Fórum

Földvétel, elővásárlási jogok 

Létrehozta: Géza, 2008-07-24 21:20:53

Új hozzászólás Frissítés
  • Válasz » #5894 sörhas | 2018-12-11 12:23:48

  • Válasz » #5893 quercuserdesz | 2018-12-11 10:35:34

    Válasz sörhas #5892. hozzászólására

    Ha eltartási, vagy életjáradék szerződést kötöttek, akkor annak szerintem a tul. lapon széljegyként rajta kell lenni.
    Ha adásvételit, akkor mint mondottam a jogcímes elbirtoklásra játszanak valszeg. Ennek 5 év a határideje. Ha változott a hrsz. az érdekesebb ebben az esetben, mert ha az adásvételin a régi van, akkor nehéz lesz a tulajdonjogot bejegyezni szerintem.

    Te egyébként tulajdonos társ vagy az osztatlanba?

  • Válasz » #5892 sörhas | 2018-12-11 08:43:00

    Válasz quercuserdesz #5891. hozzászólására

    Köszi.
    De ez igy nem jogszerű.
    Vagy igen?
    Mit tudok tenni ellene?
    De változott a helyrajzi szám azota.
    Mert meg lett osztva.
    Most tavasszal ahogy írtad a jegyzőnél kérek igazolást a használatról.
    Akkor nem tudja bizonyítani,hogy folyamatosan használja mert nem használja.
    Mert ha kölcsönről állapodtak meg az szabályos?
    Vagy a többi amit írttál?

  • Válasz » #5891 quercuserdesz | 2018-12-11 07:32:59

    Válasz sörhas #5889. hozzászólására

    Ha nem csinált adásvételi szerződést, akkor szerintem nem fog a tulajdonába kerülni. Persze attól még írhattak más szerződést, pl. tartási, vagy életjáradéki szerződést, vagy kölcsönről is megállapodhattak.

    Ha azonban írtak adásvételit, de az nem került kifüggesztésre, akkor nagy valószínűséggel a jogcímes elbirtoklásra játszanak.

  • Válasz » #5890 Tomszi | 2018-12-10 18:36:11

    Válasz sörhas #5889. hozzászólására
    Ha nem csináltak adásvételi szerződést, akkor nem vette meg. Jogilag legalábbis nem.

    Az én egyszerű eszemmel elgondolva, mondjuk ha végrendeletet ír a földtulaj, és benne az illetőt nevezi meg a föld örökösének, akkor a tulaj halála után megörökli, ha nem támadják meg a végrendeletet, mert mindent meg lehet támadni bíróságon. Meg a vér szerinti gyereket kisemmizni se lehet asszem végrendelettel se, egy úgynevezett köteles rész jár neki.

    Kíváncsi leszek a joghoz többet értők véleményére. :)

  • Válasz » #5889 sörhas | 2018-12-10 17:28:44

    Válasz quercuserdesz #5886. hozzászólására
    Tisztelt quercuserdesz.
    Olyan kérdés lenne,ha valaki osztatlan közösböl vesz úgy területet,hogy nem csináltak adásvételi szerződést.
    Csak ki fizette.
    Nincs benne tulajdon része.
    Hogyan tudja úgy a nevére íratni,hogy megkerüli a hivatalos eljárást.
    Nem rokona az eladó.
    Nem lenne jó ha volna ilyen kiskapu.
    Idős emberektől vette meg.
    Hacsak arra nem játszik,hogy az örökösök helyett kifizet mindent és egyből az ő nevére kerül?
    Ilyet se lehet,vagyis remélem.
    Biztos értelmetlen a kérdés de hátha sikerül válaszolnod.


  • Válasz » #5888 tothgazda | 2018-12-10 15:52:37

    Válasz jocó64 #5887. hozzászólására
    Lehet, hogy kell lehet ,hogy nem. Ha több mint 5 évig a tiéd volt akkor semmit nem kell fizetni. Az alábbi segít.

    https://www.rsm.hu/kalkulatorok/ingo-es-ingatlan-vagyontargy-szja-kalkulator-2018

  • Válasz » #5887 jocó64 | 2018-12-10 10:25:56

    A föld eladásból származó összeg milyen bevételnek számít? Terheli valamilyen járulék?

  • Válasz » #5886 quercuserdesz | 2018-12-09 20:11:33

    Válasz kurusa #5885. hozzászólására

    A cserepartnerek valamelyikének helyben lakónak kell lenni valamelyik föld tekintetében. A csereszerződést nem kell kifüggeszteni. Persze, ha nem csak csere, hanem pénzmozgás is volt, akkor azért szerintem más a helyzet.

  • Válasz » #5885 kurusa | 2018-12-09 19:13:58

    Válasz quercuserdesz #5884. hozzászólására

    Kedves quercuserdesz látom te benne vagy ebbe a témába de igazából az elejétől a csereszerződés dolog érdekelne.Úgyanis az 1/3 részt így szerezte meg,kifüggesztés
    Nélkül 100 km-ről.
    Most meg a Csongrád megyei kormányhivatal küldte a határozatot hogy tölem megtagadták a 2/3 ot ugyanakkor támogatják a Felsőszenivánit.

  • Válasz » #5884 quercuserdesz | 2018-12-09 17:15:34

    Válasz kurusa #5881. hozzászólására

    Ha az elfogadó nyilatkozat megtételének időpontjában már a cserepartner volt a tulajdoni hányad tulajdonosa, akkor elővásárlási jog illeti meg. Ha nem volt az abban az időpontban, akkor nem volt elővásárlási joga.
    Ha már tulajdonos volt, akkor nem volt szükség hatósági jóváhagyásra, mert a közös tulajdon megszűnt, így nem volt szükség a jóváhagyási hercehurcára sem, illetve nem kellett állásfoglalást kérni. Vagyis a hatóság megint jogszabályt sértett.

  • Válasz » #5883 Aprógazda | 2018-12-09 16:53:31

    Válasz kurusa #5881. hozzászólására

    Az előző hsz. értelmezése alapján, tulajdonostársként az elővásárlási sorrendben előtted van annak ellenére, hogy ő 100 km-re,van, te pedig 20 km-en belül. De ez csak az én véleményem.

  • Válasz » #5882 csferri | 2018-12-09 16:51:19

    Válasz Gatti #5876. hozzászólására

    Nincs más, elbirtroklás 15év használat után.

  • Válasz » #5881 kurusa | 2018-12-09 16:27:33

    Válasz quercuserdesz #5880. hozzászólására
    Igen jól értelmezed!
    Mit kellene csinálnom?

  • Válasz » #5880 quercuserdesz | 2018-12-09 13:28:17

    Válasz kurusa #5878. hozzászólására

    Kezdem érteni. Vásároltál egy osztatlan közöst két tulajdonostárstól. A harmadik tulajdonostárs már korábban elcserélte a tulajdonrészét valakivel, de a szerződés kötésekor/kifüggesztésekor a cserepartner tulajdonjoga még nem lett bejegyezve az ingatlannyilvántartásba. A cserepartner elfogadót tett az kifüggesztésre, és őt hozták ki nyertesnek.
    Jól értelmezem?

  • Válasz » #5879 .Szabi. | 2018-12-09 12:33:38

  • Válasz » #5878 kurusa | 2018-12-09 12:06:34

    Válasz Aprógazda #5877. hozzászólására
    Köszönöm kérdésedet
    Az üzem központom van helyben,én 20 km belül lakom. A föld 3 testvéré volt juliusban 2 testvértől vásároltam, 1 testvér hamarabb adta el,de,az adásvételkor még a 1. számú testvér volt a tulajdonostárs

  • Válasz » #5877 Aprógazda | 2018-12-09 11:31:01

    Válasz kurusa #5870. hozzászólására
    Most akkor helyben lakó vagy,vagy 20 km-en belüli? Osztatlant vettél kívülállóként és abba cserélt az adásvétel előtt a helyi cég fsz.-i többségi tulajdonosa?

  • Válasz » #5876 Gatti | 2018-12-09 09:05:35

    Válasz csferri #5875. hozzászólására

    de az elbirtokolás akkor van ha x ideje műveli a területet az illető de nincs gazdája és akkor asszem 10 év után az ő nevére kerül. Vagy más esetben is van ilyen?

  • Válasz » #5875 csferri | 2018-12-09 08:11:12

    Válasz viktor2131 #5874. hozzászólására

    Ja , elbirtokolta, de az bírósági úton megy, úgyhogy szerintem egyszerűbb ha megegygezzel velük azért ha szomszédos lehet neked 250-től többet is megérnesmile wink

  • Válasz » #5874 viktor2131 | 2018-12-09 08:06:49

    Föld használatával kapcsolatban lenne egy kérdésem.
    Van egy tanyám, benne szántóm helyrajzi szám mindegy ,,840/2 szomszédom ,,840/1 az csak szántó de nem műveli tizen éve. Felkerestem őket sok örökös van, ajánlottam érte 250,000 Ftot 5000 nm a terület. tudni kell folyó homok az egész műveleten tizen éve szinte semmi értéke, gaz az egész. Nem fogadták el az ajánlatom szerinte 1 milliót ér... Na akkor mondtam neki felejtse el. Mondtam neki hogy akkor tessék legalább a kaszáltatni, mert parlagfűvel nem bírok meg a vaddohánnyal ami tőle átjön. Azóta se tett semmit. Rokon mesélte hogy neki is volt egy rég nem művel területe idős már nem bírja-bírta. Egyszer arra járt és látta hogy a területét betelepítették szőlővel, eltúrták róla az épületet. Bement a földhivatalba és kérdezte hogy van ez. Közölték vele, hogy valaki jelentkezett rá hogy művelné, és átírták a nevére, az eredeti tulajdonos erről nem is tudott, nem szóltak nem keresték meg, sőt az átírásról sem tájékoztatták. Létezne ilyen?

  • Válasz » #5873 Málnásember | 2018-12-08 21:45:49

    Válasz kurusa #5870. hozzászólására

    100km knnan nem tud cserélni neki is 20km belül kell legyen a telepheky!

  • Válasz » #5872 quercuserdesz | 2018-12-08 13:40:11

    Válasz kurusa #5870. hozzászólására

    Ez így értelmezhetetlen.

  • Válasz » #5871 .Szabi. | 2018-12-08 13:08:07

    Válasz kurusa #5870. hozzászólására

    Az általad megvásárolt föld osztatlan közös, és társtulaja a felsőszentiváni? Te meg földszomszéd vagy?

  • Válasz » #5870 kurusa | 2018-12-08 12:47:23

    Kedves forúmozok
    Érdeklödnék földvételnél,csereszerzödés hogy néz ki?
    Maroslelén vásároltam 3,5ha t helybenlakó
    20 km belül lakom,telephelyem Maroslelén 1982 óta
    Rámjelentkeztek kb.100km-ről
    \csereszerződéssel\{ Felsőszentivánról}
    A múlt héten irtam akkor ingatlanközvetitönek ítélte oda az Agrárkamara +Kormányhivatal.
    Most meg a Felsőszentiváninak
    Kérdezném töletek forúmozok hogy van ez aki és maga csinálja,műveli a földet és mezsdgye Szomszéd
    Miért annak jön a megtagadó határozat
    A Csere szerződés hogy van miből áll mit tudtok róla???

  • Válasz » #5869 quercuserdesz | 2018-12-07 16:38:03

    Válasz Gabzso #5868. hozzászólására

    Minden magára valamit is adó blogról ki vagyok tiltva.

  • Válasz » #5868 Gabzso | 2018-12-07 16:21:45

    Válasz quercuserdesz #5864. hozzászólására

    Hát ezt a többi topicra is feltehetnéd.
    El lehet gondolkodni.
    Tanúságos az biztos, de már nem csak a kicsiknek, hanem a nagyoknak is.
    Szerintem a kör bezárult.
    The End.smile nononosmile nononosmile nonono

  • Válasz » #5867 quercuserdesz | 2018-12-07 13:39:29

    Válasz pinkpont #5865. hozzászólására

    Követni kell a francia példát. Úgy néz ki, el fogják fogyasztani az 5. köztársaságot is.

  • Válasz » #5866 Nskype | 2018-12-07 12:52:23

    Válasz pinkpont #5865. hozzászólására

    Idáig mindig a kis birtok rendszer fejlesztése volt a cél, most meg lenyilatkozza, hogy 100 hold alatti gazdák nem fognak megélni... :(

  • Válasz » #5865 pinkpont | 2018-12-07 10:26:11

    Felháborítónak tartom a NAK elnök nyilatkozatát, amihez csak kérdéseim vannak:
    1./ Ő milyen helyben lakó, ha munkája folyamatosan Budapesthez köti.
    2./ Ő milyen gazdálkodó, ha főállású munkahelye van a Parlamentben és a NAK-nál.
    3./ Az ő gazdálkodása nem felhalmozási célú-e, mivel vélhetően nem ő ül a traktoron és a mezőgazdasági gépeken.
    Az egész törvény arra jó, hogy az általuk létrejött birtokkoncentrációt bebetonozzák. Nem kell nekik versenytárs, miután a nagybirtok rendszert maguk számára már megalkották.
    Köszönjük!!!

  • Válasz » #5864 quercuserdesz | 2018-12-06 18:11:06

    Első kézből a Fftv. módosításáról, és más egyéb kérdésekről:




  • Válasz » #5863 Matyi50 | 2018-12-06 09:11:41

    Válasz quercuserdesz #5862. hozzászólására

    "a hatóságok sportot űznek abból, hogy kiterjesztően értelmezik a jogszabályokat."

    De még mennyire...lásd erdészeti hatóság minden megyében ugyanazt máshogy....smile cursingsmile pimp

  • Válasz » #5862 quercuserdesz | 2018-12-06 07:29:43

    Válasz Matyi50 #5861. hozzászólására

    Olvastam. Ez finoman fogalmazva is fércmunka. A Kúria joggyakorlat elemző csoportja ennél sokkal több problémát vetett föl már 2015-ben.

    Egyébként nincs olyan jogszabályi előírás, hogy ha egy kifüggesztésre nem érkezik elfogadó, vagy csak egy, akkor ezeket is el kell küldeni a gumicsizmásoknak véleményezni. Az Fftv. ezt csak akkor írja elő, ha több elfogadó érkezett. Ha nem, akkor a hatóságnak saját hatáskörében kell eljárnia. De ugye a hatóságok sportot űznek abból, hogy kiterjesztően értelmezik a jogszabályokat.
    Az egy más kérdés, miért nem támadta ezt még meg senki bíróság előtt? Tényleg ennyire felkészületlenek, vagy tudatlanok az ügyvédek?

  • Válasz » #5861 Matyi50 | 2018-12-05 11:08:12

  • Válasz » #5860 Tomszi | 2018-12-05 09:57:08

    Válasz Matyi50 #5858. hozzászólására
    Nem lesz semmi jelentős megmozdulás, erre fogadni mernék. Pedig azt kellene, de egyszerre az összes nagy szakszervezet, vasutas, közalkalmazottak, tanárok, egészségügy, rendvédelmiek, gazdák, aki jelentős.

  • Válasz » #5859 quercuserdesz | 2018-12-05 08:23:12

    Meg tudná valaki mondani, mely jogszabály melyik paragrafusa írja elő, hogy a hatóságnak akkor is ki kell kérni a földbizottság, kamara állásfoglalását, ha nem érkezik elfogadó nyilatkozat, vagy csak egy.

  • Válasz » #5858 Matyi50 | 2018-12-05 07:29:21

    m.hvg.hu/gazdasag/20181205_Foldtorveny_videk_Fidesz_parlament#rss


    ha ezt így csinálják,nem csak a túlórák miatt lesz balhé,hanem emiatt is.

  • Válasz » #5857 Spice007 | 2018-12-04 21:44:19

    Válasz UE-28 #5821. hozzászólására

    Neked fontos a jó döntés, földhivatalnak annyira nem lényeg... Ebből következően, ha felperes nyeri elsőfokút, akkor földhivatal úgyse fellebbezik, tehát vége. Ha belépsz, legalább te tudod másodfokra vinni. Szokták, hogy belépnek perbe, de el se mennek, ügyvéd se kell. Viszont ha nem nyernek, akkor lehet fellebbezni, és másodfokra felkészülni már ügyvéddel.

  • Válasz » #5856 quercuserdesz | 2018-12-04 10:52:35

    Válasz tri #5854. hozzászólására

    Még mindig nem érted. A keresetlevelet a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez kell benyújtani. Vagyis a határozatot hozó hatósághoz. A közig. szervnek 15 napon belül kell a keresetlevelet az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani. A határidő túllépést már a közig szer vizsgálja, mert ő tudja mikor hatályosult a határozata. Viszont akkor is továbbítani kell a keresetlevelet, és az ügy iratait, ha a kereset elkésett.
    Miután az ügy iratait is megküldi a bíróságnak, így a bíróság is tisztában van a határidőkkel.

  • Válasz » #5855 gysebastian | 2018-12-04 10:43:21

  • Válasz » #5854 tri | 2018-12-04 10:29:29

    Válasz quercuserdesz #5850. hozzászólására
    Olvasd el mégegyszer mit írtam. A bíróság a beadott keresetlevélből nem látja, hogy a felperesnek honnan és mikor kellett tudomás szereznie a számára kedvezőtlen döntésről, tehát, hogy honnan indul a 30 nap. Ezt majd az eljárás során vizsgálja, ha egyáltalán felveti valaki ezt a kérdést. Mert pl. értesíthette a perbe belépő is és ott van a kezében a térti, amit majd az első tárgyaláson meglobogtat. Ezt a bíróság a keresetlevél beérkezésekor nem tudhatja, tehát nem fogja automatikusan elutasítani a keresetet.

  • Válasz » #5853 tri | 2018-12-04 10:20:21

    Válasz UE-28 #5848. hozzászólására
    Olyan nincs, hogy a fél év után vette át, mert kubán volt. A második kézbesítési kísérletet követő 5. napon átvettnek tekintendő... Onnan ketyeg a 30 nap.
    Azt a bíróság látja, hogy hozzá mikor érkezett meg :)


  • Válasz » #5852 quercuserdesz | 2018-12-04 10:17:08

  • Válasz » #5851 quercuserdesz | 2018-12-04 10:16:38

    Válasz UE-28 #5848. hozzászólására

    A második kézbesítéstől számított 5. munkanapon kézbesítettnek számít (kézbesítési vélelem).

  • Válasz » #5850 quercuserdesz | 2018-12-04 10:10:25

    Válasz tri #5847. hozzászólására

    2017. évi I. törvény
    a közigazgatási perrendtartásról *

    45. § [A keresetlevél vizsgálata]

    (1) Az elnök a keresetlevelet haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye

    c) a keresetlevél visszautasításának

    48. § [Visszautasítás]

    (1) A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha

    i) a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja,

  • Válasz » #5849 UE-28 | 2018-12-04 10:04:14

  • Válasz » #5848 UE-28 | 2018-12-04 10:02:23

    Válasz tri #5847. hozzászólására

    Az én esetemben az is lehet, hogy a jelenlegi felperes jogi képviselője szabadságát töltötte Kubán, ezért csak majd 1 hónappal később vette át ( nem kavar port), viszont ettől a dátumtól ketyeg neki a 30 nap, viszont mivel a jogi képviselője csak elektronikus úton adhatja be a keresetet, azt én már nem látom, hogy mikor tette meg.

    Nyilván mindent nem akarok itt leírni, mert akkor kevésbé lesz már érdekes a perbe belépésem, ha ezt a felperes smile laugh

  • Válasz » #5847 tri | 2018-12-04 09:27:45

    Válasz quercuserdesz #5842. hozzászólására
    A bíróság csak azokat a határidőket tudja vizsgálni, amiket ő bocsájt ki.
    Tehát UE28 esetében a bíróság nem utasítja el a kerestet addig, amíg valamelyik érdekelt fél fel nem veti a kérdést, hogy nézzük már meg, mikor is jutott a felperes tudomására, hogy nem ő a támogatott vevő és ehhez az időponthoz képest 30 napon belül élt e keresettel.
    A bíróság nem fogja magától vizsgálni, hogy pl a földhivatal mikor küldte ki az értesítést, és azt mikor vette át a felperes. Ráadásul a bíróság az ügyben magától nem fogja kitalálni, hogy honnan is kellett tudomást szereznie a felperesnek...
    Tehát ha senki nem pendíti meg ezt a szálat, simán lefut az ügy.

  • Válasz » #5846 quercuserdesz | 2018-12-04 07:55:07

    Válasz szanberg #5845. hozzászólására

    A közig. perben is nekik kell bizonyítani, hogy magas volt a vételár,és ezt csak szakértői véleménnyel tudják alátámasztani.
    A bíróság is kirendelhet szakértőt. Lehet, hogy erre játszanak.

  • Válasz » #5845 szanberg | 2018-12-04 07:44:15

    Válasz quercuserdesz #5844. hozzászólására

    Pontosítok, közjegyzőnél indítványozta az értékmegállapításról szóló eljárást, aki szakértőket vont volna be, viszont ahogy vissza hallottam másfelől, a nagy költség miatt visszaléptek és bezárták ezt az eljárást.

    Remélem nem tudnak így utólag baxakodni már, igazán elegem van az egészből...

[bezárás x]