Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak650 FtEUR394.32 FtUSD369.41 FtCHF405.19 FtGBP457.04 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz boldizsár1988 #23158. hozzászólására
Alsó három száraz. Négy- öt foltosan száraz. Kb. 1 méteren lehet száraz foltokat látni. A múlt heti eső óta megállt a száradás. Fölötte van másfél méter ami jó és további esőt is jeleznek.
A mezőgazdaság az ilyen. Ráadásul a szerencse forgandó, egyszer itt esik, aztán ott. Ráadásul az sem mindegy milyen a parcellád, mert van, ahol ha megszakadsz, sem tudsz elérni egy jó átlagot sem. Nekem is így van, 5 kilométeres körzetben, sőt. Van egy 27 hektáros parcellám, az egyik fele általában csak a felét tudja, mint a másik. Fura módon szinte mindig elkerüli az eső.
Tavaly aratáskor magam hordtam csak az árpát, minden megázott, csak az a rész nem. :-)
Ez van, azt kell szeretni. Vagy abbahagyni. Csak az a baj, hogy így volt a szomszédom is, mikor feladta és bérbe adta a földjeit, akkor volt 3 nagyon jó év. Előtte 2 szer csak annyit aratott, amennyit elvetett.
Válasz Gatti #23150. hozzászólására
Még az enyémből is lehet bármi. Most a száradásba kapott 15mm esőt. Tavaly meg április végétől szeptemberig szinte semmit. Ha nem kerülnének el az esők szerintem még jó is lehetne. Magas száron megvannak a csövek, csak kellene a víz, hogy megnőjenek.
Válasz boldizsár1988 #23146. hozzászólására
Nem tudom mi várható. Tavaly július 21-én még zöld volt. Július 26-án kezdett száradni. És már igy is problémás volt .
Idén már június 24-én kezdte a száradást.
Válasz Gatti #23143. hozzászólására
Én is ezt vallom. Milyen érdekes, amióta betiltottak minden "méhölő" beavatkozást, azóta még jobban csökken a számuk.
Hasonlóan a CO2 kibocsájtáshoz, ahol az óriási korlátozások ellenére folyamatosan növekszik.
Amíg repülőgépekből ennyi van az égen (elég megnézni a Flightradar24 et) valamint hatalmas tanker és luxushajók szaladgálnak addig hülyeségnek tartom ezt erőltetni. Ez a 2 dolog szennyezi a legjobban a környezetet, eszméletlen mennyiségű üzemanyagot égetnek el rövid idő alatt.
Válasz Blackalex #23141. hozzászólására
Én azt gondolom, hogy ez a nagy zöld mánia, még több kibocsájtást eredményez.
A bio üzemanyagoknál nem olvastam még egyetlen összefoglalót sem, hogy mekkora ezeknek a lábnyoma.
Valamikor a felesleget dolgozták fel, de most már intenzíven termelik meg, amit óriási ráfordítással üzemanyaggá változtatnak.
Az egyik TSZ a földjei 1/3 án silókukoricát termel, hogy tömje a 80 km-re lévő biogáz üzemet. Nem beszélve a bioetnolról. A magyar kukorica 1/3-a az energetikában hasznosul, ha nem lenne agyon támogatva, senkinek nem érné meg.
Régebben meg akarták lincselni azokat, kik búzát égettek, mert az a kenyerünk.
Válasz Szlovákiából #23139. hozzászólására
Ha csak az üvegházhatású gázkibocsátást nézzük akkor a legújabb magyar kutatások alapján NEM magasabb a gázkibocsátás a szántott parcellákon. Csak az a nem mindegy, hogy a szántásnál az elhaló mikroorganizmusok oxidációjából származik a kibocsátás, míg a direkt vetett területen ezek felszaporodásából és természetes életfolyamataikból.
A direkt vetésnek és a redukált talajművelésnek inkább a szén megkötésben van jelentősége. Több szén a talajban = több tápanyag, jobb vízmegtartó képesség. Hosszú távon több pénz marad a gazda zsebében.
Válasz Szlovákiából #23139. hozzászólására
Itt van a tanulmány:
"A közvélemény figyelme általában a fák oxigéntermelő képességére irányul - ezért hívják az Amazonast a Föld tüdejének. Azonban ennél sokkal fontosabb a szén-dioxid megkötő képesség, már csak azért is, mert éjszaka a folyamat megfordul és a fák oxigént vesznek fel és szén-dioxidot bocsátanak ki. Így végső soron a fák a saját maguk által megtermelt oxigén 50-60%-át veszik fel, a maradék nagy részét pedig az erdőben lezajló, a korábban képződött és elhalt szerves anyag lebontását előidéző folyamatok kötik le."
Ezzel nem azt akartam mondani, hogy a fáknak nincs jótékony hatása, de a mezőgazdászoknál más szempont is fontos.
Itt még írták, hogy nagy mennyiségű vizet párologtatnak, ezzel is hűtik a környezetüket.
itt van egy másik tanulmány:
"Vízgőz: A fő üvegházhatást okozó gáz, a természetes üvegházhatás kétharmadáért felelős. A vízgőz az éghajlati rendszer elemei között zajló vízkörforgás természetes része. Az emberi tevékenység közvetlenül nem növeli a légkörbe kerülő vízgőz mennyiségét, viszont az éghajlat módosító hatás miatt az ember is folyton befolyásoló tényező, ugyanis a melegebb levegő több nedvességet tartalmazhat, ezáltal közvetve az emberi tevékenység is hozzájárul a légköri vízgőz koncentráció növekedéséhez."
Válasz Szlovákiából #23138. hozzászólására
Nemrég azt találták ki, hogy azért nem szabad szántani, mert a földből felszabadítjuk a széndioxidot a forgatással. Mikor kérdeztem, hogy hogyan tudják mérni ennek mennyiségét, hát sehogy, csak megsaccolják. De hogyan is kerül a CO2 a földbe? Gondolom a növényi részek beforgatásával, ami ott lebomlik. De ha a felszínen hagyjuk, a bomláskor egyenesen megy a légkörbe.
Én már olvastam olyan tanulmányt is, hogy az esőerdők sem termelnek plusz oxigént, csak tartják az egyensúlyt. A CO2 a földön konstans, csak amit a föld alól szedünk elő, kőolaj és szén, gáz formájában, azzal növeljük a légkörben lévőt. A többi kiegyenlíti egymást. Persze ha kivágják a fákat és elégeti, ott felgyorsítják a lebomlás folyamatát és CO2 felszabadulását.
Válasz Rabó001 #23137. hozzászólására
Én nem vagyok talajtani mérnök, de 10 évig ellenőriztem több száz hektáron a vetőmag kukoricát.
Ez azt jelenti, hogy áprilistól a földeket jártuk, talaj előkészítéstől, a vetésen keresztül, a betakarítás végéig, minden egyes mozdulatot jegyzőkönyveztünk. Arról nem beszélve, hogy a legnagyobb forróságban róttam a parcellákat, először eltérő idegen növényeket keresve, aztán a porzókat számolva. A címerezéskor 3-4 hétig reggeltől estig a kukoricákat jártam.
Tapasztaltam ezt, meg azt és mivel a hibrid az egyik legkényesebb kukoricafajt, ezért hatványozottan jelentkeztek a gondok.
Volt olyan, hogy minden tökéletesen működött, csak éppen az apakukorica nem tudta beporozni az anyát.
Sok sok mindent kipróbáltunk, még a sarabolást is, de végül nem lett kiértékelve, mert mi csövesen szedtük a kukoricát és nem lett volna hiteles eredmény. A szedésnél a növényen nem látszott sem az, hogy nem volt sarabolva, meg az sem, hogy műtrágya mellé volt téve. De ez sem igazán egyértelmű, mivel a címerezésnél a gép szépen levágja a kukorica tetejét, ezzel kiegyenlítve a magasságokat.
Válasz Szlovákiából #23134. hozzászólására
Erre nem tudok mit mondani, nem ismerem a részleteket. Általánosítani szerintem nem szabad. Én forgatás nélküliben művelem a földeket, szántva talán 4-5 éve nem volt, nincs termés kiesés. Kukoricát idén vetettem először direktbe áttelelt majd márciusban terminált takarónövény tarlóba. Igaz csak 6 sort mertem így, de a sorközművelésig fej fej mellett ment az egyszer rövidtárcsázottal. Nincs injektálóm ezért sorküzművelővel bele mentem és kapot 2q karbamidot. Addigra a takaró növény szinte teljesen elbomlott, nem akadt a kapákra. Most már meg sem találom a direkt vetett részt. Az a tapasztalat, hogy mehetett volna az egész direktbe.
Sokan azt gondolják, hogy a növény is ember. Láttam egy hölgyikét, aki azt magyarázta, fasorok között kell termelni, ami az árnyékával visszafogja a vizet a talajban. Ilyen az, mikor az íróasztal mellől okoskodik az ember. Arra nem gondolt, hogy a fa akár 10 méter mélyről is kiszivattyúzza a vizet???
Ugyan ez a greening is. Azt gondolják, beárnyékolva a földet megmarad a víz, pedig azok a növények 1 méter mélyről is viszik a vizet, nem is keveset.
Válasz Blackalex #23132. hozzászólására
Éppen most nézegettem a szántás nélküli termeléses videókat. A 2022 es évben bizony panaszkodott a főszereplő, aki eddig nagyon dicsérte a több éve próbálgatott művelés nélküli termelést. Csak annyi termett, mint amit belevetettek, pedig már úgy tűnt, átállt a föld a természetes megújulásra.
Mindig csodálkoztam, hogy a szántás akár 2 méter mélyen is tönkreteheti a földet, legalábbis ezt állítják a markolóval kiásott gödörben álló tudorkák, mutogatva a rétegeket.
Válasz mtz1221 #23128. hozzászólására
A tápanyagot a víz szállítja, amit a növény szintén a vízzel együtt tud csak felvenni. Ez úgy történik, hogy a levelek párologtatják a vizet, ezáltal nyomáskülönbség jön létre, így jut el a gyökértől mindenhova.
Én azt gondolom, hogy a lombtrágya is csak a levelekben hasznosul, már amennyi be tud jutni a légzőnyílásokon.
A gyökér van arra, hogy felvegye a tápanyagot. Én is hiába kenem a bőrömre a szalonnát, nem lakok jól vele, csak szépen fog csillogni.
A kicsi leányom nem öntözte a cserepes virágját, csak a levelekre permetezgette a vizet. Az szépen kiszáradt.
Válasz Apáé #23126. hozzászólására
Nem a kukorica direkt vetéssel van a probléma, hanem azzal ,hogy sokan egyik évről a másikra akarják erőltetni erodált, sok éven át túlművelt talajon. Ha nincs kialakult aggregátum stabilitás, pórusosság nem fog menni. A szántás ezt a pórusteret hozza létre, ezért atombiztos minden évben. Természetes úton is ki lehet alakítani a pórusosságot több év okszerű talajművelésével.
Válasz Apáé #23129. hozzászólására
Nekem jó, neki nem. Vagy elfogyott neki a puha föld vagy visszaütött a tavaly előtti kukorica permet, de 30 centis korában gondolkodott 2_3 hetet hogy kiszáradjin e.
Válasz Szlovákiából #23124. hozzászólására
Tavaly igaz aszály volt, de szomszéd mintillbe ( 10 centis tárcsázásba) vetett napra forgót, sor mellé 50+50 kg kevert urea és 6/24/12, idén 70 centinként olyan szép volt neki az árpa, öröm volt ránézni a csíkokra.
Válasz Apáé #23126. hozzászólására
Ha lenne elég eső.........de nincs és szerintem nem is nagyon lesz.
Éppen tavaly ajánlották a tarlóba vetést, teljesen új spéci vetőgéppel. Én inkább szántottam és úgy látszik, jól tettem. Amit művelés nélkül vetettek, most jócskán le vannak maradva. Aztán a fene tudja, mi lesz a végeredmény, az viszont biztos, hogy jóval kisebb volt a költségük.
A rozs széna le lett takaritva és direkbe vetés volt.
Na most a föld kemény,mint a beton viz meg tudja fene merre van. A kukorica meg nem növesztett ebben a kemény talajban gyökereket.
Fel lett ekézve nem olyan régen,de már késön,mert azóta 0 esö van,hetek óta.
Ugy látszik ez a direktvetés nem müködik kukoricánál,nagyon hamar felsül benne. Ahol szántás van ott a kukoricának fene baja se egyenlöre.
Válasz Rabó001 #23121. hozzászólására
Természetesen a rozs után is hátránnyal indul a kukorica, mivel az elővetemény jó sok vizet kivett már a földből, meg tápanyagot is.
Ilyent nálunk csak akkor csinálnak, ha van öntözés és rögtön a vetés után egy 15-20 mm-es kelesztővel indítják. Most állítólag volt kelesztő eső, de a mélyebb rétegekből hiányzik, amit az elővetemény kivett.
Válasz mtz1221 #23123. hozzászólására
Nekem is ez a bajom, hogy senki nem méri a különbséget, csak nézegeti. :-)
A kukoricánál állítólag a tavaly előtti tápanyag hasznosul, mivel nem 10 cm- ről veszi fel azt, hanem a mélyebb rétegekből.
Ezért is vagyok szkeptikus a sor mellé rakott műtrágyával kapcsolatban, nem biztos, hogy bemosódik a gyökérzónába abban az évben.
Azt tapasztaltam viszont, hogy a kapálás a gyomot irtja és ez sokat segít, ha a permetezés nem vitte el, de ha nincs gyom, nem nagyon láttam különbséget.
Válasz Szlovákiából #23117. hozzászólására
Olyanom volt már hogy felét megszórtam 100 kiló/hold ureával vetés előtt, és be kombinátoroztam, másik fele kapott 60kiló/holdat, és egyformán teremtek, csak az első 16 nedves volt, a másik meg 18,5 aratáskor. És olyan is hogy túlnőte az ekézést, és pár forduló után ráhagytam. Mérve nem volt, de szemre jobbat mutatott, az a pár kerülő amit megcsináltam végig.
Nagyon érdekes változások mennek végbe a földeken. Az egyik legjobban termő parcellám ott van, ahol még a szociban lecsapolták a lápos területet. Egy ér fut rajta keresztül, régebben nem tudtam átjárni rajta, mert beleragadtam a sárba. Nagyon bosszantott, mivel az 1/3-a ezért megművelhetetlen volt. Aztán egyre többször volt szárazság és a lapos rész termett a legjobban, az átjárás nem volt gond. Az idén újra szinte beragadtam a vetéskor, ki kellett hagynom azt a részt, majd 3 hét múlva nagynehezen sikerült bevetni. Most ott óriási repedések vannak és ott sínylődik legjobban a kukorica. Gondolom a később vetettnek gyengébb a gyökérzete és azért nem bírja, de a talaj is szárazabbnak tűnik, az óriási repedésekkel.
Válasz Apáé #23119. hozzászólására
Akkor az pedig masodvetes. Csak nem mindegy azért hogy rozs után veted el tegyük fel április 28-án, vagy július 4-én árpa után.
23520 hozzászólás
Válasz boldizsár1988 #23158. hozzászólására
Alsó három száraz. Négy- öt foltosan száraz. Kb. 1 méteren lehet száraz foltokat látni. A múlt heti eső óta megállt a száradás. Fölötte van másfél méter ami jó és további esőt is jeleznek.
A mezőgazdaság az ilyen. Ráadásul a szerencse forgandó, egyszer itt esik, aztán ott. Ráadásul az sem mindegy milyen a parcellád, mert van, ahol ha megszakadsz, sem tudsz elérni egy jó átlagot sem. Nekem is így van, 5 kilométeres körzetben, sőt. Van egy 27 hektáros parcellám, az egyik fele általában csak a felét tudja, mint a másik. Fura módon szinte mindig elkerüli az eső.
Tavaly aratáskor magam hordtam csak az árpát, minden megázott, csak az a rész nem. :-)
Ez van, azt kell szeretni. Vagy abbahagyni. Csak az a baj, hogy így volt a szomszédom is, mikor feladta és bérbe adta a földjeit, akkor volt 3 nagyon jó év. Előtte 2 szer csak annyit aratott, amennyit elvetett.
Válasz Koczka József #23167. hozzászólására
Nem zavar a szerencséd!Az hogy olyan helyen laksz,ahol ha vetsz,akkor aratsz is!Nálunk kicsit nagyobb a kockázat!
Válasz medikus #23166. hozzászólására
És ez baj vagy bánt téged?
Válasz Koczka József #23165. hozzászólására
Arra hogy felétek nincs felszáradó kukorica!
Válasz medikus #23160. hozzászólására
Ezt most mire fel írtad?
Válasz boldizsár1988 #23146. hozzászólására
A kukorica éppen az alsó leveleit szokta eldobni, ha szenved.
Válasz mtz1221 #23161. hozzászólására
Holnap megnézem én is, az enyém mekkora, itt 3 napja megy fel, ma 35 fok volt "csak", meg csütörtökön esett, ha ott is esett...
Válasz Apáé #23145. hozzászólására
Nem tudni. Lehet az előzö évi kukorica permet volt a gond.
Válasz uff #23148. hozzászólására
Itt második napja 42-43 fok. Ha nem kapunk a szerdaiból, érdekes év lesz ez is.
Válasz Koczka József #23159. hozzászólására
Most kaptál 20 mm-t! Gyere termelni Bugacra!
Válasz boldizsár1988 #23157. hozzászólására
Felénk nincs. Itt nagyon jók.
Válasz Zoli1437 #23153. hozzászólására
Hány levél van felszáradva?
Válasz Koczka József #23156. hozzászólására
Tegnap Borsodon keresztül vitt az utam,ott nem láttam felszáradó kukoricát
Válasz boldizsár1988 #23155. hozzászólására
Borsod, Tiszadorogma
Válasz Koczka József #23154. hozzászólására
Melyik megye?itt Szabolcsba is volt..
Válasz boldizsár1988 #23152. hozzászólására
Megint le szakadt az ég.
Válasz Gatti #23150. hozzászólására
Még az enyémből is lehet bármi. Most a száradásba kapott 15mm esőt. Tavaly meg április végétől szeptemberig szinte semmit. Ha nem kerülnének el az esők szerintem még jó is lehetne. Magas száron megvannak a csövek, csak kellene a víz, hogy megnőjenek.
Válasz Koczka József #23151 hozzászólásár
Két véglet
Válasz Gatti #23150. hozzászólására
Szia. Nállunk meg feszt esik három nap aratás kétnap pihi. Kukorica kétméteres, két cső mindegyiken. Napraforgó rohad kifelé mert vízben áll.
Válasz Zoli1437 #23149. hozzászólására
Nálunk pont fordítva. Tavaly június végén már száraz volt, most még tartja magát.
Válasz boldizsár1988 #23146. hozzászólására
Nem tudom mi várható. Tavaly július 21-én még zöld volt. Július 26-án kezdett száradni. És már igy is problémás volt .
Idén már június 24-én kezdte a száradást.
még egy ilyen hetet nem bír ki a kukorica 38fok dél békés, földek összerepedve, kukorica csavarodik, rekordtermésnek löttek...
Válasz boldizsár1988 #23146. hozzászólására
*száraz
Kukorica pár alsó levélel még hozhat jó termést? Nem bírja ezt a 35 fokot...
Válasz mtz1221 #23131. hozzászólására
Szóval a tárcsázott földet még a napraforgó sem tudta áttörni?
Válasz Gatti #23143. hozzászólására
Én is ezt vallom. Milyen érdekes, amióta betiltottak minden "méhölő" beavatkozást, azóta még jobban csökken a számuk.
Hasonlóan a CO2 kibocsájtáshoz, ahol az óriási korlátozások ellenére folyamatosan növekszik.
Válasz Szlovákiából #23142. hozzászólására
Amíg repülőgépekből ennyi van az égen (elég megnézni a Flightradar24 et) valamint hatalmas tanker és luxushajók szaladgálnak addig hülyeségnek tartom ezt erőltetni. Ez a 2 dolog szennyezi a legjobban a környezetet, eszméletlen mennyiségű üzemanyagot égetnek el rövid idő alatt.
Válasz Blackalex #23141. hozzászólására
Én azt gondolom, hogy ez a nagy zöld mánia, még több kibocsájtást eredményez.
A bio üzemanyagoknál nem olvastam még egyetlen összefoglalót sem, hogy mekkora ezeknek a lábnyoma.
Valamikor a felesleget dolgozták fel, de most már intenzíven termelik meg, amit óriási ráfordítással üzemanyaggá változtatnak.
Az egyik TSZ a földjei 1/3 án silókukoricát termel, hogy tömje a 80 km-re lévő biogáz üzemet. Nem beszélve a bioetnolról. A magyar kukorica 1/3-a az energetikában hasznosul, ha nem lenne agyon támogatva, senkinek nem érné meg.
Régebben meg akarták lincselni azokat, kik búzát égettek, mert az a kenyerünk.
Válasz Szlovákiából #23139. hozzászólására
Ha csak az üvegházhatású gázkibocsátást nézzük akkor a legújabb magyar kutatások alapján NEM magasabb a gázkibocsátás a szántott parcellákon. Csak az a nem mindegy, hogy a szántásnál az elhaló mikroorganizmusok oxidációjából származik a kibocsátás, míg a direkt vetett területen ezek felszaporodásából és természetes életfolyamataikból.
A direkt vetésnek és a redukált talajművelésnek inkább a szén megkötésben van jelentősége. Több szén a talajban = több tápanyag, jobb vízmegtartó képesség. Hosszú távon több pénz marad a gazda zsebében.
Válasz Szlovákiából #23139. hozzászólására
Itt van a tanulmány:
"A közvélemény figyelme általában a fák oxigéntermelő képességére irányul - ezért hívják az Amazonast a Föld tüdejének. Azonban ennél sokkal fontosabb a szén-dioxid megkötő képesség, már csak azért is, mert éjszaka a folyamat megfordul és a fák oxigént vesznek fel és szén-dioxidot bocsátanak ki. Így végső soron a fák a saját maguk által megtermelt oxigén 50-60%-át veszik fel, a maradék nagy részét pedig az erdőben lezajló, a korábban képződött és elhalt szerves anyag lebontását előidéző folyamatok kötik le."
Ezzel nem azt akartam mondani, hogy a fáknak nincs jótékony hatása, de a mezőgazdászoknál más szempont is fontos.
Itt még írták, hogy nagy mennyiségű vizet párologtatnak, ezzel is hűtik a környezetüket.
itt van egy másik tanulmány:
"Vízgőz: A fő üvegházhatást okozó gáz, a természetes üvegházhatás kétharmadáért felelős. A vízgőz az éghajlati rendszer elemei között zajló vízkörforgás természetes része. Az emberi tevékenység közvetlenül nem növeli a légkörbe kerülő vízgőz mennyiségét, viszont az éghajlat módosító hatás miatt az ember is folyton befolyásoló tényező, ugyanis a melegebb levegő több nedvességet tartalmazhat, ezáltal közvetve az emberi tevékenység is hozzájárul a légköri vízgőz koncentráció növekedéséhez."
Válasz Szlovákiából #23138. hozzászólására
Nemrég azt találták ki, hogy azért nem szabad szántani, mert a földből felszabadítjuk a széndioxidot a forgatással. Mikor kérdeztem, hogy hogyan tudják mérni ennek mennyiségét, hát sehogy, csak megsaccolják. De hogyan is kerül a CO2 a földbe? Gondolom a növényi részek beforgatásával, ami ott lebomlik. De ha a felszínen hagyjuk, a bomláskor egyenesen megy a légkörbe.
Én már olvastam olyan tanulmányt is, hogy az esőerdők sem termelnek plusz oxigént, csak tartják az egyensúlyt. A CO2 a földön konstans, csak amit a föld alól szedünk elő, kőolaj és szén, gáz formájában, azzal növeljük a légkörben lévőt. A többi kiegyenlíti egymást. Persze ha kivágják a fákat és elégeti, ott felgyorsítják a lebomlás folyamatát és CO2 felszabadulását.
Válasz Rabó001 #23137. hozzászólására
Én nem vagyok talajtani mérnök, de 10 évig ellenőriztem több száz hektáron a vetőmag kukoricát.
Ez azt jelenti, hogy áprilistól a földeket jártuk, talaj előkészítéstől, a vetésen keresztül, a betakarítás végéig, minden egyes mozdulatot jegyzőkönyveztünk. Arról nem beszélve, hogy a legnagyobb forróságban róttam a parcellákat, először eltérő idegen növényeket keresve, aztán a porzókat számolva. A címerezéskor 3-4 hétig reggeltől estig a kukoricákat jártam.
Tapasztaltam ezt, meg azt és mivel a hibrid az egyik legkényesebb kukoricafajt, ezért hatványozottan jelentkeztek a gondok.
Volt olyan, hogy minden tökéletesen működött, csak éppen az apakukorica nem tudta beporozni az anyát.
Sok sok mindent kipróbáltunk, még a sarabolást is, de végül nem lett kiértékelve, mert mi csövesen szedtük a kukoricát és nem lett volna hiteles eredmény. A szedésnél a növényen nem látszott sem az, hogy nem volt sarabolva, meg az sem, hogy műtrágya mellé volt téve. De ez sem igazán egyértelmű, mivel a címerezésnél a gép szépen levágja a kukorica tetejét, ezzel kiegyenlítve a magasságokat.
Válasz Szlovákiából #23134. hozzászólására
Azért nem kéne ennyire lenézni a talajtani mérnököket.
Válasz Szlovákiából #23134. hozzászólására
Erre nem tudok mit mondani, nem ismerem a részleteket. Általánosítani szerintem nem szabad. Én forgatás nélküliben művelem a földeket, szántva talán 4-5 éve nem volt, nincs termés kiesés. Kukoricát idén vetettem először direktbe áttelelt majd márciusban terminált takarónövény tarlóba. Igaz csak 6 sort mertem így, de a sorközművelésig fej fej mellett ment az egyszer rövidtárcsázottal. Nincs injektálóm ezért sorküzművelővel bele mentem és kapot 2q karbamidot. Addigra a takaró növény szinte teljesen elbomlott, nem akadt a kapákra. Most már meg sem találom a direkt vetett részt. Az a tapasztalat, hogy mehetett volna az egész direktbe.
Sokan azt gondolják, hogy a növény is ember. Láttam egy hölgyikét, aki azt magyarázta, fasorok között kell termelni, ami az árnyékával visszafogja a vizet a talajban. Ilyen az, mikor az íróasztal mellől okoskodik az ember. Arra nem gondolt, hogy a fa akár 10 méter mélyről is kiszivattyúzza a vizet???
Ugyan ez a greening is. Azt gondolják, beárnyékolva a földet megmarad a víz, pedig azok a növények 1 méter mélyről is viszik a vizet, nem is keveset.
Válasz Blackalex #23132. hozzászólására
Éppen most nézegettem a szántás nélküli termeléses videókat. A 2022 es évben bizony panaszkodott a főszereplő, aki eddig nagyon dicsérte a több éve próbálgatott művelés nélküli termelést. Csak annyi termett, mint amit belevetettek, pedig már úgy tűnt, átállt a föld a természetes megújulásra.
Mindig csodálkoztam, hogy a szántás akár 2 méter mélyen is tönkreteheti a földet, legalábbis ezt állítják a markolóval kiásott gödörben álló tudorkák, mutogatva a rétegeket.
Válasz mtz1221 #23128. hozzászólására
A tápanyagot a víz szállítja, amit a növény szintén a vízzel együtt tud csak felvenni. Ez úgy történik, hogy a levelek párologtatják a vizet, ezáltal nyomáskülönbség jön létre, így jut el a gyökértől mindenhova.
Én azt gondolom, hogy a lombtrágya is csak a levelekben hasznosul, már amennyi be tud jutni a légzőnyílásokon.
A gyökér van arra, hogy felvegye a tápanyagot. Én is hiába kenem a bőrömre a szalonnát, nem lakok jól vele, csak szépen fog csillogni.
A kicsi leányom nem öntözte a cserepes virágját, csak a levelekre permetezgette a vizet. Az szépen kiszáradt.
Válasz Apáé #23126. hozzászólására
Nem a kukorica direkt vetéssel van a probléma, hanem azzal ,hogy sokan egyik évről a másikra akarják erőltetni erodált, sok éven át túlművelt talajon. Ha nincs kialakult aggregátum stabilitás, pórusosság nem fog menni. A szántás ezt a pórusteret hozza létre, ezért atombiztos minden évben. Természetes úton is ki lehet alakítani a pórusosságot több év okszerű talajművelésével.
Válasz Apáé #23129. hozzászólására
Nekem jó, neki nem. Vagy elfogyott neki a puha föld vagy visszaütött a tavaly előtti kukorica permet, de 30 centis korában gondolkodott 2_3 hetet hogy kiszáradjin e.
Válasz Apáé #23126. hozzászólására
Egyik nagy dumàs ismerősöm úgy fogalmazott régebben hogy: A KUKORICA MEGKÖVETELI A SZÁNTÁST. Szerintem ebben igaza volt
Válasz mtz1221 #23128. hozzászólására
Na,de a napra tavaly jó volt?
Válasz Szlovákiából #23124. hozzászólására
Tavaly igaz aszály volt, de szomszéd mintillbe ( 10 centis tárcsázásba) vetett napra forgót, sor mellé 50+50 kg kevert urea és 6/24/12, idén 70 centinként olyan szép volt neki az árpa, öröm volt ránézni a csíkokra.
Válasz Apáé #23126. hozzászólására
Ha lenne elég eső.........de nincs és szerintem nem is nagyon lesz.
Éppen tavaly ajánlották a tarlóba vetést, teljesen új spéci vetőgéppel. Én inkább szántottam és úgy látszik, jól tettem. Amit művelés nélkül vetettek, most jócskán le vannak maradva. Aztán a fene tudja, mi lesz a végeredmény, az viszont biztos, hogy jóval kisebb volt a költségük.
Válasz Szlovákiából #23125. hozzászólására
A rozs széna le lett takaritva és direkbe vetés volt.
Na most a föld kemény,mint a beton viz meg tudja fene merre van. A kukorica meg nem növesztett ebben a kemény talajban gyökereket.
Fel lett ekézve nem olyan régen,de már késön,mert azóta 0 esö van,hetek óta.
Ugy látszik ez a direktvetés nem müködik kukoricánál,nagyon hamar felsül benne. Ahol szántás van ott a kukoricának fene baja se egyenlöre.
Válasz Rabó001 #23121. hozzászólására
Természetesen a rozs után is hátránnyal indul a kukorica, mivel az elővetemény jó sok vizet kivett már a földből, meg tápanyagot is.
Ilyent nálunk csak akkor csinálnak, ha van öntözés és rögtön a vetés után egy 15-20 mm-es kelesztővel indítják. Most állítólag volt kelesztő eső, de a mélyebb rétegekből hiányzik, amit az elővetemény kivett.
Válasz mtz1221 #23123. hozzászólására
Nekem is ez a bajom, hogy senki nem méri a különbséget, csak nézegeti. :-)
A kukoricánál állítólag a tavaly előtti tápanyag hasznosul, mivel nem 10 cm- ről veszi fel azt, hanem a mélyebb rétegekből.
Ezért is vagyok szkeptikus a sor mellé rakott műtrágyával kapcsolatban, nem biztos, hogy bemosódik a gyökérzónába abban az évben.
Azt tapasztaltam viszont, hogy a kapálás a gyomot irtja és ez sokat segít, ha a permetezés nem vitte el, de ha nincs gyom, nem nagyon láttam különbséget.
Válasz Szlovákiából #23117. hozzászólására
Olyanom volt már hogy felét megszórtam 100 kiló/hold ureával vetés előtt, és be kombinátoroztam, másik fele kapott 60kiló/holdat, és egyformán teremtek, csak az első 16 nedves volt, a másik meg 18,5 aratáskor. És olyan is hogy túlnőte az ekézést, és pár forduló után ráhagytam. Mérve nem volt, de szemre jobbat mutatott, az a pár kerülő amit megcsináltam végig.
Nagyon érdekes változások mennek végbe a földeken. Az egyik legjobban termő parcellám ott van, ahol még a szociban lecsapolták a lápos területet. Egy ér fut rajta keresztül, régebben nem tudtam átjárni rajta, mert beleragadtam a sárba. Nagyon bosszantott, mivel az 1/3-a ezért megművelhetetlen volt. Aztán egyre többször volt szárazság és a lapos rész termett a legjobban, az átjárás nem volt gond. Az idén újra szinte beragadtam a vetéskor, ki kellett hagynom azt a részt, majd 3 hét múlva nagynehezen sikerült bevetni. Most ott óriási repedések vannak és ott sínylődik legjobban a kukorica. Gondolom a később vetettnek gyengébb a gyökérzete és azért nem bírja, de a talaj is szárazabbnak tűnik, az óriási repedésekkel.
Válasz Apáé #23119. hozzászólására
Akkor az pedig masodvetes. Csak nem mindegy azért hogy rozs után veted el tegyük fel április 28-án, vagy július 4-én árpa után.