Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak650 FtEUR394.01 FtUSD368.32 FtCHF402.41 FtGBP458.93 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Egy földnek 3 oldalról helybenlakó szomszéd vagyok 4.ik oldalt az államhatár, 3 tulajdonosa van osztatlan közös meg ellőzhet e valaki ha mindhárom eladótól megveszem megszünik az osztatlan közös vagy ki sem kell fügeszteni?
Törvényes e az, ha a jelenlegi földhasználó, akinek még hátravan 5 év földhasználat szerződést hosszabbít, majd rá mondjuk 1 évvel megveszi az érintett területet.
Persze hogy próbáltam.
De itt azért olyan emberek élnek javarészt akik becsületesek.
Ha egyszer pénzt kapott érte akkor már nem az övé.
Mindegy azért figyelem az eseményeket.
Most is vásárolgatom de sok a tulaj még mindig.
Köszi
Ha eltartási, vagy életjáradék szerződést kötöttek, akkor annak szerintem a tul. lapon széljegyként rajta kell lenni.
Ha adásvételit, akkor mint mondottam a jogcímes elbirtoklásra játszanak valszeg. Ennek 5 év a határideje. Ha változott a hrsz. az érdekesebb ebben az esetben, mert ha az adásvételin a régi van, akkor nehéz lesz a tulajdonjogot bejegyezni szerintem.
Köszi.
De ez igy nem jogszerű.
Vagy igen?
Mit tudok tenni ellene?
De változott a helyrajzi szám azota.
Mert meg lett osztva.
Most tavasszal ahogy írtad a jegyzőnél kérek igazolást a használatról.
Akkor nem tudja bizonyítani,hogy folyamatosan használja mert nem használja.
Mert ha kölcsönről állapodtak meg az szabályos?
Vagy a többi amit írttál?
Ha nem csinált adásvételi szerződést, akkor szerintem nem fog a tulajdonába kerülni. Persze attól még írhattak más szerződést, pl. tartási, vagy életjáradéki szerződést, vagy kölcsönről is megállapodhattak.
Ha azonban írtak adásvételit, de az nem került kifüggesztésre, akkor nagy valószínűséggel a jogcímes elbirtoklásra játszanak.
Az én egyszerű eszemmel elgondolva, mondjuk ha végrendeletet ír a földtulaj, és benne az illetőt nevezi meg a föld örökösének, akkor a tulaj halála után megörökli, ha nem támadják meg a végrendeletet, mert mindent meg lehet támadni bíróságon. Meg a vér szerinti gyereket kisemmizni se lehet asszem végrendelettel se, egy úgynevezett köteles rész jár neki.
Kíváncsi leszek a joghoz többet értők véleményére. :)
Válasz quercuserdesz #5886. hozzászólására
Tisztelt quercuserdesz.
Olyan kérdés lenne,ha valaki osztatlan közösböl vesz úgy területet,hogy nem csináltak adásvételi szerződést.
Csak ki fizette.
Nincs benne tulajdon része.
Hogyan tudja úgy a nevére íratni,hogy megkerüli a hivatalos eljárást.
Nem rokona az eladó.
Nem lenne jó ha volna ilyen kiskapu.
Idős emberektől vette meg.
Hacsak arra nem játszik,hogy az örökösök helyett kifizet mindent és egyből az ő nevére kerül?
Ilyet se lehet,vagyis remélem.
Biztos értelmetlen a kérdés de hátha sikerül válaszolnod.
A cserepartnerek valamelyikének helyben lakónak kell lenni valamelyik föld tekintetében. A csereszerződést nem kell kifüggeszteni. Persze, ha nem csak csere, hanem pénzmozgás is volt, akkor azért szerintem más a helyzet.
Kedves quercuserdesz látom te benne vagy ebbe a témába de igazából az elejétől a csereszerződés dolog érdekelne.Úgyanis az 1/3 részt így szerezte meg,kifüggesztés
Nélkül 100 km-ről.
Most meg a Csongrád megyei kormányhivatal küldte a határozatot hogy tölem megtagadták a 2/3 ot ugyanakkor támogatják a Felsőszenivánit.
Ha az elfogadó nyilatkozat megtételének időpontjában már a cserepartner volt a tulajdoni hányad tulajdonosa, akkor elővásárlási jog illeti meg. Ha nem volt az abban az időpontban, akkor nem volt elővásárlási joga.
Ha már tulajdonos volt, akkor nem volt szükség hatósági jóváhagyásra, mert a közös tulajdon megszűnt, így nem volt szükség a jóváhagyási hercehurcára sem, illetve nem kellett állásfoglalást kérni. Vagyis a hatóság megint jogszabályt sértett.
Az előző hsz. értelmezése alapján, tulajdonostársként az elővásárlási sorrendben előtted van annak ellenére, hogy ő 100 km-re,van, te pedig 20 km-en belül. De ez csak az én véleményem.
Kezdem érteni. Vásároltál egy osztatlan közöst két tulajdonostárstól. A harmadik tulajdonostárs már korábban elcserélte a tulajdonrészét valakivel, de a szerződés kötésekor/kifüggesztésekor a cserepartner tulajdonjoga még nem lett bejegyezve az ingatlannyilvántartásba. A cserepartner elfogadót tett az kifüggesztésre, és őt hozták ki nyertesnek.
Jól értelmezem?
Válasz Aprógazda #5877. hozzászólására
Köszönöm kérdésedet
Az üzem központom van helyben,én 20 km belül lakom. A föld 3 testvéré volt juliusban 2 testvértől vásároltam, 1 testvér hamarabb adta el,de,az adásvételkor még a 1. számú testvér volt a tulajdonostárs
Válasz kurusa #5870. hozzászólására
Most akkor helyben lakó vagy,vagy 20 km-en belüli? Osztatlant vettél kívülállóként és abba cserélt az adásvétel előtt a helyi cég fsz.-i többségi tulajdonosa?
de az elbirtokolás akkor van ha x ideje műveli a területet az illető de nincs gazdája és akkor asszem 10 év után az ő nevére kerül. Vagy más esetben is van ilyen?
Ja , elbirtokolta, de az bírósági úton megy, úgyhogy szerintem egyszerűbb ha megegygezzel velük azért ha szomszédos lehet neked 250-től többet is megérne
Föld használatával kapcsolatban lenne egy kérdésem.
Van egy tanyám, benne szántóm helyrajzi szám mindegy ,,840/2 szomszédom ,,840/1 az csak szántó de nem műveli tizen éve. Felkerestem őket sok örökös van, ajánlottam érte 250,000 Ftot 5000 nm a terület. tudni kell folyó homok az egész műveleten tizen éve szinte semmi értéke, gaz az egész. Nem fogadták el az ajánlatom szerinte 1 milliót ér... Na akkor mondtam neki felejtse el. Mondtam neki hogy akkor tessék legalább a kaszáltatni, mert parlagfűvel nem bírok meg a vaddohánnyal ami tőle átjön. Azóta se tett semmit. Rokon mesélte hogy neki is volt egy rég nem művel területe idős már nem bírja-bírta. Egyszer arra járt és látta hogy a területét betelepítették szőlővel, eltúrták róla az épületet. Bement a földhivatalba és kérdezte hogy van ez. Közölték vele, hogy valaki jelentkezett rá hogy művelné, és átírták a nevére, az eredeti tulajdonos erről nem is tudott, nem szóltak nem keresték meg, sőt az átírásról sem tájékoztatták. Létezne ilyen?
Kedves forúmozok
Érdeklödnék földvételnél,csereszerzödés hogy néz ki?
Maroslelén vásároltam 3,5ha t helybenlakó
20 km belül lakom,telephelyem Maroslelén 1982 óta
Rámjelentkeztek kb.100km-ről
\csereszerződéssel\{ Felsőszentivánról}
A múlt héten irtam akkor ingatlanközvetitönek ítélte oda az Agrárkamara +Kormányhivatal.
Most meg a Felsőszentiváninak
Kérdezném töletek forúmozok hogy van ez aki és maga csinálja,műveli a földet és mezsdgye Szomszéd
Miért annak jön a megtagadó határozat
A Csere szerződés hogy van miből áll mit tudtok róla???
Hát ezt a többi topicra is feltehetnéd.
El lehet gondolkodni.
Tanúságos az biztos, de már nem csak a kicsiknek, hanem a nagyoknak is.
Szerintem a kör bezárult.
The End.
Felháborítónak tartom a NAK elnök nyilatkozatát, amihez csak kérdéseim vannak:
1./ Ő milyen helyben lakó, ha munkája folyamatosan Budapesthez köti.
2./ Ő milyen gazdálkodó, ha főállású munkahelye van a Parlamentben és a NAK-nál.
3./ Az ő gazdálkodása nem felhalmozási célú-e, mivel vélhetően nem ő ül a traktoron és a mezőgazdasági gépeken.
Az egész törvény arra jó, hogy az általuk létrejött birtokkoncentrációt bebetonozzák. Nem kell nekik versenytárs, miután a nagybirtok rendszert maguk számára már megalkották.
Köszönjük!!!
Olvastam. Ez finoman fogalmazva is fércmunka. A Kúria joggyakorlat elemző csoportja ennél sokkal több problémát vetett föl már 2015-ben.
Egyébként nincs olyan jogszabályi előírás, hogy ha egy kifüggesztésre nem érkezik elfogadó, vagy csak egy, akkor ezeket is el kell küldeni a gumicsizmásoknak véleményezni. Az Fftv. ezt csak akkor írja elő, ha több elfogadó érkezett. Ha nem, akkor a hatóságnak saját hatáskörében kell eljárnia. De ugye a hatóságok sportot űznek abból, hogy kiterjesztően értelmezik a jogszabályokat.
Az egy más kérdés, miért nem támadta ezt még meg senki bíróság előtt? Tényleg ennyire felkészületlenek, vagy tudatlanok az ügyvédek?
Válasz Matyi50 #5858. hozzászólására
Nem lesz semmi jelentős megmozdulás, erre fogadni mernék. Pedig azt kellene, de egyszerre az összes nagy szakszervezet, vasutas, közalkalmazottak, tanárok, egészségügy, rendvédelmiek, gazdák, aki jelentős.
Meg tudná valaki mondani, mely jogszabály melyik paragrafusa írja elő, hogy a hatóságnak akkor is ki kell kérni a földbizottság, kamara állásfoglalását, ha nem érkezik elfogadó nyilatkozat, vagy csak egy.
Neked fontos a jó döntés, földhivatalnak annyira nem lényeg... Ebből következően, ha felperes nyeri elsőfokút, akkor földhivatal úgyse fellebbezik, tehát vége. Ha belépsz, legalább te tudod másodfokra vinni. Szokták, hogy belépnek perbe, de el se mennek, ügyvéd se kell. Viszont ha nem nyernek, akkor lehet fellebbezni, és másodfokra felkészülni már ügyvéddel.
Még mindig nem érted. A keresetlevelet a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez kell benyújtani. Vagyis a határozatot hozó hatósághoz. A közig. szervnek 15 napon belül kell a keresetlevelet az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani. A határidő túllépést már a közig szer vizsgálja, mert ő tudja mikor hatályosult a határozata. Viszont akkor is továbbítani kell a keresetlevelet, és az ügy iratait, ha a kereset elkésett.
Miután az ügy iratait is megküldi a bíróságnak, így a bíróság is tisztában van a határidőkkel.
Válasz quercuserdesz #5850. hozzászólására
Olvasd el mégegyszer mit írtam. A bíróság a beadott keresetlevélből nem látja, hogy a felperesnek honnan és mikor kellett tudomás szereznie a számára kedvezőtlen döntésről, tehát, hogy honnan indul a 30 nap. Ezt majd az eljárás során vizsgálja, ha egyáltalán felveti valaki ezt a kérdést. Mert pl. értesíthette a perbe belépő is és ott van a kezében a térti, amit majd az első tárgyaláson meglobogtat. Ezt a bíróság a keresetlevél beérkezésekor nem tudhatja, tehát nem fogja automatikusan elutasítani a keresetet.
8703 hozzászólás
Egy földnek 3 oldalról helybenlakó szomszéd vagyok 4.ik oldalt az államhatár, 3 tulajdonosa van osztatlan közös meg ellőzhet e valaki ha mindhárom eladótól megveszem megszünik az osztatlan közös vagy ki sem kell fügeszteni?
Válasz UE-28 #5898. hozzászólására
Miért ne.
Válasz UE-28 #5898. hozzászólására
Miért ne lenne az?
Válasz Büresz #5899. hozzászólására
Szerintem.
Válasz UE-28 #5898. hozzászólására
Igen.
Üdv!
Törvényes e az, ha a jelenlegi földhasználó, akinek még hátravan 5 év földhasználat szerződést hosszabbít, majd rá mondjuk 1 évvel megveszi az érintett területet.
Válasz quercuserdesz #5886. hozzászólására
Ez így nem teljesen igaz. Nézd meg a földtörvény 12. paragrafusát.
Válasz quercuserdesz #5895. hozzászólására
Persze hogy próbáltam.
De itt azért olyan emberek élnek javarészt akik becsületesek.
Ha egyszer pénzt kapott érte akkor már nem az övé.
Mindegy azért figyelem az eseményeket.
Most is vásárolgatom de sok a tulaj még mindig.
Köszi
Válasz sörhas #5894. hozzászólására
Nem próbáltad még megvenni? Gondolom, te használod már egy ideje.
Válasz quercuserdesz #5893. hozzászólására
Igen
Válasz sörhas #5892. hozzászólására
Ha eltartási, vagy életjáradék szerződést kötöttek, akkor annak szerintem a tul. lapon széljegyként rajta kell lenni.
Ha adásvételit, akkor mint mondottam a jogcímes elbirtoklásra játszanak valszeg. Ennek 5 év a határideje. Ha változott a hrsz. az érdekesebb ebben az esetben, mert ha az adásvételin a régi van, akkor nehéz lesz a tulajdonjogot bejegyezni szerintem.
Te egyébként tulajdonos társ vagy az osztatlanba?
Válasz quercuserdesz #5891. hozzászólására
Köszi.
De ez igy nem jogszerű.
Vagy igen?
Mit tudok tenni ellene?
De változott a helyrajzi szám azota.
Mert meg lett osztva.
Most tavasszal ahogy írtad a jegyzőnél kérek igazolást a használatról.
Akkor nem tudja bizonyítani,hogy folyamatosan használja mert nem használja.
Mert ha kölcsönről állapodtak meg az szabályos?
Vagy a többi amit írttál?
Válasz sörhas #5889. hozzászólására
Ha nem csinált adásvételi szerződést, akkor szerintem nem fog a tulajdonába kerülni. Persze attól még írhattak más szerződést, pl. tartási, vagy életjáradéki szerződést, vagy kölcsönről is megállapodhattak.
Ha azonban írtak adásvételit, de az nem került kifüggesztésre, akkor nagy valószínűséggel a jogcímes elbirtoklásra játszanak.
Válasz sörhas #5889. hozzászólására
Ha nem csináltak adásvételi szerződést, akkor nem vette meg. Jogilag legalábbis nem.
Az én egyszerű eszemmel elgondolva, mondjuk ha végrendeletet ír a földtulaj, és benne az illetőt nevezi meg a föld örökösének, akkor a tulaj halála után megörökli, ha nem támadják meg a végrendeletet, mert mindent meg lehet támadni bíróságon. Meg a vér szerinti gyereket kisemmizni se lehet asszem végrendelettel se, egy úgynevezett köteles rész jár neki.
Kíváncsi leszek a joghoz többet értők véleményére. :)
Válasz quercuserdesz #5886. hozzászólására
Tisztelt quercuserdesz.
Olyan kérdés lenne,ha valaki osztatlan közösböl vesz úgy területet,hogy nem csináltak adásvételi szerződést.
Csak ki fizette.
Nincs benne tulajdon része.
Hogyan tudja úgy a nevére íratni,hogy megkerüli a hivatalos eljárást.
Nem rokona az eladó.
Nem lenne jó ha volna ilyen kiskapu.
Idős emberektől vette meg.
Hacsak arra nem játszik,hogy az örökösök helyett kifizet mindent és egyből az ő nevére kerül?
Ilyet se lehet,vagyis remélem.
Biztos értelmetlen a kérdés de hátha sikerül válaszolnod.
Válasz jocó64 #5887. hozzászólására
Lehet, hogy kell lehet ,hogy nem. Ha több mint 5 évig a tiéd volt akkor semmit nem kell fizetni. Az alábbi segít.
https://www.rsm.hu/kalkulatorok/ingo-es-ingatlan-vagyontargy-szja-kalkulator-2018
A föld eladásból származó összeg milyen bevételnek számít? Terheli valamilyen járulék?
Válasz kurusa #5885. hozzászólására
A cserepartnerek valamelyikének helyben lakónak kell lenni valamelyik föld tekintetében. A csereszerződést nem kell kifüggeszteni. Persze, ha nem csak csere, hanem pénzmozgás is volt, akkor azért szerintem más a helyzet.
Válasz quercuserdesz #5884. hozzászólására
Kedves quercuserdesz látom te benne vagy ebbe a témába de igazából az elejétől a csereszerződés dolog érdekelne.Úgyanis az 1/3 részt így szerezte meg,kifüggesztés
Nélkül 100 km-ről.
Most meg a Csongrád megyei kormányhivatal küldte a határozatot hogy tölem megtagadták a 2/3 ot ugyanakkor támogatják a Felsőszenivánit.
Válasz kurusa #5881. hozzászólására
Ha az elfogadó nyilatkozat megtételének időpontjában már a cserepartner volt a tulajdoni hányad tulajdonosa, akkor elővásárlási jog illeti meg. Ha nem volt az abban az időpontban, akkor nem volt elővásárlási joga.
Ha már tulajdonos volt, akkor nem volt szükség hatósági jóváhagyásra, mert a közös tulajdon megszűnt, így nem volt szükség a jóváhagyási hercehurcára sem, illetve nem kellett állásfoglalást kérni. Vagyis a hatóság megint jogszabályt sértett.
Válasz kurusa #5881. hozzászólására
Az előző hsz. értelmezése alapján, tulajdonostársként az elővásárlási sorrendben előtted van annak ellenére, hogy ő 100 km-re,van, te pedig 20 km-en belül. De ez csak az én véleményem.
Válasz Gatti #5876. hozzászólására
Nincs más, elbirtroklás 15év használat után.
Válasz quercuserdesz #5880. hozzászólására
Igen jól értelmezed!
Mit kellene csinálnom?
Válasz kurusa #5878. hozzászólására
Kezdem érteni. Vásároltál egy osztatlan közöst két tulajdonostárstól. A harmadik tulajdonostárs már korábban elcserélte a tulajdonrészét valakivel, de a szerződés kötésekor/kifüggesztésekor a cserepartner tulajdonjoga még nem lett bejegyezve az ingatlannyilvántartásba. A cserepartner elfogadót tett az kifüggesztésre, és őt hozták ki nyertesnek.
Jól értelmezem?
Válasz kurusa #5878. hozzászólására
Eddig cserét írtál
Válasz Aprógazda #5877. hozzászólására
Köszönöm kérdésedet
Az üzem központom van helyben,én 20 km belül lakom. A föld 3 testvéré volt juliusban 2 testvértől vásároltam, 1 testvér hamarabb adta el,de,az adásvételkor még a 1. számú testvér volt a tulajdonostárs
Válasz kurusa #5870. hozzászólására
Most akkor helyben lakó vagy,vagy 20 km-en belüli? Osztatlant vettél kívülállóként és abba cserélt az adásvétel előtt a helyi cég fsz.-i többségi tulajdonosa?
Válasz csferri #5875. hozzászólására
de az elbirtokolás akkor van ha x ideje műveli a területet az illető de nincs gazdája és akkor asszem 10 év után az ő nevére kerül. Vagy más esetben is van ilyen?
Válasz viktor2131 #5874. hozzászólására
Ja , elbirtokolta, de az bírósági úton megy, úgyhogy szerintem egyszerűbb ha megegygezzel velük azért ha szomszédos lehet neked 250-től többet is megérne
Föld használatával kapcsolatban lenne egy kérdésem.
Van egy tanyám, benne szántóm helyrajzi szám mindegy ,,840/2 szomszédom ,,840/1 az csak szántó de nem műveli tizen éve. Felkerestem őket sok örökös van, ajánlottam érte 250,000 Ftot 5000 nm a terület. tudni kell folyó homok az egész műveleten tizen éve szinte semmi értéke, gaz az egész. Nem fogadták el az ajánlatom szerinte 1 milliót ér... Na akkor mondtam neki felejtse el. Mondtam neki hogy akkor tessék legalább a kaszáltatni, mert parlagfűvel nem bírok meg a vaddohánnyal ami tőle átjön. Azóta se tett semmit. Rokon mesélte hogy neki is volt egy rég nem művel területe idős már nem bírja-bírta. Egyszer arra járt és látta hogy a területét betelepítették szőlővel, eltúrták róla az épületet. Bement a földhivatalba és kérdezte hogy van ez. Közölték vele, hogy valaki jelentkezett rá hogy művelné, és átírták a nevére, az eredeti tulajdonos erről nem is tudott, nem szóltak nem keresték meg, sőt az átírásról sem tájékoztatták. Létezne ilyen?
Válasz kurusa #5870. hozzászólására
100km knnan nem tud cserélni neki is 20km belül kell legyen a telepheky!
Válasz kurusa #5870. hozzászólására
Ez így értelmezhetetlen.
Válasz kurusa #5870. hozzászólására
Az általad megvásárolt föld osztatlan közös, és társtulaja a felsőszentiváni? Te meg földszomszéd vagy?
Kedves forúmozok
Érdeklödnék földvételnél,csereszerzödés hogy néz ki?
Maroslelén vásároltam 3,5ha t helybenlakó
20 km belül lakom,telephelyem Maroslelén 1982 óta
Rámjelentkeztek kb.100km-ről
\csereszerződéssel\{ Felsőszentivánról}
A múlt héten irtam akkor ingatlanközvetitönek ítélte oda az Agrárkamara +Kormányhivatal.
Most meg a Felsőszentiváninak
Kérdezném töletek forúmozok hogy van ez aki és maga csinálja,műveli a földet és mezsdgye Szomszéd
Miért annak jön a megtagadó határozat
A Csere szerződés hogy van miből áll mit tudtok róla???
Válasz Gabzso #5868. hozzászólására
Minden magára valamit is adó blogról ki vagyok tiltva.
Válasz quercuserdesz #5864. hozzászólására
Hát ezt a többi topicra is feltehetnéd.
El lehet gondolkodni.
Tanúságos az biztos, de már nem csak a kicsiknek, hanem a nagyoknak is.
Szerintem a kör bezárult.
The End.
Válasz pinkpont #5865. hozzászólására
Követni kell a francia példát. Úgy néz ki, el fogják fogyasztani az 5. köztársaságot is.
Válasz pinkpont #5865. hozzászólására
Idáig mindig a kis birtok rendszer fejlesztése volt a cél, most meg lenyilatkozza, hogy 100 hold alatti gazdák nem fognak megélni... :(
Felháborítónak tartom a NAK elnök nyilatkozatát, amihez csak kérdéseim vannak:
1./ Ő milyen helyben lakó, ha munkája folyamatosan Budapesthez köti.
2./ Ő milyen gazdálkodó, ha főállású munkahelye van a Parlamentben és a NAK-nál.
3./ Az ő gazdálkodása nem felhalmozási célú-e, mivel vélhetően nem ő ül a traktoron és a mezőgazdasági gépeken.
Az egész törvény arra jó, hogy az általuk létrejött birtokkoncentrációt bebetonozzák. Nem kell nekik versenytárs, miután a nagybirtok rendszert maguk számára már megalkották.
Köszönjük!!!
Első kézből a Fftv. módosításáról, és más egyéb kérdésekről:
Válasz quercuserdesz #5862. hozzászólására
"a hatóságok sportot űznek abból, hogy kiterjesztően értelmezik a jogszabályokat."
De még mennyire...lásd erdészeti hatóság minden megyében ugyanazt máshogy....
Válasz Matyi50 #5861. hozzászólására
Olvastam. Ez finoman fogalmazva is fércmunka. A Kúria joggyakorlat elemző csoportja ennél sokkal több problémát vetett föl már 2015-ben.
Egyébként nincs olyan jogszabályi előírás, hogy ha egy kifüggesztésre nem érkezik elfogadó, vagy csak egy, akkor ezeket is el kell küldeni a gumicsizmásoknak véleményezni. Az Fftv. ezt csak akkor írja elő, ha több elfogadó érkezett. Ha nem, akkor a hatóságnak saját hatáskörében kell eljárnia. De ugye a hatóságok sportot űznek abból, hogy kiterjesztően értelmezik a jogszabályokat.
Az egy más kérdés, miért nem támadta ezt még meg senki bíróság előtt? Tényleg ennyire felkészületlenek, vagy tudatlanok az ügyvédek?
Válasz quercuserdesz #5859. hozzászólására
Lehet ebben benne van a válasz: http://www.lb.hu/hu/kollvel/22016-iii21-kmk-velemeny
Válasz Matyi50 #5858. hozzászólására
Nem lesz semmi jelentős megmozdulás, erre fogadni mernék. Pedig azt kellene, de egyszerre az összes nagy szakszervezet, vasutas, közalkalmazottak, tanárok, egészségügy, rendvédelmiek, gazdák, aki jelentős.
Meg tudná valaki mondani, mely jogszabály melyik paragrafusa írja elő, hogy a hatóságnak akkor is ki kell kérni a földbizottság, kamara állásfoglalását, ha nem érkezik elfogadó nyilatkozat, vagy csak egy.
m.hvg.hu/gazdasag/20181205_Foldtorveny_videk_Fidesz_parlament#rss
ha ezt így csinálják,nem csak a túlórák miatt lesz balhé,hanem emiatt is.
Válasz UE-28 #5821. hozzászólására
Neked fontos a jó döntés, földhivatalnak annyira nem lényeg... Ebből következően, ha felperes nyeri elsőfokút, akkor földhivatal úgyse fellebbezik, tehát vége. Ha belépsz, legalább te tudod másodfokra vinni. Szokták, hogy belépnek perbe, de el se mennek, ügyvéd se kell. Viszont ha nem nyernek, akkor lehet fellebbezni, és másodfokra felkészülni már ügyvéddel.
Válasz tri #5854. hozzászólására
Még mindig nem érted. A keresetlevelet a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez kell benyújtani. Vagyis a határozatot hozó hatósághoz. A közig. szervnek 15 napon belül kell a keresetlevelet az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani. A határidő túllépést már a közig szer vizsgálja, mert ő tudja mikor hatályosult a határozata. Viszont akkor is továbbítani kell a keresetlevelet, és az ügy iratait, ha a kereset elkésett.
Miután az ügy iratait is megküldi a bíróságnak, így a bíróság is tisztában van a határidőkkel.
Válasz quercuserdesz #5843. hozzászólására
Köszönöm.
Válasz quercuserdesz #5850. hozzászólására
Olvasd el mégegyszer mit írtam. A bíróság a beadott keresetlevélből nem látja, hogy a felperesnek honnan és mikor kellett tudomás szereznie a számára kedvezőtlen döntésről, tehát, hogy honnan indul a 30 nap. Ezt majd az eljárás során vizsgálja, ha egyáltalán felveti valaki ezt a kérdést. Mert pl. értesíthette a perbe belépő is és ott van a kezében a térti, amit majd az első tárgyaláson meglobogtat. Ezt a bíróság a keresetlevél beérkezésekor nem tudhatja, tehát nem fogja automatikusan elutasítani a keresetet.