A tárlatot Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára nyitotta meg szerdán, a DEAGTC központi épületében. Beszédében emlékeztetett arra, hogy amikor a magyar mezőgazdaság túlnőtt az egyszerű családi önellátáson és termékeivel megjelent a falu határán túli, majd az európai, így a világpiacokon, égetően szükségessé vált a magyar gazdászképzés országos megszervezése. A gazdászképzés, az agrár-felsőoktatás nem is honosodhatott volna meg jobb helyen, mint Debrecenben - tette hozzá Halász János.

Szavai alátámasztására a kiváló mezőgazdasági adottságokat, a talajt, az éghajlatot, a vízgazdálkodást, a "nomadizálásig visszanyúló" állattenyésztés hagyományait, az európai hírű vásárokat, a paraszt-polgárok ambícióit és a Református Kollégium több évszázados szellemi örökségét említette a politikus. Nagy János, a DEAGTC elnöke elmondta, hogy 145 évvel ezelőtt, a debreceni polgárok kezdeményezésére, a Református Kollégium mellett, a helyi Fűvészkertben kezdődött meg a felsőfokú gazdászképzés.

Neves professzorainak köszönhetően az egyetem néhány év alatt európai hírűvé vált, és az egész Kárpát-medencéből fogadott hallgatókat - fűzte hozzá. Surányi Béla agrártörténész a megnyitón elmondta: a debreceni agrár-felsőoktatás közel másfél évszázadát felvonultató kiállítás intézménytörténeti bemutató, de egyúttal a magyar agrárium másfél évszázadának helyi látlelete is.

A kiállítás mostani színterének megnyitásával egységes kép bontakozik ki a magyar mezőgazdasági kultúra két nagy korszakáról. Egymás mellé kerültek a Déri Múzeum anyagából korábban rendezett, a hagyományos tapasztalati kultúrára hagyatkozó mezőgazdaság bemutatása és a tudományos alapokon nyugvó gazdálkodás tárgyi emlékei, dokumentumai - jegyezte meg az agrártörténész.