A földhaszonbérleti szerződések egyoldalú megváltoztatását tartották kifogásolhatónak több egyedülálló esetben országszerte. Ezekben az esetekben jellemzően az alperes olyan személy volt, aki földhaszonbérlettel terhelt ingatlan tulajdonjogát szerezte meg, majd egyoldalúan, a piaci viszonyoknak megfelelően kezdeményezte a haszonbérleti díj megemelését, amit azonban a felperes nem fogadott el, és bírósághoz fordult.

Több bíró is jelezte az Alkotmánybíróság felé, hogy az ilyen esetekben alkalmazandó, 2013-ban érvénybe lépett földhaszonbérleti törvény alkotmányellenes, mivel azt az Országgyűlés egyszerű többséggel fogadta el, holott minősített többségre lett volna szükség, másrészt pedig azzal, hogy a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.

Csupán elképzelni tudjuk, milyen reakciót vált ki a döntés a felperesekből – Fotó: Shutterstock

Az Alkotmánybíróság mai közleménye szerint egyöntetűen elutasított minden indítványt, ami ezt a törvényt támadta, arra hivatkozva, hogy a felhozott indokok nem állják meg a helyüket. A közlemény szerint: " A haszonbérleti díjak mértékének szabályozásához minősített többség nem kapcsolódik és a támadott rendelkezések visszamenőleges hatályú jogalkotásnak sem tekinthetők, hiszen a hosszabb időtávra szóló szerződések módosításának lehetőségét törvénybe foglaló rendelkezések nem nehezítik a jogalanyok helyzetét, minden szerződő fél élhet az új jogosultsággal." Az Alkotmánybíróság határozata teljes terjedelmében olvasható a testület honlapján.