Az eseményt a Földművelésügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága együttműködésében immár második éve rendezték meg, a Kárpát-medencei falugazdász program újabb állomásaként.

Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára megnyitójában kiemelte: a külhoni falugazdász hálózat kialakítása és legalább középtávú működtetése alapvető szükséglete a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó magyar gazdálkodóknak, hiszen a hálózat egyre több gazdának nyújt segítséget abban, hogy a mai mezőgazdasági termeléshez nélkülözhetetlen szakmai és pénzügyi támogatáshoz hozzájussanak. Ehhez szervesen kapcsolódik a külhoni szakemberek tudásának gyarapítása és folyamatos továbbképzése.

Mint mondta, rendkívül fontos, hogy az anyaországi agrártevékenységben érdekelt szereplőkhöz hasonlóan a külhoni magyar érdekképviseletek és gazdálkodók is naprakész információkkal rendelkezzenek a különböző pályázati, illetve egyéb támogatási lehetőségekről, jogszabályi változásokról.

Tóth Katalin hangsúlyozta, Erdély, Délvidék, Kárpátalja, Felvidék, Drávaszög és Muravidék magyar agrárszereplői – többek között – a már egy éve működő szakmai hálózaton keresztül szereznek információt az aktuális szakmai találkozókról, rendezvényekről, a legújabb technológiai lehetőségekről. Ugyancsak a falugazdászok nyújtanak számukra segítséget a honi és EU-s pályázati dokumentációk előkészítésében és kitöltésében.

pénz

A falugazdász hálózat működtetésére nyújtott minden egyes forint megtérülő befektetés – fotó: Shutterstock

A szaktárca helyettes államtitkára ezt követően a magyar kormány által a környező országokban elindított program nemzetpolitikai és nemzetgazdasági jelentőségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy a falugazdász hálózat működtetésére nyújtott minden egyes forint olyan befektetés, amelynek multiplikatív hatása van.

A falugazdászok segítségével megpályázott és sikeresen elnyert EU-s, illetve nemzeti támogatások növekedésével a magyar agrárvállalkozások további fejlesztésére nyílik lehetőség, amely munkahelyeket teremt, és ezáltal a szülőföldön való megmaradást segíti.

- Az agrártárca elkötelezett a program folyamatos működtetése mellett, ugyanis meggyőződésünk, hogy e szakemberek segítségével anyagilag és szakmailag egyaránt megtérülő információhoz juttatjuk a gazdákat, és ezáltal életképes modellek, vállalkozások működéséhez is hozzájárulunk – zárta szavait a helyettes államtitkár.

Grezsa István kormánybiztos hozzászólásában üdvözölte az egész Kárpát-medencére kiterjedő képzési programot, hiszen, mint fogalmazott, az ilyen és ehhez hasonló programok teszik elevenné nemzetpolitikai törekvéseinket, amelyek célja a gyakorlatban is megvalósuló, határokon átívelő nemzetegyesítés. A kormánybiztos meglátása szerint

nagyban meghatározza a magyarság jövőjét, hogy képesek vagyunk-e megtartani a hagyományos vidéki életformát,

amely mindig is jellemezte a Kárpát-medencét. Kiemelte, hogy a 2010-ben kezdődő szemléletváltás eredményeként a nemzetpolitika immár a gazdaságfejlesztést helyezte a középpontba, hogy minden magyar állampolgár, éljen bár a Székelyföldön, vagy éppen a délvidéki szórványban, boldogulhasson szülőföldjén.

vidék

Nagyban meghatározza a magyarság jövőjét, hogy képesek vagyunk-e megtartani a hagyományos vidéki életformát – fotó: Shutterstock

Grezsa István hangsúlyozta, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának célja olyan előnyök biztosítása határon túli honfitársaink számára, amelyek valamelyest kárpótolják őket a Trianon óta eltelt közel száz év gyötrelmeiért. Szavait egy Bethlen Gábor fejedelemtől származó gondolattal zárta: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”.

A résztvevők a szakmai nap során bepillantást nyertek az anyaországi rendszer működésébe, megismerkedtek a magyarországi falugazdászok szaktanácsadási feladataival, valamint megvitatták az elmúlt egy év tapasztalatait, az eddig elért eredményeket, továbbá meghatározták a jövőbeni irányokat.