A köztársasági elnök utalt az ENSZ Vízügyi Elnöki Testület (VET) jelentésére, és kiemelte: napjainkban a szemünk előtt bontakozik ki a kevés víz drámája, a sok víz drámája és a szennyezett víz drámája. Mindez nem csak az esti híradók meteorológiai jelentésének részeként jelenik meg, hanem annak gazdasági, társadalmi és politikai következményeivel nap mint nap szembesülünk.
A dokumentum egyik következtetése az volt, hogy meg kell növelni a vizes beruházásokra fordított mintegy 200 milliárd dolláros éves összeget. A javaslat, hogy ezt háromszorosára kell növelni világszerte, ekkora összegre lenne szükség, hogy a fenyegető vízválságot meg tudják állítani.
Az egyik legnagyobb vízhasználó a mezőgazdaság – fotó: Agroinform.hu
Áder János szerint, ez nem csak finanszírozás kérdése, ez szemléletváltást is jelent. Kifejtette: új gazdasági-költségvetési számítási módokra van szükség, hogy a víz értékét a politikai és gazdasági döntésekbe beépítsék. Világossá kell tenni, hogy sokkal fontosabb a megelőzés, mint a kár utólagos elhárítása. Kitért arra is, hogy szükség van az innovatív technológiák kutatására és ezek állami támogatására, valamint a "vizes cégek hatékonyságának javítására".
A víz nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre, és nem szennyezhetjük büntetlenül folyóinkat, tavainkat.
Az államfő három megoldási lehetőséget ismertetett, elsőként a vízőr elnevezésű magyar fejlesztést ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. A legnagyobb vízfelhasználó a mezőgazdaság – mondta, s rámutatott: a vízőr egyaránt megoldást kínál arra, hogy a talaj vízháztartása javuljon, az aszálykár és a veszteségek mérséklődjenek. Emellett elősegítheti, hogy a terméshozam emelkedjen, ne szennyezzék a környezetet, a talaj baktériumflóráját javítsák, és a víz megtakarítás pedig így 30-50 százalék között lehet.
A köztársasági elnök beszámolt arról is, hogy jövő októberben ismét megrendezik a Budapesti Víz Világtalálkozót, melynek fő témája, hogy a vízügyi fejlesztések finanszírozásának segítésével hogyan előzhetjük meg a vízválságot.
A Stockholmi Egyetem égisze alatt működő fenntartható fejlődéssel és az emberiség előtt álló kihívásokkal foglalkozó kutatóintéze kutatói szerint a bolygónk rohamosan közeledik ahhoz a ponthoz, amely után teljesen és visszafordíthatatlanul átalakul: meglátásuk szerint erre utal többek között a sarki jégtakaró olvadása, az ózonréteg vékonyodása, a fajok kihalása és főként a klímaváltozás.
A Magyarországon létrejövő 200 millió eurós vízügyi alap jellemzően magyar startupok technológiai újításait támogatja – mondta el Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatóság igazgatóságának vezetője a közmédiában. Ezek a technológiai újítások gyorsítják a vízügyi projektek megtérülését, javítják a tőkehatékonyságot és lerövidítik a beruházások idejét, tehát valószínűsíthető, hogy ez a 200 millió eurós befektetés növelni fogja a tőkeáramlást a vízipar felé.
Évente 600 milliárd dollár befektetésre lenne szükség a víziparban ahhoz, hogy 2030-ra meg lehessen állítani a vízválságot – hangsúlyozta. Elsősorban a mezőgazdaság vízhatékonyságának javítására lenne szükség, mivel a világban a víz 70 százalékát a mezőgazdaság használja és ennek 10 százalékos csökkentésével a megmaradt vízmennyiség elegendő lenne a városok hiányzó vízellátásának pótlására.