Hirdetés
Fórum
| Becenév: | quercuserdesz |
|---|---|
| Csatlakozott: | 2015-08-08 16:19:41 |
| Utolsó belépés: | 2019-08-23 18:10:58 |
| Fórum hozzászólás: | 347 |
Fórumhozzászólásai
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- AÖP-Agrár Ökológiai Program új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Zöldítés, öko-célterület: 2015-ös SAPS (?) alaptámogatások új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Szója termesztése új
- Portálfejlesztés / Gépház / Fórum használat új
- Haszonbérleti szerződés új
- Árpa termesztése új
Cikkajánló
Dinamikus árplafon jöhet a benzinnél
Lantos Csaba, energiaügyi miniszter beszélt az üzemanyagárakról.
Hirdetés
Előzmény: zoli6886 #3485 hozzászólása
Senkire. Nincs alternatíva.
Csak civil összefogás tudna komoly eredménnyel föllépni az Orbán-rezsim ellen. De az sincs. Lásd az őszi önkormányzati választások.
Tehát marad ami van. Egyéni akciók hamvában holtak.
Előzmény: lac* #3483 hozzászólása
Az a hajó már elment. Mint ahogy az a hajó is, amely arra várt, hogy a degenerált médiaellenzék leváltsa az Orbán-rezsimet.
Előzmény: lac* #3481 hozzászólása
Tudomásom szerint még az Alkotmánybíróságon sem támadta meg senki. Na de miért támadnák meg. A másik oldalon is vannak olichgarhák, akik most betagozódtak a nerbe. Lásd Leisztinger.
Előzmény: bandigh #3479 hozzászólása
Igen, kb. erről van szó. Miután a bíróságok, élükön a Kuriával elkezdték rendbe tenni a földtörvény nevű szemetet, szétrúgva a TAB-os, NAK-os kiskirályok seggét, valamit lépni kellett.
A Kúria ugyan is több határozatában kimondta, hogy a föld értéke, a haszonbérleti díj mértéke szakkérdés, amelynek eldöntésére nem jogosult sem a tab, sem a nak, sem az önkormányzat, de még a földügyi hatóság sem. Tehát csak igazságügyi ingatlanszakértő nyilatkozhatott ebben.
Na ez ugye tűrhetetlen. Mert esetleg egy frekventált helyen fekvő termőföld tulajdonosa reális árat kérhetne a földjéért. Most a gumicsizmások mondják meg mennyit ér. Ahogy írod 1 milla. Megkapja ennyiért a csókos, aki már tudja, hogy a következő településrendezési tervnél építési övezetté lesz nyilvánítva, és ellehet passzolni 30 milláért egyben, vagy kiparcellázva még többért.
Talán ideje lenne fölébredni a gazdáknak, meg a földtulajdonosoknak.
Előzmény: Rabó001 #6345 hozzászólása
Világosan elmagyarázták NAK-os fiúk. Nem a bíróságoknak kell meghatározni a földpolitikai irányelveket.
Előzmény: J.D. Borda #6339 hozzászólása
Igen, itt tartunk. És 2018 óta a Fidesz már a látszatra sem ad. A kormány honlapján évekig volt egy olyan oldal, ahová föl voltak töltve a jogszabálytervezetek, amiket lehetett véleményezni. Idén január óta ez halott. Nincs fölrakva azóta semmi.
És ez nem fog változni. Ha a Fideszt egy szóval kellene jellemezni, akkor ez a szó, a pók. Olyan sűrű hálót szőttek Magyarország, a magyar emberek köré, hogy ezt ez a selejt ellenzék soha nem fogja tudni még csak megkarcolni sem.
Vagy az emberek veszik kezükbe a dolgot, vagy marad minden a régiben.
Előzmény: rongyos #6340 hozzászólása
A Földforgalmi törvény 30. § (5). bekezdés.
Ezt azért iktatták be a legutóbbi törvénymódosításkor, mert már kezdett problémássá válni, hogy a bíróságok, élükön a Kuriával elkezdték rendbe rakni a törvénynek nevezett szemetet, de úgy, hogy hogy az nem felelet meg a fideszmaffia ízlésének, érdekeinek. Sorra söpörték el a hatóság téves, sokszor szándékosan téves jogértelmezéseit.
Ez nem mehetett tovább. Most megint kell jópár év, hogy a bíróságok kialakítsanak egy új ítélkezési gyakorlatot, amely megpróbálja kivédeni a jogaik korlátozását.
Addig meg azok a földtulajdonosok, gazdák, akik nem csókosak szívnak, és dühöngenek.
Előzmény: rongyos #6336 hozzászólása
Nem egészen, nem a sorrendről szól, hanem a hatósági eljárásról. és a lényeg:
5)19 A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye. A közigazgatási perben a bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv döntését nem változtathatja meg.
Előzmény: rongyos #6334 hozzászólása
Ne keverd az erdészeti hatóságot, a mezőgazdasági igazgatási szervvel. Az utóbbi döntését, ha azt az Fftv. 30. §-ra hivatkozva hozta, a bíróság köz.ig. perben nem változtathatja meg.
Az erdészeti hatósági döntések más kategória. Azokat gyakorlatilag nagy részben érdemes megtámadni, mert jogszabálysértők. Nem igazán találkoztam eddig olyannal, hogy egy jogszabályi előírást két erdészeti hatóság egyformán értelmezett volna.
Pl. fásításból fakitermelés, erdőtulajdonosok felújítási kötelezettsége, stb.
Előzmény: FantasyLandia #6331 hozzászólása
Ez azt jelenti, hogy közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni, ott lehet megtámadni a határozatot. Igaz, a bíróság nem változtathatja azt meg, csak új eljárásra kötelezheti a hatóságot. Amit a végtelenségig lehet játszani. Miközben a földet eladják, vagyis az egész cirkusznak nincs értelme.
Ide jutott az ország. És azért mert hagytuk, hagyjuk.
Előzmény: Pont #6327 hozzászólása
Ebben egyet értünk. Az sem nagyon tolerálható, ha nem dönthetem el, kinek adom el a tulajdonom. De az meg egyenesen vérlázító, hogy még haszonbérbe adás esetén, amikor csak a használatot, a birtoklást engedem át, akkor sem dönthetek ebben.
És a másik lényeges dolog. Nagyon kevés olyan gazda van szerintem, aki mindig nyertes. A többség gyakran vesztes is. Vagyis ez a jogi szabályozás mindent egybevetve csak a fideszolichgarháknak kedvez.
Ismeritek az utat Pest felé, voltatok már ott traktorral.
Előzmény: sanyi1965 #6326 hozzászólása
Szerintem se.
Előzmény: Rabó001 #6320 hozzászólása
Nem minősítem az ügyvédeket, mert nem akarok általánosítani.
Az nekem egyértelmű, hogy itt alapvető szándékosság volt. Azt nem tudom, ki volt a csókos a földügyi hatóságnál, de valószínűleg a szerződést készítő ügyvéd. Vétett egy pitiáner alaki hibát. Ha nincs rájelentkező, akkor nincs gond. Ha van elfogadó, akkor a haverok a hatóságnál elmeszelik a szerződést.
Amit nem értek, az az, hogy miért nem támadta meg azt a határozatot az elfogadót tevők ügyvédje. Már ha megmutatták neki. Mert ez nem derült ki.
Egyrészről, az Fftv. és a Fétv. világosan szabályozza, mit kell vizsgálnia a földügyi hatóságnak, másrészt meghatározza az érvénytelenségi, semmisségi okokat.
Az, hogy az adásvételi szerződésen az azt készítő ügyvéd aláírási hibát vétett, nem semmisségi ok. Egyrészt mert ezt a fenti törvények nem nevesítik, másrészt azt már egy másodéves joghallgató is tudja, hogy az ingatlan adásvételi szerződések esetén az a szerződés ügyvédi ellenjegyzése nem a szerződés érvényességének alaki kelléke, feltétele, hanem az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés követelménye. Vagyis ez alapján nem lehet semmisnek nyilvánítani a szerződést.
Megjegyzem, emiatt a konkrét hiba miatt még az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzést sem lehetne megtagadni.
Előzmény: FantasyLandia #6317 hozzászólása
És a TE ügyvéded ezt simán beszopta? Hogy ez a hiba olyan súlyú, hogy a földügyi hatóság ezért semmissé nyilváníthatja a szerződést, és téged kizárhat az elővásárlási jogod gyakorlásából? Nem támadta meg ezt a határozatot?
Most komolyan, milyen ügyvédeitek vannak nektek?
Előzmény: Szalai A P #6309 hozzászólása
Ha a két földrészlet az ingatlannyilvántartásban olyan művelési ágban van nyilvántartva, amely megfelel az Fftv. előírásának, akkor van elővásárlási jog.
Előzmény: FantasyLandia #6305 hozzászólása
Konkrétan milyen formai hibát állapított meg a hatóság?
Előzmény: sanyi1965 #6304 hozzászólása
Mert ha nem kivett terület, akkor vonatkozik rá a Fftv.
Előzmény: Szalai A P #6294 hozzászólása
Már többször le akartam írni, de visszafogtam magam. Na most nem.
Azért ha idejöttök segítséget kérni, és ezt komolyan is gondoljátok, akkor kurva jó volna, ha nem játszanátok el a néma leventét.
Ha valóban gondotok van, és szeretnétek, hogy segítsenek, akkor ne keljen már virágot szórni elétek, hogy kinyögjetek valami érdemi információt.
Előzmény: Szalai A P #6279 hozzászólása
Mióta tartod te karban a szomszéd földrészleteket, és egyébként milyen művelési ágban van nyilvántartva ez a két földrészlet?
Előzmény: Sárközi Róbert #8103 hozzászólása
Ha nem vágsz ki tőben mérve 10 cm-nél vastagabb fát, akkor igen. Nem árt egy tulajdoni lap másolat, ami legyen nálad.
Előzmény: Sárközi Róbert #8100 hozzászólása
Első lépés. Milyen művelési ágban van nyilvántartva a földhivatalban az adott földrészlet, vagy alrészlet. Ha erdőként, akkor tisztázni kell, hogy szerepel-é az Erdőállomány Adatárban. Ha nem, akkor művelési ágváltozást kell kezdeményezni, mert amíg erdő, addig nem fogják engedélyezni a fásításból fakitermelést.
Ha nem erdő művelési ágban van nyilvántartva, akkor bejelentés fásításból fakitermelés. Ezt a bejelentést vagy személyesen leadni, az egyik példányon átvetetve, vagy tértivevénnyel föladni. Az erdészeti hatósághoz történő beérkezést követő 22. napon meg lehet kezdeni a fakitermelést, ha azt az erdészeti hatóság nem tiltja meg. Ha korlátozza, vagy feltételhez köti, akkor annak figyelembe vételével.
Egyébként tudomásom szerint megint visszatértek a régi módszerhez, és ha nincs gond, akkor is visszaküldenek egy példányt záradékolva.
Ha saját szükségletre termeled ki a fát, akkor a NÉBIH honlapjáról le kell tölteni szállítólevél nyomtatványokat, azt kell kitölteni, és azzal szállíthatsz.
Ha nem erdő, hanem fásítás az adott terület, akkor bejelentés nélkül ki lehet termelni azokat a faegyedeket, amelyek tőben mért átmérője nem több 10 cm-nél. De a szállításnál akkor is kell a szállítólevél.
Előzmény: Radocz #6272 hozzászólása
Sokszor elmondtam már egyébként. Keresni kell olyan ügyvédeket, akik hajlandóak többször, alaposan elolvasnia termőföldre vonatkozó jogszabályokat, hajlandóak azt helyesen értelmezni, és vállalják, hogy a téves hatósági, illetve bírósági jogértelmezéssel szemben elviszik a Kúriáig a saját álláspontjukat.
Nem ördöngős feladat. Vagy mégis?
"Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályokat a bírói gyakorlat a következők szerint alakította ki:
Ha a tulajdonostárs a tulajdoni illetőségét el kívánja adni, a kívülálló személytől eredő vételi ajánlatot köteles közölni minden egyes tulajdonostársával, kivéve ha a közlés az elővásárlásra jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ilyen - a közlési kötelezettség alól mentesítő - kivételnek számíthat a tulajdonostársak viszonylag nagy száma is. Ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is fennáll, hacsak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosok esetében a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a vevővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el."
Előzmény: Radocz #6272 hozzászólása
Nem annak van jelentősége az első körben, hogy a tulajdonostárs helyben lakó-é, hanem, hogy földműves-é.
Az adásvételnél, ha jól emlékszem az az egyetlen kikötés, amely a Ptk.-ra hivatkozik.
https://www.kuria-birosag.hu/hu/elvhat/222018-szamu-kozigazgatasi-elvi-hatarozat
"A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új, a kereseti kérelemnek helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan az ügyben eljárt másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság megsértette a Ptk. 5:81. § (1) bekezdését, valamint az Fftv. 21. § (1) bekezdését. Lényeges tényként hivatkoztak arra, hogy a hirdetményi közzétételre vonatkozó eljárási szabályok nem zárják ki és nem is gátolják a közvetlen közlési kötelezettség teljesítését. Így nincs akadálya a tényállás tisztázási kötelezettség körében, hogy az engedélyező hatóság ellenőrzési feladatának eleget tegyen, mivel a hirdetményi közzétételi kérelemhez kell csatolni a közvetlen közlési kötelezettség teljesítésének igazolásait, amelyet a jegyző továbbít az engedélyező hatósághoz. Az előbbieket alátámasztóan hivatkoztak az alperes korábban folytatott engedélyezési gyakorlatára, amellyel az Fftv. 21. § (1) bekezdése és a Fétv. 17. § (2) bekezdése alapján a közvetlen közlési kötelezettséget ellenőrizte, és annak elmulasztása esetén a jóváhagyást megtagadta. Hangsúlyozták, hogy a közvetlen közlést nem a vevő, hanem az eladó kötelezettségeként határozta meg a jogalkotó, ugyanúgy, mint a hirdetményi közlést. A felperesek – szemben a másodfokú bíróság álláspontjával – hivatkoztak arra a jogalkotói szándékra, amely az Fftv. 21. § (1), illetőleg a Fétv. 17. § (2) bekezdéseiből egyértelműen kitűnik. Megjegyezték, hogy a jogerős ítélet is rögzíti, miszerint kétségtelen, hogy az ingatlan tulajdoni lapjából az alperes számára is kitűnhettek további tulajdonostársak. Az alperes azonban az adásvételi szerződést jóváhagyó határozatában még annak megállapítását és rögzítését is elmulasztotta, hogy az ingatlanrész közös tulajdonú ingatlanban van. Ugyancsak nem szentelt figyelmet annak sem, hogy a szerződés szerinti vevő harmadik személy, és tulajdonostársakat – külön törvény alapján – elővásárlási jog illeti meg harmadik személlyel szemben, ezért az elővásárlási jog gyakorlására az adásvételi szerződést közvetlenül is közölni kell minden tulajdonostárssal. A felperesek sérelmezték azt is, hogy az eladó közvetlen közlési kötelezettségének elmulasztása anyagi jogszabálysértésnek minősül, amely a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. § (1) bekezdése alapján mérlegelés nélkül kihat az ügy érdemére, ezért az alperesnek az Fftv. 23. § (2) bekezdésében foglaltak vizsgálatakor meg kellett volna tagadnia az adásvételi szerződés jóváhagyását, vagy utóbb megállapítani azt, hogy az Fftv. 27. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a) pontja alapján kellett volna következtetéseket levonni.
[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A felperesek felülvizsgálati kérelme alapos.
[12] A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból téves következtetésre jutott a közigazgatási határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság nem ért egyet.
[13] A Ptk. 5:81. § (1) bekezdése kimondja, hogy a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. A perben nem volt vitatott, hogy a felperesek tulajdonostársak, így elővásárlási joguk van. Az Fftv. 21. § (1) bekezdése szerint a tulajdonost közvetlen közlési kötelezettség terheli, az adásvételi szerződést az aláírástól számított nyolc napon belül közölnie kell az elővásárlási jog jogosultjaival. A Kúria egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy a tulajdonos elővásárlási joga a szerzési képességétől független és az Fftv.-nek nincs olyan rendelkezése, amely előírná az eladónak, hogy a közlési kötelezettség szempontjából a tulajdonostárs szerzési képességét vizsgálnia kellene, és a jogszabályi előírást megkerülhetné. Ennélfogva mind az I. rendű, mind a II. rendű felperes elővásárlási jog gyakorlása sérült. Ezt nem cáfolja az a tény sem, hogy a II. rendű felperes más úton tudomást szerzett az eladás tényéről."
Előzmény: Manfanatics #6224 hozzászólása
Ami biztos, hogy ha több földműves tulajdonostárs van versenyben, akkor az esetükben ezt figyelmen kívül kell hagyni. De, hogy ezek után melyik jogszabályi hely, vagy helyek alapján kell őket rangsorolni, az nem világos.
Szerintem a 18.§ (4) bekezdése alapján. Ha nincs ilyen elővásárlási jogosultság, akkor szerintem az eladó dönt.
De nem vagyok jogász.
Előzmény: Manfanatics #6222 hozzászólása
Ha ól értelmezem a Kúria ítéletét ez fordítva igaz:
"[20] A felülvizsgálati bíróság kiemeli, hogy amennyiben a vevő és az elővásárlásra jogosult tulajdonostársak, akkor az Fftv. 18. § (1) bekezdése a sorrend tekintetében nem releváns, köztük az elővásárlás sorrendjét az Fftv. 18. § (3) és (4) bekezdései döntik el. "
Tehát két tulajdonostárs között a sorrendet a (4) bekezdés alapján kell eldönteni, vagy ha azonos ranghelyen vannak, akkor az eladó dönt. A 18. § (1) bekezdését tulajdonostársak esetén nem kell figyelembe venni.
Előzmény: btcbt #3428 hozzászólása
A hatósági bizonyítván 2000 Ft, a földhivatali ügyintézés elméletileg ingyenes. Elméletileg.
Előzmény: btcbt #3426 hozzászólása
Erdő az, ami az Adattárban erdőként (erdőrészletként) van nyilvántartva.
Ha az általad említett földrészlet egy önálló erdőrészlet, és a fák tőtől mért távolságának átlaga nem több mint 30 méter, akkor elképzelhető, hogy ki lehet vezetni az Adattárból. Vagy ha akácos, és önerdősült.
Előzmény: btcbt #3424 hozzászólása
Elméletileg csak a földhivatalnál kellene bejelenteni, és nekik hivatalból kellene intézni.
Gyakorlatban kérni egy hatósági bizonyítványt az erdészeti hatóságtól arról, hogy a földrészlet, vagy alrészlet nem szerepel az Adattárban, és ezt csatolni kell a műv. ág változási kérelemhez.
Előzmény: btcbt #3421 hozzászólása
Valóban a fásításból fakitermelés nyomtatványt kell kitölteni.
De amíg a földrészlet, vagy az alrészlet erdő művelési ágban szerepel a földhivatali nyilvántartásban, nem fogja az erdészeti hatóság engedélyezni a fakitermelést.
Előzmény: ..MZ/X.. #6220 hozzászólása
Nem vagyok jogász, csak megpróbálom józan ésszel értelmezni a jogszabályokat. Mondjuk a hatóságok többsége, így a földhivatalok is ezt teszik. Nem ügyintéznek, hanem jogot értelmeznek. Köszönhetően annak, hogy Magyarországon nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik. Nem véletlenül.
Földem nincs, így a a gazdálkodási dolgokhoz nem tudok hozzászólni.
Ami a kérdést illeti, nem igazán világos mit kérdezel.
Nem vagy tulajdonostárs, de a használati rend alapján az egyik megosztott parcellát használod, és ez alapján, vásárlás esetén megillet-é a 18. § (1) b) pontja szerinti elővásárlási jog?
Előzmény: ..MZ/X.. #6218 hozzászólása
Szeretném előre bocsájtani, hogy a Kúria már azt is több alkalommal kimondta, hogy mind az adásvételi szerződésben, mind az elfogadó jognyilatkozatban több elővásárlási jogosultság is felhívható.
"[19] A Kúria hangsúlyozza, hogy az Fftv. 18. § (3) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, amikor rögzíti, hogy a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében a földműves tulajdonostárs megelőzi a harmadik személyt. Az elsőfokú bíróság által helyesen hivatkozott Kfv.III.37.673/2016/4. számú ítéletében a Kúria rámutatott, hogy az Fftv. 18. § (3) bekezdése alapján a harmadik személy bárki lehet, aki nem tulajdonostárs. A tulajdonostársnak akkor van elővásárlási joga, ha a másik tulajdonostárs a tulajdoni hányadát nem egy harmadik tulajdonostársnak, hanem egy kívülállónak, tehát harmadik személynek kívánja eladni. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa egyetért a fenti ítéletben írtakkal, attól nem kíván eltérni.
[20] A felülvizsgálati bíróság kiemeli, hogy amennyiben a vevő és az elővásárlásra jogosult tulajdonostársak, akkor az Fftv. 18. § (1) bekezdése a sorrend tekintetében nem releváns, köztük az elővásárlás sorrendjét az Fftv. 18. § (3) és (4) bekezdései döntik el. "
Az ügy száma: Kfv.VI.37.265/2018/6.
"[10] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá.
A Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladásakor a földműves tulajdonostárs - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a vevőként jelentkező harmadik személyt. A harmadik személy javára történő eladás arra utal, hogy a tulajdonosok közösségén kívüli személy javára történik az értékesítés, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tulajdonostársaknak egymással szemben nincs elővásárlási joguk a társtulajdonosi minőségükre tekintettel. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság alappal helyeselte, hogy a hatóság a felperes esetében a tulajdonostársi minőséget figyelmen kívül hagyta, de okkal kifogásolta, hogy azt a szerződés szerinti vevő vonatkozásában is figyelmen kívül kellett volna hagynia. Ennek nem mond ellent a Fétv. 13.§ (3) bekezdése azon előírása, miszerint az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e.
[12] Az alperesnek a fentiek szerint a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdés mellőzése után a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontja és 18.§ (2) bekezdés a) pontja figyelembevételével kellett volna a rangsort felállítania. Az eltérő jogcímek okán pedig a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulatának alkalmazása - miszerint a több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe - fel sem merülhet. E rendelkezés szerinti joggyakorlásra ugyanis azzal a feltétellel kerülhet sor, ha a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság - egyezően az elsőfokú bíróság helyes jogértelmezésével - megalapozottan hagyta helyben az elsőfokú bíróságnak az alperesi határozatot hatályon kívül helyező ítéletét, és helytálló volt az alperes új eljárásra történő kötelezése, továbbá az erre adott iránymutatás is."
Az ügy száma: Kfv.II.37.357/2017/4.
Hirtelen ennyi.
Előzmény: ..MZ/X.. #6216 hozzászólása
Nem egészen így van. A Kúria kimondta, hogy abban az esetben, amikor több földműves tulajdonostárs is "versenyben" van, a földügyi hatóság akkor jár el helyesen, ha a tulajdonos társi jogviszonyt figyelmen kívül hagyja. Ez azt jelenti, hogy csak a tulajdonos társak versenyeznek, és közöttük a sorrendet a 18. § alapján kell eldönteni.
Előzmény: Apuka80 #6208 hozzászólása
Kifüggeszteni nem kell, viszont hatósági jóváhagyás szükséges.
A bérlet ideje max. 20 év hosszabbításokkal együtt. Azt hogy hogyan, mikor lehet hosszabbítani a törvény szabályozza. A bérleti díj emeléséhez igazságügyi szakértő véleményét kell csatolni.
Én így értelmezem a törvényt. De ez megint az a kategória, hogy be kell menni az illetékes földhivatalhoz, és meg kell kérdezni,ŐK hogy értelmezik a törvényi előírásokat, és az alapján kell eljárni. Lehet, hogy azt fogják mondani, ha az emelésről közös megegyezés született, akkor nem kell a szakértői vélemény.
Ma ez az ország ugyan is arról szól, hogy a hatóságok jogot értelmeznek, és nem ügyeket intéznek, hála az évek óta folyó jogbarmolásnak. Normális országokban, ahol jogalkotás folyik jogbarmolás helyett ez másképpen működik.
Előzmény: Selvin #6202 hozzászólása
A válasz ott van a (3) bekezdésben.
Ha megfelelsz a Fftv. közeli hozzátartozó kritériumának,akkor 300 ha a földszerzési maximum akkor is, ha nem vagy földműves. Megveheted, vagy ajándékba kaphatod, teljesen mindegy.
Előzmény: esoefelhoe #6197 hozzászólása
Keresd meg azt az ügyvédet, aki képes helyesen értelmezni a Földforgalmi törvény 23. § (3) bekezdését, és azt képes egy jogvitában végigverni a Kúriáig. Mert a kvalifikált földügyekhez értő jogi képviselő itt kezdődik.
Már ha van ilyen.
Előzmény: endypapa #3508 hozzászólása
A törvényes öröklés esetén nincs jelentősége annak, hogy az örökösök földművesek-é
A hagyatéki öröklés esetén viszont van. Az AB a 24/2017. (X. 10.) határozatában megállapította, hogy nem alaptörvény ellenes azon kikötés, hogy ha a hagyatéki örökös nem felel meg a Fftv. előírásainak, akkor nem örökölheti a végrendeletben megjelölt termőföldeket.
Előzmény: wernerj #3503 hozzászólása
Ha a felséged földműves, akkor köthet szerződést anyósoddal, akár szívességi használatra is, de csak akkor, ha földműves.
Ha veled köt anyósod haszonbérleti megállapodást, azt ki kell függeszteni, mert te nem vagy közeli hozzátartozó.
Művelheti anyósod is a földet, neki nem kell földművesnek lenni.
A feleséged alapíthat rá haszonélvezeti jogot 20 évre, aztán te már a feleségedtől bérbe veheted, mert neki közeli hozzátartozója vagy, és azt már sem kifüggeszteni, sem jóváhagyatni nem kell.
Úgy látom, még mindig tart a gondolkodási idő a nyíregyházi hölgy blogján, a megbízott erdőgazdálkodói jogviszony megszűnésével kapcsolatban. Próbálok segíteni neki.
"23. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőnek minősülő föld használatára vonatkozó bejegyzés erdőgazdálkodói nyilvántartásból történő törlésére irányuló hivatalból indított eljárást folytat le
a) természetes személy erdőgazdálkodó halála vagy erdőgazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén,
b) a használati jogosultság megszűnése esetén, illetve
c) ha az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tudja igazolni a használati jogosultságát.
(2) A használati jogosultság megszűnését az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság részére 8 napon belül bejelenti. Ha az erdőgazdálkodó erdőnek minősülő föld használatára szerződés alapján jogosult, a bejelentéséhez csatolnia kell a szerződés megszüntetését igazoló okiratot, kivéve, ha a használat a szerződés szerinti használati idő letelte miatt szűnt meg."
Felhívnám a Tisztelt Erdőgazdálkodók figyelmét, hogy az úgynevezett erdőgazdálkodói jogviszony 2020. máj. 07-el történő megszűnésével kapcsolatban véleményem szerint téves jogértelmezések vannak forgalomba.
Az egyik ilyen:
https://erdojog.blog.hu/2019/05/31/mi_lesz_veletek_megbizott_erdogazdalkodok_iii_resz#more14871540
Nekem erről más a véleményem, amit a poszt alatt komment formájában ki is fejtettem.
Előzmény: n.petya18 #3412 hozzászólása
Keress olyan embert, elsősorban szakirányítót, aki egyáltalán érti, mi a teendő. Nem egyszerű, mert még az erdészeti hatóságok sem igazán vannak tisztában a dolgokkal.
Le lehet írni, mit kellene tenned, de egy laikus már a második mondatnál elveszíti a fonalat. Amit az első körben minimum tisztázni kel, hogy valóban nincs erdőgazdálkodó.
Előzmény: Matyi50 #3406 hozzászólása
Nem tudom, nem láttam határozatokat erről. Elképzelhető, hogy nem mindenben feleltek meg a jogszabályi előírásoknak a benyújtott kérelmek.
De én nem kívánok ezekbe a dolgokba beleavatkozni. Nincs jogi végzettségem.
Az kétségtelen, ma az államigazgatás nem ügyintézéssel foglalkozik, hanem jogértelmezéssel. Hála a kormány jogbarmolásának.
Előzmény: Matyi50 #3404 hozzászólása
Nem tudom. Azt nem fejtették ki. Csak mint tényt közölték.
Előzmény: Matyi50 #3402 hozzászólása
Hát ha a hölgy keresztneve Natália, akkor igen.
Nem ismerem a tevékenységét, de az nem lep meg, hogy jól keres vele.
A dolog úgy áll, hogy miután valaki elvégezte a jogot, onnantól kezdve már legálisan beszélhet hülyeséget pénzért.
Viszont akinek nincs jogi végzettsége, és pénzért ad jogi tanácsot, az akkor is felelősségre vonható büntetőjogi szempontból, ha azok a tanácsok helytállóak, megvalósíthatók.
Mostanában többektől hallottam, hogy állítólag nem fogadja el az erdészeti hatóság a többlethasználati megállapodásokat az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételhez, mert megváltozott a jogszabályi előírás.
Nem változott meg. Ha jól értelmeztem ezek a hírek a nyíregyházi "jogi szakértőtől" származnak.
Nincs azzal baj, ha valakinek valamilyen szinten van rálátása a jogra. A baj azzal van, hogy a szakmára viszont nincs.
Bár ha még így is meg lehet ebből élni, akkor hajrá!
Előzmény: csferri #3460 hozzászólása
A közeli hozzátartozók közötti földhasználati megállapodás nem minősül használat átengedésének, így nem kell kifüggeszteni, és nincs szükség hatósági jóváhagyásra. Egy feltétel van, hogy a használó földműves legyen.
Előzmény: IH-race #1033 hozzászólása
Ha a tulajdonos társaid nem tudnák megközelíteni a tulajdoni hányadukat, csak a te földeden keresztül, na az valóban kiverhetné a csapágyat.
374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet
9. §
(3a) * Külterületen a szántó művelési ágú földrészletek megközelítéséhez 6 méter, egyéb művelési ágú földrészlet megközelítéséhez 4 méter széles szántóföldi műveleti utat kell kialakítani.
Előzmény: kockaspaplan #6126 hozzászólása
Nekem nincs földem, és nem is szándékozom venni.
Foglalkozom a joggal hobbi szintjén, de amióta megváltoztatták a földforgalmi törvényt, és egyértelmű lett, hogy a NAK fogja eldönteni ki vásárolhat földet, és az ilyen döntést a bíróság sem változtathatja meg....azóta az adásvétel nem érdekel, nem is követem.
Nem ez lesz az utolsó dobás földügyben, ebben biztos vagyok.
Előzmény: kockaspaplan #6124 hozzászólása
Ezért nincs végrehajtási rendelet a földforgalmi törvényhez már 6. éve.
És ezért nem lesz is ennek az istennek (fidesz) az idejében.