Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak653 FtBenzin árak643 FtEUR394.48 FtUSD370.23 FtCHF406.01 FtGBP461.04 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz V.L. #19819. hozzászólására A szárítós nem bukik soha az még a Tsz világban is nyereséges volt jöttek a vevők hajnalban hozták a páleszt csak kapjanak 1-2 zsák szemet s vitték a kétkerekű drót szamáron
Szeretnék érdeklődni, hol milyen tarifákkal tisztítanak, szárítanak, milyen levonások vannak?
Nálunk: tisztítás,betárolással 250 Ft/q, szárítás 70Ft/víz% (13%-ig számolva, levonva), kitárolás 50 Ft/q, tárolás 1 Ft/nap. Ezek mind nettó árak. Levonás: kb. 2,5%, törtszem kb. 2% (azt vissza adják). Így bruttóban könnyen ott marad a szárítóban 100 000 Ft/ha egy 110 q/ha 17es vízű kukoricánál.
Van közelebb is gyár, 5000+fa szerintem megállítja, telefont megér. Vagy fúrnod kell egy földgáz kutat
Màr én is attól tartok h csak mancsoskodva lehet majd alapművelni, pedig elvileg holnap ilyenkorra levágjuk a saját 90%-át, ne kelljen rugatni a kombájnt ősszel is, elég volt a nyáron
Én ma délután szedtem mintát.
Nedvességek kézzel morzsolt mintáknak: 15,2 / 16,1 / 27,3
Az utóbbi szerencsére csak 30 ár, kábelt fektettek a területen, és a szétbágerozott volt utánnavetve.
Remélem kombájnból se lessz magasabb, mint 16,2 %.
Válasz szanberg #19808. hozzászólására
Nagyon nem idegeskedek,itt is jó időben is október második felébenszoktuk kezdeni.Egyszer vágtam már január 15-én is víz miatt.Mondjuk az már túlzás egy kicsit.Egy kis jó idő azért nem ártana.
itt meg 10-12-s kukoricák vannak, tolják is lefelé rendesen, ahogy tudják az idő miatt. De ha 10 tonnás kukoricád van akkor örülsz mint a majom annak a bizonyosnak, az is csak ritkán jön össze 7-8 az átlag.
Válasz fattyú #19804. hozzászólására
Ennyire igényes technológiával még nem nagyon találkoztam,ehhez képest én szinte semmit se csinálok.A kísérlet is komoly,sok idő és meló lehet benne,További eredményes gazdálkodást kívánok,meg egy jó 14-15t-ás szezont.
Nem kukoricatermő vidéken gazdálkodok. Nehéz agyag talajok (68-74 Arany-féle kötöttség) nem kedveznek a gyökérfejlődésnek, szinte csak mélylazítás utáni évben szabad nálunk kukoricát vetni. Ezért is van 7 éves vetésforgóm; 4 év lucerna+2év kukorica+1 év napraforgó. Ez a mostani kísérlet olyan helyen volt, ahol tavaly 110q tudott a mélylazítás után a Batanga. Mivel a nyári csapadék alapján a legaszályosabb vidék vagyunk két módszer jöhet számításba errefelé. A forgatás nélküli lazítás után, direktben vetés és az öntözés. A no-till gazdálkodók 62-70 mázsa közötti átlagokat értek el idén. Az öntözött üzemátlagom 88,4 lett. Az öntözés elvitt 8 mázsát, de még így is maradt 10-18 mázsa többletem hozzájuk képest. Az idei év időjárása nem volt kedvező a kukoricának nálunk. Vetés után rögtön kelesztő öntözéssel kellett kezdeni. Aztán májusban újabb 40 mm-t kellett rá tenni, mert olyan száraz volt a talaj. Ezt követően jött pár igen hideg reggel, 2 reggelen -2fokos faggyal. Ez rendesen visszafogta a növényeket. Aztán május végén elérte a 5-6 leveles korát lepermeteztük. A baj, hogy 2-3 nappal később kaptunk egy kiadós esőt és meleget, ezért a kakaslábfű és a talpas muhar kezdett őrült módon kelni. Majd egy hét száradás kellet, hogy meg tudjuk kapálni majd fél adaggal több táblát permeteztünk. A kísérleti tábla utóbbiból kimaradt, mert a fajtatulajdonosok nem javasolták a 20 napon belüli második permetezést. Június-július fordulója csapadék szempontjából elég jó volt, de szemképződésre augusztus elején ismét kellett 40 mm. Az ősz viszont elég meleg volt, így a száradással már nem volt baj. Összességében nem vagyok elégedetlen az idei évvel, bár volt már rosszabb és jobb is.
A Zephyr nagy előnye a kompenzációs képessége. Nálad is az alacsony tőszámot második csővel kiegyenlítette. Tavaly, tavaly elött nálam is hozta a második csöveket az aszályban és a vihar kárt követően. Idén viszont túl ideális volt neki mert csak 1 csövet hozott
Válasz fattyú #19798. hozzászólására
Megmondom őszintén,hogy az alkalmazott intenzív teghnológiát látva tonnákkal többre számítottam.Kevés volt a csapadék vagy nagyon rossz az eloszlása?Üzemméretben is ez a technológia megy?
A legjobb tábla 123,1 volt négy éve, de abban az évben elég vegyesre sikerült a termelés. Üzemátlagban a tavalyi év volt a legjobb 112-vel. Az idén a legjobb tábla 107,8, de a kísérlet az idei üzemátlagot le fogja húzni.
Válasz fattyú #19791. hozzászólására
Hello.Ápr,16-án vetettem,de májusban csúnyán lefagyott,egy hónapos lemaradást összeszedett.De nálunk ilyen korán amúgy sincs kész a kukorica,pedig régebben mindig dekalbokat csináltam.Mennyi lett a legmagasabb termésed,mert ahogy nézegettem igen intenzív technológiát alkalmazol,legalább 13t körül képzeltem.
Sok múlik viszont azon, hogy mikor veted, mikor tudod elvetni. Tőlünk 25 km-re a homokon már március végén vetik a kukoricát, én akkor még éppen csak hozzá tudok kezdeni a talaj-előkészítéshez. Nálunk hideg, agyagos földek vannak, 10-ből 2-3 évben késői (májusi) fagyokkal, ha aszályos a tavasz. Általában április 15-18 körül szoktam vetni, kökényvirágzás után egy héttel. Az idén a vetés és aratás között 176 nap telt el, a tenyészidőben 1678 foknap hőösszeg volt. Lehet, eltolódik a tenyészidő nálatok, ezért csúszik az aratás.
Mindennel egyetértek,de nekem ez úgy jön le,hogy amelyik hibrid szept,29-én nem üti a 15-16% vizet,az veszteséges.Bár lehet én vagyok az egyetlen,akinek még 21-26% a kukorica az országban.Amúgy átlagos évben is kb.október közepén indul nálunk a kuk. aratás,valamiért csak későbben érik itt.
Mi is szedegetjük, a víz nem túl jó, de ez már ilyen, a kukorica több már nem lesz, csak kevesebb. Itt azért a daru is tényező, meg fajtafüggő is de ami könnyen morzsolható az hiába 18-19 vizű, úgy pereg a szem a csőről az asztalban mint a szél. 2 vízért nem nézzük mèg hetekig, bár nyilván, jobb lene szárazabban, de nem minden év olyan
Ennyit talán még én is értek a mezőgazdasághoz, ezért is lettek 340-370 FAO-sok a fajtasorba állítva. Sőt, a fajtakiválasztás úgy történt, hogy minden nemesítő ház képviselőjével beszéltem, elmondtam a környezeti és technológiai ismereteket és kértem, hogy ezek ismeretében ők adjanak két saját fajtájukra ajánlást. Viszont abban nem hiszek, hogy a termőhely markánsan befolyásolja a víztartalmat. Ebben a kísérletben 20+40+40 mm öntözést kaptak, kvázi zöldebbnek kellene lenniük, később kellene érjenek. Ugyanezen fajták közül néhányat szomszédos gazdák is ugyanúgy most vágják - öntözés nélkül, igaz, hogy az ő termésátlaguk 16-22 mázsával kevesebb hektáronként.
Vîz 16-18as, mennyisèg pontosan nem tudom, holnapra tudok több infót, tèny hogy kevès csapadèkkel meglepően jók eredmények..Árat nem tudok, kb. jövő tavasz, nyár lessz eladva..
Válasz fattyú #19772. hozzászólására
Ha árpát akarok vetni akkor nyilván nem 400 FAO-st vetek elé,a másik pedig,hogy a termőhely nagyon meghatározza a víztartalmat.Ha ez a fajtasor itt lett volna kipróbálva,tuti,hogy ezeket az értékeket erre az időszakra nem tudta volna hozni.Nekem ilyen víztartalom aszályos időszakban szokott előfordulni.
9978 volt, 7. lett
A tapasztalatom az, hogy egy májusi fagyos reggel nagyon visszavetette. Az állomány 85-90%-a belilult. Emiatt később is virágzott és szeptember közepén még magas volt a víztartalma. De azt szépen leadta mára; 25 nap alatt 21%-t adott le.
Válasz fattyú #19765. hozzászólására
Nálunk nem lesz szerintem az első 3 ban a 9363. De majd kiderül . Azért a pio bizonyított volt másik pio is?
Nálunk szerintem a 9415 lesz a nyerő vagy az új 9978.
De szoros lesz a verseny.
Mert ott a 0216 és a 0023 is ami mindig jól teljesített.
Te vártál volna az aratással, ha
1., árpát vetsz utána,
2., olyan a földed, hogy 20-30 mm csapadék miatt akár el is felejtheted az őszi vetést,
3., minden más fajta 15-16 körüli vizet produkál?
Egy összehasonlításnak akkor van értelme, ha a fajta sajátosságain kívül minden más paraméter azonos.
Ez esetben 14,9-16,2 közötti víztartalmat produkált a 14 fajtából 11. Tehát az amelyik még ma is 20 fölötti, annak gyenge a vízleadása, vagy a fajtatulajdonos FAO számra vonatkozó információja volt fals.
23520 hozzászólás
Válasz V.L. #19819. hozzászólására A szárítós nem bukik soha az még a Tsz világban is nyereséges volt jöttek a vevők hajnalban hozták a páleszt csak kapjanak 1-2 zsák szemet s vitték a kétkerekű drót szamáron
Szeretnék érdeklődni, hol milyen tarifákkal tisztítanak, szárítanak, milyen levonások vannak?
Nálunk: tisztítás,betárolással 250 Ft/q, szárítás 70Ft/víz% (13%-ig számolva, levonva), kitárolás 50 Ft/q, tárolás 1 Ft/nap. Ezek mind nettó árak. Levonás: kb. 2,5%, törtszem kb. 2% (azt vissza adják). Így bruttóban könnyen ott marad a szárítóban 100 000 Ft/ha egy 110 q/ha 17es vízű kukoricánál.
Válasz fattyú #19804. hozzászólására
Nálunk 100 mm öntözés költsége hektáronként 120 Ft/m3 -el számolva 120 000 Ft. 5000 Ft-os áron az 24q kukorica. Hol tudtok ilyen olcsón öntözni?
Válasz Dns8 #19815. hozzászólására
Súly alapján is hasonló a sorrend, íme az első hat.
1., Pioneer 9363 106,4
2., KWS Kashmír 92,6
3., Dekalb 4792 92,5
4., MV Estilla 86,6
5., Dekalb 4391 80,6
6., MV Olek 80,1
A Durango FAO450, e kísérletemben csak 340-370 közöttiek voltak.
Válasz fattyú #19807. hozzászólására
Azt leírnád hogy ha nedveséget nem nézünk,akkor mennyiségben mi a sorend ?
Válasz fattyú #19765. hozzászólására
Köszönjük a precíz beszámolót. Kws Durangod nem volt véletelnül az,hogy adta?
Válasz szanberg #19812. hozzászólására
Van közelebb is gyár, 5000+fa szerintem megállítja, telefont megér. Vagy fúrnod kell egy földgáz kutat
Màr én is attól tartok h csak mancsoskodva lehet majd alapművelni, pedig elvileg holnap ilyenkorra levágjuk a saját 90%-át, ne kelljen rugatni a kombájnt ősszel is, elég volt a nyáron
Válasz szanberg #19812. hozzászólására
Én ma délután szedtem mintát.
Nedvességek kézzel morzsolt mintáknak: 15,2 / 16,1 / 27,3
Az utóbbi szerencsére csak 30 ár, kábelt fektettek a területen, és a szétbágerozott volt utánnavetve.
Remélem kombájnból se lessz magasabb, mint 16,2 %.
Válasz bandigh #19810. hozzászólására
Tegnap délután eső előtt kézzel morzsolta kolléga egyik tábla csöveit, 26-os volt így, szóval 28 az aratva...
8000Ft/t a szállítás kb, annyival nem adnak többet érte és akkor még baxakodjak fuvarosokkal ekáer számokkal áhhh.....
Válasz szanberg #19808. hozzászólására
Nagyon nem idegeskedek,itt is jó időben is október második felébenszoktuk kezdeni.Egyszer vágtam már január 15-én is víz miatt.Mondjuk az már túlzás egy kicsit.Egy kis jó idő azért nem ártana.
Válasz szanberg #19808. hozzászólására
Jobb lenne ha nyersen elbizniszelnéd
Azigen
Válasz szanberg #19808. hozzászólására
itt meg 10-12-s kukoricák vannak, tolják is lefelé rendesen, ahogy tudják az idő miatt. De ha 10 tonnás kukoricád van akkor örülsz mint a majom annak a bizonyosnak, az is csak ritkán jön össze 7-8 az átlag.
Válasz Földönfuto #19790. hozzászólására
Nyugodj meg, itt még kézzel törve is 28 plusszosak a kukoricák, de sok táblán 30 felett vannak még a vizek.
Nem is arat a környéken senki sem meg nem is fog még egy drabig
Válasz Földönfuto #19806. hozzászólására
Köszi, de nekem elég lenne egy 10-11 tonnás minden évben.
Válasz fattyú #19804. hozzászólására
Ennyire igényes technológiával még nem nagyon találkoztam,ehhez képest én szinte semmit se csinálok.A kísérlet is komoly,sok idő és meló lehet benne,További eredményes gazdálkodást kívánok,meg egy jó 14-15t-ás szezont.
Baromfi coop mennyit ad szabolcsban,valaki nem tudja véletlenül?Telefonáltak többen nekik és még nem tudtak, akartak árat mondani
Válasz Földönfuto #19801. hozzászólására
Nem kukoricatermő vidéken gazdálkodok. Nehéz agyag talajok (68-74 Arany-féle kötöttség) nem kedveznek a gyökérfejlődésnek, szinte csak mélylazítás utáni évben szabad nálunk kukoricát vetni. Ezért is van 7 éves vetésforgóm; 4 év lucerna+2év kukorica+1 év napraforgó. Ez a mostani kísérlet olyan helyen volt, ahol tavaly 110q tudott a mélylazítás után a Batanga. Mivel a nyári csapadék alapján a legaszályosabb vidék vagyunk két módszer jöhet számításba errefelé. A forgatás nélküli lazítás után, direktben vetés és az öntözés. A no-till gazdálkodók 62-70 mázsa közötti átlagokat értek el idén. Az öntözött üzemátlagom 88,4 lett. Az öntözés elvitt 8 mázsát, de még így is maradt 10-18 mázsa többletem hozzájuk képest. Az idei év időjárása nem volt kedvező a kukoricának nálunk. Vetés után rögtön kelesztő öntözéssel kellett kezdeni. Aztán májusban újabb 40 mm-t kellett rá tenni, mert olyan száraz volt a talaj. Ezt követően jött pár igen hideg reggel, 2 reggelen -2fokos faggyal. Ez rendesen visszafogta a növényeket. Aztán május végén elérte a 5-6 leveles korát lepermeteztük. A baj, hogy 2-3 nappal később kaptunk egy kiadós esőt és meleget, ezért a kakaslábfű és a talpas muhar kezdett őrült módon kelni. Majd egy hét száradás kellet, hogy meg tudjuk kapálni majd fél adaggal több táblát permeteztünk. A kísérleti tábla utóbbiból kimaradt, mert a fajtatulajdonosok nem javasolták a 20 napon belüli második permetezést. Június-július fordulója csapadék szempontjából elég jó volt, de szemképződésre augusztus elején ismét kellett 40 mm. Az ősz viszont elég meleg volt, így a száradással már nem volt baj. Összességében nem vagyok elégedetlen az idei évvel, bár volt már rosszabb és jobb is.
Válasz cross #19802. hozzászólására
A Zephyr nagy előnye a kompenzációs képessége. Nálad is az alacsony tőszámot második csővel kiegyenlítette. Tavaly, tavaly elött nálam is hozta a második csöveket az aszályban és a vihar kárt követően. Idén viszont túl ideális volt neki mert csak 1 csövet hozott
Sy zephir eddig bruttó 119q 16 körüli vizekkel.
"Sajnos" csak 48-50e termőtő van benne. Nem a maggal volt baj, ilyen kevés mag ment ki.
Válasz fattyú #19798. hozzászólására
Megmondom őszintén,hogy az alkalmazott intenzív teghnológiát látva tonnákkal többre számítottam.Kevés volt a csapadék vagy nagyon rossz az eloszlása?Üzemméretben is ez a technológia megy?
Válasz fattyú #19799. hozzászólására
Pontosan ott vagyok,konkrétan Nyírség.
Válasz Földönfuto #19792. hozzászólására
Mennyi a hőösszeg a vetés óta nálatok? A Szabolcsi rész 170-200 fokkal van lemaradva hozzánk képest...
Válasz Földönfuto #19792. hozzászólására
A legjobb tábla 123,1 volt négy éve, de abban az évben elég vegyesre sikerült a termelés. Üzemátlagban a tavalyi év volt a legjobb 112-vel. Az idén a legjobb tábla 107,8, de a kísérlet az idei üzemátlagot le fogja húzni.
Válasz kovacsmihaly0905 #19796. hozzászólására
Inkább évjárat, ami tavaly 14,5 volt az most 18,5
Válasz zeli39 #19795. hozzászólására
Gondolom fao függő
Válasz Földönfuto #19794. hozzászólására
Hatalmas a szórás vágnak 14% vízzel is de sokan kivárnak mert vannak 20% felett is,,,,fajta függő
Válasz zeli39 #19793. hozzászólására
Na ez már hasonló az enyémhez,pedig ti jóval délebbre vagytok.
Válasz Földönfuto #19790. hozzászólására
Békés megye jobb földjein ami 12t feletti kukorica jön le 19-26-os vizeket mérnek ,
Válasz fattyú #19791. hozzászólására
Hello.Ápr,16-án vetettem,de májusban csúnyán lefagyott,egy hónapos lemaradást összeszedett.De nálunk ilyen korán amúgy sincs kész a kukorica,pedig régebben mindig dekalbokat csináltam.Mennyi lett a legmagasabb termésed,mert ahogy nézegettem igen intenzív technológiát alkalmazol,legalább 13t körül képzeltem.
Válasz Földönfuto #19790. hozzászólására
Sok múlik viszont azon, hogy mikor veted, mikor tudod elvetni. Tőlünk 25 km-re a homokon már március végén vetik a kukoricát, én akkor még éppen csak hozzá tudok kezdeni a talaj-előkészítéshez. Nálunk hideg, agyagos földek vannak, 10-ből 2-3 évben késői (májusi) fagyokkal, ha aszályos a tavasz. Általában április 15-18 körül szoktam vetni, kökényvirágzás után egy héttel. Az idén a vetés és aratás között 176 nap telt el, a tenyészidőben 1678 foknap hőösszeg volt. Lehet, eltolódik a tenyészidő nálatok, ezért csúszik az aratás.
Válasz fattyú #19785. hozzászólására
Mindennel egyetértek,de nekem ez úgy jön le,hogy amelyik hibrid szept,29-én nem üti a 15-16% vizet,az veszteséges.Bár lehet én vagyok az egyetlen,akinek még 21-26% a kukorica az országban.Amúgy átlagos évben is kb.október közepén indul nálunk a kuk. aratás,valamiért csak későbben érik itt.
Mi is szedegetjük, a víz nem túl jó, de ez már ilyen, a kukorica több már nem lesz, csak kevesebb. Itt azért a daru is tényező, meg fajtafüggő is de ami könnyen morzsolható az hiába 18-19 vizű, úgy pereg a szem a csőről az asztalban mint a szél. 2 vízért nem nézzük mèg hetekig, bár nyilván, jobb lene szárazabban, de nem minden év olyan
Válasz Bobo77 #19786. hozzászólására
100 hogyne... 0.2,0.5, 1- 5-10, ezek itt a táblamèretek
Válasz szeszko #19783. hozzászólására
Dobj rám egy privát e-mailt és elküldöm a teljes táblázatot, mely sok fajtajellemzővel és pénzügyi számítással
Válasz F-A-R-M-E-R \ #19778. hozzászólására
Mit tökölnek? 100ha os tábla?
Válasz Földönfuto #19780. hozzászólására
Ennyit talán még én is értek a mezőgazdasághoz, ezért is lettek 340-370 FAO-sok a fajtasorba állítva. Sőt, a fajtakiválasztás úgy történt, hogy minden nemesítő ház képviselőjével beszéltem, elmondtam a környezeti és technológiai ismereteket és kértem, hogy ezek ismeretében ők adjanak két saját fajtájukra ajánlást. Viszont abban nem hiszek, hogy a termőhely markánsan befolyásolja a víztartalmat. Ebben a kísérletben 20+40+40 mm öntözést kaptak, kvázi zöldebbnek kellene lenniük, később kellene érjenek. Ugyanezen fajták közül néhányat szomszédos gazdák is ugyanúgy most vágják - öntözés nélkül, igaz, hogy az ő termésátlaguk 16-22 mázsával kevesebb hektáronként.
Válasz F-A-R-M-E-R \ #19782. hozzászólására
Értem köszi!
Válasz fattyú #19765. hozzászólására
Üdv!
Több emberrel vitába kerültem egy másik fórumtémában a haszon/ha ügyben.
Ha nem titok, kifejtenéd bővebben, hogy jöttek ki neked ezek a számok?
Privátban is megfelel.
Válasz apuci #19781. hozzászólására
Vîz 16-18as, mennyisèg pontosan nem tudom, holnapra tudok több infót, tèny hogy kevès csapadèkkel meglepően jók eredmények..Árat nem tudok, kb. jövő tavasz, nyár lessz eladva..
Válasz F-A-R-M-E-R \ #19776. hozzászólására
És hogy adta?Vize?Ára?
Válasz fattyú #19772. hozzászólására
Ha árpát akarok vetni akkor nyilván nem 400 FAO-st vetek elé,a másik pedig,hogy a termőhely nagyon meghatározza a víztartalmat.Ha ez a fajtasor itt lett volna kipróbálva,tuti,hogy ezeket az értékeket erre az időszakra nem tudta volna hozni.Nekem ilyen víztartalom aszályos időszakban szokott előfordulni.
Válasz blsjela #19775. hozzászólására
9978 volt, 7. lett
A tapasztalatom az, hogy egy májusi fagyos reggel nagyon visszavetette. Az állomány 85-90%-a belilult. Emiatt később is virágzott és szeptember közepén még magas volt a víztartalma. De azt szépen leadta mára; 25 nap alatt 21%-t adott le.
Ránk sötètedett
Válasz Bobo77 #19774. hozzászólására
Válasz Sk Laci #19771. hozzászólására
Ma 6 helyszín kb.70 ha, 4gèppel.
Nem sok kombi van csak 15
Válasz fattyú #19765. hozzászólására
Nálunk nem lesz szerintem az első 3 ban a 9363. De majd kiderül . Azért a pio bizonyított volt másik pio is?
Nálunk szerintem a 9415 lesz a nyerő vagy az új 9978.
De szoros lesz a verseny.
Mert ott a 0216 és a 0023 is ami mindig jól teljesített.
Válasz F-A-R-M-E-R \ #19770. hozzászólására
Boldog boldogtalan szedi?
Válasz fattyú #19772. hozzászólására
pontosan, fontos a gyors vízleadás, főleg ha megy utána a gabona. Valamint ha beköszöntene egy csapadékos ősz akkor sose száradna le.
Válasz Földönfuto #19769. hozzászólására
Te vártál volna az aratással, ha
1., árpát vetsz utána,
2., olyan a földed, hogy 20-30 mm csapadék miatt akár el is felejtheted az őszi vetést,
3., minden más fajta 15-16 körüli vizet produkál?
Egy összehasonlításnak akkor van értelme, ha a fajta sajátosságain kívül minden más paraméter azonos.
Ez esetben 14,9-16,2 közötti víztartalmat produkált a 14 fajtából 11. Tehát az amelyik még ma is 20 fölötti, annak gyenge a vízleadása, vagy a fajtatulajdonos FAO számra vonatkozó információja volt fals.
Válasz F-A-R-M-E-R \ #19770. hozzászólására
Ennyi kombájn ha nekiugrik a parcellának egy-kettő megvagytok.
Küldj egyet hozzám, én is szivesen learatnám a kukoricámat.