otis adatlapja

Becenév:otis

Csatlakozott:2009-12-17 17:30:19

Utolsó belépés:2020-05-21 18:54:47

Fórum hozzászólás:1411

Fórumhozzászólásai

  • Ugrás a témához » otis | 2020-07-26 08:13:50

    Válasz szatmári gazda #2470. hozzászólására

    Mind a három jó választás lehet, van is belőlük a portán. A MF sokat fejlődött az idők során, az első sorozatok valóban olyanok voltak, hogy míg várakoztam a második ürítésre, vagy 3 q búza folyt ki az oldal alján, de ezeket mára már kijavították, minden illesztésnél gumitömítések vannak. A Pornárnál a futóműben csak az nem tetszik, hogy viszonylag kis súlynál is már ráül a gumibakokra. Az AP nekem úgy jó ahogy van, könnyű vontatású, nagyon könnyű vele tolatni (igaz, ezek három tengelyesek, ami forduláskor hátrány, főleg tarlón).
    Nálunk az egyik fő szempont (természetesen sok egyéb más mellett) leginkább az volt, hogy hátrabillentésnél mennyi termény marad a póton, lámpáknál, vonófejnél stb. Ebből a szempontból a Pronár a legrosszabb, az MF és az AP a legjobb választás. Igazából alkatrészre még nem nagyon volt szükségünk. Ponyvaszakadásunk volt, de az a belógó ágak és a szűk utak miatt volt, és mi magunk javítottuk.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-07-05 20:49:23

    Válasz *** HM *** #6771. hozzászólására

    De lehet csak simán fétise a traktor, aztán anyagot gyűjtött az albumába.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-07-04 06:58:43

    Válasz gcastle #18861. hozzászólására

    Ez nálunk az Észak-Alföldön megszokott dolog, így volt ez az idén is. Nagyon elhúzódó a betelepülés. Az első imágókat már márciusban megtaláltuk, nem sokra rá már a tojásokat is, de az igazi, komoly kártételt május végén okozta a kikalászolt búzábansmile sad

  • Ugrás a témához » otis | 2020-07-03 15:50:54

    Válasz mcandoure #18849. hozzászólására

    A vetésfehérítők egynemzedékes fajok, ami azt jelenti, hogy a lárvák évente csak egyszer okoznak károkat. Amit most te látsz, az a búzában kikelt lárvákból kifejlődött imágó, ami a nyár vége felé fog telelőre vonulni. Most még viszonylag fejletlenek a rágóik, tehát elvileg nem volna szabad komoly kárt okozniuk, de a képet elnézve, az egy növényre, pontosabban az egy levélre eső bogarak száma nagyon sok. Tábla szinten lehetne igazán értékelni, hogy szükség van-e beavatkozásra. Ha van növényorvos ismerősöd, menjetek ki együtt, és ott a helyszínen döntsetek.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-06-17 07:53:29

    Válasz GREVEN #19860. hozzászólására

    Valószínű gabonafutrinka imágójának a kártétele.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-06-10 19:01:29

    Válasz gazda.f #3503. hozzászólására

    A vízpumpa szíjtárcsáján lenni kell egy furatnak, ott tudod rögzíteni, az ütést én is javaslom.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-06-10 08:24:44

    Válasz sirhanzoltan #18689. hozzászólására

    Ha jobban belegondoltok, a meghagyott repce árvakelés is rendesen be tud lilulni egyes helyeken augusztusra. Korábban már mások is, és én is leírtuk, a Syngenta vizsgálta is több helyen, hogy a keresztesek nem kolonizálják a mikorrhiza gombákat, míg a kukorica nagyon igényelné ezt a kapcsolatot, így ha az elővetemény mondjuk repce, de lehet bármi más keresztes is, akkor a kukorica ha nem is mindig látványos tünetekkel, de negatívan reagál erre, ami sajnos mázsákban mérhető veszteség. Nyilván, erre is vannak ellenpéldák, mint minden másra, de ezek igazolt eredmények.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-06-10 08:12:29

    Válasz Scipio #4653. hozzászólására

    "Az új ciklusba mindenki be tud majd, 22-től," Ezt mire alapozod? Nem lesz külön kiírás, beépülnek a vállalások a sima területalapúba? Mi lesz azokkal a speciális, zonális lehatárolású térségekkel, ahol nem lehetett általános követelményeket felállítani?
    A híreket olvasgatva ebben a témában, a sokat emlegetett Green Deal követelményeinek való megfelelés miatt én személy szerint nem tudom elképzelni, hogy ne lenne külön kiírás. Vagy ha mégsem lesz, és ezek beépülnek a most csak TERA néven ismert rendszerbe, akkor itt tényleg nagyon komoly változások várhatóak.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-06-10 08:03:00

    Válasz Bigyófelügyelő #7657. hozzászólására

    Azért ne általánosítsunk! Tagadhatatlan, hogy vannak pecsételő helyek, de szerencsés lenne, ha ez szépen lassan kikopna a gyakorlatból. A növényvédelemhez azért nem árt némi előképzettség, gyombiológiai, növ.szer kémiai ismeretek stb. Nem árt ha a gazda is és a növényvédős is tisztában van a tábla előéletével, annak jellemző gyomnövényeivel, a térségre jellemző időjárással (ami mostanában valóban nem egyszerű, de gondolok itt pl a fagyok gyakoriságára stb.). Ha csak a neten vagy innét-onnét összeolvasott technológiák alapján próbálsz meg gyomirtani, könnyen belefuthatsz egy jó nagy buktába. Pont az általad is említett időjárási szélsőségek miatt jó ha van egy hozzáértő, aki iránymutatást ad. Például a legtöbb gyomirtót ha megnézed a gyomok 2-4 leveles fejlettségét jelöli meg kétszikűek esetén. És egy ilyen száraz tavaszon mondjuk a parlagfű lehet, hogy alig látszik ki a földből, de már 6-8 leveles, és ha nem sikerül a gyomirtás akkor megy a siránkozás, hogy szar a vegyszer, pedig csak oda kellett volna figyelni a gyomok fenológiájára. Sajnos ismerek én is olyan gazdát, aki hosszú évek óta ugyanazt a gyomirtót használja kukoricában, és egyre kevesebb sikerrel. Pedig ha váltogatná a szereket, elkerülhetné a rezisztens gyomok megjelenését, ami sajnos már jelen van Magyarországon is, és ez mindannyiunk problémája lesz.
    Számtalan okot lehetne felsorolni, hogy miért kell a növényvédős. És nehogy már az a hektáronkénti 1000-3000 Ft határozza meg az adott évet sikerét vagy kudarcát. Ettől lényegesen nagyobb értéket tud neked megmenteni egy lelkiismeretes szakember, aki nem csak a munkahely mellett pecsétel neked.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-06-10 07:29:33

    Válasz atisgyulai #6640. hozzászólására

    Bár nem engem kérdeztél, de azért válaszolnék. Nincs vele semmi teendőd, dőlj hátra, és örülj nekik, valószínű nagyban közrejátszott a jelenlétük abban, hogy nincs számottevő levéltetű fertőzésed. Ezt mai divatos szóval ökoszisztéma szolgáltatásnak nevezik. Ahogy lentebb is írtam, ez már a báb állapot, a lárvastádium utolsó stádiuma, ilyenkor nyugalmi állapotba kerülnek, hogy ki tudják alakítani a kifejlett bogárra jellemző szerveket (kitinpáncél, szárnyak stb.), azért nem mozdulnak. A katicabogarak nem fogyasztanak zöld növényi részeket, szívogatni meg pláne nem tudnak. Azok a foltok talán valamelyik mezei poloska szívogatásai lehetnek.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-06-09 17:56:25

    Válasz atisgyulai #6631. hozzászólására

    Ez valamelyik katicabogár-féle bábja, lehet akár a harlekiné is, de lehet bármi másé is.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-06-04 14:21:09

    Válasz *** HM *** #18650. hozzászólására

    Ha valamelyest kiszámítható lenne az utóbbi évek időjárása, akkor talán lehetne erre válaszolni. De így, hogy gyakorlatilag június elején úgy néznek ki a kukoricák, mint máskor május közepén, elején, a kikelt tőszámokról már nem is beszélve, nem lehet még csak saccolni sem, hogy mi az utolsó időpont.
    Fogalmam sincs, hogy ott, ahol ilyen 30-40 ezres tőszámmal kikelt borzasztóan heterogén állományok vannak, mi is járhat a gazda fejében. Arról nem is beszélve, ahogy előttem már mások is írták, a kukoricák nagy része minden színben játszik, van ami a gyomirtóra stresszel, van ami a hidegre, van ami mindkettőre.
    Sajnos van több olyan terület is (művelésmódtól szinte teljesen függetlenül), ahol több, mint egy hónapja a földben van a mag, és jó ha 5-10% ki kelt, az is össze-vissza 7 levéltől a szögcsíráig van, de a talajban lévő magok túlnyomó többségének is kakukk van sajnos, tehát a már sokadjára beígért eső után sem várható már kelés. Ilyen helyeken szerintem erősen el kell gondolkodni az újravetésen.smile confusedsmile hammersmile cursing Hogy van-e értelme tovább növelni a költségeket? Majd decemberben elszámoláskor megmondjuk.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-06-01 12:30:25

    Olyan vegyes érzések kavarognak bennem. Tegnap este mikor üldögéltem a meleg cserépkályha mellett és friss szamócát eszegettem, azon töprengtem, hogy most akkor milyen évszakot is írunk, milyen hónap is van? Félelmetes ez az időjárás. Tegnap fél mm sem esett, de legalább nagyon hideg volt, ma már melegebb van, viszont ordít a szél. Május nálunk is eltelt 14 mm esővel sok sok részletben. smile crying

  • Ugrás a témához » otis | 2020-05-29 06:26:42

    Válasz szanberg #1190. hozzászólására

    A legdurvább, hogy nyomjelző és mindenféle csodakütyü rtk nélkül is milyen pontos csatlakozókat és milyen egyenes sorokat húztak.smile thumbupcool

  • Ugrás a témához » otis | 2020-05-29 06:16:56

    Válasz erni #19776. hozzászólására

    Sajnos nálunk a DK-s hibridek nagyon gyengék, a sorozatos fagyok nagyon megviselték, tekerednek, csavarodnak, nyílnak szétfelé. Három hibrid van egymás mellett, a KWS és a Rapool hibridjei gyönyörűek a Dekalbosokhoz képest.
    Ez egy tavaly előtti kép a saját repcémből, ilyen van a tiéden is?
    Egyébként nem hiszem, hogy lenne értelme emiatt taposni a repcét. Főleg, ha a kártevővel már nem is találkozol. Azóta lehet már ízletesebb kaja után nézett, pl. zsenge gyomnövények stb.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-05-28 17:09:35

    Válasz erni #19773. hozzászólására

    Így a kép alapján számomra szinte semmi nem látszik, de nagy valószínűség szerint hámozgatás lesz, amit a nagy repcebolha imágója okoz. Legalábbis ilyentájt vele, illetve az ő kártételével lehet találkozni.
    Egyébként nagyon szép becőknek látszanak így kép alapján. Milyen fajta? Tudnál esetleg táblaszinten is egy fotót készíteni?

  • Ugrás a témához » otis | 2020-05-28 16:54:55

    Válasz barkaspisti #7581. hozzászólására

    És ez most hogyan is kapcsolódik a kukorica gyomirtásához?smile confused
    Vagy most éppen szemtanúi lehetünk annak a közhellyé csépelt mondásnak, miszerint ha elfogynak az ész érvei valakinek, akkor elkezd személyeskedni?
    Ha erre jár egy moderátor, igazán törölhetné ezt, mert bár valóban nem törvénytelen, de eléggé inkorrekt!

  • Ugrás a témához » otis | 2020-05-28 16:48:29

    Válasz VDénes #7577. hozzászólására

    Nincs ezzel baj, sőt! Az ember mindig tanul, sokszor a más hibájából is. Köszönöm, hogy leírtad. Azt sajnálom, hogy sem a vetőmagos, sem a növ.szer gyártó nem ment utána jobban, hogy mi is lehetett a probléma.
    Annyit azért hozzáfűznék, hogy én anélkül, hogy látnám vagy ismerném az adott területet, annak gyom vagy egyéb viszonyait nem szívesen írnék konkrét szereket/hatóanyagokat, mert sajnos nagyon eltérőek az előképzettségek a fórum olvasói között. Szerintem bőven elég, ha leírjuk saját tapasztalatainkat egy adott készítménnyel kapcsolatban, abból is sokat lehet hasznosítani, annak, aki egy kicsit is jobban átlátja a dolgokat.
    Én pl. most leírom, hogy nálam az Adengo 3 mm esővel is szépen tisztán tartja a kukoricát. Igaz egyik táblán még a kukorica sem kelt ki smile lol, de a másik táblán azért egy 70-80%-os kelést már produkált a kukorica. Tegnap volt kétszer 4 mm, meglátjuk a későbbiekben, hogy a metabolitja is fog-e teljesíteni. Jah, és a vetés több mint egy hónapja történt...

  • Ugrás a témához » otis | 2020-05-28 15:34:11

    Válasz VDénes #7574. hozzászólására

    Hűha, ez elég durván hangziksmile scared Az Adengo korai posztban ment ki? Milyen időjárás volt akkoriban? Mondjuk ez jó kérdés, mert ki emlékszik ilyen időtávban visszasmile confusedsmile wink Volt valamilyen szerves foszforsav kijuttatva? A Monsoon a sima vagy az Active volt? Mert ha utóbbi, ott viszont a tienkarbazon-metil duplázás valóban nem szerencsés.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-05-28 15:10:00

    Válasz VDénes #7554. hozzászólására

    Tényleg az őszinte kíváncsiság kérdezteti, hogy milyen problémát észleltél? Mind az izoxaflutol, mind a tembotrion és a mezotrion is ugyanabba a hatóanyagcsoportba, vagyis a HPPD gátlók közé tartozik. Ha az Adengo után nem javaslod a Laudist, akkor a Calarist miért? Az Adengo széfenere a ciproszulfamid, míg a Laudisé az izoxadifen-etil. Tehát duplán nem kaphat semmiből, akkor mi okozhat gondot, ha egymás után használjuk őket?
    Egyébként a Laudis tavaly júniusban 15 napra kapott szükséghelyzeti engedélyt légi kijuttatásra, ami szerintem azért beszédes kell legyen a szelektivitás szempontjából. Nyilván az engedélyokiratban lévő dolgokat komolyan kell venni (8 levél), de sajnos az élet hoz olyan szituációkat, amikor ezeket felül kell írni.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-05-21 18:56:59

  • Ugrás a témához » otis | 2020-05-20 10:06:58

    Válasz VDénes #228. hozzászólására

    Az első képen a nagy az pokolvar libatop (Chenopodium hybridum), a kicsi viszont valóban lehet csattanó maszlag. A második kép nekem már nagyon rossz minőségű, a parlagfű az tuti, de a többi csak tipp, de valószínű csattanó maszlag illetve a legkisebb talán varjúmák.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-05-03 18:24:29

    Válasz Gatti #133. hozzászólására

    Nem lehet valamelyik hérics faj? Adonis sp. néven keress rá.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-05-03 07:01:08

    Válasz szanberg #25664. hozzászólására

    Valamelyik Bársonylégy vagy Bársonyszúnyog, ki hogy ismeri. Alapvetően ártalmatlan, a lárva válhat kártevővé, de az is inkább elhalt növényi maradványokkal táplálkozik, és inkább a Kerti bársonylégy lárvájára jellemző az élő növényi részek károsítása.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-04-09 06:27:43

    Válasz Foki_71 #1238. hozzászólására

    A kép felső részében már a tojások is ott figyelnek! Légy résen, nehogy meglepetés érjen!

  • Ugrás a témához » otis | 2020-04-09 06:26:14

    Válasz lewy940 #1219. hozzászólására

    Egyes árpa fajtáknál lisztharmat fertőzés következtében fellépő túlérzékenységi reakció is okozhat ilyen foltokat a levélen. Magyarul a növény szövetelhalással gátolja meg a fertőzés továbbterjedését.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-04-06 05:00:15

    Válasz Czanik Sanyi #90. hozzászólására

    Irány a rendőrség, és feljelentést tenni, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés miatt (cirka 3 év)! Közben az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságánál is megtenni a bejelentést!
    Az ilyen sz@rházi alakokat még a termőföld közeléből is el kell tiltani. A növényvédőszerekkel nem lehet játszani, vicceskedni, ez nem olyan, mint mikor a bámészkodó turistákat aratáskor szándékosan beterítenek pelyvával, az csak kellemetlen. De egy növényvédőszer, legyen az bármi, veszélyes. Nem véletlenül van előírva a felhasználóknak, kijuttatóknak is előírva a megfelelő védőfelszerelés!

  • Ugrás a témához » otis | 2020-03-22 18:46:29

  • Ugrás a témához » otis | 2020-03-18 05:10:24

    OFF:
    Az a legnagyobb probléma, hogy a szakember hiány már ide is begyűrűzött. Az ország egyik leglátogatottabb mezőgazdasági oldala kénytelen olyan, empátiával, toleranciával egyáltalán nem rendelkező alakokat kinevezni illetve felruházni moderátori jogokkal, akiket egyáltalán nem lenne szabad! Nyilván nem élnek vissza látványosan a jogaikkal, de valahogy mégis azt érzem, hogy a rájuk bízott hatalom valahogy eltérítheti őket a helyes útról. Akik valami megmagyarázhatatlan késztetést éreznek arra, hogy egyébként mind emberileg, mind szakmailag teljesen jó szándékú, segítőkész embereket kipécézve maguknak elüldözzék az oldalról. Sajnos nagyon sok segítőkész ember hagyott már fel ezen az oldalon az önzetlen segítségnyújtással emiatt. Ahogy itt a fórumon, úgy az Agroinform facebook csoportjában is vannak teljesen alkalmatlan személyek kinevezve. És bár a személyeskedésben nagyon tudnak jeleskedni, bármely szakmai topikot, beszélgetést azonnal széttrollkodva, a zavaró, google fordítós banki hirdetések sokszor hosszú napokig teszik élvezhetetlenné az oldalt. Ha a személyes ellenszenvük kiteljesítésére fordított energiát inkább erre fordítanák, akkor talán az oldal visszanyerné szakmai jellegét.

    Személy szerit én is nagyon sajnálnám, ha hasutas kolléga tényleg nem tájékoztatna a továbbiakban az időjárás várható alakulásáról. Nekem nagyon sokat segített, rengeteg időt megspóroltam azzal, hogy nem kellett annyi oldalt átnéznem, milyen idő várható!

    Elnézést az OFF-ért, de ez kikívánkozott belőlem.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-02-17 14:32:57

    Digitális Agrárakadémia 2019

    Az odáig rendben van, hogy letöltöd, de vajon mi a jelszó? smile helpsmiliesmile confused

  • Ugrás a témához » otis | 2020-02-05 15:20:37

    Válasz ND #4608. hozzászólására

    De van, ott valóban csak a horizontális szántót jelöli meg. De a kérdés feltevője a 2015-ben indult programban van benne, legalábbis írása alapján arra következtetek.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-02-05 12:15:54

    Válasz Selvin #4606. hozzászólására

    Hogy a nak mit mond, az egy dolog, nem szeretnék hozzá kommentárt fűzni. Az általuk is megjelölt linken, illetve oldalon megtalálható a változások jegyzéke ahol is leírják, hogy az ÁSZF illetve a Felhívás mely pontjai hogyan változnak. Ezek alapján: A 3.4.1.1. V. A tematikus előíráscsoportokra vonatkozó követelmények rész 16. pontja az
    alábbira módosult: A szántó tematikus előíráscsoportokban az alapcsomagban kötelezően előírt zöldtrágyázás, istállótrágya, baktériumtrágya kijuttatása alól mentesülnek azon kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek, amelyeken a teljes támogatási időszak alatt a teljes területen , évelő szálas pillangós takarmánynövény termesztése történik és/vagy zöldugarként kerül hasznosításra. Tehát a változás csupán abból áll, hogy a korábban csak szálas pillangósok esetében fennálló mentességhez odaillesztették a zöldugart is.
    Itt szeretném a fogalmakra felhívni a figyelmet. A Tematikus előírás csoport, mint fogalom, három részből tevődik össze, úgy mint Területi lehatárolás kategória azaz horizontális és zonális; Földhasználati kategória úgy mint szántó, gyep, ültetvény nádas; Speciális területi kategória vagyis a zonális részletesebben.
    A fenti idézett rész alapján minden szántó tematikus előíráscsoportra vonatkozik a mentesség, legyen az horizontális, vagy zonális, de nem lehet gyep, ültetvény és nádas.
    Legalábbis én így értelmezem.
    Módoslult felhívás az oldal alján

  • Ugrás a témához » otis | 2020-02-04 16:45:37

    Válasz szgyuri82 #4602. hozzászólására

    Sehogy.
    "A szántó tematikus előíráscsoportokban az alapcsomagban kötelezően előírt zöldtrágyázás, istállótrágya, baktériumtrágya kijuttatása alól mentesülnek azon kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek, amelyeken a teljes támogatási időszak alatt a teljes területen, évelő szálas pillangós takarmánynövény termesztése történik és/vagy zöldugarként kerül hasznosításra."

  • Ugrás a témához » otis | 2020-02-04 13:12:41

    Válasz kkati54 #2725. hozzászólására

    Ha ki is írják valahová, mire én azt megtalálom... smile confused Ezért inkább minden évben megnézem, és az alapján csinálom. Igaz, az utóbbi években nem sok változás történt ezen a téren, de nem szeretek semmit rutinból csinálni.

  • Ugrás a témához » otis | 2020-02-04 13:04:25

    Válasz agrogal #2722. hozzászólására

    *A Jöt. 52. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó adómértéket az állami adó- és vámhatóság hivatalos internetes honlapján előzetesen közzétett -a Jöt. 52. § (9) bekezdése szerint számított- nemzetközi kőolajár alapján kell meghatározni. Amennyiben  a gázolaj beszerzésének időszakára vonatkozóan közzétett kőolajár az 50$-t meghaladja, akkor a 90,487 forint/litert kell alkalmazni, amennyiben az 50$-t nem haladja meg, akkor a 100,49225 forint /liter alkalmazandó a visszaigényelhető adó kiszámításához.
    A kőolaj árát pedig itt találod: Nemzetközi kőolaj ár

  • Ugrás a témához » otis | 2019-12-31 20:19:31

    Válasz kisgazda2101 #1129. hozzászólására

    Inkább félnék ettől a gyalázatos talajfelszíntől, mint az árvakelésektől. Mivel követték ezt el? Az árvakeléseket viszonylag könnyű kiütni, de hogy ebből hogy fogsz csinálni normális magágyat illetve felszínt anélkül, hogy kiszárítanád, arra nagyon kíváncsi vagyok. Esélytelennek látod, hogy még most esetleg gyenge fagyokon bármit is javíts, hogy tavasszal már ne kelljen bolygatnod?

  • Ugrás a témához » otis | 2019-12-09 14:42:47

    Tanárnő alapvetően talajtanos, ő nem igazán mélyül el a biológiában. Viszont más tanszékeken vannak olyanok is, akik sokkal mélyebb összefüggéseiben vizsgálják a talajokat, és pl. Dióskálba viszik el a hallgatókat tanulmányútra. Azonban ők kevésbé keresik a reflektorfényt, és inkább megmaradnak az intézmény falai között, és ott próbálják átadni a tudást, az azt befogadni képes diákoknak. Sajnos azt kell mondjam, nagyon gyér sikerrel, ennek okai nagyon összetettek, de látszik, hogy csak minimális százalék érti meg, mit is tanítanak ma egyes felsőoktatási intézményekben.
    Az mindesetre látszik, hogy a világ ebbe az irányba mozdul el. A jelenlegi, és a még csak körvonalazódó támogatási rendszerben is erre próbálják terelni a gazdálkodókat. Az szintén egy másik probléma, hogy ezt is csak nagyon kevesen fogják fel, és plusz teherként élik meg a mindennapokban, lásd pl. a zöldítést, amit ha jól csinálsz, több hasznot hoz, mint amennyi problémát okoz.
    Sokan, még az itt fórumozgatók is csak végletekben képesek gondolkodni. Úgy gondolják, hogyha eldobják az ekét, akkor már meg is van váltva a világ, közben pedig mázsaszám tolják ki az NPK-t, szabályosan bepácolva ezzel a talajéletet, az indokolatlan, programszerűen betervezett gombaölőket, meg ha már úgyis szórom, akkor a biztonság kedvéért teszek mellé egy kis rovarölőt is, ha kell ha nem. Sajnos a legújabb technikákról, technológiákról szóló marketing információt kívülről fújó mezőgazdasági vállalkozó semmit sem tud arról, hogy egy hektár termőföldjének felszíne alatt, 20 – 30 tonnányi egységes, összefüggő, élő rendszer sorsát tartja a kezében. És sajnos még sokan nincsenek azzal tisztában, hogy a növények a tápanyagot nem fizikai adszorpcióval, meg hajszálcsövességgel és diffúzió halott fizikai kapcsolatai útján, hanem aktív, energiát, életet igénylő fiziológiai tevékenység eredményeként veszik fel. Vagyis bonyolult, interaktív anyagcsere folyamán amihez kell a talajélet, és a talajélethez pedig elsősorban az kell, hogy dobd el az ekét.
    Egyszóval arra akarok kilyukadni, hogy próbáljatok meg rendszerben gondolkodni, ne csak a vízmegőrzésre és a költségcsökkentésre koncentráljatok, ha erre a forgatásnélküli művelésre adjátok a fejeteket, mert ez sokkal több annál!

  • Ugrás a témához » otis | 2019-10-18 05:10:15

    Válasz Pont #2704. hozzászólására

    Nekem nem csak szegély, de zöldugar és rendes lucerna tábla is van, hasonló "adottságokkal" smile lol egy tábla körül de még nem volt pocok károm sem búzában sem repcében, sem nekem, sem a szomszédaimnak. Az okát ne kérdezd, erre igazából még nem kaptam senkitől megnyugtató, hihető magyarázatot. smile confused

  • Ugrás a témához » otis | 2019-08-05 05:52:15

    Válasz Marci3 #21433. hozzászólására

    Bár nem JD hanem Cat 875-ös, de lényegét tekintve ugyanaz, és én is csak azt tudom neked javasolni, hogy felejtsd el. Szörnyű minden tekintetben, a kormányzási módja olyan pusztítást végez a forgókban, hogy szinte lehetetlen kijavítani. Ha kicsit nedvesebb a pálya alig tudsz vele lejönni a területről. Közúton ki akarsz szállni és gyalog tovább menni, mert annyira ráz. Tavasztól késő őszig két műszak, négy kezelő, és ezek elég egybehangzó vélemények, nagyon nem szeressük smile hammer

  • Ugrás a témához » otis | 2019-08-04 07:25:47

    Válasz Hús Futár #2531. hozzászólására

    Ha a gyári dupla pálcás henger van a Triolenten, akkor megfelelő talajállapotnál gyakorlatilag egy kombinátor minőségét elérő munkát tud produkálni, amibe egy csúszócsoroszlyás gép is könnyedén tud vetni. Igaz, ennek az az ára, hogyha kicsit nedvesebb a talaj, akkor pont ez a henger típus ami elsőként használhatatlanná válik. Mondjuk ha lenne egy Triolentem, akkor már nem igazán IH lazítóznék, ha megfelelő mennyiségű lóerő áll rendelkezésre, akkor szárnyak nélkül használva egész mélyen át tudja lazítani a talajt, még nagy szármaradvány mennyiségnél is, egy menetben.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-07-14 07:25:25

    Válasz jamo #17979. hozzászólására

    Tudom nem minden évben és minden területen lehet megvalósítani, de repce után búza elé is lehet zöldtrágyázni/takaró növényezni megfelelő keverékkel - értelem szerűen nem mustár és olajretekkel, már csak a kártevők fölösleges felszaporítását is elkerülendő - és ez már nagy mértékben javíthat a mikorrhiza hálózat kiépítésén. A másik megoldás pedig a nagyobb adagú foszfor műtrágya lenne ősszel kijuttatva.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-07-14 07:19:53

    Válasz jamo #17979. hozzászólására

    Ezt a jelenséget - igaz kukoricánál - már vizsgálta egy multi Zala megyében, és ők egyértelműen a mikorrhiza kiépülésének hiányára vezették vissza a terméscsökkenést. Mivel a keresztesek, köztük a repce sem épít ki mikorrhiza hálózatot, a gabonafélék pedig erősen igényelnék, így gondolom nálad is ez lehet a különbség oka.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-06-14 11:26:55

    Válasz Berkó_ #6253. hozzászólására

    Akkor az valószínű a kukoricabarkó közeli rokona, a hegyesfarú barkó volt. A kukorica barkó inkább egyszikű preferenciával rendelkezik, míg a hegyesfarú a napraforgót szereti jobban. Mondjuk a kártétel szempontjából ennek nem sok jelentősége van smile sad

  • Ugrás a témához » otis | 2019-05-25 12:24:33

    Válasz kajszi_71823 #17446. hozzászólására

    Valószínű, hogy fonálféreg.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-05-14 21:01:08

  • Ugrás a témához » otis | 2019-05-14 20:12:54

    Válasz otis #22058. hozzászólására

    Mármint területalapút igényeltem először 2013-ban, fitalagazdát 2015-ben, tehát az öt év még nem telt le.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-05-14 20:09:08

    Szerintetek a fiatal gazda kiegészítőt milyen indokkal lehet elutasítani? 2013-ban igényeltem először. Mai nappal lett státuszváltás a felületen smile helpsmilie smile confused

  • Ugrás a témához » otis | 2019-05-14 19:55:36

  • Ugrás a témához » otis | 2019-05-14 19:51:31

    Válasz Full Random #1422. hozzászólására

    Az a művelt talajokat nem bírja, így ott nem hiszem hogy megjelenne, inkább valamelyik szarkaláb lesz az.

  • Ugrás a témához » otis | 2019-04-20 17:04:07

    Válasz kukaccsosz #33275. hozzászólására

    Itt az Észak-Alföldön napok óta 20% alatt van, csupán hajnalban megy fel 50-60%-ra.

Fórum szabályzat

Elolvasom »

// SZERVERBŐVÍTÉS //

Áprilisban közel 1 millió látogatónk volt, és folyamatosan csúcsokat dönt az Agroinform.hu látogatottásága, ezért bővítjük és továbbfejlesztjük a portált kiszolgáló szerverparkot. Kérünk, ha bármilyen lassulást, működési rendellenességet tapasztalsz a portálon, ezen a linken jelezd. Köszönjük!

IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE

[bezárás x]