Hirdetés
Fórum
Becenév: | kovviktor |
---|---|
Csatlakozott: | 2015-03-16 20:58:39 |
Utolsó belépés: | 2022-10-18 08:44:44 |
Fórum hozzászólás: | 4 |
Fórumhozzászólásai
- Kukorica vetőmagok új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Búza gyomirtása új
- Füge termesztés új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Elektronikus Permetezési Napló új
- Milyen pótkocsit vegyek? új
Cikkajánló
Hirdetés
Sziasztok!
A kertem elég lejtős, emiatt teraszos kialakításon gondolkodom (ami részben az előző tulaj által már elkészült), viszont a teraszok közti meredek részt betonból készült támfal elemekkel gondoltam kirakni (lásd a képet) és ezekbe epret ültetnék. A kérdésem az lenne, hogy mennyire bírná az eper ezekben a betonkockákban? Több helyről hallottam már, hogy ki fog égni ha a beton felmelegszik stb. Csepegtetővel kapná a vizet. Meddig lehetne életben tartani így az állományt? Vagy időnként érdemes lenne újratelepíteni, esetleg földcserére is szükség lehet majd? Erre milyen időközönként? Kizárólag trágyázással pótolhatom esetleg a tápanyagot és így elkerülhető lehet a földcsere?
Előzmény: B.laca #364 hozzászólása
Általában euro csatlakozósak (ez egy gyorscsatlakozó, amin van egy retesz, beledugod a lyukba, fordítasz rajta egyet, hogy szoruljon és kész) a testkábel és a munkakábel. A gépek nagy részénél ezt fel is cserélheted, tehát a testkábelt berakhatod a munkakábel kivezetésébe is, ilyenkor a gépen a csatlakozóknál általában a + vagy a - jel van feltüntetve. Akkor beszélnek egyenes polaritásról, ha a munkakábeled (amibe az elektródát befogod) van a negatívba dugva és a testkábeled a pozitívba. Ezt DC- -val jelölik.
Ha fordítva, tehát a munkakábeled van a +, a testkábeled a - -ra kötve, az a fordított polaritás, ennek a jele DC+.
Azt, hogy melyik polaritást használd, egyrészt az elektródát dönti el. Ez rá van írva az elektróda dobozára. Pl. rutilos elektródát használhatsz DC+ vagy DC- -al is, illetve váltakozó árammal, AC -vel is. A bázikus elektródákat általában DC+ -al hegesztik.
Másrészt az is befolyásolja, hogy milyen anyagvastagságot akarsz hegeszteni. Fordított polaritást (DC+) ajánlatos alkalmazni vékony lemezek hegesztésénél, ugyanis ilyenkor az áramirány miatt az elektróda nagyobb hőterhelést kap ugyan, de lemezed meg kisebbet és a vékony lemezed nem fog olyan könnyen kilyukadni mintha egyenes polaritással (DC-) hegesztenéd.
Úr Isten! Én csak ámulok, miket olvasok...Lassan 10 éve hegesztésekkel dolgozom, de le vagyok döbbenve, hogy idehaza milyen sötétség van ebben a témában.
Csak néhány megjegyzés:
1. Az acélt MINDIG meg kell tisztítani a rozsdától, revétől hegesztés előtt (függetlenül attól, hogy milyen hegesztés eljárással hegeszted)! Ezt azért, mert a rozsda vas - oxid, ami a hegesztés során a varratban oldódik és így nagy mennyiségű oxigén kerül a varratodba, ami rohadt káros. Brutálisan lecsökkenti a varratod szilárdságát, ütőmunkáját. Egy részét különböző módon (pl. bevont elektródáknál az elektróda bevonatának néhány összetevőjével) megkötik, de ez édes kevés, ha rozsdás felületre hegesztesz. Vannak olyan hegesztőanyagok, amik jobban "viselik" a rozsdát, de egy magára valamit is adó hegesztő rozsdás vasra nem hegeszt, emiatt!
2. A másik a vizes, olajos felület. A víz H2O, az olaj pedig szénhidrogén származik, amikben pedig hidrogén van. A hidrogén a varratba jutva a kis mérete miatt "mozgásképes" és a megszilárdult fémben "vándorol" (kifele a fémből) és repedéseket okoz. Ezek a repedések anyagvastagságtól függően sokszor csak órák vagy akár napok után jelennek meg a varratban. Ezért kell a hegesztési felületnek víz és olajszármazéktól mentesnek lennie!
3. Bázikus elektródákat mindig ki kell szárítani hegesztés előtt (ált. 250 fok / 2-3 óra, de rajta van a csomagolásukon), mivel ezeknek a bevonata magába szívja a levegőben lévő párát és emiatt plusz hidrogént viszel a varratba. A kiszárításhoz amúgy tökéletesen megfelel egy konyhai sütő is. Kiszárítás után egyből fel kell használni, nem órák után! Amúgy a bázikus elektródákat pont azért használják, mert ezekkel lehet a legkisebb hidrogéntartalmat elérni a varratban, illetve nagyon jó a varratfém ütőmunkája. De szerintem mezőgazdasági célokra bőven jó a sima rutilos vagy rutil bázikus bevonat is. A bázikus bevonatot nyomástartó edényeknél vagy nagy igénybevételű szerkezeteknél használják. Nehezebb is bázikus bevonatú elektródával hegeszteni mint egy rutilossal pl. A rutilos vagy a rutil-bázikus bevonatokat viszont már nem kell kiszárítani, egyből lehet hegeszteni velük.
4. Hegesztési eljárásokban az, hogy most fogyóelektródás vagy bevont elektródás kb. mindegy. Sőt! A bevont elektródás ívhegesztésnél bázikus elektródával még mindig jobb varratot lehet készíteni mint fogyóelektródás ívhegesztéssel. A fogyóelektródást a termelékenysége miatt találták ki és alkalmazzák. Azzal lehúzol egyszerre akkora hosszt, amit egy beállással le tudsz (kb. 60 cm), míg a bevont elektródásnál az elektróda leolvadási hossza (úgynevezett kihúzási hossz) szab határt az egyszerre meghúzható hossznak. Hőbevitel szempontjából egyenértékű a két eljárás. A hőbevitelt úgy számolják, hogy (hegesztési eljárásra érvényes állandó (ez mind a két eljárásnál 0,8) * hegesztési áramerősség * hegesztési feszültség)/hegesztési sebességgel. Tehát ha rozsdás felületet hegeszt valaki, az, hogy nagyobb hőbevitellel hegeszti még ugyanolyan vacak lesz a varratja és az első komolyabb igénybevételnél el fog törni neki...
5. Ha vastagabb anyagot hegesztetek, akkor ajánlatos előmelegíteni, de nem árt tudni mit is hegesztesz. Pl. S235 -ös sima szerkezeti acél 30 mm -es vastagságban sem fog beedződni, mivel nincs benne annyi szén, egy S355 -ös, ami szintén szerkezeti acél, de kicsit nagyobb a folyáshatárra mint az előzőnek, már 12 mm felett is felkeményedhet 360 HV10-re. A szerkezeti acéloknál 360 HV10 fölé nem mehet a keménység, mert minél keményebb az anyag, annál ridegebb is és a repedések gond nélkül tudnak terjedni benne, nincs ami megfogja őket (mivel nincs szívóssága az anyagnak). Ezért pl. S355-öt hegesztés előtt elő kell melegíteni 200 fokra, amit egy sima hőkrétával le tudsz mérni (ezt lehet kapni bármelyik hegesztési boltban). De általában az előmelegítéssel kárt nem teszel az anyagban (nem mindegyikben!) viszont a varratod nem tud olyan gyorsan hűlni, hogy beedződjön vagy akár repedés keletkezzen benne. A vasat a varrat körül úgy képzeljétek el, ami elszívja a hőt a varrattól. Minél melegebb a varrat körül a vas, annál lassabban tudja elszívni a hőt, így a varrat annál lassabban hűl ki, aminek a következményeként lágyabb lesz és szívósabb.
Sziasztok!
Ha a héten eldugdosom a makói tavaszi fokhagymámat szerintetek az még nem késő?? Lesz abból még normális hagyma, nem vagyok nagyon elkésve vele? Meddig lehet húzni az ültetést, kinek mi a tapasztalata? (Az időjárás és egyéb dolgok igen csak közbeszóltak mostanság, ezért a sok késés...)