A magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2017 között  összességében jelentősen növekedett – mondta a fórumon Feldman Zsolt – ez a növekedés uniós összehasonlításban is figyelemre méltó. Ennek eredményeként az elmúlt években a magyar mezőgazdaság termelékenysége érdemben kezdett felzárkózni a régi tagországokéhoz: míg 2010-ben a magyar mezőgazdaság egy hektárra jutó bruttó hozzáadott értéke az EU 15-36%-át érte el, ez az arány 2017-ben már 49% volt. 2010 óta mintegy 50%-kal nőtt az export értéke, amely jelenleg 9 milliárd euró környékén áll. Nem csak az érték, de a külkereskedelmi egyenleg is 463 millió euróval, azaz 49%-kal nőtt.

A számok mögött emberek, gazdálkodók, vállalkozások, hatalmas elvégzett munka és óriási erőfeszítés áll – fogalmazott az államtitkár. A verseny mind az unión belül, mind azon kívül egyaránt nő, ezért a magyar vállalkozások termelékenységének és hatékonyságának növeléséhez minden feltételt igyekszik biztosítani a kormány, elsősorban a stabil támogató gazdaságpolitikai környezet kialakításával.

Feldman Zsolt a közeljövő terveiről elmondta: az agrártárca rendezni kívánja a termelő-felvásárló kapcsolatokat, megkezdi az osztatlan közös földtulajdonok felszámolását, öntözésfejlesztési programot indít, áttekinti a mezőgazdasági ágazatot érintő adózási kérdéseket és segíti a tudásalapú gazdaság kialakulását. Hozzátette: a figyelem középpontjában továbbra is az uniós Közös Agrárpolitika megújítása áll, hiszen ez teremti meg hazai agrárpolitika és mezőgazdaság működési keretrendszerét.

mezőgazdaság

Az agrártárca várhatóan megkezdi az osztatlan közös földtulajdonok felszámolását és öntözésfejlesztési programot is indít – fotó: Agroinform.hu

Bognár Lajos főállatorvos előadásban az afrikai sertéspestissel kapcsolatban megismételte: a legfontosabb a behurcolás megakadályozása, a betegség szempontjából kockázatot jelentő területeken a járványvédelmi szabályok legmesszebbmenőbb betartása. A szakember felhívta a figyelmet arra, ha a betegség valahol felbukkan, kártalanítás csak annak jár, aki az afrikai sertéspestissel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének eleget tesz.

Idehaza eddig 44 lőtt, illetve elhullott vaddisznóban állapították meg a betegség kórokozóját, elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Nógrád megyékben. A betegség terjedése szempontjából a legnagyobb kockázatnak a Románia felé eső területek vannak kitéve, hiszen a szomszédos országban a határ közeli régiókban vad- és házisertés állományokban is megjelent már a kór. A betegség feltartóztatására idehaza rövidesen új intézkedéseket is tesz az állategészségügyi hatóság – tette hozzá Bognár Lajos.

Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára az élelmiszeripari beruházások támogatása kapcsán tartott előadásában kiemelte: a Vidékfejlesztési Program keretében már mintegy 150 milliárd forint támogatás megítéléséről döntött az Irányító Hatóság, ami több mint 1200 élelmiszeripari és borászati projekt megvalósulásához járul hozzá.

A szaktárca államtitkára emlékeztetett arra, hogy jelenleg is lehet pályázni a 35 milliárd forintos energiahatékonysági keretre, amelyből 5 milliárd forint kifejezetten az ágazat kisüzemeinek fejlesztési elképezéseit támogatja. A maradványösszegek sikeres felhasználása érdekében a tárca október végén egy új, mintegy 50 milliárd forint keretösszegű pályázatot is hirdetett, amelyben az élelmiszeripar szereplői mellett a borászatok is további támogatáshoz juthatnak.

Ezekre a beruházásokra is már az új, könnyített közbeszerzési törvény fog vonatkozni. A pályázat megismerésére és a szükséges dokumentumok beszerzésére az érintetteknek két hónap áll rendelkezésükre, a támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2-tól nyílik lehetőség.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen az államtitkár hangsúlyozta: a 2020 utáni időszakban a beruházási támogatásoknak továbbra is hangsúlyosan jelen kell lenniük a vidékfejlesztési támogatások között, hiszen az élelmiszeripar versenyképességének záloga az ágazat folyamatos és komplex fejlesztése.