Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak650 FtEUR393.39 FtUSD366.97 FtCHF401.93 FtGBP458.72 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Ezt mind a modern rendszer és piaci folyamatok teszik..belekényszerülnek a termelők ebbe a mókuskerékbe.1hektáron évről évre többet,aztán 20-30év mulva már ugy is mindegy,majd kinylodik más vele cimszóval...
Így van! Annak az öltöny ruhának azért volt becsülete mert tudták mi munka volt mögötte..... Az emberi kapzsiság meg ELŐIDÉZHETŐ csak a tévét kell nézni!
Csak meg kell nézni egy olyan termesztésbe vont talajt ,ahol évről évre mennyiségi rekordokra törekednek...
Agyon zsigerelt talajok,művi baktériumok és talajélet fenntartás nélkül nullára lesznek képesek,hiába a tökéletes talajerő gazdálkodás.
Matyi 50 írta le a jó irányvonalat! :"Véleményem szerint nem 15 tonnás búza felé kell elmenni,hogy ne legyen deficites a termesztés,hanem más oldalról kell ezt szabályozni. Ilyen alapon ha 10év mulva tovább emelkednek a termesztési,energia és input költségek,akkor már 30tonnás termés kellene?"
És ez minden ágazatra igaz!Én pl: megelégszem a jelenlegi állat állományommal nem akarom KIZSIGERELNI A KÖRNYEZETEM! Nekem is lehetne x tehénnel több (bocs az offért)de ahhoz már kellene alkalmazott(én meg egy nagyon rossz maximalista főnök lennék ) és az Ő bérét ,járulékait a KÖRNYEZETEMNEK kellene kitermelnie én meg ezért nem áldozom be a jövőt a jelenért.
De nem vagyunk egyformák.Egyébként a magyarázkodás helyett inkább virítsatok egy komplex kiadás/bevétel ábrát/HA/HUF/ALKALMAZOTT DB/ a támogatások nélkül légyszi.
Olvasd már el, én azt írtam hogy nem esett vissza? Nem.
És az egész országra van/volt rálátásod, hiteles adataid, erre a 3 tényezőre, 30 évre visszamenőleg?
(én nem firtatom hogy igaz-e vagy sem, csak megosztottam hogy olvastam ilyet, ha szerinted baromság, akkor neked az, engem nem zavar)
Mert egy szintén idős szakember szerint száraz időben egyharmadával többet kellett volna kijuttatni, mint esegetős időben, akkor hasznosult volna a két harmada. eső nélkül kétharmad kijuttatása után meg csak egy harmad hasznosult. Persze, tisztán látni, hogy egy hektár termésből szinte mindenki többet kaszál, mint aki a földet használja.
A gazdálkodási napló sehol nem fut össze a könyveléssel, így mindenki azt ír bele amit akar. Aki nem AKG-s, annak meg nem is kell feltölteni a gazdálkodási naplót, max akkor látja az MVH, ha ellenőrzést kap.
Válasz .Ropi #5805. hozzászólására
Mindenkinek vezetni kell gazdálkodási naplót, abban a termés is nyilván van tartva? Ha igen, akkor azt meg látják az állami szervek is, nem?
Válasz dokeee #5804. hozzászólására
Az eső-termésátlag összefüggésre olvastam egy 30 vagy 40 évre visszamenő elemzést az itthoni búza és kukorica termelésről. Termésátlag-csapadék-műtrágyafelhasználás összefüggésben. Az adatokból az volt a következtetés, hogy a műtrágyahasználattal jobban összefügg a termésátlag, mint a csapadékkal, sőt, inkább attól függ. A rendszerváltás előtti időben aszályos években nem esett vissza jelentősen a termésátlag, mert a műtrágyafelhasználás végig magas volt, az alacsonyabb műtrágyafelhasználás mellett ha visszaesett a csapadék akkor vele a termés is.
Nemtudom a neten is fentvan-e.
Létezik egy úgynevezett tesztüzemi rendszer (FADN), amelyben az AKI könyvelőirodákkal van leszerződve, amely irodák 7 éves rotációban megyénként körülbelül 100-120 gazdaságnak végzik a könyvelést ingyen. Cserébe a gazdaságok VALÓS adatot szolgáltatnak a könyvelőirodáknak, az irodák pedig anonim adatot az AKI-nak. Ezek a gazdaságok 10 hektárostól 3 ezer hektárosig, növénytermesztőtől állattartóig nagyjából lefedik a fő ágazatokat. A termésátlagok főként ezekből az adatokból + KSH jönnek ki.
Internetes kommunikációban majd mindenkinek (természetesen tisztelet a kivételeknek) 5 aranykoronás a földje, ami betonkemény, terméketlen homok, náluk sosem esik eső, télen mindig elönti a belvíz, a 8R-es legnagyobb John Deere is csak 4 fejjel szánt. Aratáskor meg aztán jönnek a jobbnál-jobb átlagok. (persze nem biztos hogy ugyanazoktól). Nekem is van olyan ismerősöm aki naponta kiírja egyik FB-s agrár csoportba hogy náluk megint nem volt eső, őket mindig elkerüli...de termésük azért szerencsére van, mondjuk ő az átlagokkal nem dicsekszik.
Az is egy érdekes téma hogy melyiket éri meg jobban, milyen költséggel mekkora termést elérni.
Az egyik véglet, a minimum művelés, kisebb termésekkel, de ezt hatalmas területen óriási gépekkel, nagy hatékonysággal, ezért alacsony költséggel, a nagy terület miatt viszont a gazdának így is megvan a jövedelme. Youtubeos videókon látni lehet bőven, mikor 20 méter széles vetőkultivátorral vetnek direktbe, egymenetbe műtrágyázva.
A másik az intenzív technológia, magasabb költséggel, magasabb termésátlagokkal, de az előzőnél kisebb területen.
Ha sorra vennék a gazdálkodókat itthon, akkor szerintem azért nagyon sok lenne köztük olyan, aki csak úgy megszokásból gazdálkodik, különösebb képzettség nélkül. Persze tudom hogy nem lehet mindent az iskolában megtanulni, egy diploma se jelent önmagában semmit, szép számmal van ellenpélda arra is, viszont azért vannak olyan dolgok is, amiket ha valaki nem tanulja akkor nem fogja tudni. Persze sokféle módon lehet tanulni, autodidakta módon is.
Lehet, szeretnék valami ilyen szakit a környékünkön, szerintem olyan 150e ft-ot simán kifizethetne nekem hektáronként bérleti díjként, aztán még mindig kurva jól járna. :)
Átlagtermést gondolom az értékesítés után számolják, kereskedőknél, felvásárlóknél, feldolgozóknál elég jól összeadódik ez szerintem.
Te hány tonnából termel hányat? És mit számolsz bele a 6 tonnába? Nem mindegy hogy csak az inputanyagot, vagy még a gépamortizációt, kamatot stb. is.
a 3. pontot nem értem biztosan. De felénk vannak akik 1-2tonnát "termelnek", kisemberek kínlódással kevés területeiken. Úgy gondolom, hogy ők nem tudnak termelni, megrekedtek a tsz szintjén. Se anyagi se szellemi tőkéjük, hogy tovább lépjenek. De ezek már kikopófélben vannak.
Nem mondta senki, hogy xar a búzánk. De nem is a dobogó első helyezettje.
Olvasom a sok hozzászólást hogy hol vagyunk mi a búza termesztésben, igazat adok egyik és másik félnek is, de
1 pl a búza országos átlagtermést miből számolják vagy honnan tudják?(nálunk) EK beadáskor amit megadunk azt adják össze?
2 aki 6 tonna árából 9-et arat az szerintem nagyon nem jól csinálja, de lehet hogy csak én nem tudok számolni.
3 az hogy valaki nem tud 5 tonna búzát az nem tud termelni, szerencsére nincs ilyen területem, de a közelembe elég sok van olyan terület hogy a búzát szinte termelni nem lehet benne
4 ha annyira szar a búzánk akkor miért visznek egy kilót is ki az országból?
Álljon meg a menet! Én nem cinikusságból írtam amit írtam. Aki itt régóta fórumozik, szerintem mindenkinek lejött már, hogy Feco az egyik legszélesebb látókörű, nagytudásssal és tapasztalattal rendelkező mezőgazdász akinek érdemes odafigyelni a hozzászólásaira. Matyiról még nincs ilyen véleményem.
Szóval amit kérdeztem azért kérdeztem, hogy hátha kibújik a szög a zsákból és sikerül kiokoskodni hol vérzik el a 8-9tonnás búzám. Az hogy Feconak ment pont a kérdés az ép úgy jött, de bárkinek kíváncsi vagyok az építőjellegű hozzászólására.
akkor én is a nagytudásúakhoz tartozom (eddig nem tudtam)mivel volt olyan,hogy nem költöttem rá 6t körüli input árát és volt 8,5 t/ha altigóbol.pedig nincsenek full extrás gépeim se.szóval minden rosszindulattól mentesen senki se érezze úgy ,hogy mindent tud a növénytermesztésről,mert ami ma igaz, lehet,hogy holnap már nem lesz az.
1. Vetés pontos mélységben, direkt vető géppel, minél kevesebb talaj szárítás, max október elejéig /pl. MZURI/
2. Fajta, hibrid választás
3. Tápanyag minőség /talajvizsgalat, levelanalizis, miből van hiány?/
4. Tápanyag mennyiség, időzítés /októbertől februárig 5-6 hónap amikor szükség van + tápanyagra, mikor +5 fokú felett van, ekkor szinte senki nem ad neki. 4 fontos szakasz amikor a gyökereknèl folyékony formában ott kell lenni a tápanyagnak: október-kelés, január-február-bokrosodás, március-április-szárba indulás, május-kalasz./
5. Betegség megelőzése, nem pedig kezelés
Ha nem tud valaki 5 tonna fölé menni, próbálja meg így.
Úgy gondolom, hogy tényleg a Magyar emberek legnagyobb baja, hogy homokba dugják a fejüket, ahelyett, hogy belátnák hibáikat, és tanulnának belőlük. De nem is ezért írok.
Tudom, hogy kicsit megfoghatatlan lesz a kérdés. De aki stabilan tud csinálni 9-10 to malmi búzát 8-18 ak barna erő talajon az írja már le, hogy min változtatott, mikor a stabil 6-6,5 tonnától elrugaszkodva folyamatosan tudja tartani a 8+ tonnás átlagot?
Cellule es basalio is volt nálam két évig nekem minden évben magy csalódas volt. Elöször is eleg fogékony volt a betegségre és marha gyorsan a csapi hianyba megadta magat.... exotic rustic cellule basalio ingenio mulan genius stb...mind volt nálam mint tud 8 tonnát de mind bizonyos években megadta magát... ezert dönzöttem anhibrid mellett es idén végleg bebizonyosodott...
Csinálhat akármit az ember ha egyszerűen ki se kel a búza mert annyi nedvesség nincs a talajban...
Elvetettük október 2.án a Cellule-t előtte kapott 2.5q 20-20NP mütrágyát.
1.5 hónapig nem kellt ki, majd kapott esőt és rá 5 napra elkezdett fagyni...
Alig kelt ki valami, talán 40% az is fejletlenül ment neki a télnek, a többi télen kelt ki.
Február 12.én kapott 3q Mast majd áprilisban újabb 2q Mast, csak a 2 mütrágyaszórás között nem esett összesen 10-15mm eső...
A fajta tudja kisérletben a 12tonnát, a mi technológiánkkal is a 8+ tonna/ha benne van, idén meg örülnénk egy 6 tonna/ha átlagnak.
2 ilyen száraz periódust(október-november és február-április 15) nem bír még a búza se elviselni, a bokrosodás gyakorlatilag elmaradt ősszel és tavasszal is.
Ez van, minden év más, de ilyen még nem volt hogy nem kelt ki ősszel normálisan a kalászos.
Hát ez az, már hogy a francba lehetne összehasonlítani minket hollandiával meg franciával, akkora klimatikus különbség van mint a ház. Holland talaj, meg hetente legalább egyszer esik az eső, ezzel a kombóval mindenki tudná etetgetni a búzáját, el se lehet baszni. De ha nem kel ki csak januárban, mert 6 hónapja nem volt eső, akkor mi van? Meg amikor kisüt a nap április közepén és egy hónapig 30 fok, eső nélkül? Na ezt is figyelembe kéne venni.
Az arany középutat kell megtalálni a termelésben .Búzával meg az a fő baj,hogy a mediterrán térségektől Svédországig mindenhol termeszthető .Ezért jobb a kukorica mert az nem minden éghajlati övezetben termelhető.A termés maximalizálása meg tudjuk mivel jár ha terem 15t feletti kukorica akkor a termés versenyben benevezett gazda boldog és büszke ha meg ugyan az 3-4t akkor meg nagy a csend :-)
Egy alap technológiát írj már le amit mindig kitesztek, mondjuk repce elöveteménnyel, mennyivel vetitek, rovarölős csávázás esetleg systiva, rovar gomba lombtrágya szárszilárditó? Műtrágya nem nitrátos területen? Talajbaktériumot használtok? Zöldtrágya gondolom a lehetőségekhez mérten rendszeresen megy.
Így van, mindenki tudja mennyire jon ki a profitja és aszerint gazdálkodik ahogy jobbnak látja. Lehet intenzíven is termelni és lehet minimális költségekkel. Jó az egyik mindig kevesebbet fog történni de kevesebb a ráfordítás is, ki kell számolni melyik éri meg jobban. De azt vegyük figyelembe hogy bármikor jöhet egy természeti katasztrófa (jégeső, pocok invázió, erős fagy....) És az egyikkel többet bukhat ilyenkor az a gazda. De mondom mindenki úgy csinálja ahogy neki jó ez mindenkinek a maga döntése
Ha minden magyar gazdaság 12tonnát termelne,abból nem lenne gond ? 3al kezdődne a gabona ára az tuti.Olyankor már nem számítana hogy a világpiacon drágább lenne,ez 100%
Szerintem meddő vitát folytattok, a hazai búzatermesztés problematikáját már igen sokan fejtegették a nagyjaink közül is, nekik sem sikerült megoldást találni és szerintem országos szinten nincs is ilyen....
Találja meg mindenki a saját termelési célját a lehetőségei és a pénztárcája szerint úgy, hogy gazdaságos legyen, de attól, hogy nincs 9 tonnás üzemi átlaga, még nem feltétlenül hülye, bár mindig van lehetőség a fejlődésre és keresni kell.
Feco belőtte a lényeget,
1: csinálj egyedit, mert akkor az ár kompenzálja az esetleges alacsonyabb termést: igaz a piac igénye is változott, de pl a kanadai vígan elvan az alacsony átlagokkal, a minőséget megfizetik...
2: csinálj sokat, és nem számít más, mert a tömeg az egységártól függetlenül hozza az árbevételt. Na ezt tudják tőlünk nyugatabbra.
Mi meg úgy nagyjából a két szék között vágódunk be a pad alá....
Az 1. ponthoz annyit fűznék hozzá, hogy nemegyszer fordult elő, hogy a mi búzánkat átpapírozták osztráknak valahol útközben olaszország felé....
Mi hosszú idő után, pár éve áttértünk a minőségiről a mennyiségire. (Nem szakszerű a fogalmazás, de mindenki érti.)
A minőségit rendszerint csak augusztus körül tudtuk elvitetni, épphofy a szotyi, meg a kukorica előtt, és max. 2-300 Ft-tal drágábban a takarmánynál. És persze valamivel alacsonyabb terméseket is produkált.
Szerintem Fecó mondja a frankót.
A számok sajnos makacs dolgok. Nyilván ha a sivatagban levő ausztraliaval, a búzát gyakorlatilag nem is termelő kinaval vagy a tundran elő oroszokkal hasonlitgatod magad akkor jók a számok. Én is legyoznek futoversenyen egy csomó gyereket meg rokkantkocsist de a saját ligában játszva sajnos alul maradnék.
Ha nem az exportőröket nézed hanem a termelést, tehát figyelembe veszed azokat az országokat amelyek nem onellatoak de velünk egy piacon vannak sajnos látszik hol a valódi helyünk!
Belgák, hollandok, írek, dánok, franciák, németek, angolok, de meg a horvátok is meg előznek minket! És itt átlagokrol van szó, a belgák és hollandok termeszintje nemhogy országos átlagkent de meg tábla átlagonként is elérhetetlen sok termelőnel!
Alapvetően meg ezzel sincs baj, csak ne áltassuk már magunkat azzal hogy mi termeljük a világ legfaxabb buzajat mert ez egyszerűen nem igaz!
És sok esetben ennek a ténynek az elfogadása elég lenne ahhoz hogy egy-egy termelő leüljön és elgondolkozom hogy lehetne jobb! Tudomásul kellene venni hogy a 7-8 tonnás hozamok nem jók! De mindegy, az ember jó szándékkal segiteni akar, és nem az a kérdés hogy akkor mi a jó hanem hogy ez biztosan nem így van mert igenis jó a magyar.. hat ez tényleg igazi magyar hozzáállás! Ezért tartunk ott amúgy ahol tartunk!
Na most gondoljatok bele, hogy mi lenne, ha az orosz 10-20 éven belül csúcstechnikával termelne búzát. Vagy mégis rákényszerülnének a GMO bevezetésre. Az 200%-os növekedés lenne körülbelül. 1,8tonna/hektárt még jobban lehet überelni, mintha a Német és Francia +5%-ot generál a csúcstechnikája csúcsosításával. De kell is, mert a világ népessége folyton nő, az időjárás meg a termések ellen dolgozik egyre jobban.
2004?-ben talán, mikor nálunk nagyon fuzáriumosak voltak a búzák (Talán előtte nem is volt sok helyen alap a gombás permetezés) kimentek a szakembereink németbe, hogy ott mit csináltak a búzával. A gond az volt, hogy semmivel se tartalmazott akkor kevesebb fuzáriumot a búza mint nálunk. Egyszerűen csak tettek rá! És ami nincs a TV-be híresztelve az nincs is a köztudatban, szintén mint ma.
Ennyi!
Néha mint ha lóval imádkozna az ember!S aki gúnyosan szajkózza,hogy mások gúsba kötve a saját nyomorukba buknak bele,meg a saját téves eszméjükön nem képesek változtatni,meg milyen szar a szinvonal idehaza,közben ugyanolyan gépekkel gazdálkodik,mint a franciák,az inkább maradjon csendben...
Aztán aki emögé még a ner lovagokat is belekeveri,na az kész...
mármint az az érdekes,hogy kényszeresen mindenkit kioktatni vágyók hosszúra nyúlt irományainak nem sok valóságalapja van.pedig milyen hihetően hangzik.de hát ahogy mondják :sok beszédnek sok az alja
11818 hozzászólás
Válasz nagypistivagyok2 #5816. hozzászólására
Akkor az emberek 85-90 évig éltek,úgy,hogy orvost nem láttak,most meg lassan a 60 fölötti is ritka...
Válasz jozef19 #5813. hozzászólására
Ezt mind a modern rendszer és piaci folyamatok teszik..belekényszerülnek a termelők ebbe a mókuskerékbe.1hektáron évről évre többet,aztán 20-30év mulva már ugy is mindegy,majd kinylodik más vele cimszóval...
Válasz jozef19 #5813. hozzászólására
Így van! Annak az öltöny ruhának azért volt becsülete mert tudták mi munka volt mögötte..... Az emberi kapzsiság meg ELŐIDÉZHETŐ csak a tévét kell nézni!
Válasz nagypistivagyok2 #5812. hozzászólására
Csak meg kell nézni egy olyan termesztésbe vont talajt ,ahol évről évre mennyiségi rekordokra törekednek...
Agyon zsigerelt talajok,művi baktériumok és talajélet fenntartás nélkül nullára lesznek képesek,hiába a tökéletes talajerő gazdálkodás.
Válasz Rabó001 #5811. hozzászólására
anno még jobban zsiványkodtak a termésátlaggal,jól kelett teljesíteni,mi kombájnosok láttuk a valóságot
Válasz nagypistivagyok2 #5812. hozzászólására
Jól látod,régen egy mázsa búza áráért adtak egy öltöny ruhát,az emberi kapzsiság határtalan...
Matyi 50 írta le a jó irányvonalat! :"Véleményem szerint nem 15 tonnás búza felé kell elmenni,hogy ne legyen deficites a termesztés,hanem más oldalról kell ezt szabályozni. Ilyen alapon ha 10év mulva tovább emelkednek a termesztési,energia és input költségek,akkor már 30tonnás termés kellene?"
) és az Ő bérét ,járulékait a KÖRNYEZETEMNEK kellene kitermelnie én meg ezért nem áldozom be a jövőt a jelenért.
És ez minden ágazatra igaz!Én pl: megelégszem a jelenlegi állat állományommal nem akarom KIZSIGERELNI A KÖRNYEZETEM! Nekem is lehetne x tehénnel több (bocs az offért)de ahhoz már kellene alkalmazott(én meg egy nagyon rossz maximalista főnök lennék
De nem vagyunk egyformák.Egyébként a magyarázkodás helyett inkább virítsatok egy komplex kiadás/bevétel ábrát/HA/HUF/ALKALMAZOTT DB/ a támogatások nélkül légyszi.
Válasz Claastra. #5809. hozzászólására
Olvasd már el, én azt írtam hogy nem esett vissza? Nem.
És az egész országra van/volt rálátásod, hiteles adataid, erre a 3 tényezőre, 30 évre visszamenőleg?
(én nem firtatom hogy igaz-e vagy sem, csak megosztottam hogy olvastam ilyet, ha szerinted baromság, akkor neked az, engem nem zavar)
Válasz Claastra. #5809. hozzászólására
Mert egy szintén idős szakember szerint száraz időben egyharmadával többet kellett volna kijuttatni, mint esegetős időben, akkor hasznosult volna a két harmada. eső nélkül kétharmad kijuttatása után meg csak egy harmad hasznosult. Persze, tisztán látni, hogy egy hektár termésből szinte mindenki többet kaszál, mint aki a földet használja.
Válasz Rabó001 #5806. hozzászólására
ez baromság,én "idős" vagyok anno is vissza esett a termésátlag,ha nem esett,meg most is
Válasz Rabó001 #5807. hozzászólására
A gazdálkodási napló sehol nem fut össze a könyveléssel, így mindenki azt ír bele amit akar. Aki nem AKG-s, annak meg nem is kell feltölteni a gazdálkodási naplót, max akkor látja az MVH, ha ellenőrzést kap.
Válasz .Ropi #5805. hozzászólására
Mindenkinek vezetni kell gazdálkodási naplót, abban a termés is nyilván van tartva? Ha igen, akkor azt meg látják az állami szervek is, nem?
Válasz dokeee #5804. hozzászólására
Az eső-termésátlag összefüggésre olvastam egy 30 vagy 40 évre visszamenő elemzést az itthoni búza és kukorica termelésről. Termésátlag-csapadék-műtrágyafelhasználás összefüggésben. Az adatokból az volt a következtetés, hogy a műtrágyahasználattal jobban összefügg a termésátlag, mint a csapadékkal, sőt, inkább attól függ. A rendszerváltás előtti időben aszályos években nem esett vissza jelentősen a termésátlag, mert a műtrágyafelhasználás végig magas volt, az alacsonyabb műtrágyafelhasználás mellett ha visszaesett a csapadék akkor vele a termés is.
Nemtudom a neten is fentvan-e.
Válasz Büresz #5792. hozzászólására
Létezik egy úgynevezett tesztüzemi rendszer (FADN), amelyben az AKI könyvelőirodákkal van leszerződve, amely irodák 7 éves rotációban megyénként körülbelül 100-120 gazdaságnak végzik a könyvelést ingyen. Cserébe a gazdaságok VALÓS adatot szolgáltatnak a könyvelőirodáknak, az irodák pedig anonim adatot az AKI-nak. Ezek a gazdaságok 10 hektárostól 3 ezer hektárosig, növénytermesztőtől állattartóig nagyjából lefedik a fő ágazatokat. A termésátlagok főként ezekből az adatokból + KSH jönnek ki.
Válasz Rabó001 #5803. hozzászólására
Én is vicceltem, csak ezekre a nagyképű dumákra reagálva írtam.
Válasz dokeee #5802. hozzászólására
persze csak viccelek 
Több 100 km, úgyhogy nem én vagyok az embered, még ha 2000 hektár lenne.
Válasz Rabó001 #5801. hozzászólására
Észak-Békés.
Válasz dokeee #5800. hozzászólására
Hol?
Válasz Rabó001 #5799. hozzászólására
Ja, még mindig áll az ajánlat, 150e ft-ért kiadok 80 ha, kb. 30 aranykoronás öntözhető földet. Előre kérem az éves bérleti díjat.
Válasz dokeee #5795. hozzászólására
Az az érdekes mikor a szomszédét is ugyanaz a nap sütötte, meg ugyanaz az eső áztatta.
Internetes kommunikációban majd mindenkinek (természetesen tisztelet a kivételeknek) 5 aranykoronás a földje, ami betonkemény, terméketlen homok, náluk sosem esik eső, télen mindig elönti a belvíz, a 8R-es legnagyobb John Deere is csak 4 fejjel szánt. Aratáskor meg aztán jönnek a jobbnál-jobb átlagok. (persze nem biztos hogy ugyanazoktól). Nekem is van olyan ismerősöm aki naponta kiírja egyik FB-s agrár csoportba hogy náluk megint nem volt eső, őket mindig elkerüli...de termésük azért szerencsére van, mondjuk ő az átlagokkal nem dicsekszik.
Az is egy érdekes téma hogy melyiket éri meg jobban, milyen költséggel mekkora termést elérni.
Az egyik véglet, a minimum művelés, kisebb termésekkel, de ezt hatalmas területen óriási gépekkel, nagy hatékonysággal, ezért alacsony költséggel, a nagy terület miatt viszont a gazdának így is megvan a jövedelme. Youtubeos videókon látni lehet bőven, mikor 20 méter széles vetőkultivátorral vetnek direktbe, egymenetbe műtrágyázva.
A másik az intenzív technológia, magasabb költséggel, magasabb termésátlagokkal, de az előzőnél kisebb területen.
Ha sorra vennék a gazdálkodókat itthon, akkor szerintem azért nagyon sok lenne köztük olyan, aki csak úgy megszokásból gazdálkodik, különösebb képzettség nélkül. Persze tudom hogy nem lehet mindent az iskolában megtanulni, egy diploma se jelent önmagában semmit, szép számmal van ellenpélda arra is, viszont azért vannak olyan dolgok is, amiket ha valaki nem tanulja akkor nem fogja tudni. Persze sokféle módon lehet tanulni, autodidakta módon is.
Válasz jamo #5790. hozzászólására
Mi a problem? Én csak érdeklődtem a bölcstől ? Ja,hogy azt se lehet mindenkinek?
Válasz jamo #5796. hozzászólására
Lehet, szeretnék valami ilyen szakit a környékünkön, szerintem olyan 150e ft-ot simán kifizethetne nekem hektáronként bérleti díjként, aztán még mindig kurva jól járna. :)
Válasz dokeee #5795. hozzászólására
Akinek stabilan éveken keresztül 8-9to vagy afölötti az üzemi átlaga annak se mindig jókor esik az eső szerintem.
Válasz jamo #5784. hozzászólására
Ez tök egyszerű, ha jókor esik az eső. Csináld meg ott, ahol télen belvíz van, utána meg aszály.
Válasz Büresz #5792. hozzászólására
Átlagtermést gondolom az értékesítés után számolják, kereskedőknél, felvásárlóknél, feldolgozóknál elég jól összeadódik ez szerintem.
Te hány tonnából termel hányat? És mit számolsz bele a 6 tonnába? Nem mindegy hogy csak az inputanyagot, vagy még a gépamortizációt, kamatot stb. is.
a 3. pontot nem értem biztosan. De felénk vannak akik 1-2tonnát "termelnek", kisemberek kínlódással kevés területeiken. Úgy gondolom, hogy ők nem tudnak termelni, megrekedtek a tsz szintjén. Se anyagi se szellemi tőkéjük, hogy tovább lépjenek. De ezek már kikopófélben vannak.
Nem mondta senki, hogy xar a búzánk. De nem is a dobogó első helyezettje.
Válasz tuto1 #5788. hozzászólására
Ebből a listából a talajvizsgálat, levélanalízis és az őszi N adag emelése amit át kellene vennem. Megpróbáljuk.
Olvasom a sok hozzászólást hogy hol vagyunk mi a búza termesztésben, igazat adok egyik és másik félnek is, de
1 pl a búza országos átlagtermést miből számolják vagy honnan tudják?(nálunk) EK beadáskor amit megadunk azt adják össze?
2 aki 6 tonna árából 9-et arat az szerintem nagyon nem jól csinálja, de lehet hogy csak én nem tudok számolni.
3 az hogy valaki nem tud 5 tonna búzát az nem tud termelni, szerencsére nincs ilyen területem, de a közelembe elég sok van olyan terület hogy a búzát szinte termelni nem lehet benne
4 ha annyira szar a búzánk akkor miért visznek egy kilót is ki az országból?
Válasz Wilde #5789. hozzászólására
Milyen talajon?
Válasz Matyi50 #5785. hozzászólására
Az hogy Feconak ment pont a kérdés az ép úgy jött, de bárkinek kíváncsi vagyok az építőjellegű hozzászólására.
Álljon meg a menet! Én nem cinikusságból írtam amit írtam. Aki itt régóta fórumozik, szerintem mindenkinek lejött már, hogy Feco az egyik legszélesebb látókörű, nagytudásssal és tapasztalattal rendelkező mezőgazdász akinek érdemes odafigyelni a hozzászólásaira. Matyiról még nincs ilyen véleményem.
Szóval amit kérdeztem azért kérdeztem, hogy hátha kibújik a szög a zsákból és sikerül kiokoskodni hol vérzik el a 8-9tonnás búzám.
Válasz Dns8 #5786. hozzászólására
akkor én is a nagytudásúakhoz tartozom (eddig nem tudtam)mivel volt olyan,hogy nem költöttem rá 6t körüli input árát és volt 8,5 t/ha altigóbol.pedig nincsenek full extrás gépeim se.szóval minden rosszindulattól mentesen senki se érezze úgy ,hogy mindent tud a növénytermesztésről,mert ami ma igaz, lehet,hogy holnap már nem lesz az.
1. Vetés pontos mélységben, direkt vető géppel, minél kevesebb talaj szárítás, max október elejéig /pl. MZURI/
2. Fajta, hibrid választás
3. Tápanyag minőség /talajvizsgalat, levelanalizis, miből van hiány?/
4. Tápanyag mennyiség, időzítés /októbertől februárig 5-6 hónap amikor szükség van + tápanyagra, mikor +5 fokú felett van, ekkor szinte senki nem ad neki. 4 fontos szakasz amikor a gyökereknèl folyékony formában ott kell lenni a tápanyagnak: október-kelés, január-február-bokrosodás, március-április-szárba indulás, május-kalasz./
5. Betegség megelőzése, nem pedig kezelés
Ha nem tud valaki 5 tonna fölé menni, próbálja meg így.
Válasz Dns8 #5786. hozzászólására
Oké
Válasz Matyi50 #5785. hozzászólására
Leírta már párszor olvassatok vissza a hozzászólásaiban. Ha jól tudom 6 t körül volt az önköltség 9 t a termés.
Válasz .Feco. #5772. hozzászólására
Csatlakozom az előttem szólókhoz! Mester úr ,ugyan osszon már meg technológiai elemeket a sikeres 10tonnás búzatermesztés fogásaiból.
Válasz .Feco. #5727. hozzászólására
Úgy gondolom, hogy tényleg a Magyar emberek legnagyobb baja, hogy homokba dugják a fejüket, ahelyett, hogy belátnák hibáikat, és tanulnának belőlük. De nem is ezért írok.
Tudom, hogy kicsit megfoghatatlan lesz a kérdés. De aki stabilan tud csinálni 9-10 to malmi búzát 8-18 ak barna erő talajon az írja már le, hogy min változtatott, mikor a stabil 6-6,5 tonnától elrugaszkodva folyamatosan tudja tartani a 8+ tonnás átlagot?
Válasz t.peti #5782. hozzászólására
Cellule es basalio is volt nálam két évig nekem minden évben magy csalódas volt. Elöször is eleg fogékony volt a betegségre és marha gyorsan a csapi hianyba megadta magat.... exotic rustic cellule basalio ingenio mulan genius stb...mind volt nálam mint tud 8 tonnát de mind bizonyos években megadta magát... ezert dönzöttem anhibrid mellett es idén végleg bebizonyosodott...
Válasz bandigh #5781. hozzászólására
Na hát ezaz.
Csinálhat akármit az ember ha egyszerűen ki se kel a búza mert annyi nedvesség nincs a talajban...
Elvetettük október 2.án a Cellule-t előtte kapott 2.5q 20-20NP mütrágyát.
1.5 hónapig nem kellt ki, majd kapott esőt és rá 5 napra elkezdett fagyni...
Alig kelt ki valami, talán 40% az is fejletlenül ment neki a télnek, a többi télen kelt ki.
Február 12.én kapott 3q Mast majd áprilisban újabb 2q Mast, csak a 2 mütrágyaszórás között nem esett összesen 10-15mm eső...
A fajta tudja kisérletben a 12tonnát, a mi technológiánkkal is a 8+ tonna/ha benne van, idén meg örülnénk egy 6 tonna/ha átlagnak.
2 ilyen száraz periódust(október-november és február-április 15) nem bír még a búza se elviselni, a bokrosodás gyakorlatilag elmaradt ősszel és tavasszal is.
Ez van, minden év más, de ilyen még nem volt hogy nem kelt ki ősszel normálisan a kalászos.
Hát ez az, már hogy a francba lehetne összehasonlítani minket hollandiával meg franciával, akkora klimatikus különbség van mint a ház. Holland talaj, meg hetente legalább egyszer esik az eső, ezzel a kombóval mindenki tudná etetgetni a búzáját, el se lehet baszni. De ha nem kel ki csak januárban, mert 6 hónapja nem volt eső, akkor mi van? Meg amikor kisüt a nap április közepén és egy hónapig 30 fok, eső nélkül? Na ezt is figyelembe kéne venni.
Az arany középutat kell megtalálni a termelésben .Búzával meg az a fő baj,hogy a mediterrán térségektől Svédországig mindenhol termeszthető .Ezért jobb a kukorica mert az nem minden éghajlati övezetben termelhető.A termés maximalizálása meg tudjuk mivel jár ha terem 15t feletti kukorica akkor a termés versenyben benevezett gazda boldog és büszke ha meg ugyan az 3-4t akkor meg nagy a csend :-)
Válasz .Feco. #5772. hozzászólására
Egy alap technológiát írj már le amit mindig kitesztek, mondjuk repce elöveteménnyel, mennyivel vetitek, rovarölős csávázás esetleg systiva, rovar gomba lombtrágya szárszilárditó? Műtrágya nem nitrátos területen? Talajbaktériumot használtok? Zöldtrágya gondolom a lehetőségekhez mérten rendszeresen megy.
Válasz Gatti #5777. hozzászólására
Történni - teremni
Átírta a teló
Válasz Batka #5775. hozzászólására
Így van, mindenki tudja mennyire jon ki a profitja és aszerint gazdálkodik ahogy jobbnak látja. Lehet intenzíven is termelni és lehet minimális költségekkel. Jó az egyik mindig kevesebbet fog történni de kevesebb a ráfordítás is, ki kell számolni melyik éri meg jobban. De azt vegyük figyelembe hogy bármikor jöhet egy természeti katasztrófa (jégeső, pocok invázió, erős fagy....) És az egyikkel többet bukhat ilyenkor az a gazda. De mondom mindenki úgy csinálja ahogy neki jó ez mindenkinek a maga döntése
Válasz Batka #5775. hozzászólására
Ha minden magyar gazdaság 12tonnát termelne,abból nem lenne gond ? 3al kezdődne a gabona ára az tuti.Olyankor már nem számítana hogy a világpiacon drágább lenne,ez 100%
Szerintem meddő vitát folytattok, a hazai búzatermesztés problematikáját már igen sokan fejtegették a nagyjaink közül is, nekik sem sikerült megoldást találni és szerintem országos szinten nincs is ilyen....
Találja meg mindenki a saját termelési célját a lehetőségei és a pénztárcája szerint úgy, hogy gazdaságos legyen, de attól, hogy nincs 9 tonnás üzemi átlaga, még nem feltétlenül hülye, bár mindig van lehetőség a fejlődésre és keresni kell.
Feco belőtte a lényeget,
1: csinálj egyedit, mert akkor az ár kompenzálja az esetleges alacsonyabb termést: igaz a piac igénye is változott, de pl a kanadai vígan elvan az alacsony átlagokkal, a minőséget megfizetik...
2: csinálj sokat, és nem számít más, mert a tömeg az egységártól függetlenül hozza az árbevételt. Na ezt tudják tőlünk nyugatabbra.
Mi meg úgy nagyjából a két szék között vágódunk be a pad alá....
Az 1. ponthoz annyit fűznék hozzá, hogy nemegyszer fordult elő, hogy a mi búzánkat átpapírozták osztráknak valahol útközben olaszország felé....
Válasz Pont #5765. hozzászólására
Mi hosszú idő után, pár éve áttértünk a minőségiről a mennyiségire. (Nem szakszerű a fogalmazás, de mindenki érti.)
A minőségit rendszerint csak augusztus körül tudtuk elvitetni, épphofy a szotyi, meg a kukorica előtt, és max. 2-300 Ft-tal drágábban a takarmánynál. És persze valamivel alacsonyabb terméseket is produkált.
Szerintem Fecó mondja a frankót.
Válasz Wilde #5769. hozzászólására
A számok sajnos makacs dolgok. Nyilván ha a sivatagban levő ausztraliaval, a búzát gyakorlatilag nem is termelő kinaval vagy a tundran elő oroszokkal hasonlitgatod magad akkor jók a számok. Én is legyoznek futoversenyen egy csomó gyereket meg rokkantkocsist de a saját ligában játszva sajnos alul maradnék.
Ha nem az exportőröket nézed hanem a termelést, tehát figyelembe veszed azokat az országokat amelyek nem onellatoak de velünk egy piacon vannak sajnos látszik hol a valódi helyünk!
https://www.nationmaster.com/country-info/stats/Agriculture/Cereal-yield/Kg-per-hectare
Belgák, hollandok, írek, dánok, franciák, németek, angolok, de meg a horvátok is meg előznek minket! És itt átlagokrol van szó, a belgák és hollandok termeszintje nemhogy országos átlagkent de meg tábla átlagonként is elérhetetlen sok termelőnel!
Alapvetően meg ezzel sincs baj, csak ne áltassuk már magunkat azzal hogy mi termeljük a világ legfaxabb buzajat mert ez egyszerűen nem igaz!
És sok esetben ennek a ténynek az elfogadása elég lenne ahhoz hogy egy-egy termelő leüljön és elgondolkozom hogy lehetne jobb! Tudomásul kellene venni hogy a 7-8 tonnás hozamok nem jók! De mindegy, az ember jó szándékkal segiteni akar, és nem az a kérdés hogy akkor mi a jó hanem hogy ez biztosan nem így van mert igenis jó a magyar.. hat ez tényleg igazi magyar hozzáállás! Ezért tartunk ott amúgy ahol tartunk!
Válasz Pont #5765. hozzászólására
Ez jó táblázat lett!
Na most gondoljatok bele, hogy mi lenne, ha az orosz 10-20 éven belül csúcstechnikával termelne búzát. Vagy mégis rákényszerülnének a GMO bevezetésre. Az 200%-os növekedés lenne körülbelül. 1,8tonna/hektárt még jobban lehet überelni, mintha a Német és Francia +5%-ot generál a csúcstechnikája csúcsosításával. De kell is, mert a világ népessége folyton nő, az időjárás meg a termések ellen dolgozik egyre jobban.
2004?-ben talán, mikor nálunk nagyon fuzáriumosak voltak a búzák (Talán előtte nem is volt sok helyen alap a gombás permetezés) kimentek a szakembereink németbe, hogy ott mit csináltak a búzával. A gond az volt, hogy semmivel se tartalmazott akkor kevesebb fuzáriumot a búza mint nálunk. Egyszerűen csak tettek rá! És ami nincs a TV-be híresztelve az nincs is a köztudatban, szintén mint ma.
Válasz Pont #5765. hozzászólására
Ennyi!
Néha mint ha lóval imádkozna az ember!S aki gúnyosan szajkózza,hogy mások gúsba kötve a saját nyomorukba buknak bele,meg a saját téves eszméjükön nem képesek változtatni,meg milyen szar a szinvonal idehaza,közben ugyanolyan gépekkel gazdálkodik,mint a franciák,az inkább maradjon csendben...
Aztán aki emögé még a ner lovagokat is belekeveri,na az kész...
Válasz Wilde #5767. hozzászólására
mármint az az érdekes,hogy kényszeresen mindenkit kioktatni vágyók hosszúra nyúlt irományainak nem sok valóságalapja van.pedig milyen hihetően hangzik.de hát ahogy mondják :sok beszédnek sok az alja