Hirdetés
Fórum
| Becenév: | 4964 |
|---|---|
| Csatlakozott: | 2010-11-21 21:19:51 |
| Utolsó belépés: | 2023-09-06 19:01:32 |
| Fórum hozzászólás: | 4038 |
Fórumhozzászólásai
Cikkajánló
Támogatott tartalom
Pályázni és nyerni reális projektekkel – 1. rész
Az adás vendége Miklovicz Péter.
Támogatott tartalom
Előzmény: Matyi50 #639 hozzászólása
A vetőgépet húzó traktor keréknyomaiban is zöldebb a gabona ősszel kelés után.
Olyankor még nincs odamosódott műtrágya.
Azért zöldebb a keréknyomban mert a mangánt a laza talajból nehezen veszi fel míg kicsi a gyökérzet.
Előzmény: határjáró #1439 hozzászólása
Nagy hozamú gabonában is érdemes kitolni 15-20 centivel, így sokkal jobban eszi a gép az anyagot. Viszont ha heterogén az állomány vagy gazos akkor vissza kell húzatni a kaszát mert ha ki van tolva akkor a gazos anyag megreked a kasza mögött és kap a dobszíj mikor beveszi egyben a kupacot.
Előzmény: Szabi. #9 hozzászólása
A mélység határoló kerekek ütközőjébe kellene integrálni egy nyomásmérő bélyeget aztán az alapján lehetne állítani a légrugót.
A 18 tonnás kocsiba 25 ezerért vettem légrugót, 2 platni meg egy gumicső az egész.
Érdekes hogy cnh vagy claas original zacskóban ugyanaz a donaldson légszűrő 2x annyiba kerül.
Előzmény: csoppika #7 hozzászólása
Az egyik leghasznosabb opció szerintem a kocsinyomás állítás. Nedves talajon bőven elég a 80-100kg/ kocsi terhelés, ha ennél több akkor a mélység határoló kerekek túlzottan letömörítik a csirázó mag gyökérzónáját. Rögös kiszáradt földön a 200kg nyomás sem sok. Pneumatikus rendszerrel tök egyszerű megoldani a dolgot. Egy kicsi légrugóval rányom a paralelogramma tetejére a szükséges mértékben. Pótkocsira a 10x akkora légrugó kisker ára 20-40e ft.
Az hogy a gyártó mennyiért adja a rendszert opcióban az már egy másik dolog.
Én a vetőgépek fejlesztésénél inkább arra törekednék hogy a gyomirtást ki lehessen váltani mikrogranulátumok felhasználásával.
Tudjon szórni sorba és teljes felületre is amit magtakaró pálcákkal vagy valamilyen hengerrel takartatna.
Tavasszal a legnagyobb gond a gyomirtás időzítése, állandóan fúj a szél, vagy sár van.
Magas az uv, elbomlik a kifújt alapvegyszer ha nem mosódik be. Ugyanakkor ezen szerek dózisa alacsony, pl adengo 0,4l/ha. Ha meg lehetne oldani mikrogranulátum formában a kijuttatásukat és a bekeverést a vetés során akkor annak komoly gazdasági előnye lehetne.
Előzmény: .Richard. #12847 hozzászólása
Én még búzát nem láttam kifagyni, olyan már volt hogy futrinka kirágta vagy a szél kifújta a homokból esetleg a savanyú talajon a p hiány miatt kiveszett.
Mikor ilyen az évjárat mint idén akkor sokan vakarják a fejüket. 100+ mm leesett és utána mire felszáradt volna mindig esett valamennyi.
Nehéz vetőgépekkel esélytelen a történet, könnyű gép a hajnali fagyokon vagy a szórás az esélyes.
Vagy lemond a vetésről és elteszi a magot jövőre.
Előzmény: bandigh #12835 hozzászólása
Hogyan lett beledolgozva a mag a földbe?
Előzmény: snooker #2736 hozzászólása
2 menetből adódik össze az összmennyiség, elméletileg akkor vannak a lapátok és a fordulat jól beállítva ha a mellette levő nyomig még éppen elszór néhány szemet.
Előzmény: szanberg #1091 hozzászólása
Mennyibe kerülhet kb. egy 6 méteres Gaspardo Gigant?
Sok esetben jól működhetne a no-till de vannak szituációk amikor nem erőltetném.
Főleg mikor túl száraz a talaj és nem is mond esőt. Vagy ha túl nedves és még a vetőgép súlya is tömörödést okozna.
Esetleg sok a mezei pocok. Ezek ellen is csak a kétszer járatott terrano jött be legalább 25 centi mélyen.
Előzmény: Dns8 #1089 hozzászólása
A 120 mázsás után 2x jártam, de ahol gyengébb volt a kukorica ott 1x is elég.
Ha van rá mód meg idő akkor lazítózni vagy terranozni is szoktunk.
Előzmény: szanberg #1086 hozzászólása
Eddig tárcsa után ment a legtöbbet most a joker vagy a terrano után használjuk.
Sokat nem vetett direktbe csak próbaképpen néhányszor.
Sokszor a kiszáradt rögös magágy jobban igénybe veszi mintha direktbe menne.
A joker gyorsabb mint a szárzúzás, és az alaptrágyát is kiteszem előtte így nem kell a vetésnél játszani vele. Továbbá nem kell glifózni vetés után.
Előzmény: szanberg #1077 hozzászólása
8-900 ezer közötti összegből felújítható egy 3 méteres, Ebben az összegben a vetőtárcsák és csapágyak ára van benne. 2 embernek 3 napos munka a mutatvány. Viszont ha már ennyire szét van kapva a gép akkor érdemes a tárcsatartó karokat megerősíteni 3 oldalról 5x60 laposvassal.
Előzmény: VDénes #1073 hozzászólása
Szerintem a mélység tartása miatt jó a hozam, és még azért mert mélyebben vág a tárcsa mint amilyen mélyre vet így könnyebben megy le a gyökérzet. Az egyik vetőtárcsa kb 3 centivel nagyobb átmérőjű mint a párja.
Előzmény: VDénes #1069 hozzászólása
Véleményem szerint ez a tume nova combi konstrukció az egyik legjobb lenne ami kapható a picon, csak pár változtatást kellene végezni rajta. 11 éve ilyet használunk már pár hektárt elvetettem vele.
Növelni kellene a sortávolságot kb 17-18 centire hogy könnyebb legyen húzni. Az első kerekeket tömörgumival szerelném mert körülményes a fújatás és gyakori a defekt.
Mi a felni oldalára egy 7 cm magas 4 mm vastag gyűrűt hegesztettünk hogy a napra és a kuk torzsa ha beszorul akkor ne a gumit koptassa.
Érdemes volna egy aktív csoroszlyanyomás szabályzót tenni a gépre, így nagyon laza részeken gombnyomásra minimumra lehetne tenni a kocsinyomást.
A vetőtárcsák sárkaparóit is átalakítottuk rajta, a gyári lemezek vékonyak voltak.
A hátsó kerekek csapágyházai nem eléggé zártak.
Ha sokat van vizes úton közlekedve vele akkor következő szezonban elkezd nyikorogni és pár nap alatt tönkremegy a csapágy. Nem drága hiba de rutin nélkül nem könnyű cserélni.
Terméshozam szempontjából lehet hogy a legjobb gép ami létezik. Volt is erről egy cikk.
Azt tudja valaki hogy a mezei pocok ellen hogyan védekeznek a nagy no till-es területeken?
Előzmény: szanberg #3169 hozzászólása
Akkor azok eléggé savanyú talajok.
Nálunk a kötött réti agyagtalajok 4,8-5,5 ph között vannak. Már 2x tettünk rájuk terracalco-t.4-5 mázsát hektáronként, és észrevenni a növényeken.
Előzmény: szanberg #3162 hozzászólása
yarás lombtrágya de nem vészes árban van,
korábban nálunk is gyengék voltak a réz ellátottságok és az a hozamokon is látszott.
Sok cég lombtrágyája víz állagú de lehet annyit is ér. A gramitrel vagy 17-18 kiló a 10 liter és sűrű massza állagú. 1,5 liternél nem is szoktam többet egyszerre fújni hektáronként mert berakódik tőle a csepegésgátló membrán.
Előzmény: MrPoke #3156 hozzászólása
A kukoricának 3-4x akkora a gyökérzete mint a búzának. Ha a talajvíz nincs túl mélyen nyáron akkor a relatív alacsony tápanyag koncentráció esetén is tud tápanyagot felvenni a kukorica a nagy gyökérzete miatt.
A nyári melegben több tápanyag is szabadul fel a humuszból ha van kellő nedvesség.
Előzmény: szanberg #3154 hozzászólása
Ha a kukorica jó a búza meg kevésbé akkor a foszfor és a réz lehet a gond.
220kg dap az alapművelés előtt, őszi gyomirtás,
Tavasszal 2 strobis lombvédelem. 1x ősszel 2x tavasszal 1,5 l gramitrel lombtrágya keserűsóval. Ennyi kb.
Előzmény: Mézga #3151 hozzászólása
Nem, mert nem akarom elrohasztani.
1x próbáltam repcében de nem látszott átütő különbség.
Bár ha ilyen gabonaárak maradnak akkor lehet hogy minden 1q dappal lesz vetve.
A kukorica itt is vezérnövény volt még 4-5 éve.
Csak hát ugye a szerkivonások, a nyári csapadékhiány és a vadkár miatt mindenki próbál más alternatíva után nézni.
Előzmény: Mézga #3146 hozzászólása
Napra után 1 nehéztárcsa+fogas művelésbe vetett basmati búza adott 10 tonna felett táblaszinten.
Nagyon kötött réti talajon.
Ilyen talajon a grubbert sem szeretem használni mert hiába a nehéz vetőgép, a felkapált talajban kelés gondok lehetnek.
Előzmény: MrPoke #3144 hozzászólása
A pár évvel ezelőtti sárgarozsda járvány óta felénk szinte csak osztrák és francia búzákat vetnek.mulan, genius, basmati, sirtaki, cellule
Előzmény: MrPoke #3141 hozzászólása
A kukorica után direkt vetett búzám decemberben lett vetve 6 centi mélyre. Az szög állapotban vészelte át a telet ezért nem látszott rajta n hiány. Ősszel nem kapott semmit, 5 t volt rajta.
Az időben vetett nt parcellákon tényleg megfigyelhető volt a kezdeti n- hiány tünet.
Olyan búza és árpafajta kellene a direktvetéshez ami 1q npk-val és 2-3q nitrogénnel tud 5-6 tonnát, gombaölőzés nélkül.
Előzmény: MrPoke #3129 hozzászólása
Mi vetettünk 140 kilóval búzát tume vetőgéppel.
Napraforgó után 1 tárcsa volt az elművelés.
8 tonna körüli lett a hozam.
Direktbe is próbáltam többször de az a tapasztalatom hogy a no tillhez meg kellene találni a megfelelő gabona fajtákat.
A mostani intenzív fajták 70-100 kiló pk +140 n hatóanyaggal, 3 gombaölőzéssel, lombtrágyával teremnek akár 8-10 tonnát.
Pk nélkül a termés visszaesik 5-5,5 tonnára, gombaölőzés nélkül meg kb 4-4,5 tonnára.
A toxin miatt meg lehet hogy eladhatatlan is lesz a termés.
Betegségekre rezisztens fajták kellenének, de mióta a vetőmagos cégek beleolvadtak a vegyszergyártókba, ennek nem sok az esélye.
Előzmény: J.D. Borda #36156 hozzászólása
Állítólag megfordult az uralkodó áramlás iránya, és az eső vagy leesik a Bakonyban és a Balaton felett, vagy elfordul Pest fele.
Ha netalán nyugat-északnyugat irányból jönne valami akkor az meg az egykori hany és a mosoni duna felett esik le. Úgy hogy cumi az egész.
A Rábában 20-30 centis mélység a jellemző nyáron, az összes kanális kiszáradva.
Fenékküszöb kellene a Rábára és tavasztól őszig az összes árkot, holtágat meg kanálist teleengedni vízzel.
Előzmény: szanberg #7224 hozzászólása
Mi is leépítettük a bérmunkákat. A mostani gép árakon nem érdemes cserélgetni a vasakat azért hogy 8-10 évvel ezelőtti pénzekért szolgáltassak.
Majd akkor cserélek gépeket ha lesz olyan ami önállóan dolgozik, a köztes lépcsőfokokat úgy érzem hogy inkább kihagyjuk.
Előzmény: Mézga #5994 hozzászólása
Azt a másfél órát simán be lehet hozni egy akkora táblában. Nem 10-el mész hanem 13-al.
Előzmény: kodacso #390 hozzászólása
Mi csináltunk 2 vastag csőből és u vasból 2 bakot amivel oldalt alá lehet támasztani. Utána uszóba lehet tenni a hidraulikát. csőstiftet és csapokat ki lehet venni, állványt lecsavarozni.
Utána szerelhető a kerék. A kerékagyat 2 kalapáccsal kell szemből megütögetni ha össze van gyógyulva. Ha egy keréken kiment a csapágy akkor a többit is érdemes cserélni, vagy legalább emelve megforgatni és meghallgatni hogy nyikorog-e.
Előzmény: bandigh #1401 hozzászólása
cx 6090 közúton 0,7-0,75liter/km
Előzmény: Sk Laci #1019 hozzászólása
Az ng3 szériás és az utána következő monosemek már lényegesen stabilabbak mint a korábbiak.
Nekem egy 2006 évjárat van. kerékcsapágyak és kerékagyak voltak cserélve.3000 hektár felett van benne. Még egy ennyit el akarok vetni vele.
A függesztés volt még gyenge pontja de azt megerősítettük.
Előzmény: PatóPálÚr #375 hozzászólása
Az atrások töltötték fel. Viszont így nehezebb lesz a kerék jóval amit nehezebben tart a rugó.
A megoldás az hogy megfelelő láncot kell átfűzni a kerék karja alatt. A lánc egyik felét ráhegeszteni felette, a lánc másik felének meg egy 10-es anyát hegeszteni amibe hosszabb 8-as csavarral fogatod a lánc másik felét.
Lényeg hogy ne engedje ugrálni a kereket föl-le.
Előzmény: lac* #1370 hozzászólása
A mienken a varifeed sem egy formán tol ki, a jobb fele 4-5 centivel kintebb van.
Ennek még nem tudom az okát, vagy az asztalon levő mágnesszelep vagy az egyik munkahenger.
A 6 ládás gépeknél a ferdében van középen egy csapágy ami nem zsírozható. Ez is szereti megadni magát, mi is most akarjuk megnézni napra előtt. + ezeken kívül egy sor szerelési trehányság amit nem írok le mert ez nem típus hanem egyedi gép függő.
Előzmény: lac* #1366 hozzászólása
A kaszahajtás a miénken nem zsírozható.Vigyázni kell a gumi porvédőre mert ha az kilyukad akkor hamarosan tönkremegy a szilent. Ki kell markolni a töreket mellőle naponta 1x 2x akkor nem szakad ki a gumi.
A bedobóujjaknál ha fehér a műanyag persely akkor hamarosan csattogni fog az asztal.A fekete színű perselyek erősítettek azok sokkal többet bírnak. Még a ferdét hajtó 3-as szíj közé belepotyog a mag és a tárcsa beledolgozza a magokat a szíjba ami előbb utóbb elszakad.
A magtartályon levő nyílás jól le legyen tömítve mert a repce ráhullik a variátor szíjra és a tárcsára és elkezd csúszni.
Előzmény: lac* #1366 hozzászólása
Nekünk 6090 van. A szegecses láncról 750 cséplőóránál leszakadt 3 lapát ami miatt megszorult a magfelhordó. Kicserélték a láncot csavarosra. 2 nap múlva eltört a magcsiga tengelye. Valószínű megrepedt mikor beszorultak a lapátok. Ez tipushiba, szomszéd faluban is így járt egy gép csak ott még több probléma lett belőle.
Előzmény: lac* #1363 hozzászólása
Milyen géped van? A magfelhordó láncon a lapátok csavarral vagy szegeccsel vannak rögzítve?
Ha szegeccsel akkor jobb ha cserélteted azt is csavarosra mert lehullanak a lapátok és ha szerencséd van akkor csak alul szorul meg. ha viszont felviszi a magtartályba akkor elintézi a csigákat vagy az ürítő hajtóműveket.
Előzmény: Ká01 #365 hozzászólása
Ki lehet vele vinni a magot, nem szakad szét.
Sáros földúton be tud kötni a keréksor, de olyankor amúgy sem lehet vetni. Nedves körülmények között ügyelni kell hogy a tárcsák közti sárkaparók ne legyenek kopottak. A gyári elég drága de egyszerűen gyártható laposvasból keményfémmel felhegesztve.
Mi az első kerekeit feltöltettük. Napra tarlón gyakran kaptak defektet és nehéz szerelni.
Kb 3500 hektárt ment és tárcsa csapágyat nem cseréltünk egyet sem.
Előzmény: borda77 (Joe) #3303 hozzászólása
10 évvel ezelőtt ennyiért 160 lovas traktort lehetett venni ha forintban nézzük az árakat.
Ráadásul akkor volt 25-35% támogatás gépekre.
Ha a jelenlegi helyzet változatlan marad akkor szerintem hamarosan át kell gondolni a bérmunka tarifákat.
Előzmény: Ká01 #360 hozzászólása
10 éve használunk ilyet. Pár dolog át lett alakítva de nem cserélném másra.
Ehhez hasonló eszközt ki forgalmaz itthon?http://http://www.brix-scheibeneggen.de/strohstriegel/strawmax-pro
Előzmény: lac* #562 hozzászólása
Nem sokkal drágább a sűrűbb olajcsere ha cI-4 olajat használ valaki. Előbb számoltam ki hogy kb 16500 ft/500 üzemóra a többlete a sűrübb olajcserének. Kérdés hogy mennyivel bírhat többet a motor ez miatt.
Az autóiparban is problémák voltak több konszern motorjainál a túl hosszú intervallum miatt.
A csereperiódus egy jó eszköz arra hogy belőjék a motor élettartamát egy 7-8000 üzemóra környékére. Általában ilyenkor már a második tulajnál lesz a gép.
Előzmény: szanberg #10474 hozzászólása
A 4 méteresnél 72,6cm a sortáv. Azt még nyugodtan lehet 75 cm adapterrel szedni.
Nálunk ez elé kellene egy 260 lovas traktor és még az se szaladna vele.
A 3m verziónál csak 66,6 cm a sortáv. Ott az aratással lenne a gond.
Előzmény: szanberg #10464 hozzászólása
Szerintem is előbb utóbb el fog terjedni ez a technológia. Hektáronként 150 kiló npk műtrágyával és 130-150 kg vetőmaggal csinálnak 8-10 tonnás búzát és 5 tonna feletti repcét.
Ha megoldják hogy 75-76 centire lehessen vele kukoricát és naprát is vetni akkor vinni fogják mint a cukrot hiszen 2 vetőgép egyben.
Előzmény: 4964 #10461 hozzászólása
Ezt akartam belinkelni:
http://https://www.youtube.com/watch?v=ggmN5Wub8_4
Egész innovatívnak tűnik ez a művelési rendszer:http://https://www.youtube.com/watch?v=Kj8a_n0bmKg
Előzmény: szanberg #568 hozzászólása
Kb duplájára nő vele a kombájn áteresztő képessége. Kérdés hogy mennyi lehet az asztal veszteség.
Erről mi a véleményetek?http://https://www.youtube.com/watch?v=bCf6-6tMv7M&t=154s
Előzmény: szanberg #554 hozzászólása
Kamera van betéve a rostákhoz vagy mindig megállítod ha látni akarod hogy melyik oldalra dolgozik?
Előzmény: szanberg #536 hozzászólása
Szinte minden beállítási adat rossz az nh kombájn könyvében. A pio napraforgót a javasolt minimális szelelő fordulat 70-80%-án szedi normálisan. Az előrostát szinte teljesen kinyitva. A felső és az alsó rostát is 12 ill 10 milliméterre nyitva.
Még így is 96-97% a tisztaság.
Előzmény: Pippó89 #526 hozzászólása
Valószínű rá lehet faragni egy zsírozhatót.
Előzmény: Pippó89 #525 hozzászólása
Nekem is kb. az a tapasztalatom hogy 110-120 mázsásban 9-el lehet neki tolni. Valószínű még tudna többet de nem akarom a szíjakat feszegetni.
Lehet dob lassítót kapni hozzá, egy ékszíj meg egy tárcsa az egész szett. Néha nem is ártana rá mert ha túl száraz a kukorica akkor valamelyik fajtákat töri. Viszont a lexik jobban törik a magot azt tapasztaltam. Azt nem tudom hogy a jóval kisebb dobfordulattal csökkenne-e a teljesítmény.
Előzmény: Pippó89 #522 hozzászólása
2014 évjárat a gépünk, 6,2 varifeed asztal de nem zsírozható a kaszafej. Az a gond hogy a zsírozhatót bele sem lehet tenni.