A vérehulló fecskefű régóta ismert gyógynövény, amelyet a népi gyógyászatban széles körben alkalmaztak, ugyanakkor erős hatóanyagai miatt helytelen használata mérgezést is okozhat.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

Egy különleges nevű gyógynövény

A vérehulló fecskefű sárga virágú növény, amelynek tudományos neve, Chelidonium, görög eredetű. A szó jelentése „fecske”, utalva arra, hogy a növény megjelenése a fecskék tavaszi érkezésének időszakára esik.

A növény jellegzetes tulajdonsága, hogy ha bármely részét megsértik, azonnal narancssárga színű tejnedv szivárog belőle. Ez a látványos nedv adta a növény magyar népi elnevezését is: vérehulló fecskefű.

vérehullató fecskefű

A népi gyógyászat évszázadok óta használja külsőleg, a vírusellenes hatása pedig tudományosan is igazolt – Fotó: Pixabay

Hol találkozhatunk vele a természetben?

A faj Európa és Ázsia mérsékelt égövi területein széles körben elterjedt. Gyakran fordul elő erdőszéleken, akácosokban, parlagon hagyott területeken, valamint utak, kerítések és folyópartok mentén.

A növény az emberi környezetben is könnyen megtelepszik, ezért kertekben, udvarokon vagy akár épületek közelében is gyakran felbukkan. Terjedésében fontos szerepet játszanak a hangyák: a magokon található olajban gazdag, duzzadt kinövés vonzza őket, így segítik a növény szaporodását és elterjedését.

A vérehulló fecskefű a népi gyógyászatban

A növény narancssárga tejnedvét már évszázadokkal ezelőtt is alkalmazták a népi gyógyászatban. Egyes hagyományos gyógyászati feljegyzések szerint a vérehulló fecskefű különösen hatásosnak számított szemproblémák esetén, például a szürkehályog kezelésében.

A tejnedvet a látás javítására és a szem tisztítására is használták. Emellett külsőleg különböző bőrproblémák kezelésére is alkalmazták, például szemölcs, tyúkszem, övsömör, ótvar vagy ekcéma esetén.

Belsőleges alkalmazása is ismert volt: a hagyományos gyógyászat szerint vérnyomáscsökkentő és hashajtó hatással rendelkezik. Egyes források szerint szív- és érrendszeri problémák, érelmeszesedés, valamint gyomor- és nyombélfekély kezelésére is alkalmazták.

A modern gyógyszeripar is felhasználja

Napjainkban a vérehulló fecskefű továbbra is fontos alapanyag a gyógyszeripar számára. A növény föld feletti, virágzó részeiből és gyökeréből különböző kivonatokat állítanak elő.

A gyökér különösen gazdag alkaloidokban, amelyek erős biológiai hatással rendelkező vegyületek. Ezek közül az egyik legismertebb a kelidonin, amely fájdalomcsillapító tulajdonságú és segíthet a simaizmok görcseinek oldásában.

Egy másik jelentős hatóanyag a berberin, amely fokozza az epe kiválasztását. Ennek köszönhetően a növény kivonata több epehajtó készítményben is megtalálható, és alkalmazzák epegörcsök, gyulladásos állapotok vagy epekő kialakulásával járó panaszok kezelésére is.

Veszélyei és a gyűjtés szabályai

Bár a vérehulló fecskefű értékes gyógynövénynek számít, használata nagy körültekintést igényel.

A növény erős hatóanyagai miatt friss állapotban mérgező, és szárított formában is komoly egészségügyi kockázatot jelenthet nagyobb mennyiségben.

Ezért saját gyűjtése és belsőleges felhasználása nem ajánlott. A növényből készült készítmények alkalmazása kizárólag szakember vagy orvos javaslatára történhet.

Szemölcs ellen ma is használják

A vérehulló fecskefű egyik legismertebb felhasználási módja ma is a szemölcsök kezelése. A növény tejnedve vírusellenes hatással rendelkezik, ezért segíthet a vírusos eredetű bőrelváltozások eltávolításában. A friss növény hajtását vagy levelét megtörve narancssárga nedv jelenik meg, amelyet közvetlenül a szemölcsre lehet cseppenteni. A kezelést naponta két-három alkalommal ismétlik. A szemölcs a kezelés hatására fokozatosan összezsugorodik, majd elszárad, és általában 10 nap és egy hónap közötti idő alatt eltűnik.

Forrás: greendex.hu
Indexkép: pixabay.com