otis adatlapja

Becenév:otis

Csatlakozott:2009-12-17 17:30:19

Utolsó belépés:2019-02-13 18:52:49

Fórum hozzászólás:1376

Fórumhozzászólásai

  • Ugrás a témához » otis | 2019-12-31 20:19:31

    Válasz kisgazda2101 #1129. hozzászólására

    Inkább félnék ettől a gyalázatos talajfelszíntől, mint az árvakelésektől. Mivel követték ezt el? Az árvakeléseket viszonylag könnyű kiütni, de hogy ebből hogy fogsz csinálni normális magágyat illetve felszínt anélkül, hogy kiszárítanád, arra nagyon kíváncsi vagyok. Esélytelennek látod, hogy még most esetleg gyenge fagyokon bármit is javíts, hogy tavasszal már ne kelljen bolygatnod?

  • Ugrás a témához » otis | 2019-12-09 14:42:47

    Tanárnő alapvetően talajtanos, ő nem igazán mélyül el a biológiában. Viszont más tanszékeken vannak olyanok is, akik sokkal mélyebb összefüggéseiben vizsgálják a talajokat, és pl. Dióskálba viszik el a hallgatókat tanulmányútra. Azonban ők kevésbé keresik a reflektorfényt, és inkább megmaradnak az intézmény falai között, és ott próbálják átadni a tudást, az azt befogadni képes diákoknak. Sajnos azt kell mondjam, nagyon gyér sikerrel, ennek okai nagyon összetettek, de látszik, hogy csak minimális százalék érti meg, mit is tanítanak ma egyes felsőoktatási intézményekben.
    Az mindesetre látszik, hogy a világ ebbe az irányba mozdul el. A jelenlegi, és a még csak körvonalazódó támogatási rendszerben is erre próbálják terelni a gazdálkodókat. Az szintén egy másik probléma, hogy ezt is csak nagyon kevesen fogják fel, és plusz teherként élik meg a mindennapokban, lásd pl. a zöldítést, amit ha jól csinálsz, több hasznot hoz, mint amennyi problémát okoz.
    Sokan, még az itt fórumozgatók is csak végletekben képesek gondolkodni. Úgy gondolják, hogyha eldobják az ekét, akkor már meg is van váltva a világ, közben pedig mázsaszám tolják ki az NPK-t, szabályosan bepácolva ezzel a talajéletet, az indokolatlan, programszerűen betervezett gombaölőket, meg ha már úgyis szórom, akkor a biztonság kedvéért teszek mellé egy kis rovarölőt is, ha kell ha nem. Sajnos a legújabb technikákról, technológiákról szóló marketing információt kívülről fújó mezőgazdasági vállalkozó semmit sem tud arról, hogy egy hektár termőföldjének felszíne alatt, 20 – 30 tonnányi egységes, összefüggő, élő rendszer sorsát tartja a kezében. És sajnos még sokan nincsenek azzal tisztában, hogy a növények a tápanyagot nem fizikai adszorpcióval, meg hajszálcsövességgel és diffúzió halott fizikai kapcsolatai útján, hanem aktív, energiát, életet igénylő fiziológiai tevékenység eredményeként veszik fel. Vagyis bonyolult, interaktív anyagcsere folyamán amihez kell a talajélet, és a talajélethez pedig elsősorban az kell, hogy dobd el az ekét.
    Egyszóval arra akarok kilyukadni, hogy próbáljatok meg rendszerben gondolkodni, ne csak a vízmegőrzésre és a költségcsökkentésre koncentráljatok, ha erre a forgatásnélküli művelésre adjátok a fejeteket, mert ez sokkal több annál!

  • Ugrás a témához » otis | 2019-10-18 05:10:15

    Válasz Pont #2704. hozzászólására

    Nekem nem csak szegély, de zöldugar és rendes lucerna tábla is van, hasonló "adottságokkal" smile lol egy tábla körül de még nem volt pocok károm sem búzában sem repcében, sem nekem, sem a szomszédaimnak. Az okát ne kérdezd, erre igazából még nem kaptam senkitől megnyugtató, hihető magyarázatot. smile confused

  • Ugrás a témához » otis | 2019-08-05 05:52:15

    Válasz Marci3 #21433. hozzászólására

    Bár nem JD hanem Cat 875-ös, de lényegét tekintve ugyanaz, és én is csak azt tudom neked javasolni, hogy felejtsd el. Szörnyű minden tekintetben, a kormányzási módja olyan pusztítást végez a forgókban, hogy szinte lehetetlen kijavítani. Ha kicsit nedvesebb a pálya alig tudsz vele lejönni a területről. Közúton ki akarsz szállni és gyalog tovább menni, mert annyira ráz. Tavasztól késő őszig két műszak, négy kezelő, és ezek elég egybehangzó vélemények, nagyon nem szeressük smile hammer

  • Ugrás a témához » otis | 2019-08-04 07:25:47

    Válasz Hús Futár #2531. hozzászólására

    Ha a gyári dupla pálcás henger van a Triolenten, akkor megfelelő talajállapotnál gyakorlatilag egy kombinátor minőségét elérő munkát tud produkálni, amibe egy csúszócsoroszlyás gép is könnyedén tud vetni. Igaz, ennek az az ára, hogyha kicsit nedvesebb a talaj, akkor pont ez a henger típus ami elsőként használhatatlanná válik. Mondjuk ha lenne egy Triolentem, akkor már nem igazán IH lazítóznék, ha megfelelő mennyiségű lóerő áll rendelkezésre, akkor szárnyak nélkül használva egész mélyen át tudja lazítani a talajt, még nagy szármaradvány mennyiségnél is, egy menetben.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-07-14 07:25:25

    Válasz jamo #17979. hozzászólására

    Tudom nem minden évben és minden területen lehet megvalósítani, de repce után búza elé is lehet zöldtrágyázni/takaró növényezni megfelelő keverékkel - értelem szerűen nem mustár és olajretekkel, már csak a kártevők fölösleges felszaporítását is elkerülendő - és ez már nagy mértékben javíthat a mikorrhiza hálózat kiépítésén. A másik megoldás pedig a nagyobb adagú foszfor műtrágya lenne ősszel kijuttatva.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-07-14 07:19:53

    Válasz jamo #17979. hozzászólására

    Ezt a jelenséget - igaz kukoricánál - már vizsgálta egy multi Zala megyében, és ők egyértelműen a mikorrhiza kiépülésének hiányára vezették vissza a terméscsökkenést. Mivel a keresztesek, köztük a repce sem épít ki mikorrhiza hálózatot, a gabonafélék pedig erősen igényelnék, így gondolom nálad is ez lehet a különbség oka.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-06-14 11:26:55

    Válasz Berkó_ #6253. hozzászólására

    Akkor az valószínű a kukoricabarkó közeli rokona, a hegyesfarú barkó volt. A kukorica barkó inkább egyszikű preferenciával rendelkezik, míg a hegyesfarú a napraforgót szereti jobban. Mondjuk a kártétel szempontjából ennek nem sok jelentősége van smile sad

  • Ugrás a témához » otis | 2019-05-25 12:24:33

    Válasz kajszi_71823 #17446. hozzászólására

    Valószínű, hogy fonálféreg.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-05-14 21:01:08

  • Ugrás a témához » otis | 2019-05-14 20:12:54

    Válasz otis #22058. hozzászólására

    Mármint területalapút igényeltem először 2013-ban, fitalagazdát 2015-ben, tehát az öt év még nem telt le.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-05-14 20:09:08

    Szerintetek a fiatal gazda kiegészítőt milyen indokkal lehet elutasítani? 2013-ban igényeltem először. Mai nappal lett státuszváltás a felületen smile helpsmilie smile confused

  • Ugrás a témához » otis | 2019-05-14 19:55:36

  • Ugrás a témához » otis | 2019-05-14 19:51:31

    Válasz Full Random #1422. hozzászólására

    Az a művelt talajokat nem bírja, így ott nem hiszem hogy megjelenne, inkább valamelyik szarkaláb lesz az.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-04-20 17:04:07

    Válasz kukaccsosz #33275. hozzászólására

    Itt az Észak-Alföldön napok óta 20% alatt van, csupán hajnalban megy fel 50-60%-ra.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-04-03 14:44:15

    Válasz Matyi50 #1367. hozzászólására

    Akkor Genius WG, az egyel olcsóbb smile thumbup

  • Ugrás a témához » otis | 2019-04-01 17:52:44

    Válasz lakatos gabesz #353. hozzászólására

    Hány éves lucerna volt? Ha nagyon nem indokolt én nem nyúlnék hozzá talajművelővel. Bár elég ritkának látszik innét egy teljes felületű glifozáthoz, de a kompaktornál mégis csak jobb megoldásnak látszik. Max vársz még kicsit, hátha kelnek egy esetleges csapadék után a gyomok.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-03-23 18:20:55

  • Ugrás a témához » otis | 2019-03-20 18:50:22

    Válasz Pogba #16587. hozzászólására

    Consolida sp. valamelyik szarkaláb.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-03-05 11:02:00

    Válasz otis #76. hozzászólására

    Ja, még valamit. Nem olyan rég kezdett terjedni a neten egy video, ami a 80'-as években készült, amiben az integrált szemlélet fontosságára hívták fel a figyelmet, ami mai szemmel kicsit fura, hogy pont a dinitro-orto-krezolt, mint hatóanyagot illesztik ebbe a rendszerbe, no de nyilván akkoriban azzal "főztek" ami volt.smile whistling

  • Ugrás a témához » otis | 2019-03-05 10:56:48

    Válasz Full Random #75. hozzászólására

    Igazság szerint ennek már nem volna szabad az újdonság erejével hatni, hiszen 2009-es EU-s rendeletekről van szó. Ennek ellenére mégsem ezt látni a gyakorlatban sajnos, amit a szerzők egész jól le is írnak, hogy miért is.
    Azt csak úgy halkan jegyzem meg, hogy már rögtön az első alapelvnél megjelenik a talajok, illetve a talajművelési eljárások fontossága is, ami nem véletlen, hiszen a talajok nem csak mint termesztő közegek vesznek részt a gazdálkodásban, hanem nagyon fontos szolgáltatásokat is nyújtanak nekünk gazdálkodóknak, csak nagyon kevesen veszik a fáradságot, hogy megismerjék saját területeiknek eme tulajdonságait.
    Egyébként, hogy teljesebb legyen a kép, itt van hazánk Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terve, ami szintén nem tegnap íródott:
    Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv 2012

  • Ugrás a témához » otis | 2019-02-25 05:30:07

    Válasz Sk Laci #22755. hozzászólására

    Nem biztos, hogy a totális pusztítással, főleg a tűzzel, hosszútávon jól járunk. Én inkább még több fasort telepítenék, ahol mondjuk a kullancsokat fogyasztó énekes madarak jól éreznék magukat hosszú távon is, vagy a szintén kullancsokat parazitáló fürkészdarazsaknak próbálnék kedvező életfeltételeket biztosítani. Sajnos tetszik vagy sem, óriási gondok lesznek a közeljövőben, amikre egyre kevésbé lehet kémiai úton válaszolni. Nem tudni, hogy hová fog vezetni a folyamat, de az látszik, hogy a herbicidek, fungicidek mellett az inszekticidek vannak a legnagyobb mértékben nyomás alá helyezve.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-02-25 05:21:00

    Válasz _NB_ #22750. hozzászólására

    A FÖMI-nek van egy nem régen elindult oldala, ahol 1959-től készült légi fotók érhetők el. Nagyon beszédesek, főleg ezek miatt az általad is említett fasorok,vagy ahogy felétek hívták "spalét"-ek miatt. Jól nyomon követhetőek, hogy a nagyüzemre való átállás során hogyan is változott meg egy-egy település külterületének arculata.
    http://www.fentrol.hu/hu/

  • Ugrás a témához » otis | 2019-02-13 19:02:36

    Válasz kis Zombi #12517. hozzászólására

    Tényleg nem igazi ez a virtuális beszélgetés, nem érződik az irónia bennesmile huh
    Nem tudom a vezérnek milyen szolgáltatásai vannak, csak arra akartam rámutatni, hogy egy kevésbé releváns végzettségű személy jobban tudja, hogy miért is végzünk levélanalízist...smile offtopic

  • Ugrás a témához » otis | 2019-02-13 18:58:55

    Ennek vajon mi lehet a célja vagy értelme?

  • Ugrás a témához » otis | 2019-02-13 04:53:48

    Válasz VDénes #12515. hozzászólására

    Ne haragudj, hogy ezt írom, de azt hittem ettől okosabb vagy te!
    Nyilván a mester legalább két helyszínen, minimum 4 ismétlésben kontroll parcellákat beállítva, 5%-os szignifikancia szint figyelembe vételével végezte több éves kutatását, de majd figyeld meg, ezt csak jó pénzért fogja neked elárulni, mi is lett az eredménysmile thumbdown

  • Ugrás a témához » otis | 2019-02-03 06:49:47

    Válasz Berente Antal #12487. hozzászólására

    A 3.-4. részt hol lehet megtalálni?

  • Ugrás a témához » otis | 2019-01-24 15:42:07

    Válasz Balu86 #3173. hozzászólására

    Pontosan hol van ez a regisztráció a honlapon? Ott ahol a kedvezményes jegyvásárláshoz is kell regisztrálni?

  • Ugrás a témához » otis | 2019-01-20 07:48:07

    Válasz MrPoke #12414. hozzászólására

    Azért kár lenne az AKG-ért. Nagyon régóta fut már nálunk is, Európában is és még az USA-ban is, és mindenhol csak pozitív eredményekről számolnak be.
    Külön kiemelve a különböző, egyébként nem célirányosan a beporzók számának emelését szolgáló intézkedéseket, melyek nagy mértékben hozzájárulnak ezen fajok mind fajbeli, mind fajon belüli létszámának emeléséhez.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-01-20 07:34:29

    Válasz VDénes #12393. hozzászólására

    A repcét sem mondanám betegesebb növénynek, mint pl a napraforgót. Jó vetésforgóval bármit tudsz, a lényeg, hogy támogasd mind a növényt, mind a talajt, és nagy meglepetés nem fog érni!
    Örülök neki ha egy kicsivel is de tudok segíteni! smile thumbup

  • Ugrás a témához » otis | 2019-01-20 07:27:49

    Válasz Tomi81 #12405. hozzászólására

    Azért Magyarországon sem 20-30 ezret kap az, aki ilyenekkel "bajlódik". Nyilván a vállalások mennyisége alapján, de itthon is ki lehet hozni nagyon komoly hektáronkénti támogatást!
    És mivel nincs műtrágyázási tilalom, csak korlátozás, nagyon szép eredményeket el lehet érni ezzel a szemlélettel, gyakorlattal is.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-01-20 07:21:15

    Válasz bandigh #12394. hozzászólására

    Nagyon is sok! A talaj és a rajta lévő vegetáció tele van élőlénnyel. Ha nem bolygatjuk feleslegesen a talajt, a lehetőségekhez mérten minél többet használunk zöldtrágyát, takarónövényt, akkor olyan hasznos nematódák, ízeltlábúak is megjelennek, mint a futóbogarak, pókok, különböző ragadozó poloskák, afidofágok stb., amik nem igazán teszik lehetővé mondjuk egy levéltetű fertőzés kialakulását.
    Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kártevők populációinál hamarabb alakulhat ki rezisztencia a kemikáliák ellen, mint ahogy pl. a fénybogarak esetében már itthon is lehet tapasztalni, addig a táplálékhálózat magasabb szintjein helyet foglaló predátorok populációi sérülékenyebbek, jóval lassabban regenerálódnak. Nem beszélve arról, hogy a kivonások - engedélyeztetések párharcban egyelőre a kivonások állnak nyerésre a rovarölő hatóanyagok tekintetében. Magyarán egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre, egyre kisebb a lehetőség a szerrotációra, egyre nagyobb a veszély a rezisztencia kialakulására.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-01-19 09:13:10

    Válasz VDénes #12391. hozzászólására

    Az egyáltalán nem baj, hogy nincs nagyobb táblád. 10 ha azért már nem mondható kis parcellának, az ilyen méretű táblák sokkal jobban hozzájárulnak a biodiverzitás gazdagodásához. Volt szerencsém olyan helyen dolgozni, ahol nem volt ritka a 200-250-300 ha-os egybe tábla sem, 1.5-2 km-es hosszúságban, nagyon még vaddal sem találkoztál benne, igazi kultúrsivatag volt. Persze tudom, nagyon csábítóan hangzik, mert hogy Amerikába meg Ausztráliába is mekkora táblák vannak, de mi itt vagyunk, és nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az EU-n belül önálló biogeográfiai régiót alkotunk, mert akkora fajgazdagság található még a magyar tájban, ami az ökoszisztéma szolgáltatásokhoz elengedhetetlenek.
    Egyébként ha megnézed a sokat emlgetett dakotai Brown ranch-ot a google mapson, ott is láthatod, hogy az öreg nagyjából 20 ha-os táblákra osztotta fel a területei nagy részét. Nyilván első sorban a defláció miatt gondlom, de ezekkel a fás szegélyekkel is óriási lépést tett a sok hasznos élőlény megtelepedésének elősegítésére.
    Felénk a vadkár annyira nem jelentős, így annak kapcsán nem tudok nyilatkozni, hogy csökkent-e a szegély miatt vagy sem.https://www.google.hu/maps/place/Browns+Ranch/@46.8341394,-100.6307984,4332m/data=!3m1!1e3!4m5!3m4!1s0x52d77bd745d8886d:0x7f73054971623b2a!8m2!3d46.8462527!4d-100.6252666

  • Ugrás a témához » otis | 2019-01-19 08:48:58

    Válasz VDénes #12389. hozzászólására

    Ez leginkább táblamérettől függ szerintem. Nekem csak körben van, és a Lajtamagos keveréket vetettem, amiben 9 fajta mag van.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-01-19 08:15:11

    Válasz endypapa #12376. hozzászólására

    Egész jól nagyítható már a felület. Igaz, nekem 6 méteresek vannak, de minden gond nélkül be tudtam őket rajzolni. Ez ne tántorítson el a telepítéstől, mert óriási jelentősége van ebben a rendszerben!

  • Ugrás a témához » otis | 2019-01-16 18:43:50

    Válasz Bán Zsolt #3818. hozzászólására

    Ja, az más, olyanokra már nem járok.smile blushing És lesz saját hibridje, vagy valami széfenerrel oldják meg?

  • Ugrás a témához » otis | 2019-01-16 15:06:03

  • Ugrás a témához » otis | 2019-01-02 09:41:21

  • Ugrás a témához » otis | 2018-12-29 15:38:51

  • Ugrás a témához » otis | 2018-12-13 07:36:48

    Válasz Praetor #11635. hozzászólására

    Első olvasatra nekem is rögtön az jutott eszembe, hogy vajon mi lesz a talajban lévő élettel?
    Én továbbra is maradok a minél kisebb gyomosodás fenntartására, illetve ha szükséges, akkor totális gyomirtás tarlókezelés formájában.

  • Ugrás a témához » otis | 2018-12-10 13:47:06

  • Ugrás a témához » otis | 2018-12-05 19:41:07

    Válasz Berente Antal #2018. hozzászólására

    Jé, most látom hogy jubileumi lett a hozzászólásom! smile thumbup

    Egyébként azt el is felejtettem hozzátenni, hogy ez 2017-es vetésű repce volt, amikor csak sok sok nyűglődés útján lehetett rovarölőszeres anyaggal csávázott vetőmaghoz jutni, de természetesen nem csak a nyűg miatt nem kapott ilyen csávázót.
    Úgy gondolom, hogy hosszú távon csak ez lesz a fentartható, a cél nekem is a teljes no till elérése. De egyelőre még az alapokat igyekszem elsajátítani, mit miért, ki kivel stb.

  • Ugrás a témához » otis | 2018-12-05 16:07:34

    Válasz ND #1998. hozzászólására

    Az az igazság, hogy hagyományos kertészeti szempontból lehet nem sok ez a kezelés szám, de az én véleményem még is az, hogy a rovarölő szerek, valamint a fungicidek egyáltalán nincsenek jó hatással a természetes ökoszisztéma rendszerekre. Egy ideig én is csak a talajra koncentráltam, aztán megpróbáltam tágabb összefüggéseiben vizsgálni a dolgokat, mert nyilván bennem is felmerültek azok a kérdések, hogyan tudnék egészségesebb talajt építeni úgy, hogy közben nemhogy fent tartanám a jelenlegi termésszintet, hanem még akár növeljem is azt. Sokan kérdezték tőlem, hogy mi van a kártevőkkel, kórokozókkal, gyomokkal, hogyha nem szántok. Érdekes, de eleinte én sem értettem igazán, hogy miért van kevesebb veszélyes gyomom, kórokozóm, kártevőm, mint korábban, de aztán elkezdtem mélyebben beleásni magam a témába, és jelenleg is ennek szentelem szinte minden időm, és rájöttem, hogy itt minden összefügg mindennel. Azáltal, hogy abbahagytam a szántást, megszűnt a bolygatás, egyre több olyan hasznos, számunkra szinte láthatatlan kis élőlény kezdte magát jól érezni a területen, amik nagyban hozzájárulnak ahhoz hogy minél kisebb kár keletkezzen. Tavasszal például életemben először tettem ki talajcsapdát két táblámhoz is, mindkét táblám körül már évek óta méhlegelő van telepítve, aminek vizsgálatát is most kezdtem el, mert eddig csak jogszabályi előírásként tekintettem rá igazán, és meglepődve tapasztaltam, hogy 24 óra leforgása alatt gyakorlatilag a kihelyezett csapdák csurig lettek pl futóbogarakkal, és a gazdasági kárt okozó gabonafutrinka nem volt közöttük, a fogott fajok nagy része rejtőzködő életmódot folytat, és kimondottan jó ragadozóknak számítanak. És ez csak egy a sok hasznos ízeltlábú közül, amiket csak ilyen módon tudsz megfigyelni. De a méhlegelőm, illetve a közötte lévő repcében végzett hálózás is hozott meglepő eredményeket. A repcét virágzáskor hálóztam, hát mit ne mondjak, csurig volt fénybogárral és ormányossal. Gondoltam, na ennek a repcének meszeltek, de meglepő módon mégsem volt sem becőkárosítás, sem terméskiesés. A terméskiesést úgy kell érteni, hogy mivel nem volt kontrollparcellám, így a környező termésadatokat vettem alapul, és azokhoz viszonyítva nem volt kiesésem. Mindkét helyen 30-40 méterre tőlem volt egy hagyományosan gazdálkodó gazdának is repcéje, ott viszont a 2-3 alkalommal elvégzett rovarölőszeres kezelés ellenére is szemmel láthatóan nagyon sok károsodott becője volt. Van róla fotó, nem tudom mennyire lehet majd kivenni a különbséget, valóságban más kocsiból feltűnt a különbség. Én gyakorlatilag egyszer sem kezeltem sem gomba, sem rovarok ellen.
    Hogy egy ültetvényben ezt hogy lehetne kivitelezni? Ez jó kérdés, talán egy félév múlva már erre is fogok tudni válaszolni. De azt már most ki merem jelenteni, hogy akár ilyen méhlegelő sávval, vagy szegéllyel, illetve az okszerű, és ténylegesen előrejelzésen alapuló növényvédelemmel nagyot lehet előre lépni.

  • Ugrás a témához » otis | 2018-12-05 14:48:20

    Válasz ND #1996. hozzászólására

    A növényvédelmi szempontból mennyire intenzív a gazdálkodásod?

  • Ugrás a témához » otis | 2018-12-05 13:47:21

    Válasz Mf-es? #1976. hozzászólására

    Hasonlókban gondolkodom én is, de jelenleg egy nagyon komoly 2 éves projekt közepén vagyok, így sajnos nem sok időm, energiám és nem utolsó sorban pénzem nem marad az ilyen jellegű fejlesztésekre. De arra a kérdésre, hogy rövidtárcsa helyett mit használnék, határozottan erre esne a választásom!

  • Ugrás a témához » otis | 2018-12-05 11:52:38

    Ja, és még érdekességként említeném, hogy a kukorica előző évben mezotrion hatóanyaggal volt kezelve, aminek a gyártó szerint a pillangósokra nézve utóvetemény hatása van. Nos, én ezt nem tapasztaltam. Szerintetek? Lehet a fokozott mikrobiológia miatt?

  • Ugrás a témához » otis | 2018-12-05 11:47:47

    Válasz ND #1953. hozzászólására

    Teljesen jók a meglátásaid.
    De nagyon kérnék mindenkit, ne vigyük már megint ebbe az irányba a beszélgetést, dogmákkal meg üzleti haszonszerzéssel stb. Elég nyilvánvaló, hogy egyesekben vannak sérelmek, de próbáljunk már meg ezen túllépni, és tényleg csak szakmai vitát folytatni.
    Én sem vitatom a zöldtrágya/takarónövény hasznosságát, de nem is állítom azt, hogy csak azzal lehet életet vinni a talajba, és hogy nélküle jaj istenem "mindmeghalunk", de azért az elég egyértelmű, hogy nem lehet mindig alkalmazni, lásd pl kukoica vagy napraforgó után. De ahogy írták már többen is, egy jó vetésforgóval sokra lehet menni, és ahol lehetőség adódik, ott használjuk. Idén pl még repce után is ment a takarónövény, augusztus végi vetéssel, amit gyakorlatilag a Rapid dolgozott be vetéssel egy menetben.
    Egyébként a lent említett kukorica is kifagyó takarónövény után lett vetve

  • Ugrás a témához » otis | 2018-12-05 11:04:45

    Válasz Mf-es? #1950. hozzászólására

    Csak és kizárólag rövidtárcsa, joker és carrier.

  • Ugrás a témához » otis | 2018-12-05 11:02:31

    Válasz ND #1948. hozzászólására

    "De mi történik ebben az időszakban a talajélettel, amit annyira pátyolgatunk?"
    Ez egy tavalyi kép, ami február 28.-án készült. Biztos emlékszel rá, 17 januárjában szerencsére voltak kemény -10 vagy bőven alatti fagyok, napokon keresztül, nem csak egy hétvégén, és ennek ellenére azért az élet nem állt meg a kukoricatarlón sem. Ezen a táblán 13 tonna felett volt a termés, sajnos az aratásnál akkor még voltak gondok, mert sem az adapter nem szecskázott valami jól, sem a kombájn nem fújta szét a rendet, így aggódtam is, hogy mit fogok vele csinálni tavaszra. De az idő szerencsére megoldotta, így március utolsó napján kapott egy sor jokert, majd rögtön a nyomában ment a rapid, és ilyen lucerna kelésem lett, mint a harmadik képen láthatod.

  • Ugrás a témához » otis | 2018-12-05 10:45:45

    Válasz VDénes #1946. hozzászólására

    Szia!
    Rég írtam, de folyamatosan figyelek. Talajt már szinte csak a legszükségesebb mértékben, hasonlóan az egyik előttem szólóhoz, aki talán MrPoke.
    Mivel teljes mértékben a magam urává váltam, így most egy kicsit más megoldások után kellett néznem, de szerencsére ekét azóta sem kellett elővennem, sőt, 3 éve már grúber sem járt egyik területemen sem, és ennek ellenére nagyon jó terméseim vannak hál' istennek. Egyelőre külső segítség igénybevételére vagyok szorulva, de ezekkel is meg tudom oldani a csökkentett menetszámot.

Fórum szabályzat

Elolvasom »

AGROmashEXPO

[bezárás x]