Hirdetés
Fórum
| Becenév: | quercuserdesz |
|---|---|
| Csatlakozott: | 2015-08-08 16:19:41 |
| Utolsó belépés: | 2019-08-23 18:10:58 |
| Fórum hozzászólás: | 347 |
Fórumhozzászólásai
- Szója termesztése új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- S.O.S. új
- GPS működése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- T-16M traktor új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Műtrágya kijuttatása permetezővel, lombtrágyaként!!!! új
- Deutz Fahr traktorok új
- Kajszibarack új
Cikkajánló
A Bayer dolgozik a glifozátot kiváltó gyomirtó létrehozásán
2028-ban meg akarják kezdeni a szer forgalmazását.
Hirdetés
Előzmény: Pont #3454 hozzászólása
Magyarországon nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik. Ami nem véletlen, nagyon is szándékos.
A legújabb elképzelés, hogy a NAK átveszi az MVH-tól az ellenőrzési jogkört. Vagyis nem csak azt fogja a NAK eldönteni ki vehet földet, hanem azt is, ki kaphat támogatás.
Szolgarendszer. Ennél sokkal kevesebbért már elindultak a gazdák Pestre Gyurcsány idején.
Előzmény: Pont #3452 hozzászólása
Egy nagyon egyszerű dolgot kellene megérteni.
A használatba adás esetén a dolog (termőföld) a tulajdonomban marad annak csak a használatát, a birtoklását engedem át másnak. Ez egy bizalmi viszony. Azt, hogy kiben bízom meg, kire bízom a tulajdonomat, az az én döntésem. Ebbe senkinek nincs joga beleavatkozni, semmilyen hülye maszlagra (birtokpolitika) hivatkozva. Még a magyar császári és királyi államnak sem. Ha ez elfogadható lenne, akkor holnap lakhatás politikai lózungal azt is megszabhatnák, kinek adhatom ki a lakásom. Ez a tulajdonjog olyan szintű korlátozása, ami elfogadhatatlan.
Előzmény: én 11 #6121 hozzászólása
"5. Nyilatkozat
Adataim a valóságnak megfelelnek, és büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy más személynek nincs olyan joga vagy jogos érdeke, ami a fakitermelés végrehajtását akadályozná, vagy erről az érintett lemondott"
Ez a nyilatkozat szerepel a fásításból fakitermelés nyomtatványon. Ha osztatlan tulajdon, akkor aki benyújtja a bejelentést erről nyilatkozik. Ha ez nem felel meg a valóságnak, és nem állapodott meg a többi tulajdonossal, annak viselni kell a következményét.
Ez alól kivétel szerintem, ha van használati megosztás, és csak azt a területet érinti fakitermeléssel, amelyik használatára ez alapján jogosult. Ebben az esetben viszont csatolni kell egy 30 napnál nem régebbi földhivatali térképet, amelyen be kell jelölni a részterületet, amelyen a fakitermelést el kívánja végezni.
Előzmény: én 11 #6119 hozzászólása
Még annyit tennék hozzá, hogy azért múlik az ügyintéző jóindulatán, mert nem ismerik a jogszabályi előírásokat. A 2013. évi CCXII. törvény ugyan is előírja, hogy ha a földhasználó személyére nem érkezett bejelentés, akkor a tulajdonost kell földhasználónak tekinteni.
Előzmény: én 11 #6116 hozzászólása
A Vhr. a következő képpen rendelkezik:
"44. § (1)Fásításban tervezett fakitermelés esetén a következő adatokat kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak:
(2) Az (1) bekezdésben szereplő bejelentés benyújtására
a) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású földön található fásítás esetén a földrészlet vagy alrészlet földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználója,
b) az a) pont alá nem tartozó, egyéb fásítások esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja, ezek hiányában az ingatlan tulajdonosa,
c) az ingatlan-nyilvántartásban Állami I. megnevezésű, művelés alól kivett területként nyilvántartott és nem a vagyonkezelő használatában álló fásítások esetén a vagyonkezelő egyetértésével az ingatlan használatára szerződés alapján jogosult személy vagy szerv, vagy ezek megbízottja
jogosult."
Vagyis az ügyintézőn múlik, hogy elfogadja-é a bejelentést a tulajdonostól, ha az nem földhasználó.
Előzmény: én 11 #6112 hozzászólása
A fásításból fakitermelést elméletileg csak a földhasználó jelenthet be, de ha tulajdonos teszi meg, általában azt is tudomásul veszik.
Előzmény: Flórika #6113 hozzászólása
Alapvető fogalmakat keversz, és az Evt. sem erről szól.
Be kell jelenteni az erdészeti hatósághoz, és az majd határozatot hoz róla.
Előzmény: Flórika #6108 hozzászólása
A földrészlet megosztása után, akinek az erdősítés jut, azt csinál vele, amit akar.
Arra van lehetőség, hogy bejelentést tegyetek az illetékes kormányhivatal erdészeti osztályán, kérve, hogy a hatóság rendelje el az engedély nélküli erdősítés felszámolását.
Felhívnám a figyelmet, hogy módosult az erdőtörvény. Az önerdősült területek, illetve az 1 ha-nál kisebb, átlagosan 30 méternél keskenyebb erdők Adattárból történő kivezetésére a módosító törvény hatálybalépését követően (2017. szep. 1.) nem 2, hanem 4 év áll rendelkezésre.
Továbbá, amennyiben ezek a területek erdő művelési ágban voltak nyilvántartva, a műv. ág változásról az erdészeti hatóságnak kell intézkednie.
"114. §543 Az Országos Erdőállomány Adattárból a 113. § (24) vagy (27) bekezdése szerinti kivezetést vagy átminősítést át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágban, továbbá a településrendezési eszközökön is. Az erdészeti hatóság a határozat véglegessé válásától számított 8 napon belül köteles hivatalból megkeresni az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan-nyilvántartásnak, a települési önkormányzatot a településrendezési eszközöknek az Országos Erdőállomány Adattárral történő összhangba hozatala érdekében."
Előzmény: csontii #3392 hozzászólása
A google csak pénzért hajlandó a továbbiakban biztosítani a műholdképeket. De azt még nem közölte hogy mennyiért. Így lehet, hogy egyáltalán nem lesz.
Előzmény: berzsan.ferenc #3373 hozzászólása
Erdőgazdálkodó vagy már?
Előzmény: nagypistivagyok2 #3368 hozzászólása
Tiéd a pálya.
Előzmény: nagypistivagyok2 #3363 hozzászólása
113. §
(24)526 Az önerdősülés útján létrejött, az Adattárban e törvény hatálybalépését527 követően hivatalból nyilvántartásba vett erdőt az erdészeti hatóság a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában az erdő használatára jogosult kezdeményezésére átminősíti szabad rendelkezésű erdővé. Az átminősítés kezdeményezésére a módosító törvény hatálybalépését követő két éven belül van lehetőség. A nem erdő művelési ágú területek esetében, ha a megadott határidő lejártáig az adott területen nincs erdőgazdálkodó, a terület adattári nyilvántartásáról való tudomásszerzést követően a módosító törvény hatálybalépését követő öt éven belül van lehetőség.
Előzmény: vén cigány #3361 hozzászólása
Műholdas térképen szokták mérni a felügyelők az átlagos tőtávolságot.
Ha 0.5 ha-nál nagyobb az erdőrészlet, akkor szabad rendelkezésű erdő lesz. Ha kisebb, akkor fásítás. Ez utóbbi esetben, ha erdő művelési ágban van nyilvántartva a földhivatalba, akkor ahhoz hogy fát lehessen vágni belőle, kérni kell a műv. ág változást.
Szeptember 1-ig van lehetőség kivezettetni az az Adattárból az önerdősült erdőrészleteket, illetve az olyan erdőket, ahol a fák tőtől mért átlagos távolsága nem éri el a 30 métert, és 1 ha-nál kisebb területű.
Előzmény: krisz19 #3407 hozzászólása
Van még egy pár dolog, amit az elmúlt 5 évben elfelejtettetek bíróság elé vinni.
Például, hogy miért kér állásfoglalást a hatóság a TAB-tól egy adásvétel esetén akkor, ha nincs elfogadó, vagy csak egy. Mert ez jogszabálysértő szerintem.
Előzmény: krisz19 #3405 hozzászólása
Nem. Én azt mondom, hogy miután a hatósági jóváhagyás során a Fftv. 51 szakasza szerint már az elsődleges vizsgálat során a hatóságnak észlelni kell, hogy a bérlő nem tett maradéktalanul eleget a törvényi előírásoknak (42. §) így a Fétv. idézett szakasza alapján a haszonbérleti szerződés semmis. Miután a semmisség a törvény erejénél fogva következik be, így az ilyen szerződések joghatás kiváltására alkalmatlanok. Tehát magyarul nincs szerződés.
Ha nincs szerződés akkor arra elfogadó jognyilatkozatot sem lehet tenni.
Ha a hatóság egy semmis szerződésre tett elfogadó jognyilatkozatot elfogadna, az azt jelentené, hogy maga hozná létre a szerződést. Ilyenre még a bíróságnak sincs lehetősége.
Előzmény: krisz19 #3401 hozzászólása
A lentit neked szántam.
Előzmény: ..MZ/X.. #3400 hozzászólása
"A döntés elvi tartalma
[22] Az adásvételi szerződés valamely hibájához, hiányosságához a semmisség jogkövetkezménye csak akkor rendelhető, ha azt jogszabály kifejezetten és egyértelműen előírja. Az elővásárlási jogra vonatkozó vevői nyilatkozat elmaradása esetén az adásvételi szerződést úgy kell tekinteni, hogy a vevő elővásárlási joggal nem rendelkezik vagy azt nem kívánja gyakorolni.
Az ügy száma: Kfv.VI.37.758/2017/7."
2013. évi CCXII. törvény
"46/A. §34 A Földforgalmi törvény 42. § (1) bekezdése szerinti, a föld használatának más részére át nem engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis."
Előzmény: J.D. Borda #5964 hozzászólása
Egy nagyon egyszerű dolgot kellett volna/kellene megérteni.
Ha egy adásvételi kifüggesztésre nincs elfogadó, vagy csak egy, akkor ahhoz nem kell tab/nak állásfoglalás. Azt a hatóságnak saját jogkörén belül kell elbírálni, nem kell állásfoglalást kérni.
Tokéletesen mutatja a magyar ügyvédi kar fölkészületlenségét, hogy még egy ügyvédnek sem jutott eszébe az elmúlt 5 évben, hogy ha a hatóság nem így jár el, akkor bíróságra vigye az ügyet.
Előzmény: alibi73 #3345 hozzászólása
Még két benyújtási határidő van. Március 31, és június 30.
https://www.palyazat.gov.hu/vp5-811-16-erdsts-tmogatsa
Ha az eladó földműves, és rendelkezik mezőgazdasági üzemközponttal, akkor eladhatja egybefoglalt vételáron a földjeit akkor is, ha egymással nem szomszédosak.
Most nekem lenne egy kérésem. Ha valaki tud egy jó erdész állást, kérem jelezze.
Gondolom a szakmai, jogi ismereteimet nem kell különösebben bizonygatnom.
Köszönöm.
Előzmény: krisz19 #5936 hozzászólása
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.II.37.357/2017/4.
"Az elsőfokú bíróság szerint a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jogosultság akkor érvényesülhet, ha a tulajdoni hányad értékesítésére harmadik személy és nem tulajdonostárs részére kerül sor. Ebben az esetben a kívül álló harmadik személy vevőt megelőzi a tulajdonostárs, ezzel szemben a tulajdonostárs részére történő eladás esetén a tulajdonostársak egy sorban állnak, nem minősülnek harmadik személynek, így viszonylatukban kölcsönösen tulajdonostársi minőségen alapuló elővásárlási jog szóba sem jöhet. A megismételt eljárásra adott iránymutatásában az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperesnek ismételten fel kell állítania az elővásárlásra jogosultság sorrendjét azzal, hogy a tulajdonostársi minősége alapján fennálló elővásárlási jogot mind a beavatkozó, mind a felperes vonatkozásában figyelmen kívül kell hagyni. Így a felállított sorrend ismeretében kell ismételt érdemi határozatot hozni az ügyben.
A másodfokú ítélet
A tulajdonostársi minőség megjelölése azonban az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint figyelmen kívül kell maradjon a rangsor felállításánál, tekintettel arra, hogy mind a beavatkozó, mind a felperes tulajdonostárs. A másodfokú bíróság alaptalannak értékelte azt a fellebbezési érvelést, miszerint a beavatkozó vonatkozásában a tulajdonostársi minőség figyelembe vehető lenne, a felperes tekintetében azonban nem, hiszen ezzel a beavatkozó a tulajdonos választása okán előnyt élvezne azon általános szabályra figyelemmel, hogy az egy sorban álló elővásárlási jogosultak közül a tulajdonos választhat, ami jelen esetben kizárta a többi földműves tulajdonostárs elővásárlási jogát. A másodfokú bíróság a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulata szerint több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe. E rendelkezés szerinti joggyakorlással azonban azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A másodfokú bíróság álláspontja azonban az volt, hogy a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdésére történő hivatkozás akkor lehetne figyelembe vehető, ha nem tulajdonostárs részére történt volna az értékesítés. A perbeli határozat tárgyát képező szerződéssel azonban a tulajdonostárs tulajdoni hányadát nem harmadik személy javára, hanem tulajdonostárs javára értékesítette, ezért az elővásárlási jogosulti sorrend meghatározásakor a 18.§ (3) bekezdés nem adhat hivatkozási alapot a rangsorállítás szempontjából.
[10] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá.
A Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladásakor a földműves tulajdonostárs - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a vevőként jelentkező harmadik személyt. A harmadik személy javára történő eladás arra utal, hogy a tulajdonosok közösségén kívüli személy javára történik az értékesítés, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tulajdonostársaknak egymással szemben nincs elővásárlási joguk a társtulajdonosi minőségükre tekintettel. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság alappal helyeselte, hogy a hatóság a felperes esetében a tulajdonostársi minőséget figyelmen kívül hagyta, de okkal kifogásolta, hogy azt a szerződés szerinti vevő vonatkozásában is figyelmen kívül kellett volna hagynia. Ennek nem mond ellent a Fétv. 13.§ (3) bekezdése azon előírása, miszerint az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e.
[11] A vevő elővásárlási joga alátámasztására a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontját jelölte meg, azaz, hogy családi gazdálkodó, míg a felperes a Földforg.tv. 18.§ (2) bekezdés a) pontjára hivatkozott, arra, hogy olyan földműves, aki a föld fekvése szerinti településen elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább egy éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének célja az állattartáshoz szükséges takarmány előállításának biztosítása. E jogcím igazolására a felperes az állattartó telep működését igazoló hatósági bizonyítványt is csatolt.
[12] Az alperesnek a fentiek szerint a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdés mellőzése után a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontja és 18.§ (2) bekezdés a) pontja figyelembevételével kellett volna a rangsort felállítania. Az eltérő jogcímek okán pedig a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulatának alkalmazása - miszerint a több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe - fel sem merülhet. E rendelkezés szerinti joggyakorlásra ugyanis azzal a feltétellel kerülhet sor, ha a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság - egyezően az elsőfokú bíróság helyes jogértelmezésével - megalapozottan hagyta helyben az elsőfokú bíróságnak az alperesi határozatot hatályon kívül helyező ítéletét, és helytálló volt az alperes új eljárásra történő kötelezése, továbbá az erre adott iránymutatás is.
[13] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta."
Előzmény: krisz19 #5934 hozzászólása
Cserélj ügyvédet. Tri-nek van igaza.
Ha valakit érdekel, vagy van megbízható ismerőse, aki saját részre szedne fát:
Egerszalók határában akác termelés egy része lábon eladó. 20/2528350
Előzmény: Scipio #3323 hozzászólása
Miután nem szeretek elvarratlan szálakat hagyni magam után.....
2009 óta nincs olyan lehetőség, hogy valaki megbízás alapján legyen erdőgazdálkodó. De miután még az sem világos, hogy te erdőgazdálkodó akarsz-é lenni, vagy sem, először is ezt kell tisztázni. Ha az akarsz lenni, akkor a következő lépés, milyen jogcímen. Tulajdonos,tulajdonostárs, vagy kívülálló harmadik személy.
Innen kell elindulni.
Előzmény: Matyi50 #3319 hozzászólása
Van erről tapasztalatom, véleményem, de inkább nem fejtem ki. Viszont tudom, nem egyszerű dolog pl. erdőgazdálkodónak bejelentkezni még akkor sem ha 1/1-es tulajdonos próbálkozik ezzel. Meg azt is tudom, hogy ma gyakorlatilag bármit meg lehet oldani, ellehet intézni. Lehet erre költeni sokat is, sok kör lefutásával, és lehet párezer forintért megoldást találni.
Akit ez utóbbi érdekel, az keressen.
csabaerdesz@citromail.hu
20/2528350
Előzmény: Matyi50 #3317 hozzászólása
Lehet. Én mindenesetre befejezem a pályafutásom itt a fórumon.
Inkább arra fordítom az időmet, hogy kibővítem a tevékenységemet új szolgáltatással.
Jogszabályfigyelés, Kúria döntések figyelése, erdészeti szaktanácsadás, azon belül minden olyan tevékenység (erdőterv módosítás, erdőgazdálkodói nyilvántartásba történő regisztráció előkészítése, használati rend kialakítása, haszonbérleti szerződések előkészítése, erdők Adattárból történő kivezetése, stb.) végzése, ami nem igényel személyes jelenlétet, így gyakorlatilag bárhonnan igénybe vehető.
Eléggé egyértelmű a számomra, a kormányzati szándék az, hogy az erdőgazdálkodásban is létrejöjjön egy olyan tanácsadó hálózat, mint a falugazdászoké.
Elébe kell menni a dolognak.
Vajon miért tesz föl valaki kérdést, ha nem érdekli a válasz?
Előzmény: Scipio #3312 hozzászólása
Osztatlan közös, 1/1 es tulajdon? Tulajdonos, tulajdonostárs vagy?
Előzmény: UE-28 #5911 hozzászólása
Ja és időlimit nincs.
Viszont szerintem a legrosszabb megoldás, ha valaki sablon haszonbérleti szerződést köt.
Előzmény: UE-28 #5911 hozzászólása
Én csak elméletben tudom megközelíteni a dolgot, mert nekem nincs földem, viszont most indítom az erdőbérléseket.
Azért javallom először a bérlést, mert eddig ez egy érv volt az elfogadó nyilatkozatokkal szemben. Ha ugyan is neked még van mondjuk 8-10 éves bérleti jogviszonyod egy adott földrészletre, meg akarod venni, akkor aki erre elfogadót tesz, azt nehezen lehet másnak értelmezni, mint fölhalmozásnak. Hiszen amíg a bérlet tart, nem tudja használni a földet. Ez érv egy esetleges kifogásban, vagy perben. Ráadásul illetékmentességet sem kap, ami szintén visszatartó erő lehet.
Előzmény: UE-28 #5898 hozzászólása
Nem csak törvényes, de okos megoldás is. Én már egy ideje ezt javallom az ismerőseimnek, béreljék a kiszemelt földet legalább 15 évre, aztán vegyék meg.
A módosító javaslat alapján a módosító törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben sem lesz joga a bíróságoknak megváltoztatni a képviselő testületi, ill. a hatósági döntést.
Előzmény: sörhas #5894 hozzászólása
Nem próbáltad még megvenni? Gondolom, te használod már egy ideje.
Előzmény: sörhas #5892 hozzászólása
Ha eltartási, vagy életjáradék szerződést kötöttek, akkor annak szerintem a tul. lapon széljegyként rajta kell lenni.
Ha adásvételit, akkor mint mondottam a jogcímes elbirtoklásra játszanak valszeg. Ennek 5 év a határideje. Ha változott a hrsz. az érdekesebb ebben az esetben, mert ha az adásvételin a régi van, akkor nehéz lesz a tulajdonjogot bejegyezni szerintem.
Te egyébként tulajdonos társ vagy az osztatlanba?
Előzmény: sörhas #5889 hozzászólása
Ha nem csinált adásvételi szerződést, akkor szerintem nem fog a tulajdonába kerülni. Persze attól még írhattak más szerződést, pl. tartási, vagy életjáradéki szerződést, vagy kölcsönről is megállapodhattak.
Ha azonban írtak adásvételit, de az nem került kifüggesztésre, akkor nagy valószínűséggel a jogcímes elbirtoklásra játszanak.
Előzmény: kurusa #5885 hozzászólása
A cserepartnerek valamelyikének helyben lakónak kell lenni valamelyik föld tekintetében. A csereszerződést nem kell kifüggeszteni. Persze, ha nem csak csere, hanem pénzmozgás is volt, akkor azért szerintem más a helyzet.
Előzmény: kurusa #5881 hozzászólása
Ha az elfogadó nyilatkozat megtételének időpontjában már a cserepartner volt a tulajdoni hányad tulajdonosa, akkor elővásárlási jog illeti meg. Ha nem volt az abban az időpontban, akkor nem volt elővásárlási joga.
Ha már tulajdonos volt, akkor nem volt szükség hatósági jóváhagyásra, mert a közös tulajdon megszűnt, így nem volt szükség a jóváhagyási hercehurcára sem, illetve nem kellett állásfoglalást kérni. Vagyis a hatóság megint jogszabályt sértett.
Föltűnt már valakinek, hogy a mesterséges erdőfelújításnak nincs, és nem is volt befejezési határideje?
Előzmény: kurusa #5878 hozzászólása
Kezdem érteni. Vásároltál egy osztatlan közöst két tulajdonostárstól. A harmadik tulajdonostárs már korábban elcserélte a tulajdonrészét valakivel, de a szerződés kötésekor/kifüggesztésekor a cserepartner tulajdonjoga még nem lett bejegyezve az ingatlannyilvántartásba. A cserepartner elfogadót tett az kifüggesztésre, és őt hozták ki nyertesnek.
Jól értelmezem?
Előzmény: kurusa #5870 hozzászólása
Ez így értelmezhetetlen.
Előzmény: Gabzso #5868 hozzászólása
Minden magára valamit is adó blogról ki vagyok tiltva.
Előzmény: pinkpont #5865 hozzászólása
Követni kell a francia példát. Úgy néz ki, el fogják fogyasztani az 5. köztársaságot is.
Első kézből a Fftv. módosításáról, és más egyéb kérdésekről:
Előzmény: Matyi50 #5861 hozzászólása
Olvastam. Ez finoman fogalmazva is fércmunka. A Kúria joggyakorlat elemző csoportja ennél sokkal több problémát vetett föl már 2015-ben.
Egyébként nincs olyan jogszabályi előírás, hogy ha egy kifüggesztésre nem érkezik elfogadó, vagy csak egy, akkor ezeket is el kell küldeni a gumicsizmásoknak véleményezni. Az Fftv. ezt csak akkor írja elő, ha több elfogadó érkezett. Ha nem, akkor a hatóságnak saját hatáskörében kell eljárnia. De ugye a hatóságok sportot űznek abból, hogy kiterjesztően értelmezik a jogszabályokat.
Az egy más kérdés, miért nem támadta ezt még meg senki bíróság előtt? Tényleg ennyire felkészületlenek, vagy tudatlanok az ügyvédek?
Meg tudná valaki mondani, mely jogszabály melyik paragrafusa írja elő, hogy a hatóságnak akkor is ki kell kérni a földbizottság, kamara állásfoglalását, ha nem érkezik elfogadó nyilatkozat, vagy csak egy.
Előzmény: tri #5854 hozzászólása
Még mindig nem érted. A keresetlevelet a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez kell benyújtani. Vagyis a határozatot hozó hatósághoz. A közig. szervnek 15 napon belül kell a keresetlevelet az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani. A határidő túllépést már a közig szer vizsgálja, mert ő tudja mikor hatályosult a határozata. Viszont akkor is továbbítani kell a keresetlevelet, és az ügy iratait, ha a kereset elkésett.
Miután az ügy iratait is megküldi a bíróságnak, így a bíróság is tisztában van a határidőkkel.
Előzmény: quercuserdesz #5851 hozzászólása
kézbesítési kisérlettől