Ez a különös élőlény nem más, mint a folyófűszender, más néven szulákszender, tudományos nevén pedig Agrius convolvuli. A nevét hernyójának fő tápnövényéről, az apró szulákról kapta.

Magyarország talán legnagyobb szenderfajáról van szó, a kifejlett példány (imágó) átlagosan 80 mm hosszú, szürke színű. Legfeltűnőbb testrésze a potroha, melyet fekete, és sötét rózsaszínes, vöröses keresztsávok díszítenek. Pödörnyelve sem akármilyen: több mint 10 cm hosszú! (Képek a jasius.hu oldalon!)

folyófűszender

A kifejlett példányok átlagosan 8 cm hosszúak – Fotó: pixabay

És ami ami az a képen látható: a báb fényes, mahagóni színű, 50-60 mm hosszú, 12 mm széles, a nyelvtok kb. 13,5 mm hosszú. Az ormányszerű tokban a pödörnyelv fejlődik.

A folyófűszender bábja – Menőgazdászok Facebook csoport/Kertész Péter

Európában késő tavasszal jelennek meg az első példányok, jellemzően júniusban és július elején lehet találkozni velük, valamint augusztus végén és szeptemberben. Vándorlepkék, egész évben tart a vándorlásuk, de ősszel láthatóak a legnagyobb példányszámban, mert akkor az idősebb és a frissen kikelt példányok is egyszerre vannak jelen. Óriási területetek "bejárására" képesek, és akár 50 km/h repülési sebességgel is haladhatnak, akár hosszú távon is.

Az imágók hosszú pödörnyelvükkel szívogatják a virágok nektárját, a hernyók pedig levelekkel táplálkoznak, pl: apró szulák, sövényszulák, saláta. Az édesburgonya levelét is kifejezetten kedvelik, a termesztésben akár nagy károkat okozhat a faj főként az Indonéz szigetvilágban. Igazi világjárók, hiszen előfordul, hogy akár Izlandig is felrepülnek.