1992-ben, a Rio de Janeiroban rendezett Környezet és Fejlődés Világkonferencián döntötték el, hogy minden év március 22-én világszerte megünneplik a Víz Világnapját, aminek aktuális témáját az ENSZ Közgyűlése határozza meg évente.
A 2018-as Víz Világnapjának szlogenje "Védd természetesen!" A világnap idén főleg a vízzel kapcsolatos problémák természetközeli megoldásaira kívánja a figyelmet fordítani. Azokat a tevékenységeket állítja középpontba, amelyek az árvizek, aszályok és vízszennyezés hatásait a természet adta lehetőségek kihasználásával csökkentik – írja a Szent István Egyetem közleménye.
A környezeti károk, köztük az éghajlatváltozás okozta negatív hatások, világszerte okoznak vízhez kapcsolódó kríziseket. Az árvízi, aszály- és vízszennyezettségi helyzet a leromlott vegetáció és talaj miatt tovább rosszabbodik. Az ökoszisztéma szolgáltatások figyelembevétele nélkül mind nehezebb lesz az emberek és az emberi tevékenység számára szükséges mennyiségű és minőségű vizet biztosítani.
A természeti folyamatok felhasználása jó lehetőséget teremt a vízproblémák megoldására. Ezért is kell többet tennünk a zöld infrastruktúra érdekében, valamint ahol csak lehetséges, harmonizálni kell azt a szürke infrastruktúrával. Ezt például
új erdők telepítésével, folyók-árterek csatolt kezelésével, vizes élőhelyek védelmével és az emberi egészséges környezet javításával lehet elérni.
A Magasszintű Víz Testület (High Level Panel on Water) március 14-én jelentette meg vízhez köthető tevékenységének programját. A 12 tagú testület tagja Áder János, Magyarország Köztársasági elnöke is. A program magába foglalja a tevékenységek megalapozását, integrált programok bevezetését, valamint a globális vízügyi együttműködés fejlesztését.
Itthon is sok a teendő – fotó: Shutterstock
Hazai feladatok
Magyarországon meg kell háromszorozni az öntözött terület nagyságát, ugyanis a KSH adatai szerint 5,35 millió hektár mezőgazdasági területből csupán 80-100 ezer hektárt öntöznek – mondta el a VIlággazdaságnak a Mavíz elnöke. A hazai egyenlőtlen csapadékviszonyok, a gyakori aszály sokszor rontja a terméseredményeket és a minőséget, ezért az öntözött terület nagyságát legalább 300 ezer hektárra szükséges emelni.
A kevés víz mellett a túl sok víz is problémát okoz, hazánkat háromféle árvíz is sújtja: a téli jeges-, a tavaszi- és a tavaszi-nyári zöldár. Az árvizek és az aszály elleni védekezést is szolgálja majd a tervezett 450 ár- vagy belvíztározó, amelyekből öntözni is lehet. Emellett a tervek közt szerepel 150 záportározó kialakítása is országszerte.
A szakember szerint a víz elszivárgása is komoly, orvosolandó probléma hazánkban: a megtermelt és tisztított ivóvíz 20-25 százaléka elveszik, elszivárog, főleg a víziközmű-hálózat rossz állapota miatt.
Áradás a Tiszán – fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Magyarország földrajzi és történeti okok miatt
a világ azon országai közé tartozunk, amelyek vízgazdálkodás szempontjából leginkább függnek a szomszédjaiktól.
Ezért számunkra mind a rendelkezésünkre álló vízkészlet kezelése, mind a regionális együttműködés kiemelt jelentőséggel bír.
A regionális szinten folyó együttműködések közül a Duna-folyó Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) és a Kárpátok Egyezmény kiemelkedő fontosságú. Ezen utóbbi tavaly ősszel adta ki az Éghajlatváltozás jövője a Kárpátokban című kiadványt. A kiadvány összefoglalja a terület éghajlatának múltbeli és jövőbeli várható alakulását, valamint a vízügy, mezőgazdaság (főként növénytermesztés), erdészet, biodiverzitás védelme és turizmus területén jelentkező legjelentősebb kockázatokat és legfontosabb feladatokat – közölte a SZIE.
További információt a Víz Világnapjáról és a Világnap alkalmából megrendezett programokról ezen a linken talál.
