Hirdetés
Fórum
| Becenév: | Balu21 |
|---|---|
| Csatlakozott: | 2022-01-19 08:48:39 |
| Utolsó belépés: | 2024-03-14 15:46:14 |
| Fórum hozzászólás: | 134 |
Fórumhozzászólásai
- Gazdálkodási napló/táblatörzskönyv új
- Körbálázót, de milyet? új
- Szója termesztése új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- S.O.S. új
- GPS működése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- T-16M traktor új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Műtrágya kijuttatása permetezővel, lombtrágyaként!!!! új
Cikkajánló
A Bayer dolgozik a glifozátot kiváltó gyomirtó létrehozásán
2028-ban meg akarják kezdeni a szer forgalmazását.
Hirdetés
Előzmény: Ebcsont #4981 hozzászólása
Igen, ex lege felvetése az volt, hogy mivel a (4) bekezdésben "földműves" jelző szerepel a jogosulti csoportokon belül, ezért, ha pl. van egy állattartó cég, aki a 46 (3) a) ab)-re hivatkozik, akkor egy ökos magánszemély aki meg a 46 (3) (b)-re, akkor hiába Öcsg-s az utóbbi, nem hivatkozhat rá pluszban, azaz nem viheti el a cég bérlő elöl a földet, mivel a cég nem minősül földművesnek, azaz vele szemben nem lehet az öcsg-re is hivatkozni. És mivel mindketten a 46 (3)-ba tartoznak, egyenlőség esetén a bérlővel kell a földhivatalnak jóváhagynia a szerződést. Mindez az "ÖCSG-s pluszban kérdés" csak a 46 (3)-ba tartozók esetén merülhet fel, mert ott lehet cég és magánszemély is egyszerre, aki megfelel a jogosultságnak. Ha csak földművesek közt lehet az ÖCSG meglétét nézni, akkor a 46 (3) ba tartozó cégek elöl nem viheti el más 46 (3)-as magánszemély a bérletet. Viszont egy 46 (3)-ba tartozó és nem Öcsg-s magánszemély bérlő elöl meg elviheti egy 46 (3)+Öcsg-s rájelentkező. Ezért nagyon jó a felvetés.
Válasz ex lege #4977 hozzászó
Az utolsó mondatodban írtak sem egységesek szerintem a földhivatalokban, mert így egy magánszemély állattartó bérlő elszenvedheti azt, hogy egy ÖCSG-s magánszemély ökos elvisz előle egy bérletet, az állattartó bérlő cég pedig nem. Szerintem nem ezt akarta a törvény, hanem az (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a (2)–(3) bekezdésbe tartozó összes jogosultat gondolták ide, csak nem azt írták bele. Az is elképzelhető, hogy a "földműves-nem földműves" megkülönböztetés alatt itt azt akarták érteni, hogy a földforgalmi törvény által előhaszonbérlettel rendelkezők és nem rendelkezők csoportja. Csak hát akkor valami hasonlót kellett volna írni.
Előzmény: ex lege #4977 hozzászólása
Üdv! Ezt meg kell támadni, a 46 (3)-on belül az a-b-c-d-e nem jelent sorrendiséget, ez azt jelentené, hogy az állattartó megelőzi az ökost vagy a vetőmagost, ez hülyeség. Ha ezt akarta volna a törvény, akkor nem tette volna ezeket mind egy bekezdésbe. Hibásan döntöttek.
Előzmény: ThomasCrow #8698 hozzászólása
Üdv, tehet.
10. * helyben lakó szomszéd:
a) aki helyben lakó és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel
Előzmény: subikiss #4970 hozzászólása
b) akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amely szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában lévő, az életvitelszerű lakáshasználatának helye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;
- a bérbe adott föld X településen van
- a bérlő a szomszédos Y településen rendelkezik lakáshasználattal 3 éve
- a bérlő Y településen legalább 1 éve rendelkezik föld birtokával
- ami szomszédos a bérbe adott X településen lévő földdel.
Ha az X településen és Y településen fekvő földek szomszédosak, akkor kizárólag a községhatár egyik és másik oldalán lévő földekről lehet szó. Képzeld el egy térképen.
Előzmény: subikiss #4965 hozzászólása
Ezt nem tudom, most ránéztem, csak az adásvételnél az egybefoglalt vételárnál írja a törvény, hogy külön-külön is meg kell jelölni az egyes földek vételárát, haszonbérletnél nincs ilyen előírás. Viszont, ha nem áll fenn a szomszédosság vagy, hogy ugyanaz a földhasználó, akkor hiába írták egy összegben a bérleti díjat, nem illeti meg az egybefoglalás. Egyébként, ha a földhivatalnak van esze, akkor nem engedi kifüggesztésre az ilyen szerződést, mert, ha pl. nem áll meg az egybefoglalás lehetősége és valaki egy földre rájelentkezik, és azt elviszi, akkor ki fogja kiszámolni arra a földre a konkrét haszonbérleti díjat? Hektárra kell egységesíteni? Vagy AK-ra? Mi van, ha van benne legelő és szántó is? Szóval egy csomó necces kérdés van, én a földhivatal helyében ezt nem engedném tovább, mert csak magukra húzzák a problémát.
Előzmény: subikiss #4966 hozzászólása
Amikor a kettő közt van a településhatár és a tied az X oldalon van, ahol helyben lakó vagy, akkor az Y oldalon lévő közvetlenül szomszédos földre is helyben lakó szomszéd leszel. Ez egy kivételes eset, ha éppen így van, akkor helyben lakó szomszéd leszel.
Előzmény: subikiss #4962 hozzászólása
Ha így van, akkor ezt a földhivatal benézte. Viszont! Olyan nem lehet, hogy te 20 km-re laksz és szomszédként tudsz élni előjogoddal, ugyanis nem vagy helyben lakó. Márpedig helyben lakó szomszéd kell, hogy legyél, amiből ezek szerint az egyik feltétellel nem rendelkezel.
Előzmény: subikiss #4960 hozzászólása
Szia! Ha a szerződésbe beleírták a Földforgalmi törvény 47 (5)-t azaz, hogy "egybefoglalt haszonbér", akkor elég az egyikre erősebbnek lenned, az összes többire az az előjogod lesz érvényes. Ez alól egy kivétel van, amiről a 47 (5a) ír, amikor tulajdonostársként van előhaszonbérleti jogod, na akkor az összes hrsz-ra tulajdonostárs kell, hogy legyél.
Példa: bérbe adnak 3 földet egy helyben lakó öcsg-s földművesnek, egybefoglalt a haszonbér. A 3ból az egyikre helyben lakó szomszéd vagy, a másik kettőre csak helyben lakó. Ebben az esetben mindháromra kiterjed a legerősebb jogod, azaz helyben lakó szomszédként viszed az egészet.
Cserébe ilyen esetben nem is válogathatsz, azaz nem mondhatod azt, hogy neked csak a szomszédos kell, mivel az egybefoglalás azt jelenti, hogy vagy mindent viszel vagy semmit. Üdv.
Előzmény: Tézé #8423 hozzászólása
Üdv. Úgy van vele, hogy, ha a kamara még se tagadná meg magas ár miatt, akkor ne legyen másé. Az lenne a legszebb, ha a kamara megtagadná magas árra, majd ez a TAB tag megtámadná a bíróságon a földhivatali döntést, azaz a saját maga által kezdeményezett döntést.
Előzmény: erdoagro58@gmail.com #8422 hozzászólása
Szerintem itt azt akarták kiszűrni ezzel, hogy ha mondjuk olyan venne földet, akinek semmi köze a földműveléshez, csak van egy aranykalászosa, akkor meg legyen az elvi lehetősége annak, hogy a kamara ezt vizsgálhassa. Csak hát ezzel megint ugyanoda kanyarodunk vissza, hogy a jövőre nézve kell értékelni egy olyan "talán" spekulatív magatartást, amiből pár év múlva esetleg lesz valami. Pl. ha valaki most vásárolná be magát osztatlanba. Rájelentkezés ugye nincs, de 3 év múlva be tud kebelezni az illető. Ha már van 10 ha földje a vevőnek, akkor ugye ki kell függeszteni, azaz a tulajdonostársak ki tudják védeni a bekerülését azzal, ha rájelentkeznek. De ezzel az új szabállyal a "kicsiknek" ez kikerülhető.
Tegyük fel a TAB azt mondja: "itt van ennek a kissrácnak 4 szerződése is, helyrajzi számonként vesz 1-2 ha-t olyan földekből, amiket helyben köztudottan senki nem használ, egy csomó munka van vele, tele van elhunytakkal...stb. Minek veszi meg? Ráadásul nem is ismeri senki itt a faluban, 2-vel odébb van a lakcíme, de jól ismerjük az apját, a srác Pesten tanul a jogon, na ez spekuláció"
Ha a TAB javaslata alapján a kamara megtagadja, akkor jön a per, amiben azt mondja a vevő ügyvédje, hogy micsoda szemétség ez, hiszen a srác most szeretne kezdeni, állandóan a generációváltásról papolnak, most meg elfektetik. A helyi TAB meg azt mondja, hogy mi abban a jó, hogy nem egy kevésbé tehetős, ezáltal a lehetőségektől is jobban elzárt 20 éves fiatal gazdának segítünk boldogulni, hanem egy olyan fiatal kap egy újabb kiskaput, aki mondjuk Budapesten tanul az egyetemen és csak névleg van benne a mezőgazdaságban és később sem lesz ez másként.
Nehéz ez, mert igen, elképzelhető, hogy azért vesz most 4 ilyen hányadot, mert biztos benne az ő nagygazda apja, hogy úgyse fog senki megosztást indítani, megvárják a 3 évet és szabad a pálya. De ugyanakkor ez a lehetőség bármelyik helyi előtt ott van, miért nem csinálták ők ezt is.
Egy csomó per lesz, ha a kamara beleáll és megtagad ilyen esetekben, de, ha meg a kamara nem kéne hozzá, akkor meg a fenti sztorik terjednének és azon hőbörögne a gazdák fele, hogy miért nem állítja meg ezt senki. Szóval ezek ugyanazok a körök mindig.
Beszéltem már pár gazdával erről a 10 ha-os dologról, egy sem úgy közelítette meg a kérdést, hogy "de jó, van a faluban pár fiatal srác, most lesz lehetőségük elkezdeni a fóliázást, vagy bármit", hanem úgy, hogy "de jó, a fiam feleségének meg a nászasszonyéknak még nincs a nevén semmi, akkor most egy ideig nyugiban tudunk vásárolni". Nehéz ügy ez is. Üdv.
Előzmény: erdoagro58@gmail.com #8419 hozzászólása
Üdv. A 20-as mellett a 36-ost is kell ehhez nézni:
"36. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása
a) az állam tulajdonszerzéséhez;
b) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez;
c) a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához;
d) a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához;
e) *
f) * földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházásához;
g) * a telekalakítás keretében történő tulajdonszerzéshez, ha egy vagy több, önálló helyrajzi számú földet érintő telekalakítás következtében a tulajdonosok tulajdoni hányadát képező földterület nagysága az ingatlan-nyilvántartásban a kiinduló állapot szerinti tulajdoni hányadból számítható területnagyságot nem haladja meg;
h) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdonszerzéshez."
A 20. § arról szól, hogy mit nem kell kifüggeszteni, a 36. § meg arról, hogy mikor nem kell a földhivatal jóváhagyása.
Ami mindkettőben szerepel, abban sem kifüggesztés, sem jóváhagyás nincs, így kamarai megküldés sem. Ilyen a közeli hozzátartozók közti tulajdonjog átruházás, a gazdaságátadási szerződés és az állam földvásárlása.
Ami csak a 20-asban van, de a 36-ban nincs, ott nincs kifüggesztés, de van földhivatali jóváhagyás, azaz kamarai eljárás is, ilyen pl. a 3 éve tulajdonostárs vásárlásával kialakuló 1/1-es történet illetve ez a mostani 10 ha alatti vásárlás is.
Ami a 20-asban nincs, de a 36-osban van, azt ki kell függeszteni, de nincs földhivatali jóváhagyás utána, ilyen az állami föld eladása. pl. az árverések.
Szóval az általad írt 23/A 1(a)ban szereplő rendelkezés egy újabb szerencsétlen és félreérthető megfogalmazás a törvényben.
Előzmény: erdoagro58@gmail.com #8413 hozzászólása
Üdv, ez a kettő, amit most írtál az ugyanabból az ítéletből van, mint, amit korábban küldtél? Köszönöm
Előzmény: mocsencsi1 #8414 hozzászólása
Üdv. Szerintem nem, mert nem elővásárlási jogként szerepel ez a törvényben, hanem a kifüggesztés alóli mentességként. Ugyanitt szerepel a testvérek közti adásvétel is. Ott sincs úgy, hogy a testvéred eladja másnak a földjét, te pedig rájelentkezel, mondva, hogy "ha nekem adta volna el, akkor nem kellett volna kifüggeszteni", azaz nem írhatod felül a törvényi sorrendet egy kivétellel.
Illetve megkérdeztem a földhivatalban, téves az, hogy ezt a kivételt csak fiatal gazdák vehetnék igénybe. Nincs ilyen előírás a törvény szövegében, azaz a 88 éves nagymama is belefér, ha földműves. Üdv.
Előzmény: erdoagro58@gmail.com #8410 hozzászólása
Így van a szabály több, mint 4 éve és eddig egyetlen ügyvéd sem érvelt ezzel, és a bíróságok vagy a Kúria se mondta ezt ki? Mi tartott eddig? Ha ez ilyen egyértelmű, akkor miért nem derült ez ki a bíróságok előtt 1-2 éven belül? Az ilyet sosem értettem.
Előzmény: erdoagro58@gmail.com #8408 hozzászólása
Ebből hamarosan törvénymódosítás lesz. Üdv
Előzmény: credomat #8399 hozzászólása
Szia! Szerintem nincs olyan szabály, hogy a végleges nyertes vevőnek kellene fizetnie az ügyvédi munkadíjat. Az ügyvéded azt vállalta, hogy megszerkeszt egy okiratot, aminek eleget is tett, te ezért fizették. Innentől kezdve ez a rájelentkező korrektségén múlik. Mondjuk láttam már olyan szerződést, amiben 50 milliós vételárhoz 1,2 millió Ft-os ügyvédi munkadíj volt rendelve, azt a rájelentkező nem fizette ki. De, ha nem volt elrugaszkodott a mérték, akkor szerintem jelezheted felé. Sok sikert, üdv.
Előzmény: Ervin91 #8396 hozzászólása
Szia.
Földeladás utáni adó: én úgy tudom, hogy ha onnantól számítva, hogy te vetted, 5 éven túl adod el, akkor egy Ft SZJA-t sem kell fizetned a vételár után. Az SZJA alapja pedig csak a te vételed értéke és a mostani eladásod különbözete, tehát, ha vetted 20 milláért és most 30-ért adnád, akkor csak a 10 milla után kell az SZJA-t fizetni. Illetve ez az adóalapba számító összeg is az 5 éven belül évente csökken 100-90-60-30-0 % értékben, azaz, ha 2018-ban vagy előtte szerezted, akkor nem fizetsz SZJA-t sem most az eladás után.
Ügyvédi költségek: elvileg az ügyvédet a vevő hozza és állja is a költségeket, de meséltek már olyat, hogy a munkadíját beleszámolják a vételárba, azaz az ügyvédi díjjal megemelik a 30 millát, mondjuk 30,3 millió Ft lesz a vételár.
Ha 8 ha 280 AK, akkor az 35 AK-s föld, az azért nem rossz, 100-120e tök jó lehet AK-nként, bár olyan mondjon erre valamit, aki a környékeden van. Üdv.
Előzmény: erdoagro58@gmail.com #8391 hozzászólása
A bíróság soha nem ad igazat ilyen esetben az eredeti vevőnek. A gond az, hogy a kifüggesztés alatt az elővásárló elolvassa a szerződést, meglátja benne ezt a pontot és nem jár utána, hogy mi lesz, ha nem fizet "előre", hanem inkább elengedi a földet és nem jelentkezik rá. És végülis ez a célja ennek az egésznek. Egyszer beszéltem egy ügyvéddel, azt mondta, hogy volt egy ügyfele, aki rájelentkezett egy földre, és még rajta kívül 3-an. A vevő ügyvédje meg hőbörgött, hogy várja mind a négytől a fizetést, hiszen a vevő is előre fizetett, a vételár 30 milla volt. A földhivatal határozatát amúgy meg is támadta az egyik vesztes elővásárló és 2 évig tartott a per. Ha kifizette volna mind a 4 elővásárló, akkor a vevővel együtt 150 milla ült volna 2 évig az ügyvéd számláján.
Előzmény: Schbalazs23 #8388 hozzászólása
Szia, ha kivonták, és nincs AK-ja, akkor az már nem termőföld, azaz nem kell kifüggeszteni és jóváhagyás sincs. Az aláírás után egyből be lehet vinni a földhivatalba, onnantól az ottani ügytehertől függ, hogy mikor jutnak el a bejegyzésig. Ha nagyon s.o.s. lehet kérni soron kívüli eljárást valamennyi felár ellenében. Üdv.
Előzmény: otis #8339 hozzászólása
Szia, szerintem kérdezd meg a földhivatalban ezt. A földed tulajdoni lapján ott van, hogy mondjuk 2023. februárjában jött létre megosztással, de közben a tulajdonjogod mellett meg látszik, hogy azt a tulajdoni hányadot, amit most kimértek neked 1/1-re, 2003-ban szerezted, szóval látszik az eredeti időpont. Az a kérdés, hogy a földhivatal az új helyrajzi szám létrejöttének időpontjától nulláról kezdi-e a számolást, vagy az adott személy eredeti szerzésének időpontját veszi alapul. Földhivatalos ismerősömet megkérdeztem, azt mondta, ők az adott személy tulajdonszerzésének időpontját nézik, nem foglalkoznak azzal, hogy mikor jött létre az új helyrajzi szám. Nem lennék meglepődve, ha megyénként eltérő gyakorlatok lennének ezzel kapcsolatban is. Sok sikert, üdv.
Előzmény: Tézé #8320 hozzászólása
Lehet adásvételit kötni, csak bele kell írni, hogy X időpontig haszonbérlet terheli, meg hogy mennyi a bérleti díj. Az még nem dőlt el, hogy ki a földhasználó, de a bérlet attól .ég terheli a földet.
Előzmény: Blasi_ #8319 hozzászólása
Május 1 és június 30 közt indult eljátásra alkalmazni kellene, mert akkor az volt a szabály. Kérdés, hogy fog-e a kamara ezzel tökölni
Előzmény: Farmer365 #8316 hozzászólása
Erre senki nem tud válaszolni, hiszen még nem nagyon érkeztek olyan szerződések a kamarához, amiket május 1. után kötöttek. Ráadásul az 1,5 milla átlagár, tehát egy 2,6 millás hektárár simán lehet oké azért a földért a településen. Kérdezd meg nálatok a kamarát, hogy mit fognak csinálni a május 1-július 1. között írt szerződésekkel. Bár szerintem, ha megtagadják magas árra, azt a bíróság a kirendelt szakértői vélemény alapján úgyis elmeszeli, mint ahogy mindig tették az elmúlt években. Csak az a kérdés, hogy a vevő elvinné-e bíróságra. Ha nem, akkor nyertél, ha igen, akkor le lesz írva a bíróság ítéletében, hogy a szakértő szerint mondjuk 5 millió a reális ár ezért a földért. Édes mindegy, hogy a 20 éves jövedelmezőséget vagy a helyben kialakult árakat kell vizsgálni. Üdv
Előzmény: Diesel Tibor #8266 hozzászólása
Tulajdonjogot ír, így nem nézik a bérletet. De, ha évekkel ezelőtt volt földje, és azt eladta, azt hozzá kell adni a most meglévő 1 ha-hoz a számolásnál
Előzmény: lex domini #8262 hozzászólása
Igen, én arra írtam, hogy ezzel a módszerrel ugyanaz az ember nem tud 100 ha földet gond nélkül megszerezni
Előzmény: lex domini #8256 hozzászólása
A földhivatalhoz mikor bekerül majd egy ilyen szerződés, akkor le tudják kérdezni a vevő nevén lévő és már törölt tulajdonjogokat is. Szerintem a javaslat szövege (...jelen szerzést megelőzően
bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések
tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától...) azt jelenti, hogy ha valaki odaajándékozza a gyerekének a 100 ha földjét, hogy nulla ha legyen a nevén, aztán venne kifüggesztés nélkül 5 ha-t, akkor a FH rá fog nézni és meg fogja találni, hogy már volt neki 100, és elmeszeli.
Vagy ugyanígy, ha valakinek 0 ha földje van és vesz 8 ha-t kifüggesztés nélkül, majd azzal a lendülettel odaajándékozza a gyereknek, majd aztán az ismét 0 ha-jára venne 5 ha-t, akkor a földhivatalnak össze kell adnia a korábbi 8 illetve a mostani 5 ha-t, és mivel az több, mint 10 ha, azt is el kell utasítania.
És szerintem nem csak az adásvétellel szerzett földeket kell nézni (...bármikor, bármilyen jogcímen...), az örökölt, ajándékba kapott földek is beleszámítanak a 10 ha-ba.
Előzmény: spadehoe #8237 hozzászólása
Szia, ha 15 ha 450AK, akkor az egy 30 AK/ha-os szántó, ami szerintem jobb, mint a helyi átlag. Illetve 15 ha egyben, az azért növeli az értéket. A NAK honlapja szerint 79e Ft a hódmezervásárhelyi átlag AK ár szántóra. 100e Ft az 10%nál nagyobb eltérés, tehát az ügyvéd írja bele a szerződésbe, hogy a kövesút közel van, egyben 15 ha, meg, hogy 30AK-s a föld. Illetve bármilyen valós mezőgazdasági indokot, ami van még.
Előzmény: (csaba) #7912 hozzászólása
Az osztatlanoknál használatos értékbecslési ajánlatban a járási bontás nagyon torz, nálunk az a tapasztalat, hogy a járási székhelyen mindig drágább a föld, mint a járás falvaiban, viszont mivel átlagoltak, ezért a járási átlagár a falvak árainál magasabb (ott a bekebelezettek örülhetnek), a járási székhely árainál pedig alacsonyabb (ott a bekebelező örülhet).
Előzmény: rongyos #7909 hozzászólása
Sziasztok.
Ez a törvény szövege:
h) a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg
ha) * erdőnek nem minősülő föld esetén a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által a honlapján nyilvánosságra hozott, a szerződéskötés évét megelőző naptári évben kialakult helyben szokásos átlagos forgalmi értéket 10%-ot meghaladó mértékben,
(5) * A (3) bekezdés h) pont ha) alpontjának alkalmazása során a vételárat aránytalannak kell tekinteni, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos vételár mértékétől való eltérést indokolják. Előnyös tulajdonságként lehet figyelembe venni a föld művelhetőség szempontjából kedvező alakját, fekvését, elhelyezkedését, megközelíthetőségét, kedvező domborzati és lejtésviszonyait, vízjárási rendezettségét, jó kultúrállapotát, öntözhetőségét, kerítettségét, azonban nem lehet figyelembe venni bizonytalan, jövőbeni eseményeket és legalább részben a vevő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket. Az átlagos vételártól való eltérés esetén annak okát a szerződésben igazolni kell. Az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívására az eladó vagy megbízása alapján a vevő köteles bizonyítani a vételár értékének arányosságát.
Szerintem itt a lényeg: az alapos indok megléte és az, hogy az előző évi átlag + 10% árig nem kell különösebben indokolni semmit a szerződésben, fölötte viszont muszáj. Nem igaz az, hogy ne lehetne 10%-nál magasabb vételár egy szerződésben. Pl. azt mondod, hogy az átlagár duplája szokott lenni az ilyen típusú föld a faluban, mert ez 30 AK, akkor a NAK-nak feldobtad a labdát, bizonyítsák be ők, hogy hazudsz. Nem lesz elég annyi a NAK részéről, hogy a honlapon X Ft van, és pedig mondjuk 20%-os az eltérés. Ha állítasz valamit a szerződésben, akkor a NAK-nak és a földhivatalnak is azt kell megállapítania, hogy nem igaz, amit állítasz, csak ekkor tagadhatnak meg. A lényeg tehát, hogy mostantól a szerződésben szerepeltessétek a vételár kifejtett indoklását.
Előzmény: (csaba) #2626 hozzászólása
Na ez kemény. A bankok, a végrehajtók, a MÁK...stb. mind lepattannak, ha postán akarnak küldeni valamit nekik? Egy mezei ügyvéd egy sima lakás adásvételt sem küldhet meg az illetékes földhivatalnak közvetlenül postán? És, ahogy írtad, a kormányhivatal nem kötött szerződést, azaz a Nyugdíj, OEP, TB, NÉBIH stb... szerv nem kereshető meg levélben közvetlenül? Ez nagyon durva, ez már majdnem az e-közigazgatás megvalósítása. Mondjuk nemsokára annak is itt lesz az ideje, jobb lesz hozzászokni mindenkinek.
Előzmény: (csaba) #2614 hozzászólása
Nekem azt mondták a földhivatalban, hogy az erdők tulajdoni lapjáról nem fogják levenni az AK értéket. Ha új erdő helyrajzi szám alakul ki megosztással vagy átminősítéssel, azon már nem fog szerepelni. A tulajdoni hányadok alapján viszont ezután is tud számolni az osztóprogram, a földhivatal szerint a megosztás ugyanúgy mehet tovább az erdőkre is. Ha valakinek van most folyamatban erdő megosztása, leírhatná a tapasztalatait. Üdv
Előzmény: Cs.Tomi #7840 hozzászólása
Ökogazda tud megelőzni, aki 20 kmen belül lakik. A tulajdonostárs és a bejegyzett földhasználó lehetne még olyan nem helyi, aki előzne, de azt írtad, nem rendelkezik területtel, így ők nem jöhetnek szóba.
Előzmény: T. Attila #2581 hozzászólása
Szia, szerintem kérdezd meg a földhivatalban, mert a többlethasználati megállapodás az az eredeti osztatlan közösön alapszik, azon a tényen, hogy te is és a "bérbeadó" is tulajdonostársak vagytok. Ha ez a tény megszűnik, mert szétméritek, és pl már nem lesztek tulajdonostársak, akkor nincs jogalap. Ez nem egy haszonbérleti szerződés, ami mondjuk még 8 évig él. Az olyat egy adatmódosítással (hrsz, terület, Ak) átjegyzitek. A többlethasználat szerintem nem ilyen egyértelmű, kérdezz rá a földhivatalnál, nehogy meglepetés érjen. Üdv
Előzmény: Borz #7828 hozzászólása
A nak újra dönthet úgy, hogy téged támogat, de szó szerint nem mondhatja ugyanazt, hiszen az első körben mondottak nem voltak elegendők a bíróság szerint. A bíróság le fogja írni a fhnak, hogy mit vehet figyelembe és mit nem és hogy mit kellene más szempontból is megvizsgálni. A második körben azt nézik, hogy a fh betartotta-e a bíróság előírásait. Igazad van, elméletileg lehet akár évtizedekig pingpongozni, lehet valaki tud itt olyat, hogy mondjuk neki van egy 6-8 éve megkötött, sokadjára is visszadobott szerződése, és még mindig nem dőlt el, hogy kié lett a föld, mondjuk én még nem láttam ilyet.
Előzmény: Borz #7825 hozzászólása
Mondok neked ellenpéldát. Mondjuk az osztrák embernek van egy fia, ő vesz földet, azonos rangsor, öcsg és még fiatal is. Vagy: Van egy 20 éves fiatal srác, akinek van 10 hektár a nevén. De köztudott, hogy a családban van több cégük, komoly tőke áll mögötte. Te meg ott vagy 38 évesen, két gyerekkel, próbálsz az 50 hektárodból 60-at csinálni. Akkor kit is kellene támogatni? Mert a generációváltás mindenkire igaz. Innentől kezdve beindul a jogászkodás, hogy ki a fiatalabb? Meg kinek van jobban szüksége a földre? Ha ezekben az esetekben a NAK inkább téged támogatna a sorrendre tekintet nélkül, biztos lehetsz benne, hogy az "ellenfél" ügyvédje azt hangoztatná, hogy az ő ügyfele fiatal és a NAK lábbal tiporja a generációváltás szent kötelességét. Szóval nem egyszerű ez. A kormányhivatal egy adathalmazból gazdálkodik: kinek mennyi földje van, ki hány éves, mennyi állat...stb. A NAK meg próbálja behozni a, mindig így olvasom, a szubjektív vizsgálatot és értékelést. Ezt persze lehet úgy is olvasni, hogy pofára osztályzás folyik, de nekem az a tapasztalatom, hogy ritkán avatkoznak be és csak akkor, ha a törvényi célkitűzéseket úgy érzik jobban megvalósíthatónak. Mindenesetre ezeket a szubjektív szempontokat hogyan tudná leellenőrizni a kormányhivatal utólag? Pl., hogy a fiatal srác mögött milliárdok állnak, míg a rájelentkező meg egyedül van a csatában a maga pár 10 hektárjával. A fiatal srác ügyvédje úgyis azt fogja kiabálni, hogy minden törvényes, nehogy már baj legyen az, hogy a családban a gyerek is próbál előre jutni, és különben is rágalom az egész. Vagy pl. a 300 ha-os tulajdonplafon. A 280 ha-os ember miért ne vehetne még 10 ha-t? Ja, hogy a feleségének, a két gyerekének, a négy unokájának szét van írva még fejenként 150? A törvény akkor is 300-at enged, milyen alapon mondják azt, hogy inkább a kisebb gazdáé legyen a föld? Szóval nehéz itt igazságot tenni. A te ügyedben az lesz az érdekes, ha az osztrák bíróságra megy és a bíróság esetleg nem fogadja el ezt az érvelést és újrajátszatja a dolgot. Akkor újra kormányhivatal és újra NAK, aztán majd látjuk, hogy mit tudnak kitalálni. Üdv
Előzmény: termelo #7818 hozzászólása
Meg kell támadni a bíróságon a KH határozatát és, ha jogszabálysértő volt, akkor a bíróság elő fogja írni a KH számára, hogy a megismételt eljárásban mit kell csinálnia. A bíróság előírhatja, hogy a KH és így a NAK is milyen szempontok szerint kell értelmezzen egy tényállási elemet (pl: "ez az ár nem magas" vagy "vevőt helyben lakónak kell elfogadni"), meg azt is, hogy miket kell kötelezően levizsgálnia. Ez alapján nincs arra lehetőség, hogy a NAK szó szerint ugyanazt mondja, mint első körben, mert akkor a KH azt a bíróság iránymutatása alapján nem fogadhatja el, azaz támogató határozatot kell hoznia. Ha nem így jár el, akkor nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak. Egy a lényeg, a NAK-nak második körben muszáj valamit mondania. Szóval olyan nincsen, hogy változtatás nélkül fenntartja, amit korábban mondott. Ha így jár el, akkor a KH elvileg nem állhat be mögé. Üdv.
Előzmény: Borz #7819 hozzászólása
A NAK nem módosíthat a sorrenden, a sorrendet a Kormányhivatal állítja fel. A NAK támogathatja/nem támogathatja a vevőt/elővásárlót, azaz a 6. helyen álló akkor tud nyerni, ha az 1-2-3-4-5. helyezettet a NAK megtagadja, a KH pedig ezt elfogadja. Ha van egy helyben lakó ÖCSG-s vevő és rájelentkezik egy helyben lakó ÖCSG-s, akkor ott döntetlen lenne, de a törvény szerint ilyenkor a vevőnek kellene nyerni. A NAK nem mondhatja azt, hogy "de én előrébb teszem a rájelentjező öcsg-st" vagy, hogy "a két egyenlő közül a rájelentkezővel nyeretem". Egy dolgot tehet, a vevőt megtagadja valamilyen érdemi ok miatt, ami szerinte levezethető a törvényből. Amikor valaki bíróságra fordul ilyen esetben, az nem azért teszi, mert a rangsorban nem jó helyre tették, hanem azért mert megtagadták vele valamilyen ok miatt. Ezt az okot kell vitatni a bíróságon.
Nem tudom nálatok egyébként milyen sűrűn fordul elő, hogy a NAK megtagad, nálunk elég ritka, száz szerződésből max egy esetben, ráadásul a megtagadások több, mint fele a magas vételár miatt van, ami meg független mindenféle sorrendtől és a személyektől. Üdv.
Előzmény: agrohelp #7821 hozzászólása
Én azt találom szomorúnak, hogy a földhivatalok nem kapnak szakmai iránymutatást a minisztériumtól. Ha pl. a minisztérium konkrétan leírná, hogy mit hogy kell értelmezni és alkalmazni, akkor minden földhivatal úgy csinálná. Nem lenne olyan, hogy Szegeden így, Győrben meg úgy értelmezik. Aztán, aki nem ért egyet, elmegy bíróságra és mondja ki a bíróság, hogy nem jó a földhivatali gyakorlat, azaz nem volt jó a minisztériumi ukáz, és akkor minden földhivatal átállhatna az új módszertanra. Sajnos nincs információ áramlás, ez látszik.
Előzmény: .Szabi. #7814 hozzászólása
Akkor valószínűleg eltérnek a földhivatali gyakorlatok. Nálunk ebben az esetben a két öcsg-s tulajdonostárs közül a vevő nyer. Elővásárló, bármilyen jogcíme is legyen, csak akkor nyerhet, ha erősebbet tesz le az asztalra. Volt olyan elképzelés régebben, hogypl. két tulajdonostárs ha egyenlő, miért ne lehetne megnézni, hogy melyik szomszéd, állattartó... stb. még a tulajdonostárs jogcímen kívül. De a földhivatal ebbe sose ment bele. Szóval nálunk az van, amit agrohelp írt. Mindenkinek a legerősebb joga versenyez. Nem tudom van-e még fellebbezési határidőd, de lehet megérné egy per ebben az ügyedben. Üdv.
Előzmény: beginneragro #7801 hozzászólása
Szia! Ha az öcsg valakinek meg van, akkor a földhivatal már nem számíthatja hozzá azt is pluszba, hogy fiatal valaki, nem lehet halmozni az előjogokat és az alapján nyerni. Ha a vevő és a rájelentkező ugyanazon a ranghelyen van és mindegyik öcsg-s, akkor ezt írja a törvény:
28/A. § * Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti vevő és a vele azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult javára egyaránt hozhatna jóváhagyó döntést, úgy a mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződés szerinti vevővel hagyja jóvá a szerződést.
Ugyanez van haszonbérletre is:
53/A. § * Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti haszonbérlő és a vele azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult javára egyaránt hozhatna jóváhagyó döntést, a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel hagyja jóvá a szerződést.
Szóval, ha nem a vevővel / haszonbérlővel nyerette a földhivatal, hanem a rájelentkezővel, akkor hibáztak. Vagy nem ez volt a tényállás. Üdv.
Előzmény: nferry #3628 hozzászólása
Szia, vagy megegyeznek, vagy megosztják (ha meg lehet) vagy egyben eladják. A végrendelet sem eredményezhet osztatlan közöst szerintem. Ha nem tudnak dűlőre jutni, 5 év múlva kényszerértékesítés jön, nem automatikusan az állam. Gondolom lesz egy elektronikus felület, amin majd lehet versenyezni, licitálni az ilyen földekre. Azt nem gondolnám, hogy a végösszeg az államé lesz, ha rajtam állna, én azt csinálnám, hogy mondjuk 3 örökös esetén, ha a lóvét sem tudják elharmadolni, mert vitatják az arányt, akkor bírói letétbe tenném és vitatkozzanak a pénzen, ne a földön. Üdv.
Előzmény: csabahegeszt #2551 hozzászólása
Szia, csak a földműves tulajdonostárs tud mindenkit előzni vételnél, a "sima" tulajdonostársnak minden földművesnél gyengébb az előjoga, ráadásul csak 1 ha lehet a birtokában, így, ha azzal amire rájelentkezne meg is haladná ezt a plafont, akkor a földhivatal elmeszeli.
Előzmény: D-Csaba #55 hozzászólása
Azt szeretném még kérdezni, hogy találkoztál-e olyannal, hogy férj és feleség a két nagy tulajdonos a szántóban, akik egyenként elérik az 1 ha-t, a többi 4-5 tulajdonos 1-2 ezer négyzetméteres. 3. alcím szerinti bekebelezést lehet-e ilyen feltételekkel csinálni úgy, hogy pl. a férj bekebelezi az összes kicsit és ketten maradnak a feleségével? Úgy olvasom a törvényből, hogy nem lehet, mert a végén nem 1/1 alakul ki. Értem, hogy itt elvileg kialakítható a két területi minimumot elérő új hrsz, azaz 2. alcím szerint megoszthatnák, de a házaspár nem akar külön hrsz-ra kerülni. De közben meg az sem jó megoldás, hogy a férj bekebelezi a feleségét.
Mit lehet ilyenkor tenni? Tudom, hogy meg lehetne venni a kicsik tulajdoni hányadát, de van köztük fel nem lelhető/elhunyt is, meg hát egy adásvételhez szerződni kell, meg hosszabb idő...stb.
Előzmény: D-Csaba #55 hozzászólása
Köszönöm a válaszod
Előzmény: D-Csaba #52 hozzászólása
Nem foglalkozok vele és ügyvéd sem vagyok. Családom érintett földügyekben és osztatlan közösben, én vállaltam, hogy beleásom magam. Több ügyvéd ismerősöm van, akikkel szoktunk ezekről beszélgetni, de úgy látom, hogy kevés látja át a témát. A földhivataloknál meg elég kevés eljárás indult és ők sem tudnak gyakorlatias válaszokat adni. Üdv
Előzmény: D-Csaba #50 hozzászólása
Szia a végén azt írtad: "az eddig keletkezett dokumentumokat át kell adnia a legmagasabb ajánlatot tevő tulajdonostárs részére. De még ezzel sincs vége. Ennek a tulajdonostársnak ismét el kell indítania a licitet. "
A rendeletben az van, hogy: "Az okiratokat és nyilatkozatokat a (7) bekezdésben foglaltak alapján átvevő tulajdonostárs (a továbbiakban: átvevő tulajdonostárs) az okiratok és nyilatkozatok kézhezvételét követő 15 napon belül köteles értesíteni a többi érvényes ellenajánlatot tett tulajdonostársat a legmagasabb érvényes ajánlat összegéről."
Tegyük fel, hogy A-B-C-D tulajdonostársak szálltak be a licitbe, úgy, hogy "A" indította az egészet. Egy idő után C és D kiszálltak különböző összegeknél. A végén "B" ajánlatára "A" már nemet mondott, azaz "B" részére át kell adnia minden iratot. Ezután B tájékoztatja C-t és D-t, hogy ő a nyertes X Ft összeggel. Miért indul ezzel újra a licit? C és D miért kapja meg a jogot, hogy a korábbi "kiszállójuk" ellenére újra ajánlatot tehessenek? Ráadásul a rendelet "érvényes ellenajánlatot tevő" tulajdonostársak értesítését írja elő, akkor ezek közé "A" nem is számít bele, csak akkor, ha az első ellenajánlatra még ő is tett ellenajánlatot? És ha nem tett, akkor ő nem szállhat be újra? Nekem ez nem világos, azt gondoltam, hogy egy licitálás van és annak a nyertesének tájékoztatni kell minden korábbi licitálót, hiszen mindenki különböző összeghatárnál szállt ki, így senki nem tudhatja, hogy mennyi is lett a végösszeg. Azt sem értem, hogy azok, akik egyből elfogadták "A" eredeti ajánlatát, ők honnan fogják megtudni, hogy végül nem annyi lett a rájuk eső rész, ha őket nem kell tájékoztatni erről senkinek? Csak a végén éri őket egy kellemes meglepetés, hogy nem 200e, hanem 400e Ft érkezik a számlájukra?
Előre is köszönöm a választ. Üdv
Előzmény: D-Csaba #2545 hozzászólása
Köszönöm a választ
Előzmény: Matyi50 #38 hozzászólása
Szia! Nem az van, hogy amit írtál a 32. § (1) az arra vonatkozik, ha nem ért egyet a megajánlott összeggel (azaz kevesli), de nem akarja ő megvenni az egészet, azaz nem tenne +10%-os ellenajánlatot. Ilyenkor kell szakértői értékbecslést kezdeményeznie.
A licit (ellenajánlat) az a 32. § (2) és (3)-ban van, amikor a megkeresett tulajdonostárs azt mondja, hogy ő szeretne bekebelezni, ilyenkor 10 %-kal feljebb kell srófolnia az árat. Erre a (3) bekezdés szerint az eredeti kérelmező is tehet ellenajánlatot. Ráadásul az (5) bekezdés meg azt mondja, hogy addig kell ezt így csinálni, míg végül nincs több ellenajánlat. A legmagasabb licit győz. A (2)-(5) bekezdésekben nincs szó értékbecslésről. Az szerintem csak akkor jön be, ha valaki azt érzi, hogy átverik, de ő nem akar bekebelezni, csak normális árat szeretne a tulajdoni hányadáért kapni. Ha rálicitál az eredeti ajánlatra, ahhoz nem kell értékbecslő. Merthogy ha egy értékbecslő kimondja, hogy az egész ingatlan 1,5 millió Ft-ot ér, akkor onnantól kezdve nem lehetne licitálni? Csak az 1,5 millió Ft-os plafonig? Nem hiszem. Amúgy én még csak licitről hallottam a gyakorlatban ügyvédektől, pár ezer m2-es hányadok miatt nem fognak az emberek tökölni értékbecslővel. Lehet, hogy ez csak azért került bele a törvénybe, hogy a nagyon pofátlan alacsony árakkal szemben legyen valami visszatartó erő, meg hogy a bekebelezettek ne mondhassák utólag, hogy nem is volt lehetőségük ellentmondani.
Előzmény: Nskype #7785 hozzászólása
Szia. Olvasd el a 2020. évi 71. törvény III. fejezetét (19-28. §-ok), aztán menj be az illetékes földhivatalba és keresd meg ott azt az ügyintézőt, aki ezzel a feladattal meg van bízva és konkrétan nézzetek rá erre a helyrajzi számra, hogy mi az aktuális helyzet. Egy hosszadalmas eljárás eredményeként az állam tulajdonába kerülhet a föld, vagy legalábbis egy része, amire utána tehetsz vételi ajánlatot az NFK-nál. Üdv.