Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak638 FtEUR394.63 FtUSD364.96 FtCHF404.86 FtGBP461.47 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Nálunk meg a naprából le veszi a 6%-ot és nagy kegyesen vissza ad belőle valamennyit 1500ft/q,
mondom nekik, vegyem meg a saját szemetemet meg fizessem ki a tisztítást ,betár-kitár esetleg szárítás.
Mennyenek a picsába!
Nemtudom,de szerintem! Szuro félig leált! telepekre kiküldött 100 Ft uv tollakat! infószerint ár ugyanannyi! Nincs mintavétel zACSKÓBAN MEG ELLENMINTA! Bár telepen nincs akreditált laborja! Száritásra? Talán a legdrágább! Elsö hulladékost tudjátok ami rostán kijön! Égetőkazánokkal égetik! Elsőt megcsinálta Norvég alapból! Csak halk kérdésemlenne! Kocsit leboritom! 4% Törtszemet miaz hogy nemhozhatomel? Ez levonás! Rostánál ottkellenelenni! Mostani telepek kb 100 millábanfájnak Nekünk! De ragozhatnánk! Másikcégekkelis! Napraforgó rostahulladékot állattartóknak 20000-ért adják! Korrekt talán azlenne? Bevittem 100 mázsát enek 3 százalék szemét! Kocsira felrak 3 mázsa törtszemet meg rostahulladékot! Na Ez az amit senkinemtudteljesiteni!
Dkc 4897-es
És ahol ez szintén nem hozott csövet, ott volt 2 vetőkocsiba a tavalyról maradt dkc 4014-es, ami bár elég kicsiket, de neveltek csövet.
Ahol kapott kevés kósza esőt, ott termett 1-3 tonnát.
Nem a brutál aszályba való vetőmag 70 ezerrel vetve. Mert ahol a disznó kiszedte a magot, és 40-50 centis tőtával vállalható csövet nevelt.
Válasz tusalevi #22800. hozzászólására
Itt is jó a hőmérséklet egy jó ideje. De borzasztó pára is társul hozzá. Amire felszárad az éjszakai pára, addigra délután lesz szinte. Késő délután még újra jön a harmat.
Üdv mindenkinek! Ilyen időjárásban mennyit szárad a kukorica vajon? Ma mèrtünk vizet. 22,5. A levele még zöldes. Ilyenkor még kellene vizet leadnia, ha nincs a levél lesülve?
Amin van ilyen, azt le, hátha ad 4q-t és akkor visszahozza az artás díját. Nálunk a második év aszályos. 2020-ban 110q volt az üzemi átlag, tavaly 75q, az ide év eddig 20q.
30-40 aranykoronás földek. Beleraktuk a drága műtrágyát és ez lett belőle, illetve finanszírozzuk a jövő évet.
Válasz .Feco. #22780. hozzászólására
Kösz! Értem.
Például a tavalyi 13 tonnásunk is csak 14 vagy 16 soros volt, már nemtudom pontosan, de inkább 14. Idén 14 sor van azon amit néztem ezt biztosan tudom, de nem néz ki rossznak, a tavalyinál biztos kevesebb lesz, pár hét múlva megtudjunk. Haszonban viszont kijohetunk ugyanúgy, nagyjából kalkuláltam.
De visszatérve a csövekre, például néztem a közelben egy silot, nemtudom milyen fajta, masodvetes volt, öntözetlen, de 18 soros csövekkel, de akkor fajtája válogatja.
A sorok száma fajtafüggő, az, hogy egy sorban hány szemet hoz a korai fejlődés határozza meg, aztán a virágzáskor dől el, hogy ebből mennyi termékenyül meg, de ha utána szárazság van akkor azt sem mindet neveli ki. Ugyanígy fajtajelleg hogy hány hónaljból hoz csövet, vannak fajták amelyek sok csövet hoznak, aztán egyszerűen nem porozzák be amire nincs víz, míg más fajták eleve kevés csövet hoznak. Ez a második víztakarékosabb, de limitálhatja a termést. Az első kedvező körülmények között jó, de ha szűkös a víz vagy a tápanyag akkor elpazarol egy csomót a növény olyan termésre, amit később nem használ semmire...
Válasz .Feco. #22771. hozzászólására
Valami még eszembe jutott. Az hogy egy kukorica cső hány soros lesz, az fajta függő is? Tápanyagtol, víz ellátástol nyilván függ, meg hogy mikor kapja a vizet.
Nálam meg a pio pont annyival tud többet, amennyivel vizesebb a kb ugyanolyan fao-s dekalbnál. 14- ben a dekalban 20+%-os penészes szem volt, a pio-ban meg 8%-ék azóta nincs dekalb. Pár napja belepróbáltunk idén is, igaz nem lesz 1 tonna sem de nem volt benne penészes, a többivel meg már kötözködnek rendesen az átvevők. Ott bactam el hogy nem tettem 217-est is a 725-ös mellé, mert azok folynak 2 tonna körül, de fel lett írva a műhelybe hogy ezentúl fele fele lesz.
Válasz .Feco. #22771. hozzászólására
Száraz évben nálam a dekalb 4590 ugyan annyit adott, mint a ragt Oxxygenje.
Egy nemesítőházon belül van több hibrid, amelyek némelyike egy adott területen tud jól teremni, vagy elmarad. Más területen lehet fordítva lessz.
Nálam a KWS 380-400 hibridjei jöttek be.
Elég sokáig keresgéltem, mire "véletlenül" rátaláltam melyik fajtáknak felelnek meg az én körülményeim.
Piot még nem próbáltam, de a szomszédomnka volt N-O1. Mindjárt abban az évben láttam, hogy nem arra a parcellára való. 8 km-rel odébb meg rekordot termett.
Válasz .Feco. #22771. hozzászólására
Kösz. Én csak kis területen nyomom, nem olyan fullos technológiaval mint te, de az alapok rendben vannak, a föld is jó, most már több éve Pioneer PR37N01. Megnéztem évekre visszamenőleg, 8-15 t/ha termések voltak. Tavaly 13 volt, de pénzben tavaly jött össze a legtöbb egy hektárról.
Nyilván ez a kis terület nem akkora összehasonlítási alap.
Eddig dekalb volt... szerintem is a legjobb , de föld is kell hozzá...
Itt sajnos nagyon heterogén a föld....szántó egy táblán belül s3-s5 minőségű....dimbes dombos, eres -sülős részekkel .... Ilyen földön a gyenge nemesítőhaz kukija terem annyit mint dkc...
Szóval a dkc a legjobb hibrid, de kell neki a jó minőségű föld!
Egyszerű oka van, magasan a legjobb fajták, a többiek csak kullognak utána.. Régen elsősorban Pioneer-osok voltunk, de egyszerűen lemaradtak a Dekalbok mögött... A többi nemesítőhez pedig eleve más ligában játszik. Az LG ls az RAGT eleve kiszelektált DKC genetikát használ, a Syngenta és Saaten nyugat-Európára nemesít, ahol mások a körülmények mint nálunk, az olyanok, mint a Martonvásár vagy a Szegedi kutatóintézet pedig hagyományos nemesítéssel dolgozik, míg pl. a DKC és a Pioneer gyakorlatilag génszerkesztéssel (kicsit bonyolult leírni, de fantasztikus, magyar pénzforrásokból kivitelezhetetlen technológia), ami behozhatatlan versenyelőnyt biztosít az amerikai fajtáknak. Az egyes fajták között olyan kicsi az árkülönbség, hogy nem kérdés, hogy megéri-e...
23520 hozzászólás
Válasz Megmondó #22819. hozzászólására
100 mázsánként 3 mázsa hulladék vegyeskazánban elég! Rezsicsökkentésvan!
MGYARORSZÁGON? Apa férfi a rezsi meg Nő
Válasz apuci #22818. hozzászólására
Inkorrekt eljárár! De Szernted? Szemeteded Kitudnávisszaadni? Idén kukoricánál rábróbálok! Mondjuk talán ügyvédi háttérrel??
Válasz Megmondó #22817. hozzászólására
Nálunk meg a naprából le veszi a 6%-ot és nagy kegyesen vissza ad belőle valamennyit 1500ft/q,
mondom nekik, vegyem meg a saját szemetemet meg fizessem ki a tisztítást ,betár-kitár esetleg szárítás.
Mennyenek a picsába!
Válasz subee82 #22814. hozzászólására
Nemtudom,de szerintem! Szuro félig leált! telepekre kiküldött 100 Ft uv tollakat! infószerint ár ugyanannyi! Nincs mintavétel zACSKÓBAN MEG ELLENMINTA! Bár telepen nincs akreditált laborja! Száritásra? Talán a legdrágább! Elsö hulladékost tudjátok ami rostán kijön! Égetőkazánokkal égetik! Elsőt megcsinálta Norvég alapból! Csak halk kérdésemlenne! Kocsit leboritom! 4% Törtszemet miaz hogy nemhozhatomel? Ez levonás! Rostánál ottkellenelenni! Mostani telepek kb 100 millábanfájnak Nekünk! De ragozhatnánk! Másikcégekkelis! Napraforgó rostahulladékot állattartóknak 20000-ért adják! Korrekt talán azlenne? Bevittem 100 mázsát enek 3 százalék szemét! Kocsira felrak 3 mázsa törtszemet meg rostahulladékot! Na Ez az amit senkinemtudteljesiteni!
P9978 - 16,5 fokos - 9T
P9415 - 15,2' - 9T
5ak homok P9911 fao 460 3.5t/ha 15% víz.
Válasz Balázs. #22813. hozzászólására
Agrocity, Vetőmag, Szuro.
Válasz subee82 #22812. hozzászólására
Szia! Szabolcsban merre foglalkoznak vele?
Sziasztok!
Máshol is foglalkoznak a toxinnal, vagy csak Szabolcsban?
Somogy 1.5t/ha tól 10t/ha minden van . Felénk eddig 3-5-6 t átlagok vannak de mi még nem szedtük le .
Tegnap aratunk 4391dkc 17vízel 8to felett.
Válasz mocsencsi1 #22807. hozzászólására
Dkc 4897-es
És ahol ez szintén nem hozott csövet, ott volt 2 vetőkocsiba a tavalyról maradt dkc 4014-es, ami bár elég kicsiket, de neveltek csövet.
Ahol kapott kevés kósza esőt, ott termett 1-3 tonnát.
Nem a brutál aszályba való vetőmag 70 ezerrel vetve. Mert ahol a disznó kiszedte a magot, és 40-50 centis tőtával vállalható csövet nevelt.
N01 Jó tápanyagellátottságú 30 AK gyommentes földben 140kg!!!!/ha ( Délkelet magyarország)
Válasz Gabi 07 #22802. hozzászólására
S milyen fajtát "tisztelhetünk" benne?
Válasz szgyuri82 #22805. hozzászólására
Nem volt homogen a terulet, de ami bekotott az egeszseges cso volt.
Válasz k-roy90 #22799. hozzászólására
Ilyen csövek vannak rajta és 2,8 tonnát tudott? A nemjóját!
Válasz tusalevi #22800. hozzászólására
Itt is jó a hőmérséklet egy jó ideje. De borzasztó pára is társul hozzá. Amire felszárad az éjszakai pára, addigra délután lesz szinte. Késő délután még újra jön a harmat.
Válasz Gabi 07 #22802. hozzászólására
Bad luck, tőlem cca. 5 km-re is ment a zúzó 15 hektáron, egy árva cső nem volt a táblán, homokos terület és rossz fajtaválasztás
Válasz Gandhy #22801. hozzászólására
Itt meg volt betakarítás helyett, letakarítás! RZ-vel
Ennek jó volt a vize, "szép" száraz volt.
Negatív rekord termés.
ma rámértem a korai vetésű P9978-ra: 16,2 és 17-es, kicsit megnyugodtam, mert azzal riogattak, hogy 21 alá nem néz be
a későbbi vetésű közelébe sem merek a mérővel menni egyelőre
szemre 7-8 tonnát mutat
Válasz szgyuri82 #22798. hozzászólására
Szia. Màr 80% ba nem zöld. Nàlunk 2 hete jò idő van. 15-18C ( Erdèly)
Pioneer 9415/9889
2,8t/ha 15%viz.
A szomszedos parcellaval egy napon lett vetve - dkc 5075 - azon cső sem lett…
Válasz tusalevi #22797. hozzászólására
Szia. Még annak is zöldes a levele és a szára? Az a baj, mostanában marha nagy a pára is. Naponta csak pár óra van amikor ténylegesen száradni tudna.
Válasz szgyuri82 #22796. hozzászólására
Szia.
En probakènt mult kedden mèrtem. 23% as volt , es a tegnap ugyan Z 18.8%
6 nap alatt ment le 4.2%.
330 fao koruli Pio
Üdv mindenkinek! Ilyen időjárásban mennyit szárad a kukorica vajon? Ma mèrtünk vizet. 22,5. A levele még zöldes. Ilyenkor még kellene vizet leadnia, ha nincs a levél lesülve?
Válasz GREVEN #22792. hozzászólására
Nekem a HSA3 össze van véve teljesen és gó, nem rántja le meg nem darál.
Válasz geniusfifa10 #22793. hozzászólására
Felénk a negativ rekord 2q/ ha 22 vizzel,
Válasz Géza15 #22784. hozzászólására
Miénk hasonló volt, most fejeztük be. 4 mázsa/ha...
Válasz csferri #22790. hozzászólására
Föl nem tudja szedni a földről egyik sem, de az automata törőléc állítás aranyat ér.
Az ilyen kis gránátokat szinte tökéletesen szedi le. Nem rántja le a fosztórésen és darálja le mint az összes többi.
Nagyon jó találmány.
Válasz Balázs. #22787. hozzászólására
Amin van ilyen, azt le, hátha ad 4q-t és akkor visszahozza az artás díját. Nálunk a második év aszályos. 2020-ban 110q volt az üzemi átlag, tavaly 75q, az ide év eddig 20q.
30-40 aranykoronás földek. Beleraktuk a drága műtrágyát és ez lett belőle, illetve finanszírozzuk a jövő évet.
Válasz GREVEN #22789. hozzászólására
Mert az fölszedi a földről is?
Azt hiszem az idei évben az Olimac adapterek a gazdák legjobb barátai az aszályos részeken.
Sok pénzt tudnak idén keresni a többihez képest.
Válasz Géza15 #22784. hozzászólására
Nálunk is ez a helyzet, ott tartunk hogy nem lesz mit adni az állatoknak.
Komárom megye
Válasz Géza15 #22784. hozzászólására
Azért le fogjátok aratni?
Innovation, always OFF
Szegény kukorica erőlködött volna az aszályba, de virágzáskor, csőképződéskor csak az aszály volt az erősebb.
Válasz Géza15 #22784. hozzászólására
Elég gyenge ehhez!!
Sajnos nálunk ilyen lett az év. Minden tizedik szálon van egy ilyen.
Válasz Boraki #22782. hozzászólására
Nem, még itt a napraforgókat is a most vágják.
Válasz Balázs. #22758. hozzászólására
Érdeklődnék, esetleg le lett vágva a dragster azóta?
Válasz .Feco. #22780. hozzászólására
Kösz! Értem.
Például a tavalyi 13 tonnásunk is csak 14 vagy 16 soros volt, már nemtudom pontosan, de inkább 14. Idén 14 sor van azon amit néztem ezt biztosan tudom, de nem néz ki rossznak, a tavalyinál biztos kevesebb lesz, pár hét múlva megtudjunk. Haszonban viszont kijohetunk ugyanúgy, nagyjából kalkuláltam.
De visszatérve a csövekre, például néztem a közelben egy silot, nemtudom milyen fajta, masodvetes volt, öntözetlen, de 18 soros csövekkel, de akkor fajtája válogatja.
Válasz Rabó001 #22779. hozzászólására
A sorok száma fajtafüggő, az, hogy egy sorban hány szemet hoz a korai fejlődés határozza meg, aztán a virágzáskor dől el, hogy ebből mennyi termékenyül meg, de ha utána szárazság van akkor azt sem mindet neveli ki. Ugyanígy fajtajelleg hogy hány hónaljból hoz csövet, vannak fajták amelyek sok csövet hoznak, aztán egyszerűen nem porozzák be amire nincs víz, míg más fajták eleve kevés csövet hoznak. Ez a második víztakarékosabb, de limitálhatja a termést. Az első kedvező körülmények között jó, de ha szűkös a víz vagy a tápanyag akkor elpazarol egy csomót a növény olyan termésre, amit később nem használ semmire...
Válasz .Feco. #22771. hozzászólására
Valami még eszembe jutott. Az hogy egy kukorica cső hány soros lesz, az fajta függő is? Tápanyagtol, víz ellátástol nyilván függ, meg hogy mikor kapja a vizet.
Válasz mtz1221 #22777. hozzászólására
Noteszed legyen, a garázsba én is a falra írkáltam, a muter meg a nyáron lemeszelte
Nálam meg a pio pont annyival tud többet, amennyivel vizesebb a kb ugyanolyan fao-s dekalbnál. 14- ben a dekalban 20+%-os penészes szem volt, a pio-ban meg 8%-ék azóta nincs dekalb. Pár napja belepróbáltunk idén is, igaz nem lesz 1 tonna sem de nem volt benne penészes, a többivel meg már kötözködnek rendesen az átvevők. Ott bactam el hogy nem tettem 217-est is a 725-ös mellé, mert azok folynak 2 tonna körül, de fel lett írva a műhelybe hogy ezentúl fele fele lesz.
Válasz .Feco. #22771. hozzászólására
Száraz évben nálam a dekalb 4590 ugyan annyit adott, mint a ragt Oxxygenje.
Egy nemesítőházon belül van több hibrid, amelyek némelyike egy adott területen tud jól teremni, vagy elmarad. Más területen lehet fordítva lessz.
Nálam a KWS 380-400 hibridjei jöttek be.
Elég sokáig keresgéltem, mire "véletlenül" rátaláltam melyik fajtáknak felelnek meg az én körülményeim.
Piot még nem próbáltam, de a szomszédomnka volt N-O1. Mindjárt abban az évben láttam, hogy nem arra a parcellára való. 8 km-rel odébb meg rekordot termett.
Válasz .Feco. #22771. hozzászólására
Kösz. Én csak kis területen nyomom, nem olyan fullos technológiaval mint te, de az alapok rendben vannak, a föld is jó, most már több éve Pioneer PR37N01. Megnéztem évekre visszamenőleg, 8-15 t/ha termések voltak. Tavaly 13 volt, de pénzben tavaly jött össze a legtöbb egy hektárról.
Nyilván ez a kis terület nem akkora összehasonlítási alap.
Válasz Rabó001 #22770. hozzászólására
Van!!!
Földszomszéd Pios én Dekalbos évtizedek óta.
Hol neki jobb, hol nekem, hol egyforma.
De nem váltunk.
Azért legyenek már az embernek elvei
Válasz Ares 826 #22745. hozzászólására
70 a csepegtető, 30-40 az üzemanyag,kb ennyi volt a költség /ha. Meg a munka vele. 5q helyett lett 60-120q.
Eddig dekalb volt... szerintem is a legjobb , de föld is kell hozzá...
Itt sajnos nagyon heterogén a föld....szántó egy táblán belül s3-s5 minőségű....dimbes dombos, eres -sülős részekkel .... Ilyen földön a gyenge nemesítőhaz kukija terem annyit mint dkc...
Szóval a dkc a legjobb hibrid, de kell neki a jó minőségű föld!
Válasz Rabó001 #22770. hozzászólására
Egyszerű oka van, magasan a legjobb fajták, a többiek csak kullognak utána.. Régen elsősorban Pioneer-osok voltunk, de egyszerűen lemaradtak a Dekalbok mögött... A többi nemesítőhez pedig eleve más ligában játszik. Az LG ls az RAGT eleve kiszelektált DKC genetikát használ, a Syngenta és Saaten nyugat-Európára nemesít, ahol mások a körülmények mint nálunk, az olyanok, mint a Martonvásár vagy a Szegedi kutatóintézet pedig hagyományos nemesítéssel dolgozik, míg pl. a DKC és a Pioneer gyakorlatilag génszerkesztéssel (kicsit bonyolult leírni, de fantasztikus, magyar pénzforrásokból kivitelezhetetlen technológia), ami behozhatatlan versenyelőnyt biztosít az amerikai fajtáknak. Az egyes fajták között olyan kicsi az árkülönbség, hogy nem kérdés, hogy megéri-e...