Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak650 FtEUR394.63 FtUSD369.96 FtCHF406.34 FtGBP457.46 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Helyzet a következő:
Adott egy 1/1 tiszta tulajdonú föld amit megveszel, majd küldik a levelet hogy bejegyeznek rá egy külföldi haszonélvezőt akit korábban törölt a állam, de veszített a eu bíróságon.
Kérdésem:
Ilyenkor mi f*sz van??? Van e olyan aki találkozott ilyennel?
Igen. De azért a történetnek itt még nincs vége. Mert az még mindig nem egyértelmű, hogyan viszonyul egymáshoz a Fftv. 46. § (1). bekezdés a) pontja, és a (3). bekezdés. Továbbá, hogyan viszonyul ezekhez a (4). bekezdés. Továbbá hogyan viszonyul egymáshoz a (4). bekezdés a), b), és c) pontja.
Mert hallottam már egymásnak homlok egyenest ellentmondó földhivatali jogértelmezéseket.
Válasz berenyil2 #7846. hozzászólására
Nem kellett utána járnom, csak figyelek, olvasok és néha kérdezek.
Allategyseh dologban nem tudok segíteni, azzal nem foglalkoztam.
A Fftv. 46. § (3). bekezdés e) pontja azoknak a haszonbérlőknek lett "kitalálva", akik a haszonbérelt földön olyan, a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözési beruházást végeztek - pl. földfelszín alatti öntözőrendszerek kiépítése, nyílt vezetésű vizilétesítmények - amely megtérülése 10-15-20 évet is igénybe vehet.
Abban az esetben, ha a fenti haszonbérlő új haszonbérleti szerződést köt, és a szerződésben rögzített bérleti időnek legalább a felében még fennáll értékcsökkenési - amortizációs - időszak a számviteli törvény alapján, akkor az ilyen haszonbérlő az előhaszonbérleti jogban az első helyen szerepel.
Igen sajnos én sem találtam semmi hivatkozást, magyarázatot ami segíthetne. Az ügyvéd akit kérdeztem se tud erről semmit, bár ő nem is "földes".
Lehet meg lehetne kérdezni a kormányhivatalban azt az osztályt akik elbírálják a jognyilatkozatokat. Hátha ők többet tudnak....
Köszi a segítséget és utánajárást.
Más. Úgy látom igen tájékozott vagy a témában. Abban még segítenél, hogyan kell kiszámolni a szükséges állategységet az állattartó rangsorra? Egyszer már próbáltam kiszámolni de belekavarodtam a törvény szövegébe.
40db 6 hónap és 2 év közötti szarvasmarhánk van. Összesen bérletekkel együtt 175Ha területen gazdálkodunk. Azt tudom, hogy takarmány vállalatnak kell regisztrálni, de mi az az állategység így szarvasmarhából ami szükséges?
Köszi!
Üdv,
Laci
Válasz berenyil2 #7844. hozzászólására
Szerintem nem. Ez ugyanaz lenne, mint amit írtam.
Igazából nem találtam azon a leíráson kívül amit tegnap beillesztettél semmit, se a földtörvényben, se a fetv-ben, se az öntözési törvényben vagy annak vhr-jeben. Mert a vetőmagoshoz is írja hogy vigor regisztráció kell, és vállalni hogy mekkora területeb vetőmagot fogsz termelni. Az állattartáshoz is kell igazolás.
Meg meg lehet próbálni hogy ezzel rajelentkezel. De nálunk az volt amit írtam, nem jött össze aki beprobálta. Hogy miért azt nem tudom, nem én csináltam. Na meg egy földes ügyvédet megkérdezni, én ugyanis nem vagyok az.
Szitu az az, hogy a jelenlegi öntözés beruházás alatt lévő területeink közvetlen közelében (éppen nem szomszéd) van egy terület ami ki van függesztve egy helyi stróman nevére, de egy távolabbi cég embere. Viszont mivel a stróman helyi, ezért nincs előhaszonbérleti jogosultságunk. De van öntözésberuházásunk.
De akkor ez így nem működhet?
Válasz berenyil2 #7842. hozzászólására
En láttam több ilyen szerződést is kifüggesztve amiben ezt az öntözés vállalást tették. Új szerződések lettek volna, új bérlővel, ezzel akarták első helyre kerülni. Majd pár hónap múlva újra láttam ugyanezeket a földeket kifüggesztve ugyanazokkal a bérlőkkel, de más előhaszonbérleti ranghelyre hivatkozva, az öntözéses vállalás már nem szerepelt bennük. Tehát nem működött a dolog, valahol elbukott. Amúgy jó lett volna, sőt tökéletes megoldás, mert még helyinek se kellett volna lenni hozzá.
Úgy gondolom ez akkor működik, arra van kitalálva, ha bérelsz egy földet, a bérlet tartama alatt csinálsz egy öntözésfejlesztési beruházást, a földdel alkotórészbe kerülőt, tehát rendesen mindent engedélyeztetve hivatalosan, nem csak bemondásra. A beruházás után mondjuk két évvel lejár a szerződés, a tulaj másnak akarná adni, de neked jár az első hely az öntözés miatt mondjuk még 15 évig (csak mondtam valamit, nem ismerem a számviteli törvényt). Ez az öntözéses előhaszonbérleti jog.
Segítsetek már egy kicsit. Haszonbérletnél előhaszonbérleti joga van a helyi állattartóknak és pl ugyanazon ranghely illeti meg a 46 § (3) e) "szántó, ... művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén a föld területe legalább fele részének öntözhetőségét biztosító és a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözésfejlesztési beruházást végrehajtó földművest vagy mezőgazdasági termelőszervezetet, ha a haszonbérleti szerződés időtartamának legalább fele részében a végrehajtott öntözésfejlesztési beruházás a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint még értékkel bír."
Ezt én nem igazán értem. Van valakinek ebben tapasztalata mi mit jelent? Illetve minek kell megfelelnie az öntözésberuházásnak?
Előre is köszönöm!
Üdv,
Laci
Ökogazda tud megelőzni, aki 20 kmen belül lakik. A tulajdonostárs és a bejegyzett földhasználó lehetne még olyan nem helyi, aki előzne, de azt írtad, nem rendelkezik területtel, így ők nem jöhetnek szóba.
Ha 3 évnél régebben vagy tulajdonostárs, akkor nincs gond. Viszont ebben az esetben is meg kell tenned a nyilatkozatokat.
Ha bérbe akarod adni, akkor a Foktftv. szerinti osztatlan megszüntetése a megoldás.
Ez összességébe úgy néz ki hogy 1/2 arányban olyan tulajdonos van aki tavaly kapta ajándékba, előtte 20 évig az egyik szülő tulajdona volt. 1/2 arányban az enyém. Akkor gond nélkül megvásárolhatom tőle kifüggesztés nélkül?(osztatlan közös tulajdon megszüntetését nem kell kifüggeszteni?)
Eladni eladhatod.
Ha az ajándékozó nyilatkozott arról, hogy 5 évig más célra nem hasznosítja a földet, és ez az 5 év még nem telt le, akkor a megajándékozottnak az ajándékozási szerződésben a még le nem telt időre ezt a kötelezettséget át kell vállalni.
Ha az ajándékozó nyilatkozott arról, hogy a földet maga használja, annak használatát másnak nem engedi át, akkor ezt a nyilatkozatot a megajándékozottnak is meg kell tennie az ajándékozási szerződésben. Vagyis bezárták azt a kiskaput, hogy valaki nyilatkozott a saját használatról, majd elajándékozta a földet közeli hozzátartozójának, és az már pl. haszonbérbe adhatta.
Viszont erre nyitottak egy másik kiskaput az osztatlan közös tulajdonok felszámolásáról szóló törvénnyel.
Eddig általában csak a földforgalommal kapcsolatos Kúria ítéleteket olvastam át, mert ezek precedens értékűek. Ugyan akkor az ügyek csak igen kis hányada jut el a Kúriáig, így most kiváncsiságból beleolvastam a törvényzséki döntésekbe is. Azt tapasztalom, hogy elvétve akad olyan, amikor a törvényszék jóváhagyta volna a hatósági döntést.
"27. § * (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv - a 23. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken túl - az adás-vételi szerződés jóváhagyását megtagadja *
a) ha a helyi földbizottság az állásfoglalása alapján egyik elővásárlásra jogosulttal és az adás-vételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását, míg csereszerződés esetén a helyi földbizottság az állásfoglalása alapján bármelyik szerződő féllel nem támogatja a csereszerződés jóváhagyását,"
Itt arról van szó, hogy a NAK sem a szerződés szerinti vevőt, sem az elővásárlási jogukat gyakorlókat nem támogatja. Vagyis senkit. Ez a te esetedben nem így volt. Ezért jogszabálysértő, ha a földügyi hatóság erre hivatkozott.
Ha a földhivatal a 27 § (1) a) bekezdése alapján tagadta meg az osztrákkal a szerződés jóváhagyását, és ezt az ügyvédje nem vitte köz. ig. bíróság elé, akkor egy pancser.
A nak újra dönthet úgy, hogy téged támogat, de szó szerint nem mondhatja ugyanazt, hiszen az első körben mondottak nem voltak elegendők a bíróság szerint. A bíróság le fogja írni a fhnak, hogy mit vehet figyelembe és mit nem és hogy mit kellene más szempontból is megvizsgálni. A második körben azt nézik, hogy a fh betartotta-e a bíróság előírásait. Igazad van, elméletileg lehet akár évtizedekig pingpongozni, lehet valaki tud itt olyat, hogy mondjuk neki van egy 6-8 éve megkötött, sokadjára is visszadobott szerződése, és még mindig nem dőlt el, hogy kié lett a föld, mondjuk én még nem láttam ilyet.
Tökéletes az ellen példád. De a 23/a és a 24 vagy egy sor (ahogy te is írtad) szubjektív lehetőséget biztosít a kamarának bárkit kihozni valamiben előnyösebbnek. C) pont: élet és versenyképesebb birtok... itt megint bármivel lehet érvelni. Pl.: 500 m el közelebb van a terület a rangsorban hátul állónak... Pl.: 24 a) szerint vizsgálhatja a család többi tagjának tulajdonában lévő terület nagyságát is ha kisebbnek akar kihozni valakit... Tehát ebben egyetértünk, hogy formálhatják a sztorit. Csak szilárdan legyen a szempont az egyik fél számára előnyösebb. Bíróság legrosszabb esetben új eljárást ír nekik elő. De ha újra úgy határoznak? Akkor a végtelenségig megy majd a dolog? Félreértés ne essen én sem bírálom a kamarát, sőt ezzel sokat segítenek a határmenti magyar gazdáknak. "A fegyverek addig jók amíg a csővek az ellenségre szegeződnek."
Mondok neked ellenpéldát. Mondjuk az osztrák embernek van egy fia, ő vesz földet, azonos rangsor, öcsg és még fiatal is. Vagy: Van egy 20 éves fiatal srác, akinek van 10 hektár a nevén. De köztudott, hogy a családban van több cégük, komoly tőke áll mögötte. Te meg ott vagy 38 évesen, két gyerekkel, próbálsz az 50 hektárodból 60-at csinálni. Akkor kit is kellene támogatni? Mert a generációváltás mindenkire igaz. Innentől kezdve beindul a jogászkodás, hogy ki a fiatalabb? Meg kinek van jobban szüksége a földre? Ha ezekben az esetekben a NAK inkább téged támogatna a sorrendre tekintet nélkül, biztos lehetsz benne, hogy az "ellenfél" ügyvédje azt hangoztatná, hogy az ő ügyfele fiatal és a NAK lábbal tiporja a generációváltás szent kötelességét. Szóval nem egyszerű ez. A kormányhivatal egy adathalmazból gazdálkodik: kinek mennyi földje van, ki hány éves, mennyi állat...stb. A NAK meg próbálja behozni a, mindig így olvasom, a szubjektív vizsgálatot és értékelést. Ezt persze lehet úgy is olvasni, hogy pofára osztályzás folyik, de nekem az a tapasztalatom, hogy ritkán avatkoznak be és csak akkor, ha a törvényi célkitűzéseket úgy érzik jobban megvalósíthatónak. Mindenesetre ezeket a szubjektív szempontokat hogyan tudná leellenőrizni a kormányhivatal utólag? Pl., hogy a fiatal srác mögött milliárdok állnak, míg a rájelentkező meg egyedül van a csatában a maga pár 10 hektárjával. A fiatal srác ügyvédje úgyis azt fogja kiabálni, hogy minden törvényes, nehogy már baj legyen az, hogy a családban a gyerek is próbál előre jutni, és különben is rágalom az egész. Vagy pl. a 300 ha-os tulajdonplafon. A 280 ha-os ember miért ne vehetne még 10 ha-t? Ja, hogy a feleségének, a két gyerekének, a négy unokájának szét van írva még fejenként 150? A törvény akkor is 300-at enged, milyen alapon mondják azt, hogy inkább a kisebb gazdáé legyen a föld? Szóval nehéz itt igazságot tenni. A te ügyedben az lesz az érdekes, ha az osztrák bíróságra megy és a bíróság esetleg nem fogadja el ezt az érvelést és újrajátszatja a dolgot. Akkor újra kormányhivatal és újra NAK, aztán majd látjuk, hogy mit tudnak kitalálni. Üdv
Igazából nem tudom, hogy hozhat-e más döntést, mint ahogy írod, mert az én határozatomban a földforgalmi 27 (1) re hivatkozik a földhivatal, hogy akit a nak megtagad azzal ők nem jegyezhetik be az adás-vételit és kész. De amúgy miért is konfrontálódna a hivatal a nakkal? Az csak több munka és kellemetlenség nekik. Az a legkényelmesebb, ha bólogatnak és "áthárítják" a felelősséget, hisz a nak úgysem vonható felelősségre míg ők igen. A vizsgálatot lefolytatják ők is persze. Azért ekkorát nem hibáznak, de mint alatta írtam a 23/A f) pontjára sok mindent rá lehet húzni. pl.: hogy ki a fiatalabb és kész, szerintem ez támadhatatlan. Szóval van bőven mozgástere a nak-nak "befolyásolni a sorrendet".
Teljesen igazad van. félre érthető volt, hogy azt írtam, hogy a sorrendet módosítja. Úgy gondoltam, ahogy te is írod: támogat-nem támogat. (Az én esetemben mondjuk az első helyen egy külföldi stróman volt azért azt hozzáteszem.) Tehát a határozatom első részében a földhivatal lefolytatta az elővásárlási vizsgálatot. Kihozta az osztrákot első helyre, engem a másodikra. (Azonos elővásárlási rangsor, öcsg-öcsg, én pluszban fiatal, de ő függesztette ki) majd a határozat folytatódik és hivatkozik a nak állásfoglalásának határozat számára:
Itt hivatkoznak a földforgalmi 23/A (1) re, ezen belül az f) pontra: generáció váltás elősegítése. Mivel én fiatal gazda vagyok így engem támogatnak ennek a pontnak az értelmében, őt pedig nem. Majd rögzíti a határozat, hogy a nak döntése ellen felebezésnek nincs helye csak mg. ig. szerv. határozatára kérhető közig. per.
A kormhivatal ezután megállapítja, hogy tényleg fiatalabb vagyok.. (zseniális) és a földforgalmi törvény 27 (1) a) pontjára hivatkozva az eredeti vevővel megtagadja az adás-vételt és velem jóváhagyja.
Szerintem innentől nincs értelme bíróságra menni mert, ez így támadhatatlan. Fiatalabb vagyok és kész. Igaza van agrohelpnek, hogy törvényileg nincs értelme pluszban ezt beleírni, de egy nak vizsgálatnál igenis jelenthet előnyt, hogy valaki pluszban feltünteti, hogy fiatal és, hogy a nak-nak támogatnia kell a fiatalokat mert alapító törvényében benne van a generáció váltás elősegítése. Itt sajnos az osztrák határhoz közel sok ilyen ügy van, de amúgy nagyon segítőkészen áll hozzánk a kamara ebben a kérdésben, tehát tényleg próbálják a magyar földet magyar kézben tartani. Hallottam olyat is, hogy valakinek konkrétan a nak javasolta, a helyieknek, hogy nyugodtan menjenek rá az osztrákok adásvételeire függetlenül a rangsortól.
Meg kell támadni a bíróságon a KH határozatát és, ha jogszabálysértő volt, akkor a bíróság elő fogja írni a KH számára, hogy a megismételt eljárásban mit kell csinálnia. A bíróság előírhatja, hogy a KH és így a NAK is milyen szempontok szerint kell értelmezzen egy tényállási elemet (pl: "ez az ár nem magas" vagy "vevőt helyben lakónak kell elfogadni"), meg azt is, hogy miket kell kötelezően levizsgálnia. Ez alapján nincs arra lehetőség, hogy a NAK szó szerint ugyanazt mondja, mint első körben, mert akkor a KH azt a bíróság iránymutatása alapján nem fogadhatja el, azaz támogató határozatot kell hoznia. Ha nem így jár el, akkor nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak. Egy a lényeg, a NAK-nak második körben muszáj valamit mondania. Szóval olyan nincsen, hogy változtatás nélkül fenntartja, amit korábban mondott. Ha így jár el, akkor a KH elvileg nem állhat be mögé. Üdv.
A NAK nem módosíthat a sorrenden, a sorrendet a Kormányhivatal állítja fel. A NAK támogathatja/nem támogathatja a vevőt/elővásárlót, azaz a 6. helyen álló akkor tud nyerni, ha az 1-2-3-4-5. helyezettet a NAK megtagadja, a KH pedig ezt elfogadja. Ha van egy helyben lakó ÖCSG-s vevő és rájelentkezik egy helyben lakó ÖCSG-s, akkor ott döntetlen lenne, de a törvény szerint ilyenkor a vevőnek kellene nyerni. A NAK nem mondhatja azt, hogy "de én előrébb teszem a rájelentjező öcsg-st" vagy, hogy "a két egyenlő közül a rájelentkezővel nyeretem". Egy dolgot tehet, a vevőt megtagadja valamilyen érdemi ok miatt, ami szerinte levezethető a törvényből. Amikor valaki bíróságra fordul ilyen esetben, az nem azért teszi, mert a rangsorban nem jó helyre tették, hanem azért mert megtagadták vele valamilyen ok miatt. Ezt az okot kell vitatni a bíróságon.
Nem tudom nálatok egyébként milyen sűrűn fordul elő, hogy a NAK megtagad, nálunk elég ritka, száz szerződésből max egy esetben, ráadásul a megtagadások több, mint fele a magas vételár miatt van, ami meg független mindenféle sorrendtől és a személyektől. Üdv.
Én azt találom szomorúnak, hogy a földhivatalok nem kapnak szakmai iránymutatást a minisztériumtól. Ha pl. a minisztérium konkrétan leírná, hogy mit hogy kell értelmezni és alkalmazni, akkor minden földhivatal úgy csinálná. Nem lenne olyan, hogy Szegeden így, Győrben meg úgy értelmezik. Aztán, aki nem ért egyet, elmegy bíróságra és mondja ki a bíróság, hogy nem jó a földhivatali gyakorlat, azaz nem volt jó a minisztériumi ukáz, és akkor minden földhivatal átállhatna az új módszertanra. Sajnos nincs információ áramlás, ez látszik.
Az nem meglepő, hogy a földhivatalok nem ismerik a jogszabályi előírásokat, mégkevésbé a bírósági joggyakorlatot. Ezen túl napi szinten értelmeznek tévesen jogszabályi helyeket.
Az igazi probléma az, hogy ez az ügyvédekre is igaz. A hatósági döntések jelentős része jogszabálysértő, melyek bíróságon megtámadhatóak. Ehhez azonban kell(ene) valaki, aki ismeri, érti a jogszabályokat, illetve a joggyakorlatot. Nem sok ilyen van.
Nézzük pl. az általad felhozott példát.
Az alapvetés az, hogy a földforgalmi törvényeket szó szerint értelmezzük. A Fftv. 46. § (4) bekezdése sorrendet állapít meg. Ez egy ugyan olyan sorrend, mint az (1) bekezdés. Az (1) bekezdés esetében sem bontjuk visszafelé az előhaszonbérleti jogot addig, amíg a végén csak egy marad.
A földügyi hatóságot nem köti a kamarai állásfoglalás, attól eltérő döntést is hozhat. Ami köti az az Akr. szerinti tényállás-tisztázási kötelezettség. A NAK az eljárás során ügyféli jogokkal rendelkezik. A földügyi hatóságnak ugyan olyan szempontok alapján meg kell vizsgálnia az elővásárlási joggyakorlást mind a szerződés szerinti vevő, mind az elfogadó jognyilatkozatok esetében, és hozhat olyan döntést, amely eltér a kamarai állásfoglalástól. Vagyis a hatóság köteles vizsgálni a kamarai állásfoglalás jogszerűségét, ha szükséges bizonyítási eljárást kell lefolytatnia.
Ha a döntésben csupán azt hívja föl, hogy elfogadta a kamara állásfoglalását, de az indokolás nem tartalmaz erre nézve megalapozott tényeket, bizonyítékokat, az jogszabálysértő.
Pont ezzel kapcsolatban akartam hozzászólni Szabi, Balu és agrohelp eszmecsréjéhez, hogy igazából mindegyiküknek igaza van. Én is, mint Szabi voltam már előre helyezve mert pluszban feltüntettem, hogy fiatal gazda is vagyok, nem csak sima öcsg-s. És velem hagyták jóvá, pedig ahogy agrohelp írta: a törvény szerint azonos rang helyen az eredeti öcsg-s szerződővel kellett volna... de ugye a nak vagy két tucat szubjektív lehetőséget kapott a törvényekben a rangsorok borítására. Így igazából a nak a földhivatali törvény szerinti sorrendben nyulkálhat. Akár egy a rangsorban 6. helyen állót is az első helyre tehet. De ugye a határozatot a kormány hivatal szentesíti a nak rangsora alapján. Így sokakat megtéveszthet, hogy ők hibáztak pedig nem. Sajnos jól mondták neked, a kormány hivatali döntést megtámadhatod, de max új eljárásra ítélik a nakot és ha a nak újra a törvény szerint hátrébb sorolt ranghelyűt támogatja akkor sajnos úgy tudom nem lehet mit tenni. Úgye a nakot nem lehet perelni jelenleg. Nem tudom mit tehetnél.
Érdeklődnék mit lehet tenni ha a NAK a földtörvény szerinti elővásárlókkal nem viszont ugyanazzal az érdekcsoporttal sorra jóváhagyja az adásvételi szerződéseket.
A földhivatalban elhajtottak mondván az ő határozatokat ugyan meg lehet támadni de a NAK döntését nem.
Lehet helye egyéb fórumon pl. polgári per formájában jogorvoslatnak?
Akkor valószínűleg eltérnek a földhivatali gyakorlatok. Nálunk ebben az esetben a két öcsg-s tulajdonostárs közül a vevő nyer. Elővásárló, bármilyen jogcíme is legyen, csak akkor nyerhet, ha erősebbet tesz le az asztalra. Volt olyan elképzelés régebben, hogypl. két tulajdonostárs ha egyenlő, miért ne lehetne megnézni, hogy melyik szomszéd, állattartó... stb. még a tulajdonostárs jogcímen kívül. De a földhivatal ebbe sose ment bele. Szóval nálunk az van, amit agrohelp írt. Mindenkinek a legerősebb joga versenyez. Nem tudom van-e még fellebbezési határidőd, de lehet megérné egy per ebben az ügyedben. Üdv.
A mindenkit megelőző elővásárlási ranghely természetesen az ingatlan összes tulajdonostársát megilleti. Mi a helyzet akkor, ha több tulajdonostárs is tesz elfogadó nyilatkozatot, kié lesz ilyenkor a föld? Ezt a kérdést több esetben is vizsgálta a Kúria és arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy ilyenkor kizárólag a Földforgalmi törvény 18. § (4) bekezdése dönti el a föld sorsát, magyarán, hogy melyikük
a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
Ez a felsorolás egyben sorrendiséget is takar.
Ha a vevő és a rájelentkező ezután is azonos ranghelyen állnak, úgy a földhivatal az adásvételi szerződés szerinti vevővel hagyja jóvá a szerződést [Földforg. tv. 28/A. §]. Akkor pedig, ha az azonosság a rájelentkezők között áll fenn, úgy az eladó választása szerinti elővásárlásra jogosulté lesz a föld [Földforg. tv. 22. § (2) bekezdés].
Ha mind a szerződő fél, mind az elfogadó jognyilatkozatot tevő fél tulajdonostárs, akkor közöttük a sorrendet a Fftv. 18. § (4) bekezdése dönti el. Ez egy sorrend. A Törvény nem rendelkezik arról, hogy ha a vevő, és az elfogadó jognyialtkozatot tevő ugyan azon a ranghelyen áll, akkor a sorrendet tovább kell "bontani". Akkkor sem "bontjuk" tovább a sorrendet, ha sem a szerződő fél, sem a az elfogadó nem tulajdonostárs. Ha azonos ranghelyen állnak, akkor a szerződés szerinti vevő a nyerő.
Válasz .Szabi. #7811. hozzászólására
Nekem nem ez a tapasztalatom! Nálunk volt ilyen eset. Eredeti szerződő öcsg tag, rájelentkező öcsg tag fiatal gazda. Eredeti szerződő nyert!
Öcsg tag vs. Öcsg tag egyenlőség esetén , ha az egyik fiatal gazda, akkor ő nyer, ha mindkettő fiatal gazda, de az egyik pályakezdő is, akkor az nyer, ha mindkettő pályakezdő is, akkor a szerződés szerinti vevő marad.
Földvételi és elővásárlásra, Valaki bejelentkezik mint oko az mindentvisz!
ezzel küzdöttünk!
Ügyvéd mindent epapiroz mert van valamennyi gyümölcsöse!
Rendszer mikorrugjaki amikor osztatlanban vesz valamit és nyilatkozik hogy oko gazdálkodóakarlenni! Vagy ezzelelőzmást!
Kicsit elgondolkozva!
Va 1 vagyontárgyam
Ez termőföld!
Itt hoztak törvényeket! nemehet 1 hektártől kissebb!
Van 1 önrendelkezésijogom? Végrendeletben Örököseimrehagyom mondjuk 10 1hekis parcellámat! Közjegyző lepapiroz ,péz befizetve!
Örökösök örökölnek!
Miaz ,hogy korlátozzákőket,hogy földetörököljenek?
Kényszerértekesités?
Megörökölnek 1 vagyontárgyat!
Miaz,hogy ellkeladnom mert nemvagyok földmüves igy nemlehet enyém!
ami a családévolt!
Akrárkamarára? Miéernemvonatkozik az orvoskamarai törvény,
Kamaraitagság nemkötelező!
Tudok TAB ról ahol neméletvitelszerüen helybenlakókbiráljákel e kifüggesztéseket!
Kamara Ha kéri,hogy vizsgáljuk életvitelszerintit!
Közben rájöttem olcsó játék
Hajdunánáso
n duplalett a földadó!
Közben Agrárkamara alelnöke a polgi
https://www.hodpress.hu/2022/12/24/megduplaztak-a-foldadot-hajdunanason-ahol-az-ado-ellen-tiltakozo-agrarkamara-alelnoke-a-polgarmester/
Közben?
Kicsit nevettséges?
https://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/105216-soha-tobbe-foldadot-alairasgyujtest-inditott-a-magosz-es-a-nak
Sziasztok! Tud valaki segíteni hol találom meg a földtörvényben ami május elején lép hatályba azt a részt ahol a települési átlag földárakról van szó!?
Szia! Ha az öcsg valakinek meg van, akkor a földhivatal már nem számíthatja hozzá azt is pluszba, hogy fiatal valaki, nem lehet halmozni az előjogokat és az alapján nyerni. Ha a vevő és a rájelentkező ugyanazon a ranghelyen van és mindegyik öcsg-s, akkor ezt írja a törvény:
28/A. § * Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti vevő és a vele azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult javára egyaránt hozhatna jóváhagyó döntést, úgy a mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződés szerinti vevővel hagyja jóvá a szerződést.
Ugyanez van haszonbérletre is:
53/A. § * Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti haszonbérlő és a vele azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult javára egyaránt hozhatna jóváhagyó döntést, a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel hagyja jóvá a szerződést.
Szóval, ha nem a vevővel / haszonbérlővel nyerette a földhivatal, hanem a rájelentkezővel, akkor hibáztak. Vagy nem ez volt a tényállás. Üdv.
8703 hozzászólás
Helyzet a következő:
Adott egy 1/1 tiszta tulajdonú föld amit megveszel, majd küldik a levelet hogy bejegyeznek rá egy külföldi haszonélvezőt akit korábban törölt a állam, de veszített a eu bíróságon.
Kérdésem:
Ilyenkor mi f*sz van??? Van e olyan aki találkozott ilyennel?
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-04-11 18:54:06
Válasz Rabó001 #7850. hozzászólására
Igen. De azért a történetnek itt még nincs vége. Mert az még mindig nem egyértelmű, hogyan viszonyul egymáshoz a Fftv. 46. § (1). bekezdés a) pontja, és a (3). bekezdés. Továbbá, hogyan viszonyul ezekhez a (4). bekezdés. Továbbá hogyan viszonyul egymáshoz a (4). bekezdés a), b), és c) pontja.
Mert hallottam már egymásnak homlok egyenest ellentmondó földhivatali jogértelmezéseket.
Válasz D-Csaba #7848. hozzászólására
Tehát ugyanaz amit én is írtam.
Válasz berenyil2 #7846. hozzászólására
Nem kellett utána járnom, csak figyelek, olvasok és néha kérdezek.
Allategyseh dologban nem tudok segíteni, azzal nem foglalkoztam.
Válasz berenyil2 #7846. hozzászólására
A Fftv. 46. § (3). bekezdés e) pontja azoknak a haszonbérlőknek lett "kitalálva", akik a haszonbérelt földön olyan, a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözési beruházást végeztek - pl. földfelszín alatti öntözőrendszerek kiépítése, nyílt vezetésű vizilétesítmények - amely megtérülése 10-15-20 évet is igénybe vehet.
Abban az esetben, ha a fenti haszonbérlő új haszonbérleti szerződést köt, és a szerződésben rögzített bérleti időnek legalább a felében még fennáll értékcsökkenési - amortizációs - időszak a számviteli törvény alapján, akkor az ilyen haszonbérlő az előhaszonbérleti jogban az első helyen szerepel.
Válasz berenyil2 #7846. hozzászólására
Az esetedben 0.6 állat egységgel számoljál,0.5 áll.egy./ha
Válasz Rabó001 #7845. hozzászólására
Igen sajnos én sem találtam semmi hivatkozást, magyarázatot ami segíthetne. Az ügyvéd akit kérdeztem se tud erről semmit, bár ő nem is "földes".
Lehet meg lehetne kérdezni a kormányhivatalban azt az osztályt akik elbírálják a jognyilatkozatokat. Hátha ők többet tudnak....
Köszi a segítséget és utánajárást.
Más. Úgy látom igen tájékozott vagy a témában. Abban még segítenél, hogyan kell kiszámolni a szükséges állategységet az állattartó rangsorra? Egyszer már próbáltam kiszámolni de belekavarodtam a törvény szövegébe.
40db 6 hónap és 2 év közötti szarvasmarhánk van. Összesen bérletekkel együtt 175Ha területen gazdálkodunk. Azt tudom, hogy takarmány vállalatnak kell regisztrálni, de mi az az állategység így szarvasmarhából ami szükséges?
Köszi!
Üdv,
Laci
Válasz berenyil2 #7844. hozzászólására
Szerintem nem. Ez ugyanaz lenne, mint amit írtam.
Igazából nem találtam azon a leíráson kívül amit tegnap beillesztettél semmit, se a földtörvényben, se a fetv-ben, se az öntözési törvényben vagy annak vhr-jeben. Mert a vetőmagoshoz is írja hogy vigor regisztráció kell, és vállalni hogy mekkora területeb vetőmagot fogsz termelni. Az állattartáshoz is kell igazolás.
Meg meg lehet próbálni hogy ezzel rajelentkezel. De nálunk az volt amit írtam, nem jött össze aki beprobálta. Hogy miért azt nem tudom, nem én csináltam. Na meg egy földes ügyvédet megkérdezni, én ugyanis nem vagyok az.
Válasz Rabó001 #7843. hozzászólására
Köszi!
Szitu az az, hogy a jelenlegi öntözés beruházás alatt lévő területeink közvetlen közelében (éppen nem szomszéd) van egy terület ami ki van függesztve egy helyi stróman nevére, de egy távolabbi cég embere. Viszont mivel a stróman helyi, ezért nincs előhaszonbérleti jogosultságunk. De van öntözésberuházásunk.
De akkor ez így nem működhet?
Válasz berenyil2 #7842. hozzászólására
En láttam több ilyen szerződést is kifüggesztve amiben ezt az öntözés vállalást tették. Új szerződések lettek volna, új bérlővel, ezzel akarták első helyre kerülni. Majd pár hónap múlva újra láttam ugyanezeket a földeket kifüggesztve ugyanazokkal a bérlőkkel, de más előhaszonbérleti ranghelyre hivatkozva, az öntözéses vállalás már nem szerepelt bennük. Tehát nem működött a dolog, valahol elbukott. Amúgy jó lett volna, sőt tökéletes megoldás, mert még helyinek se kellett volna lenni hozzá.
Úgy gondolom ez akkor működik, arra van kitalálva, ha bérelsz egy földet, a bérlet tartama alatt csinálsz egy öntözésfejlesztési beruházást, a földdel alkotórészbe kerülőt, tehát rendesen mindent engedélyeztetve hivatalosan, nem csak bemondásra. A beruházás után mondjuk két évvel lejár a szerződés, a tulaj másnak akarná adni, de neked jár az első hely az öntözés miatt mondjuk még 15 évig (csak mondtam valamit, nem ismerem a számviteli törvényt). Ez az öntözéses előhaszonbérleti jog.
Sziasztok!
Segítsetek már egy kicsit. Haszonbérletnél előhaszonbérleti joga van a helyi állattartóknak és pl ugyanazon ranghely illeti meg a 46 § (3) e) "szántó, ... művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén a föld területe legalább fele részének öntözhetőségét biztosító és a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözésfejlesztési beruházást végrehajtó földművest vagy mezőgazdasági termelőszervezetet, ha a haszonbérleti szerződés időtartamának legalább fele részében a végrehajtott öntözésfejlesztési beruházás a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint még értékkel bír."
Ezt én nem igazán értem. Van valakinek ebben tapasztalata mi mit jelent? Illetve minek kell megfelelnie az öntözésberuházásnak?
Előre is köszönöm!
Üdv,
Laci
Válasz Cs.Tomi #7840. hozzászólására
Ökogazda tud megelőzni, aki 20 kmen belül lakik. A tulajdonostárs és a bejegyzett földhasználó lehetne még olyan nem helyi, aki előzne, de azt írtad, nem rendelkezik területtel, így ők nem jöhetnek szóba.
Sziasztok! Helyben lakó szomszédként nem helyben lakó, terulettel nem rendelkezo probalkozo nem tud megelozni, igaz?
Válasz QRQ #7838. hozzászólására
Köszönöm! Igen 3 évnél régebben, én szeretném az egészet tulajdonba venni és használni is.
Válasz Attikaa #7837. hozzászólására
Ha 3 évnél régebben vagy tulajdonostárs, akkor nincs gond. Viszont ebben az esetben is meg kell tenned a nyilatkozatokat.
Ha bérbe akarod adni, akkor a Foktftv. szerinti osztatlan megszüntetése a megoldás.
Válasz QRQ #7836. hozzászólására
Ez összességébe úgy néz ki hogy 1/2 arányban olyan tulajdonos van aki tavaly kapta ajándékba, előtte 20 évig az egyik szülő tulajdona volt. 1/2 arányban az enyém. Akkor gond nélkül megvásárolhatom tőle kifüggesztés nélkül?(osztatlan közös tulajdon megszüntetését nem kell kifüggeszteni?)
Válasz Attikaa #7835. hozzászólására
Eladni eladhatod.
Ha az ajándékozó nyilatkozott arról, hogy 5 évig más célra nem hasznosítja a földet, és ez az 5 év még nem telt le, akkor a megajándékozottnak az ajándékozási szerződésben a még le nem telt időre ezt a kötelezettséget át kell vállalni.
Ha az ajándékozó nyilatkozott arról, hogy a földet maga használja, annak használatát másnak nem engedi át, akkor ezt a nyilatkozatot a megajándékozottnak is meg kell tennie az ajándékozási szerződésben. Vagyis bezárták azt a kiskaput, hogy valaki nyilatkozott a saját használatról, majd elajándékozta a földet közeli hozzátartozójának, és az már pl. haszonbérbe adhatta.
Viszont erre nyitottak egy másik kiskaput az osztatlan közös tulajdonok felszámolásáról szóló törvénnyel.
Ha valaki ajándékba kapja a földet, rá is vonatkozik az hogy a 5 éven belül nem adhatja el, saját magának kell művelni stb...?
Eddig általában csak a földforgalommal kapcsolatos Kúria ítéleteket olvastam át, mert ezek precedens értékűek. Ugyan akkor az ügyek csak igen kis hányada jut el a Kúriáig, így most kiváncsiságból beleolvastam a törvényzséki döntésekbe is. Azt tapasztalom, hogy elvétve akad olyan, amikor a törvényszék jóváhagyta volna a hatósági döntést.
Üdv!
Szántó vásárlásnál jelenthet az akármilyen problémát hogy 2013-tól NFK használata van bejegyezve? Ez pontosan mit jelent?
Köszönöm a segítséget!
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-27 11:45:32
Válasz Borz #7826. hozzászólására
"27. § * (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv - a 23. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken túl - az adás-vételi szerződés jóváhagyását megtagadja *
a) ha a helyi földbizottság az állásfoglalása alapján egyik elővásárlásra jogosulttal és az adás-vételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását, míg csereszerződés esetén a helyi földbizottság az állásfoglalása alapján bármelyik szerződő féllel nem támogatja a csereszerződés jóváhagyását,"
Itt arról van szó, hogy a NAK sem a szerződés szerinti vevőt, sem az elővásárlási jogukat gyakorlókat nem támogatja. Vagyis senkit. Ez a te esetedben nem így volt. Ezért jogszabálysértő, ha a földügyi hatóság erre hivatkozott.
Válasz Borz #7826. hozzászólására
Ha a földhivatal a 27 § (1) a) bekezdése alapján tagadta meg az osztrákkal a szerződés jóváhagyását, és ezt az ügyvédje nem vitte köz. ig. bíróság elé, akkor egy pancser.
Válasz Borz #7828. hozzászólására
A nak újra dönthet úgy, hogy téged támogat, de szó szerint nem mondhatja ugyanazt, hiszen az első körben mondottak nem voltak elegendők a bíróság szerint. A bíróság le fogja írni a fhnak, hogy mit vehet figyelembe és mit nem és hogy mit kellene más szempontból is megvizsgálni. A második körben azt nézik, hogy a fh betartotta-e a bíróság előírásait. Igazad van, elméletileg lehet akár évtizedekig pingpongozni, lehet valaki tud itt olyat, hogy mondjuk neki van egy 6-8 éve megkötött, sokadjára is visszadobott szerződése, és még mindig nem dőlt el, hogy kié lett a föld, mondjuk én még nem láttam ilyet.
Válasz Balu21 #7827. hozzászólására
Tökéletes az ellen példád. De a 23/a és a 24 vagy egy sor (ahogy te is írtad) szubjektív lehetőséget biztosít a kamarának bárkit kihozni valamiben előnyösebbnek. C) pont: élet és versenyképesebb birtok... itt megint bármivel lehet érvelni. Pl.: 500 m el közelebb van a terület a rangsorban hátul állónak... Pl.: 24 a) szerint vizsgálhatja a család többi tagjának tulajdonában lévő terület nagyságát is ha kisebbnek akar kihozni valakit... Tehát ebben egyetértünk, hogy formálhatják a sztorit. Csak szilárdan legyen a szempont az egyik fél számára előnyösebb. Bíróság legrosszabb esetben új eljárást ír nekik elő. De ha újra úgy határoznak? Akkor a végtelenségig megy majd a dolog? Félreértés ne essen én sem bírálom a kamarát, sőt ezzel sokat segítenek a határmenti magyar gazdáknak. "A fegyverek addig jók amíg a csővek az ellenségre szegeződnek."
Válasz Borz #7825. hozzászólására
Mondok neked ellenpéldát. Mondjuk az osztrák embernek van egy fia, ő vesz földet, azonos rangsor, öcsg és még fiatal is. Vagy: Van egy 20 éves fiatal srác, akinek van 10 hektár a nevén. De köztudott, hogy a családban van több cégük, komoly tőke áll mögötte. Te meg ott vagy 38 évesen, két gyerekkel, próbálsz az 50 hektárodból 60-at csinálni. Akkor kit is kellene támogatni? Mert a generációváltás mindenkire igaz. Innentől kezdve beindul a jogászkodás, hogy ki a fiatalabb? Meg kinek van jobban szüksége a földre? Ha ezekben az esetekben a NAK inkább téged támogatna a sorrendre tekintet nélkül, biztos lehetsz benne, hogy az "ellenfél" ügyvédje azt hangoztatná, hogy az ő ügyfele fiatal és a NAK lábbal tiporja a generációváltás szent kötelességét. Szóval nem egyszerű ez. A kormányhivatal egy adathalmazból gazdálkodik: kinek mennyi földje van, ki hány éves, mennyi állat...stb. A NAK meg próbálja behozni a, mindig így olvasom, a szubjektív vizsgálatot és értékelést. Ezt persze lehet úgy is olvasni, hogy pofára osztályzás folyik, de nekem az a tapasztalatom, hogy ritkán avatkoznak be és csak akkor, ha a törvényi célkitűzéseket úgy érzik jobban megvalósíthatónak. Mindenesetre ezeket a szubjektív szempontokat hogyan tudná leellenőrizni a kormányhivatal utólag? Pl., hogy a fiatal srác mögött milliárdok állnak, míg a rájelentkező meg egyedül van a csatában a maga pár 10 hektárjával. A fiatal srác ügyvédje úgyis azt fogja kiabálni, hogy minden törvényes, nehogy már baj legyen az, hogy a családban a gyerek is próbál előre jutni, és különben is rágalom az egész. Vagy pl. a 300 ha-os tulajdonplafon. A 280 ha-os ember miért ne vehetne még 10 ha-t? Ja, hogy a feleségének, a két gyerekének, a négy unokájának szét van írva még fejenként 150? A törvény akkor is 300-at enged, milyen alapon mondják azt, hogy inkább a kisebb gazdáé legyen a föld? Szóval nehéz itt igazságot tenni. A te ügyedben az lesz az érdekes, ha az osztrák bíróságra megy és a bíróság esetleg nem fogadja el ezt az érvelést és újrajátszatja a dolgot. Akkor újra kormányhivatal és újra NAK, aztán majd látjuk, hogy mit tudnak kitalálni. Üdv
Válasz agrohelp #7820. hozzászólására
Igazából nem tudom, hogy hozhat-e más döntést, mint ahogy írod, mert az én határozatomban a földforgalmi 27 (1) re hivatkozik a földhivatal, hogy akit a nak megtagad azzal ők nem jegyezhetik be az adás-vételit és kész. De amúgy miért is konfrontálódna a hivatal a nakkal? Az csak több munka és kellemetlenség nekik. Az a legkényelmesebb, ha bólogatnak és "áthárítják" a felelősséget, hisz a nak úgysem vonható felelősségre míg ők igen. A vizsgálatot lefolytatják ők is persze. Azért ekkorát nem hibáznak, de mint alatta írtam a 23/A f) pontjára sok mindent rá lehet húzni. pl.: hogy ki a fiatalabb és kész, szerintem ez támadhatatlan. Szóval van bőven mozgástere a nak-nak "befolyásolni a sorrendet".
Válasz Balu21 #7823. hozzászólására
) és a földforgalmi törvény 27 (1) a) pontjára hivatkozva az eredeti vevővel megtagadja az adás-vételt és velem jóváhagyja.
Igaza van agrohelpnek, hogy törvényileg nincs értelme pluszban ezt beleírni, de egy nak vizsgálatnál igenis jelenthet előnyt, hogy valaki pluszban feltünteti, hogy fiatal és, hogy a nak-nak támogatnia kell a fiatalokat mert alapító törvényében benne van a generáció váltás elősegítése. Itt sajnos az osztrák határhoz közel sok ilyen ügy van, de amúgy nagyon segítőkészen áll hozzánk a kamara ebben a kérdésben, tehát tényleg próbálják a magyar földet magyar kézben tartani. Hallottam olyat is, hogy valakinek konkrétan a nak javasolta, a helyieknek, hogy nyugodtan menjenek rá az osztrákok adásvételeire függetlenül a rangsortól.
Teljesen igazad van. félre érthető volt, hogy azt írtam, hogy a sorrendet módosítja. Úgy gondoltam, ahogy te is írod: támogat-nem támogat. (Az én esetemben mondjuk az első helyen egy külföldi stróman volt azért azt hozzáteszem.) Tehát a határozatom első részében a földhivatal lefolytatta az elővásárlási vizsgálatot. Kihozta az osztrákot első helyre, engem a másodikra. (Azonos elővásárlási rangsor, öcsg-öcsg, én pluszban fiatal, de ő függesztette ki) majd a határozat folytatódik és hivatkozik a nak állásfoglalásának határozat számára:
Itt hivatkoznak a földforgalmi 23/A (1) re, ezen belül az f) pontra: generáció váltás elősegítése. Mivel én fiatal gazda vagyok így engem támogatnak ennek a pontnak az értelmében, őt pedig nem. Majd rögzíti a határozat, hogy a nak döntése ellen felebezésnek nincs helye csak mg. ig. szerv. határozatára kérhető közig. per.
A kormhivatal ezután megállapítja, hogy tényleg fiatalabb vagyok.. (zseniális
Szerintem innentől nincs értelme bíróságra menni mert, ez így támadhatatlan. Fiatalabb vagyok és kész.
Válasz termelo #7818. hozzászólására
Meg kell támadni a bíróságon a KH határozatát és, ha jogszabálysértő volt, akkor a bíróság elő fogja írni a KH számára, hogy a megismételt eljárásban mit kell csinálnia. A bíróság előírhatja, hogy a KH és így a NAK is milyen szempontok szerint kell értelmezzen egy tényállási elemet (pl: "ez az ár nem magas" vagy "vevőt helyben lakónak kell elfogadni"), meg azt is, hogy miket kell kötelezően levizsgálnia. Ez alapján nincs arra lehetőség, hogy a NAK szó szerint ugyanazt mondja, mint első körben, mert akkor a KH azt a bíróság iránymutatása alapján nem fogadhatja el, azaz támogató határozatot kell hoznia. Ha nem így jár el, akkor nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak. Egy a lényeg, a NAK-nak második körben muszáj valamit mondania. Szóval olyan nincsen, hogy változtatás nélkül fenntartja, amit korábban mondott. Ha így jár el, akkor a KH elvileg nem állhat be mögé. Üdv.
Válasz Borz #7819. hozzászólására
A NAK nem módosíthat a sorrenden, a sorrendet a Kormányhivatal állítja fel. A NAK támogathatja/nem támogathatja a vevőt/elővásárlót, azaz a 6. helyen álló akkor tud nyerni, ha az 1-2-3-4-5. helyezettet a NAK megtagadja, a KH pedig ezt elfogadja. Ha van egy helyben lakó ÖCSG-s vevő és rájelentkezik egy helyben lakó ÖCSG-s, akkor ott döntetlen lenne, de a törvény szerint ilyenkor a vevőnek kellene nyerni. A NAK nem mondhatja azt, hogy "de én előrébb teszem a rájelentjező öcsg-st" vagy, hogy "a két egyenlő közül a rájelentkezővel nyeretem". Egy dolgot tehet, a vevőt megtagadja valamilyen érdemi ok miatt, ami szerinte levezethető a törvényből. Amikor valaki bíróságra fordul ilyen esetben, az nem azért teszi, mert a rangsorban nem jó helyre tették, hanem azért mert megtagadták vele valamilyen ok miatt. Ezt az okot kell vitatni a bíróságon.
Nem tudom nálatok egyébként milyen sűrűn fordul elő, hogy a NAK megtagad, nálunk elég ritka, száz szerződésből max egy esetben, ráadásul a megtagadások több, mint fele a magas vételár miatt van, ami meg független mindenféle sorrendtől és a személyektől. Üdv.
Válasz agrohelp #7821. hozzászólására
Én azt találom szomorúnak, hogy a földhivatalok nem kapnak szakmai iránymutatást a minisztériumtól. Ha pl. a minisztérium konkrétan leírná, hogy mit hogy kell értelmezni és alkalmazni, akkor minden földhivatal úgy csinálná. Nem lenne olyan, hogy Szegeden így, Győrben meg úgy értelmezik. Aztán, aki nem ért egyet, elmegy bíróságra és mondja ki a bíróság, hogy nem jó a földhivatali gyakorlat, azaz nem volt jó a minisztériumi ukáz, és akkor minden földhivatal átállhatna az új módszertanra. Sajnos nincs információ áramlás, ez látszik.
Válasz Borz #7819. hozzászólására
Az nem meglepő, hogy a földhivatalok nem ismerik a jogszabályi előírásokat, mégkevésbé a bírósági joggyakorlatot. Ezen túl napi szinten értelmeznek tévesen jogszabályi helyeket.
Az igazi probléma az, hogy ez az ügyvédekre is igaz. A hatósági döntések jelentős része jogszabálysértő, melyek bíróságon megtámadhatóak. Ehhez azonban kell(ene) valaki, aki ismeri, érti a jogszabályokat, illetve a joggyakorlatot. Nem sok ilyen van.
Nézzük pl. az általad felhozott példát.
Az alapvetés az, hogy a földforgalmi törvényeket szó szerint értelmezzük. A Fftv. 46. § (4) bekezdése sorrendet állapít meg. Ez egy ugyan olyan sorrend, mint az (1) bekezdés. Az (1) bekezdés esetében sem bontjuk visszafelé az előhaszonbérleti jogot addig, amíg a végén csak egy marad.
Válasz termelo #7818. hozzászólására
A földügyi hatóságot nem köti a kamarai állásfoglalás, attól eltérő döntést is hozhat. Ami köti az az Akr. szerinti tényállás-tisztázási kötelezettség. A NAK az eljárás során ügyféli jogokkal rendelkezik. A földügyi hatóságnak ugyan olyan szempontok alapján meg kell vizsgálnia az elővásárlási joggyakorlást mind a szerződés szerinti vevő, mind az elfogadó jognyilatkozatok esetében, és hozhat olyan döntést, amely eltér a kamarai állásfoglalástól. Vagyis a hatóság köteles vizsgálni a kamarai állásfoglalás jogszerűségét, ha szükséges bizonyítási eljárást kell lefolytatnia.
Ha a döntésben csupán azt hívja föl, hogy elfogadta a kamara állásfoglalását, de az indokolás nem tartalmaz erre nézve megalapozott tényeket, bizonyítékokat, az jogszabálysértő.
Válasz termelo #7818. hozzászólására
Pont ezzel kapcsolatban akartam hozzászólni Szabi, Balu és agrohelp eszmecsréjéhez, hogy igazából mindegyiküknek igaza van. Én is, mint Szabi voltam már előre helyezve mert pluszban feltüntettem, hogy fiatal gazda is vagyok, nem csak sima öcsg-s. És velem hagyták jóvá, pedig ahogy agrohelp írta: a törvény szerint azonos rang helyen az eredeti öcsg-s szerződővel kellett volna... de ugye a nak vagy két tucat szubjektív lehetőséget kapott a törvényekben a rangsorok borítására. Így igazából a nak a földhivatali törvény szerinti sorrendben nyulkálhat. Akár egy a rangsorban 6. helyen állót is az első helyre tehet. De ugye a határozatot a kormány hivatal szentesíti a nak rangsora alapján. Így sokakat megtéveszthet, hogy ők hibáztak pedig nem. Sajnos jól mondták neked, a kormány hivatali döntést megtámadhatod, de max új eljárásra ítélik a nakot és ha a nak újra a törvény szerint hátrébb sorolt ranghelyűt támogatja akkor sajnos úgy tudom nem lehet mit tenni. Úgye a nakot nem lehet perelni jelenleg. Nem tudom mit tehetnél.
Sziasztok!
Érdeklődnék mit lehet tenni ha a NAK a földtörvény szerinti elővásárlókkal nem viszont ugyanazzal az érdekcsoporttal sorra jóváhagyja az adásvételi szerződéseket.
A földhivatalban elhajtottak mondván az ő határozatokat ugyan meg lehet támadni de a NAK döntését nem.
Lehet helye egyéb fórumon pl. polgári per formájában jogorvoslatnak?
A válaszokat előre is köszönöm!
Válasz .Szabi. #7814. hozzászólására
Akkor valószínűleg eltérnek a földhivatali gyakorlatok. Nálunk ebben az esetben a két öcsg-s tulajdonostárs közül a vevő nyer. Elővásárló, bármilyen jogcíme is legyen, csak akkor nyerhet, ha erősebbet tesz le az asztalra. Volt olyan elképzelés régebben, hogypl. két tulajdonostárs ha egyenlő, miért ne lehetne megnézni, hogy melyik szomszéd, állattartó... stb. még a tulajdonostárs jogcímen kívül. De a földhivatal ebbe sose ment bele. Szóval nálunk az van, amit agrohelp írt. Mindenkinek a legerősebb joga versenyez. Nem tudom van-e még fellebbezési határidőd, de lehet megérné egy per ebben az ügyedben. Üdv.
Válasz agrohelp #7815. hozzászólására
A mindenkit megelőző elővásárlási ranghely természetesen az ingatlan összes tulajdonostársát megilleti. Mi a helyzet akkor, ha több tulajdonostárs is tesz elfogadó nyilatkozatot, kié lesz ilyenkor a föld? Ezt a kérdést több esetben is vizsgálta a Kúria és arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy ilyenkor kizárólag a Földforgalmi törvény 18. § (4) bekezdése dönti el a föld sorsát, magyarán, hogy melyikük
a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
Ez a felsorolás egyben sorrendiséget is takar.
Ha a vevő és a rájelentkező ezután is azonos ranghelyen állnak, úgy a földhivatal az adásvételi szerződés szerinti vevővel hagyja jóvá a szerződést [Földforg. tv. 28/A. §]. Akkor pedig, ha az azonosság a rájelentkezők között áll fenn, úgy az eladó választása szerinti elővásárlásra jogosulté lesz a föld [Földforg. tv. 22. § (2) bekezdés].
Válasz .Szabi. #7814. hozzászólására
Ha mind a szerződő fél, mind az elfogadó jognyilatkozatot tevő fél tulajdonostárs, akkor közöttük a sorrendet a Fftv. 18. § (4) bekezdése dönti el. Ez egy sorrend. A Törvény nem rendelkezik arról, hogy ha a vevő, és az elfogadó jognyialtkozatot tevő ugyan azon a ranghelyen áll, akkor a sorrendet tovább kell "bontani". Akkkor sem "bontjuk" tovább a sorrendet, ha sem a szerződő fél, sem a az elfogadó nem tulajdonostárs. Ha azonos ranghelyen állnak, akkor a szerződés szerinti vevő a nyerő.
Válasz agrohelp #7813. hozzászólására
Nekem mind 1, nemrég ossztatlan közösnél rámjelentkezett egy fiatal gazda ügyvéd, mindketten tul. társak, öcsg tagok voltunk, de én elmúltam 40……….
Válasz .Szabi. #7811. hozzászólására
Ez nem így van.
Válasz .Szabi. #7811. hozzászólására
Nekem nem ez a tapasztalatom! Nálunk volt ilyen eset. Eredeti szerződő öcsg tag, rájelentkező öcsg tag fiatal gazda. Eredeti szerződő nyert!
Válasz beginneragro #7801. hozzászólására
Öcsg tag vs. Öcsg tag egyenlőség esetén , ha az egyik fiatal gazda, akkor ő nyer, ha mindkettő fiatal gazda, de az egyik pályakezdő is, akkor az nyer, ha mindkettő pályakezdő is, akkor a szerződés szerinti vevő marad.
Földvételi és elővásárlásra, Valaki bejelentkezik mint oko az mindentvisz!
ezzel küzdöttünk!
Ügyvéd mindent epapiroz mert van valamennyi gyümölcsöse!
Rendszer mikorrugjaki amikor osztatlanban vesz valamit és nyilatkozik hogy oko gazdálkodóakarlenni! Vagy ezzelelőzmást!
Kicsit elgondolkozva!
Va 1 vagyontárgyam
Ez termőföld!
Itt hoztak törvényeket! nemehet 1 hektártől kissebb!
Van 1 önrendelkezésijogom? Végrendeletben Örököseimrehagyom mondjuk 10 1hekis parcellámat! Közjegyző lepapiroz ,péz befizetve!
Örökösök örökölnek!
Miaz ,hogy korlátozzákőket,hogy földetörököljenek?
Kényszerértekesités?
Megörökölnek 1 vagyontárgyat!
Miaz,hogy ellkeladnom mert nemvagyok földmüves igy nemlehet enyém!
ami a családévolt!
Akrárkamarára? Miéernemvonatkozik az orvoskamarai törvény,
Kamaraitagság nemkötelező!
Tudok TAB ról ahol neméletvitelszerüen helybenlakókbiráljákel e kifüggesztéseket!
Kamara Ha kéri,hogy vizsgáljuk életvitelszerintit!
Közben rájöttem olcsó játék
Hajdunánáso
n duplalett a földadó!
Közben Agrárkamara alelnöke a polgi
https://www.hodpress.hu/2022/12/24/megduplaztak-a-foldadot-hajdunanason-ahol-az-ado-ellen-tiltakozo-agrarkamara-alelnoke-a-polgarmester/
Közben?
Kicsit nevettséges?
https://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/105216-soha-tobbe-foldadot-alairasgyujtest-inditott-a-magosz-es-a-nak
Sziasztok! Tud valaki segíteni hol találom meg a földtörvényben ami május elején lép hatályba azt a részt ahol a települési átlag földárakról van szó!?
Válasz beginneragro #7801. hozzászólására
Szia! Ha az öcsg valakinek meg van, akkor a földhivatal már nem számíthatja hozzá azt is pluszba, hogy fiatal valaki, nem lehet halmozni az előjogokat és az alapján nyerni. Ha a vevő és a rájelentkező ugyanazon a ranghelyen van és mindegyik öcsg-s, akkor ezt írja a törvény:
28/A. § * Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti vevő és a vele azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult javára egyaránt hozhatna jóváhagyó döntést, úgy a mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződés szerinti vevővel hagyja jóvá a szerződést.
Ugyanez van haszonbérletre is:
53/A. § * Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti haszonbérlő és a vele azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult javára egyaránt hozhatna jóváhagyó döntést, a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel hagyja jóvá a szerződést.
Szóval, ha nem a vevővel / haszonbérlővel nyerette a földhivatal, hanem a rájelentkezővel, akkor hibáztak. Vagy nem ez volt a tényállás. Üdv.
Válasz csferri #7805. hozzászólására
Érdekes akkor ezek szerint van, hogy figyelembe veszik van, hogy nem. :O
Válasz beginneragro #7804. hozzászólására
Nálam haszonbérletnél ahogy írod de nem nyert, másnál vásárlásra de ott nyert.
Válasz csferri #7803. hozzászólására
Vettél valamit es beadta az elfogadót a veled egyrangú annyi kitétel, hogy ő meg fiatal is volt?