Mindezt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke sorolta fel a szervezet rövid- és hosszútávú feladatait ismertető évindító sajtótájékoztatón. A NAK elnöke először is a tagság adminisztrációval, bürokráciával kapcsolatos problémáinak megoldásáról beszélt. A termeléshez szükséges információkat, szolgáltatásokat is biztosítani kívánják. Ha ezekhez a keretek változtatására lesz szükség, a kormányzathoz fordulnak javaslataikkal – ígérte.

Az elaprózott birtokstruktúra nem versenyképes

Az elkövetkező évek egyik nagy feladata lesz a termőföld magyar kézben tartása, a tulajdonjogi viszonyok rendezése és egy egészséges birtokszerkezet megteremtése – folytatta a tennivalókat. Az agrárgazdasági kamara álláspontja szerint a jelenlegi elaprózott birtokstruktúra nem tartható fenn, hiszen komoly versenyhátránnyal jár. A gazdaságosabb termelés iránti fokozódó nyomás és az elöregedő gazdatársadalom kettőséből mindenképpen birtokkoncentráció és a gazdálkodók számának csökkenése várható.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése érdekében jelenleg is zajlik egy program, és az „újratermelődését” is meg kívánják akadályozni. Ennek érdekében javaslatot készítenek a mezőgazdasági üzemek öröklési szabályaira. Egy ehhez kapcsolódó hitelkonstrukció kidolgozását is szükségesnek tartják.

A termőfölddel kapcsolatban folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárást a visegrádi négyek agrárkamarái is nyomon kísérik – tette hozzá. Már előkészítettek egy „európai polgári kezdeményezést”, amelyet az Európai Bíróság döntésétől függően indítanak el.

Támogatják az önkéntes együttműködés minden formáját

Az egyre erősödő versenyben nem lesz képes minden termelő önállóan helytállni. Az életben maradás záloga, hogy önkéntesen összefogjanak, együttműködjenek. A NAK rendkívül fontosnak tartja a szövetkezések, a termelői csoportok, a horizontális és vertikális integrációk megerősítését. Épp ezért az agrárgazdasági kamara támogatja az önkéntes együttműködés minden irányát és formáját. Szemléletváltásra van szükség, fel kell ismerni, hogy az együttműködésnek nincs alternatívája – nyomatékosította a NAK-elnök. Az erre ösztönző szabályozási környezet megteremtése érdekében, a kormányzattal együttműködve, már előkészítettek egy tervezetet.

Aki későn lép, az lemarad!

A mezőgazdaság – a közvélekedéssel ellentétben – kifejezetten progresszív ágazat, a jelenlegi technológiai fejlődés hatványozottan érinti – emelte ki Győrffy Balázs. Világszerte ugrásszerű fejlődés látható, amely a jövőben még gyorsulni is fog. Aki itt későn lép, az behozhatatlanul lemaradhat. Épp ezért kiemelten fontos feladatnak tekintik az olyan fejlesztésekre való figyelemfelhívást, mint például

a precíziós nemesítés, a precíziós gazdálkodás vagy az adatelemzésen alapuló döntéshozatal.

Mivel ezeket a technológiákat csak a megfelelő szaktudással rendelkező munkaerő tudja alkalmazni, az oktatási rendszerben még erőteljesebbnek kell lennie a gyakorlatorientált képzésnek. A NAK már jelenleg is szervez olyan egyeztetéseket, ahol a piaci igényeket és az oktatási lehetőséget próbálják egy platformra hozni. A folytatáshoz a kormányzat támogatását is meg kívánják szerezni.

Sokkal több beruházás szükséges az élelmiszeriparban

A NAK szeretné elérni, hogy a Magyarországon előállított alapanyagot ne vigyék külföldre, hanem idehaza dolgozzák fel. Így nagyobb értéket állítanának elő, ráadásul ez nagyobb biztonságot jelentene a gazdálkodóknak is. Ennek egyik legfőbb akadálya feldolgozóipar szűk kapacitása. Ezért a mostaninál sokkal jelentősebb beruházási volumen szükséges az élelmiszeriparban – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

Mind a Vidékfejlesztési Programban (VP), mind a GINOP-ban (gazdaságfejlesztési keret) folyamatban van a pályázatok elbírálása, így idén már tömegesen megkezdődhetnek a beruházások.Elmondta azt is, hogy tovább lobbiznak az áfacsökkentésért, hogy folyamatosan újabb élelmiszerek kerüljenek be a kedvezményezetti körbe.

NAK

Süle Katalin Zala megyei elnök és Győrffy Balázs elnök a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évindító sajtótájékoztatóján – fotó: Agroinform.hu

Az agrárium legyen vonzó alternatíva a fiataloknak is

A feladatok sorából külön kiemelte azt a célt, hogy a szakmai tények megismertetésével valós képet nyújtsanak a mezőgazdaságról és az élelmiszeriparról. Akkor jelenthetnek vonzó alternatívát a jövő generációinak, ha sikerül javítani mind a belső, mind a külső megítélésüket. A NAK elnöke ehhez feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az eredményeket megfelelően kommunikálják.

A termésbiztonság szolgálatában

A vízgazdálkodás tekintetében jelenleg „víztermelő ország” vagyunk, hiszen több víz folyik ki az országból, mint amennyi bejön – ezzel a szemléletes példával mutatott rá a megoldandó feladatra. Mint kifejtette, a termésbiztonság megköveteli a felszíni vizek visszatartását, az öntözött területek jelentős növelését, az ökonómiai és ökológiai egyensúly fenntartásával. Csak így érhető el például a fehérjeprogram sikeres megvalósítása vagy az élelmiszeripar számára magas minőségi termékek (gyümölcs, ipari zöldség) előállítása.

A kamara kezdeményezésére elindított tárcaközi munkát tovább kívánják folytatni – hangsúlyozta. Az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló, 2017 októberében megjelent kormányhatározathoz kapcsolódva a NAK vállalta, hogy az öntözésfejlesztés megvalósítása szempontjából reális területeken újra felméri a vízigényeket. A 2017. december 1. és 2018. január 31. között tartó időszakban több mint 1,2 millió hektárnyi területet érintve mintegy 43 ezer gazdálkodó kamarai tagot bevonva hajtja végre a vállalását. Eddig több mint 20 ezer gazdálkodónál történt meg a felmérés.

Jégkármérséklő rendszer: már megvan a 843 generátorkezelő

2018 májusára elkészítik az országos jégkármérséklő rendszert, amely Európában az első, teljes országot lefedő rendszer lesz – erősítette meg a korábbi információkat Győrffy Balázs. Ezzel csaknem 50 milliárd forint termelési értéket menthetnek meg csak a mezőgazdaságban.

A szűkös határidők miatt a beruházáshoz szükséges beszerzések feltételes közbeszerzési eljárások formájában történtek. Az országos rendszer üzemeltetéséhez szükséges acetonos ezüst-jodid hatóanyagot szintén közbeszerzési eljárásban szerzik be. A támogatói okirat birtokában az említett közbeszerzési eljárásokat „élesbe fordították” – tudatta.

Már megkezdődött a manuális és automata generátorok, illetve a tároló kalodák gyártása, ezeket februártól telepítik ki a védekezési pontokra. A Dél-Dunántúlon működő jégkármérséklő rendszer (NEFELA) által lefedett területen meglévő 143 generátorkezelőn túl összesen 843 potenciális generátorkezelőre, illetve az automata generátoroknak helyet biztosító személy felkutatására volt szükség. Ezt a feladatot a NAK falugazdászai végezték. A toborzás jelenleg a teljes hálózatra vonatkozólag csaknem 100 százalékos lefedettséget mutat, január végén megkezdődik a generátorkezelők oktatása.

Uniós támogatás nélkül a hazai gazdák háromnegyede veszteséges lenne

A NAK elnöke szólt a támogatási rendszerről is. Mivel a jelenlegi támogatási struktúrában EU-s források nélkül a hazai gazdálkodók háromnegyede veszteséges lenne, ezért mindent meg kell tenni a a versenyképesség erősítéséért – emelte ki. Elő kívánják segíteni gazdálkodók, a kamara és a kormányzat összehangolt működését az agrármarketing, a védjegyek és a minőségrendszerek területén. Céljuk, hogy a gazdaságok – szektortól és mérettől függetlenül –

versenyképesek legyenek, bárhogy alakuljanak is a támogatások a jövőben.

Ezzel egyúttal a vidék népességmegtartó képességét is erősítik – jegyezte meg. Egy olyan vidéki Magyarországot szeretnének látni, amelynek gerincét „a parasztpolgári réteg adja saját vállalkozással, saját egzisztenciával, felkészültséggel, magabiztossággal, kulturális igényességgel”.

A tudatos fogyasztóvá nevelés az iskolában kezdődik

Idén is folytatják az Itthonról otthonra című tájékoztató sorozatot, amelynek keretében általános iskolai tanulóknak tartanak rendhagyó órákat. Az ötletgazda Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei elnöke az akció céljáról elmondta: a tudatos fogyasztóvá nevelés az iskolában kezdődik. Ezért olyan „üzenetekkel” keresik meg a tanulókat, amelyek egyaránt segítik a hazai termékekbe vetett bizalom erősödését és az egészséges táplálkozást. A megyei jogú városokat érintő fórumsorozaton egy-egy iskola diákjaihoz „hozzák közelebb” a hazai mezőgazdaságot és az élelmiszeripart.