Hirdetés
Fórum
| Becenév: | ZsocaJD |
|---|---|
| Csatlakozott: | 2023-02-08 19:06:34 |
| Utolsó belépés: | 2024-02-26 10:32:39 |
| Fórum hozzászólás: | 82 |
Fórumhozzászólásai
- Napraforgó-termesztés új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Erdőtelepítési támogatás új
- AKG támogatás új
- Kukorica és napraforgó vetése új
- K 454 bálázó új
- Totális gyomirtás, tarlókezelés új
- Kalászosok műtrágyázása új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
Cikkajánló
Aszály: alkalmazkodni kell, nem harcolni
Papp Zsolt György szerint történelmi az esély az agráriumban.
Előzmény: Ohaza63 #3580 hozzászólása
És ugyan az mivel lenne jobb, ha nem lennének a támogatások és pályázatok, így teljesítendő előírások sem, és mindenki ész nélkül termelné 250 kg nitrogénnel a 10-12 tonnás takarmánybúzát, meg 4-5 tonna napraforgót? Akkor egy pár millió tonnával több eladhatatlan készlet lenne az országban, meg még nyomottabb ár. Azt kellene megérteni, hogy a világon már most is túltermelés van, és még Oroszország, Ukrajna, el sem érte azt a technológiai fejlettséget, ahol az EU tart a termelésben. Továbbá Oroszországban növekszik a megművelhető földterület és akkor Afrikáról még nem is beszéltünk, hogy mekkora befektetési összegek mennek oda a mezőgazdaság felfuttatására. El kell fogadni, hogy a túltermelés egyre fokozódni fog és a fogyasztók szempontjából sajnos nem releváns az, hogy hol termett az a termény, hanem csak az, hogy mennyibe kerül.
Előzmény: trikolor5 #3312 hozzászólása
2022. 12. 06. 23.00, ez után már minden 016.
De amúgy kolléga pár hsz-el lejjebb betette ide a cikket, érdemes végigolvasni.
https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/adozas/106697-aktualizalasra-kerultek-a-mezogazdasagban-felhasznalt-gazolaj-utani-ado-visszaigenylessel-kapcsolatos-tudnivalok
Előzmény: trikolor5 #3310 hozzászólása
Az adómérték meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy 2 fajtakódú gázolajat különböztetünk meg jelenleg a piacon:
- egyrészt a 016-as fajtakódú gázolajat, amelyre nem vonatkozott a hatósági árszabás, ebben az esetben a fenti főszabály szerint kell(ett) eljárni;
- másrészt a „2710 20 11 KN” kódú dízelgázolaj (088-as fajtakód), amelyre vonatkozott a hatósági árszabás.
Előzmény: JD 4630 #1907 hozzászólása
Ha valaki azt hiszi, hogy Putyint vagy Hszi-t érdeklik az orosz/kínai emberek jogai, akkor nagyon messze jár a valóságtól.
Előzmény: ZsocaJD #2384 hozzászólása
Ja és disznó nálunk nem okoz kárt, mert kipusztult az ASP miatt. Én már 3 éve nem hogy nem lőttem, hanem nem is láttam disznót. A gím a fő károkozó.
Előzmény: ZT&KTD #2377 hozzászólása
4000 hektár, ebből 1300 hektár erdő, a többi mezőgazdasági terület. A csomagos vadászok saját lest kapnak, és szerződésben meghatározott értékű trófeás vadat lőhetnek, illetve korlátlan tarvadat, vadkárelhárítási kötelezettségük pedig nincs, ennek a díja nálunk évente 1 millió forint. A társaság alapszabályában az lett meghatározva, hogy tagságot kizárólag olyan személy szerezhet, aki rendelkezik legalább 100 hektár saját tulajdonnal, vagy 100 hektár tulajdonosi meghatalmazással, tehát új tag nagyon már nem jöhet szóba, szinte az összes nagyobb helyi gazda tag már. A tagok pedig évi 300 ezer ft tagdíjat fizetnek. A vadhús ára szinte elhanyagolható tétel a bevételben, nevetséges árakon veszik át. Tehát az éves bevételünk 14-15 millió ft, a vadőrre és az autó fenntartására ennek elmegy kb a fele, a többi pedig általában kifutja a vadkárt, ha megépítjük azt az évi 20-30 km villanypásztort, de volt olyan év, hogy 13 millió volt a kár, csak egyetlen nagy cégnek, szerencsére rugalmasak voltak és kifizethettük két év alatt.
Előzmény: Megmondó #2370 hozzászólása
Mi 11-en vagyunk tagok, ebből 3-4 ember jár aktívan vadaszni. Emellett van 10 csomagos tag, akiknek nem kell vadkárra járni. Társaságonként változó az aktivitás, de azt látom, hogy java része 60-70 eves a tagságnak. 10 év múlva lesznek problémák, kevés az utánpótlás.
Előzmény: hashtag #2363 hozzászólása
Teljesen mindegy, mert a jelenlegi tervszámokat is csak keservesen tudjuk kilőni. Úgy nem megy, hogy a gazdatársak egyszer mennek ki egy hónapban vadászni. Elöregedett és elkényelmesedett a vadasztársadalom nagy része.
Előzmény: A vasalás témája #2153 hozzászólása
Attól, hogy nullszaldósan vagy esetleg veszteségesen lett előállítva az az x millió tonna termény, még elő lett állítva, a tavalyi szar évhez képest lehet dupla akkora mennyiségben. És annak az x millió tonna terménynek megvan az y milliárd euró értéke, ha te ezt veszteséggel állítottad elő, akkor a magánvagyonodból toltál bele a mezőgazdaság teljesítményébe. Ezt nem nézik, mikor az ágazat GDP-hez való hozzájárulását állapítják meg.
Előzmény: jogértő erdész #2306 hozzászólása
Egyelőre pont az ellentétes hatást éri el. Mióta nálunk rendszeressé vált a farkas, illetve medvét is sokszor fotóz a vadkamera, azóta a szarvasok 50-100 darabos rudlikba verődve szorulnak le a hegyekből a mezőgazdasági területekre, és már télen is károsítanak. Nem azt mondom, hogy ki kell lőni a nagyragadozókat, hanem hogy van egy ilyen hatás, ami egyes peches területen lévő társaságokra extra, megoldhatatlan terhet ró.
Előzmény: Kisvuk #880 hozzászólása
Én tavaly májusban kaptam létesítési vízjogi engedély vízágyús öntözésre, közepesnél rosszabb minőségű víztesten Pest megyében.
Sziasztok!
Ügyféltájékoztatási rendszerben a kukoricatermelők kompenzációs kifizetésénél a státusz erre változott:
?Nincs felvéve ÜTR státusz rendszerparaméter a Jóváhagyott eljárásállapothoz!
Tudja valaki, hogy ez mit jelenthet?
Előzmény: Tom250 #723 hozzászólása
Amíg csak rögzített a hasznosítás, addig nem tudsz műveletet hozzáadni. Véglegesítsd a Tar10-et.
Köszönöm a válaszokat, közben a kamara honlapján találtam pár ezzel kapcsolatos kérdést:
Vadkár után kapott kártérítés, kártalanítás bevételnek minősül-e?
Mezőgazdasági őstermelő esetében a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés bevételnek minősül. Az őstermelők adózására vonatkozó értékhatárok tekintetében csak a támogatások összegét kell figyelmen kívül hagyni. Mivel a vadkárral kapcsolatban kapott kártérítés, kártalanítás nem minősül támogatásnak, így az adómentesség, valamint az átalányadózás értékhatárának számításakor azt számításba kell venni.
A kárenyhítés címén kapott összegek beleszámítanak-e a bevételbe vagy támogatásnak minősülnek?
Támogatásnak minősül a kárenyhítő juttatás, így az őstermelőnél nem lesz bevétel. A káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés az őstermelői tevékenység bevétele.
Tehát ha jól értem, az aszálykár, az kárenyhítő juttatásnak minősül és nem káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, így nem számít bele a bevételbe?
Üdv! Valaki tudna-e abban segíteni, hogy átalányadózó ÖCSG-nél az aszálykár kártérítésként beleszámít-e a bevételbe, vagy úgy kell könyvelni, mintha támogatás lenne? Köszi!
Előzmény: csabahegeszt #259 hozzászólása
Mi markolóval nyomogattunk le ugyanilyen oszlopokat, arra figyelj, hogy ha kemény vagy köves a föld, akkor elhajlik mint a xar. Mi 4 méterre tettük egymástól, de kevés szerintem, a szarvas bedöntögeti hálót ha nekifut.
Előzmény: Praetor #2277 hozzászólása
Én nagyvadas területen gazdálkodom és vadászok is, a környékbeli tapasztalatokról tudok nyilatkozni. A tájegységi körzetben 2 darab társaság van, ahova politikai felsővezetés jár vadászni és ezekben a társaságokban sem direkt hagyják elszabadulni az állományt, esetleg a trófeás vadra igaz ez, ami meg van hagyva a nagyobb kaliberű vadászvendégeknek. De a tarvadat ugyanúgy lövi ez a társaság is, mint a többi, vagy legalábbis megpróbálja, hiszen a vadkárt ma már egy gazdálkodó sem hagyja annyiban, így az esetek 95%-ában ki kell fizetni. Egy vadásztársaságot nagyon nehéz nyereségesen működtetni, ergo ha bejön egy 10-15 milliós vadkár (nálunk általában ennyi össze szokott jönni), amit a költségvetésből már nem tud a társaság kifizetni, akkor a tagoknak kell a fennmaradó részt összedobni. Ezért eljutottunk már arra a szintre, hogy a területünkön lévő vadkárveszélyes területek 50-80%-át villanypásztorozzuk, vagy néhol már fix kerítéssel védjük. Ez sem megoldás, hiszen az én tábláimban nem lesz kár, viszont az összes szarvas a szomszéd táblájára koncentrálódik, aki nem villanypásztorozott. Tehát a kár nem csökken, csak egyes, nem védett területekre szűkül.
És akkor felvetődik a kérdés, hogy miért nem az állomány visszaszorításával előzzük meg a vadkárt. Azért, mert egyszerűen nem tudunk annyi vadat kilőni, amennyit kellene. Ennek több oka is van, az egyik a már említett koncentrálódás. A kerítések miatt jelentősen szűkül az élettér, és sajnos mi pont olyan helyzetben vagyunk, hogy a szomszéd társaságoktól hozzánk szorul át a vad. A másik probléma, hogy a társaságokban rengeteg olyan tag van, akinek földje van, de vadászni nem jár. Sokan pedig akik szeretnének vadászni, nem jutnak lehetőséghez földtulajdon nélkül. Lehet ugyan tagság helyett vadászati csomagot vásárolni, de a csomagos vadász nem fog az én kukoricámnál 10-től hajnali 3-ig kint ülni esténként a vadkárban. Még a vadászati törvény megújulása előtt a mi társaságunkban 35 tag volt, nagy része mezei kisember, akiknek élete volt a vadászat. Ezek egész éjjel kint virrasztottak, akkoriban nem hogy ki volt lőve a terv, hanem arra panaszkodott mindenki, hogy agyon van lőve minden, alig van vad. Ezek az emberek földtulajdon nélkül kiszorultak az új társaságból és azóta sem jutnak vadászati lehetőséghez, maximum vendégként. Igaz a területünk csökkent valamennyit, de 35 fő helyett most vagyunk 11-en, ebből aktívan vadászunk 3-an, és van 10 csomagos vadász, akik vadkárba nem járnak. És a környező társaságokban is ez a helyzet sajnos.
Előzmény: lala #5417 hozzászólása
A csepeli lefejtőtől 80 km-re vagyok, így kapok -45 Ft-ot, ami ma valahol 500 és 510 között van, úgy tudom lefejtőtől való távolság és éves megrendelt mennyiség függvényében változik az egyedi árazás. Talán 20 ezer liter a minimum amit meg kell rendelni egy évben, de ebben nem vagyok biztos. A minimum amit egyszerre kihoznak az 4000 liter.
Előzmény: ..,-:) #5410 hozzászólása
Ez a 420 Ft jövedéki adóstól, Áfástól, mindenestől? Nekem az OMV hozza és most 500 Ft körül van. De ha a MOL-nál ennyi, akkor lehet váltani kellene. Mennyi a minimum rendelés egy évben?
Előzmény: az őrző #1777 hozzászólása
Ez így korrekt.
Előzmény: az őrző #1773 hozzászólása
92-ben vagy 93-ban volt 2 hónap joghézag, amit pár cég kihasznált, de a céges tulajdonban lévő területek száma elenyésző.
Előzmény: lorant90 #4995 hozzászólása
Az ártól függ hogy jó vétel-e, ezeknek már nem nagy ára szokott lenni. A szánt kell megnézni, hogy meg van a kopva valahol, arról meg tudod mennyi dolgozott, meg a keresztorsó mennyire lóg, milyen holtjátéka van. Amúgy nagy baja nem lehet.
Előzmény: lorant90 #4992 hozzászólása
Bulgár ZMM C10 vagy C11, de kell rajta lenni táblának. Akihez járok esztergáltatni, neki van egy ilyenje, szerinte egyik legjobb gép, mondjuk neki nincs rajta menetvágáshoz orsó. Múltkor egyik öreg szaki vas árban adott el egy ilyet.
Előzmény: igazmondó juhász #29335 hozzászólása
Tervezett 157 euró volt, viszont jóval többen igényelték, mint amivel a minisztérium számolt (értsd, aki csak tudta, az átvezette a fiára/lányára a támogatások igénylését). AÖP-nél is ez a helyzet, 2,5 millió hektárral számoltak, de közel 4 millió hektárra érkezett igénylés. Jórészt annak nagy beharangozásnak a hatására, amit a minisztérium és kamara végzett a magyar KAP 23-27 stratégiai terv EU-s elfogadása után, amiben a lenti számokkal dolgoztak, csak azt nem tették hozzá, hogy mire alapozzák a tervezett területméretet. Ez alapján mindenki kiszámolgatta otthon, hogy ha bevállal mindent, akkor 150.000 Ft támogatást össze lehet szedni. A tavalyi rekord év után ez nem is csoda, hogy ekkora területre érkezett igénylés. Most meg szívják fogukat a kirakott 15 ezres mikrobiológiai készítmény után járó 19 ezres AÖP támogatás miatt.
BISS - 5.000.000 hektár - minimum/tervezett/maximum támogatás 125/147,06/169,12 EUR
CRISS 0-10 ha - 1.004.602,14 hektár - minimum/tervezett/maximum támogatás 55,99/79,99/103,99 EUR
CRISS 10-150 ha - 2.720.453,94 hektár - minimum/tervezett/maximum támogatás 28/40/52 EUR
AÖP - 2.500.000 hektár - minimum/tervezett/maximum támogatás 60,64/80,85/105,10 EUR
Fiatal gazdák támogatása - 118.000 hektár - minimum/tervezett/maximum támogatás 78,67/157,33/236 EUR
Előzmény: Ares 826 #29333 hozzászólása
Minisztérium által egy hónapja kalkulált, várható támogatási összegek (389,5 HUF/EUR átváltásnál)
Alaptámogatás 54.100 Ft
AÖP 23.600 Ft
Újraelosztó 1-10 ha 31.900 Ft
Újraelosztó 10-150 ha 17.100 Ft
Fiatal gazdák támogatása 31.800 Ft
Előzmény: berenyil2 #4616 hozzászólása
Fizetni?
Előzmény: berenyil2 #4614 hozzászólása
Nincs mit. Arra azért számíts, hogy hosszú menet lesz, mire nyersz, és még hosszabb, mire pénzt is látsz belőle
Előzmény: Gumóka #84518 hozzászólása
Köszi, lehet megpróbálom. Beszéltem egy emberkével, ő nagyon sokat szokott cserélni és ő 1-es koronggal centinként be szokta vagdosni merőlegesen, nem túl mélyen. Azt mondja lefullasztja a turbós MTZ-t is.
Előzmény: berenyil2 #4612 hozzászólása
https://archive.palyazat.gov.hu/vp2-414-16-a-mezgazdasgi-vzgazdlkodsi-gazat-fejlesztse
Innen le tudod tölteni a felhívást, abban pontosan le vannak írva a benyújtási feltételek. Benyújtáskor érvényes, jogerős vízjogi engedélyt kérnek, tehát azt nem nézik, hogy hány nap múlva fog lejárni. De ha esetleg bírálatkor már lejár az engedély, és kötekedős ügyintézőhöz kerülsz, akkor hiánypótlásban becsatoljátok a megújított vízjogi engedélyt, esetleg egy nyilatkozatot a felszámolótól, hogy belső szabályzata szerint maximum egy évre adhatja ki a hozzájárulást, de a fenntartási időszak végéig garantálja hogy minden évben meghosszabbítja azt.
Előzmény: berenyil2 #4610 hozzászólása
Ha van vízjogi engedélyed, vagy legalább létesítési engedély, akkor az államkincstárban senki nem foglalkozik azzal, hogy honnan is van kivéve az a víz. Ennek vizsgálata a szakhatóságok feladata, ők pedig megadták a vízjogi engedélyt. De annak az engedélynek érvényesnek kell lennie, lejárttal neki se indulj.
Üdv! Cserélném az mtz-n a tlt szalagokat és többen is írták lejjebb, hogy fel szokták ricnizni a meghajtó dobot esztergán. Nem eszi az meg gyorsan a szalagot? Elvileg indításkor is, meg menet közben is csúszik valamennyit. Én ferodolos szalagot vettem rá, azt mondták az jobban bírja
Üdv! Cserélném az mtz-n a tlt szalagokat és többen is írták lejjebb, hogy fel szokták ricnizni a meghajtó dobot esztergán. Nem eszi az meg gyorsan a szalagot? Elvileg indításkor is, meg menet közben is csúszik valamennyit. Én ferodolos szalagot vettem rá, azt mondták az jobban bírja.
Előzmény: hashtag #1254 hozzászólása
És te is tudod, hogy a növekedés önmagában nem fejlődés. Tolhatom bele a pénzt, növelhetem a volument, növekszik a terület, adott esetben növekszik a termésmennyiség, növekszik a bevétel, de a haszonkulcs egyre kisebb és kisebb. Ha egy bankárral beszélgetnél, akkor azt mondaná, ilyen ágazatba nem érdemes befektetni, amiben a megtérülési idő ennyire távoli és bizonytalan és akár egy év alatt is ekkora változás következhet be, mint ami velünk történt. Múltkor volt itt egy cikk, miszerint Kína, Oroszország és Ukrajna az elmúlt 10 évben a technológiai fejlődés hatására 150%-kal növelte a termésmennyiségeket és még mindig nincsenek azon a technológiai szinten, mint mi, a klímaváltozás pedig az ő malmukra hajtja a vizet. Olyan globális túltermelés lesz pár éven belül, hogy a nálunk eddig megszokott "nagyüzemi" szántóföldi gazdálkodást elfelejthetjük, mert nem tudunk velük versenyezni.
Az EU támogatás pedig 27-ig még van, de utána senki ne számoljon vele olyan biztosra, már jönnek az infók, hogy teljesen más irányt akar a jelenlegi vezetés, de ugye jövőre EU választások, kérdéses hogy milyen lesz az új garnitúra. Viszont az egy jó hír, hogy a lengyel parasztpárt kormánykoalícióban lesz és ők fogják adni az agrárminisztert is (kár hogy elég szar lesz a kapcsolatunk velük), így valószínűleg a lengyel kormány "kisgazda" párti álláspontot fog képviselni az EU-ban.
Én értem amit te mondasz és egészen eddig én is így gondolkodtam, amíg a viszonylagos kiszámíthatóság évtizedeit éltük. Ha Németországban gazdálkodnék, akkor lehet hogy továbbra is azt mondanám amit Te, mert tudom hogy a kormány eddig is bújtatott támogatásokkal életben tartotta a gazdálkodókat - nem is akármilyen szinten - és ez ezután sem fog változni, tehát alattuk van egy védőháló. De itthon nem hogy nem segítenek, kigáncsolnak és még utánad is rúgnak egy jó nagyot. Ebben az országban semmi sem kiszámítható, nem hogy 5 évre, még hónapokra előre sem. De én őszintén örülök neki, hogy Te találtál egy olyan piaci rést, amelyre az eddig felvázolt dolgok nincsenek hatással és ennyire optimistán állsz a dolgokhoz. Remélem az élet Téged fog igazolni, mert ha engem, akkor itt elég szar világ lesz.
Előzmény: Ares 826 #1250 hozzászólása
De akkor mondja már meg Sanyi báttya, hogy mi a jó? Mert én is tudom, hogy ez csak a kisebbik rossz.
Előzmény: hashtag #1244 hozzászólása
Mezőgazdasági vállalkozásba fektetve ugyan milyen hasznot termelne a pénze? Jelenleg nagyobb bukó, mint bármi más, hosszútávon pedig egy kilátástalan helyzetben lévő ágazatba fektetni egyáltalán nem likvid, mert lehet hogy 10 év múlva bármilyen mezőgazdasági termelőeszköz eladhatatlan lesz. Én már 2 éve nem költök fejlesztésekre, az előre eltervezett minimum/fél intenzív termesztéstechnológiához megvásárolom az inputokat, de gépre-telephelyre-technológiára, 1,5 millánál drágább földre, újabb földbérletre nem adok ki pénzt. A jelenlegi gépeket szögeljük amíg mennek, ami haszon termelődik, azt pedig veszem kifele és megy vagy állampapírba, vagy ha kedvező áron tudok ingatlant vásárolni, akkor abba. De már ott tartunk, hogy a fővároson kívül nem érdemes máshol ingatlanba fektetni, hiszen a vidék szépen lassan lecsúszik, így az ottani ingatlanok sem számítanak jó és likvid befektetésnek. Jelenleg az állampapírral megkapsz 15%-ot még 1 évig, tudom hogy az inflációval bőven nagyobb mértékben lexop@ttak minket, de jelenleg hol tudsz ennél nagyobb hozamot kockázatmentesen elérni? Hogy 2 év múlva mi lesz, mikor már bőven 10% alatt fog fizetni, az jó kérdés számomra is...
Előzmény: hashtag #135 hozzászólása
Na igen, centerrel lenne a legoptimálisabb. Egy barátomnak árammal megy, 130 ezer forintos áramszámlából beöntözött 100 milivel 28 hektárt. Csak mire odaviszed az áramot a 240-es, földkábellel, meg maga a gép, a kút, a szivattyú, ez ahogy számoltam hektáronként 2-2,2 millió bekerülési költség. De még ez a kisebb probléma, a nagyobb a kialakult birtokszerkezet, a beékelődő nadrágszíjparcellák, a 150 ezres bérletidíjat követelő bérbeadó, aki mindig csak 1 évre akarja kiadni a területét, ilyenre nem fog senki centert telepíteni. Nekem is van egy 44 hektáros terület, négyzet alakú, közvetlen felszíni víz mellett. Mégis dobot vettem annak idején, mert egy jó része bérelt, kb 15 tulajdonostól. Más földjére én biztos hogy nem fogok center telepíteni.
Előzmény: 4.putyin #121 hozzászólása
Lengyelországban is van támogatás, Hollandiában is van, mégis fektetnek technológiába a gazdálkodók és meg is művelik a földet. A magyar támogatási rendszerrel van a gond, illetve eleve a folytatott agrárpolitikával. A támogatás azért jár az egész EU területén egységesen, mert itt szigorúbb szabályok vonatkoznak a termelésre, mint bárhol máshol a világon, és ezt valahogy kompenzálni kell. Gondoljunk a növényvédőszer kivonásokra, a nitrátérzékenységre, az Euro6-os adblues traktorra, a rengeteg adminisztrációs kötelezettségre amelyek a transzparenciát szolgálják, ha valaki bemegy a boltba és lecsippantja a csomagolt húson a QR kódot, megtudja hogy hol és milyen körülmények között tartották az állatot. A világban példa nélküli élelmiszerbiztonsági szabályok vannak az EU-ban és mivel mi is fogyasztók vagyunk, ez a mi érdekünk is. A szegélyek, a fás sávok, a 7% NPLFA terület, az 5 hektáros táblaméretek, ez mind a versenyképesség ellen van, de a lakosság életkörülményeit javítja. Na amit felsoroltam ezekre szarnak a világ nagy részén, Ukrajnában, Oroszországban, az USA-ban is, Brazíliában pedig még az esőerdőt is pusztítják, hogy minél nagyobb területen menjen az ipari mezőgazdasági termelés. Ott nem érdekli a döntéshozókat, hogyha kihal a vidék, és városokba tömörül a lakosság. 10-20-50-100 ezer hektáros nagy cégek, elenyésző alkalmazottal, nálunk már betiltott növszerekkel, ipari szinten előállítják a búzát, kukoricát, szóját, amely termékek a tengeri szállítás által eljutnak az európai kikötőkbe is, és nekünk ezzel kell versenyeznünk. Na ezért van a támogatás. Amúgy az EU legtöbb országában több a kiosztott támogatás, mivel az EU-tól mindenki egységesen kap, de a tagországok a nemzeti költségvetésből minimum 20, maximum 80 %-kal kiegészíthetik azt, amit nem területalapon, hanem VP pályázatok keretében kiosztanak. Na ezért nincs olyan technológiai fejlettség itt, mint a lengyeleknél, mert mióta Magyarország az EU-ban van, azóta a minimumot tette hozzá a nemzeti költségvetésből és gyanítom, hogy ez a hátralévő 5 évben is így lesz, hiába kommunikálják, hogy 80%-kal egészítik ki.
Előzmény: Szlovákiából #118 hozzászólása
Tavaly kitettünk 100 mm vizet a kukoricára 2 adagban, mert csak ennyire volt kapacitásunk, eredmény 1,5-2 tonna/hektár. Haver kitett 220-250 milit 5 adagban, neki meg 4-4,5 tonna. Toxinos volt, elvitték 75-ért. Ki lehet számolni mennyire lett a haszon, inkább otthon ültem volna, nem hetekig éjjel nappal a dob mellett. 2021-ben ugyanezzel a technológiával öntözetlenül 12-14 tonna ugyanitt. Én szántóföldi növényt többet nem öntözök dobbal, az biztos.
Előzmény: R Sándor #13086 hozzászólása
De gyomirtóból 50-400 g hatóanyag kell egy hektárra, nitrogénből meg 100-150 kg.
Előzmény: erdifefe #116 hozzászólása
Figyelj, nekem van 80 hektár öntözhető területem, igaz dob van hozzá és nem lineár, de a kutak, benne szivattyúk, meg a felszíni víz ahol van, ott megvan. Mégsem öntözünk. Mert minek? Mit öntöznénk? Amíg 140 ezer volt a kukorica, addig megérte volna öntözni, de jelenlegi árakon nem éri meg egy szántóföldi növényt sem. Hűtőház nincs 150 km-es körzetben, így ez is kizárva, bár dobbal öntözve a borsó meg a csemege sem túl nagy kaland, csak dolgoznánk, eredmény meg nem sokkal több, mintha csak felvennék a támogatást és nem csinálnánk semmit, vagy csak extenzíven művelnénk a földeket. Ezt kellene megérteni, igen, fontos az öntözésfejlesztés, el kel kezdeni, mert nem 2 év alatt fog kialakulni. De még fontosabb a piac. Mert nem sokat ér a kiépített öntözőrendszer, ha nincs mit termelni alatta. Nem hiába csökkent 70-80 ezer hektárra a ténylegesen öntözött terület. Az emberek nem hülyék, ha nem éri meg valami, akkor csak azért nem dolgoznak hogy elfáradjanak. Aki meg eddig szántóföldizett, az kertészetbe nem akar belefogni, mert iszonyú munka van vele, és ezt meg is értem. Bizonytalanra senki nem fog beruházni, mert jelenleg mindenki azt látja, hogy az ágazat jövedelemtermelő képessége rohamosan csökken és nem látszik mi jelentené a kiutat. Ez kormányzati feladat lenne, hogy biztonságot és hosszabbtávú kiszámíthatóságot teremtsen a termelők számára, hogy hosszabb távra tudjanak számolni és befektetni. Amíg nincs meg ez az akarat, felesleges bármiről beszélni.
Előzmény: erdifefe #72 hozzászólása
Jól hangzik ez a nagyobb hozzáadott érték, meg feldolgozóipar fejlesztése, csak az a helyzet, hogy ez olyan dolog, mintha valaki most kitalálná, hogy holnaptól mezőgazdasággal fog foglalkozni, földet vásárol és bérel, felépít egy több 100 hektáros gazdaságot a semmiből és nyereségesen fogja működtetni. Ez jól hangzik, csak lehetetlen, mert földet szerezni már nem lehet. Ugyanez a helyzet a kertészeti kultúrákkal és feldolgozóiparral, csak ott nem földet kell szerezni, hanem piacot. Ez nem úgy megy, hogy kigondolja az agrártárca, hogy holnaptól a jelenlegi 10 ezer hektár helyett 50 ezer hektár burgonyát fogunk termelni öntözve és ehhez csak a termelő és feldolgozó gépeket kell megvenni, aztán de jó lesz minden. Jelenleg a világban ezek kialakult piacok, hosszú ideje létező partnerkapcsolatok vannak a termelők és a felvevőpiacaik között, ez nem egy légüres tér, amit csak gondolunk egyet és holnap kitöltünk. Megtermelni bármit meg lehet, az a legkönnyebb az egészben, csak nem tudod nyereséggel értékesíteni. Ez a hajó már elment, mert csak a lengyelekhez képest 15-20 éves lemaradásban vagyunk csak technológiában, hűtő, tároló és feldolgozó kapacitásban. Ők az EU-s belépéskor jó irányokat határoztak meg és azóta is tartják magukat hozzá. A klíma miatti előnyükről és az ott generációk alatt kialakult egységes birtokméretekről nem is beszélve. A hollandokat, dánokat már nem is említem. A magyar feldolgozóipar a rendszerváltáskor gyakorlatilag a megszűnés szélére került, a mezőgazdasági alapanyagtermelés pedig azóta csak elvegetál. Megvagyunk a területalapú támogatásokkal, voltak géptámogatások, most már azért jórészt új, korszerű gépekkel termeljük meg 60 Ft önköltséggel az 55 Ft-os búzát, amit az ukránok 50 Ft-ért adnak. Gyakorlatilag ennyi a magyar mezőgazdaság elmúlt 30 éve, nem lehet más fejlődést felmutatni, mint hogy új gépeink vannak és néhányan nagyon megszedték magukat. Most ezzel állítsd szembe a már említett lengyel példát... Ezt el kell fogadni, velük a nulláról, több évtizedes lemaradásból nem lehet versenyezni, maximum nagyon nagy mértékű állami szubvencióval, ami amúgy megint teremtene egy éltképtelen gazdálkodói réteget, másrészt meg nem is lehetséges, mivel az EU nem engedi az ágazatok piactorzító nemzeti finanszírozását. Ezen felül azt se felejtsük el, hogy az EU jelenlegi mezőgazdasági művelésre alkalmas területe 95 millió hektár, Ukrajnáé 33 millió, ráadásul csernozjom, ha az EU globális nagyhatalom szeretne lenni, ezt meg kell szereznie. Jelenleg lehet hogy túltermelés van a világban, de 20-30 év múlva ez a 33 millió jó minőségű földterület bőven vissza fogja hozni a most háborúba befektetett összegeket. Vagyis Ukrajna mindenképp a közösséghez fog tartozni, ha nem is teljes jogú tagként, de a gazdasági unióban benne lesz, így garantáltan elesünk az eddigi exportpiacainktól. Összegezve én nem látok kiutat a magyar mezőgazdaságnak, csak a lassú, fokozatos leépülést, ezt tette a 30 év szakmaiságot és tenni akarást nélkülöző kormányzás.
Sziasztok!
Van egy Vicon Extra 124 kaszám, nem sokat megy, 7 év alatt kb 400 hektárt dolgozott. A talp és a szíjtárcsa között lévő hajtómű, amiben van a tengely ami átviszi a hajtást a szíjtárcsáról le a disc-kekhez, és amin fel le csuklik a kasza, na ebből már tavaly is folyt az olaj a fedlapjánál, amit körben 10 csavarral lehet ráhúzatni a hajtóműre. Ekkor tudtam húzni néhány csavaron valamennyit. Most megint észleltem, hogy folyik az olaj, húzni akartam a csavarokon ismét, erre 3 darab bele van szakadva a hajtóműbe. A tengely nem kottyan, a szíjtárcsa sem, feszes minden. Valaki járt már így, vagy van ötlete, hogy mitől szakadhat ez bele a házba? Elvileg ott terhelés nem lehetne, azt a tengelynek kellene felvennie.
Köszi!
Előzmény: ..,-:) #21 hozzászólása
A fényképezés után, ha elfogadta az irányvektort az alkalmazás, akkor ha a térkép ikonra kattintasz, beadja a kérelemben berajzolt területedet, ott ellenőrizd, hogy benne vagy e. Ha a szegélyen csinálod a képet, a telefon 5-6 méter pontos GPS-es néha nem teszi bele a táblába. Le kell ellenőrizni mindig, és ha nem jó, akkor újat csinálni, a biztonság kedvéért, akár többet is. Vannak hibái az alkalmazásnak, ki kell tapasztalni, de ha már megspóroljuk az államkincstár ellenőreinek kiszállását a területre, legalább nekünk odaadnák azt az összeget, amit eddig a helyszíni ellenőrzésekre fordítottak.
Ez az AÖP így elég nagy macera ezért a 19 ezer forintért, amiből 5-10 ezer a mikrobiológiai készítmény, meg szenvedés az alternáló kaszával, fénykép készítgetés órákig. Én elhiszem, hogy ez így könnyebb, mint kijárni ellenőrizni a területre, meg a német előírások még szigorúbbak, csak akkor az ellenőrzési oldalról nem úgy kéne hozzáállni, hogy kérelem beadási határidő utolsó napján benyögik, hogy a vízvédelmi sávokkal mi a helyzet, meg az engedélyokiratot teljes körűen be kéne tartani, meg az egyes HMKA előírásokat hogy is kell értelmezi. Ahány falugazdász, annyi féle értelmezése az előírásoknak, ha ők nincsenek tisztában vele, akkor a gazdálkodóktól mit várnak? Meg hozzád vágnak egy erősen kiforratlan applikációt, e-gazdálkodási/permetezési naplót, ami a bevezetése óta nem működik normálisan, de te tartsd be az előírásokat, mert különben levonás/bünti. Érdekes dolgok ezek, nem hiszem, hogy az EU-ban mindenhol így működnének a dolgok.
Előzmény: Balázs. #8556 hozzászólása
Izoxaflutol + tienkarbazon-metil 10-ből 9-es hatékonysággal viszi a napraforgót a nagykönyv szerint, szóval szerintem kevered valamivel.
Sziasztok!
Munkaviszonnyal rendelkező, őstermelésben nem biztosított őstermelő esetében mi a szociális hozzájárulási adó alapja a minimálbér ötszörösét meghaladó bevétel után? A 10%-os jövedelem, vagy a teljes 12 milliót meghaladó bevétel?
Köszi!
Előzmény: csabahegeszt #4854 hozzászólása
Szelektív egyszikűirtó, de igaza van a növényorvosodnak, kell hogy legyen felvevő felülete a nádnak, elég nehéz megfogni. Nem hiszem, hogy 2 hét alatt elnyomná a szotyit, én nem is nagyon szoktam foglalkozni a patakpartoknál a náddal, mondjuk Nálad lehet nagyobb a borítottsága.
Előzmény: snooker #8411 hozzászólása
Ez barkó és madárkár. A barkó az esetek többségében tapasztalatom szerint meghagyja a tenyészőcsúcsot. Amikor csak a hengeres kis szár marad, az fácán vagy galamb kár. A nyúl a kelőfélben lévő, szikleveles napraforgót még nem bántja, én úgy veszem észre olyan 4-6 levéltől kezdi el rágni, mikor már van azért felülete a leveleknek.
Előzmény: uff #8423 hozzászólása
El fogja vinni, 250 grammal még a 30 centis acatot is lecsavarja.
Előzmény: MrPoke #9933 hozzászólása
Terményes cégnél dolgozó barátom szerint az olasz malomban 78.000 Ft-ért van ott az ukrán búza, lebillentve vagy vagonból kirakodva. Malmi A1, 30-32 sikért, 80 hekto, tisztított, toxinmentes, első osztályú anyag, máskép az olaszok nem is foglalkoznának vele. És ebben benne van a szállítás meg a kereskedő haszna. Ezzel az árral kell versenyeznie annak, aki olaszban szeretne exportpiacot szerezni.
Előzmény: ZZ #8418 hozzászólása
Én nem fújnék Lumaxot, ha fenyércirok gondod van, egyszikűre és cirokra is legerősebb a Monsoon Active. Kétszikűekre is jó megoldás, szulákot meg acatot annyira nem szereti, de ha jól elkapod viszi azt is. Én a cirokhoz időzíteném a Monsoont, aztán ha véletlenül marad kétszikűd, akkor egy dikamba és kész. Viszont ha már a nikoszulfuron+rimszulfuront is kineveti a cirok, el kell gondolkodni a Duo System-en.