Hirdetés
Fórum
| Becenév: | osztatlan58 |
|---|---|
| Csatlakozott: | 2025-03-01 06:32:05 |
| Utolsó belépés: | 2025-04-29 15:07:44 |
| Fórum hozzászólás: | 58 |
Fórumhozzászólásai
- A parcella kombájnok. új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Kukorica és napraforgó vetése új
- Agrártámogatások kifizetése új
- K 454 bálázó új
- Napraforgó-termesztés új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Totális gyomirtás, tarlókezelés új
- Műtrágya árak új
Cikkajánló
Gyomirtók, gombaölők piaca: Nem az történt, amire számítani lehetett
Hiába lettek 2024-ben olcsóbbak a növényvédő szerek, a piac visszaesett._jpg_fill_540x300_0.webp "Most érkezett: mégsem lesz precíziós géptámogatás")
Elvállaltam egy osztatlan felszámolást, kb. 70 ha termőföld esetében. Viszonylag egyszerű történet. Kértem a tulajdonost, keressen egy ügyvédet, mert az egyezségi okirat elkészítéséhez kell. Felhívott egyet, akit a földhivatal ajánlott. Az ügyvéd félreértette, mert azt hitte, hogy a megosztást is neki kell csinálni. 1 millió forintért vállata volna, mondván, földmérőt is be kell vonnia.
Én 200 000 Ft-ért megcsinálom, földmérővel együtt.
Már nem csodálkozom, miért vágják rá azonnal, mikor kiejtem a számon, mennyiért vállalok el egy munkát, hogy: rendben.....
Az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során az alkalmazott osztóprogram csak egyenes vonalakkal tud osztani.
Van azonban lehetőség arra, hogyha valakinek konkrét elképzelése van a területi megosztásokra, pl. egy konkrét erdőrészletet/erdőrészleteket szeretne magának, vagy egy vegyes művelési ágú földrészletben csak egy konkrét – mondjuk szántó – művelési ágat szeretne a saját 1/1-es tulajdonába vonni, vagy az adott földrészleten belül egy meghatározott területrészt szeretne, az megoldható legyen.
Ez természetesen plusz költség, de a lényeg, van erre lehetőség.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
foldjog@gmail.com
erdoagro58@gmail.com
20-2528350
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-04-28 08:11:12
Kétségtelen, hogy bő négy évvel a Foktftv. hatályba lépése után, még mindig alig van mozgás a földeken fennálló közös tulajdonok felszámolásának területén. Ennek számtalan oka van. Az egyik ilyen, hogyha a közös tulajdonban magas a tulajdonostársak száma, akkor annak felszámolása jelentős költséggel jár. Márpedig ez mára elég gyakori eset. 30-50-100 tulajdonostárs már-már általános, sokszor 1-2 ha-os földrészletek esetében is. Miután minden tulajdonostársat tértivevényes levélben kell értesíteni, így bizony a teljes költség túlnyomó többsége az értesítő levél költsége, illetve az ahhoz kapcsolódó háttér logisztika. Mert az már általános dolog, hogy ha van rá lehetőség, akkor több tulajdonostárs el szeretné kerülni a bekebelezést, ezért osztatlan közös tulajdonban kíván maradni, azon tulajdonostársakkal, akik elfogadják a felajánlott ellenértéket, még pluszban foglalkozni kell, mert írásban nyilatkozniuk kell az ellenérték átvételéről, stb.
Nem tudom, az ügyvédek ezt hogyan számolják fel, de már hallottam 12-15 000 Ft/értesítő levél díjról is. Nem csoda, hogy sokan nem vágnak bele.
Az igazat megvallva, én sem rajongok az ilyen megbízásokért, mert tiszta szívből utálok adminisztrálni.
Volt azonban egy pár alkalom, mikor találtunk áthidaló megoldást a kezdeményező tulajdonostárssal.
Ő átvállalta ezeket az adminisztrációkat. A postázást, a kapcsolattartást a tulajdonostársakkal – ami azért is előnyös, mert jelentős részük helybéli, vagy a környező településeken lakik -, stb. Én megírtam az értesítő levelet, rendeztem a feljegyzett jogokat, tényeket, stb. Működött a dolog.
Ezért is gondolkodom most azon, hogy ebbe az irányba is mozdulni kellene. Ha valaki átvállal az adminisztrációból, a pénzt takarít meg.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
foldjog@gmail.com
erdoagro58@gmail.com
20-2528350
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-04-23 10:36:38
A termőföldek esetében a szívességi földhasználati jogviszony nem szűnik meg akkor, ha a használatba adó eladja a az érintett földrészletet, vagy az abban fennálló tulajdoni hányadát.
Egy osztatlan közös tulajdonban, ha valamely tulajdonostárs, egy kívülálló, harmadik személynek kívánja haszonbérbe adni a tulajdoni hányadát, akkor az a tulajdonostárs is gyakorolhatja - a Ptk. 5:81. § (1) bekezdése szerint - előhaszonbérleti jogát, aki nem földműves. Ennek az erdők esetében van igazán jelentősége. Két lépcsőben megoldható, hogy egy tulajdonostárs - mégha pár négyzetméterrel rendelkezik is - használhassa a teljes földrészletet, erdőgazdálkodó lehessen....
Előzmény: Moderátor2 #7896 hozzászólása
Így aki olyan témában szeretne megnyilvánulni, ami nem mezőgazdasággal kapcsolatos, az ott megteheti."
A gond az, hogy ott sem azonos mércével mértek.
Mert ellenzéki, libernyák hazugságokat be lehet lapátolni korlátlanul, de ha valaki pl. betesz egy Orbán videót, azt azonnal cenzúrázzátok, az illetőt pedig tiltjátok.
Nincs azzal baj, ha útáljátok az Orbán-rezsimet, én is útálom. De legyetek máer annyira gerincesek, hogy akkor ezt nyíltan vállaljátok fel.....
A tisztánlátás kedvéért. Ha az erdészeti hatóság engedélyezte egy erdőterület termelésből kivonását - akár korábban jogerős határozattal, akár az új módi szerinti végleges döntéssel - akkor arra a területre az erdőtörvény hatálya nem terjed ki.....
Az érintett területet - teljes erdőrészlet/erdőrészletek, vagy egy adott erdőrészlet részterülete - ki kell vezetni az adattárból.
Előzmény: kisservin10 #3686 hozzászólása
Miért nem egyezik meg a szerződés lejárta előtt a haszonbérlő a bérbeadóval?
Előzmény: erzsipetras #3084 hozzászólása
Ja, és keresni kell egy ügyvédet, aki az egészet 100 000-ért megcsinálja. Kontár ennyiért biztosan nem.......
Előzmény: erzsipetras #3084 hozzászólása
Meg lehet osztani, de ehhez legalább két-, minimum 3000 m2-es önálló földrészletet kell kialakítani. Ezt úgy lehet, ha több tulajdonsotárs közös tulajdonban marad. Erről nyilatkozni kell, és alá kell írni az egyezségi okiratot. Akik ebből kimaradnak, azok tulajdoni hányadát valakinek be kell kebelezni. Földmérő ehhez nem kell, ügyvád csak az egyezségi okirathoz.
Rendlkezni kell az egyezségi okiratban az épület tulajdoni viszonyáról is. Ha van valamilyen ültetvény a földön, azzal a bekebelezési érték növekedni fog.
Meg kell nézni a HÉSZ-ben az övezeti besorolást, és a beépíthetőséget, ill. van-é a közelben közmű. Ez a későbbiek során értéknövelő.
Előzmény: Tézé #3081 hozzászólása
Akkor fejtsd ki kicsihuszár, hogy az Foktftv. szerinti megosztás megindításához miért kell földmérő, és ügyvéd. Mert ügyvéd csak a végén kell, az egyezségi okirathoz....
Előzmény: Tézé #3077 hozzászólása
Mindig elfelejtem, hogy ezt itt az agroinform.
Ha itt valaki releváns tudádással, naprakész jogszabályismeretekkel ad tanácsot, próbál eligazodást nyújtani, az magával beszélget, észt oszt, beképzelt. Főleg ha nincs a neve előtt a Dr. Mert számotokra az az etalon. A mindenhez értek egy kicsit ügyvéd. És nem baj, hogy szoptok gazdagon, nem baj, hogy elbuktok adásvételeket, bérleti szerződéseket, elfogadókat, osztatlan közös felszámolásokat......mert Dr-es szívatott meg, nem is gyenge pénzért. Szerintem még büszkék is vagytok erre.
Helyes, tudomásul vettem......
Előzmény: Tézé #3074 hozzászólása
Szabályokat helyesen. Lövésed nincs az egészről - és sok másról sem -, de folyamatosan osztod az észt.....
Előzmény: Tézé #3067 hozzászólása
Ehhez minek földmérő? Na meg szerintetek, az ügyvéd mindent is tud, és ha nem vállalja, akkor nem lehet megoldani. Na ezért szívtok elég gyakran.......
Azt látom, hogy a földhivatalok elég "feszesen" értelmezik az Foktftv.-t, ha zártkerteken szeretné valaki felszámolni az osztatlan közös tulajdont. Gyakorlatilag az esetek többségében visszadobják az ehhez kapcsolódó tulajdonjog bejegyzési kérelmeket.
Szerintem alapvetően téves a jogértelmezésük. A zártkertek esetében nem kizáró ok, ha van a földrészleten pl. épület. Akkor sem ha az önálló alrészlet. Az sem kizáró ok, ha több alrészlet van, és ebből csak egy felel emg a Földforgalmi törvény 5. § 17. pontjának.
Két feltételnek kell megfelelniük a zártkerteknek.
Az egyik, hogy a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozzon. A másik, hogy ténylegesen mezőgazdasági hasznosítású legyen. Ha ez utóbbi nem áll fenn, akkor is van megoldás. Meg lehet szüntetni a közös tulajdont ebben az esetben is , ha ehhez a tulajdonostársak teljes körűen beleegyeznek. És itt jön a következő jogértelmezési anomália, a 6. § (3) bekezdés.
Szóval van lehetőség a zártkertekben is, csak nagy az esély arra, hogy a pontot az ügy végére a bíróság teszi.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
Moderátor által módosítva: 2025-04-03 07:47:17
Előzmény: erzsipetras #3070 hozzászólása
Nem 2 ha-t írtál, hanem 3000 m2-t. Nem mindegy. Így osztható. El kell dönteni, kik azok a tulajdonostársak, akik önálló, 1/1-es földrészletet akarnak, a többit valakiknek/valakiknek be kell kebelezni. A bekebelezési minimum elllenérték 1 648 000 Ft/ha, feltéve, hogy nincs rajta ültetvény. Ha van, akkor annak az értékét pluszban hozá kell adni.
Ha 6000 m2-nél kisebb földrészlet kerül kialakításra, akkor az nem osztható tovább.
Előzmény: erzsipetras #3066 hozzászólása
A kert művelési ágnál a minimum terület 3000 m2. Vagyis amit írsz. az nem osztható. Meg lehet szüntetni a közös tulajdont, bekebelezéssel. Ez azt jelenti, hogy egy tulajdonostárs bekebelezi a többit, és a teljes földrészlet az övé lesz.
Előzmény: szeszko #4529 hozzászólása
Annak szerintem nincs jelentősége, hogy nem írtad alá a haszonbérlei szerződést. Ha kaptál ajánlatot, és konkrétan nem tiltakoztál ellene, akkor rád is érvényes.
Az a kérdés, az erdőterv milyen felújítási kötelezettséget tartalmaz. Nagy valószínűség szerint mesterséges erdőfelújítás, valamilyen hazai lombossal. Ha nem lesz erdőgazdálkodó, akkor az erdészeti hatóság a tulajdonosokat kötelezi a felújításta. Benne van a pakliban, hogy erdőfelújítási biztosítékot ír elő. Ha nem fizetitek be, akkor évente 50 000 Ft/ha erdővédelmi bírság, tulajdoni hányad arányában elosztva.
Előzmény: szeszko #4527 hozzászólása
Ha kultirerdő, pl. akác, és nem védett terület, akkor akác sarjról valószínáleg felújítható.
Az erdőfelújítási kötelezettség az erdőgazdálkodó dolga. Ha az nincs, akkor a tulajdonosoké.
A Foktftv. alapján történő osztatlan közös tulajdonok felszámolása esetében nagyon gyakori eset, hogy az érintett földrészleten, egy, vagy több tulajdonostárs tulajdoni hányadát végrehajtás terheli. Ez ma már nem akadálya annak, hogy a közös tulajdon megszüntetése során ezeket a tulajdoni hányadokat egy másik tulajdonostárs megszerezze. Ez nem csak azokra a tulajdoni hányadokra vonatkozik, melyek nem érik el a területi minimumot, hanem azokra is, amelyek ezt meghaladják. Tehát pl. ha egy szántó, erdő művelési ágú földrészletben van olyan tulajdoni hányad, amely mondjuk 5 ha, és végrehajtási jog terheli, akkor meg lehet egyezni a tulajdonostárssal annak megvételéről.
Ennek azért van jelentősége, mert egyébként ezen tulajdoni hányadokat csak árverés útján lehetne megszerezni, ahol bizony licit is van. A Foktftv. alkalmazása során ezt el lehet kerülni. Méghozzá úgy, hogy gyakorlatilag akár bekebelezni, akár megvenni a piaci árnál jóval kevesebbért is lehet, licit, hatósági jóváhagyás nélkül.
zárójelben. Csak halkan jegyzem meg, arra is van lehetőség, hogy valaki megegyezik az érintett tulajdonostárssal egy vételárban, amiből a becsérték, vagy a minimum ellenérték részét a végrehajtó felé teljesíti a vevő, a többit pedig megfizeti a tulajdonostársnak. zárójel bezárva
A bekebelező, vevő ha az ellenértéket megfizette a végrehajtónak, és ezt a végrehajtó igazolja, akkor már végrehajtás mentesen szerzi meg a tulajdoni hányadot.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
Moderátor által módosítva: 2025-03-28 08:03:35
Ha amiatt, mert a gazember orbán-rezsim a közigazgatási hatósági eljárásokban gyakorlatilag lenullázta az ügyféljogokat, ha amiatt, hogy egy ilyen eljárásban a hatóságok bármit megtehetnek, rájuk nem vonatkoznak előírások, határidők, ha amiatt, hogy egy ilyen eljárást követően - amennyiben az ügyfél veszi a bátorságot és bírósághoz fordul - ne dillettáns, hozzá nem értő bírák ítélkezzenek.....
csak fele annyian mennének utcára, mint azért, hogy a buzik vonulhassanak......
ez az ország sokkal élhetőbb lenne, és nagy lépést tenne annak érdekében, hogy visszaszerezze a jogállam titulust.
Dobay-saga 3.rész
Az erdőgazdálkodó bejelent egyéb termeléseket, melyeket a szakirányítója ellenjegyez. Dobay Péter ügyintéző – mellékállásban kormányhivatali osztályvezető – levelet ír az erdőgazdálkodónak, illetve a szakszemélyzetnek, miszerint a bejelentés érvénytelen, mert a szakirányító nem szerepel az erdőgazdálkodói nyilvántartásban, mint szakirányító. A másik kínja az, hogy a szakirányító az ellenjegyzése alatt nem adta meg a 6 szánjegyű kódját.
A szakirányító levélben válaszol. Elmagyarázza, hogy egyrészről sem az Erdőtörvény, sem az Ákr. nem ismer olyan meghatározást, hogy „érvénytelen bejelentés”. A jogosult szakszemélyzet ellenjegyzési jogosultságát nem az erdőgazdálkodói nyilvántartás keletkezteti, hanem a szakirányító i nyilvántartás. Ha abban „érvényes” státusszal szerepel, akkor bármely erdőgazdálkodó esetében ellen jegyezhet bármilyen bejelentést. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, hogy ehhez szerepelni kell az erdőgazdálkodói nyilvántartásba.
Az ellenjegyzés alatti 6 jegyű kódot pedig csak akkor kell feltüntetni, ha az ellenjegyző jogosult szakszemélyzet szakirányító vállalkozás alkalmazásban áll. Ebben az esetben kell megadni az alkalmazó vállalkozás kódját.
Természetesen ezt Dobay és Markó is tudja, nem is követelik meg a fentieket mástól, csak az érintett erdőgazdálkodótól.
Mind ezektől függetlenül az erdőgazdálkodó eleget tesz törvényi kötelezettségének, és a megszabott határidőn – 30 nap – belül bejelenti a szakirányítót.
A szakiránytó kiállítja a műveleti lapokat, majd a termelést követően ellenjegyzi az elvégzett munkák bejelentését.
Dobay ügyintéző – mellékállásban kormányhivatali főosztályvezető – ezek után nagy erőkkel, több terepjáróval felvonul a helyszínre. „Bejárást tart. Majd eljárást indít az erdőgazdálkodóval szemben jogosulatlan fakitermelés címén. Ugyancsak eljárást indít a szakirányítóval szemben, mert szerinte nem vette figyelembe a hatóság tiltását, korlátozását.
Ez nem meglepő. Dobay módszerei közé tartozik, hogy a szakirányítókat is megpróbálja megfélemlíteni.
De most nem nyuszi, hanem a vonat megy vele szembe….
Adott egy 10 ha-os földrészlet, erdő. Két erdőrészlet található rajta. Egy 5 ha-os akácos, 150 m3/ha fakészlettel, és egy 5 ha-os fenyves, 250 m3/ha fakészlettel. Két tulajdonostárs van, 50-50 %-os tulajdoni hányaddal.
Szeretnék megszüntetni a közös tulajdont. Hogyan kell eljárniuk, hogy eleget tegyenek a törvényi követelménynek, illetve a Kúria által elvárt gyakorlatnak?
Csak úgy, egy gondolat erejéig.
Ugyan azt tudom mondani ismét. Megérdemli a szakma amit kap. Az erdőtulajdonosok, gazdálkodók, szakirányítók.
Megérdemlik amit kapnak az agrárminisztériumtól jogszabályokba, az erdészeti hatóságoktól szankciókban csomagolva.
Senkit nem tudok sajnálni egy másodpecig sem.
Előzmény: csontii #1330 hozzászólása
Tudom. Dobay most nálam ezzel próbálkozik. De kevés. Porba fog hullani a feje.....
Dobay-saga 3. rész
Az erdő használatára jogosult, erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi kérelmet nyújt be a Gödöllói Erdőfelügyeleti Osztályhoz. A hatóság a 60 mapos határidőt semmibe véve, több mint 130 nap után hoz döntést a nyilvántartásba vételről. Dobay Péter ügyintéző – mellékállásban kormányhivatali főosztályvezető – pár nap múlva már levelet ír az erdőgazdálkodónak, hogy pótlási kötelezettsége van.
Eltelt több mint 30 nap, és a nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó még nem kapott erdőtervet.
Az okok egyszerűek.
Egyrészről az Evt. új erdőgazdálkodó esetében a nyilvántartásba vételtől számított 90 napot biztosít arra, hogy erdőterv módosítást lehessen kérni. Feltéve, hogy van erdőterv. Ha nincs, akkor nincs mit módosítani. Vagyis ha 90 nap után adja ki az erdőtervet, akkor az erdőgazdálkodó már nem kérhet erdőterv módosítást.
A másik. Az erdőgazdálkodót az erdőtervben foglaltak jogosítják, illetve kötelezik. A pótlás bejelentés kötelezett. Bejelenteni azonban csak olyan tevékenységet lehet, amit az erdőterv tartalmaz. Dobay levélkéje nem erdőterv. Ha az erdőgazdálkodó erdőterv nélkül jelent be egy tevékenységet, és azt a szakirányítója ellenjegyzi…..már lehet is szankcionálni.
Szóval egy állítólagos jogállamban ilyen mocskos, aljas módszerekkel is élhet egy hatóság.
Dobay-saga 1. rész
Az erdőgazdálkodó 2024. márciusában több erdőrészletben bejelentett fakitermelést folytatott. Dobay Péter ügyintéző – mellékállásban kormányhivatali főosztályvezető – júliusban „bejárást” végzett a területen. A bejárás során „észlelte” hogy az erdőrészletek közé beékelődő földrészleten szerinte jogosulatlan fakitermelés történt. Az adott földrészletben az erdőgazdálkodó nem tulajdonostárs. Meg kell jegyezni, hogy a terület – így az érintett földrészlet is – folyamatos lopás alatt áll, számtalan rendőrségi ügy volt ebből.
Dobay Péter ügyintéző – mellékállásban kormányhivatali főosztályvezető – eljárást indított. Az eljárást lezáró határozatában arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy miután hónapokkal korábban az erőgazdálkodó végzett a szomszédos erdőrészletekben fakitermelést, így a jogosulatlan fakitermelést is csak ő végezhette, ő a tettes. Vagyis a Btk. 370. §-ba ütköző cselekménnyel, lopással vádolta meg az erdőgazdálkodót. Amire természetesen bizonyítéka nem volt, de Dobay Péter ügyintézőt – mellékállásban kormányhivatali főosztályvezető – ilyen apróságok nem szokták zavarni.
A döntését – határozatát – hű szolgája Markó Sancho Panza Béla osztályvezető természetesen ellen jegyezte, vagyis ő is lopással vádolta meg az erdőgazdálkodót.
A történetnek folytatása lett, a gazdálkodó bíróságra vitte az ügyet. Ennek hatására Dobay Péter – mellékállásban kormányhivatali főosztályvezető – visszavonta a döntést, a határozatot. A nyájas olvasó meg fog lepődni. Természetesen ezt is jogszabály sértő módon, végzésben.
Nos, a történetnek nem lesz vége a bírósági per lezárása után sem.
A Btk. ugyanis ismeri a hamis vád fogalmát…..
Előzmény: sulla #1324 hozzászólása
Nem. Az erdő esetében nincs földhasználati nyilvántartás, csak erdőgazdálkodói. Feltéve, hogy az adott erdő szerepel az Erdőállomány Adattárban.
Előzmény: Rabó001 #1323 hozzászólása
A hatóságok az állam meghosszabbított kezei. Az állam szándékosan gagyi jogszabályokat barmol össze, hogy ezek a "kezek" soha ne legyenek megkötve. Mindig az ügyfélnek kell szívni.
Előzmény: Rabó001 #1320 hozzászólása
Igen, csak erdőknél nincs értelme...
Előzmény: Erdőjaro #1318 hozzászólása
Ez az. Ahogy írták, ez csak azokra vonatkozik, akik tettek ilyen nyilatkozatot. Ami osztatlan erdők esetében a jelenlegi jogszabályi háttérrel értelmetlen követelmény.
Ha az akadékoskodók együtt 1 ha fölött vannak, akkor lehet használati rendet csinálni.
Rossz hír azoknak, akik erdőt vásároltak – akár 1/1-t, akár tulajdoni hányadot -, és a szerződésben nyilatkoztak a saját használatról, így illetékmentességet kaptak. Ha a NAV 5 év elteltével vizsgálja, hogy a vevő eleget tett-e a törvényi kötelezettségének, megkezdte-e a saját használatot, akkor egy friss Kúria döntés szerint, ehhez egyetlen dolgot kell ellenőriznie. A vevő szerepel-e az erdőgazdálkodói nyilvántartásban. Ha erre a kérdésre az erdészeti hatóság nemmel válaszol. akkor az illeték kétszeresét kell visszafizetni.
Vagyis a vita eldőlt. Erdőgazdálkodónak kell lenni ahhoz, hogy jogosult legyen az érintett az illetékmentességre. Ezek után szerintem borítékolható, hogy a NAV beindítja a vizsgálatokat, és ez sokakat kellemetlenül fog érinteni. Aki ezt el akarja kerülni, az csapjon a lovak közé, és oldja meg az erdőgazdálkodást. Ha osztatlanban vásárolt tulajdoni hányadot, akkor vagy adja többlethasználatba egy másik tulajdonostársnak, vagy csináljon használati rendet – feltéve, hogy 1 ha-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik -, vagy számolja föl a közös tulajdont, és már a saját 1/1-es földrészletére jelentkezzen be erdőgazdálkodónak.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások elkészítése
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:20:58
Rossz hír azoknak, akik erdőt vásároltak – akár 1/1-t, akár tulajdoni hányadot -, és a szerződésben nyilatkoztak a saját használatról, így illetékmentességet kaptak. Ha a NAV 5 év elteltével vizsgálja, hogy a vevő eleget tett-e a törvényi kötelezettségének, megkezdte-e a saját használatot, akkor egy friss Kúria döntés szerint, ehhez egyetlen dolgot kell ellenőriznie. A vevő szerepel-e az erdőgazdálkodói nyilvántartásban. Ha erre a kérdésre az erdészeti hatóság nemmel válaszol. akkor az illeték kétszeresét kell visszafizetni.
Vagyis a vita eldőlt. Erdőgazdálkodónak kell lenni ahhoz, hogy jogosult legyen az érintett az illetékmentességre. Ezek után szerintem borítékolható, hogy a NAV beindítja a vizsgálatokat, és ez sokakat kellemetlenül fog érinteni. Aki ezt el akarja kerülni, az csapjon a lovak közé, és oldja meg az erdőgazdálkodást. Ha osztatlanban vásárolt tulajdoni hányadot, akkor vagy adja többlethasználatba egy másik tulajdonostársnak, vagy csináljon használati rendet – feltéve, hogy 1 ha-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik -, vagy számolja föl a közös tulajdont, és már a saját 1/1-es földrészletére jelentkezzen be erdőgazdálkodónak.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások elkészítése
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:22:10
"A magyar üdítőital-piac egy ikonikus szereplővel bővül: a Traubisoda ismét elérhetővé válik a hazai fogyasztók számára. A 100 százalékban magyar tulajdonú Márka Üdítőgyártó Kft. 2025 elején megszerezte a legendás szőlőízű üdítő gyártási és forgalmazási jogát, így biztosítva a termék visszatérését a boltok polcaira – jelentette ki Tállai András, az Agrárminisztérium élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkára a gyártósor ünnepélyes újraindításán, Felsőlajoson"
Na, ha annyi traubi fog fogyni, amennyit Tállai megiszik, akkor már nyitás előtt bezárhatják az üzemet......
Mielőtt még elindítanám a Dobay-sagát, pár gondolat a körülményekről.
Dobay Péter a Pest Vármegye Kormányhivatal agrárügyi főosztály vezetője. Miután ebben a beosztásában nem tudja kitölteni a munka idejét, mert szemmel láthatóan nincs sok tennivalója, és miután nem olyan családból származik, hogy naplopásért fizettessen magának a közösből, így a szabad kapacitását erdőfelügyelői tevékenység végzésére fordítja. Kizárólag egy konkrét erdőgazdálkodóra fókuszálva.
Ezzel még talán nem is lenne gond, ha ezt az áldásos tevékenységet nem az alárendeltségbe tartozó erdőfelügyeleti osztályon végezné. De ott végzi. Vagyis ügyintézőként tevékenykedik egy irányítása alá tartozó osztályon, és az itt végzett tevékenységét az a Markó Béla osztályvezető felügyeli szakmailag, és jogilag, aki egyébként a beosztottja. Eddig világos? Nem? Nembaj.
Ezzel a „felállással” tisztában van a kormányhivatal főispánja, és az agrárminisztérium is. De nem zavarja őket. Miért is zavarná, náluk ezt hívják jogállamnak. Ez nem összeférhetetlen, ez nem kizárási ok szerintük. Bár ez utóbbi még nem dőlt el.
Nem kell ezen csodálkozni. Remélem azt a süket fideszes dumát senki nem vette, nem veszi komolyan, hogy „ügyfélbarát közigazgatás”.
Meg egy lófaszt mama.
A hatóság a kormány meghosszabbított keze. Majd pont az Orbán-rezsim lesz az, aki jogokat biztosít az ügyfeleknek a hatóságokkal szemben.
Ebben a „jogállamban”, Magyarországon az ügyfélnek egyetlen joga van. Kussolni……
Kapom az ívet rendesen, amíért nem foglalkozom az erdőgazdálkodással. Változatlanul az a véleményem, amíg ebben a tetű országban a közigazgatás az ásóbéka segge alatt 100 km-re működik, amíg pszichopaták lehetnek kormányhivatalok főosztályvezetői, amíg dilettáns, hozzá nem értő, agyhalott bírák agymenéseire vannak bízva az ügyfelek.....addig ennek nem sok értelme van.
A másik oldal az, tudom, hogy ezek a semmirekellő hivatalnokok a nyilvánosságtól félnek a legjobban. Ezért csinálok egy köztes megoldást, bár ha valamim nincs, akkor az a ráérő idő.....
Az erdőgazdálkodást abban a formában érintem, hogy indíok egy sorozatot a gödöllői erdészeti hatóság, plusz Dobay Péter Főosztályvezető Úr ámokfutásából. Ez kezdetben egy konkrét erdőgazdálkodó kálváriáját fogja bemutatni, azt, hogy hatalommániás, a szakmai, etikai tisztességnek még a látszatára sem adó emberek hogyan próbálnak visszaélni a pozíciójukkal, hogyan próbálnak meg ellehetetleníteni, tönkretenni valakit.
Persze a ha valaki a saját sorsára ismer ezekben a történetekben, és szeretné megosztani, annak nincs akadálya. Mert a nyilvánosság hatalom.....
Attól nem félek, hogy túl sokan mernek ezen a területen megnyilvánulni. De olvasni sokan fogják, ebben biztos vagyok....
u.i.
Az jutott eszembe, talán helyes lenne ezeket a történeteket megküldeni a többi erdészeti hatóságnak is, tanulmányozásra. Például annak okán, lássák, hová nem szabad süllyedni.
Ezen még tipródom egy kicsit....
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:19:07
Előzmény: osztatlan58 #1118 hozzászólása
Azt az egyszerű dolgot kell megérteni, az erdő a 22-es csapdája. Ali abba egyszer beleesik, onnan nem igazán van menekvés.....mert ami egyszer bekerül az Adattárba, az a jelenlegi jogszabályok szerint ot is marad. Nincs olyan, hogy meggondolom magam,, és visszacsinálom szántónak.....
És ha gond van - márpedig a jelenelegi klimatikus viszonyok között van, és méginkább lesz is -, akkor a forintálisan húzós történet. Az Alföldön ez borítékolható. És az erdészeti hatóságokat nem hatja meg a sírás-rívás.......
Előzmény: fattyú #1117 hozzászólása
Akkor hajrá, próbáld meg most is.
De azért még ne igyál a medve bőrére. Mert a mostanában divatos csapadékviszonyok között egy 18 éves erdő nem életbiztosítás. Egy friss telepítés meg......
Előzmény: fattyú #1115 hozzászólása
Az még nagyon messze van attól, hogy erdő legyen. Attól meg kb. egy fényévnyire, hogy a haszonra koccintani lehessen.
Na de ha szereti a kihívásokat, és van ablakon kidobni való pénze......mert ehhez az is kell.....
Előzmény: fattyú #1113 hozzászólása
Mivel végeznek?
Előzmény: fattyú #1111 hozzászólása
Mivel?
Erdőt az telepít, aki szereti a kihívásokat.....na meg van ablakon kidobni való pénze, és szeretné, ha az utódai még a halála után is emlegetnék.....a kedves mamáját.
Egy erdész
Ha valakinek a Foktftv. szerinti osztatlan közös tulajdonok felszámolásához kapcsolódóan azt a tájékoztatást adják, hogy a 2. alcím szerinti megosztás esetében csak a megosztást kezdeményező tulajdonostárs kebelezhet be.....ne higgye el.
Bármely tulajdonostárs - aki erre jogosult - bekebelezhet. Az is, akit alapesetben be kelllene kebelezni. Vagyis olyan tulajdonostárs is megindíthatja a közös tulajdon felszámolását, akinek nincs meg a területi minimuma, ha van lehetősége bekebelezésre, vagy másik tulajdonostárstól tud tulajdoni hányadot venni.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:23:35
Kiváncsi vagyok, ki lesz az első, aki az osztatlan közös tulajdonú erdők esetében meglépi. hogy fakészlet alapján csinálja a megosztást. Mert erre az osztóprogram alkalmatlan. Meg lehet csinálni, a kérdés az, mit lép erre a földhivatal.
Ami még érdekesebb lesz, mit lép arra az agrárminisztérium, ha ez állami tulajdoni hányadot érint, és pl. úgy, hogy a Magyar Császári és Királyi Állam a kiindulási helyzethez képest kisebb területet kap.....
Osztatlan közös tulajdonú erdők esetében, nem biztos, hogy első lépésként a közös tulajdon felszámolása a legjobb megoldás. Főleg ha sok olyan tulajdonostárs van, akiknek a tulajdoni hányada nem éri el az 1 ha-t, vagyis ezeket be kell kebelezni, viszont olyan erdőrészletek alkotják a földrészletet, melyeknek magas az éves folyónövedéke, illetve a fakészlete. Ebben az esetben ugyanis a bekebelezési ellenérték is magas.
Ebben az esetben, ha az erdőterv tartalmaz fakitermelési lehetőségeket, praktikusabb először többlethasználati megállapodást kötni a tulajdonostársakkal, bejelentkezni erdőgazdálkodónak, elvégezni a termeléseket, és utána megszüntetni a közös tulajdont.
A másik egyre többeket érintő probléma, mikor a földrészletben van olyan erdőrészlet, amely felújítási kötelezettség alatt áll. Ha nincs erdőgazdálkodó, akkor az erdészeti hatóság a tulajdonosokat kötelezi a felújításra, és szab ki évente min. 50 000 Ft/ha erdővédelmi bírságot. évente.
Ilyen esetben is érdemes elgondolkodni a közös tulajdon felszámolásán, mert nagy valószínűséggel meg lehet szabadulni a felújítási kötelezettségtől.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése erdők, termőföldek esetében
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:24:20
240 db, 2025-ben közétett Kúria közigazgatási döntésből 125 arról szól, hogy a Kúria nem fogadja be a kérelmet. Vagyis az ügyfél joga a sárba tiporva, mert egy egylépcsős bírósági jogorvoslati lehetősége van, ahol agyhalott, hozzá nem értő bírák döntönek speciális szakmai perekben. Tisztelet természetesen a kevés kivételnek.
Mindezt egy olyan jogállamnak nevezett bohócországban, ahol a törvényhozás kiemelten figyel arra, hogy a hatóságok bármit megtehessenek, hogy a hatóságokra gyakorlatilag semmilyen jogszabályi előírás - ide értve különösen a határidők betartását - ne vonatkozzon. Szemben a laikus ügyféllel, akire ezzel szemben szigorú előírások vonatkoznak. Miközben az Ákr. "megalkotói" azzal kampányoltak, hogy a törvény célja megszüntetni a "rólam, nélkülem" gyakorlatot.
Meg egy lófaszt mama.
Itt hívnám fel a tisztelt bírák figyelmét, ezen gyakorlat ellen kellene tüntizni, nem büsszeles mellett.
Itt hínám fel a rózsadombi "jogvédők", a celebjogászok figyelmét arra, hogy ez ellen kellene felemelni a szavukat, ezzel kellene roadshow-ni brüsszelesben, nem azért, hogy a buzik vonulhassanak, vagy hogy egy muszlim semmirekellő, élősködő migráns kap-é napi ötszöri étkezést, kávét meg WIFI-t a befogadó állomáson.
Mert Magyarország a fenti okok miatt - sok más mellett - sem jogállam....
Már csak egy kérdés. Ha már a kúriai bírák nem akarnak dolgozni - mert szemmel láthatóan nem akarnak -, akkor miért is nincs a Kúrián határozott létszámleépítés?
Még mindig gyakori eset, hogy a földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolása során a kezdeményező tulajdonostárs azért bukja el a dolgot, mert az egybites, árvízkárosult járásbírósági titkárok nem tartják be az IM rendeletben megállapított 8 munkanapos határidőt, a bírósági letéti végzések meghozatalánál. Hónapokig elhúzzák a dolgot, így a letéti végzés nem kerül csatolásra az ingatlan-nyilvántartási átvezetési kérelemhez.
A földhivatalok egy része – főleg a Dunántúlon – pedig még mindig nem hajlandó megérteni, hogy az Ákr. rendelkezése alapján ebben az esetben a letéti végzés meghozataláig, vagy annak jogerejéig – ha ez az elvárásuk – fel kell függeszteniük az eljárást. Nem értik, így elutasítják a kérelmet. A megosztást lebonyolító ügyvédek erre csak széttárják a kezüket, mondván, nincs mit tenni.
Pedig van. Jogorvoslat, keresetlevél, bíróság. Csakhogy az ügyvédek egy jelentős része úgy fél a pereskedéstől, mint ördög a tömjéntől. A kezdeményező tulajdonostárs meg integethet az eljárásért kifizetett többszáz ezer forintnak.
Miközben a jogszabályokból egyértelműen levezethető, ha a földhivatal elvárja a letéti végzést – amit egyébként jogszabály nem ír elő -, akkor bizony az eljárást kérés nélkül is fel kell függeszteni.
Azokban az eljárásokban, ahol engem bíznak meg a közös tulajdon felszámolásával, ez nem történhet meg. Ha az okiratkészítő ügyvéd egy ilyen esetben nem perel, akkor én igen. De eddig erre nem volt szükség, mert sikerült meggyőznöm a földhivatalokat a helyes jogértelmezésről. Ha nem, akkor bevállalom a pereskedést.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása
Moderátor által módosítva: 2025-03-20 08:24:55
Előzmény: csontii #5090 hozzászólása
Töblethasználati megállapodással? Nem véletlenül mondják, az encsi földhivatalban a legtöbb esze a biztonsági őrnek van....
Előzmény: csontii #5088 hozzászólása
Miért, az encsi földhivatal szerint igen?