Hirdetés
Fórum
| Becenév: | D501 |
|---|---|
| Csatlakozott: | 2013-12-12 19:03:41 |
| Utolsó belépés: | 2019-04-28 19:35:54 |
| Fórum hozzászólás: | 15 |
Fórumhozzászólásai
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- GPS működése új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Vadkártérítés új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Epertermelés új
- Kertitox NA-20 új
- Kukorica vetési idők ki mit, mikor? új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Napraforgó-termesztés új
Cikkajánló
Támogatott tartalom
Pörögnek a pályázatok! Sorra jelennek meg az új kiírások
Az Agroinform pályázati összefoglalója._fill_540x300_0.jpg)
Előzmény: Drisa #7869 hozzászólása
Amikor a tulajdonodba került az ingatlan és a tulajdoni lap szerint nem volt perfeljegyzési jog (tiszta lap), akkor te nem felelhetsz más korábbi hülyesége miatt, mert az ingatlan tisztán gazdát cserélt.
Mivel per volt, és magyar a sztori az elsőfokú pernek Magyarországon kellett történnie. Amennyiben a felperes külföldi nem jegyezte be az ingatlanra a perfeljegyzést, akkor minden alappal elvesztette a jogait is (haszonélvezet) a tulajdonosváltással.
A te jogaid a tulajdonban vitathatatlanok a földhivatali bejegyzés alapján. Az, hogy a korábbi haszonélvező pert nyert a törlő alperessel szemben nem lehet a károd, mert tiszta lappal vetted meg az ingatlant és nem te kötötted a haszonélvezeti szerződést.
Itt a pervesztes alperesnek kell helytállnia nem neked, mert nem vontak perbe mint birtokost, azaz alperest.
A kevés info alapján is ha ilyen helyzetbe kerülnék a bejegyzőt megtámadnám.
Előzmény: koronavirtus #7862 hozzászólása
Szerintem ez egy simán nyerhető ügy, nem kell hozzá nagy tudomány.
A tulajdonosváltással megszűntek a pernyertes jogai, így a földhivatali bejegyzés szabálytalan. A pernyertes a károkozóval szemben (alperes) kártérítést követelhet, de az eredeti állapot visszaállítását már nem.
A Kormányhivataltól kaptad a levelet?
Bácsban a homokhátságon
csak az ősszel vetett gabona él meg. Ugyanez igaz a laposban, szikben vetett gabonára is. Tapasztalat...
Dél Bács, Bácska teljesen más, ott idén is 9 T/ha átlag volt.
Bérmunkában nem éri meg, saját géppel talán, évjárattól függően.
Rozs vagy tritikálé a lehetőség. A rozs itt 60,-Ft/kg ment el takarmányban, ez minimál művelés/input mellett is hozhat hasznot.
Előzmény: R Sándor #1698 hozzászólása
A kalapácsos kés kialakítása miatt tekeri fel a hosszabb gallyat, függetlenül a fordulattól.
Előzmény: laacika #1692 hozzászólása
Nem megfelelő a kés típusa.
Szőlőbe, gyümölcsösbe ágaprításhoz egyenes kés kell.
Új gép helyett ajánlani tudom a régi, Mezőgép-1464 típusú vízszintes zúzót (2.40 méter széles).
Elég ritka példány, de örök, mint a nyomor...
Az Agro- Contakt-nál alkatrészek polcról kaphatóak.
Használtan vettem, késcsere után a legnagyobb megelégedéssel használom.
Ennek a típusnak a klónja a Komáromigép 3011 típusa, csak az nagyobb méretű (3 méter).
Előzmény: Vadmalac #4687 hozzászólása
Itt az érintett tulajdoni hányad a lényeg. Szerintem ez az jelenti, hogy az értékesítésre kínált vagy kialkudott tulajdoni hányadra bármely tulajdonostárs tehet elfogadót.
Az aktuális Ptk. 5:81 § (3) bek. is tulajdonostársakat említ, azaz a résztulajdon is eladható a többi tulajdonos egyidejű értesítése mellet.
Szerintem az osztatlan birtokoknál a Ptk. az irányadó, mert az Ftv. kizárja a "klasszikus" (helybenlakó/szomszszéd) elővárásárlásra jogosultakat.
Előzmény: Vadmalac #4687 hozzászólása
Ptk:
A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki - akár másik tulajdonostárssal közösen - az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt vagy őket illeti meg. Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg.
A tegnapi hozzászólásban az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatban a saját véleményemet írtam le nem jogász/ügyvédként.
Az osztatlanban történő adásvétel - szerintem - kettő jogszabályon alapul. Egyik az Ftv., másik a Ptk.
Az Ftv. az osztatlan közös (tulajdonostársi közösség) adásvétel szabályival kapcsolatban csak annyit szabályoz, hogy az Ftv. 18. § és szerinti elővásárlási jog nem áll fenn. Ezt az Ftv. 20. § b) pontja írja le, azaz csak más jogszabály alapján gyakorolható az elővásárlás. Ez a jogszabály a Ptk.
Ha az Ftv. szerinti elővásárlási jog nem áll fenn, akkor csak a Ptk. szerinti elővásárlási jog gyakorolható.
Az aktuális Ptk. 5:81 § szerint a tulajdonostárs megveheti más személy tulajdonrészét az osztatlan közösben. A Ptk. rendelkezéseiből egyértelműen kiolvasható, hogy résztulajdon is megvásárolható a közösben (csipegetés), feltéve, hogy mindenki értesítésre került (tértivevényes levél), és más résztulajdonos nem él az elővásárlási jogával.
Ha a levél alapján senki nem gyakorolja az elővásárlási jogot (a vevő jóhiszemű), a vevő résztulajdonos megszerezheti a résztulajdont.
Ha az értesítő levél alapján a vevőn kívül más résztulajdonos is él az elővásárlási jogával, az eladó résztulajdonos dönt, hogy kinek adja el résztulajdonát (Ptk.5:81 § (3) bek.).
Ennek alapján revidiálom a tegnapi hozzászólásomat, mert az Ftv. 18. (4) bek. a), b) c) pont szerinti rangsor sem vehető figyelembe, mert az ellentétes a Ptk. és Ftv- rendelkezéseivel.
Összegezve: A résztulajdont adásvétel során a Ptk. szerinti vevő tulajdonostárs veheti meg elsőként, feltéve, hogy az eladó nem más résztulajdonost választ. Az adásvétel során a Ptk. és az Ftv. szabályait (pl.: 1 Ha termőföld) is figyelembe kel venni, de a az osztatlan elővásárlásnál alapvetően a Ptk. az irányadó.
Előzmény: mtarka #4670 hozzászólása
A jogszabály nem azt mondja, hogy mindent meg kell venned, hanem azt, hogy "közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel" történjen. Ezt nem lehet kiterjesztően értelmezni, azaz a részbeni közös tulajdon megszüntetése is ide tartozik, figyelemmel a többi tulajdonostárs esetleges elővásárlási jogaira.
Válasz mtarka #4669 hozzászólásás
Röviden:
Ftv. 20. § b) pont szerint elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel esetében.
Tételezzük fel, hogy az egész terület közös tulajdonban van amelyben te is tulajdonos vagy és az eladó is. Ha a közös tulajdon megszüntetését adásvétel formájában szünteted meg akár részben is (több tulajdonos), nem gyakorolhat senki elővásárlási jogot (a többi tulajdonoson kívül) mert a jogszabály kifejezetten kimondja, hogy nem alkalmazható az Ftv. 18. § szerinti meghatározott elővásárlási jog.
Ez azt jelenti, hogy a közös tulajdonon belüli adásvétel során nem vehető figyelembe a 18. § szerinti sorrend, azaz az Ftv. kizárja azokat a személyeket az elővásárlásból amelyeket a 18. §-ban feltüntet.
Osztatlan közös tulajdon megszüntetésekor senki nem léphet a tulajdonostárs helyébe vevőként, mert az elővásárlási jogukat az Ftv. zárja ki, mivel "elővásárlási jog nem áll fenn".
A jogszabály egyrészt meghatározza az elővásárlási jogot gyakorló személyeket, másrészt ebben a speciális helyzetben ki is zárja őket.
Ebben az esetben még a Magyar Állam is hátrébb van a sorban mint a vevő, ezáltal a külsős vevők is.
Előzmény: .Szabi. #4667 hozzászólása
Szerintem ez így van, az Ftv. ezt írja...
Gondolj bele, ha 20. §-t nem így értelmezed akkor a közeli hozzátartozód földjét (szülő/gyermek) is más vihetné el (pl. szomszéd), ami nyilvánvaló hülyeség.
A tulajdonostársak közti adásvétellel kapcsolatban a Kistermelők Lapjában megjelent cikk valótlant állít.
A tulajdonostársak közti adásvétel során a tulajdonostársnak mindig előnye van más vevővel szemben.
A külsős (nem tulajdonostárs) vevővel szemben az Ftv. 18. § (3) bekezdése biztosítja az elővásárlási jogot a földműves tulajdonostársnak.
Az Ftv. 20. § b) pontja szerint nem gyakorolható, nem áll fenn a 18. § szerinti elővásárlási jogsorrend, azaz a földműves tulajdonostárs előnyt élvez mindenkivel szemben (osztatlan közös megszüntetése) az adásvétel során.
A tulajdonostársra nem vonatkoznak az Ftv. szerinti általános szabályok, azaz nem kell sem helyben lakónak minősülnie, és nem kell szomszédnak sem lennie, csak földművesnek.
A több tulajdonosból (pl. 3) álló osztatlan közös földterületen csak a másik földműves tulajdonostárs adhat érvényes elővásárlási nyilatkozatot az eredeti tulajdonostárs vevővel szemben akkor, ha 18. § (4) bek. a) b) c) pontja szerint megelőzi az eredeti vevőt.
Sziasztok!
A 16/2002. Korm. rendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban lenne kérdésem.
A Korm. r. szerint az elővásárlásra jogosult nyilatkozatának tartalmaznia kell, hogy a nyilatkozattevő a törvényben felsorolt mely jogcímen gyakorolja az elővásárlási jogot (3. § 2 bek.). Ez szerintem azt jelenti, hogy az elővásárlásra jogosultnak a nyilatkozatban pontosan meg kell jelölnie, hogy a Tft. 10. § (1) bekezdés b) c) d) vagy e) pont jogcímén gyakorolja az elővásárlási jogát.
Ha nincs pontos jogcím, azaz általánosan csak a Tft. 10. §-ra hivatkozik az elővásárló, akkor a nyilatkozatát érvénytelennek kell tekinteni. A földhivatal szerint elegendő az általános Tft. 10. §-ra való hivatkozás, - amivel nem értek egyet-, mert így nem teljesül a Korm. r. szerinti jogcím megjelölési kötelezettség, és a nyilatkozat nem keletkeztethet szerződést.
A másik kérdésem. A Korm. r. szerint az elővásárlásra jogosult nyilatkozatának tartalma nem térhet el a vételi ajánlatban foglaltaktól (3. § 4 bek.). Véleményetek szerint, a vételi ajánlatól eltérő területnagyságot megjelölő elfogadó nyilatkozat elfgadható, vagy sem?
A földhivatal álláspontja szerint elfogadható, ha a hrsz. és az AK érték helyesen került megjelölésre, amivel nem értek egyet. Szerintem ha a vételi ajánlatban szereplő bármely lényeges elemtől (pl.: területnagyság) eltérő tartalmú elfogadó nyilatkozat kerül benyújtásra, az nem felel meg a Korm. rendeletben foglaltaknak, azaz a nyilatkozat nem keletkeztethet szerződést.
Gyakorlatból valakinek tapasztalata?