alá vetni a műtrágyát.
De! nem pontos a maglehelyezése.Naprát vetett nálam 11km-l ,a tőtávolságban nagyok az eltérések.
Váltanom kell v etőgépet ,valószinű szivottlevegős
lesz.Normális vetés-kelés elvárásához lemondok a 10km/h feletti sebbeségről.
Napraforgó korai vetések hogy villantanak?
Újravetés befigyelhet valakinek?
Milyen dátumig tudtátok ezt eltolni a múltban ami be is jött aztán?
Válasz tajbor89 #1641. hozzászólására
A maestro szerintem nagyon komoly szerkezet!
Válasz tajbor89 #1641. hozzászólására
Legalább tudom, hogy élsz!
Válasz Feri #1637. hozzászólására
A granulátumszórással nincs gond, kivéve hogy a harmadik adagolócellát kaptam hozzá, mert állandóan kiszitált mellette az anyag, álló helyben járó ventillátornál magától a rezgéstől...amúgy jó helyre rakta, csak a csövön kellett alakítanom ami a végén van. Telerakódott sokszor földdel annak ellenére hogy mindig menet közben rakom le és nem lett megtolatva. 15 km/h-val nem lehet vetni.
Sem ezzel, sem másik szemenkéntivel. Az adagolóval semmi gond, de a vetőkocsik ennél a tempónál olyan nyomot hagynak amire nem jó visszanézni, egy nagy elmosódott árok...ezt én dimbes dombos területen nem csinálhatom meg, mert ha jön egy nagyobb eső a soron folyik le.
Másik tapasztalat ha nem agyonkombizott kiskertbe vetek, hanem picit nyersebb a magágyalap akkor a zárókeréknek 12 fölött nincs "ideje" normálisan benyomni az oldalát, a pro kerék belenyomja a magárokba a magot, ki is kel, de rögtön a levegőben találja magát, és nem tetszik neki. apropo pro kerék: tartalék gumi mindig van nálam, mert elég sűrűn fogy. a mikrogranulátumcső felfogatásán alakítanom kellett, mert becsípődütt mögé a prokerék.
A sornyitók 1500 hektárt bírtak, idén cseréltem őket, de már csak átalakító készletet lehetett venni, rájöttek a gyárban is hogy nem jó valami.
Valószínüleg nincs jobb vetőgép a piacon, a maestro nekem komolytalan, az exact emerge meg túlbonyolított... az e-drive optima meg nem a problémára nyújt megoldást az elektromos hajtással. Szóval ez a Gilstring aki az adagolót megálmodta nem semmi koponya lehetett. A hardver részére aludhattak volna még párat.
2013-as a gép, lehet hogy azóta már változtattak sokmindenen.
Válasz TeljesenMindegy #1638. hozzászólására
Nem értem én ezt....ha nem verte le az eső beton keménységűre a talajt ki fog kelni....vagy a másik, H vetéskor szárazba került, beázott most és kikel....gondolj már bele az árvakelésű napraforgóba! Letárcsázva, leszántva, kétszer kombinátor....és a tavalyi forgó után a mostani kukoricában ami elhullott mind kijött....egyébként meg kapard meg több helyen , keresd meg a magot , nézd meg mi van vele
Válasz Feri #1634. hozzászólására
A jd vetőgépen is a V kerék előtt van kiszórva a force. Nincs vele baj. A huzat már ott nem viszi ki, a cyclo rendszerű “lekkorszerűbb” gépeknél sem.
A 15+ km/h szerintem bullshit. Nem a vetőgéppel van a baj. Kiveti. Szerintem viszonylag egyenletes is lehet a tőtáv. Ha olyan a pálya mint az asztal. Szóval tavasszal minimum 2 sor talajmunka. Vagy még ősszel elmunkálni, és utána kisimítani tavasszal.
Aki alapművelést egy sorral meghúz tavasszal, hogy spóroljon a vízzel, annak ugrálós lesz a felszín. Nem nagyon, a gépből nem is érzed, csak a vetőkocsikon látod, hogy fel/le ugrál egy mondjuk +/-8 centit kábé. Mármint 10km/h fölött.
Na ezt 15 nél már vergődésként látni. Arról nem is beszélek, hogy a sortisztítók a másik sorba átrepítik a szármaradványt, 10 centis bakhátakat készítve.
Mindenki magának dönti el, de én azt mondom aki haladni akar, az munkaszélességet növel, nem tempót.
Szóval 6 helyett 8 vagy 12 sor, normális tempóval, mint 6 sorral járni 15 fölött, hogy széthulljon a vas, meg kiakadjon a derekad, aztán menjé az ügyeletre.
Mert ugye nem mindenki fog asztalsima fődet csinálni neked, bérvetésnél.
Válasz bandigh #1630. hozzászólására
Én április 9-10.-én vetettem. A kukorica sorol, a napraforgó pedig csak néhány helyen bujkál. Könnyen lehet, hogy kombinátor lesz a vége.
Válasz später77 #1636. hozzászólására
Szerkezetileg ismerem a Tempót,kérdésem lényege az,hogy a pro-kerék után már omlik be száraz talaj,főleg nagy sebbeségnél a magárokba,és ezután következik a microgranulátun,ami már valószinű száraz közegbe kerül.Nem a starterral van gond,hanem a fertőtlenitökkel,föleg a jövöre való tekintettel amikor megállt a v-mag csávázás.Nem kellő képpen gázosodnak,elmarad a tf.hatás,a többit nem sorolnám.Mindazért mert a sebbeség alá rendeltek mindent.Valószinleg jelen pillanatban a T most a legjobb,de gőzerővel fejleszt a Horcsh.Hanoverben bemutatják az uj szemenkéntit.
Válasz Feri #1634. hozzászólására
Tempon a vetőmagcsoroszlya mögött egy puha nyomókerék található, ami szépen belefekszik a magárokba. Ez fogja meg és tartja a helyükön a magvakat, és a levegő útját is gyakorlatilag elzárja, így a mikrogranulátum-szóró nem közvetlen légáramba juttatja az anyagot. Talajfertőtlenítővel nincsen tapasztalatom, a legtöbb starter műtrágyát viszont próbáltuk, pontosan a magárokba megy, a takarókerék csak ezután következik (tehát nem az dolgozza be). Egyébként ha meg van emelve a vetőgép, és úgy járatjuk meg a mikrogranulátum-szórót, akkor sem fújja szét az a 3-5 bár közötti levegő a starter műtrágyát, hanem kis kupacban gyűlik a adagoló alatt.
A sebesség kis túlzással annyi, amennyit nem szégyellsz. Általában 12-15 között vetünk, ha sietni kell, akkor inkább 15-16. Kis táblákban, ahol forgolódni kell, vagy nagyobb mennyiségű műtrágyát akarunk kijuttatni, ott 12-13. A vetési pontosság gyakorlatilag nem változik ebben a tartományban. Ennél gyorsabban csak akkor, ha meg kell mutatni a szomszéd JD vetőgépnek, hogy ki a király a határban. (Utóbbit nehogy komolyan vedd.)
Válasz Feri #1634. hozzászólására
Én cyclonál így oldottam meg. Szépen viszi a magához. Igaz kevés megy fölé is, de az majd az esővel...
Kollégák!
Vetések végefelé járván,lenne egy szakmai kérdésem
Nyomott levegős vetőgépek esetén,ilyen a Tempó,Becker,Kverneland sx hogy viselkedik a microgranulátummal szórt force,centaur,vagy esetleges microstarter.Azért kérdezem,mert ezek a gépek a fejlesztések ellenére nem tudják közvetlenül a maghoz közel,a magárokba szórni a granulátumot a szállitó levegő kifujja onnan.Letőbb esetben a V-kerék dolgozza be.Az a kérdésem,hogy sikeresen,vagy sikertelenül.Hatás van,vagy elmarad.
Ne legyetek elfogultak a 15-20millás gépekkel szemben mondjátok el a kritikát,Arra is kiváncsi lennék,hogy tartjátok-e a beigért 14-15km/h sebbeséget!Előre köszönön az őszinteséget!
Kollégák!
Vetések végefelé járván,lenne egy szakmai kérdésem
Nyomott levegős vetőgépek esetén,ilyen a Tempó,Becker,Kverneland sx hogy viselkedik a microgranulátummal szórt force,centaur,vagy esetleges microstarter.Azért kérdezem,mert ezek a gépek a fejlesztések ellenére nem tudják közvetlenül a maghoz közel,a magárokba szórni a granulátumot a szállitó levegő kifujja onnan.Letőbb esetben a V-kerék dolgozza be.Az a kérdésem,hogy sikeresen,vagy sikertelenül.Hatás van,vagy elmarad.
Ne legyetek elfogultak a 15-20millás gépekkel szemben mondjátok el a kritikát,Arra is kiváncsi lennék,hogy tartjátok-e a beigért 14-15km/h sebbeséget!Előre köszönön az őszinteséget!
Válasz Sanyee #1623. hozzászólására
Kibirja egy hét múlva helyrejön.Nekem is fagyott már le,mikor mentem ki megnézni messzebbről nem is látszott a kukorica,olyan barna lett mint a föld.kiheverte de késett egy-két hetez.
Nálunk a 15-16. án vetett kukoricák 10-12 napra soroltak rendesen....de a korábbi naprák...na az mindenkinek mint a mesében....hol itt, hol ott....főleg a kötöttebb részeken....homokon persze hibátlan...ott 10-15 nap alatt kiömlött...valamelyik amelyik szárazba került éppen h csírázik...
Itt az ápr. elsejei kukorica most van rendesen, erősen kisorolva, a forgó szintén. Az 1 hónap. Sok.
A kukoricák jobbak, a forgókat nagyon megfogta a korai mélyrevetés, az erős éjszakai lehülésekkel.
Itt ezt látni. Jó nyilván, aki a multhéten vetette, ott nincs semmi, a kérdés az, hogy 1 hónap múlva lesz-e különbség a kettő közt
Válasz Sk Laci #1628. hozzászólására
Nem dárumhoz kötöm lehet ez 17 vagy 23.Ez csak egy támpont.Pl ha 20.utan hetes esőt mind és vizes világ van.De az idő előrehaladtával azért jelentősen csökken az elfagyás matematikai valószínűsége.Szerintem.